TELEMATIKAI ALAPÚ LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOK AZ IGÉNYVEZÉRELT HELYKÖZI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 MultiScience - XXXI microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, April 2017 ISBN TELEMATIKAI ALAPÚ LOGISZTIKAI MEGOLDÁSOK AZ IGÉNYVEZÉRELT HELYKÖZI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON Sárközi György 1, Illés Béla 2, Wagner György 3 1 címzetes egyetemi tanár, 2 egyetemi tanár, 3 mesteroktató 1 Miskolci Egyetem Logisztikai Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros, Magyarország 2 Nemzeti Mobilfizetési ZRT, 1027 Budapest, Kapás utca Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros, Magyarország Hungary, H-3515 Miskolc-Egyetemváros BEVEZETÉS A Magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el azt a személyszállítási törvényt, amely lehetővé teszi a személyszállítás területén az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatást Az angol szakirodalomban leggyakrabban DRT-nek (Demand Responsive Transport) nevezett szolgáltatásra számos nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban találhatunk példát és megoldást A DRT egy korszerű, utasbarát formája a közösségi közlekedésnek azáltal, hogy kis és közepes járművek rugalmas járatszerkesztésben és menetrenddel működnek együtt az utasfelvételi helyek és a célállomások között az utasok igényeinek megfelelően [1] Mivel Magyarországon megkezdődött a teljes közösségi közlekedési rendszer átalakítása azzal a céllal, hogy a közösségi közlekedés sokkal hatékonyabb és felhasználóbarátabb legyen, a DRT fontos eleme lehet azon mobilitásmenedzsment stratégiának, amely az alacsony népsűrűségű, aprófalvas, zsáktelepülésekkel és ez által alacsony utasszámú személyszállítási időszakokkal jellemezhető feladatokra megoldására alkalmas Az intelligens szállítási rendszerek területén végbemenő robbanásszerű fejlődés megnyitja az utat, hogy a DRT szolgáltatásokat olyan telematikai megoldások támogassák, amelyek lehetővé teszik a változó mobilitási igények kielégítését, bővítik az utazási kínálatot és egy sokkal kiegyensúlyozottabb személyszállítási rendszer kialakításához is hozzájárulnak Jelen munka bemutatja, hogyan lehet intelligens közlekedési kártya segítségével azonosított utasok számára az alacsony utasszámú térségekben a DRT révén hozzáférést biztosítani a közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevételéhez Kulcsszavak: DRT, igényvezérelt, rugalmas közlekedés, telematika, intelligens közlekedési rendszerek DOI: /musci

2 1 AZ IGÉNYVEZÉRELT SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE Az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások olyan korszerű, utasbarát személyszállítási módját jelentik a közösségi közlekedésnek, amelyben személygépkocsik, midibuszok és kisbuszok az utasok vagy ügynökeik által a diszpécserhez eljuttatott igény alapján a vezényelt jármű felveszi az utast és eljuttatja az utazási céljához [1] A DRT szolgáltatások megnevezését az angol nyelvű szakirodalomban többféle terminus technicus formájában lelhetjük fel, ilyenek például: Demand-Responsive Transit (DRT), Demand Responsive Service, Dial-a-ride Service vagy Flexible Transport Services Német nyelvterületen az akkori telematikai fejlettségnek megfelelő hívható, tárcsázható jelző utalt a szolgáltatás igénybevételének módjára A rugalmas közlekedés során vezényelt jármű nem azonos járati útvonalon és rögzített menetrend alapján közlekedik, kivéve, ha speciális igényt elégít ki egy adott időszakban Felvehet több utast is különböző felvételi helyeken, majd a megfelelő utazási célhoz juttatja őket, sőt megszakíthatja az útját újabb utasok felvétele céljából A hagyományos, merev menetrendszerinti közlekedés előnyeit (rögzített menetrend) ötvözni lehet az igény szerinti szolgáltatásokkal, mint pl minibusz, gyűjtő taxi (door-to-door) vagy iránytaxi szolgáltatások (1 ábra) 1 ábra Hagyományos közösségi közlekedés A korszerű telematikai megoldások elterjedésével a szolgáltatások rugalmassága, nyomon követhetősége, elszámolása, pontossága számottevően javulhat 2012-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta azt a személyszállítási törvényt, amely első ízben nevesítette a magyar közösségi közlekedés rendszerében az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás fogalmát, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a helyközi közösségi közlekedésben is megteremtődjenek ennek a rugalmas rendszernek az alkalmazási feltételei Eddig főleg a nyugat európai országban és az Egyesült Államokban találhatunk példákat és sémákat a DRT rendszerekre Az Egyesült Államokban a vidék mintegy

