MINIMUM KÉRDÉSEK KARDIOLÓGIA ÁOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINIMUM KÉRDÉSEK KARDIOLÓGIA ÁOK"

Átírás

1 MINIMUM KÉRDÉSEK KARDIOLÓGIA ÁOK 1. Az alábbiak közül válassza ki a rheumás lázra igaz megoldásokat: A) A rheumás láz A típusú Streptococcus fertőzés okozta pharyngitis okozta autoimmun reakció következménye X B) A migráló polyarthritis főleg a kisízületeket érinti C) A migráló polyarthritis elsősorban a nagyízületeket érinti X D) A bőrjelenségek közül jellemző az erythema necrolyticum migrans E) A bőrjelenségek közül jellemzők a subcutan rheumás csomók és az erythema annulare rheumaticum X F) A rheumás láz pancarditist okoz X (ACEF) 2. A rheumás láz Jones-kritériumai közül helyesek az alábbiak: A) Major kritérium az arthralgia B) Minor kritérium a láz jelenléte X C) Major kritérium a vándorló polyarthritis X D) Major kritérium a chorea minor X E) Minor kritérium a carditis jelenléte (BCD) 3. A rheumás láz terápiájára igaz az alábbiak közül: A) Elsőként választandó antibiotikum a penicillin X B) Penicillinallergia esetén aminoglikozid adandó C) Gyulladáscsökkentésre acetilszalicilsav adandó napi 2-3 g dózisban X D) Kortikoszteroid adása mindig kontraindikált (AC) 4. Infektív endocarditisre (IE) jellemző tünetek: A) Hematuriával járó gócnephritis X B) Gyorsult süllyedés, magas CRP, anaemia X C) Heberden-féle csomók a kézujjakon D) Osler-csomók a kéz- és lábujjakon X E) Láz, tachycardia, szívzörej jelenléte X (ABDE) 5. Az infectív endocarditis (IE) Duke-kritériumaira igazak: A) Janeway-laesio jelenléte major kritérium B) Echocardiogáfián látható vegetatio major kritérium X C) Echocardiográfián látható abscessus major kritérium X D) Ismételten pozitív, legalább 2 különböző mintavételből eredő haemocultura lelet major kritériumnak tekintendő X E) A láz (38 C fölött) major kritérium F) Az IE diagnózisa kimondható 2 major és 1 minor, vagy 1 major és 3 minor kritérium megléte esetén X (BCDF) 6. Infectív endocarditist illetően magas rizikót jelentenek az alábbi alapbetegségek: A) Mitralis prolapsus és insufficientia B) Minden műbillentyű X C) Korábban lezajlott bakteriális endocarditis X D) Nagyér transpositio, Fallot-tetralogia X

2 E) Secundum típusú pitvari septum defektus F) Hypertrophiás cardiomyopathia (BCD) 7. Aorta stenosisra válassza ki a helyes állításokat: A) A bal kamra nyomásterhelése koncentrikus bal kamra hypertrophiához vezet X B) Syncope gyakori a perctérfogat jelentős csökkenése esetén X C) Aorta stenosis hajlamosít hirtelen szívhalálra X D) Aorta stenosisra jellemző a pulsus celer et altus (Corrigan-pulzus) E) Szövődményként agyembolia előfordulhat X (ABCE) 8. Mitralis prolapsus syndromára igaz az alábbiak közül: A) A jellegzetes echokardiográfiás lelethez ritmuszavarra vagy neurocirculatorikus zavarra utaló tünetek társulnak. X B) Többnyire ártalmatlan jelenség X C) Nőkben gyakrabban okoz tüneteket X D) Hirtelen szívhalál sohasem fordul elő mitralis prolapsus esetén E) A mitralis areában gyakran mesosystolés click hallható X (ABCE) 9. A szívelégtelenség patofiziológiájában szerepet játszanak az alábbiak: A) Sympathicus hyperaktivitás X B) A renin-angiotensin-aldosteron rendszer aktivációja X C) A kardiális szöveti hormonok (ANP és BNP natriuretikus peptidek) szintje a szívelégtelenség fokozódásával emelkedik X D) Vazopresszin (ADH) aktiválódása okozta vízretenció X (ABCD) 10. A szívelégtelenség ABCD (AHA-2001.) stádiumaira igaz: A) A std: A szívelégtelenség tünete nélkül ismert rizikófaktorok vannak jelen (hypertonia, coronariasclerosis, potenciálisan kardiotoxikus gyógyszerek szedése, stb). X B) B std: A szívelégtelenség tünetei hiányoznak, de strukturális szívkárosodás (bal kamrai hypertrophia és/vagy dilatatio, csökkent kontraktilitás, fali akinesis, stb) kimutatható X C) C std: A szívelégtelenség klinikai tünetei mellett strukturális szívkárosodás igazolható X D) D csoport: Terminális szívelégtelenség X (ABCD) 11. A jobbszívfél-elégtelenség klinikai tünetei: A) Nagyobb, érzékeny máj, UH-on tág májvénákkal X B) Telt nyaki és nyelvgyöki vénák X C) Orthopnoe D) Alsóvégtagi oedema X E) Proteinuria lehetséges X (ABDE) 12. A krónikus szívelégtelenség kezelésére igaz az alábbiak közül: A) ACE-gátlók a NYHA I. std-tól, ill. az ABCD-szerinti B-csoporttól indikáltak, mert javítják a prognózist X B) A kardioszelektív béta-blokkolók adagját fokozatosan növeljük X C) Digitalis feltétlenül része a kezelésnek pozitív inotróp hatása miatt. D) Digitalis indokolt pitvarfibrillációs tachyarrhythmiával társult esetekben X

3 E) Spironolakton adása a NYHA III. std-tól prognózist javító hatása miatt indokolt X F) Diuretikumok adása igen hatékony tüneti kezelést jelent X (ABDEF) 13. Asthma cardiale kezelésének nélkülözhetetlen módjai: A) A beteg ülő testhelyzetében oxigénterápia alkalmazása X B) Hypertonia esetén a vérnyomás normalizálása X C) Digitalis a pozitív inotróp hatás miatt D) Iv. nitroglycerin és Furosemid X E) Iv. aminophyllin és steroid a bronchusspasmus és fokozott hörgőszekréció miatt X F) Az alsóvégtagok leszorítása (tourniquet) (ABDE) 14. Digitalis-intoxicatio esetén az alábbiak közül az adekvát kezelés része: A) Kamrai ritmuszavar esetén phenytoin (Epanutin) adása szóbajön X B) Szignifikáns bradycardia esetén atropinra vagy ideiglenes pacemakerre lehet szükség X C) A szérum kálium-szintjét a magas-normális tartományban tartsuk X D) Kötelező a gyomormosás, hashajtással a bélrendszer kiürítése X E) Súlyos esetben szükség lehet digitalis-antitoxin (Digibind) alkalmazására X 15. Dilatatív cardiomyopathiát illetően (DCM) válassza ki a helyeset az alábbi állítások közül: A) Hemodinamikailag a systolés pumpafunkció és az ejekciós fractio csökkenése jellemzi döntően X B) Gyakran családi halmozódást mutat X C) Nem igényel antikoagulálást, csak pitvarfibrillatio esetén D) Oki kezelésként szóba jöhet az alkoholtilalom és a kardiotoxikus gyógyszerek kerülése X E) Globális szívelégtelenség vagy kamrai malignus ritmuszavar miatt igen nagy a mortalitása X F) Infectiot követően is kialakulhat X (ABDEF) 16. Hypertrophiás obstructív cardiomyopathia (HOCM) klinikumára igazak: A) A betegek gyakran panaszmentesek, a felismerés sokszor véletlen X B) EKG-n balkamrai hypertrophia jelei, bal anterior hemiblokk, QT-idő megnyúlása gyakori eltérés X C) Kezelésében a nitrátok előnyösek, antianginás hatásuk miatt D) Életveszélyes kamrai ritmuszavarok esetén szóbajöhet ICD beültetése X E) Pozitív inotróp hatása miatt előnyös a digitális és sympathomimetikumok adása (ABD) 17. A coronariabetegség (ISZB) főbb rizikófaktorai: A) Dohányzás X B) Emelkedett éhomi vércukorszint (impaired fasting glucose- IFG) C) Alacsony HDL-C szint X D) 2-es típusú diabetes mellitus X E) Hypertonia X (ACDE) 18. Akut coronaria syndroma összetevői lehetnek: A) Effort, stabil angina pectoris B) NSTEMI- ST-eleváció nélküli myocardialis infarctus X C) Instabil angina pectoris X

4 D) Dressler-syndroma E) STEMI- ST-elevációval járó myocardialis infarctus X (BCE) 19. A mellkasi fájdalom hátterében állhatnak: A) ISZB okozta angina pectoris vagy szívinfarctus X B) Herpes zoster X C) Tietze syndroma X D) Nyelőcső spasmus vagy reflux betegség X E) Tüdőembolia X 20. A terheléses EKG főbb indikációi: A) ISZB okozta myocardialis ischaemia igazolása X B) Dilatatív cardiomyopathiában a terhelhetőség meghatározása C) Terhelés indukálta ritmuszavarok kimutatása X D) 40 éves kor fölött panaszmentes, de több coronaria-rizikófaktorral rendelkező személyek számára is ajánlott X E) Terhelés hatására létrejött vérnyomás- és szívfrekvencia-változások kimutatása X (ACDE) 21. A terheléses EKG ellenjavallt az alábbi esetekben: A) 1 hónapon belül a szívinfarctus után B) Carditis esetén X C) Jelentős aorta stenosis vagy HOCM ismeretében X D) Lázas állapotban X E) Ismert főtörzs szűkület esetén X (BCDE) 22. Stabil angina pectoris kezelésében alkalmazandók: A) Sublinguális nitrátok X B) Béta-blokkolók X C) Angiotenzin-receptor blokkolók D) Napi 100 mg szalicilát vagy (szalicilát-intolerancia esetén): napi 75 mg clopidogrel X E) Ca-antagonisták X F) Fibrátok (ABDE) 23. A kardiológiai rehabilitáció céljai: A) A rizikófaktorok felmérése X B) A beteg fizikai és psychés kondíciójának javítása X C) A recidíva megelőzése X D) A túlélés javítása X E) Az ismételt kórházi felvételek számának csökkentése X 24. A kardiológiai rehabilitáció ellenjavallatai: A) AMI-t követően B) Instabil angina pectoris esetén X C) Aorta stenosis X D) Súlyos szívelégtelenség X E) Aritmogén jobb kamrai dysplasia X

5 F) Kontrollálatlan ritmuszavar X (BCDEF) 25. A kardiológiai rehabilitáció indikációi: A) AMI-t követően X B) PCI, CABG után X C) Vitiumok műtéte után X D) Szívtranszplantáció után X E) Infectív endocarditist követően (ABCD) 26. A kardiológiai rehabilitáció rizikófelmérésének szempontjai: A) Van-e és milyen mértékű a szívelégtelenség? X B) Társbetegségek (diabetes, stroke, hypertonia, mozgásszervi kórképek) X C) Szövődmények az akut esemény során X D) Reziduális ischaemia mértéke X E) Bal kamra funkció X 27. Az ischaemiás szívbetegség non-invazív diagnosztikájának eszközei: A) Nyugalmi és terheléses EKG X B) Szívizom-szcintigráfia X C) Holter-monitorozás X D) Coronarographia E) Stressz-echocardiográfia X (ABCE) 28. Az angina pectoris súlyossága a Canadian Cardiovascular Society beosztása szerint, válassza ki a helyes megoldásokat: A) I. fokozat: gyors járáskor, hideg időben, két emelet megtétele során jelentkezik angina B) III. fokozat: Egy emelet megtétele után ill. néhány száz méter séta után jelentkezik angina X C) II. fokozat: gyors járáskor, két emelet megtétele során, ill. hideg időben jelentkezik angina X D) IV. fokozat: Nyugalomban ill. minimális terhelésre jelentkezik angina X (BCD) 29. Szívizom szcintigráfia végzendő az alábbi esetekben: A) típusos panasz+ bal Tawara szár blokk miatt nem értékelhető ergometria X B) Ha nem-kardiológiai okból nem kivitelezhető az ergometria X C) Típusos panasz és pozitív ergometria fiatal nőknél X D) Atípusos panasz + enyhén pozitív ergometria X (ABCD) 30. A terheléses EKG-t illetően az alábbi állítások melyike igaz: A) Legjobb prediktív értéke középkorú férfiaknál van X B) A nyugalmi EKG egyértelmű pozitivitása esetén is elvégzendő a terhelési kapacitás megítélésére C) Atípusos panaszú nők esetén kicsi a prediktív értéke az ergometriának X (AC) 31. A béta-blokkolók anti-ischaemiás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A) A szívfrekvencia csökkentése X B) A vérnyomás csökkentése X

6 C) A szívizom- kontraktilitás fokozása D) A diastolés (telődési) idő megnyújtása X (ABD) 32. A nitrátok anti-ischaemiás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A) A preload csökkentése a venodilatatio miatt X B) Coronaria dilatatio X C) Kollaterálisok tágítása X D) Coronaria spasmus oldása X E) Nagyobb dózisban az afterload-ot is csökkentik X 33. A calcium-antagonisták anti-anginás hatásaiban szerepet játszanak az alábbiak: A) A szívfrekvencia csökkentése (verapamil, diltiazem) X B) A vérnyomás csökkentése X C) Coronaria spasmus oldása X D) Kollaterális keringés csökkentése (ABC) 34. Antianginás hatással bírnak az alábbiak: A) Trimetazidin X B) Molsidomin X C) Nicorandil X D) Dobutamin E) Propafenon (ABC) 35. A Prinzmetal- (variáns) angina jellemzői az alábbiak közül: A) Fizikai terhelés provokálja B) Nyugalomban jelentkezik X C) EKG-n átmeneti ST-elevatiok láthatók X D) A PTCA adekvát kezelést jelent E) Nifedipin vagy nitrát oldja a coronaria spasmust X (BCE) 36. Instabil angina pectoris kezelése (szívinfarctus kialakulása nélkül), válassza ki a helyes megoldásokat: A) Pulzoximéteres ellenőrzés mellett orrszondás oxigén adása X B) E Na-heparin búlusban vagy LMWH a testsúlytól függő adagban X C) Aspirin + clopidogrel X D) Syncumar elindítása E) Iv. nitroglycerin (1-5 mg/óra) X F) Béta-blokkoló (kontraindikáció hiányában) X G) Hatékony fájdalomcsillapítás (morfin, vagy Dolargan, vagy Contramal) iv. X (ABCEFG) 37. CABG műtét indikációi az alábbiak közül: A) Bal coronaria főtörzs szignifikáns stenosisa X B) Tünetekkel járó 3-ér betegség X C) Bal kamrai ejekciós frakció % alatt D) A stenosistól distalisan kontraktilis myocardium jelenléte X (ABD)

7 38. A percutan revascularizáció (PCI) indikációi és céljai: A) A bal főtörzs szignifikáns stenosisa B) Az infarctus és reinfarctus rizikójának csökkentése X C) A terhelhetőség és az ISZB prognózisának javítása X D) 1-vagy 2-ér betegség, rövid szakaszú, szignifikáns (>70%-os), proximális stenosissal X E) Többszörös, szignifikáns, distalis coronaria stenosis megoldása (BCD) 39. AMI-ban alkalmazott fibrinolysis sikerességének jelei lehetnek: A) A mellkasi fájdalom megszűnése X B) Jelentős CK-enzimszint emelkedés X C) Az ST-elevatio megszűnése X D) Reperfúziós aritmia jelentkezése X (ABCD) 40. Primer PCI (percutan coronaria interventio) végzendő: A) STEMI (ST-elevatioval járó szívinfarctusban) a tünetek kezdetétől 12 órán belül X B) Új bal Tawara szár blokkal társult szívinfarctusban a tünetek kezdetétől 12 órán belül X C) Ha a hemodinamikai laborba felvételtől 90 percen belül elvégezhető a ballon felfújás X D) Gyakorlott személyzet és szívsebészeti háttér hiányában (ABC) 41. Az acut myocardialis infarctus (AMI) labor diagnosztikáját illetően igaz: A) A cardialis troponin I és T legkorábban mutatja ki a szívizom necrosist X B) Ha instabil anginában a cardialis troponin I vagy T szintje megemelkedik ST-elevatio ill. EKGeltérések nélkül, akkor NSTEMI (ST-elevatio nélküli szívinfarctus) mondható ki X C) A CK-MB emelkedésének hátterében macro-ck is szerepelhet X D) A GOT és GPT együttes emelkedése diagnosztikus AMI-ra E) Az LDH-szint emelkedése a lezajlott infarctus felismerését segítheti, mert szérumszintje csak 1-2 hét alatt normalizálódik X (ABCE) 42. A szívinfarctus korai szövődményei lehetnek: A) Kamrai extrasystolék X B) Kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció X C) Cardiogén shock X D) Akut balszívfél-elégtelenség X E) Pericardialis tamponád X 43. A szívinfarctus késői szövődményei lehetnek: A) Tietze-syndroma B) Dressler-syndroma X C) Periarthritis humeroscapularis D) Kamrai aneurysma X E) Szívelégtelenség X (BDE) 44. Acut myocardialis infarctushoz (AMI) társuló AV-blokkokra igaz: A) Hátsófali AMI-hoz gyakrabban társul II., ill. III. fokú AV-blokk X

8 B) A hátsófali AMI-hoz társuló II., ill. III. fokú AV-blokk többnyire végleges pacemaker beültetést igényel C) Az elülsőfali AMI-hoz társuló II, ill. III. fokú AV-blokk többnyire átmeneti jelenség D) Az elülsőfali AMI-hoz társuló II, ill. III. fokú AV-blokk okozta bradycardia többnyire végleges pacemaker implantatiót igényel X (AD) 45. A coarctatio aortae-ra jellemzőek az alábbiak: A) A felső testfélen észlelhető hypertonia X B) RTG-képen usuratiók a bordák alsó szélénél X C) A beteg cyanotikus D) Az alsó végtagokon legalább 20 Hgmm-rel kisebb a vérnyomás, mint a karokon X E) Érzörej lehet hallható a háton, interscapulárisan X (ABDE) 46. A cardiogén shock kezelében szerepe lehet az alábbiaknak: A) Szívinfarctusban fibrinolysis vagy akut PTCA X B) Pericardialis tamponád esetén punctio X C) Papillarisizom- vagy ínhúr- ruptura esetén műtéti megoldás X D) Tünetileg: Dopamin ill. Dobutamin adása infúziós pumpával X E) Oxigén adása, szükség esetén légzéstámogatás X 47. Jobb kamrai infarctusra igazak az alábbiak: A) Többnyire hátsófali infarctushoz társul X B) Iv. nitrát és Furosemid adása kerülendő X C) Káros hatású a volumenbevitel D) EKG-n a jobb precordialis elvezetésekben ST-elevatio látható X E) Folyadékbevitel és dobutamin hatására a systolés vérnyomás többnyire 90 Hgmm fölé emelkedik X F) Folyadékbevitel és dobutamin ellenére fennálló hypotonia esetén intraaorticus ballonpumpa alkalmazása szükséges X (ABDEF) 48. Bradyarrhythmiák kezelésére alkalmazható gyógyszerek: A) Atropin X B) Adenozin C) Isoproterenol X D) Adrenalin X E) Chinidin (ACD) 49. Sick sinus syndromára (SSS) igazak az alábbi állítások: A) Jelentkezhet tartósan alacsony kamrai frekvenciájú pitvarfibrillatio formájában X B) Intermittáló sinus arrest vagy SA-blokk alakjában is jelentkezhet X C) Tünetmentes formában is mindig pacemakerrel kezelendő D) Tachycardia-bradycardia syndroma képében is megnyilvánulhat X E) Panaszt okozó tachycardia-bradycardia syndromában PM-implantáció mellett antiarrhythmiás kezelés indokolt X F) Az SSS hátterében gyakran hypertonia, vagy coronaria sclerosis áll X (ABDEF)

9 50. Sick sinus syndroma diagnózisát segítik az alábbi adatok: A) Ergometria során elmarad a szívfrekvencia adekvát emelkedése X B) Holter-monitorozással dokumentálhatók a bradyarrhythmiák X C) Jellegzetes echokardiográfiás eltérések mutathatók ki ilyenkor D) 1 mg Atropin iv. adását követően a szívfrekvencia adekvát emelkedése elmarad X E) A sinuscsomó feléledési idő megnyúlt X (ABDE) 51. A carotis-sinus syndromára igazak az alábbi állítások: A) A betegség fiatalkorban (30 éves kor előtt) gyakori B) A betegek többsége tünetmentes X C) Cardioinhibitor típusban a n. vagus aktivációja 3 mp-nél hosszabb asystoliához, vagy szignifikáns bradycardiához vezet X D) Vasodepressor formában lényeges bradycardia nélkül a vérnyomás legalább 50 Hgmm-rel csökken X E) Minden esetben pacemaker kezelés indokolt (BCD) 52. A WPW-(Wolff-Parkinson-White) syndromára igaz állítások: A) Az AV-reentry tachycardiák egyik típusa X B) A preexcitatio járulékos kötegen át történik X C) Az antidrom PSVT gyakoribb, mint az orthodrom PSVT D) Ilyenkor pitvarfibrillatio jelentkezése fokozza a hirtelen szívhalál veszélyét X (ABD) 53. A WPW-(Wolff-Parkinson-White) syndroma kezelésében alkalmazható módszerek: A) Ajmalin iv. X B) Propafenon iv. X C) Pitvarfibrillatios epizód kezelésére ajánlott az adenozin iv. adása D) Pitvarfibrillatios epizód kezelésére ajánlott a verapamil iv. adása E) Recidiváló WPW-tachycardiák esetén a Kent-nyaláb radiofrekvenciás ablatioja többnyire sikeres X (ABE) 54. A sinus tachycardiára igaz állítások: A) Csecsemőkben, kisgyermekekben fiziológiás X B) Lázas állapothoz, anaemiához társuló esetekben béta-blokkoló adandó C) Hyperkinetikus keringés esetén béta-blokkoló adandó X D) A háttérben álló hyperthyreosis esetén béta-blokkoló adandó X E) A diastolés idő megrövidülése miatt tachycardia-függő ST-depressio jelentkezhet az EKG-n X (ACDE) 55. Multifokális pitvari tachycardiára igaz állítások: A) Gyakran súlyos tüdőbetegségben fordul elő X B) Theophyllin kezelés egyértelműen előnyös C) Digitalis adása a frekvenciacsökkentés miatt előnyös D) A kiváltó ok rendezése után verapamil hatásos lehet X (AD) 56. A szív elektrofiziológiai vizsgálatának elemei: A) AV-átvezetés (Wenckebach-pont) vizsgálata X B) Sinuscsomó feléledési idő vizsgálata X

