ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L
|
|
- János Borbély
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 630*9 ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L DR. FAT ALIN GYULA Zala megye erdeiben tartamos erdőgazdálkodás folyik. A fakitermelések során kisebb mérvű megtakarítás mutatkozik. A kedvező korosztályviszonyok miatt az elkövetkező 10 ben mintegy 1,87 millió -rel nő a kitermelhető fatömeg. A megnövekedett kitermelés szintje további 20 en át fenntarttó úgy, hogy az értékesebb tölgy és bükk fafajok aránya folyamatosan nő, míg a kevésbé értékes cser és akác aránya csökken. Nem igaz hát a széltében-hosszában ngoztatott híresztelés, hogy idő előtt elfogynak idős erdeink. A valóság az, hogy idős erdeink még idősebbek lettek, területük és fakészletük számottevően nőtt. Az azonban más kérdés, hogy alacsony feltártság miatt az erdők a termelés számára hozzáférhetők-e, és milyen áron. összességében a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőgazdálkodásának színvonala jó, a termelőszövetkezeti és egyéb gazdálkodóké elfogadtó. Hogyan kezeljük erdeinket az erdőfelújítástól a végsználatig? Ezt vizsgáltam Zala megye mintegy 110 ezer erdőterületén az erdőfelügyelő szemel. Az erdők tartamosságáról A legfontosabb kérdés, amely mindnyájunkat foglalkoztat, nem fogynak-e a kívánatosnál gyorsabban öreg erdeink. A tartamosságot az idős korosztályokban fafaj szerint helyes vizsgálni, mert ugyan mit kezdenének az összes fatömegre vonatkozó tartamossággal, közben elfogynának tölgyeseink, bükköseink? Tölgyesek (100 es kor felett): m3 / ZEFAG Tsz összes
2 100 nél idősebb tölgyerdőből több mint kétszer akkora fatömeg áll rendelkezésre, mint 10 vel korábban. Nőtt az idős tölgyesek átlagátmérője, az egy hektárra eső fakészlete és az átlagos kora. A következő 10 ben a vágtó tölgy fatömeg megduplázódik, majd további 20 en át a jelenleginek négyszerese áll rendelkezésre. Bükkösök (100 es kor felett): / ZEFAG Tsz összes A 100 nél idősebb bükkerdők fakészlete 10 alatt megduplázódott. Nőtt az egy hektárra eső fatömeg és az állományok átlagos kora. A jelenlegi üzemterv végsználati előírása 74 ezer enként, az első 10 ben 960 ezer, másodikban 1430 ezer, a rmadik 10 ben pedig 1830 ezer bükkös éri el át. A vágtó fatömeg ez alatt az idő alatt 2,5-szeresére nő. A bükkerdők 90 /o-a a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében van. Lén a bükk fülledékeny, 120 es kor felett pedig romosan álgesztesedik, talmas feladatot jelent a megnövekedett fatömeg időbeni kitermelése. Rendkívüli feladatot jelent a területnek ismételten bükkel történő természetes felújítása is. Akácosok (30 es kor feletti): Ü / ZEFAG ' Tsz Összes
3 A 30 feletti akácosok mennyisége a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál területben 32%-kal, fatömegben 22%-kal csökkent 10 alatt. A termelőszövetkezeti szektorban fordított a helyzet, ott az akác fakészlet megháromszorozódott, összességében pedig több mint fél millió -rel több vágásérett akác van a megyében, mint 10 vel korábban. A lábon álló idős akácosoknak nőtt az átlagos uk, az átmérőjük és az egy hektárra eső fatömegük. Az állományok átlagos a már most magas, 37. A következő 10 ben 2197 ezer akác éri el vágásérettségét, amelyből 1555 ezer esik a termelőszövetkezeti szektorra. Az eddigi termelési szintet tartva 15 re elég idős akácos van. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió -t 40 en túl fognak kitermelni. Ekkor pedig már nagy az állomány egészségi károsodása. Sok a tőkordt fa és növekszik a széldöntés aránya tehát a fatömeg csökken. Ez a talmas és részben már most túltartott fakészlet merőben új helyzetet teremt a fagazdálkodásban. Az időbeni kitermelés mellett legalább akkora gond a mintegy 7500 akácos felújítása. Arról nem is beszélve, hogy a 16/1985. sz. rendelet szerint ezek jelentős részét csemetéről kellene felújítani. A jövőben az akác fafajra az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert kitermelhető végsználati fa tömege több mint a tölgyé és bükké együttve, felújítandó területe pedig kétszerese azokénak. Fenyvesek (80 es kor felett): / ZEFAG Tsz Összes A 80 nél idősebb fenyvesek területe is, fatömege is csökkent a Zalai Erdőés Fafeldolgozó Gazdaságnál. A csökkenés nem valamiféle túlsználat miatt van korosztályviszonyok ilyenek. 80 nél idősebb fenyvesből 10 re elég fakészlet van az eddigi erdőtervi előírás szerint. A fenyvesek állapotában lényegi változás 10 alatt nem történt. Kismértékben nőtt a hektárra eső fatömeg és változatlan az állományok átlagos kora. A jelenlegi termelési szint 30 en át fenntarttó. A csert nem vizsgáltam, mert Zalában nincs jelentősége, és erősen visszaszorulóban van, a gyertyán pedig a tölgy, bükk és fenyő állományok elegyeként összefüggésben van ezen állományok alakulásával. A T, B, F és A idős korosztályaiban 10 alatt ral és rel nőtt a fatömeg. Ezt részben a mintegy 300 ezer m"-t kitevő megtakarítás is elősegítette. A végsználati kitermelés a kedvező korosztályviszonyok miatt a következő 30 ben mintegy 30%-kal növelhető.
4 Az erdők felújításáról Az erdőfelújítás mennyiségi teljesítését annak időbeni végrejtását úgy lehet megítélni, a keletkezett vágásfelújítást az első kivitelt és a befejezett erdősítés mennyiségét összevetjük: Vizsgált időszak Keletkezett vágásfelúj. köt. Első kivit, Befejezett erdőfelúj. Erdőfelújítási hátralék ZEFAG Tsz összes A vizsgált időszak végére a keletkezett kötelezettség az első kivitel és a befejezettként átadott erdőfelújítás közel egyensúlyba került. A vágásfelújítási kötelezettség csökkenését a Kis-Balaton térségében letermelt erdők termelésből való kivonása okozta. Az erdőfelújítási hátralék növekedése összefüggésben van a túlszaporodott nagyvad létszámával. E tekintetben a jelenleg folyó nagyarányú állományapasztás kedvező tásával számoltunk. Termelőszövetkezeti szektorban a hátralék jelentős része az akácátalakítások elhúzódásából adódik. Ebben a szektorban az akácállományok nagymérvű átalakításának nincsenek meg a feltételei. Mindent egybevetve Zala megyében az erdőfelújítások mennyiségi teljesítését kiegyensúlyozottnak lehet tekinteni. A kitermelt erdők helyén létrehozott erdősítések fafaj összetétele néhány negatív tendenciától eltekintve kedvező. Erdőfelújítások fafajonkénti megoszlása: T B A F Összes % ZEFAG I. kivitel befejezett I. kivitel befejezett Tsz I. kivitel befejezett I. kivitel befejezett A szórvány fafajokkal nem foglalkozva, a fafajmegválasztásról megállapíttó: Tölgyre esik az első kivitel közel egy negyede, ez egybevág a megye fafajgazdálkodási irányelveivel. Ami ezen belül még a minőséget javítja de ez minden fafajra vonatkozik a magtermő állományokból gyűjtött és minő-
5 sített szaporítóanyag részarányának a növelése. Pozitívnak kell minősíteni, hogy az erdőtelepítést is beszámítva háromszor akkora területen hoztak létre tölgyfiatalost, mint a levágott tölgyesek területe. A bükkösök csökkenése Zala megyében kedvezőtlen jelenség. Erdőgazdasági szektorban a csökkenés nem jelentős, bár ott is kimutattó. Nagyobbrészt a termelőszövetkezeti szektorban figyelhető meg a bükk térfoglalásának visszaszorulása. Korábban jelentős mennyiségben jtottak végre fafajcserés átalakításokat (akácból bükkre) ebben a szektorban ennek azonban már nincsenek meg a feltételei. Az akác részaránya mind első kivitelben, mind a befejezett erdőfelújításokban minden szektorban jelentősen előre tört. A termelőszövetkezeti erdőkben ez némileg elfogadtó, mert a szétszórt árkos-gödrös területeken levő akácosok fafajcserés átalakításai nem sok sikert hoztak. E mellett mint gyorsan növő fafajnak a lakosságnak fával való ellátásában nagy szerepe van. A kiváló gyertyános-tölgyes termőhelyeken azonban sehol sem indokolt az akác újbóli felújítása. A fafajokon belül az akác %-os növekedése nem térfoglalást jelent, csupán a fafajcserés átalakítások csökkenésére utal. Az akácerdők által ténylegesen elfoglalt terület 16% körül van, de az alacsonyabb miatt 2 3-szor is felújításra kerül, miközben a lassan növök csak egyszer. Összességében a sarjfelújítás jelentős növekedését kedvezőtlennek kell minősíteni. A fenyők közül az erdei fenyő térfoglalása csökkent erőteljesebben. Ennek oka az, hogy korábban tölgy termőhelyekre is ültettük. Ez ma már elvétve is alig fordul elő. Visszatartja a gazdálkodókat a nagyobb mérvű fenyvesítéstől még a gyakran visszatérő hótörés és ennek a fafajnak a nagy kárérzékenysége, újabban a fenyőormányos tömeges elterjedése figyelhető meg. Az elmúlt 10 ben Zala megyében kétszer annyi lucfenyőt ültettek, mint erdei fenyőt. A fenyvesek aránya most megfelelő, a megyében további csökkentése már nem kívánatos. Összességében Zala megye fafajgazdálkodásáról elmondtó, hogy a három legértékesebb fafaj (T, B, F) vonatkozásában a gazdálkodás kiegyensúlyozott. Az akác részaránya azonban növekedett. Termelőszövetkezeti erdőkben az akác végsználatok területe a jövőben még tovább nő. Ez a szektor az akác felújítására vonatkozó, ma érvényben levő rendeleteknek nem tud eleget tenni. Az vártó, hogy az akác részaránya a termelőszövetkezeti erdőfelújításokban továbbra is növekedni fog. Ennél a fafajnál törekedni kell az árboc jellegű akác nagyobb arányú elterjesztésére, annál is inkább, mert ehhez zalai szaporítóanyag is rendelkezésre áll. Annak ellenére, hogy legnagyobb területen az akácot kell felújítani, ennek a fafajnak igazán sikeres felújítási technológiája nincs. Az akác tuskósarj sikeres erdősítésként még véderdőben sem fogadtó el. A nevelővágásokról Tisztítás : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz Összes szektor
6 A tisztítás végrejtása teljesen kielégítő a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A termelőszövetkezetben azonban mintegy 12%-os lemaradás van. Ez a jövőben szankció alá eshet. Az amúgy is csekély árbevételű zalai termelőszövetkezeteknek a szankció mindig nehézséget okoz, ezért az előírt tisztítások végrejtásával meg kell előzni azt. Törzskiválasztó gyérítés : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz Összes szektor A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság teljesítése 10 átlagában is elfogadtó. Különösen, figyelembe vesszük, hogy tisztításban túlteljesített. Az összes szektor területi teljesítése is 97%-os, ami önmagáért beszél. Növedékfokozó gyérítés : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz % % Összes szektor % Az állománykezelés legnagyobb gondja e kérdésnél bontakozik ki legélesebben. 10 alatt mintegy 4900 területen maradt el, vagy tolódott ki a növedékfokozó gyérítés. Korábban az volt a kialakult szokás, a gazdálkodó kapacitás hiányában nem tudta végrejtani fakitermelési előírásait, akkor a növedékfokozó gyérítés maradt el. Ez a szemlélet helyes lehet kedvezőtlenebb fatenyészeti viszonyok mellett, de nem Zalában. Képzeljük csak el, hogy egy bükköst vagy tölgyest 50 es koráig rendszeresen kezelünk, és utána magára gyjuk. Valaki kitalálta, hogy ilyenkor már nem olyan fontos a nevelővágás! Pedig a minőségi fatermesztés korszaka ezután még csak fokozódik. Minőségi fatermesztést elnyagolt erdőkben nem lehet elképzelni. Az a véleményem, hogy értékes erdők nevelő vágása nem maradt' el, még az növedékfokozó gyérítés is. Lábon lehet tárolni viszont átmenetileg a kedvezőtlen fafaj összetételű végsználatokat, egészségi állapotuk megengedi. A növedékfokozó gyérítések közül pedig az értéktelen állományok gyérítései tolódtnak ki, átmenetileg. A növedékfokozó gyérítések teljesítésénél mindig félő, hogy nem nyúlnak-e hozzá a végsználati fatőkéhez. A törekvés kézenfekvő lehet, hisz a faanyag már értékes, és végsználati kötelezettséget sem von maga után. Felületesen nézve még a számok is mint erre utalnának! Hiszen os területi lemaradás ellenére a betervezett fatömeget túlteljesítették! Nos, ez még mindig tervezési fáziskésés a gyakorlat mögött. Egy hektáron 53 m^-t termeltek ki, és ez Zala megyében nem sok. Szó sincs a kívánatosnál erőteljesebb belebelevágásról. A fiatalkori nevelővágások mennyiségi és minőségi teljesítése megfelelő. El kell azonban érni, hogy az értékes fafaj összetételű idősebb állományokban se maradjanak el a nevelővágások.
7 A vadgazdálkodásról Zala megyében a tömeges vadászati lehetőséget nyújtó apróvadgazdálkodának nincsenek meg a természeti feltételei. A vadászat a nagyvadfélékre (szarvas, őz, vaddisznó) szűkült le. A mező- és erdőgazdálkodásban feszültséget okoz a szarvas és vaddisznó túlszaporodása. Állományszabályozás: Vadfaj Üzemterv szerint fenntarth. Beesült áll. létszám i lelövés i lelövés i terv Szarvas Őz Vaddisznó A lelövést mindaddig fokozni csökken az állomány. kell, amíg az üzemtervi tervezett szintre nem Vadkárok mft: YJ, Mezőgazdasági kár Erdei kár ^ v mft mft' A mezőgazdasági vadkár 2/3 részét az erdőgazdaság viseli. Erdei kárt ez ideig a vadgazdálkodók nem térítettek. A zalai szarvasállomány nemcsak Magyarországon, de Európában is a legjobb minőségű. Ezt alátámasztja, hogy a nem hivatalos világranglista első 10 helyezett szarvastrófeájából 5 Zala megyéből származik. Közöttük az 1985-ben terítékre került súlyvilágrekord is. A nagyarányú állományapasztás mellett számolni kell a minőség jelentős csökkenésel. A program végrejtása után a jelenlegi szintű külföldi vadásztatás nem tarttó fenn. A közjóléti erdőgazdálkodásról Zala megye erdészeti szervei a tanácsi és egyéb közületekkel megteremtették az erdei üdülés feltételeit. Ennek keretében 42 objektumot alakítottak ki a városok és nagyobb települések környékén: parkerdő 13, szabadidő-központ 7, arborétum 14, autós pihenő 8. A jövőben mindinkább előtérbe kerülnek a települések közelében levő vízfelületekkel bővített szabadidős központok. A vizek növelik az erdők üdülőértékét, az erdők teljesebbé teszik a vizek környezetét. Országos értékű a nagykanizsai parkerdő és csónakázó tó, a budafai arborétum és a kisbalatoni Kányavári sziget. Folyamatban van a baki, a zalalövői és letenyei szabadidő-központok kialakítása.
Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenMiniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenA TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN
A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR JÓZSEF Az erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Ütemét, faellátásunk
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
RészletesebbenVas megye erdőgazdálkodási helyzete
Vas megye erdőgazdálkodási helyzete 2 Közigazgatási illetékességi terület: 733 ezer ha Erdőterület: 166 ezer ha erdővel borított 12 ezer ha egyéb részlet 178 ezer ha mindösszesen Erdősültség: 24,29 % Fakészlet:
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2017. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenNagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban
Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás jellemzői
2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenBruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenHazai akác kínálat alakulása
113 124 Hazai akác kínálat alakulása 2002 2012 (Black Locust Supply Tendencies in the Period of 2002 2012) Stark Magdolna * Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés 2018/19
Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:
RészletesebbenPilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére
Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenIndex: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148
T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenA TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN
DR. PAPP TIVADAR A TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN Korunk száguldó tempója felgyorsította erdőgazdálkodásunk gyományos iramát is. A megváltozott tempót a fasználat és elsődleges
RészletesebbenAz A,NNY, F területmegoszlás a korosztályonkén t
AZ AKÁ C É S A NYARAK SZEREP E FAELLÁTÁSUNKBA N DR. SÓLYMOS REZSŐ Az erdőkkel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények közül a legősibb és a legfontosabbak közé tartozik a faellátásban betöltött
RészletesebbenAz agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév
Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenKomplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.
Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. A KEFAG RT. BEMUTATÁSA Mottó: A természet bizalmát őrizzük! Társaság neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenA KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE
Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,
RészletesebbenBAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.
BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.
RészletesebbenELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE
számhoz tartozó haladási sebességek megfelelnek a kívánalmaknak (1 2 km/h). összefoglalva tehát a Quickwood ültetőgépet az MTZ 80, illetve MTZ 82 erőgéphez úgy kell illeszteni, hogy a TLT 1013/min névleges
RészletesebbenA Zalaerdõ Zrt. feketén-fehéren
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 142. VÁNDORGYÛLÉSE 2011. JÚNIUS 17 18. ZALAEGERSZEG XLII. évfolyam, 2. szám A ZALAERDÕ ZRT. DOLGOZÓINAK LAPJA 2011. II. negyedév PROGRAM 2011. JÚNIUS 17. PÉNTEK Jól gazdálkodva
RészletesebbenErdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon
Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Kutatásvezető: Dr. Szajkó Gabriella A tanulmány elkészítésében
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenV. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
27774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 102. szám V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A vidékfejlesztési miniszter 87/2011. (IX. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Pécsi Járási Hivatal TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal (továbbiakban: erdészeti
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebben88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet. az Erdőrendezési Szabályzatról
88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenA fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben
Ausztria és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban exponenciálisan nőttek a szarvasterítékek. Kivétel Lengyelország és Magyarország, ahol az utóbbi évtizedben jelentős csökkenés is történt.
RészletesebbenA KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN
634,0.61:174.7 Bartuez Emil A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN Az 1970. évi mérlegadat szerint a Szegedi Állami Erdőrendezőség faállomány - hyal
RészletesebbenAkáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
RészletesebbenTAPASZTALATOK A BAKONY MAGTERMELŐ ÁLLOMÁNYAINAK KIJELÖLÉSE SORÁN
jövő magtermelő állományainak kiválasztásáról. Ezt a munkát legcélszerűbben az üzemtervezéssel lehet és kell összekapcsolni. Lassan növő lombos fafajaink esetében kb. 50 60 éves korban az állomány minősége
RészletesebbenMinisztériumi szervezeti felépítés
Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
RészletesebbenTovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév
Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - az agrárgazdaság hitelei 217. IV. negyedév Az elmúlt egy évben az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenAZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE
Keresztesi Béla akadémikus 634.0.902 AZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE Az erdészet fejlesztése témakörben rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás. A mai erdőképek sokfélesége
RészletesebbenAz erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű
RészletesebbenAz erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései
Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár ÁLLÁSBÖRZE Sopron, 2018.04.18. Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
Részletesebben122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007.
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Zrt. általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére. NYÍRERDŐ Zrt.
A általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére NYÍREGYHÁZA 2012. 02. 23., csütörtök NYMJV Közgyűlése részére A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti
RészletesebbenALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE
NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. Tervszám: KT-4/2012 ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező:
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Magánerdősök 2016. évi
RészletesebbenA nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók
A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező kedvezőtlen változásokat. A hőstressz negatív hatásai
RészletesebbenA HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv
A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó
RészletesebbenA KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN
Vida László: A KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN A tudományos kutatás a termelés különböző területein mindenkor összefonódott a gyakorlattal a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó
RészletesebbenA körzeti erdőtervezés menete
A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
Részletesebben5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás
5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
Részletesebben