3 1500 közlekedési rendszerének többsége alkalmaz ilyen megoldásokat és a városi közlekedésben is eléri számuk a 400-at [2] Az Egyesült Királyság már 1986-tól kezdődően megengedték az autóbusz közlekedés szabályozó rendeletek a DRT alkalmazását, azzal a megszorítással, hogy rögzített indulási és végállomással, valamint nyilvános menetrenddel kellett rendelkezniük Ezen jogszabályok módosítását követően viszont az autóbuszos szolgáltatóknak lehetővé tették a teljesen rugalmas, helyfoglalásos DRT szolgáltatások végzését is [3] 2 ábra Gyűjtőpontok Az igényvezérelt szolgáltatások iránti keresletet elsősorban az okozza, hogy az alacsony kereslet ellenére biztosítani szükséges egy alapvető mobilitást, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést Különösen ráutaltak erre azon országok, városok vagy települések, településrészek lakosai, akik az egyéni motorizáció híján, vagy az egyéni közlekedés folyamatos fenntarthatóságának hiányában más alapvető (állami) közszolgáltatások (kórházi ellátás, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) igénybevétele céljából 3 ábra Rugalmas rendszer Az igényvezérelt közlekedés (DRT) helyét és szerepét a közösségi közlekedés, ill a menetrendszerinti közlekedés tekintetében a 4 ábra mutatja, és egyben a rugalmasság tekintetében is elhelyezi a több közlekedési módhoz viszonyítva

4 4 ábra A DRT helye és szerepe Az igényvezérelt közlekedés rugalmasságát alapvetően az utazások kombinációi biztosíthatják Az utazási kombinációk szempontjából három alapvető logisztikai esetet különböztethetünk meg Az elkülönült utazásokhoz eltérő járműigények és külön járművek szükségesek (5 ábra) 5 ábra Elkülönült utazások A láncolt utazások esetében az utasok nem lehetnek egyszerre a járműben, de azonos a jármű (6 ábra) 6 ábra Láncolt utazások Az átlapolt utazások korlátozás nélküli útvonal kombináció alakítható ki (7 ábra) 7 ábra Átlapolt utazások

5 Az utazások szervezésénél az elméleti kombinációs lehetőségeknél bizonyos korlátozó feltételekkel is számolni kell A 8 ábrán láthatjuk azt a korlátozásmentes kombinációt, amelynél sem az utasok, sem a jármű maga nem korlátozza a kombinációt [4] 8 ábra Korlátozásmentes kombináció Az ábrán alkalmazott jelölések (a későbbi ábrák vonatkozásában is): A 9 ábrán látható esetben a hosszú megállóköz akadályozza a kombinációt 9 ábra Kombinálható utazások térbeli korlátozással A 10 ábrán látható kombináció esetében az utasok nem teszik lehetővé a további utasok szállítását 10 ábra Kombinálható lehetséges ha az utas már elhagyta a járművet

6 A 11 ábrán látható esetben egy vakvezető kutyás utas korlátozza az arra allergiás utasok szállítását 11 ábra Semmiféle kombináció nem lehetséges Az utazások kombinálása tekintetében Shivola az optimalizálási korlátok figyelembe vétele mellett térképalapú diszpécser szoftver segítségével végezte el a lehetséges megoldások keresését 12 ábra Az utazáskombinálás logikája 2 A MAGYAR HELYKÖZI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS TELEMATIKAI TÁMOGATÁSÚ DRT RENDSZERÉNEK LEHETSÉGES FELÉPÍTÉSE ÉS ELEMEI 21 A DRT hálózat A megállóhelyek fajtái A megállóhelyek tekintetében a közösségi közlekedés menetrendszerinti hálózatához kapcsolódva alakítható ki az igényvezérelt közlekedéssel kiszolgálható megállóhelyek rendszere Egy DRT hálózat elvi felépítését a 13 ábra mutatja

7 13 ábra A helyközi DRT hálózat megállóhelyi sémája A sémában használt megállóhely szimbólumok vonatkozásában a nemzetközi szakirodalomban használt alábbi jelöléseket vettük át [5], ill egészültek ki a hazai sajátosságoknak megfelelően: rögzített, előre meghatározott megállóhely, előre meghatározott elérési idővel, amelyben a jármű mindig megáll; ebben az esetben s i,j = +1 előre meghatározott megállóhely, előre meghatározott elérési idővel, amelyben a jármű csak igény esetén áll meg (végállomások esetében az indulási vagy érkezési idő előre meghatározott) ; ebben az esetben s i,j = 0 előre meghatározott megállóhely, amelyben a jármű csak igény esetén áll meg; ebben az esetben s i,j = -1 cím vagy megnevezés alapján azonosított megálló alvállalkozásba bevont személyszállító jármű tartózkodási helye D= { d q } a d q az alvállalkozásba bevont jármű tartózkodási helyének a kódja, q a jármű futóindexe (q = 1,,z) S y az y előre meghatározott cím, kódja (y = 1 b): 1 j l 1 S = i s k i,j Az útszakaszok A megállóhelyek közötti útszakaszok vonatkozásában figyelembe kell venni, hogy azok alkalmasak-e a menetrendszerinti közlekedésre Az előre meghatározott elérési idejű megállóhelyek vonatkozásában a

8 menetrendszerinti közlekedésre engedélyezett járművek is bevonhatók a DRT feladatok ellátásába, a többi megállóhely kiszolgálhatóságához az útszakaszokat az igény bevehető járművek szempontjából a méretbeli és súlykorlátozások, valamint a haladási sebesség tekintetében fel szükséges felmérni A menetrend Az S Si megállóhelyeket tartalmazó vonalakra és járatokra vonatkozó meghirdetett, j helyközi menetrend betartását az igényvezérelt közlekedés ellátása alapvetően nem veszélyeztetheti Az igényvezérelten kiszolgált hálózati részeken azonban az utasok részéről nagyobb tolerancia várható el az átlagos várakozási idők és az utazás szervezéséhez kapcsolódó átszállások tekintetében 22 A DRT tevékenységbe bevonható járműállomány Hazánkban számos személyszállításra alkalmas jármű van magánszemélyek, vállalkozások és közösségek (önkormányzatok, kistérségi társulások) tulajdonában, üzemeltetésében A menetrendszerinti közlekedésben az arra alkalmas járművel rendelkező vállalkozások a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező személyszállító vállalkozások alvállalkozójaként vehetnek részt Tisztázást igényel, hogy az igényvezérelt feladatellátásba bevont alvállalkozó személyszállító járművére milyen hatósági és engedélyezési előírások alkalmazandók A belföldi személyszállítás végzésére engedéllyel rendelkező alábbi járművek bevonásának lehetősége áll fenn: Iskolabusz Kistérségi busz Falu gondnoki busz Taxi 3 A JÁRMŰÁLLOMÁNY RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI MÁTRIX (IDŐSÁVOK, TÉRBELI TARTÓZKODÁS, FÉRŐHELY, FT/KM) 31 Járműüzemeltetési és kapacitásjellemzők Az igényvezérelt feladatellátásba bevonható járművekről legalább az alábbi járműüzemeltetéssel kapcsolatos információk tárolandók: A jármű üzemeltetője Jármű jellege Személyszállító vállalkozás által üzemeltett jármű Iskolabusz Kistérségi busz Falugondnoki busz Taxi Gyártmány, típus Méretek, engedélyezett tömegek és tengelyterhelések

9 Férőhely Teljesítmény, sebesség Alvállalkozói díj A járműparamétereket a P paraméter mátrix foglalja össze: 1 j n 1 P = i p m i,j ahol az i a jármű sorszáma, a j a jármű paraméterének a sorszáma és p i,j az i jármű j paraméterének az értéke 32 Rendelkezésre állási jellemzők A járművekről a vezényelhetőség céljából tárolni szükséges az R rendelkezésre állási mátrixot, amely a következő: R = i r i,j m ahol az i a jármű sorszáma, az r i,1 az i jármű rendelkezésre állási időtartamának a kezdete, az r i,2 az i jármű rendelkezésre állási időtartamának a vége, az r i,3 pedig az i jármű tartózkodási helyének a kódja 4 A DRT FOLYAMAT SZEREPLŐI ÉS TELEMATIKAI FOLYAMATA [6] A DRT folyamat nagymértékben alapoz a közlekedési intelligenciára, ill az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) Amint az a 14 ábrán látszik, lényeges szerepet kap az intelligens közlekedési kártya, az intelligens autóbuszmegálló, a fedélzeti egységek egymás közötti és a forgalomirányítási diszpécser központtal történő kommunikációja

10 14 ábra A DRT folyamat telematikai sémája (saját szerkesztés) A járművek térbeli azonosítása a TRANSMODEL szabvány alapján műholdas technológiával (GPS vagy GALILEO) felmért, digitalizált hálózaton történik, a real-time információk és adatok továbbítása a SIRI és TRANSExchange protokollok szerint megy végbe a GPRS rendszeren A forgalomirányítási rendszer a járműparaméter- és rendelkezésre állási mátrixokban tárolt adatokból keresve találja meg az optimálisan bevonható kapacitásokat és végzi el a térben és időben a hálózaton képződő igények folyamatos észlelése mellett a járművek irányítását és az utazások logisztikájának vezénylését 41 A DRT utas bejelentkezési lehetőségei Tekintettel arra, hogy az ismertetett rendszerben a DRT személyszállítás az igény elfogadását követően közlekedési közszolgáltatásnak minősül, az igénybevevőt közhiteles azonosításra alkalmas technológiával kell azonosítani Ez egyben azt is lehetővé teszi, hogy érvényesíteni lehet az állam által biztosított utazási kedvezmények igénybe vételét az utas számára Az utas azonosítása a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK) keretében az igénylő számára kiadott NEK kompatibilis kártyával történik Ilyen kártyának felel meg a Budapesti Közlekedési Központ számára perszonalizált RIGO kártya (15 ábra), valamint a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) alkalmazásához kialakított NEJP közlekedési kártya (16 ábra)

11 15 ábra RIGO kártya (BKK) 16 ábra NEJP kártya (Nemzeti Mobilfizetési Zrt) A közhiteles közlekedési kártyákhoz kapcsolódó biztonsági előírások lehetővé teszik, hogy az utas a DRT utazási szándékát az utazási kártyája segítségével a DRT-be bevont településen lévő intelligens megállóhelyen lévő terminálon jelezze, vagy számítógépén, mobiltelefonján regisztrált felhasználóként a NEJP DRT rendszerébe bejelentkezve DRT csatlakozást kezdeményezzen A DRT csatlakozás a kijelölt személyszállító jármű igénybevételével a közösségi közlekedési rendszerhez kapcsolódó járaton biztosított Ezt követően az utas a menetrendszerinti járaton a kártyája használatával utazhat A rendszer azokat a járatokat ajánlja fel az utasnak, amelyekhez való csatlakozásra az eljutási idő figyelembe vételével reális esély van 42 A DRT igény diszponálása a DRT forgalomirányító központban A DRT diszpécsere az utasok számának, az utazás jellegének, a DRT személyszállító jármű rendelkezésre állásának figyelembe vételével választja ki a DRT szolgáltatót és megbízást (diszpozíciót) küld a DRT jármű fedélzeti egységére (OBU), amely a megbízás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi releváns információ tartalmazza A DRT keretében végzett közösségi közlekedési személyszállítás megkezdése az utasok check-in műveletével indul, és a menetrendszerinti személyszállító járműbe történő check-in művelettel fejeződik be A DRT szolgáltató az utasok szállításáért a közösségi közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatási szerződés szerinti díjazásra jogosult

12 5 A KAPACITÁS BEVONÁS MÓDSZERTANA ÉS DRT CSATLAKOZÁS MENEDZSMENT A forgalomirányító központban megfelelő célszoftver segítségével az alábbi algoritmus szerint kerül kiválasztásra az alkalmas szolgáltató: 1 Az adott DRT pontokon azonosított személyszállítási igények a Utasok száma b Utazási viszonylat c Utazással elérni kívánt menetrendszerinti járat 2 A szolgáltató kiválasztása a rendelkezésre állási mátrix átvizsgálásával: a Utasszállító kapacitás megfelelősége b Az utasfelvételi hely(ek)hez való távolság c Az utasok csatlakozását biztosító eljutási időt és a visszajutási időt figyelembe véve biztosított legyen a jármű DRT-n kívüli, eredeti célnak megfelelő hasznosítás 3 A kiválasztott (szerződött, regisztrált) szolgáltató személyszállító járművének fedélzeti eszközére a forgalomirányítási központ szervere diszpozíciós megbízást küld, amely tartalmazza a A DRT szállítás kijelölt utasfelvételi helyeit b Az adott utasfelvételi helyeken felszálló, regisztrált, azonosított utasok azonosítóját c Az utasok tervezett csatlakozási megállóját a menetrendszerinti személyszállítási hálózat 4 A DRT szolgáltató fedélzeti eszközéről (OBU) értesítést küld a csatlakozással elérni kívánt menetrendszerinti személyszállító jármű fedélzeti eszközére, amely tartalmazza a A DRT utasok számát b A DRT utasok utazási viszonylatát c A tervezett csatlakozási időt 6 PÉLDÁK A HAZAI DRT RENDSZERBEN AZONOSÍTHATÓ SÉMÁKRA A HELYKÖZI ÉS HELYI KÖZLEKEDÉSBEN Az elméleti sémák alapján a magyar regionális és városi közlekedésben azonosíthatók a jellegzetes, igényvezérelt személyszállítási szolgáltatással ellátható területek, amelyekre tipikus optimalizációs forgatókönyvek alakíthatók ki 61 Részben rögzített, előre meghatározott vonalvezetésű és menetrendű szolgáltatás 17 ábra Kiterjesztett menetrendszerinti szolgáltatás

13 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a helyközi autóbusszal végzett közszolgáltatási területen Kazincbarcika, Flórián tér végállomásról Edelényig közlekedő járatok kiterjesztése Abodig: 18 ábra A 4043 Helyközi vonal megállóhelyei A jellemző utasszámok alapján látható, hogy az ábrán jelzett megállóhelytől az igényvezérelt közlekedés megfontolásra érdemes Átlagos utas számok (4043) Kazincbarcika, Szeles IVakna Múcsony, Múcsony, Deák F Edelény, kollégium Edelény, kastély Edelény, Borsodi Balajti elágazás Balajt, autóbusz- Balajti elágazás Ládbesenyő, Ládbesenyő, Abod, királykúti 19 ábra Átlagos utasszámok a 4143-as helyközi vonalon 62 Egy menetrendszerinti járat betérései egy fő közlekedési folyosóból előre meghatározott megállóhelyekre A következő ábrák további olyan jellegzetes, a rugalmas, igényvezérelt közlekedés megvalósítására alkalmas szolgáltatási területeket mutatnak, ahol a

14 személyszállítás tipikusan alkalmas a cikkben bemutatott logisztikai megoldások bevezetésére 22 ábra Korridor jellegű elrendezés 23 ábra Zemplén példa: karácsonyfa jelleg 24 ábra Utasszámok alakulása egy karácsonyfa jellegű hálózaton

15 7 IRODALOM [1] European Commission, Penelope website European project database, Synopsis of DRT [2] Guidebook for Rural Demand-Response Transportation: Measuring, Assessing, and Improving Performance document of The Transportation Research Board pp 100, Washington DC 2009 [3] Registration of Flexible Local Bus Services and Related BSOG Regulations, UK Department for Transport, Conditions of Eligibility (PSV360) for Bus Service Operators Grant, 29 September 2004 [4] T SIHVOLA: Conceptual development of Integrated Multiservice Transportation Centres, Master s Thesis, Helsinki, University of Technology (2003) [5] G AMBROSINO, J D NELSON, M ROMANAZZO: Demand Responsive Transport Services: Towards the Flexible Mobility Agency, 2003 ENEA Italian National Agency for New Technologies, Energy and the Environment, PDF, p 58 [6] B ILLÉS, E GLISTAU, N I COELLO MACHADO: Logistica y Gestion de la Calidad (Universidad de Miskolc, 2012, ISBN )