A REHABILITÁCIÓS MUNKACSOPORT:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A REHABILITÁCIÓS MUNKACSOPORT:"

Átírás

1 A REHABILITÁCIÓS MUNKACSOPORT: IRÁNYELV-TERVEZET BUDAPEST, FEBRUÁR File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

2 A REHABILITÁCIÓS MUNKACSOPORT IRÁNYELV-TERVEZETE ÖTÖDIK, SZAKMAI VITÁRA MENŐ VÁLTOZAT 1 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék Bevezetés: a munka célja és a Komplex Rehabilitációs Munkacsoport tevékenysége Cél, célcsoport, koncepció, szükségesség Kapcsolat a többi normatív szabályozóval Hazai és nemzetközi tapasztalatok, legfrissebb tudományos eredmények szakirodalmi áttekintése Ami fölött eljárt az idő Új, szégyenlős paradigma feltűnése Meglévő hazai szabályozások (normatív dokumentumok) Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) A rehabilitáció régi és új definíciója A rehabilitációs rendszer működése Az állapotfelmérés A fizikai szükségletek kielégítésének megszervezése A rehabilitáció folyamata A rehabilitációs team tagjai, képzettségi területük, és a szakképzettség foka A rehabilitáció alapvető elvei A rehabilitáció egyes területeinek tartalmi jellemzői A rehabilitációt megvalósító intézmény menedzsmentjével és stábjával kapcsolatos irányelvek Szabályozottság Megbízhatóság Belső képzés, szupervízió Kooperáció A menedzsment Előnyök, hátrányok, feltételek Az Irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok Alkalmazásának személyi, tárgyi feltételei Fogalommagyarázat Hivatkozások Mellékletek, függelékek A Munkacsoportnak, az NCSSZI által felkért legalább egy saját részanyagot leadott rendes tagjai: Bulyáki Tünde (SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika; Ébredések Alapítvány szociális munkás), Füzessy Józsefné (Regionális Szociális Forrásközpont Kht. ügyvezető igazgató), Könczei György (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, egyetemi tanár) voltak; aktív önkéntes tagja: Póti Viktória (Vakok Állami Intézete, projekt-menedzser) voltak. Munkánk során minden rendelkezésre álló értékes forrást felhasználtunk, amelyek itt tételesen nem kerülnek idézésre. A rendelkezésre álló idő iszonyatos rövidsége miatt számos értékes megfontolás nem került bedolgozásra ezt a következő, immár véglegesnek szánt változatban végezzük el. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

3 2. Bevezetés: a munka célja és a Komplex Rehabilitációs Munkacsoport tevékenysége 2.1 Cél, célcsoport, koncepció, szükségesség A feladatot a Rehabilitációs Munkacsoport minimális rendelkezésre álló külső forrás felhasználásával 6 hónap alatt végezte el. Munkájának hátteréül saját, zárt tudásbázist és kommunikációs felületet hozott létre, ahol az összes, tagjai által írt és gyűjtött ismeretet egybegyűjtötte 2. Tevékenységének eredményét ezúton az Nemzeti Családvédelmi és Szociális Intézet közreműködésével országos szakmai vitára bocsátja. Az eredeti feladat a szociális törvényben jelenleg definiált rehabilitációs tevékenység mögé irányelv, vagy standard, vagy protokoll készítése volt. Mivel azonban a komplex rehabilitációt az országos rendszer szintjén is értelmezni kellett, az intézményen belüli, vagy kívüli (másutt megvalósuló) komplex rehabilitáció közötti különbségtételnek nincsen értelme, és a szabályozás még nem érett meg keményebb irányadó dokumentum, így standard, vagy protokoll elkészítésére, feladatát úgy értelmezte, hogy az olyan irányelv elkészítése, amely figyelembe veszi a rehabilitációt szabályozó és körülölelő jelenleg működő, valamint szélesebb és átalakulásban lévő rendszert egyaránt. 2.2 Kapcsolat a többi normatív szabályozóval A későbbiekben kerül kimunkálásra. 3. Hazai és nemzetközi tapasztalatok, legfrissebb tudományos eredmények szakirodalmi áttekintése 3.1 Ami fölött eljárt az idő A szakirodalom legalább egy évtizede a persons/people with disabilities fogalmat használja, ahol a személy áll elöl, hogy ez váljék hangsúlyossá, a fogyatékosság stigmatizáló hangsúlyozása helyett. A magyarban ezt a fogyatékossággal élő ember/személy (vagy rosszabb, de még elfogadható esetben a fogyatékos ember, személy) vált használatossá 3. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO 1980-ban publikált meghatározása még megkülönböztet egymástól három, fokozatilag és tartalmilag különböző fogalmat. A károsodás angolul impairment az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának bármiféle rendellenessége, esetleg hiányossága (hiányzó vagy sérült testrész, szerv). Nyelvünkben ennek az egészségkárosodás fogalom felel meg. A fogyatékosság disability módosult, csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek: közlekedésnek, evésnek, ivásnak, mosakodásnak, munkának, írásnak és így tovább. A fogyatékosság mérésekor is felhasználják ezt a tényt külföldön: egy skála különböző számértékeit rendelik a hiányzó, illetve meglévő képességekhez, az említetteken túl például akár a körömvágáshoz, lépcsőjáráshoz, bevásárláshoz, autóbusz eléréséhez. A legsúlyosabb a hátrány handicap, amely 2 3 Van szakirodalmi forrás, amely képtelen ezzel a feladattal megbirkózni. Vö.:pl.: Juhász 2004, File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

4 károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány; korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő normális, mindennapi szerepét. A hátrány ily módon tehát nem más, mint a károsodás, a fogyatékosság társadalmivá válása, mely igen súlyos kulturális (tanulás), társadalmi (önellátás), gazdasági (önellátás) és egyéb következményeket von maga után az egyén mindennapi életében. A súlyosságot is mutató három jelenség a következő az időközben publikált kritikák szerint nem lineáris, mert más dimenziójú elemekből álló jelsorozattal írható le, melyhez itt hozzátettük a betegséget is. Jelzi ez egyrészt, hogy leggyakrabban eredendően betegségek teszik szükségessé a rehabilitációt, másrészt utalást jelent egy lehetséges tágabb értelmezésre is, hiszen szokás rehabilitációról minden súlyosabb betegség után is beszélni (lásd az 1. ábrában). 1. ábra A fogyatékosság levezetése ig BETEGSÉG KÁROSODÁS FOGYATÉKOSSÁG HÁTRÁNY 3.2 Új, szégyenlős paradigma feltűnése 1997-re az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a szakirodalomban is publikált kritikák pl.: a fogyatékosság jelenségét valójában egyéni, személyes problémára látszik leszűkíteni, és a nemzetközi fogyatékos-mozgalom nyomásának hatására új, megfelelő használat és értelmezés esetén forradalmi jelentőségű paradigmaváltás előidézése is lehetőséget adó, új fogalomhasználattal rukkolt elő ld. a 2. ábrát (WHO 1997) 4. 4 Az új paradigma egyik első bemutatása a magyar szakirodalomban: Könczei (1999). Érdekes, hogy Kullmann (2000) egy évvel később lelkesen bemutatja az új ábrát, és közben nemcsak előveszi, hanem használja is a fogalmak két évtizedes, régi meghatározását. Persze, az FNO is cselesebb, mint gondolnánk. Miközben - már a klasszifikáció címe is szemmel láthatóan megváltozott, A károsodások, fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi osztályozásá -ról A károsodások, tevékenységek és részvétel nemzetközi osztályozásá - ra (ENSZ 2003, 1), - és a szöveg maga így szól: Ezek a fogalmak /Testi funkciók és struktúrák, Tevékenységek és részvétel; KGy/ amelyek felváltják a korábban használt károsodás, fogyatékosság és rokkantság fogalmakat úgy bővítik az osztályozást, hogy általuk a pozitív tapasztalatok is leírhatók legyenek. (ENSZ 2003, 3). Ennek alapján, logikusan úgy vélhetnénk, hogy, ha ez így van, akkor az FNO-paradigmán belül írott szakszövegekben pl. a károsodás fogalma már nem használható. - Eközben a szöveg másutt így fogalmaz: Az FNO 1. főfejezetében a Funkcióképesség és a fogyatékosság alkotóelemei két módon fejezhetők ki. Egyrészről használhatók problémák leírására (pl. károsodás, tevékenység akadályozottsága vagy a részvétel korlátozottsága, amelyeket a fogyatékosság gyűjtőfogalom foglal össze); másrészről leírhatják az egészség és az egészséghez kapcsolódó állapotok nem problémás (vagyis semleges) oldalait (amelyeket a funkcióképesség gyűjtőfogalom foglal össze). Ráadásul a károsodás szó közel 250- szer(!) szerepel az FNO-ban, ami bizonyosan több annál, mint amennyi közvetlenül egy paradigma-váltás után indokolt lenne Azaz: a szerzők szemmel láthatóan képtelenek eldönteni, hogy a régi és az új közül melyik paradigma oldalára álljanak, vagyis: meghirdetik az újat, de azonnal vissza is veszik. Pedig a vagy vagy rájuk is érvényes: vagy modern vagy, és akkor légy következetes a terminológiában is, vagy ne is akarj modernnek látszani. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

5 Az új értelmezés megtartja az egészségi állapotot mint kiindulópontot, de többszintűvé és többdimenzióssá válik. Röviden így verbalizálható: az egészségkárosodás korlátozza a személy aktivitását, ez pedig a társadalomban történő részvételét. Ez két olyan összefüggés, melyet a fogyatékos-mozgalmak évtizedek óta kiemelkedő fontosságúnak ítélnek. Mindebből két kapcsolódó háttértényezőt (az eredetiben: contextual factors ) vezet le: egyik a környezeti, másik pedig az egyéni. Így ráadásul, hogy előre kerül a környezeti tényezőket magába foglaló elem végre a súlyok is a helyükre kerülnek. Következmény: a fogyatékosság mint negatív konnotációkkal is bíró fogalom, a rokkantsággal együtt 5 eltűnik az ábrából. Helyét a kliens élete szempontjából releváns, de nagyjából semleges tevékenység és a kifejezetten pozitív hangsúlyú részvétel szavak váltják fel. Mások mellett pl. Roberts, M. Roberts, A. (1979) is megállapítja hogy egy fizikai vonás, jellegzetesség csak akkor jelentkezik fogyatékosságként, ha azt egy adott cél elérését alapvetően gátló állapotnak tartják. Azonban akkor sem az aktuálisan okozott korlátozottság miatt, hanem csakis abban az esetben, ha akadályozza a személy szociális kapcsolatainak kibontakozását, vagy a cél megvalósulásának hiánya ütközik a személy értékrendszerével. Az új WHO-értelmezés (ENSZ 2003, FNO: a fogyatékosság nemzetközi osztályozása ) tehát kikerüli a korábbi kritika élét: világossá teszi egyrészt a két valóságos vezérszempontot, ami a tevékenység és a részvétel; másrészt utal rá, hogy van egyén-fölötti, egyén mögötti összefüggés: a környezet. Így válik egyértelművé a társadalom felelőssége és az, hogy gyakran nem, vagy nem elsősorban az állapot, hanem a közeg tesz fogyatékossá. 2. ábra: A fogyatékosság értelmezése az FNO alapján 6 5 Az FNO maga a részvételbeli korlátozottság fogalmával váltja le a régi handicap-fogalmat (ENSZ 2003, 211). Szakmai szempontból legalábbis nehezen érthető, hogy a magyar irányelvek mégis visszacsempészik a mindennapi használatba Juhász (2004), 31, 46, stb. 6 Ahány idéző, annyiféleképpen nyilazza, szövegezi magyar nyelven az eredeti ábrát. Ez itt most az autentikus ábra és szöveg. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

6 4. Meglévő hazai szabályozások (normatív dokumentumok) Kigyűjtésük lezajlott, de erőforráshiány lépett fel, ezért csak későbbiekben kerülnek beillesztésre.. 5. Lehetséges módszerek, eljárások, megoldási módok (alternatívák) 5.1 A rehabilitáció régi és új definíciója A régi paradigmán belüli WHO-definíció tartalma szerint még a következőképpen hangzott: olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomra, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, szociális, pedagógiai és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége célja, hogy a rehabilitált megelégedett, boldog és lehetőleg teljes értékű polgára maradhasson a társadalomnak. Az alábbiak szempontjából döntő fontosságú az a tény, hogy az FNO nem határozza meg a rehabilitációt. Ezért figyelembe véve az új paradigma elveit, erre az alábbiakban teszünk kísérletet: Az új paradigmán belül kétirányú tevékenységgé vált. A rehabilitáció a fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személyeket a mindennapi életbe, a munkába visszavezető, belátható perspektívát átfogó, kétirányú szakmai tevékenység. Egyik iránya a kliensközpontú irány, amely egyik alanya, a kliens helyzetének megváltoztatását jelenti (ld.: 4. ábra). Másik iránya a társadalom-központú irány, amely másik alanyának: szűkebb értelemben a fogyatékos ember környezetének, tágabb értelemben a társadalomnak az átalakítását jelenti. Ha pedig ez így van, akkor a rehabilitáció feladata nem csak a kliens rehabilitálása, hanem a társadalom, a közeg rehabilitálása: megfelelő átalakítása. Ezt mutatja be a 3. ábra. A Rehabilitáció egyik alanya tehát a kliens: a rehabilitációs szolgáltatásokban részesülő, fogyatékossággal, vagy megváltozott munkaképességgel élő személy, másik alanya maga a társadalom, amely azáltal, hogy a fogyatékossá lett ember befogadására adott állapotában képtelen, maga is rehabilitálásra szorul. Szakképzett művelői különféle szakmák képviselői: a rehabilitációs szakemberek. A rehabilitáció főbb területei: az egészségügyi, a szociális, a foglalkozási, a pszichológiai, a és a környezeti rehabilitáció, valamint az empowerment (részletesebben ld. később).. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

7 3. ábra: A rehabilitáció új paradigmája az FNO alapján, avagy a kettős irány Könczei Horváth De Sign 2007 File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

8 A rehabilitáció tartalma: a főbb területeken megvalósított tevékenység eredményeként a kliens és a társadalom együttes átalakítása, a kliens érdekében. A rehabilitáció feladata: segítséget nyújtani abban, hogy aki korábban is aktív, hasznos tagja volt a szűkebb közösségnek, valamint a társadalomnak az részben a neki, részben a közösségnek nyújtott szolgáltatások révén ismét azzá válhasson. 5.2 A rehabilitációs rendszer működése A fogyatékossá válás mind az egyénnek, mind a közvetlen környezetének krízis-helyzetet eredményez. Az érintettek függetlenül attól, hogy a fogyatékosság a születés körül, vagy később következik be a halálhoz hasonló veszteséget élnek át. Ennek során nem csak a fizikai változással kell szembe nézniük, de élethelyzetük is gyökeresen átalakul, pl. időlegesen megnövekedik az egészségügyi ellátás iránti igény, át kell alakítani a lakókörnyezetet, eddig ismeretlen segédeszközök jelennek meg a lakásban, megváltozik a család, háztartás jövedelmi helyzete, stb. Egyszerre kell feldolgozni a fogyatékossággal járó pszichés sokkot és kialakítani egy teljesen új életstratégiát. Ehhez az érintetteknek jelentős környezeti támogatást igényelnek, miközben a környezeti erőforrások mozgósítása lényegesen megnehezül. A rehabilitáció lényegéhez tartozik, hogy komplex és rugalmas tevékenységrendszerként a klienst és családját saját lakókörnyezetében segíti a krízis feldolgozásában, az új élethelyzethez való alkalmazkodásban, az új életstratégia kialakításában. Ezért törekedni kell arra, hogy az igénybevevőket csak akkor és annyi időre emeljük ki a megszokott környezetükből, amikor és amennyire feltétlenül szükséges. 5.3 Az állapotfelmérés A jelenleg működő rendszerben a központi Intézmény, az Országos Orvosszakértői Intézet (az ún. OOSZI) testi, lelki, stb. funkciók sérülését, károsodását méri, és azt, hogy ez befolyásoltae a funkcióképességet 7 és a keresőképességet. Azok a személyek, akiknél ez bekövetkezett, rehabilitációs járadékban és szolgáltatásokban részesülnek. Az állapotfelmérésen megjelenő személy (fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű személy: a továbbiakban kliens) állapotának értékelésekor felhasználják a korábbi állapotfelmérés(ek) eredményét, de azt többféle szakma szakembere által végzett állapotfelméréssel is kiegészítik. E tevékenység részesei legalább a következő szakemberek: a munkaerő-piaci szakember, a munkapszichológus, a szociális szakember (van-e TB-kártya, jogosult-e szociális szolgáltatásokra stb.), a foglalkozás-egészségügyi szakember (többféle alkalmassági vizsgálatokat végez el), fogyatékosság előzetes vélelme esetén minden esetben az adott fogyatékossággal élő személy, és esetenként a gyógypedagógus. A fent említett szakmák képviselőit alkalmazzák az interprofesszionális állapotfelmérés területén. 7 Ld.: FNO. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

9 Munkájuk eredményeként értékelve a helyzetet, az OOSZI összefoglalót állít össze a kliens állapotáról. Ezt követően a megyei kirendeltségeken Állami Foglalkoztatási Szolgálat Regionális munkaerő-piaci központjain belül működő munkacsoportok, és helyi illetőségű rehabilitációs referensek fogadják a klienst és saját forrásaik felhasználásával ők maguk vásárolják meg a kliensek számára a rehabilitációs szolgáltatásokat. 5.4 A fizikai szükségletek kielégítésének megszervezése A rehabilitációs fejlesztést, terápiát nyújtani csak akkor lehet, ha a kliens fizikai szükségletei kielégültek, vagyis fel tud kelni az ágyból, fel tud öltözni, van mit ennie, és el is tudja fogyasztani, stb. Ha a kliens nem tudja magát ellátni, meg kell szervezni, hogy segítse valaki. Nem feltétlenül a családtag a legjobb választás, lehet, hogy hivatásos segítőt, önkéntest, vagy valamely szervezet munkatársát kellene bevonni. A szociális munkás feladata egyebek mellett az, hogy a klienst és családját támogassa a szükségletek és azok időtartamának meghatározásában, mozgósítsa a potenciális segítőket, és figyelemmel kísérje az érdekelt felek együttműködését. A személyi segítés biztosításában szerepük van a támogató szolgálatoknak, lehetőleg ügynökségi (agency) formában. Ezen belül alkalmazhatnának segítőket, de fontosabb lenne, hogy rajtuk keresztül legalizálható és finanszírozható legyen az igénybevevő lakókörnyezetében élő laikus segítők bevonása. A személyi segítés egy rendkívül intim, bizalmi kapcsolaton alapuló tevékenység, melynek során fontos, hogy a segítő elérhető legyen, amikor szükség van rá, illetve tudjon viszonylag gyorsan reagálni a szükségletekre. E szolgáltatás intézményesen akkor szervezhető meg minden igényt kielégítően, ha a szervezet rugalmas keretek között, elegendő számú segítővel dolgozik, illetve ha a szolgáltatás igénybevevői nagy tömegben kis sugarú körben élnek. Ez meglehetősen drága, és miért is kellene egy egész intézményt létrehozni egy-két fő ellátása céljából. Ehelyett egy ügynökségen keresztül szerződhet az igénybevevő és segítője, így adminisztrálható, ellenőrizhető és finanszírozható lenne a tevékenység, az ügynökség rendszeresen szervezhetne képzéseket, és szükség esetén mediálhatna a felek között, stb. Ezáltal mind a két fél védve lenne, az igénybevevő a szükségleteinek megfelelő segítséget kaphat, a lakóközösség vállalkozó szellemű, szabad kapacitással rendelkező tagjai pedig némi plusz jövedelemhez jutnának. Ugyanakkor az ügynökséget elég a nagyobb (apró falvas térségekben fő, városiasodottabb területeken pl vagy főnél nagyobb településeken megszervezni. 5.5 A rehabilitáció folyamata Az állapotfelmérést követően a rendszerben maradó kliensek 8 számára rehabilitációs járadékot ítélnek meg, és átkerülnek a munkaügyi szervezethez. Rehabilitációs szerződést kötnek velük, amelynek tartalma az, hogy térítésmentesen jutnak rehabilitációs szolgáltatáshoz és a rehabilitációs járadékot is folyósítják számukra. A rehabilitációs szerződés tartalmazza az egyéni rehabilitációs tervet, és egyebek mellett kitér az egészségügyi, a szociális és a foglalkozási rehabilitáció ezek mögött konkrét szakterületi törvény és intézményrendszer áll, szükség esetén pszichológiai rehabilitáció területén megvalósítandó tevékenységekre. Az egyéni rehabilitációs terv tartalma és ütemezése az egyes, ismertetett területek egyszerű egymásutánisága helyett, egymást előre hajtó, fogaskerékszerű 8 Évente hozzávetőleg új olyan ügyfél választódik ki az állapotfelmérésre jelentkező a ből, akinek számára a rokkantsági nyugdíj megítélésre kerül. Ebből erős becslés szerint kliens rehabilitációja lehetséges. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

10 egymásba-kapaszkodását valósítja meg. (A rehabilitációs szolgáltatások lehetséges sokszínűségét és két különféle: befelé, a kliens felé mutató irányát csak példaszerűen, de részletezően a 4. sz. ábra illusztrálja.) 4. sz. ábra: A befelé mutató irány 5.6 A rehabilitációs team tagjai, képzettségi területük, és a szakképzettség foka A 4. sz. ábra szolgáltatásokra utaló példa-nyilai azt is jelzi, hogy a sikeres rehabilitáció teammunkában zajlik. A team tagjai: foglalkozási rehabilitációs szakember (mentor, munkaasszisztens) a lakóhely szerinti családsegítő szolgálat szociális munkása rehabilitációs központ szociális munkása, szociális asszisztens gyógypedagógus, a fogyatékosság/megváltozott munkaképesség típusának megfelelő szakosodással (fejlesztő pedagógus, tiflopedagógus, logopédus, gyógypedagógus) gyógypedagógiai asszisztens foglalkoztatási szakember mozgásterapeuta, a fogyatékosság típusának, okának megfelelő szakosodással (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor), masszőr szakorvos pszichiáter, hiányában klinikai szakpszichológus File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

11 személyi segítő szakképzett ápoló akadálymentesítési szakmérnök A helyi szintű különböző szolgáltatások között az alábbiak szerint oszlanak meg a szakemberek: alternatív munkaerő-piaci szolgálat: foglalkozási rehabilitációs szakember (mentor, munkaasszisztens stb.-szociális, egészségügyi, pedagógiai területen főiskolai/egyetemi végzettség, 2 éves gyakorlat) lakóhely szerinti családsegítő: szociális munkás, szociális asszisztens általános, középiskola, vagy/és pedagógiai szakszolgálat: gyógypedagógus, a fogyatékosság típusának megfelelő szakosodással (fejlesztő pedagógus, tiflopedagógus, logopédus, gyógypedagógus), klinikai szakpszichológus és/vagy pszichiáter helyi egészségügyi szakrendelő: mozgásterapeuta, a fogyatékosság típusának, okának megfelelő szakosodással (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor), masszőr, szakorvosok foglalkoztatási szakszolgálat: foglalkoztatási szakember lakóhely szerinti háziorvos: szakképzett ápoló lakóhely szerinti támogató szolgálat, gondozási központ: személyi segítő Minden szakemberre vonatkozó speciális szakismeretek: (szakmai továbbképzés keretében megszerezhető) a fogyatékosság különböző típusaira vonatkozó alapvető információk (létrejöttének lehetséges okai, a fogyatékos emberek képességei, lehetőségei és korlátai, a fogyatékosság egészségügyi következményei, segédeszközök,) kríziskezelésre, veszteség feldolgozásra vonatkozó alapszintű ismeretek alapszintű szociális és foglalkoztatáspolitikai ismeretek alternatív kommunikációs technikák konfliktuskezelési technikák. Az egyes szakterületekhez kapcsolódó kiegészítő ismeretek (szakmai továbbképzés keretében megszerezhető): foglalkozási rehabilitációs szakember: munkaerő-piaci integrációhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (foglalkozási rehabilitáció, jogi ismeret, fogyatékossági ismeretek, munkaerő-piaci ismeretek, önismeret, tárgyalástechnika, egyéni rehabilitációs terv készítéséhez elméleti, gyakorlati ismeret, munkáltatói hálózat kiépítéséhez szükséges ismeret, társadalompolitikai ismeret) szociális munkás: konfliktuskezelési technikák, a veszteség feldolgozáshoz kapcsolódó speciális ismeretek, csoportvezetési technikák, pályaválasztási, pályaorientációs, foglalkoztatáspolitikai ismeretek klinikai szakpszichológus: a különböző fogyatékossági csoportok körében alkalmazható diagnosztikai, állapotfelmérő eszközök (tesztek), egyéni és csoportos pszichoterápiai ismeretek, konfliktuskezelési technikák, a veszteség feldolgozáshoz kapcsolódó speciális ismeretek, csoportvezetési technikák, pályaválasztási, pályaorientációs, foglalkoztatáspolitikai ismeretek, családterápiai ismeretek, a pszichés betegségek gyógyszeres kezelési módozatai. gyógypedagógus: különböző, alternatív terápiás lehetőségek (bazális-, zene terápia, kézműves technikák, alternatív kommunikáció oktatása, stb.), az informatikai eszközök alkalmazása a fogyatékos emberek fejlesztése során. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

12 mozgásterapeuta: alternatív terápiás lehetőségek (lovasterápia, vizitorna, stb.), a különböző mozgásfejlesztő eszközök, gépek, kondicionáló gépek alkalmazási lehetőségei, kontraindikációi, segédeszközökre, beszerzésükre vonatkozó ismeretek, alapvető pszichológiai ismeretek. A fentiekben vázolt rendszer működését törvényi szintű szabályozás hangolja össze. A 3. ábra a rehabilitációnak már nem a kliensre, befelé, hanem a környezetre, a társadalomra kifelé mutató összefüggés-, és hatásrendszerét mutatja be. Lehetséges hatásait a következő fő területek mutatják: a lakókörnyezet szellemi és fizikai akadálymentesítése, a szórakozóhely szellemi és fizikai akadálymentesítése, a munkahely szellemi és fizikai akadálymentesítése, az információáramlás akadálymentessége, egyetemes tervezés, ésszerű alkalmazkodás az oktatásban és a munkahelyen, fogyatékossággal élő személyeknek az emberi sokszínűség és humanitás részeként való elfogadása, diszkrimináció-mentesség, a társadalmi tudatosság növelése, hozzáférhető támogató szolgálatok kialakítása, a támogatott döntéshozatal modelljének befogadása, az előítéletek és a stigmatizáció redukálása, a teljességgel inklúzív közeg kialakítása, 5.7 A rehabilitáció alapvető elvei I. A rehabilitációs szolgáltatások minden kliens számára elérhetőek, megismerhetőek és akadálymentes közegben nyújtottak; II. A rehabilitációs rendszer működése átlátható és nyilvános valamennyi szereplője számára; III. A rendszer működése kiküszöböli a szegregációt, IV. A szolgáltatások működésük révén integrálják a klienst, V. Kiküszöbölik a diszkriminációt; VI. A rendszer minden résztvevője megfelelően tájékozott minden őt érintő ügyről; VII. A rendszeren belül a választás szabadságának maximalizálása biztosított; VIII. A vonatkozó nemzetközi jogi szabályok által garantált emberi jogok a rendszerben tartózkodás teljes tartama alatt biztosítottak; IX. Személyre szabott rehabilitáció. 5.8 A rehabilitáció egyes területeinek tartalmi jellemzői Az egészségügyi rehabilitáció: tartalma a kliens egészségügyi állapotának megfelelő szintre hozatala, stabilizálása. Képviselői az orvos és az egészségügyi szakszemélyzet, akiknek kompetenciái a következők: A szociális rehabilitáció: a társadalomba, a közösségbe való visszakapaszkodást célozza a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának ellenőrzése, szükség esetén pótlása útján. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

13 A szociális rehabilitáció célja annak elősegítése, hogy a fogyatékossá vált kliens, illetve család a korábban elért társadalmi pozícióját megőrizhesse. Ennek egyik legfontosabb eszköze megváltozott élethelyzetből fakadóan a kieső, vagy csökkenő jövedelem minél teljesebb pótlása. Ezen primer funkció mellett a szociális rehabilitáció lényeges feladata a kliens és családja támogatása kapcsolati hálójának megőrzésében, bővítésében. Ennek során törekedni kell arra, hogy a képességek, készségek, életlehetőségek javításában szerepet játszó formális kapcsolatokon túl, fennmaradjanak és bővüljenek a kliensek informális családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatai is. A szociális rehabilitáció a kliens és családja aktív részvételére épül, amelyben a szociális szakember a kísérő, segítő, és információs híd szerepét játssza. A rehabilitáció során a döntés joga mindvégig a kliens kezében marad, a szociális szakember annak előkészítésében játszik kulcsfontosságú szerepet. A szociális szakember harmadik fontos feladatköre a kliens és környezete mindennapos pszichés támogatása, annak érdekében, a kliens és környezete feldolgozhassa a fogyatékossá válás okozta krízist, megbirkózzon a mindennapok nehézségeivel, fennmaradjon, illetve erősödjön a rehabilitáció sikerébe vetett hite. Képviselője a szociális munkás, akinek kompetenciáját ld. az alábbiakban: információ nyújtás a fogyatékos személy és családja számára a különböző szolgáltatások, támogatások tekintetében, folyamatos támogatás az új élethelyzethez való adaptáció folyamatában, segítségnyújtás a környezet akadálymentesítésében, a kliens helyzetében, állapotában bekövetkező változás figyelemmel kísérése, szükség esetén beavatkozás kezdeményezése, a fogyatékos személy által igényelt segítő, rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ide értve a különböző pénzbeli támogatások igénybevételét, a különböző területeken dolgozó szakemberek állapotfelmérő, értékelő tevékenységének koordinációja, a rehabilitációs program/terv elkészítésének koordinációja, a fogyatékos személy által igényelt, igénybevett szolgáltatások, összehangolása, a pályaválasztás, pályamódosítás, szakképzés, átképzés támogatása, a munkavállalás előkészítése és elősegítése. a kliens és környezete jogainak, méltóságának védelme, az egyenlő bánásmód előmozdítása, ennek érdekében beavatkozás kezdeményezése. A környezetre, a társadalomra irányuló szociális rehabilitációs tevékenység fontos része a népesség felvilágosítása. Edukatív előadások szervezése, ún. antistigma programok rendezése szerves részét képzik a szociális rehabilitációnak. A szociális munkás feladata a népesség felvilágosítása a fogyatékosságról, az egészségkárosodásról, pszichiátriai betegségekről, velük kapcsolatos félreértések, félelmek, a tévhitek eloszlatása ezzel segítve a betegséggel élők, hozzátartozóik és környezetük helyzetét. A szociális rehabilitációs tevékenységek másik fókuszpontja az egyén. Az egyén képessé tétele, hogy aktív résztvevője lehessen a mindennapos társadalmi életnek. Pszichiátriai, fogyatékossággal élők gyakran a teljes elszigeteltségben élnek. Hiányoznak, módosulnak azok a képességek melyek a társas, társadalmi élethez nélkülözhetetlenek. A személyes célok elérése érdekében gyakran elengedhetetlen az életviteli készségek fejlesztése. Készségfejlesztés: Alapvető önellátási készségek fejlesztése File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

14 Társas kapcsolatok, baráti kapcsolatok teremtéséhez szükséges készségek fejlesztése Munkavállaláshoz kapcsolódó készségek fejlesztése A pszichológiai rehabilitáció: A pszichológiai rehabilitáció feladata a kliens és családja pszichés támogatása az új helyzet elfogadásában, a veszteség feldolgozásában és megoldásában, pl. a testkép, az énkép helyreállításában. A gyász elakadása akadályozhatja a rehabilitáció hatékonyságát, szélsőséges esetekben pszichés betegségekhez, akár a család, a támogató környezet széteséséhez vezethet. Edukatív foglalkozások szervezése a kliens és családja részére, a betegség, a fogyatékosság minél teljesebb megismerésére. Problémamegoldó technikák elsajátítása a személyes célok hatékonyabb elérése érdekében. Hatékony stresszt kezelő technikák hatékony kommunikáció A környezeti rehabilitáció: fókusza a környezet széles értelemben vett átalakítása. Célja: a hozzáférhetőség mellett az akadálymentessé, a hozzáférhetővé tett környezet elsajátításának támogatása. Filozófiájának kiindulópontja: ha a világ, a társadalom nem képes a fogyatékossá vált személyt visszafogadni, számára a többiekkel azonos módon otthont biztosítani, akkor a világ is fogyatékossá lett, következésképpen rehabilitációra szorul. Ennek a rehabilitációnak a valóra váltását valósítja meg, választékos eszközrendszerrel a környezeti rehabilitáció A foglalkozási rehabilitáció: A foglalkozási rehabilitáció az a folyamat, amely képessé teszi a fogyatékos embereket a megfelelő munka vállalására, megtartására,előmenetelre és ezáltal javítja a társadalomba való beilleszkedésüket, illetve újra beilleszkedésüket. (ILO egyezmények) A foglalkozási rehabilitációban jelentős szerepet vállalnak azon civil szervezetek, amelyek alternatív munkaerő-piaci szolgálatot működtetnek, amelyekben foglalkozási rehabilitációs szakemberek dolgoznak. Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokkal szemben támasztandó alapkövetelmények: mindenki számára hozzáférhető legyen; személyre szóló, valós igényeket elégítsen ki; az integrált foglalkoztatás elérését célozza; ne lépje túl a kompetencia határokat; a szolgáltatást végzők megbízható szakmai felkészültséggel rendelkezzenek; a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. A foglalkozási rehabilitációs szakember kompetenciái: Szükséges tudás, szakmai ismeret és készség ahhoz, hogy az ügyfelekkel hatékony és megfelelő kapcsolatot tudjon kialakítani és fenntartani. Jártasság az információgyűjtésben, a problémák felismerésében és tisztázásában. Legyen képes az egyéni rehabilitációs/karrierterv hatékony végrehajtására. Legyen tudatába a szakmai szerepének és felelősségének. Tudja kezelni a diszkrimináció jelenségét, minden szituáció értékelésekor. (fogyatékos ember, kolléga, munkáltató) File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

15 A foglalkozási rehabilitációs szakember feladata: a fogyatékos ember preferenciáira, szükségleteire, valamint készségeire, képzettségére alapozott foglalkozási rehabilitációs terv/egyéni karrierterv készítésében való közreműködés; a fogyatékos ember szakértő által történő, lehetőleg valós helyzetekben való felmérésének segítése munkapróba; feltárja a munkalehetőségeket, munkaalkalmakat, közreműködik a fogyatékos ember adott munkahelyi felkészítésében, segíti a munkahelyi beilleszkedést; biztosítja a folyamatos, a fogyatékos ember szükségleteire és helyzetére szabott támogatást. A munkaerő-piaci szolgálatok foglalkozási rehabilitációjának folyamata: 1. A célcsoportba tartozók megkeresése, feltérképezése: Információk, tájékoztató anyagok eljuttatása a célcsoporthoz. A fogyatékos ember bejelentkezésének fogadása, adatainak felvétele. Munkaerő-piaci információk nyújtása. 2. Az egyén helyzetének feltárása, ügyfél profil készítése: Mélyinterjú segítségével azon problémák (család, lakhatás, közlekedés, jövedelem, iskolai végzettség, eddigi munkahelyek) felderítése, amelyek nagymértékben befolyásolják az ügyfél elhelyezkedési esélyeit. Az ügyfél képességeinek, szociális helyzetének, egészségügyi állapotának, iskolai végzettségének, munkatapasztalatának megismerése 3. Munkavállalást akadályozó tényezők feltárása: Irányított beszélgetéssel olyan mentális, egészségügyi problémák megismerése, amely a munkahelyszerzést alapvetően meghatározzák. A beszélgetés során felszínre került problémák megoldásához a munkaasszisztens külső segítséget is igénybe vehet. (családsegítő, pszichológus,) 4. Ügyfél felkészítése a tudatos munkavállalásra: Az egyén képességeinek, érdeklődési körének, az egyes munkakörökről alkotott elképzeléseinek számbavétele. A munkával kapcsolatos viselkedési minták feltérképezése és az adott munkakörökben elvárt magatartásminták összevetése. A munkanélküliséggel kapcsolatos érzelmek feldolgozása. Életút elemzése, az elért sikerek, kudarcok okainak feltárása. Önértékelés hiányainak helyreállítása, én-kép korrekció. Önérvényesítés technikái, kudarc és sikerstratégiák. Munkafolyamatok kipróbálásának segítése. Pályaorientáció, életvezetési és munkaerő-piaci tanácsadás nyújtása. 5. Az információk írásos összegzése, egyéni karrierterv készítése. 6. Az egyéni karrierterv megvalósításának végrehajtási terve (időpont, elvégzendő feladat, a megvalósításban közreműködők, az általuk végzett tevékenység, az igénybe vett szolgáltatás formája, tartalma, szolgáltatásban közreműködő szakemberek megnevezése). File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

16 5.8.6 Empowerment 7. Állásfeltárás: a munkáltatók kiválasztása és felkeresése az egyéni karrierterveknek megfelelően, a munkáltatók felkészítése az ügyfelek fogadására, folyamatos kapcsolattartás foglalkoztatásra irányuló kérdések megbeszélése; a munkáltatók tájékoztatása a támogatási lehetőségekről; munkafolyamatok betanítása. 8. Utókövetés: Segítségadás a fogyatékos embernek és a munkáltatónak a foglalkoztatás során felmerülő problémák során. Munkahelymegtartó képesség segítése. Igény szerint konfliktuskezelés, meditáció. Munkavállalók klubjának működtetése. Ezt részletesebben a következő, a széles szakmai vitát követő változatban dolgozzuk ki. 6. A rehabilitációt megvalósító intézmény menedzsmentjével és stábjával kapcsolatos irányelvek 6.1 Szabályozottság A folyamat valamennyi résztvevője (kliens, szakember) számára megismerhető, prioritásokat is meghatározó szabályrendszerrel rendelkezik, amelyben az intézmény vezetésére, az intézmény stábjára, és a kliensekre vonatkozó koherens szabályokat lefekteti, minőségellenőrzésüket biztosítja. 6.2 Megbízhatóság A vezetés és a stáb megbízható és megfelelően képzett szakembereket tömörít Belső képzés, szupervízió Az intézmény a munkatársaknak folyamatos képzését, a kiégés elleni védelmét és szupervízióját biztosítja Kooperáció A rendszer megépítettsége folytán a munkatársak kölcsönös kooperációja biztosított a kliensekkel, családjukkal, az önkéntes szakemberekkel, File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

17 a sorstárs segítőkkel, a hivatalokkal, a kapcsolódó NGO-kkal. 6.5 A menedzsment az intézményen belül és külső kapcsolatrendszerében szerződéses viszonyokat alakít ki, belső információs rendszert hoz létre és tart fenn, elfogadja belső ellenőrzési szabályzatát, szabályozza a belső konfliktuskezelés módját, szabályozza a stáb működési feltételeit, a hatályos jogszabályok alapján garantálja, hogy a kliensek személyiségi jogai nem sérülnek. 7. Előnyök, hátrányok, feltételek A Munkacsoport javaslata, hogy a jelen javaslatot bocsássuk országos szakmai vitára, és az ennek eredményeként előálló új eredménnyel kapcsolatban, részben a vita következtetései alapján is, külön szülessék meg az alkalmazásáról szóló javaslat és döntés. 8. Az Irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok A Munkacsoport javaslata, hogy a jelen javaslatot bocsássuk országos szakmai vitára, és az ennek eredményeként előálló új eredménnyel kapcsolatban, részben a vita következtetései alapján is, külön szülessék meg az alkalmazásáról szóló javaslat és döntés. 9. Alkalmazásának személyi, tárgyi feltételei A Munkacsoport javaslata, hogy a jelen javaslatot bocsássuk országos szakmai vitára, és az ennek eredményeként előálló új eredménnyel kapcsolatban, részben a vita következtetései alapján is, külön szülessék meg az alkalmazásáról szóló javaslat és döntés. 10. Fogalommagyarázat A jelen változatban külön ilyen nem készül, mert az alapfogalmakat magában a szövegben rendeztük. A szakmai vitát követően szándékunkban állösszeállítása. 11. Hivatkozások Albrecht, G., Seelman K. D., Bury M. (2001). Handbook of disability studies. Thousand Oaks, California : The Age of the Scientist and the Professional Albrecht, G. et. al. (2005). Encyclopedia of Disability. Sage Publishing, Thousand Oaks, CA. Supported Employment : , és Vocational Rehabilitation : File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

18 Barnes, J. C. Mercer, G. Shakespeare, T Exploring Disability. A sociological introduction. Cambridge, Polity Press Colvert, A. L.& Smith, J. W. (2000). What is reasonable? Workplace communication and people who are disabled. In D. O. Braithwaite& T. L. Thompson (Eds.). Handbook of communication and people with disabilities. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, New Jersey, pp ENSZ Egészségügyi Világszervezet (2003): A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. WHO, Bp. Juhász F. (2004). Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez. ESZCSM OEP, Bp. Kálmán Zs. Könczei Gy. (2002). A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Bp. Könczei Gy. (1999): A hátrányos helyzetű csoportok védelme az Európai Unióban (Idősek - fogyatékossággal élő személyek). In: Az Európai Unió szociális dimenziója, (Szerk: Gyulavári T.).OFA, Budapest, Kullmann L. (2000). Az orvosi rehabilitáció sajátosságai. In.: Huszár I. Kullmann L. Tringer L. szerk. (2000). A rehabilitáció gyakorlata Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, Roberts, M. & Roberts, A. (1979): Psychosocial Rehabilitation of the Handicapped. Proceedings of 1 st International Conference on Lifestyle and Health. University of Minnesota, Minneapolis, Mellékletek, függelékek A jelen változathoz nem készültek. File-név: 5-valtozat Dátum: /18 old.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE Képzést végző szervezet: DOWN ALAPÍTVÁNY Székhely: 1145 Budapest, Amerikai út 14. Tel: 061 363 6353 Képzés helye: Lágymányosi Foglalkoztató Centrum, 1111 Budapest, Lágymányosi

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései 2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései Továbbképzés neve, engedélyszáma Célcsoport Helyszín, időpont Pontért ék Ár Kapcsolattartó 1 Mentálisan hanyatló

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1 György Annamária ETI-2011. 1 Egészség (WHO): 2 www.lemtrener.hu 1 Betegség: 3 Rehabilitáció, habilitáció Megváltozott egészségi állapotú egyén testi, lelki, és szociális körülményeinek minimalizálása Participáció!

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Egy jó gyakorlat bemutatása. (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései)

Egy jó gyakorlat bemutatása. (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései) Egy jó gyakorlat bemutatása (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései) A Guruló Műhely szakmai együttműködés a komplex rehabilitáció érdekében Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete

Részletesebben

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia

Részletesebben

Jogszabály alapján kötelező dokumentumok

Jogszabály alapján kötelező dokumentumok DOKUMENTÁCIÓ 2012 Jogszabály alapján kötelező dokumentumok Egészségi állapotra vonatkozó igazolás 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. rész Jövedelemnyilatkozat 9/1999. (XI. 24.) SzCsM

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL FOLYAMAT LEÍRÁS

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL FOLYAMAT LEÍRÁS FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL FOLYAMAT LEÍRÁS 1. A szolgáltatás célja A megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedési számának növelése, illetve felkészítésük a munka világára,

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Finanszírozási szerződés II. számú melléklete 2012. év Kötelezően vezetendő és csatolandó dokumentációk Közösségi ellátás-szenvedélybetegek

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007. KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2007. I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

SZÜKSÉGLETEK ÉS IGÉNYEK KOMPLEX FELMÉRÉSE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT IGÉNYBEVEVŐ ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÜGYFELEK SZÁMÁRA

SZÜKSÉGLETEK ÉS IGÉNYEK KOMPLEX FELMÉRÉSE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT IGÉNYBEVEVŐ ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÜGYFELEK SZÁMÁRA SZÜKSÉGLETEK ÉS IGÉNYEK KOMPLEX FELMÉRÉSE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT IGÉNYBEVEVŐ ÉRTELMI FOGYATÉKOS ÜGYFELEK SZÁMÁRA Képzést végző szervezet: DOWN ALAPÍTVÁNY Székhely: 1145 Budapest, Amerikai út 14. Tel:

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa

Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Balogh Mihályné Krasznai Zsuzsa Cím(ek) 6724 Szeged, Lajta u. 16. Telefonszám(ok) Mobil: 30 3108953 E-mail(ek) Állampolgárság zsubalogh16@freemail.

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A PARTNEREK TOVÁBBI SZAKMAI PARTNEREK Budapest Esély Nonprofit Kft., 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány ZSZI PLUSZ Oktatási Kereskedelmi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben