JÓ GYAKORLATOK A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS KÖRÉBŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÓ GYAKORLATOK A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS KÖRÉBŐL"

Átírás

1 TORGYIK JUDIT JÓ GYAKORLATOK A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS KÖRÉBŐL Az iskola kicsinyített társadalom, a társadalmi folyamatok előbb-utóbb leképeződnek az oktatási rendszerben is. Az iskola nem önmagában létezik, hanem a szociális környezettől körülvéve, annak hatásait rezonálja, érzékeli. A társadalmi, gazdasági, politikai változások nem hagyják figyelmen kívül az iskolarendszert sem. Az utóbbi évek globális jelenségei: az amerikanizáció, az europanizáció, a multikultúra érzékelhető nyomot hagynak az iskola világán is. A multikultúra és nevelési vonzata mást jelentéssel bír a nyugat-európai, és mást a közép- és keleteurópai országok számára. A nyugati, fejlett országok bevándorló célországnak számítanak, ahová szívesen mennek munkavállalási céllal a migránsok. Ezekben a társadalmakban a munkamigránsok szociális és iskolai integrációs kérdéseinek megoldásának feladatával néznek szembe. Jellegzetes célországnak számít pl. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Belgium és Hollandia. Ezzel szemben a közép-európai országok, köztünk hazánk is, nem nevezhetők bevándorlókat nagy tömegben vonzó országoknak. A munkavállalás tekintetében inkább a jobb megélhetéssel kecsegtető országokat választják a migrációra kész csoportok és egyének. Azonban Közép- és Kelet-Európa sem monokulturális, tekintve, hogy az itt élő emberek sorsa a történelem folyamán szorosan összeforrott más népek életével, befogadásával. A történelmi határok változása a határokon kívül rekedtek számára évtizedek óta kihívást jelent a nyelv, a kultúra őrzése, ápolása tekintetében, pl. a környező országokban élő magyarság esetén is. Ezekben az országokban számos nemzeti és etnikai kisebbség él, így van ez hazánkban is. Bevándorlók, migránsok nálunk jóval kisebb számban vannak jelen, mint Nyugat-Európában. A keleti országok számára saját kisebbségeik oktatásának megoldása, kulturális hagyományaik és nyelvük ápolása jelent feladatot. 1 A kisebbségek között sajátos helyet foglal el a roma népesség, mely Európa minden államában jelen van, legnagyobb számban azonban a keleti és a közép-európai régiókban találunk roma lakosságot. Sorsuk összefonódott a szegénységgel, a társadalmi kirekesztéssel, előítéletekkel, az iskoláztatás és a munkavállalás terén megmutatkozó gondokkal. Európa keleti régióinak ennek a halmozottan hátrányos helyzetben lévő etnikai csoportnak a gyermekeivel szemben megmutatkozó idegenkedés, előítélet, sztereotípiák leküzdésében, tanulási esélyeik növelésében komoly feladata van. Ez is a multikulturális nevelés része. Mit jelent a multikulturális nevelés? Banks és Banks e terület sokat idézett szakértői, az alábbiakban fogalmazzák meg a multikulturális nevelés lényegét: A multikulturális nevelés a nevelés azon területeként definiálható, amelynek fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetősé gek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára. Az egyik legfontosabb célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, a különböző csoportokból származó emberek közötti interakciók, a kommuniká ció sikeres működése, és annak érdekében, hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja. 2 1 Luciak, Mikael: Minority Schooling and Intercultural Education: A Comparison of Recent Developments in the Old and New EU Member States. Intercultural Education, 2006 March o. 2 Banks, J. A. (Ed.), Banks, C. A. M. (ass. ed.): Handbook of research on multicultural education. San Francisco: Jossey Bass, o. 1

2 Kovács Sándornak a Pedagógiai Lexikonban olvasható szócikke szerint a multikulturális nevelés oktatáspolitikai stratégia és pedagógiai eszköztár a sokkultúrájú társadalmak népességének integrálására. 3 Czachesz Erzsébet szerint ezt a nemzetközi pedagógiai szakirodalomban gyakran szinonimaként használják az interkulturális neveléssel. 4 Míg az amerikai szakirodalom inkább a multikulturális nevelés fogalmát használja, addig az európai szakmai anyagokban többnyire az interkulturális nevelés fogalmával találkozhatunk. A sokéves demokratikus hagyományokkal rendelkező országok a multikulturális oktatáspolitikai koncepció segítségével kívánják elérni a kisebbségi helyzetben lévő gyermekek társadalmi és iskolai integrációját. A multikulturális nevelés megközelítése figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, a plurális értékeket. Gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magában, így a multikulturális kommunikációt, az interetnikus konfliktusmegoldást, a multikulturális tananyagfejlesztést, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot. A multikulturális nevelés szűkebb értelemben az etnikai kisebbségek helyzetével, nevelésével kapcsolatos kérdéseket jelenti. Tágabb értelmezésben azonban szorosan összekapcsolódott a társadalom más csoportjaival is, nevezetesen a fogyatékkal élők, a nők, a szegénységben élők, a vallási tekintetben eltérő csoportokhoz, a nyelvi kisebbségekhez tartozók oktatásügyi kérdéseivel. A multikulturális oktatás jellemzője az inkluzivitás, a befogadás minden csoporttal szemben, amely mindenki így a többségi középosztálybeli diák számára is hasznos. Alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik, amelynek keretében a fejlett országok deklarálják az esélyegyenlőséget, az egyenlő oktatáshoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát minden egyes állampolgárnak, a bevándorló és a kisebbségekhez tartozó gyerekek számára éppúgy, mint a középosztálybeli, többségi társadalomból származó tanulóknak. Európai Uniós vonatkozások Ismert, hogy a fejlett nyugat-európai országok akkor kezdtek komolyan foglalkozni a bevándorlók problémáival, amikor tömeges méretekben érzékelték, hogy a vendégmunkások nem kívánnak hazatérni, családjukat a fogadó ország területén alapítják meg, gyermekeik ott születnek, és hosszú távon az új országban kívánják taníttatni őket. Egyre inkább világossá vált, hogy a multietnicitásra az iskolarendszernek is válaszolnia kell. Kezdetben a fogadó országok nem tudtak mit kezdeni a bevándorlók gyermekeinek oktatási problémáival, azonban rájöttek, hogy felül kell vizsgálniuk megszokott oktatási gyakorlatukat, szembe kell nézni a sokkultúrájú, soknyelvű, eltérő tradíciókat, kulturális érékeket, vallásokat magukénak mondó emberek különböző igényeivel. Az 1960-es években a bevándorló célországok kidolgozták a multikulturális oktatás koncepcióját. 5 Az oktatáspolitikai szakértők felismerték, hogy a multikulturális oktatási koncepció bevezetése azért is elodázhatatlan, mert így csökkenthetők a kisebbségben lévő bevándorló családok hátrányai, a velük szemben a többség részéről mutatkozó idegenkedés, miközben hosszú távon az integrálódás 3 Kovács Sándor: Interkulturális oktatás-nevelés. (szócikk) In: Báthory Zoltán Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon. II. kötet. Budapest: Keraban Könyvkiadó, o. 4 Czachesz Erzsébet: Multikulturális nevelés. (szócikk) In: Báthory Zoltán Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon. II. kötet. Budapest: Keraban Könyvkiadó, o. 5 Kozma Tamás: Etnocentrizmus. In: Vastagh Zoltán (szerk.): Értékátadás és konfliktusok a pedagógiában. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem,

3 elősegítéséért, a munkahelyi, az iskolai, és a társadalmi beilleszkedésért tesznek nagyon fontos lépéseket. A többségnek is érdeke a nyelvi és etnikai kisebbségek beilleszkedése. Kezdetben a nyelvoktatás területén fedezték fel a bevándorló célországok a változtatás szükségességét, hiszen a bevándorlók körében tapasztalt nyelvismereti hiányosságok komolyan jelezték az igényt a reformokra. A fogadó országok közül például Németországban, az ott élő török vendégmunkások gyermekei számára Törökországból hoztak anyanyelvi tanárokat. A vendégmunkások gyermekei aztán külön osztályokban török nyelven tanultak. Hamarosan rájöttek azonban az eljárás hiányosságaira, mert a gyerekeket a többségi diákoktól szeparálva oktatták, és a tanulók a német nyelv megfelelő ismerete, és a fogadó ország kultúrájának kielégítő ismerete nélkül nem tudtak megfelelő módon beilleszkedni egy új hazát jelentő idegen országban. Ugyanakkor a német gyerekek is anélkül nevelkedtek, hogy közvetlen kapcsolatuk lett volna a török bevándorló tanulókkal az iskolában. A helyzet azonban időközben sokat változott. Az Európai Unió felvette oktatási prioritásai közé a multikulturális/interkulturá lis neveléssel kapcsolatos kívánalmakat. Napjainkban tetten érhetjük mindezt az európai dimenzió fogalmának oktatásügyi megjelenésén keresztül. Az egyes európai országokról szóló ismeretnyújtást, az egyes tagállamok nyelvének ismeretét, a humanizmus, mint közös emberi érték tiszteletét, a mobilitási programok megerősítését, az intézmények közötti együttműkö dés segítését, a közös problémákra választ adó jó gyakorlatok szé leskö rű megismertetését prioritásként, az európai dimenzió részeként kezelik a tagországok oktatáspolitikusai uniószerte. Az iskolák mindennapjaiban megfigyelhető az alkalmazkodás. Nem csupán a gyerekektől várják el az iskola rendjének elfogadását, hanem a nevelőtestület, a pedagógusok, az iskola szervezete egészében véve is alkalmazkodik, tolerálja az eltérő kultúrából érkező diákok jellegzetes szokásait, hagyományait, értékeit. Megmutatkozik mindez a különböző kulturális szokások természetesnek vételében, messzemenő elfogadásában, pl. az iskolai menzán a vallási, kulturális előírások figyelembe vételében. Finnországban, Svédországban különleges menüt kínálnak az iskolai étkezdében a cukorbetegek, a vegetáriánusok mellett a vallási kisebbségeknek is. Németországban lehetővé teszik, hogy vallási okokból felmentést kapjon a tanuló a testnevelés órán. Itt a kötelező testnevelés és úszásoktatás rendszerint vegyes, koedukált csoportokban történik. Ha azonban a bevándorló szülők kérik, akkor az iskoláknak kötelező biztosítaniuk a fiúk és a lányok külön csoportban való oktatását. Amennyiben ez nem megoldható, az érintett bevándorló gyermek felmenthető az adott óra látogatása alól. Olaszországban a zsidó gyerekeknek módjuk van arra, hogy a szombati iskolai programokról hiányozzanak. Az alkalmazkodás érintheti ezen túl az oktatási tevékenységeket is, így a sport, vagy a zene oktatását is. Svédországban szintén koedukált keretek között folyik a testnevelés és az egészségügyi oktatás, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy ezeket a tárgyakat a fiúknak és a lányoknak külön tanítják, főként amennyiben az érintettek muszlimok. Finnországban általában megoldható a sportolás (pl. úszás), zenetanulás, iskolai ünnepeken való részvétel stb. alóli felmentés. 6 Persze az eltérő szokások tolerálása sem mindenütt zökkenőmentes. Így van ez Franciaországban, ahol a médiából ismert vitákat váltott ki a vallási jelképek közszemlére tétele, melyet végül nem engedélyeztek. Ennek oka a francia oktatási rendszer évszázados hagyományokra épülő erősen világi szemléletében rejlik. Náluk az egyenlőséget sokkal többre értékelik mindenféle különbség hangsúlyozásánál. A ruházat esetében az elutasítás indoka közt megjelent az is ez főként az arcot takaró fátylakra vonatkozik, hogy a tanár és az osztálytársak számára is nehézzé teszi az ezt a viseletet hordó diákkal való kommunikációt, s akadályozza a zökkenőmentes tanítást és tanulást. Hollandiában az iskolai öltözködésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos tolerancia jelenleg is viták tárgyát képezi. Az egyre nagyobb számban jelentkező, eltérő kulturális háttér okozta feszültség oly módon is kifejeződik, hogy egyes iskolákban megtiltották a muszlim lányoknak a hagyományos fejkendő viseletét. Az iskola vezetősége a rájuk ruházott jognál fogva bizonyos ruhadarabok viseletét 6 Integrating Immigrant Children into Schools in Europe: Brussels: European Comission, Eurydice,

4 betilthatja, amennyiben azok zavarják a természetes pedagógiai folyamatokat, és a szemkontaktus megvalósítását. Az európai országokban az oktatásügyben cél az is, hogy a diákok szert tegyenek bizonyos európai szemléletre, továbbá olyan szociális készségekre, mint a tolerancia, az elfogadás, az előítélet-mentes gondolkodás, a nyitottság képessége. A kulturális ismeretek a legkülönbözőbb tantárgyak (pl. földrajz, történelem, társadalomismeret) részét képezik. Az állampolgári ismeretek átadása, a tudatos viselkedés, a felelősen viselkedő személyiség formálását egyaránt jelenti. 7 Az interkulturális/multikulturális nevelés nem önálló tantárgy, hanem az iskolai élet egészét átfogja. Az egyes tagországok a tanárok képzésében, továbbképzésében is megjelenítik az európai dimenziót, az interkulturális nevelés iránti elvárásokat. Igénylik a pedagógusoktól, hogy képesek legyenek a gyermekek kulturális hátterére figyelemmel léve irányítani az oktatási folyamatot, ismerjék azok kulturális jellemzőit. Legyenek tisztában saját előítéleteikkel, s tudjanak azokra reflektálni, azokkal megfelelően bánni. Dániában, Hollandiában például a kötelező képzés része a kulturális sokféleségről való tanulás. Ma már Romániában, és hazánkban is ugyancsak találunk multikulturális elemeket a pedagógusok alapképzésében. A tanárképzésről szóló 15/2006. (IV.3.) OM rendelet melléklete részletezi azokat a kompetenciákat, amelyekkel a pedagógusoknak rendelkezniük kell. A rendelet kimondja, hogy a tanár képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni, képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is. képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre, érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre, személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, a nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. 8 Néhány hazai vonatkozás A multikulturális nevelés több fejlődési szakaszon ment és megy keresztül mind a mai napig. Sokáig egyáltalán nem foglalkoztak a kérdéssel, maga a fogalom is ismeretlennek számított. Ha megkérdeztünk volna egy pedagógust arról, hogy mit jelent a multikulturális nevelés, nagy valószínűséggel nem sok minden jutott volna eszébe. A szocializmus időszakában alig, vagy csak igen kevéssé szóltak az oktatási szakírók a kisebbségek oktatási-nevelési helyzetéről Magyarországon. A különböző kisebbségi csoportokhoz tartozó rétegek nevelését a többséggel együtt képzelték el, a társadalom vagy nem vett tudomást gondjaikról, igényeikről, vagy szeparálva kívánta megoldani tanításukat. Ennek nyomán hozták létre az első kisegítő iskolákat az országban. Csak a rendszerváltás után bekövetkezett változások hívták fel komolyabban a többség figyelmét a kisebbségi csoportok eltérő szükségleteire, igényeire az oktatásban. Ekkor kezdtek odafigyelni a legnagyobb hazai kisebbségi csoport, a cigányság helyzetére, oktatási lemaradásaira. Igény mutatkozott a köz- és a felsőoktatás területén a roma kultúra tanulmányozására. A különböző pedagógusképző intézmények egyre-másra indítottak romológia kurzusokat, szemináriumokat. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara romológia szakot indított, ezzel úttörő szerepet vállalva a roma kultúra, az etnikai tanulmányok hazai terjesztésében. Elsők közt volt az Apor Vilmos 7 Zarády Zoltán (szerk.): Európa az iskolában az iskola Európában. Kézikönyv az oktatás európai dimenziójáról. Budapest: Közoktatási Modernizációs Közalapítvány. é.n sz. melléklet a 15/2006. (IV.3.) OM rendelethez o. 4

5 Katolikus Főiskola is. Fontos ez, hiszen a közel ezres hazai roma népesség helyzete komoly gondokat jelent, a szülők számára gyerekeik taníttatása nagy nehézségekbe ütközik. A hazai társadalom pedig többnyire elutasító a cigánysággal szemben. 9 Így nehezen találnak munkahelyet (nemcsak alacsony iskolai végzettségük, hanem a többség előítéletes magatartása, a róluk való kevés ismeret miatt is). Az utóbbi időben azonban egyre inkább hallatják hangjukat a többi, társadalom peremén élő csoport tagjai is. A fogyatékkal élők helyzetét sokáig az elkülönítés jellemezte, többnyire a szegregált iskolai megoldások terjedtek. Napjainkban mindinkább megfigyelhető a szegregációt felváltó integrációs tendencia. Az az európai alapelv, hogy ha csak lehetséges, a fogyatékkal élők a többi diákkal együtt tanuljanak, megjelent hazánkban is. Ma már általános törekvés az integráció, és az inklúzió megvalósítása nálunk is. A kettő között az a különbség, hogy míg az integráció során ugyan a többiekkel együtt oktatják a diákot, nem biztos, hogy ennek a feltételei is megvannak az iskolában. Például nincs akadálymentesítés, illetve a tanító, a tanár nem rendelkezik megfelelő gyógypedagógiai ismeretekkel, felkészültséggel a speciális szükségletekkel rendelkező tanulók oktatása terén. Az inkluzív nevelés az integrációnál magasabb színvonalat jelöl, hiszen ennek során az iskola, a tanári kar szakmailag és infrastrukturálisan is felkészült a fogyatékkal élők fogadására, ún. befogadó magatartást tanúsít. Az inkluzív oktatás nem a deficitekre, a hiányosságokra, a személyiség negatív oldalára összpontosít, hanem a pozitív vonásokat állítja középpontba, az ember jól hasznosítható személyiségjegyeire támaszkodik. Az inkluzív nevelésnek, a fogyatékkal élő ember elfogadásának, befogadásának, személyisége fejlesztésének, a társadalomban vele szemben jelentkező előítéletek módosításának a speciális szükségletekkel rendelkezők szempontjából és a társadalom oldaláról nézve is haszna van. Nevezetesen a fogyatékkal élő személy maga is a társadalom értékes tagjának érezheti magát, ugyanakkor a társadalomnak is nagy segítség, ha általuk több munkavállaló van az országban. Míg a nyugati országokban a fogyatékkal élők kb. 40%-a dolgozik, addig Magyarországon csupán megközelítőleg 10%-nyi azok aránya, akik közülük aktív résztvevői a munkaerőpiacnak. A helyzet változtatásában, a szemlélet formálásában nagy szerepet kap a nevelés, mely a speciális szükségletekkel rendelkező emberek kirekesztésének megelőzését, esélyeik javítását célozza. A befogadáshoz szükség van annak megértésére, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más, épen maradt képességeikkel a társadalom hasznát szolgálhatják, és saját személyiségüket is kiteljesíthetik. A többség szemléletének formálása megmutatkozhat a helyzetükre, nehézségeikre való rávilágításban éppúgy, mint a fogyatékkal élőkről szóló ismereteknek a pedagó gusképzésben minden hallgató számára való lehetővé tételében. Eddig a szegregációs szemlélet általános voltát mutatta az is, hogy a gyógypedagógusokat külön intézményben képezték (a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, amely mára az ELTE egyik karaként működik). Ma már mind fontosabb törekvés, hogy a speciális szükségletekkel rendelkezőkről valamennyi pedagógusjelölt halljon, hogy osztályában megfelelően tudja fogadni az esetleg oda érkező fogyatékkal élő gyermeket. Mindez még egyáltalán nem megoldott, hazánkban legfeljebb speciálkollégiumok keretében hallanak erről a kérdésről a pedagógushallgatók. A képzés mellett a továbbképzésben gondolni kell azokra a tanárokra is, akik diplomájukat régen szerezték, s akkor még egyáltalán nem tanultak ezekről a kérdésekről. Mindezzel párhuzamosan a társadalom egészének szemléletformálására van szükség, hogy az akadálymentesítés kérdésköre ne az utolsók közt kapjon helyet, és a befogadás körükben is megtörténjen. Ma már törvény kötelezi a közintézményeket arra, hogy akadálymentes bejutást tegyenek lehetővé valamennyi állampolgár számára, azonban ennek megvalósítása komoly hiányosságokat mutat. A gondok nem foghatók csak a pénztelenségre, a háttérben szemléletbeli problémák is meghúzódnak. A 9 Karlovitz János Tibor: Mit tehetünk az előítéletek csökkentéséért? In: Nahalka István Torgyik Judit (szerk.): Megközelítések. Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, o. 5

6 változás megértésének épp ezért a társadalom széles köréhez kell eljutnia, s ezt adhatja a multikulturális nevelés gondolata. A szegénységben élőkkel kapcsolatban ugyancsak nagy szerepe lehet a multikulturális nevelésnek. Korábban általában tagadták, hogy az országban a szegénység létezne. Hivatalosan a szociális munka, a szociálpedagógia is csak a rendszerváltás óta létezik. Ma már az ország vezető oktatáspolitikusai felismerték, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára családjuk nem tud a tanuláshoz elegendő segítséget nyújtani, az iskola, a pedagógusok támogató kezére, komoly segítségére van szükségük. Napjainkra több olyan program jelent meg, amely kifejezetten a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek helyzetén kíván változtatni. Közéjük soroljuk azokat, akiknek legalább az egyik szülője csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Tanulási esélyeik javítása mindenkinek érdeke, különben újratermelődik a hátrányos helyzetű réteg, amely önmagát saját erejénél fogva nem tudja kihúzni nehéz helyzetéből. Az európai uniós csatlakozás során az ország kiemelt prioritásai között szerepel e diákok felemelése. A nemi különbségek a fiúk és a lányok nevelésének, életének jellemzői eddig nem kerültek be az oktatásba. Alig találni magyar nyelvű irodalmat, amely ezt a kérdéskört taglalná, kivéve egy-két történeti munkát. A nők az Európai Unió kiemelt esélyegyenlőségi csoportját alkotják. Ma már hazánkban is fokozott érdeklődés veszi körül a nők és a férfiak helyzetét az iskolában, illetve a munkaerőpiacon. Kevesen gondolnák, hogy a nők nem tanulhattak mindig, a felsőfokú, egyetemi tanulmányok elérése hazánkban csak 1895-től vált lehetővé több korlátozás mellett a nők számára is. Ekkor még nem minden kar nyitotta meg kapuját az érdeklődő nők előtt. Viszont korábban komoly viták zajlottak arról, hogy a nők járhatnak-e egyáltalán egyetemre. Jól ismert Hugonnai Vilma esete, aki a svájci Zürichben szerzett orvosi diplomát, majd hazatérve szerette volna honosíttatni azt. Sokéves harc után sikerült elérnie, hogy diplomáját itthon is elfogadják, akkor még Magyarországon a nők nem járhattak felsőoktatási intézménybe. Eleinte elenyésző számú nőhallgató járt az egyetemre, mára a trend megfordult, a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy napjainkban több nő jár felsőfokú oktatási intézménybe, mint férfi. Viszonylag új tudományterület, a gender studies a nemek társadalomtudománya és a women studies a nőtudomány, a nők helyzetével foglalkozó szakterület. Több egyetem indít ilyen szakokat hazánkban is, illetve egy-egy felsőoktatási intézmény speciálkollégiumokon tárgyalja a kérdést, főként a szociológia szakosok számára. A nők helyzetére való odafigyelés azért is fontos, mert a nők a gyermekszülés után nehezen találnak ismét munkahelyet, a gyermekes kismamákat gyakran éri diszkrimináció. A szegénység is leginkább őket érinti, keresetük többnyire elmarad a férfiakétól. A foglalkoztatás tekintetében jobb a helyzet, mint a nyugati országokban, hazákban jóval több nő dolgozik főállásban, mint a fejlettebb világban. A multikulturális nevelés jó gyakorlatai hazánkban Az Európai Unióhoz csatlakozva Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatok sora tette lehetővé az elmúlt években a multikulturális szemlélet széles körű terjedését. Több intézmény élt is a lehetőséggel, tanártovábbképzéseken vettek részt az ott dolgozók, majd pedagógiai programjukba, helyi tantervükbe, mindennapi tanítási gyakorlatukba is beépítették a képzésen tanultakat. Volt, ahol az ünnepnapok köré szervezték a tanultakat, volt, ahol Európa napot tartottak, volt, ahol projektnap, projekthét formájában vitték be az iskola hétköznapjaiba a multikulturális tartalmakat. Akadt olyan intézmény is, ahol eleve magas a kisebbségi tanulók száma, ott nemzetiségi, etnikai programot dolgoztak ki, a cigányság kultúráját számos tantárgyban megjelenítették. Nézzünk néhány példát ezek közül. A Pakshoz közel lévő Gerjenben, a Kenessey Albert Általános Iskolában a különböző népek kulturális szokásainak megismertetését tűzték ki célul. A projekt gondolata a gyerekektől származott, akik világjárás keretében Spanyolország, Anglia, Egyiptom jellegzetességeivel ismerkedtek meg. A program minden esetben hét témakört érintett, az ország földrajzát, történelmét, építészetét, képzőművészetét, irodalmát, zenéjét és táncait, népszokásait és gasztronómiai világát. Énekeltek, 6

7 táncoltak, piramist építettek, sajátos népi ételeket készítettek, az ország érdekes jegyeit ismerték meg. A programban minden érdeklődő tanuló részt vehetett, függetlenül attól, hogy melyik osztályba járt. A gyerekek jórészt önállóan, tanórán kívül ismerték meg az egyes országok jellemzőit, amelyhez tanári segítséget is kaptak, de legfőképp saját munkájuk eredménye volt a szép program. 10 A püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességén kívántak javítani, amikor tanórán kívüli európai uniós és a nemzeti hagyományainkat bemutató délutáni programokat szerveztek számukra. Később mérésekkel is bizonyították, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családi környezetből érkező diákok teljesítménye javult ennek hatására. Az iskolában létrehoztak egy eu-s tantermet, majd ezután következett a Helyünk Európában program ötlete. A pedagógusoknak az volt a céljuk, hogy a diákok életkoruknak megfelelő szinten találkozzanak a saját és az európai uniós népek kulturális szokásaival, kiegészítve a földrajz tárgyból a tanórán tanultakat. Felelevenítették a magyar népszokásokat, és kézműves foglalkozásokkal, alkotó tevékenységgel, kooperativitást igénylő feladatok segítségével ismerkedtek az európai uniós népek világával. Például Hollandiát megismerve tulipánokat hajtogattak, Görögország esetében kalandozások a labirintusban címmel biciklis, görkorcsolyás ügyességi játékot játszottak, az Olaszországgal való ismerkedés farsang idejére esett, amikor a karneváli szokásokat elevenítették fel, farsangi fánkot készítettek az iskolai tankonyhában. Emellett a hazai szokásokról sem feledkeztek meg, pl. októberben a szüreti mulatság hagyományát elevenítették meg, szőlőt préseltek, szőlőkoszorút és csuhébabát készítettek. A program során látványos volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulási eredményeinek javulása, motivációja. 11 A budapesti Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában Népek karácsonya címmel tartottak több héten át adventtől karácsonyig tartó programot, amelynek keretében a tanulók megismerték a világ különböző országainak karácsonyi és Mikuláshoz köthető népszokásait. A kázsmárki Általános Iskolában a többségi gyerekek számára az előítéletek csökkentését, míg a cigány gyerekeknek gyökereik jobb megismertetését tűzték ki célul. A faluban és környékén lengyel, szlovák nemzetiségeket is találni. A földrajz tanulmányozásakor szót ejtenek a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségekről. A honismereti órákon a faluban élő kosárfonó tevékenységével is megismerkedtek a gyerekek. Az emberi élet fordulóihoz köthető események (keresztelő, lakodalom, temetés) jegyeit összehasonlították a roma és a magyar közösségekben egyaránt. Az iskolában kiállítást rendeztek a faluban fellelhető népi mesterségek bemutatására is. Az iskola pedagógusai örömmel nyugtázták, hogy multikulturális programjuk elérte a célját, a tanulók megismerkedtek egymás közvetlen környezetének kulturális sajátosságaival, nyitott és elfogadó attitűddel közelednek társaik felé. 12 A szép példák sorát tovább lehetne folytatni, számos iskolai innováció zajlott az elmúlt években, amely mind-mind jelzi a változások jó irányát hazánkban is. IRODALOM 10 Máténé Túri Katalin Bodnárné Bátori Katalin Hazné Genye Anita: Világjáró projekt. In: Torgyik Judit (szerk.): Világjáró. Szempontok a multikulturális neveléshez. Budapest: Educatio, o. 11 Birinyiné Girdán Éva Pató Józsefné: Helyünk Európában hátránykompenzáló program. In: Torgyik Judit (szerk.): Világjáró. Szempontok a multikulturális neveléshez. Budapest: Educatio, o. 12 Kassay Tibor Bakos Lászlóné Radóczy Gyuláné: Az előítéletek csökkentése a multikulturá lis nevelés eszközeivel. In: Torgyik Judit (szerk.): Minden nap ünnep. Multikulturá lis gyakorlatok itthon. Budapest: Educatio, o. 7

8 LESZNYÁK MÁRTA CZACHESZ ERZSÉBET: Multikulturális oktatáspolitikai koncepciók. In: Czachesz Erzsébet: Multikulturális nevelés. Szöveggyűjtemény tanító és tanár szakos hallgatók számára. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, o. TORGYIK JUDIT: Fejezetek a multikulturális nevelésből. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, TORGYIK JUDIT KARLOVITZ JÁNOS TIBOR: Multikulturális nevelés. Budapest: Bölcsész Konzorcium,

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás

814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás 814 A testnevelés oktatásának kihivásai az általános iskola alsó osztályaiban K1 kompetencia P1 prioritás Intézmény: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar, Szabadka. Szerző(k): Dr.Lepeš Josip,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015. 2 Az ördög a részletekben

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. 2014/15/2. félév

KÖVETELMÉNYEK. 2014/15/2. félév KÖVETELMÉNYEK 2014/15/2. félév Tantárgy neve Oktatási rendszerek és gazdaság PDB1601L Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium PDB1005 Tantárgyfelelős neve

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI TANKERÜLETE

TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI TANKERÜLETE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 TISZACSEGEI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 4066 TISZACSEGE, FŐ U. 95. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT BALMAZÚJVÁROSI

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN. KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata

NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN. KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata A PEDAGÓGUSOK SZEREPE A NEMZETKÖZIESÍTÉSBEN KEM-i Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon - Tata NEMZETKÖZIESÍTÉS AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÉPZÉSBEN - 7 ÉV EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai

Diákok a közösség szolgálatában - önkéntes program bevezetése a KLIK TOLNA MEGYEI középiskoláiban Pályázat adatai Tartalom A pályázat célja... 3 A pályázat részcéljai... 3 Az intézmények által vállalt megvalósítandó tevékenységek (fotók)... 3 SZTÁRAI MIHÁLY GIMNÁZIUM... 3 Székhely Intézmény... 4 Bezerédj István Szakképző

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak.indd 1 Az iskola társadalmi környezete sokat változott az elmúlt években, amelynek hatására a pedagógusok új kihívásokkal szembesülnek mindennapi munkájuk során. Gondoljunk csak

Részletesebben

INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV

INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV 9. PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV Atkár, 2012. június 15. Készítette: Bartókné Lukács Irén igazgató Nagy Mónika GYIV felelős

Részletesebben

Egész életen át tartó tanulás program

Egész életen át tartó tanulás program E. RÉSZ (AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK) E.1. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSSZEGZÉSE Kérjük, részletesen mutassa be a megvalósult projekt lényegét. Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi leírást az Európai

Részletesebben