2008. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 POSTÁS KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési céltartalék alakulása A tartaléktőke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészítő válalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választot tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve A hozamráta alakulása A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelők teljesítménye A működést jelemző mutatók Gazdálkodást jelemző mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok...25 Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 2

3 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős öszegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, iletve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együtes (előjeltől független) öszege meghaladja az elenőrzöt üzleti év mérlegfőöszegének 2 százalékát, iletve ha a mérlegfőöszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot. Nem jelentős öszegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együtes (előjeltől független) öszege nem haladja meg a jelentős öszegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős öszegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatot nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő meléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. 3

4 A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetet eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és válalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezetségeket és a paszív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből ál: a pénztár működési és kiegészítő válalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő válalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kel kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő válalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképeségének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam öszegéből kel céltartalékot képezni. A kiegészítő meléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményeségéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. 4

5 Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezet lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglaltelőírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépet jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétől: Taglétszám Ebből járadékos én a Pénztár taglétszáma fő volt, amiből 39 fő járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: fő munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt egyéb 534 egyéni tag: ebből: közeli hozzátartozó: 137 tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok: egyéb, tagdíjat nem fizető tagok: 354 járadékos tagok: 39 5

6 A év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint: fő Megnevezés I.név II.név III.név IV.név Összesen Időszak elején Időszak alati változás Új belépő Átlépő más pénztárból Ebből: önsegélyező pénztárból átlépő Átlépő más pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Egyéb megszűnés Időszak végén Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ban összesen e Ft-ot, kiadásai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 236 e Ft volt, így a 2008-ban felhasználható eredmény összesen e Ft (2007-ben e Ft). A felhasználható eredményből e Ft a fedezeti céltartalék, e Ft a likviditási céltartalék állományát növelte, e Ft pedig a Pénztár működési eredményét növelte. A tagdíjbevételek 2008-ra vonatkozó kalkulációja a taglétszám csökkenésével, és a fizető taglétszám csaknem 2000 fős csökkenésével számolt. A tagdíjbevétel - a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés nélkül és az utólag befolyt tagdíjakkal- a tervérték alatt teljesült, a tény adat a tervszám 89 %-a (tervezett: e Ft; tény: e Ft). A taglétszám magasabb volt ugyan a tervezetnél, azonban a fizető tagok átlagbefizetése alacsonyabb volt, és ez eredményezte a tervezettnél kisebb tagdíj bevétel tömeget. A tervhez képest a bevétel elmaradás eft. Elmondható, hogy a Magyar Postánál működő VBKJ rendszerben öszeségében a tervnek megfelelő létszámban választoták a nyugdíjpénztári hozzájárulásta tagok ban az egységes tagdíj mértéke havi Ft volt. A Magyar Posta pénztártag alkalmazottai részére a Ft-ból Ft-ot átvállalt, így a tagok tényleges kötelezettsége Ft-ra változott. A tagdíjbefizetések e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél kevesebb, e Ft nagyságú összeg folyt be. A tagok eseti befizetése mellett e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett be a fedezeti tartalékra. Adomány, támogatás 2008-ban nem érkezett a Pénztárhoz. 6

7 Összességében a Pénztár nem hozamjelegű bevételei 2007-hez viszonyítva több mint 4,3 %- kal maradtak el ( e Ft-ról e Ft-ra). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és a meg nem fizetet tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség nélkül) e Ft-ot (2007-ben e Ft) tesznek ki, ami a terv 102,6 %-a (tervben szereplő kiadás e Ft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai közöt csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft ill. 599 e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének öszegszerű eredménye az előző évhez viszonyítva is, és a tervhez képest is lényegesen rosszabb. A tényleges e Ft öszegű hozamveszteség csaknem 1,5 Mrd Ft-tal kisebb a 2007-ben elért hozamnál ( e Ft), a tervben szereplő kalkulált hozamöszegtől több mint 1,5 Mrd Ft-tal marad el a valós eredmény (terv: e Ft). Összességében a Pénztár nem befektetési jelegű eredménye e Ft a teljes eredmény e Ft nagyságú A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetetnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: től ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 4,5% Likviditási tartalék: 0,5% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2008-ban Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik. Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő öszeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere a kiszámlázot időszak befektetet álományának kiszámítása 7

8 tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyonidőszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámítot értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetet vagyon időszak végi (záró) álományához. A számla öszege a fent kiszámítot arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő il. kilépő tagoktól levont költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési (kilépési) költség mértéke Ft. 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2008-ban e Ft-ot, ráfordításai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 236 e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye e Ft (2007-ben eft), ami azt jelenti, hogy a működési tartalék eredménye e Ft-tal maradt el a tervezet eredménytől. A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2007-ben eft), kiadásai e Ft-ot (2007-ben e Ft-ot) tetek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye e Ft (2007-ben eft). A működési célú befektetési tevékenység e Ft (2007-ben eft) eredménye az előző évhez hasonlóan javítota a szokásos működési tevékenység eredményen elért nyereséget. A működési tevékenység tagdíjbevételei a tervezet szerint alakultak. A működési jelegű egyéb bevételek (a 10 éves kifizetés és átlépés tagot terhelő költsége, amely 2008-ban 4 eft/tag il. 2 eft/tag öszegű volt) e Ft többletbevételt jelentet a Pénztár részére. Meg kel említeni a e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetet tagdíjak felhasználása miatti bevételt is, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén. A e Ft anyagjelegű ráfordítások jelentősebb, 100 e Ft-ot meghaladó tételei Irodaszer, nyomtatvány: Nyilvántartási díj: Bérleti díj: Energia díj: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Pénztárszövetségi tagdíj: Pénzügyi szolgáltatások díja: Szaktanácsadás díja Informatikai eszközök üzemeltetése: Takarítási ktg. 481 eft eft eft 219 eft eft eft 156 eft eft 276 eft eft 234 eft 8

9 A e Ft személyi jelegű ráfordítások jelentősebb, 100 eft-ot meghaladó tételei Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja Egyéb állományba nem tartozók munkadíja Bérjárulékok e Ft e Ft 504 e Ft e Ft A e Ft öszegű ráfordítások tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség e Ft e Ft A Magyar Posta 2008-tól már nem biztosítja térítésmentesen a működéshez szükséges irodákat, nem ingyenes a távbeszélő használat, valamint a működéshez szükséges irodaszert és számítástechnika eszközöket sem biztosítja térítésmentesen. Fenti tételek a évi pénzügyi tervben információ hiányában még nem szerepeltek, ez okozta, hogy az anyagjelegű ráfordítások ezer Ft-tal magasabbak voltak a tervezettnél. A személyi jelegű ráfordítások a tervnek megfelelően alakultak. A terv e Ft nagyságú volt, a tényadat e Ft nagyságú volt. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege is a tervnek megfelelő volt (terv: e Ft, tény: e Ft). Számviteli szemléletben nem tervezet tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege e Ft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak e Ft, így összességében ez a tétel nem módosítja az eredményt. Öszeségében megálapítható, hogy a Pénztár működési költségei és ráfordításai ugyan tervszint felett alakultak ( eft, 103,4%), de mindezt úgy, hogy a pénzügyi tervezési időszakban még nem voltak ismertek azok a költségek, amelyeket korábban a Magyar Posta térítésmentesen biztosítot. Az előre nem tervezet ráfordítások mintegy 8500 e Ft-tal terhelték a Pénztár költségvetését (iroda bérlet, informatikai üzemeltetés, takarítás, irodaszer, egyéb) A működési céltartalék alakulása 2008-ban jövőbeni kötelezetségekre céltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képzett céltartalékot. Az időarányosan járó kamatból képzet céltartalék nyitó álománya e Ft, év közben a működési célú befektetésre jutó időarányos kamat és az egyéb piaci értékítélet miati értékelési különbözet összege 529 e Ft-tal növekedett, így a céltartalék záró állománya e Ft. Az így képzet céltartalék csak technikai jelegű, ténylegesen a befektetési tevékenység működési portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. 9

10 4.3. A tartaléktőke alakulása A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együtesen a működési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2003-tól e Ft-ban: Megnevezés Előző évek halmozot eredménye : Adot év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg.levonás egyenlege Működési tevékenység felhasználható eredménye A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állományhoz képest e Ft-ra csökkent 2008-ban. A szolgáltatásiszámlákon lévő öszeg pedig e Ft-ról e Ft-ra növekedett. Az egyéni számlákon kimutatot e Ft öszegű csökkenés főbb tényezői a következők: E Ft-ban Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozot tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megilető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megilető értékelési különbözet (+/-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) 0 0 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 0 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatosráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záróállománya ban az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2007-hez képest jelentősen csökkent ( e Ft-ról e Ft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye jelentős mértékben ( e Ft-ról e Ft-ra) csökkent. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma és áthozot egyéni fedezete is 10

11 csökkent az előző évhez képest ban 12 fő lépet át más pénztárból, az áthozot fedezet összege pedig e Ft volt. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 2008-ban is növekedett, az átvitt tagi fedezet összege e Ft-ról e Ft-ra nőt. A e Ft tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke tagonként Ft. (Az összes kifizetés nagysága e Ft, az átlépési költség összesen e Ft volt.) A Pénztárhoz átlépők, il. a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyítot aránya az előző évekhez hasonlóan alacsony ban 75 elhunyt tag után történt kifizetés e Ft értékben az örökösöknek ill. kedvezményezetteknek, míg 2007-ben 49 fő után e Ft került kifizetésre. Csökkent a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma 2008-ban. Míg 2007-ben esetben került sor ilyen jelegű kifizetésre, ebben az évben fő vete igénybe a pénztár szolgáltatását. A fő kifizetési igénye is nagy mértékben növelte a pénztári adminisztráció terheit. A kifizetést igénylők részére öszesen e Ft öszegű elszámolás készült (2007-ben e Ft). Ebből e Ft hozamjelegű, e Ft tőkejelegű elszámolás volt, valamint a Pénztár az elszámolást követően e Ft SZJA-t fizetett be az APEH-hez, illetve e Ft elszámolási költséget vont le (4.000 Ft vont a levonás az egyéni számla legalább 90 %-át elérő elszámolás esetén, és Ft költséglevonás történt 90 % alatti részkifizetés alatt). A fentiek alapján a tényleges kifizetés nagysága e Ft öszegű volt. 749 fő kilépet és megszüntete a tagsági viszonyát (2007-ben fő lépet ki ilyen módon) fő esetében részöszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehető hozamöszeget, vagy a hozamöszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, de tagok maradtak. (2007-ben fő részére történt részkifizetés.) 2008-ban csökkent 2007-hez képest a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és csökkent a szolgáltatásként kifizetett összeg is. Míg, 2007-ben fő e Ft, ban fő e Ft öszegben részesült egyöszegű szolgáltatásban. Az egyöszegű kifizetések alakulása a években: 2000-ben 893fő eft, 2001-ben 1033 fő eft 2002-ben 777 fő eft, 2003-ban 768 fő eft, 2004-ben 956 fő eft, 2005-ben 968 fő eft, 2006-ban 995 fő e Ft, 2008-ban 2 fővel növekedet a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma év végén öszesen 39 fő járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak, akiknek a 2008-ban kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következő: Járadéktípus Év eleji létszám Év eleji egyenleg Év végi egyenleg Év végi létszám 3 éves

12 4 éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen: Öszeségében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg e Ft ban is a jogszabály elvileg lehetővé tete, hogy a Pénztár tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. (A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő öszeggel, de legfeljebb a hozam öszegével csökkenteni.) Azonban a évi negatív hozam miatt gyakorlatilag a Pénztár nem tudott élni jogszabály adta lehetőségével. Míg 2007-ben a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő öszeg e Ft volt, addig 2008-ban a Pénztár nem vont le ilyen jogcímen összeget. (A -178 e Ft öszegű levonás csupán a 2007 évi jogosulatlan levonás visszaírása.) 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok álománya a beszámolási időszakban e Ft-ról, e Ft-ra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró álománya e Ft. A tárgyidőszaki változás 198 e Ft. Az így képzet céltartalék csak technikai jelegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A Pénztár tehát ilyen jogcímen 2008-ban e Ft céltartalékot képzett. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a 12

13 hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 513 e Ft, záró állománya 391 e Ft. A Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban -85 e Ft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 37 e Ft értékben került sor, amely teljes egészében az egyéni számlákra jutott. Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2008-ban(e Ft-ban): Megnevezés Nyitó állomány Változás Záró állomány Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya év végén e Ft volt. Ebből 2008-ban e Ft hitelezési veszteségként leírásra került. Az utólag befolyt tagdíjak összege e Ft, a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege e Ft, így a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez kivéve járadékszolgáltatás kapcsolódóan Ft költség levonást érvényesít. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2008-ban. A követelésálomány az előző évhez képest e Ft-tal növekedet, amit elsősorban a vagyonkezelővel szembeni követelések (Concorde Alapkezelő Zrt-vel szembeni követelés) év végi magasabb állománya eredményezett. A tagdíjkövetelések állománya a 2007 végi álapothoz képest jelentősen nőt, e Ft-ról e Ft-ra, azaz e Ft-tal nőt, ennek oka a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának növekedése.. Az értékpapír álomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetet pénzügyi eszközök között kimutatot értékpapírok álománya jelentősen növekedet ( e Ft), a forgóeszközök közöt kimutatot értékpapírok álománya viszont jelentősen csökkent ( e Ft-tal). 13

14 A Pénztár szálítói álománya elhanyagolható mértékű. Az egyéb rövid lejáratú kötelezetségek álományváltozása jelentősen csökkent ( e Ft-tal) Az azonosítatlan függő befizetések álománya az előző évhez képest 570 e Ft-tal csökkent, ezt a Magyar Posta év végi tagdíjátutalásának pontosabb kalkulációja eredményezte. 7. Kiegészítő válalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő válalkozási tevékenységet nem folytatot, ara engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzítet kötelezetségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötötünk munkáltatói szerződéseket: MAGYAR TELEVÍZIÓ Zrt APP Kft BUDAPEST AIRPORT Zrt KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SEALED AIR MAGYARORSZÁG Kft. TRENDEX INFOKOMMUNIKÁCIÓS Zrt. BOWDEN Kft DKV DEBRECENI KÖZLEKEDÉSI Zrt. EURO-DRIVE Kft PORCSALMA NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL TERÜLETI MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK EGYESÜLETE TNT IN NIGHT HUNGARY Kft GYÓGYÍR XI. KHT ZENEVÁR ÓVODA NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG WOODEXPRESSZ Kft LOMBARD LIZING Zrt. SOLTFORM BT. METRO Kereskedelmi Kft KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM VIBRACOUSTIC MAGYARORSZÁG KFT XVIII. KERÜLETI ÖNK. POLGÁRMESTERI HIVATAL ALCOA KŐFÉM Kft "SZENT BENEDEK" IDŐSEK HÁZA PILISVÖRÖSVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NI HUNGARY KFT AXELLIA GYÓGYSZERVEGYÉSZETI Kft. 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen e Ft, amiből e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot 14

15 megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazoti álomány, választot tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs és Rigler Istvánné ügyfél kapcsolati munkatárs ál alkalmazásban, 1 fő pedig megbízási szerződéses jogviszonyban a pénzügyi (bérszámfejtés, adóbevalás) feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Elenőrző Bizotság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Elenőrző Bizotság tisztségviselői2008-ban bruttó e Ft tiszteletdíjban részesültek. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Erste Alapkezelő Zrt. Pioneer Alapkezelő Zrt. ConcordeAlapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: MKB Bank Zrt. Nyilvántartás: Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt. Könyvvizsgálat: Aktuárius: KPMG Hungária Kft. Lénárd János Számlavezető: Erste Bank Hungary Nyrt. 15

16 12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár a deviza kockázatok mérséklésére határidős deviza ügyleteket is kötött. A Concorde vagyonkezelő által végzet ügyletek eredményeként eft veszteség került elszámolásra ban én a következő határidős deviza ügyletek álnak fenn: Megnevezés USDHUFT90130V220 USDHUFT90130E Piaci érték FT FT 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 71,4 %-a). A befektetési arányok alakulása 2008-ban negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő (könyv szerinti értéken figyelembe vet, határidős ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában: Megnevezés éves nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Állampapírok 78,59% 72,18% 74,26% 70,19% 71,37% Kötvények 2,21% 2,50% 2,35% 3,48% 2,64% Jelzáloglevelek 3,94% 5,43% 5,25% 5,44% 5,85% Befektetési jegyek 7,32% 9,72% 9,28% 10,75% 11,22% Részvények 7,94% 10,17% 8,86% 10,14% 8,92% Mindösszesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Nyilv.érték összesen

17 Értékelési különbözet összesen Piaci érték összesen A táblázat a pénzeszközöket és a vagyonkezelőkkel szembeni követeléseket is tartalmazza. A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási értéken folyamatosan növekedett, de öszeségében, a beszámolási időszakban a Pénztár befektetet vagyonának piaci értéke e Ft-ról e Ft-ra csökkent. Az értékelési különbözet állománya az év eleji e Ft-ról év végére e Ft-ra csökkent. A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása eft-ban: Befektetett eszközök Értékpapírok Készpénz Határidős ügylet Összesen Nyitó Változás Záró A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorszám Értékelés alapja Nyilvántartási Piaci érték érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett pü-i eszközök értékpapírok és határidős ügyletek pénzeszközök Követelések Kötelezettségek Pénztár eszközeinek nettó értéke Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték= / = 0, A hozamráta alakulása A pénzügyileg realizált összes bevétel és a pénzügyileg teljesített összes kiadás alapján számított éves hozamráta: Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze -4,37% -4,16 % 17

18 A vagyonkezelők és saját kezelésben lévő, befektetet pénztári vagyon bruttó hozama és referenciahozamavagyonkezelőnként: ERSTE Pioneer Concorde Generali Saját Pénztár Fedezeti MűködésiLikvid. Fedezeti Fedezeti Fedezeti Fedezeti I. negyedév -4,80% -2,27% -2,23% -6,71% -2,43% 0,49% 1,62% -2,86% II. negyedév 1,29% 2,36% 2,30% 0,64% 1,21% 1,64% 1,85% 1,28% III. negyedév 2,17% 2,71% 2,79% 0,11% 1,19% 0,00% 1,83% 0,78% IV. negyedév 0,20% 2,75% 2,77% -5,36% -4,47% -2,56% -9,22% -3,35% Éves bruttó hozam Referencia hozam -1,28% 5,57% 5,67% -11,04% -4,53% -0,48% -4,33% -4,16% -1,45% 5,62% 5,62% -11,28% -7,55% 8,67% -0,16% -7,59% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint akétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása évtől évenként: adott év dec.havi/ nettó hozam éves átl. előző év dec.havi infláció infláció 2000: 3,46% 9,8% 10,1% 2001: 9,07% 9,2% 6,8% 2002: 9,17% 5,3% 4,8% 2003: 3,30% 4,7% 5,7% 2004: 14,33% 6,8% 5,5% 2005: 9,93% 3,6% 3,3% 2006: 7,86% 3,9% 6,5% 2007: 7,38% 8,0% 7,4% 2008: -4,37% 6,1% 3,5% A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár elmúlt 5 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam Átlagos infláció Reálhozam 6,84% 5,67% 1,17% A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: 18

19 Átlaghozam Átlagos infláció Reálhozam 7,70% 6,45% 1,25% 13.6 A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meghatározó gazdasági és tőkepiaci körülmények A tőkepiacok hanyatlása és a világgazdasági szempontból meghatározó fejlet országok recesszióba fordulása miat évszázadnyi időre viszatekintve is megrázó esztendőként kerül majd be a kalendáriumokba a 2008-as év. A részvénypiacok drasztikus árfolyamesése a 70-es évek közepét vagy a I. világháború előti időszakot idézheti fel a befektetőkben. Minden jelentősebb nemzetközi tőkepiaci központ meghatározó tőzsdeindexe és régiónk részvényárfolyamai már az év első három hónapjában is nagymértékben csökkentek. Az árfolyamok lemorzsolódása ezután mérsékeltebb ütemben folytatódot, majd a szeptembertől megindult zuhanórepülés a több mint egy éve tartó folyamat kiteljesedése volt. Ami az amerikai jelzáloghitelezési buborék kipukkanásaként indult 2007 második félévében, az őszére már tényszerűen a világgazdaság receszióba sülyedését okozta. A pénzügyi szektoról a reálgazdaságra áterjedő globális gazdasági és bizalmi válság teljesen átírta a tőzsdén jegyzet cégek növekedési kilátásait és kockázati megítélését, ami végső soron a részvényárfolyamok feleződéséhez vezetet. A helyzet komolyságát jól mutatja a kormányzatok évtizedek óta példátlan mértékű segítségnyújtási szándéka. A világon szinte valamennyi tőzsde jelentős értékvesztést szenvedet el, azonban a visszaesés mértéke igen nagy szórást mutat. Átlagosan százalékos zuhanásokról beszélhetünk (az MSCI World Index 43,54 százalékot veszítet értékéből), de míg számos fejlet piac kisebb (30-35%) esésel megúszta a tavalyi évet, a fejlődő piacok közül sok drámai (70%- os) veszteséget tudhat maga mögött. A részvények árfolyamesése minden régióraés minden szektora kiterjedt. Eleinte úgy tűnt, hogy csak a pénzügyi szektort érinti a válság az eszközleírások iletve a hitelátminősítések miat, azonban a pénzügyi rendszer zavara bizalmi válságot indítot el, és jelentősen visszaesett mind a lakossági mind a vállalati hitelezés, a bizonytalanság és a megdrágult forrásköltségek hatására. Ez a beruházások és a cégfúziók elhalasztásához, illetve a már meglévő projektek átértékeléséhez vezetet. A költséghatékonyság érdekében végrehajtot és tervezett elbocsátások pedig a lakosság bizalmát rontották tovább. A lakosság fogyasztóképeségét három oldalról támadta meg a rendszer: az ingatlanok leértékelődése, a részvény-megtakarítások drasztikus értékvesztése, és munkahelyük bizonytalansága révén. Ez végül a fogyasztás viszaeséséhez vezetet a világ minden táján, elsősorban persze a fejlett országokban, ahol a lakossági fogyasztás súlya a legmagasabb a gazdaság struktúráján belül. A receszió elől gyakorlatilag semmilyen szektor sem menekülhet meg, hiszen ez azenergiaés nyersanyag-fogyasztás viszaesésétől a késztermékek és szolgáltatások előálításig minden iparágat érint. A fejlődő piacok nagyobb mértékű viszaesése mögöt két dolog álhat: egyrészt egy magasabb előre jelzet növekedési ütemből kelet kiábrándulni a befektetőknek, másrészt a felendülés, ha majd jön, először a fejlet gazdaságokban lesz érezhető. 19

20 Bár a válság az USA-ból indult ki, mégis az amerikai piacok úszták meg a leginkább az összeomlását, ami annak tudható be, hogy az amerikai kormányzat számára áll rendelkezésre a legtöbb eszköz, hogy a válságból kiutat találjon. Ennek első lépése volt a bankrendszer megmentése a FED hitelezésén keresztül, az alapkamat 0,25%-ra csökkentése mellett. A második lépcső a hatalmas kormányzati kisegítő, élénkítő csomag, aminek elköltése hathatós segítséget nyújthat majd a kilábalásban. Nyugat-Európa némileg rosszabb eredményt hozott, a DJ Eurostoxx 50 index 43,43%-ot, a német piac 40,37%-ot, az angol 31,33%-ot, a francia pedig 42,68%-ot esett. A japán piac az európai régióhoz hasonló mértékben esett vissza; 42,12%-os negatív hozamot ért el saját devizájában. A globális trendeknek megfelelően a hazai részvénypiac 53%-os zuhanással zárta a 2008-as évet, s az index komponensei közöt nem akadt emelkedő árfolyamú papír. Mérsékelt árfolyamesésel mindösze az ÉMÁSZ részvények tudhaták maguk mögöt az esztendőt. A vezető részvények közül a Magyar Telekom, a Richter és az Egis teljesítet a piaci átlag felet. Leginkább a kisebb papírok, a TVK, Rába, FHB, Fotex, Synergon befektetői szomorkodhattak a 60-70%-os árfolyamveszteség miatt. A hazai és nemzetközi részvények fentiekben bemutatott veszteségét sajnos még alacsony, 10-15% közötti részvényarány mellett sem tudta ellensúlyozni a magyar állampapírok ingadozó, de éves szinten összességében szerény pozitív teljesítménye. Az év első hónapjaiban a magánnyugdíjpénztárak portfolió-átalakítása (választható portfoliós rendszerre való áttérés miatt összességében nagyobb részvényhányad kialakítása) miatt felépő kínálati nyomás, valamint az inflációs aggodalmak negatív hangulatot eredményeztek a kötvénypiacon, ami a hozamelvárások emelkedését, azaz a kötvényárfolyamok csökkenését okozta. Ennek következtében az első negyedévet nemcsak a részvény, hanem a magyar állampapír befektetések is negatív hozammal zárták. Áprilistól viszonylag nyugodt hónapok következtek, a piacon óvatos árfolyam emelkedésnek lehettünk tanúi, így a második és harmadik negyedévben a kötvények pozitív hozamot hoztak. Szeptemberben hirtelen felfordult a világ: az amerikai Lehman Brothers befektetési bank csődje lavinát indítot el a világ minden piacán, ami kis híján a magyar kötvénypiacot is magával sodorta. A finanszírozási források globális elapadása a korábban magas adósságot felhalmozott országok fizetőképeségét veszélyeztete, emiat a külföldi befektetők tömegesen próbáltak szabadulni a fokozotan kockázatos kategóriába sorolt magyar álampapíroktól. A külföldi befektetők a szeptember közepétől november végéig tartó időszakban több mint 920milliárd forintnyi kötvényt adtak el, ami eddig még soha nem tapasztalt árfolyamesést és feszültséget okozott a magyar kötvénypiacon. 20

21 3600 Külföldi befektetők álampapír álománya (mrd Ft) csődöt jelent a Lehman Brothers Vevők híján a piacon heteken át szinte teljesen elapadt a likviditás. Az Álamadóság Kezelő Központ a kibocsátások szüneteltetésével próbálta oldani a piaci feszültséget, de a külföldi befektetőktől származó kínálat felszívása így is komoly nehézségeket okozott. Az éven túli kötvények árfolyam-alakulását reprezentáló MAX index év eleje óta mért teljesítménye október végén még -10%-os hozamot mutatott, majd az index az év utolsó két hónapjában tapasztalt stabilizációnak köszönhetően +2,59%-os teljesítménnyel zárta az évet. Ennél magasabb, 8,45%-os hozamot ért el az éven belüli állampapírokat képviselő RMAX index, a piac legátfogóbb indexe (MAX Composite Index) pedig az éves átlagos inflációtól (6,1%) és a december / decemberi inflációtól (3,5%) is elmaradó 3,3%-os növekménnyel zárta a 2008-as évet A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelők teljesítménye A pénztár biztonságra törekvő befektetési politikája alapján a évi befektetések közöt a benchmarksúlynál alacsonyabb, átlagosan 13%-ot képviseltek a 30-70% közötti negatív hozamot realizált hazai és nemzetközi részvények. Az ezen a szegmensen elszenvedett veszteséget sajnos nem tudta pozitívba fordítani a hazai álampapírpiacon elérhető, átlagosan 3,3% pozitív hozam. A pénztár összes eszközeinek évi bruttó hozamrátája -4,16%, nettó hozamrátája - 4,37% lett, ami lényegesen kedvezőbb eredmény az önkéntes nyugdíjpénztárak -10,7%-os és a magánnyugdíjpénztárak -20%-os átlaghozamánál. A pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kitűzöt évi benchmarkban 79,5%-os súllyal részesedik a MAX Composite-, 9-9%-os súllyal szerepel a BUX és az MSCI World index és 2,5% súllyal a BIX index hozama. A referencia mutató éves 21

22 hozama 2008-ban -7,59 % volt, aminél a pénztári befektetések tényleges hozama szintén jelentősen magasabb let. Az elmúlt 10 évre visszatekintve, pénztárunk és közötti hozamteljesítménye évi +7,7 % volt, meghaladva az önkéntes nyugdíjpénztárak 10 éves átlaghozamát (+6,9%), valamint a 10 éves átlagos inflációs rátát (6,45%). A tavalyi negatív eredmény ellenére pénztárunk befektetései hosszabb távon továbbra is reálhozamot biztosítottak a pénztártagok befizetéseire. A pénztár befektetéseinek évi hozama az alábbi vagyonkezelői részteljesítményekből tevődik ösze. Benchmark követő portfoliók Az ERSTE Alapkezelő Zrt.kezelésében lévő portfoliók közül a fedezeti portfolió teljesítményét továbbra is a kötvény befektetések határozták meg. Az alacsony részvényhányad a tárgyévben kedvezően hatot a portfolió hozamalakulására. A vagyonkezelő az álampapír részportfolió átlagos futamidejét folyamatosan a referencia index futamideje felett tartotta. Mivel 2008-ban a hoszabb futamidejű álampapírok alacsonyabb hozamot értek el, mint a rövidebbek, a kötvény részportfolió 2,18%-os hozama alatta maradt a MAX Composite index teljesítményének. A hazai és nemzetközi részvény részportfolió viszont kedvezőbben teljesítet a benchmarkban szereplő indexeknél. A hazai részvény részportfolióban a blue chipeken kívül közepes és kisebb kapitalizációjú cégek részvények is szerepeltek. A hazai részvények hozama -52,51% lett, szemben a BUX index -53,34% hozamával. A nemzetközi részvény befektetéseket a vagyonkezelő év végén eladta, majd 2008-ban DJ Eurostoxx 50 ETF-eket vásárolt. Ezek -35,67%-os hozama szintén magasabb lett, mint a DJ Eurostoxx 50 index forintban mért -41,86%-os teljesítménye. A fedezeti portfolió éves -1,28% hozama összességében 17 bázisponttal haladta meg a referenciaként kitűzöt index-összetétel -1,45% hozamát. A működési és a likviditási portfolió esetében a pénztár 2008-ra is az 50% RMAX és 50% MAX index öszetételt írta elő referenciaként. A vagyonkezelő a benchmarknak megfelelően alakítota ki a portfoliókban szereplő diszkontkincstárjegyek és álamkötvények átlagos futamidejét, így a portfoliók hozama a referencia indexek hozamával közel azonosan alakult. A Pioneer Alapkezelő Zrt. klaszikus vegyes stratégiát folytat, ahol jelemzően a részvénybefektetéseknek is fontos szerep jut ban ugyanakkor a Pioneer kifejezetten óvatos stratégiát alkalmazott: a világgazdasági válság elmélyülése miatt a stratégiai célsúlyokhoz képest a portfolióban folyamatosan alulsúlyozta a részvényeket. A zuhanó árfolyamok mellett az alacsonyabb részvényhányad a referenciaindexhez képest felülteljesítést eredményezett. Sajnos ezzel párhuzamosan a korábban biztonságosabbnak tekintet hazai álampapírok is jelentős árfolyamcsökkenést szenvedtek el, így a portfolió öszesítet teljesítménye számotevő veszteséget mutatot. A kötvény részportfolióban a magyar állampapírok és jelzáloglevelek átlagos hátralevő futamidejét a vagyonkezelő az év nagy részében a MAX Composite index átlagos futamideje felett tartotta. A kötvények futamidejének felülsúlyozása a referenciától, a MAX Composite index teljesítményétől elmaradó hozamot eredményezet. A hazai és közép-európai részvényportfoliót az első három negyedévben kisé alulsúlyozot pozícióban tartota a vagyonkezelő, majd a negyedik negyedévben jelentősen alulsúlyozta ezt az eszközcsoportot a CETOP 20 index súlyához viszonyítva. Az Alapkezelő a szűkös hazai részvénypiaci kínálat miatt a részvénykiválasztás palettáját fokozatosan kiterjeszetette a 22

23 közép-európai térség egészére. A hazai blue chipek (MOL, Magyar Telekom, OTP, Richter) és néhány kisebb cég részvénye (Linamar, TVK, Állami Nyomda, Graphisoft Park) mellett főként jelentős cseh és lengyel banki, távközlési és olajipari részvények, iletve osztrák bankpapírok szerepeltek a magyarról közép-európaira bővítet részvény szegmensben. A globális részvénybefektetések terén eltérő volt a várakozás a fejlődő és fejlett piacok kilátásait iletően. Az első félévben a vagyonkezelő még bízot a globális fejlődő piacok jelentős felülteljesítésében, így ezt a szegmenst nem súlyozta alul, csak a fejlet piacokat. A Pioneer szeptemberben az összes részvénybefektetésre vonatkozóan határozott alulsúlyozás mellett döntött. Összességében a portfolió -11,04% hozamot ért el a referencia index összetétel -11,28%-os hozamához viszonyítva, azaz 24 bázisponttal meghaladta a referenciaindex teljesítményét. A saját vagyonkezelésben 2008-ban nem hajtottunk végre tranzakciót. Az ingatlan befektetési jegyekre 2008 első három negyedévében a kedvezőtlen tőkepiaci környezetől független, egyenletes, évi 7-8% közöti hozamalakulás volt jelemző, ami a negyedik negyedévben drasztikus esésnek indult. Októbertől ugyanis a nemzetközi pénzügyi válság hatásai a hazai ingatlanalapok tekintetében is kedvezőtlen körülményeket alakítotak ki. A hazai álampapír piaci hozamemelkedés, a hirtelen magasba szökő rövid távú bankbetéti kamatok az ingatlan alapokból való nagymértékű pénzkivonáshoz vezetek. A PSZÁF emiat november 10-től 21-ig felfüggesztete az ingatlanalapok forgalmazását. Ezt követően, mivel általában kevés likvid eszköz maradt befektetési jegy visszaváltások azonnali teljesítésére, az alapok többsége átért a viszaváltási megbízástól számítot 90 napos fizetési határidőre és világpiaci ingatlan áresések, valamint a várható kényszereladások miatt leértékelte ingatlanjait. A saját vagyonkezelésben lévő ingatlan alapok közül az év végéig az OTP 7%-kal, a Raiffeisen 10%-kal, az Európa 13%-kal értékelte le ingatlanjait, így a saját portfolió utolsó negyedévi hozama igen kedvezőtlen, -9,22% lett, negatívba fordítva a portfolió éves hozamteljesítményét is. Abszolút hozamra törekvő portfoliók A Concorde Alapkezelő Zrt. a piaci ingadozásoktól kevésbé függő, hoszú távon jónak mondható hozam elérésére törekszik, ebből adódóan óvatosan kezeli a kockázatokat, és a befektetési eszközök széles skáláját alkalmazza ban a vagyonkezelő stratégiája három fő irányvonal mentén próbálta megvédeni a portfoliót a nagyobb veszteségek elkerülésétől. Ezek az év nagy részében a benchmarknál alacsonyabb részvény kitetség, a BUX kosártól lényegesen eltérő, külföldi részvénybefektetéseket is stratégiai jelleggel tartalmazó részvény összetétel és a kötvény részportfolió átlagos hátralévő futamidejének röviden tartása voltak. A portfolióra az első három negyedévben 10-12% közöti részvénysúly volt jelemző. Október első felében a vagyonkezelő a drasztikusanzuhanó részvény árfolyamokon a hazai és nemzetközi részvényekből is vásárlásokba kezdet, így október végére a portfolió részvény aránya megközelítette a 17%-ot. Az év utolsó két hónapjában sokat jöttek fel a részvényárfolyamok az októberi mélypontokhoz képest, miközben a fundamentumokban nem történt javulás, így az alapkezelő év végéig fokozatosan adot el részvényeket. Ezáltal a részvényarány év végére 14% körülire mérséklődöt.. A kötvény részportfolióban a vagyonkezelő a lejáró német és amerikai kincstárjegyek helyett újakat már nem vásárolt, ezeket a saját kezelésű euró és dolár alapú pénzpiaci befektetési jegyekkel helyettesítette. 23