2009. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési céltartalék alakulása A tartaléktőke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészítő válalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választot tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve A hozamráta alakulása A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelők teljesítménye A működést jelemző mutatók Gazdálkodást jelemző mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok...27 Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi működési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása 5. számú melléklet: Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása 6. számú melléklet: Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet:szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként 8. számú melléklet:a nemi hovatartozás miat eltérő mértékű, típusú vagy formájú pénztári szolgáltatások alapjául szolgáló statisztikák bemutatása május 26. 2

3 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazot értékelési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelről szóló többször módosítot évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóban alkalmazott meghatározó szabályok, információk: Jelentős öszegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, iletve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együtes (előjeltől független) öszege meghaladja az ellenőrzöt üzleti év mérlegfőöszegének 2 százalékát, iletve ha a mérlegfőöszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot. Nem jelentős öszegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) öszege nem haladja meg a jelentős öszegű hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős öszegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatot nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (nő vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: május 26. 3

4 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő meléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetet eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és válalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezetségeket és a paszív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből ál: a pénztár működési és kiegészítő válalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet. A pénztár működési és kiegészítő válalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kel kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő válalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképeségének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam öszegéből kel céltartalékot képezni május 26. 4

5 A kiegészítő meléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetet vagyonának piaci értékelését a Pénztár letétkezelője, az MKB Bank Zrt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépet jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétől: Taglétszám Ebből járadékos én a Pénztár taglétszáma fő volt, amiből 42 fő járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: fő munkáltatóhoz tartozó tag: ebből: Magyar Posta Zrt egyéb 526 egyéni tag: május 26. 5

6 ebből: közeli hozzátartozó 128 tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizető tagok: egyéb, tagdíjat nem fizető tagok: 544 járadékos tagok: 42 A év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint: fő Megnevezés I.név II.név III.név IV.név Összesen Időszak elején Időszak alati változás Új belépő Átlépő más pénztárból Ebből: önsegélyező pénztárból átlépő 0 0 Átlépő más pénztárba Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Egyéb megszűnés Időszak végén Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen e Ft-ot, kiadásai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 41 e Ft volt, így a 2009-ben felhasználható eredmény összesen e Ft (2008- ban e Ft). A felhasználható eredményből e Ft a fedezeti céltartalék, e Ft a likviditási céltartalék álományát növelte, e Ft pedig a Pénztár működési eredményét növelte. A tagdíjbevételek 2009-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám csökkenésével, és a fizető taglétszám csaknem 2000 fős csökkenésével számolt. A tagdíjbevétel azonban - a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés nélkül és az utólag befolyt tagdíjakkal- a tervérték felett alakult, a tény adat a tervszám 111 %-a (tervezett: e Ft; tény: e Ft). A 2009 évi tagdíjbevétel a tavalyi nagyságot is meghaladta (2008 évi tény: e Ft), bár a taglétszám és a fizetős létszám is alacsonyabb lett 2009-ben a tervezettnél. Ennek oka az, hogy a fizető tagok átlagbefizetése nagyobb volt, és ez eredményezte a tervezettnél nagyobb tagdíj bevétel tömeget. A tervhez képest a bevétel többlet e Ft. Elmondható, hogy a Magyar Postánál működő VBKJ rendszerben öszeségében a tervnek megfelelő létszámban választották a nyugdíjpénztári hozzájárulást a tagok ban az egységes tagdíj mértéke havi Ft volt, ez 2009-ben Ft-ra növekedett. A Magyar Posta pénztártag alkalmazottai részére az Ft-ból Ft-ot átvállalt, így a tagok tényleges kötelezettsége május 26. 6

7 Ft-ra változott. A tagdíjbefizetések e Ft-tal, a munkáltatói hozzájárulás e Ft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint e Ft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) e Ft-ot tettek ki. A tagok egyéb befizetéseként a tervezettnél kevesebb, e Ft nagyságú öszeg folyt be. Az évről évre kisebb egyéb tagi befizetés sajnos tendencia, 2008-ban még e Ft érkezett be ezen a jogcímen. A tagok eseti befizetése mellett e Ft adóhatóság által utalt adójóváírás érkezett be a fedezeti tartalékra. Adomány, támogatás 2009-ben 12 e Ft érkezett a Pénztárhoz. Összességében a Pénztár nem hozamjelegű bevételei 2008-hoz viszonyítva több mint 2,9 %- kal növekedtek ( e Ft-ról e Ft-ra nőt). A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai és a meg nem fizetet tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség nélkül) e Ft-ot (2008-ban e Ft) tesznek ki, ami a terv 91 %-a (tervben szereplő kiadás e Ft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szereplő ráfordításai közöt csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( e Ft ill. 799 e Ft összegben). A Pénztár befektetési tevékenységének öszegszerű eredménye az előző évhez viszonyítva, és a tervhez képest is lényegesen jobb let. A tényleges e Ft összegű hozam több mint 2,4 Mrd Ft-tal nagyobb a 2008-ban elért hozamnál ( e Ft), a tervben szereplő kalkulált hozamösszegnél több mint 1 Mrd Ft-tal nagyobb a valós eredmény (terv: e Ft). Ö szeségében a Pénztár nem befektetési jelegű eredménye e Ft, a teljes eredmény e Ft nagyságú A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetetnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: től ig Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 4,5% Likviditási tartalék: 0,5% Az eseti befizetések 100 %-ban a fedezeti tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2009-ben Ft volt május 26. 7

8 A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik. Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő öszeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere a kiszámlázot időszak befektetet álományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyonidőszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetet vagyon időszak végi (záró) álományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő il. kilépő tagoktól levont költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési (kilépési) költség mértéke Ft. 4. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása 4.1. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2009-ben e Ft-ot, ráfordításai e Ft-ot tettek ki, a rendkívüli eredmény 41 e Ft volt, így a működési tevékenység eredménye e Ft (2008-ben eft), ami azt jelenti, hogy a működési tartalék eredménye e Ft-tal kedvezőbb a tervezet eredménynél. Törölt: a A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) e Ft-ot (2008-ben e Ft), kiadásai e Ft-ot (2008-ben e Ft-ot) tetek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye e Ft (2008-ben e Ft). A működési célú befektetési tevékenység e Ft (2008-ben e Ft) eredménye az előző évhez hasonlóan javítota a szokásos működési tevékenység eredményen elért nyereséget. A működési tevékenység tagdíjbevételei a tervezetnél kedvezőbben alakultak. A működési jelegű egyéb bevételek (a 10 éves kifizetés és átlépés tagot terhelő költsége, amely 2009-ben 3 eft/tag öszegű és az utalás díja volt) e Ft többletbevételt jelentett a Pénztár részére. Meg kell említeni a e Ft nagyságú működésre jutó meg nem fizetet tagdíjak felhasználása miatti bevételt is, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén május 26. 8

9 A e Ft anyagjelegű ráfordítások jelentősebb, 100 e Ft-ot meghaladó tételei: Irodaszer, nyomtatvány: 749 eft Energia: 510 eft Nyilvántartási díj: eft Bérleti díj: eft Könyvvizsgálat: eft Aktuárius: eft Hirdetés, marketing: 160 eft Pénztárszövetségi tagdíj: 156 eft Posta, telefon, fax: eft Pénzügyi szolgáltatások díja: eft Szaktanácsadás díja: 420 eft Informatikai eszközök üzemeltetése: eft Takarítási ktg.: 502 eft Egyéb igénybe vett ag.jell. szolg.: eft A működési infrastruktúra - irodabérlet, távbeszélő használat, irodaszer és számítástechnika - biztosítására a évi pénzügyi tervben e Ft ráfordítást terveztünk. A mérleg szerinti adatok évben az anyagjelegű ráfordítások értéke e Ft jelentős megtakarítást mutatnak, annak ellenére, hogy a Magyar Posta Zrt nyarától a korábban térítésmentesen biztosított postaszolgálati levelezés lehetőségét megszűntete.így információ hiányában még nem szerepeltek terveinkben olyan adatok, melyek a megnövekedett postaköltséget tartalmazzák. A e Ft bérköltség jelentősebb, 100 eft-ot meghaladó tételei Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja Egyéb állományba nem tartozók munkadíja e Ft e Ft 540 e Ft Bérjárulékokként elszámolt ráfordítás évben e Ft volt A személyi jelegű ráfordítások területén is megtakarítás eft értékben tapasztalható évben. A terv e Ft nagyságú volt, a tényadat e Ft. A működéssel kapcsolatos e Ft öszegű ráfordítás 100 eft-ot meghaladó tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség: e Ft e Ft A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege terv közeli volt (terv: e Ft, tény: e Ft). Számviteli szemléletben nem tervezet tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege e Ft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak e Ft, így összességében ez a tétel nem módosítja az eredményt május 26. 9

10 Öszeségében megálapítható, hogy a Pénztár működési költségei és ráfordításai terén jelentős megtakarítást ért el ( eft, 93,2%) A működési céltartalék alakulása 2009-ben jövőbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A működési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően képzett céltartalékot. Az időarányosan járó kamatból képzet céltartalék nyitó álománya e Ft, év közben a működési célú befektetésre jutó időarányos kamat és az egyéb piaci értékítélet miati értékelési különbözet összege e Ft-tal növekedett, így a céltartalék záró állománya e Ft. Az így képzet céltartalék csak technikai jelegű, ténylegesen a befektetési tevékenység működési portfolióra jutó nem realizált eredmény változását jelenti A tartaléktőke alakulása A tartaléktőke és a mérleg szerinti eredmény (együtesen a működési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2004-től e Ft-ban: Megnevezés Előző évek halmozot eredménye : Adott év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg.levonás egyenlege Működési tevékenység felhasználható eredménye A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a e Ft nyitó állományhoz képest e Ft-ra növekedett 2009-ben. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig május

11 e Ft-ról e Ft-ra növekedett. Az egyéni számlákon kimutatot e Ft öszegű növekedés főbb tényezői a következők: E Ft-ban Nyitó állomány Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) Más pénztárból átlépő tagok által áthozot tagi követelés egyéni számlákon (+) Egyéni számlákat megilető hozambevételek (+) Egyéni számlákat megilető értékelési különbözet (+/-) Likviditási tartalékokből átcsoportosítás (+) 0 0 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 0 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés (-) Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) Egyéb változás (+/-) Egyéni számlák záróállománya ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2008-hoz képest jelentősen nőt ( e Ft-ról e Ft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye jelentős mértékben ( e Ft-ról e Ft-ra) növekedett. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok száma és áthozot egyéni fedezete is növekedet az előző évhez képest ban 12 fő, míg 2009-ben 30 fő lépet át más pénztárból, az áthozott fedezet összege pedig e Ft volt. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma a korábbi tendenciával szemben 2009-ben csökkent, az átvitt tagi fedezet összege e Ft-ról e Ft-ra csökkent. A e Ft tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke tagonként Ft. A Pénztárhoz átlépők, il. a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az előző évekhez hasonlóan alacsony ben 55 elhunyt tag után történt kifizetés e Ft értékben az örökösöknek ill. kedvezményezetteknek, míg 2008-ban 75 fő után e Ft került kifizetésre. Tovább növekedett a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések száma 2009-ben. Míg 2008-ban esetben került sor ilyen jelegű kifizetésre, ebben az évben fő élt ezzel a lehetőséggel. A kifizetést igénylők részére öszesen e Ft öszegű elszámolás készült (2008-ban e Ft). Az elszámolt öszegből és a nyitó álományból e Ft hozam, e Ft tőke került kifizetésre, valamint a Pénztár az elszámolást követően e Ft SZJA-t fizetett be az APEH-hez, illetve e Ft elszámolási költséget vont le. A fentiek alapján a tényleges netó kifizetés nagysága e Ft öszegű volt fő kilépet és megszüntete a tagsági viszonyát (2008-ban 749 fő lépet ki ilyen módon) fő esetében részösszeg felvétele történt, a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehető hozamöszeget, vagy a hozamöszegen felül még az ún. tőkerészt is kérték kifizetni, május

12 de tagok maradtak. (2008-ban fő részére történt részkifizetés.) december 31-én a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult, vagy egy éven belül jogosultá váló pénztártagjaink száma fő, akiknek egyéni számlájuk összesített egyenlege e Ft ben csökkent 2008-hoz képest a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és csökkent a szolgáltatásként kifizetett összeg is. Míg 2008-ban fő e Ft, ben 793 fő e Ft öszegben részesült egyöszegű szolgáltatásban ben 3 fővel növekedet a járadékszolgáltatást igénybe vet tagok száma év végén öszesen 39 fő járadékszolgáltatást igénybe vevő tagja volt a Pénztárnak, akiknek a 2009-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következő: Járadéktípus Év eleji egyenleg Év eleji létszám Év végi létszám Év végi egyenleg 3 éves éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen: Ö szeségében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg e Ft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg e Ft ben a jogszabály továbbra is lehetővé tete, hogy a Pénztár tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. (A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó pozitív hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő öszeggel, de legfeljebb a hozam öszegével csökkenteni.) A évi negatív hozam miatt gyakorlatilag a Pénztár tavaly nem tudott élni jogszabály adta lehetőségével ben a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg e Ft volt A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok álománya a beszámolási időszakban e Ft-ról, e Ftra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra május

13 képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró álománya e Ft. A tárgyidőszaki változás e Ft. Az így képzet céltartalék csak technikai jelegű, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya e Ft, záró állománya e Ft. A Pénztár tehát ilyen jogcímen 2009-ben e Ft céltartalékot képzett. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 391 e Ft, záró állománya 718 e Ft. A Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban 361 e Ft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 34 e Ft értékben került sor, amely teljes egészében az egyéni számlákra jutott. Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2009-ben(e Ft-ban): Megnevezés Nyitó állomány Változás Záró állomány Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya év végén e Ft volt. Ebből 2009-ben e Ft hitelezési veszteségként leírásra került. Az utólag befolyt tagdíjak öszszege e Ft, a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalék összege e Ft, így a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya év végén e Ft május

14 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár, Alapszabályának 70. pontja alapján a szolgáltatási kifizetésekhez kivéve járadékszolgáltatás kapcsolódóan Ft költség levonást érvényesít. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2009-ben. A követelésálomány az előző évhez képest e Ft-tal csökkent, amit elsősorban a vagyonkezelővel szembeni követelések év végi alacsonyabb álománya eredményezet. A tagdíjkövetelések álománya a 2008 végi álapothoz képest jelentősen nőt, eft-ról e Ft-ra, azaz e Ft-tal nőt, ennek oka a meg nem fizetet tagdíjkövetelés álományának növekedése.. Az értékpapír álomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya jelentősen csökkent ( e Ft), a forgóeszközök közöt kimutatot értékpapírok álománya viszont jelentősen növekedet 2008 év végéhez képest ( e Ft-tal). A Pénztárnak szállítói állománya év végén nem volt. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya csökkent (3.922 e Ft-tal) Az azonosítatlan függő befizetések álománya az előző évhez képest 996 e Ft-tal növekedett. 7. Kiegészítő válalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő válalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok öszeségében eleget tetek szerződésben rögzítet kötelezetségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben az alábbi társaságokkal, intézményekkel kötöttünk munkáltatói szerződéseket: BUSENESSLINK KFT DEÚT Út-, Mélyépítő és Szolgáltató Kft. DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT EGYESÍTETT BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEK BDI HUNGARY KERESKEDELMI KFT SZENTLŐRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ICE SOLUTION KFT ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG ROBERT BOSCH KERESKEDELMI KFT május

15 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT BUDAFER KERESKEDELMI ZRT TIMOTITY HAJNALKA EGYÉNI VÁLLALKOZÓ SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA KIENER HUNGÁRIA KFT AFL HUNGARY KFT FONYÓD PATIKA KFT MB TAX KFT RONDÓ ELECTRONIC KFT CIB BANK ZRT. MISKOLCI VASIPARI ZRT. VÁRPALOTAI KÖZÜZEMI KFT KINIZSI BANK ZRT. APEX IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT TRENKWALDER KFT BKV ZRT 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatot tagdíjkövetelés öszesen e Ft, amiből e Ft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazoti álomány, választot tisztségviselők A Pénztár ügyvezető igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó mellett, Petrusánné Király Beatrix pénztári munkatárs és Rigler Istvánné ügyfél kapcsolati munkatárs ál alkalmazásban, 1 fő pedig megbízási szerződéses jogviszonyban a pénzügyi (bérszámfejtés, adóbevallás) feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza Az Elenőrző Bizotság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva május

16 Az Igazgatótanács és az Elenőrző Bizotság tisztségviselői 2009-ben bruttó e Ft tiszteletdíjban részesültek. Törölt: a 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Erste Alapkezelő Zrt. Pioneer Alapkezelő Zrt. Concorde Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: MKB Bank Zrt. Nyilvántartás: Első Hazai Pénztárszervező és Működtető Zrt. Könyvvizsgálat: Aktuárius: KPMG Hungária Kft. Lénárd János Számlavezető: Erste Bank Hungary Nyrt. 12. A határidős ügyletek bemutatása A Pénztár a deviza kockázatok mérséklésére határidős deviza ügyleteket is kötöt. A vagyonkezelők által végzet ügyletek eredményeként e Ft nyereség került elszámolásra 2009-ben én a következő határidős deviza ügyletek áltak fenn: Megnevezés USDHUFF00129E182,6 CIB EUR FW ELAD POZ CIB EUR FW Elad POZ Piaci érték Ft Ft Ft 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 72,32% -a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhető a részvények arányának csökkenése és a befektetési jegyek növekedése. A befektetési arányok alakulása 2009-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglévő (piaci értéken figyelembe vet, határidős ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában: Törölt: ban május

17 Befektetés típusok (negyedéves letétkezelői jelentés adatai szerint) I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év Állampapírok 66,13% 70,16% 69,69% 72,32% Kötvények 5,28% 3,06% 3,35% 3,45% Jelzáloglevelek 6,51% 7,84% 6,44% 5,16% Befektetési jegyek 11,82% 11,65% 12,49% 12,19% Részvények 10,26% 7,29% 8,03% 6,87% Mindösszesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Nyilv.érték összesen Értékelési különbözet összesen Piaci érték összesen A táblázat a pénzeszközöket és a vagyonkezelőkkel szembeni követeléseket is tartalmazza. A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben nyilvántartási értéken folyamatosan növekedett, öszeségében a beszámolási időszakban a Pénztár befektetet vagyonának piaci értéke e Ft-ról e Ft-ra emelkedett. Az értékelési különbözet állománya az év eleji e Ft-ról év végére e Ft-ra emelkedett A teljes értékelési különbözet állomány változásának bemutatása e Ft-ban: Befektetett eszközök Értékpapírok Készpénz Határidős ügylet Összesen Nyitó Változás Záró A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorsz. Értékelés alapja Nyilvántartási érték Piaci érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett pü-i eszközök május

18 -értékpapírok és határidős ügyletek pénzeszközök vagyonkezelői ésosztalék követelés Követelések Kötelezettségek Pénztár eszközeinek nettó értéke Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték = / = 1, A hozamráta alakulása évi hozamráta: Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze 13,87% 14,25 % A vagyonkezelők és saját kezelésben lévő, befektetet pénztári vagyon bruttó hozama és referenciahozama vagyonkezelőnként: ERSTE Pioneer Concorde Generali Saját Pénztár Fedezeti Működési Likvid. Fedezeti Fedezeti Fedezeti Fedezeti I. negyedév -8,06% -5,86% -5,16% -6,02% -1,17% 0,85% -10,86% -2,86% II. negyedév 11,76% 8,99% 8,47% 10,06% 8,65% 4,55% 2,92% 7,74% III. negyedév 10,21% 7,22% 7,31% 11,18% 8,40% 3,84% 3,39% 7,42% IV. negyedév 1,63% 1,53% 1,45% 2,03% 2,24% 2,62% -18,90% 1,62% Éves hozam 15,08% 11,70% 11,99% 17,33% 19,00% 12,35% -23,07% 14,25% Referencia hozam 15,19% 12,63% 12,63% 20,20% 21,96% 9,71% -0,50% 20,11% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták, valamint a kétféle szempontból értékelt inflációs ráták alakulása 2000.évtől évenként: május

19 nettó hozam adott év dec.havi/ éves átl. előző év dec.havi infláció infláció 2000: 3,46% 9,8% 10,1% 2001: 9,07% 9,2% 6,8% 2002: 9,17% 5,3% 4,8% 2003: 3,30% 4,7% 5,7% 2004: 14,33% 6,8% 5,5% 2005: 9,93% 3,6% 3,3% 2006: 7,86% 3,9% 6,5% 2007: 7,38% 8,0% 7,4% 2008: -4,37% 6,1% 3,5% 2009: 13,87% 4,2% 5,6% A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár elmúlt 5 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam Átlagos infláció Reálhozam 6,75% 5,15% 1,61% A Pénztár 10 éves hozamalakulása és reálhozama: Átlaghozam Átlagos infláció Reálhozam 7,27% 6,14% 1,13% 13.6 A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meghatározó gazdasági és tőkepiaci körülmények 2009-ben nagy fordulat történt a világban. A világgazdaság a őszén átélt nagy sokkhatás után első felében még drasztikus visszaesést mutatott, majd az év második felében már a kilábalás határozott jeleit láthattuk. A fejlett országok kormányai és jegybankjai ugyanis korábban soha nem látot mértékű gazdaságélénkítésbe kezdtek, ami komoly eladósodással és a pénzmennyiség megugrásával járt. A gazdasági szereplők pozitívan fogadták a központi beavatkozást: míg a tavaszi hónapokban még csak a bizalmi indexekben látszott némi optimizmus, a nyári hónapoktól kezdődően már a makrogazdasági indikátorok is kedvezőbb képet mutattak. Bár a válság végéről még korai lenne beszélni, de az már bizonyosan látható, hogy a gazdaságpolitikai beavatkozásnak köszönhetően sikerült megakadályozni a teljes összeomlást. Magyarország helyzete sokkal nehezebb volt, miután a gazdaságot igen legyengült állapotban érte a válság. A jelentős adósságálomány miat az élénkítés szóba sem jöhetet, a hitelezők további makrogazdasági stabilizációt vártak el, ami fokozta a strukturális problémákkal és a külpiacok összeomlásával szembesülő magyar gazdaság nehézségeit. Míg a fő külkereskedelmi partnertereinknél a I. negyedévtől már jelemzően véget ért a receszió, addig nálunk május

20 a III. és IV. negyedévben is folytatódott a zsugorodás. Az év egészét tekintve 6,3%-os volt a GDP-visszaesése. A világgazdasági recesszió, valamint az ezzel párhuzamosan itthon folytatott szigorú fiskális politika ugyanakkor pozitív melékhatásokkal is járt: a külső egyensúlyi pozíció látványosan javult, az infláció pedig a vártnál alacsonyabb lett. A kereskedők és szolgáltatók áremelési törekvései a kereslethiányos piacon nem tudtak érvényesülni, még a júliustól belépő adóemelések hatását is csak részben sikerült áthárítani a fogyasztókra. Emellett a globális recesszió is az infláció csökkenése irányában hatott. A decemberi év/év alapú infláció 5,6%, a évi átlagos infláció pedig 4,2% lett. A javuló inflációs kilátások és a mély recesszió már a tavaszi hónapoktól kezdve erősen felvetette a kamatszint csökkentésének igényét, de a nemzetközi bizonytalanság hónapokig megakadályozta a monetáris lazítást. A piaci szereplők és a döntéshozók fejében erősen éltek az állampapír- és forint piacon az első negyedévben átélt drámai pilanatok, emiat a nyár közepéig óvatos politikát folytatot a Nemzeti Bank. A befektetők kockázatválalási kedvének élénkülése azonban bátorságot adot a Monetáris Tanácsnak: júliusban meglepően nagy, 100 bázispontos vágással megindult a kamatcsökkentési sorozat, amit az év további hónapjaiban további 225 bázispontnyi lazítás követett. Az alapkamat az év végére 6,25%-ra esett. A forint az év során végig szorosan együtt mozgott a globális kockázatvállalási kedv kilengéseivel. A júliusban megindult ütemes kamatvágási sorozatot meglepően jól tűrte fizetőeszközünk: a kamatszint csökkenésével párhuzamosan még erősödöt is az árfolyam. Ez főként a nemzetközi befektetői klíma javulásának volt betudható, de az ország külső megítélésének óvatos javulása is szerepet játszhatott a forint stabilizációjában. Az állampapír piaci mozgásokra is komoly befolyással bírtak a nemzetközi folyamatok. Március elejéig a globális idegességet a térséggel és különösen Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak is fokozták, majd a nemzetközi hangulat kedvezőbbre fordulásával párhuzamosan a hazai állampapírok is kezdtek magukhoz térni. A júliustól megkezdett kamatvágási sorozat további lökést adott az állampapír piaci hozamok csökkenésének, az árfolyamok emelkedésének. A monetáris lazítás kezdetben a hosszabb futamidők esetében is lendületes hozameséssel, árfolyam emelkedéssel járt együtt, de az év utolsó hónapjaira a távolabbi lejáratok esetében kifulladt az optimizmus. Mindez a hosszabb távra szóló kilátások bizonytalanságának, valamint a külföldi befektetői érdeklődés teljes hiányának volt betudható. Sajnos az év második felében sem sikerült helyreálítani az álamadóság piacról történő finanszírozását. A hangulatváltozás az állampapír piaci árfolyamokat reprezentáló kötvényindexek teljesítményén is jól látszot. Az első negyedévben tapasztalt mélyrepülést márciustól meredek árfolyam emelkedés követe, ami egészen az őszi hónapokig kitartot. Az év végén kisebb korrekció következett, de még így is igen szép hozamokat lehetett elérni a kötvénybefektetéseken. Az éven túli lejáratokat reprezentáló MAX index értéke a IV. negyedévben már csak kismértékben emelkedett, de az év egészét tekintve 14% százalék feletti növekményt tudott felmutatni. A rövidebb futamidejű papírok teljesítményét fémjelző RMAX index az utolsó negyedévben jobban teljesítet, de az alacsonyabb kockázati szint melet csak 10,79%-os hozammal zárta az évet. A 3 hónapnál hoszabb papírok teljes piacát lefedő MAX Composite index teljesítménye a MAX indexéhez volt közelebb, a 14,12%-os éves hozam az elmúlt 10 év legjobbja volt május

21 in- Éven túli Éven belüli MAX futamidők futamidők Composite (MAX index) (RMAX index) dex 2009 I. negyedév -9,36% 1,68% -6,96% 2009 II. negyedév 12,96% 2,99% 10,92% 2009 III. negyedév 10,34% 3,54% 9,14% 2009 IV. negyedév 1,02% 2,19% 1,32% 2009 teljes év 14,14% 10,79% 14,12% A év bár roszul indult, végül a részvények éve let. A világ főbb tőzsdéi ugyanis eséssel indították az évet, azonban március nagy fordulatot hozott, és a részvényárfolyamok szinte töretlenül emelkedtek egészen év végéig, óriási hozamokat generálva ezzel egész évre vonatkozóan. Az év elejéhez képest további változás volt, hogy míg az első félévben a bankok és biztosítók az állam pénzéért futottak, addig a második felében a bankok már mindent visszafizettek az államnak. Az amerikai állam közben két fontos segítséget nyújtott a bankrendszer számára. Egyrészt az amerikai törvényhozás elfogadta, hogy átmenetileg ne kelljen a pénzügyi szolgáltatóknak a piaci árakhoz igazítaniuk könyveikben szereplő eszközeik értékét, és ezáltal veszteséget leírniuk. Másrészt pedig az amerikai jegybank, a Fed gigantikus méretű eszközvásárlási programba kezdett, amivel sikerült jelentős támaszt nyújtani számos eszköz piacán. Az állami stimulus végül meghozta a kívánt eredményt, és felfelé repítette az indexeket. Végül megérkezett a várva várt pillanat, októberben megjöt az első pozitív GDP adat az USA-ból, amivel igazolni lehetett az egész korábbi emelkedést. Az utolsó két hónap azonban nem hozott már sok meglepetést, és egy enyhén felfelé tendáló oldalazó piaccal szembesülhettünk. Tőzsdeindexek évi hozamai Index Éves hozam Dow Jones (amerikai) 18,82% S&P500 (amerikai) 23,45% NASDAQ (amerikai) 43,89% MSCI World (USD) 26,98% DAX (német) 23,85% FTSE (angol) 22,07% NIKKEI (japán) 19,04% IBOV (brazil) 82,66% RTS (orosz) 128,62% SENSEX (indiai) 81,03% XU100 (török) 96,64% PX (cseh) 30,19% WIG20 (lengyel) 33,47% BET (román) 61,68% SOFIX (bolgár) 19,13% BUX (magyar) 73,40% május

22 A főszerep az emelkedésben a fejlődő piacoknak jutot, melyek nagyon magas kétszámjegyű, de néhány esetben három számjegyű hozamot generáltak az elmúlt év során. Forintra átszámolva a brazil tőzsde 140 százalékot az orosz tőzsde 126 százalékot, a török tőzsde 100 százalékot emelkedet. A brazil tőzsde nem véletlenül volt az egyik legjobban teljesítő tőzsde a világon, a történelem során ugyanis először ment 10 százalék alá a brazil alapkamat, a brazil gazdaság pedig a legjobban teljesítők közöt volt az év során. Az orosz tőzsde a nyersanyagés olajárak megugrásának köszönheti a kiemelkedő teljesítményt. A kedvező indiai választási kimenetel következtében az indiai tőzsdeindex közel 50 százalékot emelkedet saját devizájában mérve csak a második negyedév során, az év egészét tekintve pedig 81 százalékos emelkedést tudhat maga mögött a nagy visszatérés éve volt a 2008-as öszeomlás után a hazai piacon is. Sőt, a magyar tőzsde a világ egyik legjobban teljesítő börzéjévé vált 2009-ben! Az elmúlt év azonban egyáltalán nem volt olyan zökkenőmentes, mint ahogy ara az év végi eredményekből következtethetnénk. Az első két hónap alat ugyanis folytatódot a brutális árfolyamesés, és csak márciustól indult meg az a szinte töretlen emelkedés, ami aztán egészen év végéig kitartott. Március elejére a BUX index a végi szintjére zuhant vissza, év végére azonban már a 2005/2006-os szintekig sikerült visszakapaszkodnia. Az emelkedés hevességét jól mutatja, hogy amit korábban két év alat építet fel az index, azt most egy bő fél év alat sikerült behoznia. Természetesen nem felejthetjük el, hogy a zuhanás is hasonlóan gyors és félelmetes volt. Magyar részvények évi teljesítménye FHB OTP Egis MOL BUX Econet Synergon Richter TVK MTelekom Állami Nyomda Linamar Fotex Émász 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00 % A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelők teljesítménye A 2009-ben még folytatódó világgazdasági receszió időszakában a vagyonkezelők biztonságra törekvő, defenzív befektetési stratégiája miat abefektetések között a benchmarksúlynál lényegesen alacsonyabb, 10% alatti arányt képviseltek a magasabb hozamot realizált hazai és nemzetközi részvények. Így ez a szegmens nem tudta lényegesen emelni a hazai állampapír május

23 piacon elérhető, az utóbbi éveket tekintve szintén kiemelkedően magasnak mondható, futamidőtől függően 12-14% között alakuló hozamokat. A pénztár összes eszközeinek évi bruttó hozamrátája 14,25%, nettó hozamrátája 13,87% let, ami a választható portfoliós rendszert nem működtető önkéntes nyugdíjpénztárak közöt átlagos eredménynek tekinthető. Ez a hozamalakulás 2009-ben az éves átlagos 4,2%- os, illetve a 2009.december / 2008.december viszonylatú 5,6%-os mértékű inflációhoz viszonyítva jelentős, 8% feleti reálhozamot biztosít a pénztártagoknak. A pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kitűzöt évi benchmarkban 79,5%-os súllyal részesedik a MAX Composite-, 9-9%-os súllyal szerepel a BUX és az MSCI World index és 2,5% súllyal a BIX index hozama. A referencia mutató éves hozama 2009-ben 20,11 % volt, amit a pénztári befektetések tényleges hozama a részvény arány alacsony szintű alakulása miat nem ért el. Az elmúlt 10 évre visszatekintve, pénztárunk és közötti nettó hozamteljesítménye átlagosan évi 7,27% volt, meghaladva mind a 10 éves átlagos december/december viszonylatú (5,90%), mind az éves átlagos inflációs ráták átlagolásával számított (6,14%) inflációs rátát. Azaz pénztárunk befektetései hosszú távon is reálhozamot biztosítanak a pénztártagok befizetéseire. A pénztár befektetéseinek évi hozama az alábbi vagyonkezelői részteljesítményekből tevődik ösze. Törölt: a Benchmark követő portfoliók Az ERSTE Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő portfoliók közül a fedezeti portfolió teljesítményét továbbra is a kötvény befektetések határozták meg. A részvénypiacra második negyedévétől visszatért vásárlóerő és optimizmus kapcsán a vagyonkezelő mind a hazai, mind a nemzetközi részvények csoportjában óvatos volt, ezen eszközcsoportok súlyát jelemzően semleges körüli (kismértékű alul- vagy felülsúlyt jelentő) pozícióban tartotta. Új befektetési eszközként jelentek meg a portfolióban az euró alapú pénzpiaci befektetési jegyek és a határidős euró ügyletek. A fedezeti portfolió kötvényeinek átlagos hátralévő futamidejét a vagyonkezelő 2009-ben folyamatosan a benchmark, azaz a MAX Composite index kötvényeinek átlagos futamideje felet tartota. Az első negyedévben a hazai álampapír piacot is a rendkívül peszimista hangulat és árfolyamzuhanás jellemezte, ezen belül is a hosszabb lejáratú kötvények teljesítettek rosszabbul, közel 10%-os negatív hozamot realizálva. Az ERSTE fedezeti portfolióban ez a körülmény az első negyedévben a benchmarknál jelentősen alacsonyabb hozamot eredményezett, ami a portfolió teljes éves teljesítményére is rányomta bélyegét. A következő negyedévekben a portfolió már felülteljesítő volt, de az első negyedévben kialakult elmaradást az év végig sem sikerült kompenzálni, így a portfolió hozama éves szinten a kismértékben a benchmark szintje alatt maradt. A hazai részvény részportfolióban a blue chipeken kívül közepes és kisebb kapitalizációjú cégek részvények is szerepeltek. A hazai részvények hozama 72,35% lett, kismértékben elmaradva a BUX index 73,40%-os hozamától. A nemzetközi részvény befektetéseket megtestesítő DJ Eurostoxx 50 ETF-ek 29,01%-os hozama viszont jelentősen magasabb let a megfelelő referencia index 23,91%-os hozamánál. Az ERSTE Ingatlan alap szintén kedvező, 9,83%- os éves hozamot realizált a BIX index -0,5%-os éves hozamához viszonyítva. A fedezeti portfolió éves 15,08% hozama összességében 11 bázisponttal maradt el a referenciaként kitűzöt index-összetétel 15,19%-os hozamától. A működési és a likviditási portfolió esetében a pénztár 2009-re is az 50% RMAX és 50% május