10 C) Sinoatrialis vezetési idő vizsgálata X D) Pitvari refrakter idő meghatározása X E) Kamrai tachycardia eredetének vizsgálata (mapping) X F) Kamrai tachycardia kezelésére adott gyógyszerek hatásának vizsgálata X (ABCDEF) 57. Az antiarrhythmiás kezelés néhány alapszabálya: A) Az arrhythmiára gyanús panaszok esetén Holter-monitorozás végzendő X B) A ritmuszavarok oki kezelése az elsődleges (ISZB, AMI, szívelégtelenség kezelése) X C) Normális hemodinamikai viszonyok mellett minden ritmuszavar megszüntetésére kell törekedni D) Az antiarrhythmiás szerek gyakran proarrhythmiás hatással is rendelkeznek X E) A III. osztályú antiarrhythmiás szerek sohasem okoznak proarrhythmiás hatást (ABD) 58. A propafenonra igaz állítások az alábbiak közül: A) IA osztályú antiarrhythmiás szer B) IC osztályú antiarrhythmiás szer X C) 30% alatti ejekciós frakció esetén különösen előnyös a pitvarfibrillatio kezelésére D) Organikus szívbetegség nélküli pitvarfibrillatioban alkalmas a sinusritmus helyreállítására X E) Sinuscsomó betegségben előnyös az alkalmazása (BD) 59. Az amiodaronra igaz állítások az alábbiak közül: A) Pitvarfibrilláló szívelégtelen betegekben alkalmas a sinusritmus helyreállítására X B) Okozhat tüdőfibrosist X C) Proarrhythmiás hatása nincs D) Hyperthyreosist provokálhat X E) Cornea-depozitumokat okozva a látás romlásához vezethet X (ABDE) 60. AV-szekvenciális (DDD) pacemakerekre igaz az alábbiak közül: A) Fiziológiás sorrendben ingerli a pitvart, majd a kamrát X B) A DDD pacemaker pótolja a sinuscsomó ingerképzését és az AV-vezetést X C) Javítja a szív pumpafunkcióját X D) Sick sinus syndromában mindig DDD pacemaker beültetése indokolt E) DDD pacemaker beültetése után igen gyakori jelenség a pacemaker-syndroma (ABC) 61. Hypertonia kezelésének célértékei: A) 150/95 Hgmm alatti RR-érték B) Diabetesben, metabolikus syndromában 130/80 Hgmm alatti RR-érték X C) Napi 1 g-ot meghaladó macroproteinuria esetén 125/75 Hgmm alatt X D) Célszerv károsodásra utaló, önálló rizikótényező a bal kamrai hypertrophia és a microalbuminuria megjelenése X (BCD) 62. A hypertonia nem-gyógyszeres kezelésének részei: A) Testsúlycsökkentés túlsúly esetén X B) Telített zsírok fogyasztásának csökkentése X C) Káliumban, magnéziumban gazdag, zöldségek-főzelékek rendszeres fogyasztása X D) Konyhasóbevitel csökkentése napi 5 g alá X

11 E) Rendszeres, fokozatosan növelt dinamikus mozgás (úszás, kocogás, séta) X F) Alkoholfogyasztás csökkentése X (ABCDEF) 63. Szekunder hypertoniák lehetséges okai: A) Addison-kór B) Conn-syndroma X C) Phaeochromocytoma X D) Renovascularis hypertonia X E) Cushing-syndroma X F) Coarctatio aortae X (BCDEF) 64. Az ACE-gátlók előnyös hatásai: A) Az angiotenzin II. csökkent hatása miatt a perifériás érellenállás csökken X B) A vasodilatator hatású bradykinin gátolt lebontása szinergista RR-csökkenéshez vezet X C) A bal kamrai hypertrophia visszafejlődhet X D) A szívelégtelen betegek prognózisa javul X E) Csökken a microalbuminuria mértéke X 65. Az ACE-gátlókra igaz állítások: A) Káliumspóroló diuretikumokkal biztonsággal kombinálhatók B) Kétoldali arteria renalis stenosis esetén hyperkalaemiát és veseelégtelenséget okozhatnak X C) Javíthatják diabetes mellitusban az inzulin-érzékenységet X D) Az 5-10 %-ban előforduló száraz ingerköhögés hátterében a bradykinin felszaporodását tartják felelősnek X E) Száraz ingerköhögés jelentkezésekor indokolt angiotenzin II-receptor blokkolóra (ARB-re) áttérni X (BCDE) 66. Rescue PCI (percután coronaria intervenció) indokolt szívinfarctus fibrinolysise után, az alábbi esetekben: A) Rekurráló infarctus vagy ischaemia egyértelmű tünetei esetén X B) 48 órán belül rutinszerűen a fibrinolysis után C) Kardiogén shock, vagy perzisztáló hemodinamikai instabilitás esetén X D) Kis kiterjedésű hátsófali AMI-ban a fibrinolysis adjuválására (AC) 67. Az ICD (implantálható cardioverter defibrillátor) alkalmazásának javallatai: A) Abortált hirtelen szívhalál dokumentált kamrafibrilláció vagy kamrai tachycardia miatt, melyet nem átmeneti ok (ionzavar, gyógyszerhatás) váltott ki X B) Spontán tartós kamrai tachycardia strukturális szívbetegség mellett X C) Ismeretlen eredetű syncope miatt elvégzett elektrofiziológiai vizsgálat során észlelt tartós kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció, melyet gyógyszer nem képes kivédeni, vagy a hatásos gyógyszer nem tolerálható egyéb ok miatt X D) Arrhythmogén jobb kamrai dysplasia miatt elvégzett ablatio sikertelensége esetén X (ABCD) 68. Teendők akut aorta dissectio gyanúja esetén: A) Intenzív osztályon keringés- és légzés-monitorozás, sze. -támogatás X B) AMI kizárása (EKG, biomarkerek segítségével) X

12 C) Erélyes fájdalomcsillapítás iv. morfinnal X D) Vérnyomáscsökkentés iv. béta- (ill. kombinált alfa-és béta)-blokkolóval, esetleg direkt vasodilatatorral is (nitroprussid) X E) Gyors ágymelletti képalkotó diagnózis (leginkább TEE, esetleg CT, MRI, vagy angiográfia) X 69. A TEE (transoesophagealis echocardiographia) indikációi: A) Infectív endocarditis gyanúja (vegetatio kimutatása) X B) Terápiás konzekvencia esetén emboliaforrás keresése, ha előzőleg a transthoracalis echocardiographia negatív volt) X C) Aorta-dissectio gyanúja esetén X D) Akut masszív tüdőemboliában a pulmonális főágban embolusok kimutatására X E) Elégtelen antikoagulálás melletti elektromos cardioversio előtt X F) Pulmonális hypertonia okainak keresésében X (ABCDEF) 70. A torsades de pointes kamrai tachycardiára igaz állítások: A) Antiarrhythmiás szerek is provokálhatják a QT-szakasz megnyújtása révén X B) Ritkán veleszületett hosszú QT-syndromákban jelentkezik X C) Elektrolit zavarok (Mg-, K-, Ca-hiány) is kiválthatják X D) Kezelése iv. magnézium szulfáttal hatékony X E) Alapvető a háttérben levő elektrolit zavar rendezése, ill. a kiváltó gyógyszer elhagyása X 71. Ideiglenes, transvenosus pacemaker kezelés indikációi akut szívinfarctusban: A) Asystolia X B) Mobitz I. típusú II. fokú AV-blokk C) Atropinra nem reagáló, panaszokat okozó, szignifikáns bradycardia X D) III. fokú AV-blokk X (ACD) 72. A cardiovascularis prevenció megtervezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni, a lipid célértékek kijelölésében: A) Framingham pontrendszer alapján a 10 éven belül várható akut cardiovascularis esemény bekövetkeztének esélye (10 % alatt, 10-20% között, illetve 20% fölött) X B) Az európai SCORE rizikóbecslés a 10 éven belüli cardiovascularis halálozás esélye alapján különít el kis-, közepes- és nagy-rizikójú csoportot (3% alatt, 4-5% között, 5% fölött) X C) Jelenleg is a primer prevenció bír elsődleges jelentőséggel a szekunder prevencióval szemben D) Az utóbbi évek nagy lipidcsökkentő vizsgálatai a primer és szeunder prevenció elkülönítése helyett a kis, közepes és nagy rizikójú (és újabban az igen nagy rizikójú) betegcsoportok elkülönítését tartja elsődlegesnek a prevenció lépéseinek megtervezésekor X (ABD) 73. A HPS (Heart Protection Study) eredményeiből levonható következtetések: A) Statin alkalmazása csak 6.5 mmól/l fölötti össz-cholesterin szint esetén indokolt B) Napi 40 mg simvastatin a nagy rizikójú betegcsoportban egyértelműen csökkentette a cardiovascularis események bekövetkeztének esélyét X C) A napi 40 mg simvastatin fenti jótékony hatása a kiindulási Cholesterin és LDL-C szinttől függetlenül egyaránt szignifikáns mértékű volt X D) A HPS adatai alapján a primer és szekunder prevenció elkülönítése elveszítette jelentőségét, ennek helyét a terápia indítása előtt elvégzett rizikóbecslés vette át X (BCD)

13 74. A lipidcsökkentő kezelésre melyek igazak az alábbi állítások közül: A) A cholesterin-felszívódást gátló ezetimibe jelentős mértékben fokozza a statinok kedvező LDL- C szintet csökkentő hatását- érdemleges mellékhatások nélkül X B) A statinok cardiovascularis preventív hatásukat közel 50%-ban extralipid, ún. pleiotróp hatásaikkal fejtik ki. X C) Az utóbbi években a nagy-ill. a nagyon magas-rizikójú betegcsoportban az LDL célértékek folyamatos csökkentésének tendenciája érvényesül X D) A fibrátokkal végzett keményvégpontú, hosszútávú vizsgálatok eredményei a statinokkal elért eredményekhez hasonlóan igen meggyőzőek (ABC) 75. A tartós orális anticoagulans terápia indikációi (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) A vénás thromboembolia szeunder profilaxisa B) Krónikus pitvarfibrillációban a stroke megelőzése C) Műbillentyűs betegek embólia profilaxisa D) Terhesen mélyvéna thrombosisa X (D) 76. A tartós orális anticoagulans terápia labor monitorozására ajánlott módszer: A) APTI-meghatározás B) AZ INR meghatározása X C) Thrombin idő vizsgálata D) A thrombocytaszám rendszeres ellenőrzése (B) 77. Krónikus pitvarfibrilláció anticoagulans terápiájában az optimális terápiás INR-tartomány a következő: A) B) X C) D) >5.0 (B) 78. A kumarinterápia súlyos szövődményei (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Vérzés B) Kumarin-indukálta bőrnekrózis C) Hypokalaemia X (C) 79. Az LMWH előnyei a frakcionálatlan heparinnal szemben (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Kevesebb a heparin-indukálta thrombocytopenia B) Nagyon ritkán okoz osteoporosist C) Egyszerűbb alkalmazási mód (subcutan inj.) D) Soha nem okoz vérzést X (D) 80. Az akut mélyvéna thrombosis legsúlyosabb szövődménye (egy jó válasz): A) Jobb szívfél elégtelenséget okoz B) Súlyos anyagcsere zavart okoz C) Akut pulmonális embolia X D) Alacsony káliumszint

14 (C) 81. Az akut vénás thromboembolia diagnosztikájában hasznos laboratóriumi módszer (egy jó válasz): A) D-dimer meghatározás X B) Az INR meghatározása C) Rendszeres thrombocytaszám kontroll D) A GOT ismételt vizsgálata (A) 82. Az akut mélyvéna thrombosis diagnosztikájában leggyakrabban alkalmazott radiológiai vizsgálat: A) Kompressziós ultrahang vizsgálat (CUS) X B) Iv. phlebographia C) Hasi UH vizsgálat D) Arteriographia (A) 83. Az akut mélyvéna thrombosisban a leggyakrabban alkalmazott antithrombotikus szer (egy jó válasz): A) Frakcionálatlan heparin B) LMWH X C) Aspirin D) Plavix (B) 84. Krónikus artériás occlusio esetén alkalmazott antithrombotikus gyógyszerek (egy hibás válasz megjelölését kérjük): A) Aspirin B) Plavix C) Alprostapintes infúziók D) Antiarrhythmiás gyógyszer infúzióban X (D) 85. A krónikus coronariabetegek szekunder prevenciójának ABC -je (az ACC/AHA ajánlásnak megfelelően): A) Aspirin és Antianginás kezelés X B) Béta-receptor blokkoló és BP (vérnyomás) kontroll X C) Cigaretta elhagyása és Cholesterin- kontroll X D) Diéta és Diabetes kontroll X E) Edukáció (felvilágosítás, nevelés) és Exercise (edzés, testmozgás) X

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /

Részletesebben

Ischaemiás szívbetegség Ac. coronaria syndr-k. dr. Nádházi Zoltán

Ischaemiás szívbetegség Ac. coronaria syndr-k. dr. Nádházi Zoltán Ischaemiás szívbetegség Ac. coronaria syndr-k dr. Nádházi Zoltán Ha láthatnám az ereidet, megmondanám meddig élsz Julius Häfer 1861 Rizikófaktorok Dohányzás Hypertonia Dyslipidaemia Életkor Szénhidr.házt.zavar

Részletesebben

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ

Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ A szívultrahang helye és szerepe a kardiológiai kivizsgálásban Nagy Viktória Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Echocardiographia

Részletesebben

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927)

2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) Dr. Szűcs József Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A ritmuszavarok felismerése és ellátása a családorvosi gyakorlatban 2002-ben volt az EKG felfedezésének centenáriuma. Einthoven (1860-1927) I. Az arrhythmiás

Részletesebben

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során Dr. Frimmerné Dr. Gulyás Szilvia Dr. Guti Elek, Dr. Bényei Eszter Dr. Ungvári Tamás, Gégény Szilvia SBO, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza Mottónk A szomorú

Részletesebben

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen) A kardiovaszkuláris rizikófaktorral és/vagy manifeszt kardiológiai betegséggel

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2435-06 Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A szakrendelőbe idős nőbeteg érkezik. Elmondása szerint kezdetben kisebb, majd nagyobb terhelésre, végül már nyugalomban is nehézlégzése van, az éjszakai órákban gyakran erőteljesen fullad.

Részletesebben

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia Gyógyszeres kezelés ACS gyógyszeres terápiája Ritmuszavarok gyógyszeres kezelése (stabil,

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Dr. Balogh Sándor PhD.

Dr. Balogh Sándor PhD. Szekunder prevenció: Hipertónia Dr. Balogh Sándor PhD. A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Oki összefüggés a 10 leggyakoribb kockázati tényező és betegség között a

Részletesebben

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08 Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08 1 Miről lesz szó? AKUT KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG THROMBOSISOK.

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Szivritmuszavarok és kezelése Etiológia: Myocardiális okok(iszb, CMP, myocarditis) Hemodinamikai okok(volumen terhelés, nyomásterhelés) Extracardiális okok(elektrolitzavar, hyperthyreosis, Hypoxia, gyógyszerek)

Részletesebben

a, 40-50%-os stenosis b, főleg fehér thrombus, főleg vörös thrombus d, coronaria spazmus 5. STEMI-ben fájdalomcsilapításra -t kell adni.

a, 40-50%-os stenosis b, főleg fehér thrombus, főleg vörös thrombus d, coronaria spazmus 5. STEMI-ben fájdalomcsilapításra -t kell adni. 1. STEMI EKG képe tartalmaz a, ST-elevaciót bármely, akár egy elvezetésben is b, legalább 2 összetartozó elvezetésben ST-elevaciót c, csak ST depressziót d, nincs EKG eltérés 2. Inferior STEMI esetén ST-elevatio

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

ST elevatioval járó akut koronária szindróma. 2004 június

ST elevatioval járó akut koronária szindróma. 2004 június ST elevatioval járó akut koronária szindróma 2004 június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika Bevezetés Ma Magyarországon a második halálok az ISZB. Évi 25.000-30.000 miokardialis

Részletesebben

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika Pulmonalis embolisatio Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika Definíció Mélyvénás thrombózis (MVT-DVT): a végtagok mélyvénás rendszerének (izomfacia alatt) véralvadék

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9.

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9. Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9. 1 Miről lesz szó? I. AKUT KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG (SHOCK)

Részletesebben

Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos

Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos Az antiarrhythmiás szerek általában speciális indikációs területtel rendelkeznek, így a megfelelő gyógyszerválasztás igen fontos Antiarrhythmiás készítményt kizárólag előzetes EKG-vizsgálatot követően

Részletesebben

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SMOR TAMÁS PTE, KK SZVGYÓGYÁSZAT KLNKA ardiovascularis syncope Strukturális szivbetegség illentyűbetegségek, infarktus, hypertomia, HM, masszák(pitvari

Részletesebben

Belgyógyászati Tantermi előadás

Belgyógyászati Tantermi előadás Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016. Április 4 Miről lesz szó? CARDITISEK (ENDO-, MYO-, PERICARDITIS)

Részletesebben

CARDIOGEN SHOCK ALACSONY SZÍVPERCTÉRFOGAT

CARDIOGEN SHOCK ALACSONY SZÍVPERCTÉRFOGAT CARDIOGEN SHOCK ALACSONY SZÍVPERCTÉRFOGAT 1 gyakorisága: 5-10% mortalitás: 80-90% + sűrgősségi revascularisatio: 56-67% 2 Meghatározás = Hypotensio, sap < 90 Hgmm (>30`, Ø hypovolaemia, hypoxia, acidosis)

Részletesebben

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr.

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr. Korcsmáros Ferenc (Gróf Tisza István Kórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály)

Részletesebben

S E M M E L W E I S E G Y E T E M Kardiológiai Szakmai Grémium

S E M M E L W E I S E G Y E T E M Kardiológiai Szakmai Grémium Elnök Prof. Dr. Merkely Béla Tagok Dr. Becker Dávid Dr. Gellér László Dr. Jánoskúti Lívia Dr. Járai Zoltán Dr. Nagy Viktor Prof. Dr. Préda István Dr. Szelid Zsolt (titkár) Gyakorlat neve: Kardiológia,

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Minden jog fenntartva. Jelen kiadványt, vagy annak részleteit a Szerzők engedélye nélkül bármilyen formában reprodukálni és közölni tilos.

Minden jog fenntartva. Jelen kiadványt, vagy annak részleteit a Szerzők engedélye nélkül bármilyen formában reprodukálni és közölni tilos. Minden jog fenntartva. Jelen kiadványt, vagy annak részleteit a Szerzők engedélye nélkül bármilyen formában reprodukálni és közölni tilos. Copyright: Dr. Fogarassy György Lektorálta: Dr. Szabó György Semmelweis

Részletesebben

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése 200 A MAGYAR HYPERTONIA TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSA HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése A gyógyszeres terápia alapelvei A vérnyomáscsökkentõ készítmények alkalmazásának

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Két-dimenziós echocardiographia. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Két-dimenziós echocardiographia. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Két-dimenziós echocardiographia Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium 1. Jelentőség Az echocardiographia non-invazív képalkotó

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS

SZÍVRITMUSZAVAROK 2014.03.05. KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS SZÍVRITMUSZAVAROK - 2014.03.05. SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 1 SUPRA SZÍV INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE 2 SUPRA A SZÍV ELEKTROMOS AKTIVÍTÁSÁNAK ÉLETTANA SUPRA 60-80 ütés /perc SZINUSZRITMUS 1. SUPRA

Részletesebben

Terheléses EKG (MP 064.B1)

Terheléses EKG (MP 064.B1) Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Terheléses EKG (MP 064.B1) Készítette: Dr. Lőrincz István Egyetemi docens Átvizsgálta: Dr. Várvölgyi Csaba MICS vezető

Részletesebben

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai Készítette: A Kardiológiai

Részletesebben

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS

IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES PACEMAKER /PM/ KEZELÉS PM KEZELÉS CÉLJAI ASYSTOLIA TÜNETEKKEL JÁRÓ BRADYCARDIA OPTIMALIS HAEMODINAMIKA BIZTOSÍTÁSA: AV INGERÜLETI SORREND KÉTÜREGI PM PITVARFIBRILLATIO PREVENCIÓ

Részletesebben

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül 2005; 9 (S6):185 252. A HYPERTONIABETEGSÉG KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYELVEI 195 Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül Nõ Kor Férfi Nem dohányzó Dohányzó Nem dohányzó

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István

Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István Kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának és rehabilitációjának aktuális kérdései Prof. Czuriga István (Egészségügyi Járóbeteg Központ, Debrecen, Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet) A kardiovaszkuláris

Részletesebben

Belgyógyászati Tantermi előadás

Belgyógyászati Tantermi előadás Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 23 Endocarditis,myocarditis,pericarditis ENDOCARDITIS Endocarditis

Részletesebben

A kritikus állapotú beteg helyszíni ellátása

A kritikus állapotú beteg helyszíni ellátása A kritikus állapotú beteg helyszíni ellátása Az előadás Dr. Erőss Attila: Riasztó állapotú beteg felismerése című előadásának felhasználásával készült. Szabó János dr. SE. Családorvosi Tanszék (prof. Dr.

Részletesebben

Betegtájékoztató OPTIRAY 350 MG I/ML OLDATOS INJEKCIÓ ELÕRETÖLTÖTT FECSKENDÕBEN

Betegtájékoztató OPTIRAY 350 MG I/ML OLDATOS INJEKCIÓ ELÕRETÖLTÖTT FECSKENDÕBEN OPTIRAY 350 MG I/ML OLDATOS INJEKCIÓ ELÕRETÖLTÖTT FECSKENDÕBEN Optiray 350 injekció (50 ml, 100 ml, 200 ml) Optiray 350 injekció elõretöltött fecskendõben (100 ml) HATÓANYAG: 741 mg (0,918 mmol / ml) ioversolum

Részletesebben

NEM ST ELEVÁCIÓS AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA (NSTE - ACS) BÓDI ANNAMÁRIA KARDIOLOGIAI INTÉZET

NEM ST ELEVÁCIÓS AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA (NSTE - ACS) BÓDI ANNAMÁRIA KARDIOLOGIAI INTÉZET NEM ST ELEVÁCIÓS AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA (NSTE - ACS) BÓDI ANNAMÁRIA KARDIOLOGIAI INTÉZET AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMA (ACS) ST elevációs miokardiális infarktus (STEMI) Nem ST elevációs ACS ( NSTE-ACS):

Részletesebben

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok (2009.01-2009.12)

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok (2009.01-2009.12) 2010.02.01 Felsővezetői Tájékoztató 1/10. o Kapacitás adatok Orvos létszám Felnőtt kardiológia 29,00 29,00 0,0% 29,00 29,00 Felnőtt szívsebészet 16,32 15,88-2,7% 15,75 14,00 Összevont gyermek ellátás 19,21

Részletesebben

Szívelégtelenség patofiziológiája, kezelése. Édes István DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen

Szívelégtelenség patofiziológiája, kezelése. Édes István DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen Szívelégtelenség patofiziológiája, kezelése Édes István DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen Ca 2+ csatorna A Ca 2+ anyagcsere szívelégtelenségben Ca 2+ Ca 2+ Ca 2+ Ca 2+ Ca/Na X RR Na + Na + SR Ca pumpa

Részletesebben

Infektív endokarditisz Dr. Németh Ádám PTE KK Szívgyógyászati Klinika 2016

Infektív endokarditisz Dr. Németh Ádám PTE KK Szívgyógyászati Klinika 2016 Infektív endokarditisz Dr. Németh Ádám PTE KK Szívgyógyászati Klinika 2016 4/9/2016 1 Elnevezés-Definíció Osler 1885 Malignus endocarditis Schottmüller 1910 Endocarditis lenta Libman 1912 Subacut bacterialis

Részletesebben

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16 Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16 1 THROMBOSISOK. ANTI-THROMBOTIKUS KEZELÉS ÉS ENNEK FOGÁSZATI

Részletesebben

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Nagyító alatt a szélütés - a stroke Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

Szívelégtelenség terhességben. Rudas László 2012 november 10

Szívelégtelenség terhességben. Rudas László 2012 november 10 Szívelégtelenség terhességben Rudas László 2012 november 10 -A bal kamra tömege és a végdiasztolés volumen növekszik -A vvt tömeg 20-40%-al, a plazma volumen 50%-al nő, (anaemia!) -A szérum Na-, és a plazma

Részletesebben

Akut szívelégtelenség a sürgősségi ellátásban

Akut szívelégtelenség a sürgősségi ellátásban Akut szívelégtelenség a sürgősségi ellátásban Dr. Becker Dávid PhD., FESC Semmelweis Egyetem Szív-és Érgyógyászati Központ ESC HF GUIDELINE 2012 Kiterjesztett indikáció a mineralocorticoid (aldosterone)

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D043528/02 számú dokumentum mellékletét.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D043528/02 számú dokumentum mellékletét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 8. (OR. en) 6937/16 ADD 1 TRANS 72 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. március 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika

PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN. Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika PACEMAKER KEZELÉS INDIKÁCIÓI ÉS TECHNIKÁJA A PERIOPERATÍV SZAKBAN Dr. Varga István DE OEC Kardiológia Klinika SPEC. KARDIOVASZKULARIS ÁLLAPOTOK PREOPERATIV MEGKÖZELÍTÉSE ARRHYTHMIA VAGY VEZETÉSI ZAVAR

Részletesebben

Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei

Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei Dr. Gaszner Balázs Ph.D., med.habil. Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Szívgyógyászati Klinika 2016 WHO előrejelzése a vezető

Részletesebben

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika - 44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke - sürgősségi ellátás okai - kazuisztika - Somlai Judit, Szilágyi Géza, Szegedi Norbert MH Egészségügyi központ, Neurológia- Stroke, Neuroophthalmológia Stroke

Részletesebben

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. június

Részletesebben

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. A congenitalis vitiumok Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő. Kialakulásukban örökletes tulajdonságok és környezeti tényezők játszhatnak szerepet. terhesség alatti fertőzések,

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

November 10. A kongresszus megnyitása: 8:45 9:00 Prof. Dr. Wittmann Tibor, Prof. Dr. Forster Tamás

November 10. A kongresszus megnyitása: 8:45 9:00 Prof. Dr. Wittmann Tibor, Prof. Dr. Forster Tamás Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Napok keretében megszervezett belgyógyász szintentartó továbbképző tanfolyam Szervező: SZTE I.sz. Belgyógyászati Klinika November 10. A kongresszus megnyitása: 8:45

Részletesebben

ST-ELEVÁCIÓVAL JÁRÓ AKUT MYOCARDIALIS INFARKTUS (MP 070.B1)

ST-ELEVÁCIÓVAL JÁRÓ AKUT MYOCARDIALIS INFARKTUS (MP 070.B1) Belgyógyászati Intézet Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: ST-ELEVÁCIÓVAL JÁRÓ AKUT MYOCARDIALIS INFARKTUS (MP 070.B1) Készítette: Dr. Lőrincz István Dr.

Részletesebben

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs)

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline - 2012. Dr. Habon Tamás (Pécs) A kardiovaszkuláris betegségek a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén

Részletesebben

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010. október

Részletesebben

Új orális véralvadásgátlók

Új orális véralvadásgátlók Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív

Részletesebben

A kórházon kívüli sürgősségi ellátás néhány kérdése

A kórházon kívüli sürgősségi ellátás néhány kérdése A kórházon kívüli sürgősségi ellátás néhány kérdése Dr. Kardos Kálmán Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. november 16. Hipoglikémiás kóma (gyakori)

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja 2014-ben felülvizsgált TERVEZET 2014. 05.11. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség,

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitáció. Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika

Kardiológiai rehabilitáció. Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Kardiológiai rehabilitáció Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Vezető halálokok Magyarországon 2000-2005 Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában 65-85 éves korosztályban

Részletesebben

Systema cardiovasculare - Görög tövek, előtagok, utótagok, klinikai kifejezések

Systema cardiovasculare - Görög tövek, előtagok, utótagok, klinikai kifejezések 1 Latin orvosi terminológia 2015/16 2. félév. Systema cardiovasculare - Görög tövek, előtagok, utótagok, klinikai kifejezések Görög tövek vas, vasculum angi/o- ér cor cardi/o- szív glandula aden/o- mirigy

Részletesebben

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban

Részletesebben

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok

Részletesebben

2010.12.12. visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe.

2010.12.12. visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe. Kardiológiai rehabilitáció Vezető halálokok Magyarországon 2000-2005 Dr. Jenei Zoltán Ph.D DE OEC Belgyógyászati Klinika Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában 65-85 éves korosztályban

Részletesebben

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális

Részletesebben

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai

A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai Dr. Szabolcs Judit Semmelweis Egyetem ÁOK II.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Az újszülött első vizsgálata(i) 1. megtekintés

Részletesebben

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Lipták Zsuzsanna, Bajcsay András, Molnár Zsuzsa, Küronya Zsófia, Nagy Tünde, Ganovszky Erna, Monostori

Részletesebben

A Debreceni EOEC ÁOK, a Pécsi TE ÁOK, a Semmelweis Egyetem ÁOK, és a Szegedi TE ÁOK által összeállított anyagok alapján, és jóváhagyásukkal

A Debreceni EOEC ÁOK, a Pécsi TE ÁOK, a Semmelweis Egyetem ÁOK, és a Szegedi TE ÁOK által összeállított anyagok alapján, és jóváhagyásukkal ORVOSI DIPLOMÁHOZ KÖTHETŐ KOMPETENCIÁK (Az egyetemek által megjelölt, a gyakorlati leckekönyvben felsorolt azon készségek alapján, amelyeket a végezte megjelöléssel illettek, és amelyekre az oktató megtanította

Részletesebben

III./11.3.1. Agyi embóliák

III./11.3.1. Agyi embóliák III./11.3. Szívbetegségek neurológiai következményei Epidemiológia Világszerte - a fejlett országokban- a kardiovascularis megbetegedések vezető halálokként szerepelnek. Ezért kiemelten fontos ezen betegségek

Részletesebben

A koronária keringés kórélettana Az akut koronária szindróma. Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár

A koronária keringés kórélettana Az akut koronária szindróma. Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár A koronária keringés kórélettana Az akut koronária szindróma Prof. Dr. Szabó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár 2 Bal koronária Jobb koronária 3 85% 8% 7% 4 Koronária keringés - élettan O 2 ellátás O 2

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDANYAG - 2012

OKTATÁSI SEGÉDANYAG - 2012 A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA Prof. Szökő Éva Szívelégtelenség komplex klinikai szindróma, amelyet bármely strukturális vagy funkcionális kardiális rendellenesség okozhat, mely károsítja

Részletesebben

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE Dr. Páll Dénes Debreceni Egyetem OEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Debrecen, 2012. május 31. HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE 1. Jelentőség 2. Komplex megközelítés

Részletesebben

Szív érrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerek. Dr. Szökő Éva

Szív érrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerek. Dr. Szökő Éva Szív érrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerek Dr. Szökő Éva Kardio-metabolikus betegségek Magas vérnyomás Szívelégtelenség Ischemiás szívbetegség Dyslipidemia Cukorbetegség ACE gátlók

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Szerzett szívbetegségek Cardiomyopathiák szívizom elfajulás Hypertrophiás Dylatativ Myocarditis Cytostaticus kezelés kardiotoxikus hatása Rheumás láz Kawasaki betegség Cardiomyopathiák típusai Dylatativ

Részletesebben

A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA. Prof. Szökő Éva

A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA. Prof. Szökő Éva A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA Prof. Szökő Éva Szívelégtelenség Szívelégtelenség komplex klinikai szindróma, amelyet bármely strukturális vagy funkcionális kardiális rendellenesség okozhat,

Részletesebben

1. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS. A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt 1

1. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS. A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt 1 1. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Quixidar 1,5 mg/0,3 ml oldatos injekció, előretöltött fecskendőben. 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1,5 mg fondaparinux-nátrium előretöltött

Részletesebben

2014.10.04. A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA. Prof. Szökő Éva. Szívelégtelenség

2014.10.04. A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA. Prof. Szökő Éva. Szívelégtelenség A KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA Prof. Szökő Éva komplex klinikai szindróma, amelyet bármely strukturális vagy funkcionális kardiális rendellenesség okozhat, mely károsítja a kamra szisztolés

Részletesebben

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok

Alkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és

Részletesebben

VIII. Szívelégtelenség Napok január Hajdúszoboszló

VIII. Szívelégtelenség Napok január Hajdúszoboszló VIII. Szívelégtelenség Napok 2016. január 22-23. Hajdúszoboszló 2016. január 22. 10:00 10:15 A Kongresszus megnyitása 10:15 11:55 Kardiológia és szívelégtelenség 2016. Mi történt az elmúlt évben? Újdonságok

Részletesebben

Csecsemőkori vitiumok jelentőségei a háziorvosi gyakorlatban. Dr. Tölgyesi Andrea gyermekkardiológus SE I. Gyermekklinika

Csecsemőkori vitiumok jelentőségei a háziorvosi gyakorlatban. Dr. Tölgyesi Andrea gyermekkardiológus SE I. Gyermekklinika Csecsemőkori vitiumok jelentőségei a háziorvosi gyakorlatban Dr. Tölgyesi Andrea gyermekkardiológus SE I. Gyermekklinika Mikor gondoljunk veleszületett szívbetegségre? Pozitív családi anamnézis Kromoszóma-eltérés

Részletesebben

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL Dr. Horváth Sándor osztályvezetı fıorvos orvostudomány kandidátusa Magyar Stroke Társaság vezetıségi

Részletesebben

Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében

Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében Varga Albert Szegedi Tudományegyetem Kardiológus múlt század Kardiológus XXI. század Kardiológiai diagnosztika 1970 XXI.szd. Anamnézis

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Pacemaker és implantálható cardioverter-defibrillátor kezelés Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások II. Diagnózis III.

Részletesebben

DIABETES MELLITUS ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT

DIABETES MELLITUS ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT DE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék DIABETES MELLITUS ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT Debrecen, 2006. 12. 07. Dr. Kincses József A DIABETESZES OLYAN HYPERTONIÁS AKINEK MAGASABB A VÉRCUKRA

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben