Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon"

Átírás

1 Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Kutatásvezető: Dr. Szajkó Gabriella A tanulmány elkészítésében közreműködtek: Mezősi András Dr Pató Zsuzsanna Scultéty Orsolya Dr Sugár András Dr Szajkó Gabriella Tóth András István február - június Műhelytanulmány,

2 Készült: a Bakonyi Erőmű Zrt támogatásával. Készítette: A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM REGIONÁLIS ENERGIAGAZDASÁGI KUTATÓKÖZPONTJA Levelezési cím: 1093 Budapest, Fővám tér 8. Iroda: 1092 Budapest, Közraktár utca 4-6, 707. szoba Telefon: (1) Fax: (1) június

3 Tartalomjegyzék 1. Magyarország erdei élőfa készletének és fapiacának mérlegei A hazai erdőgazdálkodásból származó famérleg alakulása Erdőterületek, élőfa állomány Az erdők rendeltetése Az erdők korösszetétele Az erdők fajösszetétele, termőhelyi eltérések Éves növekmény Az erdőgazdálkodás szabályozása Kitermelés, tartamosság Illegális kitermelés, tűzkárok Összefoglalás A hazai fapiaci mérleg alakulása A belföldi fapiac Külkereskedelem Hazai becsült fafelhasználás Az energetikai célú felhasználásra alkalmas fa külkereskedelme A hazai fapiaci kínálati oldalára ható tényezők vizsgálata A hazai fapiaci keresleti oldalára ható tényezők vizsgálata Összefoglalás Energia termelés hazai erdészeti biomassza felhasználásával 2020-ig Fás szárú energiaültetvények Magyarországon A fás szárú energia ültetvények meghatározása, jellemzői Jogszabályi fogalom meghatározás Mezőgazdasági technológia Fafajok, hozamok Elérhető támogatások, engedélyezési folyamat A fás szárú energia ültetvények statisztikai leírása Az engedélyezett fás szárú ültetvények statisztikai adatai A megvalósult fás szárú ültetvények statisztikai adatai Támogatási adatok Esettanulmány A Tisza Szövetkezet rövid leírása Üzleti modell Ismert felvásárlók Megtérülés becslés Módszertan Alapadatok A gazdaságossági és megtérülési elemzés eredményei Összefoglalás...96 Felhasznált források...98

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Az országos famérleg modellje ábra: A magyarországi erdőterületek bontása az erdők rendeltetése szerint, millió hektár, ábra: Az erdei élőfa állomány területre vetített fatérfogata rendeltetés szerinti területi besorolás szerint bontva, köbméter/hektár ábra: Erdei korfa, az erdők rendeltetése szerinti bontásban, millió m3, ábra: Faanyag termelési és egyéb rendeltetésű erdők élőfa készletének (millió m3) megoszlása a fafajok vágáskora és a termőhely minősége szerint ábra: Az élőfa állomány fatérfogatának fajösszetétele az erdők rendeltetése szerinti bontásban, millió m3, ábra: Az összes élőfa készlet és az éves növedék alakulása, millió m3, ábra: Az élőfa állomány és az éves fanövekmény alakulása az erdők rendeltetése szerint, millió m ábra: Az élőfa állományra vetített éves fanövekmény alakulása az erdőtervezés alá tartozó de különböző rendeltetésű erdőkben, m3/m3 % ábra: A teljes erdőállomány és a faanyag termelési rendeltetésű erdőállomány természetes éves folyó növedékének, valamint az erdőtervek által tervezett és a ténylegesen megvalósult fakitermelésnek az alakulása, millió bruttó m3, ábra: Az MGSZH által nyilvántartott fakitermelési adat és az általunk becsült fakitermelési adat (REKK) alakulása, millió bruttó m3, ábra: A hivatalosan nyilvántartott éves fakitermelési adat, a REKK által becsült éves nyilvántartáson kívüli, illegális kitermelési adat és a faanyag-termelési rendeltetésű erdők éves növedékének viszonya, millió m3, ábra: Az MGSZH hazai bruttó kitermelés adatának (AESZ) és a FAO hazai nettó kitermelés adatának (FAO) alakulása, ezer m3, ábra: A FAO és MGSZH által közölt hazai nettó és bruttó kitermelés abszolút és relatív különbsége ábra: A hazai nettó fakitermelés megoszlása fafajta és tűzifa-nem tűzifa szerinti bontásban, ezer m3, ábra: A hazai nettó fakitermelés megoszlása felhasználási célok szerinti bontásban, ezer m3, ábra: Az export és import fa mennyiségének alakulása, ezer m3, ábra: A nettó export alakulása, ezer m3, ábra: Hazai becsült nettó fafelhasználás alakulása, ezer m3, ábra: Az összes tűzifa felhasználás az Energia Központ Kht. adatai alapján, illetve az általunk becsült tűzifa felhasználás alakulása, ezer m3, ábra: Az egyes fatermék kategóriák éves kivitele és behozatala, ezer m3, ábra: Éves átlagos részesedések az összes nemzetközi kereskedelemből, valamennyi fatermék kategória figyelembevételével, ábra: A tűzifa éves külkereskedelmi mennyiségeinek alakulása, ezer m3, ábra: A tűzifa hazai külkereskedelmének havi szintű alakulása, ezer m3, január és december között ábra: Magyarországi tűzifa export alakulása a főbb célországok szerint, ezer m3, ábra: Magyarországi tűzifa import a főbb forrás országok szerint, ezer m3, ábra: Export és import irányú tűzifa értékesítési, illetve beszerzési folyó árak, EUR/m3, ábra: A lakások megoszlása a fűtés módja szerint, 2007, % ábra: Az infláció és a tűzifa árváltozásának összehasonlítása, , 1999=100% ábra: A vezetékes földgáz, a tűzifa és a brikett árváltozása, 1990=100% ábra: A vezetékes földgáz és a tűzifa árváltozása az előző évhez képest, % ábra: Az energiafelhasználás szerkezete jövedelemi decilisenként és összesen az éves egy főre jutó kiadás alapján, 2007, % ábra: Az egy főre jutó összes személyes kiadás és az energiakiadás közötti kapcsolat vizsgált összes háztartásra, 2007, Ft/év/fő ábra: Az összes személyes kiadás és a fakiadás közötti kapcsolat összesen 2007 Ft/év/fő ábra: Egy főre jutó kiadás vezetékes földgázra és tűzifára, 2007-es árakon, Ft/fő/év,

5 36. ábra: A háztartási tűzifa használat esélye és az erdősültség alakulása az egyes magyarországi régiókban, a Közép-Magyarországi régióhoz viszonyítva, %, ábra: A nem-nulla háztartási tűzifa kiadások eloszlása, gyakoriság, ábra: A tűzifára fordított nem-nulla háztartási kiadások átlaga jövedelmi decilisenként, ezer Ft/év ábra: Az erőművi tűzifa felhasználás (GJ) és a biomassza villamos energia termelés (GWh) alakulása, ábra: Az erőművi tűzifa felhasználás megoszlása az időszakon belül és az erőművek között, TJ/év, ábra: A hazai biomassza hasznosító erőművek becsült energetikai hatásfoka a vonalra adott megújuló villamos energiára számítva, %, ábra: A hazai fapiac forrás- és felhasználás mérlegének szerkezete és a mérleghez felhasznált adatforrások ábra: A hazai fafelhasználás szerkezete, millió m3, ábra: A hazai fapiac hivatalos, és a becsült illegális kitermeléssel növelt forrás oldalának, valamint felhasználási oldalának alakulása, millió m3, ábra: A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) és a primer energia felhasználás alakulása, 1990= ábra: A bruttó hazai termék (GDP) éves változása és a primer energia felhasználás változása közötti kapcsolat (előző év = 1) ábra: A várható primer energia felhasználás alakulása 2020-ig, különböző forgatókönyvek esetén ábra: Magyarország nem-megújuló primer energia felhasználása és előrejelzése, valamint a megújuló energia felhasználás mennyisége, részaránya és az elvárt növelési célkitűzés, PJ, ábra: Az EU által elvárt megújuló energia felhasználási cél és három eltérő feltevésen alapuló növekedési pálya, PJ, ábra: Fás szárú energia ültetvény telepítési területek nagysága hektáronként hozamok szerint, ha az erdészeti tűzifa mellet ültetvény eredetű fa felhasználásával teljesítené Magyarország a megújuló energia fogyasztási célt, ezer hektár, ábra: A tápanyagbevitel és a hozam összefüggése az ANC nemesnyár esetében ábra: Az engedélyezett fás szárú energia ültetvények területének megoszlása a megyék között, hektár, ábra: Az engedélyezett fás szárú energia ültetvények területének fafajok/fajták és nemzetségek szerinti megoszlása, hektár, ábra: Az engedélyezett és a megvalósult fás szárú energia ültetvények területe megyék szerinti bontásban, hektár, ábra: A megvalósult fás szárú ültetvények területének megoszlása a telepített nemzetségek szerint, hektár, ábra: A megvalósult fás szárú ültetvények területének megoszlása a telepített fa nemzetségek szerint a négy legaktívabb megyében, hektár, ábra: A megvalósult fás szárú energia ültetvények és az energia ültetvény telepítési támogatást igénylő földterületek megoszlása megyék között, fás szárú és lágy szárú növények szerinti bontásban, hektár,

6 Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: A magyarországi erdők élőfa készlete és annak megoszlása az erdők rendeltetése szerint, millió bruttó köbméter, Táblázat: Az illegális kitermelés alakulása, esetek száma, ha, m3, Táblázat: Az erdei tűzesetek alakulása (hektár) és a tűzesetekben teljes élőfa állomány megsemmisülését feltételező élőfa készlet veszteség becslése (köbméter), Táblázat: A hazai nettó fakitermelés megoszlása fafelhasználási módok szerint, Táblázat: A faosztályokat jelölő vámtarifaszámok jelentései és a mértékegységek átváltási értékei30 6. Táblázat: Az ültetvény eredetű, fás szárú energetikai biomassza kínálatának egy lehetséges alakulása Táblázat: A belföldi tűzifa felhasználás mérlege az Energia Központ Kht adatai szerint Táblázat: Egy 80 m2-es lakás fűtésének éves energiaköltsége különböző energiahordozók használata esetén Táblázat: Energiahordozók fogyasztásának megfigyelt jövedelemrugalmassága, % Táblázat: A háztartási tűzifa fogyasztás mennyiségének becslése, millió tonna, millió köbméter, Táblázat: A hazai biomassza erőművek összes tűzifa felhasználása között, millió tonna Táblázat: Az egyes erőművek kezdeti kapott kvótája, GWh Táblázat: Az egyes erőművek kapott kvótája, végi állapot szerint, GWh Táblázat: A biomassza alapú villamos energia termelési kvóták kihasználtsága, Táblázat: A gazdaságosság és megtérülés érzékenységvizsgálatának keretei Táblázat: A vizsgált fafajták technológiai alapadatai Táblázat: Fás szárú energia ültetvény telepítésének gazdaságossága és megtérülése... 96

7 Vezetői összefoglaló A Bakonyi Erőmű Zrt azzal a kutatási problémával kereste meg a REKK munkatársait, hogy vajon mekkora szerepet játszhat a magyarországi erdők fatermelése a megújuló energia termelési célok megvalósításában. Ezért elkészítettük az erdei és a fapiaci mérleget, és kutattuk a tűzifa kínálatára ható tényezőket. Ezek után azt vizsgáltuk, mekkora tűzifa kínálat várható mezőgazdasági energia ültetvényekről. Kutatásunk legfontosabb eredményei a következők. Erdei és fapiaci mérleg Magyarország erdei élőfa készletének és fapiacának mérlegeit forrás és felhasználás oldalon is összeállítottuk. Forrás oldalon azt láttuk, hogy a magyarországi erdőterületek kiterjedése (2 millió hektár) és az erdőket alkotó erdei élőfakészlet (350 millió köbméter) folyamatosan növekszik, ezért nő a faállomány éves folyó növedéke is, (13 millió köbméter) melynek kétharmada keletkezik faanyag termelési rendeltetésű erdőkben (9 millió köbméter). A rendelkezésünkre bocsátott országos erdő adattári alapadatok (élőfakészlet, éves folyó növedék) vizsgálata során arra a következtetésre jutottunk, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által hivatalosan közölt fakitermelési adatok nem megbízhatóak. Az adattári nyilvántartáson átvezetett fakitermelési adat évente 6,5 7 millió köbméter, de elemzésünk során ennek kb. az 50%-át elérő, évi 3 3,5 millió köbméter további, illegális fakitermelést becsültünk. A hivatalos és az MGSZH alapadatokból általunk számított illegális fakitermelés együtt már eléri az évi 10 millió köbmétert, ami ugyan még kevesebb, mint a teljes hazai erdőállomány éves folyónövedéke, de az utóbbi tíz évben már meghaladja a faanyag termelési rendeletetésű erdők 9 millió köbméteres éves növedékét. A kérdés mindenképp további elemzést igényel, hiszen az erdők megújuló képességét veszélyeztető illegális kitermelés megkérdőjelezi az erdei fa mint megújuló erőforrás környezetvédelmi értékét. A fapiacok felhasználás oldalán is elkészítettük az országos mérleget. A hazai fapiac keresleti oldalát egyértelműen dominálja a tűzifa célú felhasználás: az összes hazai fafelhasználás közel 80%-a tűzifa. Fontos, hogy a tűzifa piacon belül meghatározó a háztartások fogyasztása, amely a teljes tűzifa felhasználás 71%-át teszi ki, vagyis a villamos erőművek tűzifa felhasználása a teljes hazai fafelhasználásnak 22%-a Ezek után elkészítettük a hazai fapiac teljes mérlegét. A fapiaci mérleg forrás oldalát a hazai fakitermelés és a fa külkereskedelmi mérlegegyenleg összegéből számítottuk ki, mégpedig kétféle fakitermelési adattal, egyszer az MGSZH hivatalos fakitermelési adatával, egyszer pedig az MGSZH adatokból általunk számított (REKK) fakitermelési adattal. A fapiaci mérleg felhasználás oldalát a tanulmány

8 fókusza és a felhasználás nagysága miatt a tűzifa célú felhasználás és az egyéb célú felhasználások összegéből állítottuk össze. A következő ábrában foglaljuk össze a fentiek szerint összeállított mérleg alakulását. Bemutatjuk, hogyan viszonyul az összes hazai fafelhasználás egyrészt a hivatalos (MGSZH) fakitermelési adat és a nettó import összegéhez, másrészt pedig az általunk becsült (REKK) fakitermelési adat és a nettó import összegéhez. i. ábra: A hazai fapiac hivatalos, és a becsült illegális kitermeléssel növelt forrás oldalának, valamint felhasználási oldalának alakulása, millió m3, REKK fakitermelés becslés plusz nettó import Összes tűzifa plusz nem-tűzifa hazai felhasználás millió nettó köbméter MGSZH hivatalos fakitermelési adat plusz nettó import Forrás: MGSZH, FAO, KSH, MEH és saját számítások Az ábra felhasználás oldalon is megerősíti, amit a forrás oldali mérleg összeállításánál megállapítottunk: a hatósági nyilvántartásokban szereplő fakitermelési adat jelentősen elmarad a valós kitermeléstől, a hazai felhasználás sokkal több, mint a hivatalos fakitermelés és a nettó import összege. A hazai fafelhasználásban számításaink szerint mintegy 2 4 millió köbméter fa jelenik a hivatalos adat-nyilvántartási utak megkerülésével. Ez a volumenű illegális eredetű fa a hivatalos forrás adatoknak (MGSZH kitermelés plusz nettó import) meghaladja az 50-60%-át, vagyis becslésünk szerint a hazai éves fafelhasználásnak legalább az egyharmada illegális fakitermelésből származik. Tehát hazai fapiac volumene nem a hivatalosan ismert 6 millió köbméter körül, hanem 9-10 millió köbméter körül jár.

9 A fa szerepe a megújuló energia célok teljesítésében A hivatalos tűzifa felhasználás a teljes primer energia felhasználásnak a 2%-át adta 2007-ben, a fahulladék és kommunális hulladék kategóriákkal kiegészítve összesen 4,3%. Az energia statisztikában szereplő teljes megújuló energia felhasználás ennél valamivel több, összesen a primer energia igény 5,4%-a. Az általunk becsült teljes hazai tűzifa felhasználás már önmagában 5,6%-át adja jelenlegi primer energiafelhasználásnak, ezt körülbelül egy százalékponttal emeli meg a többi megújuló energia, vagyis 6,6% körül lehet a tényleges megújuló energia hányadunk. Az Uniós elvárás alapján Magyarországnak ezt az arányt kell 13%-ra emelnie 2020-ra. Várakozások szerint a primer energia igény növekedése ellensúlyozza a tűzifa termelésben levő növekedési potenciált, vagyis az erdei eredetű tűzifa relatív súlya jelentősen nem növekszik 2020-ig. ii. ábra: Az EU által elvárt megújuló energia felhasználási cél és három eltérő feltevésen alapuló növekedési pálya, PJ, ,0 13% 140,0 A: a teljes hazai tűzifa felhasználás (REKK becslés) B: a teljes tűzifa + mérsékelt ültetvény növekedés C: a teljes hazai fakitermelés (REKK becslés) + mérsékelt ültetvény növekedés megújuló primer energia, PJ 120,0 100,0 80,0 60,0 A: 6,1% B: 6,6% C: 7,9% 40,0 20,0 0, Forrás: KSH, MGSZH, MEH és saját számítás Az ültetvény eredetű fa a mainál nem intenzívebb támogatások esetén 1-2 százalékpontot tehet rá a megújuló hányadra, vagyis a fa célzott támogatási eszközök nélkül - önmagában várhatóan nem elégíti ki a 13%-os célt. Ha a szükséges megújuló energia növekményt kizárólag ültetvény eredetű tűzifával szeretné teljesíteni Magyarország, akkor számításaink szerint mintegy ezer hektár új fás szárú energia ültetvény telepítésére lenne szükség.

10 Fás szárú energiaültetvények Magyarországon A tanulmány készítésekor összesen mindössze 1500 hektáron tartanak nyilván fás szárú energia ültetvényeket, és az összes engedélyezett terület sem éri el a 2700 hektárt. A támogatási igények alapján arra lehet következtetni, hogy néhány éven belül összesen mintegy 6-7 ezer hektár energia ültetvény termelése jelenik meg a piacon, ennek háromnegyede fás szárú ültetvény lesz. Ezek az ültetvények két aktívan szerződő nagyerőmű (Pécs, Szakoly) földrajzi régiójában jönnek létre. Az ültetvények faapríték termelése tehát rövid távon éppen csak eléri vagy alig haladja majd meg a 100 ezer tonnát évente. Ez a mennyiség (kb. 150 ezer köbméter) elenyésző az erdei fakitermelésre vonatkozó évi 6-7 millió köbméteres hivatalos adathoz képest. iii. ábra: Az engedélyezett fás szárú energia ültetvények területének megoszlása a megyék között, hektár, ha 138 ha 144 ha 224 ha 247 ha 64 ha 561 ha 248 ha 144 ha 500 hektár 772 ha Forrás: MGSZH Ennek ellenére a fás szárú ültetvények nagyon jó gazdasági kilátásokkal rendelkeznek. A fás szárú energia ültetvények gazdaságos és gyorsan megtérülő beruházásnak számítanak, még állami támogatás nélkül is megtérülnek 2-5 év alatt. Hektáronkénti fedezetük minden várakozás szerint meghaladja a gabonafélékkel (búza, kukorica) elérhető átlagos fedezeteket, és eléri legalább az olajosnövények (napraforgó, repce) átlagos fedezetét vagy még annál is magasabb fedezetet biztosít. Ezért a körülmények változatlansága esetén várható fás szárú energia ültetvények szaporodása.

11 1. Magyarország erdei élőfa készletének és fapiacának mérlegei Magyarország erdei fa mérlegét a fa termelési oldalának mérlegéből és a fa felhasználási oldalának mérlegéből állítjuk össze. Azért használjuk a mérleg kifejezést, mert jól kifejezi az erdészeti fával kapcsolatos alapvető kérdést, hogy a felhasznált mennyiség hogyan viszonyul az erdők által termelt mennyiséghez. Ez a kérdés két további kérdés megválaszolását teszi szükségessé: egyrészt, hogy hogyan alakul a hazai erdők fanövekménye a kitermelt mennyiséghez képest, másrészt pedig hogy hogyan alakul a kitermelt mennyiség a belföldi fafelhasználáshoz képest. Így képet alkothatunk arról, hogy mennyire aknázza ki a hazai erdők faanyagtermelő potenciálját a hazai piac és az export piacok. Ezen kívül azt is megbecsülhetjük, hogy mennyi fa áll rendelkezésre a hazai energetikai felhasználás céljaira, azaz mennyi energia termelhető megújítható módon az erdészeti eredetű faanyag felhasználásából. Ebben a megközelítésben épül fel az általunk készített országos famérleg. Az országos famérleg sematikus modelljét mutatja be az 1. ábra. 1. ábra: Az országos famérleg modellje import Energetikai felhasználás Erdőben marad (faállomány növekedés) éves növekmény összes hazai éves kitermelés Összes belföldi felhasználás tűzifa fahulladék papírfa?? bútorfa export egyéb Össz hazai erdő terület Tanulmányunk a modell szerkezetét követi. Ezért először az erdészeti famérleget, utána pedig a fapiaci mérleget állítjuk össze és elemezzük. Végül megvizsgáljuk, hogy különböző, releváns energiapolitikai szabályozási környezetben mennyi energia termelhető erdészeti fa felhasználásból. 1

12 1.1. A hazai erdőgazdálkodásból származó famérleg alakulása Ebben a fejezetben áttekintjük a hazai erdőgazdálkodásból származó fa mennyiségét, elemezzük az erdőgazdálkodásból származó famennyiség alakulására ható tényezőket és bemutatjuk a megfigyelhető összefüggéseket. A fejezetben használt adatok a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti Igazgatóságától származnak. Az erdei élőfa állomány ( élőfakészlet ) alakulását elemezzük korösszetétel, fajösszetétel és rendeltetés szerint, majd vizsgáljuk, hogyan alakultak az erdőterv szerinti fakitermelések, valamint az éves növekményre ( folyó növedék ) és az erdőfelújításokra vonatkozó adatok. Ezek segítségével közelítő becslést adunk az illegálisan kitermelt fa mennyiségére is Erdőterületek, élőfa állomány A magyarországi erdők leírását az erdőterületek és az erdei élőfa állomány leírásával kezdjük. Az erdőterületek leírására az MGSZH által nyilvántartott, erdővel borított terület adatot használjuk, amely nem tartalmazza az erdészetek által használt utak, erdei vasutak, tisztások, csemetekertek és egyéb olyan részletek területét, melyeken nem volt és nem is lesz faállomány (erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek). Az erdővel borított területek a nyilvántartás szerint tartalmazzák a faállománnyal borított területeket és a fakitermeléssel érintett, levágott, felújítás alatt álló, ezért faállományt nem hordozó erdőterületeket is. Az erdei élőfa állomány leírására az MGSZH által nyilvántartott élőfakészlet adatot használjuk, amely az erdőben élő fák összes föld feletti bruttó fatérfogata (kéreggel, gallyal együtt). Az MGSZH adatai 1990 és 2007 között állnak rendelkezésünkre. Ezen időszakban mind az erdőterületek nagysága mind az erdőben élő faállomány mennyisége egyértelmű növekedést mutat. A vizsgált időszakban az erdőterület nagysága közel 12%-kal, 1,7 millió hektárról 1,9 millió hektárra, a fatérfogatban kifejezett erdei élőfa állomány pedig közel 19%-kal, 288 millió köbméterről 342 millió köbméterre nőtt. A növekedés mindkét változó esetében folyamatos volt. A két adat más-más folyamatok mutatója. Az erdőterületek növekedése a határozott vidékfejlesztési, mezőgazdasági, erdészeti illetve környezetvédelmi, természetvédelmi szakpolitikák eredményének köszönhető. Az erdőtelepítési ösztönzők hatásosságát mutatja, hogy a vizsgált időszakban majdnem 200 ezer hektár új erdőt telepítettek, vagyis a rendszerváltás óta az erdővel borított terület nagysága 10%-kal nőtt. Ez évente átlagosan több mint 10 ezer hektár földterület beerdősítését, erdővé történő átminősítését jelenti re a tisztások, utak és egyéb, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek nélkül számított erdőborítás közel 1,9 millió hektár, ami az ország területének mintegy 20%- a. A fatérfogatban kifejezett élőfa mennyisége is folyamatos növekedést mutat. Ennek a növekedésnek a legfontosabb forrása a meglévő erdőterületek természetes fanövekménye, de növelő tényező az új erdőtelepítések során létesített erdők növekménye is. Az erdei élőfaállományban megfigyelhető növekedés évente átlagosan majdnem 3 millió köbméter, összesen több mint 53 millió köbméter a 2

13 vizsgált időszakban. Ez az adat azonban nem tévesztendő össze az erdők teljes természetes fanövekményével. A megfigyelhető élőfa állomány változás ugyanis a teljes természetes növekmény és a kitermelt fa különbsége. A megfigyelt növekedés tehát azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban az MGSZH adatai szerint összességében kevesebb a fakitermelések során távozó fa mennyisége, mint amennyi az erdők természetes növekedéséből származó famennyiség. A kérdés részletesebb elemzésére még visszatérünk Az erdők rendeltetése A magyar erdészeti szabályozás alapján az erdők rendeltetésük szerint védelmi, gazdasági, egészségügyi szociális - turisztikai, valamint oktatás-kutatási célokat szolgáló lehet. (A rövidesen érvénybe lépő új erdőtörvény a fő kategóriákat megváltoztatta: védelmi, közjóléti és gazdasági rendeltetéseket különít el, de elemzésünk szempontjából ez nem jelent problémát, mivel a vizsgált csoportosítás mindkét esetben azonos. Azért használjuk a régi kategóriákat, mert az elemzésre kerülő időszakban még a korábbi erdőtörvény volt életben.) Az erdők elsődleges rendeltetése szerint erdeink legnagyobb része a gazdálkodás, azon belül is a faanyag-termelés célját szolgálja. A védelmi rendeltetésű erdők közé tartoznak a védett és fokozottan védett (az új szabályozás szerint természetvédelmi) erdők, a védő erdők, a talajvédelmi, vadvédelemi, víz- és partvédelmi, tájképvédelmi, településvédelemi, stb., rendeltetésű erdők. Az egészségügyi szociális - turisztikai rendeltetésű erdőkhöz sorolják a gyógy- és parkerdőket, és az oktatás-kutatás célját szolgáló erdőkhöz sorolják a tan- és kísérleti erdőket. (Az új szabályozásban az egészségügyi szociális - turisztikai célú és az oktatás-kutatás célját szolgáló erdőket közjóléti erdőként egy csoportba sorolták.) Az Erdészeti Adattár statisztikáihoz hasonlóan ebben a tanulmányban az elemzésekhez két csoportot használunk. Külön elemezzük a faanyagtermelő (faanyag termelési rendeltetésű) erdők, valamint a többi rendeltetésbe sorolható erdőket, melyeket a faanyag rendeltetésű erdőktől megkülönböztetve együttesen egyéb vagy különleges rendeltetésű erdőknek nevezzük. Amint a 2. ábra mutatja, a növekvő országos erdőborítottság nem jelenti valamennyi rendeltetési kategória hasonló növekedését ben a faanyag termelési rendeltetésű erdők területe elérte az összes erdőterület 80%-át, és ez az arány 2007-re 62%-ra csökkent. Az egyéb rendeltetésű erdők területe viszont jelentősen növekedett. 3

14 2. ábra: A magyarországi erdőterületek bontása az erdők rendeltetése szerint, millió hektár, ,00 1,80 1,60 1,40 egyéb rendeltetésű erdők területe millió hektár 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0, faanyag termelési rendeltetésű erdők területe Ennek a jelenségnek két oka van. Az egyik egy adminisztratív átsorolás, pontosabban egy adattári korrekció: a korábbi adattári nyilvántartásban helytelenül - csak a fokozottan védett természeti területeken lévő erdőket, illetve a védett természeti területen álló erdőknek csak egy töredékét tartották nyilván természetvédelmi rendeltetésű (védett) erdőként. A védett természeti területen álló erdők döntő hányada a faanyag-termelési rendeltetésű erdőként volt a nyilvántartásban. A korrekcióval ről 2001-re történő aktualizálás során - több mint 150 ezer hektár faanyag-termelési rendeltetésű erdőt minősítettek át a valós rendeltetésének megfelelően természetvédelmi rendeltetésű (védett) erdővé. Ezen erdők esetében tehát a korrekció előtti állapot nem a valóságot tükrözi, az ugrás nem a rendeltetésekben bekövetkező tényleges változást mutatja. Ezen kívül fontos, hogy a különleges rendeltetésű erdők területe ettől függetlenül is nőtt, 2001 és 2007 között még további 15%-kal, több mint 90 ezer hektárral, eközben a fatermelő erdők területe 2001 óta változatlan. A következő adatsorral (1. Táblázat) bemutatjuk a magyarországi erdők élőfa készletének alakulását és megoszlását az erdők elsődleges rendeltetése szerint. 1 1 A mértékegység bruttó köbméter, ami az élőfa teljes föld feletti részét jelenti. A fejezetben tárgyalt élőfa készlet adatok mind bruttó köbméterben szerepelnek, a kitermelési adatok is. Ahol ez nem így van, külön jelöljük. A bruttó és a nettó fatömeg közötti különbséget és annak jelentőségét a fejezet elején külön tárgyaljuk. 4

15 1. Táblázat: A magyarországi erdők élőfa készlete és annak megoszlása az erdők rendeltetése szerint, millió bruttó köbméter, ebből faanyag összes élőfa termelési rendeltetésű erdőben ebből egyéb rendeltetésű erdőben millió m3 % % ,1 80% 20% ,9 80% 20% ,2 80% 20% ,9 79% 21% ,1 79% 21% ,9 79% 21% ,7 79% 21% ,2 78% 22% ,8 77% 23% ,4 75% 25% ,2 74% 26% ,4 63% 37% ,8 61% 39% ,9 60% 40% ,3 59% 41% ,0 59% 41% ,8 58% 42% ,6 58% 42% Forrás: MGSZH, kivéve az évi adatot, ami az előző és a következő évi adatok átlaga (adathiány miatti becslés) A területek megoszlásához hasonló mintát mutat az élőfa állomány megoszlása a különböző rendeltetésű erdők között: A fatermelési és egyéb rendeltetésű erdők faállományának megoszlása 1990-ben 80% - 20%, és ez az arány 2007-re 58% - 42%-ra módosul. (A változás értékelésénél szintén figyelembe kell venni az adattári korrekció módosító hatását is.) Nem tűnik nagynak a különbség a területi arányok módosulásához képest, de nézzük meg a hektáronkénti élőfa mennyiség alakulását is. Ezt mutatja a 3. ábra. 5

16 3. ábra: Az erdei élőfa állomány területre vetített fatérfogata rendeltetés szerinti területi besorolás szerint bontva, köbméter/hektár 210,0 200,0 egyéb rendeltetésű erdők hektáronkénti fatömege hektáronkénti fatömeg, m3/ha 190,0 180,0 170,0 a teljes magyar erdőállomány hektáronkénti fatömege 160,0 faanyag termelési rendeltetésű erdők hektáronkénti fatömege 150, A faanyag termelési rendeltetésű erdők hektáronkénti fatömege lecsökkent ben, és azóta kevesebb élőfa mennyiséget hordoznak területarányosan, mint a különleges rendeltetésű erdők. Ezt részletes adatok hiányában azzal magyarázzuk, hogy az adattári korrekció során átsorolt erdők jellemzően idősebb állományok lehettek, így a korábbi homogén hektáronkénti fatérfogat mutató határozottan szétvált. Nézzük meg ezért az erdei faállományok korösszetételét Az erdők korösszetétele Sajnos csak 2001-től 2004-ig rendelkezünk a különböző rendeltetésű erdők élőfa állományának korosztály szerinti megoszlás adataival. Ezek az adatok alátámasztják várakozásunkat: 2001-től kezdve a vizsgált négy évben egyértelműen fiatalabb a faanyag termelési rendeltetésű erdők állománya, mint a különleges rendeltetésű erdőké. Az 4. ábra bemutatjuk a hatósági adattári adatokból épített erdei korfát az erdők rendeltetése szerinti bontásban. A fatermelő erdők korfájának módusza a év közötti korosztályra esik, míg a különleges rendeltetésű erdők módusza a év közötti korosztály, és a vizsgált időszak végére már a év közötti korosztály. 6

17 4. ábra: Erdei korfa, az erdők rendeltetése szerinti bontásban, millió m3, élőfa korosztályok, évtizedenként 55-60% % faanyag termelési rendeltetésű erdők 1-10 egyéb rendeltetésű erdők Forrás: MGSZH élőfa állomány, millió köbméter Látható, hogy a faanyag termelési rendeltetésű erdők fatérfogat állományának több mint fele (55-60%-a) esik az 50 évnél fiatalabb korosztályokra, a különleges rendeltetésű erdők esetében a fatérfogat állomány ugyanekkora hányadát csak a 70 évnél fiatalabb állományok fatérfogatának kumulálásával kapjuk. Ugyanakkor az idős állományok csak a védett erdők között jellemzőek: ebben a csoportban a 80 évnél idősebb állomány fatérfogata a teljes védett élőfa mennyiség közel 20%-át teszi ki, a faanyag termelő erdőkben viszont jóval kevesebb az idős fa, a 80 évnél idősebb állományok összes fatérfogata a teljes fatermelő állomány 10%-a körül alakul. A teljes erdei élőfa készlet éppen egyharmada él az 50 évnél fiatalabb faanyag termelési rendeltetésű erdőkben. Ez akkora mennyiség, hogy az egyéb rendeltetésű erdők élőfa készletét egészen 100 éves korig kell összeadni, hogy megkapjuk. A korfában látható különbség mögött részben az eltérő vágáskorú fajösszetétel áll Az erdők fajösszetétele, termőhelyi eltérések 2001 és 2004 között a fatermelési rendeltetésű erdőkben a rövid (40 évnél rövidebb) vágáskorú fafajok adják a teljes élőfa mennyiség ötödét, és ez az arány kétszerese az ilyen fajok védett erdőkben megfigyelt arányának (10%). Ezzel szemben a különleges rendeltetésű erdők élőfa állományának stabilan a háromnegyed részét adják hosszú vágáskorú fajok, de a faanyag termelő erdőkben arányuk nem sokkal haladja meg az 50%-ot. 7

18 Az erdei termőterületek minősége tekintetében a legfontosabb különbség, hogy a fatermőképesség szempontjából gyenge besorolású területeken álló erdők nem fatermelési rendeltetésűek, hanem szinte teljes egészében különleges rendeltetési kategóriákba tartoznak, többnyire védelmi, gyakran éppen talajvédelmi funkciójú erdők. 5. ábra: Faanyag termelési és egyéb rendeltetésű erdők élőfa készletének (millió m3) megoszlása a fafajok vágáskora és a termőhely minősége szerint 100% a fajok vágáskora szerinti megoszlás átlaga a termőhely fatermő képessége szerinti megoszlás, % 80% 58% hosszú vágáskorú 75% jó 42% 32% 70% 60% 50% 40% 30% 20% közepes vágáskorú közepes 57% 57% 20% 15% 10% 0% 22% rövid vágáskorú 10% faanyag termelő egyéb rendeltetésű faanyag termelő egyéb rendeltetésű 1% gyenge 10% Forrás: MGSZH A kemény lombú, lágy lombú és fenyő fajok aránya a vizsgált időszakban ( átlaga) állandó, annak ellenére, hogy a fatermelési rendeltetésű erdők teljes fatérfogata 205 millió köbméterről 198 millió köbméterre csökkent, a különleges rendeltetésű erdők térfogata viszont 121 millió köbméterről 136 millió köbméterre nőtt. A lágy lombú fajok aránya erdeink élőfa térfogatának általánosan 12%-a, függetlenül az erdő rendeltetésétől. A kemény lombú fajok adják a védett erdők élőfa térfogatának háromnegyedét, és közel ennyi (70%) arányuk a fatermelő erdőkben. A fenyő fajok aránya a fatermelő erdők fatérfogatában kissé magasabb, (18%) mint a különleges erdőkben (12%). A következő, 6. ábra látható, hogy fajösszetétel tekintetében az egyetlen markáns különbség az akác aránya, amely kétszer gyakoribb a fatermelő erdők fatérfogatában, (16%) mint a különleges erdők fatérfogatában (7%). 8

19 6. ábra: Az élőfa állomány fatérfogatának fajösszetétele az erdők rendeltetése szerinti bontásban, millió m3, faanyag rendeltetésű erdők különleges rendeltetésű erdők 200 fenyő élőfa állomány fatérfogata, millió m egyéb lágy lombú nyár egyéb kemény lombú akác tölgy Forrás: MGSZH Miközben a tölgy fajok térfogata mindkét csoportnak éppen az egynegyedét adja (25%), addig az egyéb kemény lombos fajok aránya magasabb a védett erdők fatérfogatában, (43%) mint a fatermelő erdők fatérfogatában (30%) Éves növekmény Láttuk, hogy a teljes erdei élőfa állomány fatérfogatban kifejezett mennyisége folyamatosan nő, és nő az erdők hektárban kifejezett területe is. Az élőfa állomány növekedésének azonban nemcsak a területi, hanem a biológiai növekedés is forrása lehet, az élőfa-mennyiség változatlan területű erdők esetében is lehet növekvő. Ennek az oka, hogy az erdészeti művelés során az idősebb fák tömege nagyrészt távozik az erdőből, miközben az erdőben maradó élőfa természetes biológiai növekedése évről évre növeli a fa föld feletti térfogatát, törzsét, ágait, koronáját. Egy háborítatlan erdőben a növekedési és lebontó folyamatok egyensúlyban vannak, vagyis mindig vannak növekvő fiatal fák és pusztuló, elhalt fák az erdőben, így egy erdészetileg nem művelt erdő éves növekedése nulla. Viszont ha az erdészeti művelés hatására az erdőben túlsúlyba kerülnek a fiatal, intenzíven növekvő egyedek, akkor az erdei faállomány éves növekménye pozitív. A 7. ábra bemutatja, hogyan alakult a magyar erdők élőfa állománya és a faállomány éves növedéke 1990 és 2007 között. 9

20 7. ábra: Az összes élőfa készlet és az éves növedék alakulása, millió m3, , ,00 összes élőfa állomány, millió m összes élőfa állomány a faállomány éves összes növekménye 12,50 12,00 11,50 11,00 faállomány éves növekménye, millió m , ,00 Forrás: MGSZH Az ábra alapján először is megállapíthatjuk, hogy az erdei élőfa állomány éves növedéke folyamatosan pozitív, vagyis az élőfakészlet biológiai értelemben is nő. Ezen kívül azt is megállapíthatjuk, hogy az éves növedék alakulása növekvő tendenciát mutat, vagyis az erdők élőfa készletében túlsúlyban vannak fiatalabb állományok, melyek egyre több éves növedéket produkálnak. A trend tartós fennmaradásának a magyarázata a folyamatos erdőgazdálkodás, mert egy magára hagyott fiatal állomány növedékének növekedése idővel kulminálna, majd csökkenne, egészen addig, amíg le nem áll az állomány nettó növekedése, és beáll az adott erdei állomány egyensúlya. Nézzük meg ugyanezt a két változót úgy, hogy az erdőket megkülönböztetjük rendeltetésük szerint ben az összes, hektárban kifejezett erdőterület 80%-a volt fatermelési rendeltetésű erdő, 20%-a pedig egyéb, különleges rendeltetésű erdő (védelmi rendeltetésű erdő, parkerdő, kutatási, oktatási célú erdő, stb). Ez a területi arány 2007-re jelentősen eltolódott: az összes erdőterület 60%-ára csökkent a fatermelési rendeltetésű erdők területe, míg 40%-ra nőtt az egyéb, különleges rendeltetésű erdők területe. A változás jelentős része azonban nem fundamentális folyamatokkal, hanem adminisztratív átsorolásokkal magyarázható. A következő, 8. ábra tehát az élőfaállomány és a fanövekmény alakulását mutatja az erdők rendeltetése szerinti bontásban. 10

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Előzmények. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba.

Előzmények. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. Előzmények Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. E rendelet előírásai szerint az épületek energetikai jellemzőit

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét A Magyar Energiahatékonysági

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól Az erdőről,

Részletesebben

1996. évi LIV. törvény. az erdőről és az erdő védelméről

1996. évi LIV. törvény. az erdőről és az erdő védelméről HATÁLYOS: 2008. augusztus 31. 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Bevezető További információk az ÚMFT-ről További energetikai információk A fenti fejezetcímekre kattintva a megfelelő témakörhöz ugrik a prezentáció Bevezető

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ADarányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A REKK válaszai Mőcsényi Miklósnak Mőcsényi Miklós, főtitkár, FAGOSZ. Mőcsényi Miklós (MM): Bruttó vagy nettó?

A REKK válaszai Mőcsényi Miklósnak Mőcsényi Miklós, főtitkár, FAGOSZ. Mőcsényi Miklós (MM): Bruttó vagy nettó? A REKK válaszai Mőcsényi Miklósnak Mőcsényi Miklós, főtitkár, FAGOSZ Mőcsényi Miklós (MM): Bruttó vagy nettó? REKK: Ahogyan ezt már kifejtettük előző válaszainkban és a tanulmányból is egyértelműen kiderül,

Részletesebben

1996. évi LIV. törvény. az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.

1996. évi LIV. törvény. az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30. 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel [Vastag betűvel az 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.),

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése!

Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése! Csak együtt sikerülhet az erdőtüzek megelőzése! Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete Éves közgyűlés Kecskemét 2015. február 26. Debreceni Péter NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Céljaink: FIRELIFE projekt

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Tárgyi eszköz-gazdálkodás Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30. Erdő törvény 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel [Vastag betűvel az 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012 Magyar Energia Hivatal Telefon: (1) 459-7777 Internet: www.eh.gov.hu Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a módosított, 2013. I. 1-től hatályos

Részletesebben