IV. KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK.

Átírás

1 IV. KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK.

2

3 A Magyar Könyvkereskedők Egyleté' nek alapszabályai. ELSŐ SZAKASZ. A z egylet címe, célja és ta gjai. A z egylet címe, szék helye és célja Az egylet címe: «Magyar könyvkereskedők egylete#; Cim és Székszékhelye Budapest. he y 2.. Az egylet célja: a magyar könyvkereskedők és Gél. rokon ágak érdekeinek megóvása és jólétének előmozdítása. 3.. Eszközül szolgálnék erre különösen: Eszközök. a) Intézmények és berendezések létesítése a kölcsönös Üzleti érintke üzleti érintkezés és leszámolás megkönnyítésére; zés ég*konyi b) meghatározása az általánosan szokásos üzleti szabályok- üzleti szabvának a könyvkereskedők egymásközti érintkezésében, vala- ványok megmint a könyvkereskedők és közönség közt a bolti árak a lapit:isabetartására, illetőleg az árakból engedhető százalékra vonatkozólag. (10.. d), e))- c) a könyvkereskedők és hozzátartozóiknak segélyezése; Segélyezés, segélypénztár létesítése ; d) a könyvkereskedői forgalomban előforduló jogi Elvi kérdések kérdések elvi eldöntése, egy e célra választott jogügyi eldontesetanács által; e) általános könyvkereskedői érdekek előmozdítása, K özös eljárás közös szabályok megállapítása a lipcsei könyvkereskedők más e]fj letek egyletével (Börsenverein deutscher Buchhandler) egyetértve, valamint a fentebbi egylet alapszabályszerü törekvéseinek támogatása; végül közös érdekek megóvása a bécsi könyvkereskedői egylettel (Véréin dér österr.-ungar. Buchhandler in Wien) szabad megegyezés folytán. A felvétel. 4.. Minden magyar könyvárus, a ki az egylet oltalmát Tagság, és a könyvkereskedői üzlet részére az egylet által nyújtott előnyöket igénybe óhajtja venni, tagsági felvételért folyamodhatik az egylethez. Megtörtént felvétel után, az egylet tagjairól vezetett lajstromba igtattatik. M. könyvker. egyl. évkönyv V I. évf. 18

4 274 K Ö Z H A S Z N Ú T U D N IV A L Ó K. Azon könyvárusok, kik az egyletnek nem tagjai, a könyvkereskedelmi üzemnek az egylet által nyújtott elő- j nyeiben nem részesíttetnek. Ezek közé soroltatnak az oly szortiment-kereskedők is, kik az egyletnek nem tagjai. F elvételi kellé- j, A felvételhez szükségeltetik: kek a) A polgári jogok teljes élvezete; b) kimutatása annak, hogy a felvételt kereső a könyvkereskedelmet iparszerűleg űzi, és pedig vagy önállóan saját számlájára, vagy mint valamely részvénytársulat, szövetkezet, vagy valamely jogi személy, nők vagy gyámság alatt állók tulajdonát képező könyvkereskedés felelős igazgatója. Ezen kimutatás a kereskedelmi céglajstrom kivonatával eszközöltetik ; c) írásbeli kötelezvény kiállítása, hogy magát mindenekben az egyleti alapszabályoknak, valamint a közgyűlés és a választmány alapszabályszerű határozatainak aláveti (10. e)) ; d) az 5 frtnyi beiratási díj lefizetése. F elv é tel vagy 6.. Az 5.. b) és c) pontja alatt említett iratok felvisszautasitás. vételi folyamodványnyal nyújtandók be a választmányhoz. A választmány átvizsgálja azokat és szabadon dönt a felvétel, vagy visszautasítás mellett. Visszautasítás esetében a F elfolyam odás felvétel felett való döntés felfolyamodás alapján a közgyűlés a közgyűléshez. á ta] történik; a közgyűlésig a felvétel függőben marad. (32.. b)). ;«7.. Felvételi folyamodvány visszautasításánál a válasz mány nem köteles az indokokat közölni. F eltételek ki- 8.. A felvételek kihirdetése a «Corvina» 'című egyleti h irdetése, közlönyben történik. K izárvik a felv ételből. K ötelességek. T agdíj fizetés. 9.. A felvételből kizárvák okvetlen mindazok, kik oly kereskedést vesznek át, melynek előbbi tulajdonosa kötelezettségeinek az egylet tagjaival szemben teljesen eleget nem tett. A tagok k ötelességei Minden tagnak következő kötelességei vannak: d) a közgyűlés által meghatározott évi járulékot (32. i;. c)) az egyleti pénztárba pontosan befizetni. Ha valamely tag, az előzetes felszólítása dacára is elmulasztja a járulékot befizetni, a választmány fel van jogosítva ily hátralékokat egy budapesti competens biróság által behajtatni; C égváltozás b) minden változás a cégben, valamint a tulajdonos, bejelentése, cégtárs. vagy felelős igazgató személyében, a választmánynak azonnal bejelentendő; S zabályok és c) saját személyére s üzletére, illetőleg azon üzletre határo zato k be- n zve> melynek cégtársa vagy felelős igazgatója, az egylet ta rtása. aiapszabályait, valamint a közgyűlés és választmány szabályszerű határozatait pontosan betartani (95. ):_ d) a közönséggel szemben százaléknak számokban vagy té tih lm a. jjrág jjjkban va ó nyilvános ajánlásától tartózkodni; J e) a közönséggel szemben való eladásoknál a bolti úrtól* csak annyiban eltérni, a mennyiben az egylet által alapszabályszerüleg meg van engedve. S zázalék h ird e - Bolti árak beta rtása.

5 K ö z h a s z n ú t u d n i v a l ó k. 275 Kiadóknak kivételes esetekben szabad, kiadásukból egyes műveket kivéve bárminemű iskolakönyvet nagyobb példány-számban hatóságoknak, intézeteknek, társulatoknak vagy egyleteknek különösen leszállított áron, vagy közvetlenül, vagy valamely sortiment-könyvkereskedő útján szállítani. f ) a kiadók akarata ellen, kiadványaikat oly könyvkereskedőknek és viszoritelárusítóknak semmi szín alatt sem szállítani, kik vagy az egyleti választmány, vagy a közgyűlés által az egyleti intézmények és berendezések élvezéséből kizárvák. A tagok jogai Minden tagnak következő jogai vannak: a) kiadók által megszabott könyvkereskedői százalék élvezete, melyre minden egyleti tag tarthat igényt. A kiadó ennek megadását általában nem tagadhatja meg. ha csak oly személyes viszonyok nem állanak fönn a felek közt, melyek a megrendelő fél rosszhiszemű eljárása folytán, a kiadó félnél indokolttá teszik, bármiféle összeköttetés kerülését. Ily esetekben felmerült panasz folytán a jogügyi tanács dönt; b) a közgyűlésekben részt venni; c) bármely tisztség megválasztására, az alapszabályokban meghatározott korláton belül; d) az egylet által alkotott intézmények és berendezések élvezete; e) igény az egylet által kibocsátott nyomtatványokra, ingyenesen vagy leszállított áron ; / ) az egyleti közlöny ingyenes járatása oly kötelezettséggel, hogy azt nem-könyvkereskedőkkel csak a választmány engedélyével közölheti, és oly könyvkereskedőkkel, kiknek kizáratása az egylet által elhatároztatott, semmi szín alatt sem; g) a cég felvétele az egyleti választmány felügyelete alatt kibocsátandó könyvkereskedői jegyzékbe: h) az egyleti közlöny használata üzleti hirdetésekre, a közgyűlés által meghatározott kedvezményes áron Az egyleti közlöny, a jegyzékek, valamint más egyleti nyomtatványok, a választmány engedélyével kivételesen nem egyleti tagoknak is átengedhetők a megszabott áron, és hasonlókép a «Corvina» nem egyleti tagok által felhasználható hirdetésekre. Kizárt tagoknak a lap küldése és annak használata hirdetésekre, valamint minden egyleti intézmény és berendezés igénybevétele megtagadandó, szintúgy minden nem egyleti tagnak, kik ellen oly tények merültek fel (18., 19..), melyek egyleti tagnál a kizáratást vonnák maguk után A választmány oly tagoknak, kiknek kizáratását elhatározta, a közgyűlés határozatáig a lap küldését beszüntetheti, s annak használatát hirdetésekre, valamint az egyleti intézmények és berendezések élvezését megvonhatja. K iv éte le k. S z á llítá s i tila lom. T a g sá g i jogok. 1 8 *

6 KÖZHASZNÚ TU D NIVALÓK. t a g s á g szem élyi. G y ám ságoltak nők jogai. T agsági jegyzék. Tagság elvesz* tése. 14. Nem tagok a u. -ban említett jogokat nem élvezhetik, akár űzik a könyvkereskedelmet iparszerűleg, vagy sem. (4..) A tagság Tagságot csak személy bírhat. Minden tulajdonos, cégtárs, vagy valamely üzlet felelős igazgatója az egyletbe való belépéssel csak személyesen szerzi meg a tagságot. Gyámság alatt állók és nők a 11.. f) pontjából folyó jogok gyakorlására nincsenek feljogosítva, a 11.. b) pontjából kifolyókra csak megbízottak által, kiknek egyleti tagoknak kell lenniök. A tagok jegyzéke Az egylet összes tagjairól a választmány felügyelete és felelőssége mellett jegyzék vezettetik, melybe a tagok neve és cége, valamint minden változás bejegyeztetnek. (10.. 6))., A tagság elvesztése A tagság elvész: 1. halál által; az üzlet azonban, melynek az elhalt tulajdonosa, cégtársa, vagy helyettes képviselője volt, a naptár-év végéig, melyben a halál bekövetkezett, az elhaltnak jogait gyakorolhatja, kivéve a n.. b) és c) pontja alatt felsoroltakat; 2. hallgatag kilépés által. Kilépettnek tekintetik: a) az, ki a szabályszerűen kivetett járulék fizetését megtagadja (10.. a) ) ; á g b) az, ki a szabályszerűen kivetett járulékkal egy évig (az első fizetési felszólítástól számítva) kétszeri felszólítás dacára hátralékban marad. A kilépés időpontjául a 2. pontban említett esetben a fizetés megtagadásának ideje, illetőleg az év vége vétetik; 3. ha a tag az üzlet űzését, vagy vezetését abbanhagyja, akár önálló volt, akár más számlájára vezette (4.. b)). A 3. pontban említett eset nem következik be, ha az illető tag kijelenti, hogy továbbra is az egylet kötelékében marad, s ha azt a választmány engedélyezi; 4. szabályszerű kizáratás által. ( ) K izá ra tás. A kizáratás és annak indokai Ha valamely tag megbecstelenítő vétséget követett el, a kizáratásnak a választmány által kell megtörténnie Egyéb esetekben a kizáratás a választmány előterjesztésére is, de csak a közgyűlés határozata folytán történhetik, és p.:

7 KÖZHASZNÚ TUD NIVALÓK a) az 5.. c) pontjában elvállalt kötelezettségek szándékos elmulasztása folytán ; b) a felvételre szükséges adatok szándékosan hamis beszolgáltatása, vagy azok megszűnése következtében. Ilyen határozat érvényességéhez a szavazatok két harmada szükséges. A kizárási eljárásról Minden tagnak jogában áll panaszt emelni a K izárási eljárás választmánynál más egyleti tagok ellen, kik az alapszabályok ellen vétettek; a választmány megvizsgálja a panaszt, és ha alaposnak találja azt, intést meneszt az illetőhöz. Ha az illető ellenvetést tesz, vagy fel sem szólal, úgy a választmány kötelessége a kizáratás iránt intézkedni és arról a bepanaszoltat értesíteni. Jogában áll azonban az illető értesítés kézhezvétele után számítandó 14 nap leforgása alatt a választmánynál válasz- V álasztott tott bíróság kiküldetését kérelmezni, mely az ügyet ismét át- iros g' vizsgálja, s eldönti. Ha nem sikerül a bíróságnak az ügyet rendezni, vagy a panaszolt egyáltalán nem kéri a bíróság létesítését, úgy az egyleti tagok a választmány által az ügyről értesíttetnek és a kizáratás iránti eljárás kezdetét veszi A bíróság a választmány által kijelölt s a pana- V álasztott bírószolt által kinevezett két-két tagból alakul, kik egy ötödiketsag elnökül választanak. Ha ezen elnöki választás iránt megegyezés nem jöhet létre, úgy a választmány nevezi ki azt A kizáratás vagy kilépés napjától kezdve az illető tag Kizárt jogai minden joga az egylet s annak vagyona iránt megszűnik. m egszunte. A kizáratás kihirdetése A kizáratás a választmány által az egyleti közlöny K izárás kihirútján tétetik közhírré. detese. Kizárt, v a g y önként kilépett tagok újbóli felvétele Kizárt tag csak a közgyűlés határozata folytán Kizárt; yagy kivehető fel újólag a tagok sorába. vétele 25.. A pontja szerint kilépett tag a választmány által a beiratási összeg s az esetleg hátralékos járulékok lefizetése után vehető fel újólag. A választmány felvan jogosítva, az újólag felvételt kérőnek a beiratási díjt elengedni. ' MÁSODIK SZAKASZ. j í z e g y le t ig a z g a tá s á r ó l. A z egylet közegei Az egylet közegei: a) a közgyűlés; b) a választmány; c) a számvizsgáló bizottság. Közegek.

8 278 k ö z h a s z n ú t u d n iv a l ó k. K özgyűlés. H a tá ro z a t képes. R endkívüli közgyűlés. K özgyűlés kihirdetése. K özgyűlésen m egjelenés. Közgyűlés h a t á r ő r e. E L S Ő F E J E Z E T..4 közgyűlésről. A közgyűlés A közgyűlés az egylet közakaratát képviseli s évenként a nyári hónapokban egybehívandó A határozatképességhez legalább 20 tag jelenléte szükséges. Ha nem volna ily gyűlés határozatképes, úgy egy negyed év leforgása alatt két héttel előbb az egyleti közlönyben közzétett hirdetés által új közgyűlés hivandó egybe, mely tekintet nélkül a tagok számára, határoz A választmánynak jogában áll azonkívül rendkívüli közgyűlést egybehívni. Köteles erre, ha azt a tagok legalább negyed része Írásban indítványozza Minden rendes közgyűléshez a választmány köteles legalább két héttel, minden rendkívüli közgyűléshez legalább három héttel előbb az egyleti közlönyben, a napirend felemlítésével, meghívást közzétenni Minden tag, ki a közgyűlés idejekor Budapesten, tartózkodik, köteles a közgyűlésben részt venni Egyedül a közgyűlésnek áll jogában: á) a választmány és számvizsgáló-bizottságnak egyévi tartamra való megválasztása; 6) kifogásolt vagy megtagadott felvételek eldöntése, valamint valamely tag kizáratása, a mennyiben annak a választmány által nem kellett már megtörténnie ; c) az évi járulékok meghatározása ; d) az egyleti vagyon felőli rendelkezés, valamint az e) a választmány elleni esetleges panaszok eldöntése; előirányzat és beszámoló jelentés helybenhagyása (elmarasztalás, felmentés); /) az alapszab. módosítása, vagy az egylet feloszlatásának elhatározása, mely határozatok azonban csakis belügymin. jóváhagyás után válnak jogerejűvé. ( ); 3 g) könyvárusi szokások és a könyvkereskedők egymás közti vagy a közönséggel szemben megállapítandó szabályok szentesítése. E lnöklet. N apirend. Évi jelentés. Elnöklet A közgyűlés az egyik elnök, vagy mindhármuk megakadályoztatása esetében a választmány köréből választandó helyettes által nyittatik meg, vezettetik és oszlattatik fel. Csakis az elnök joga a tárgyalás alá hozandó tárgyak sorrendét meghatározni és a rend fentartásáról gondoskodni. Az eszközök, melyek az iránt rendelkezésére állanak: rendreutasítás, a szó megvonása és a gyűlés elnapolása. A k özgyűlés napirendje. 3 ^, g. Minden rendes közgyűlésen évi jelentés teendő,

9 KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK. valamint határozat hozandó az egyleti vagyon kezelésére vonatkozólag (32.. d).) 35.. Indítványok a rendes közgyűlés napirendjéhez, indítványok, egy héttel előbb a választmánynál benyújtandók. Később beérkezett indítványok csak tiz tag pártolása és a választmány beleegyezésével tárgyalhatok és dönthetők el Az elnök köteles, oly tárgyról is tárgyalást N apirenden elő engedélyezni, mely a napirenden bár nem fordul elő, de "^yaíása a melyet tiz tag ajánl. A vita bezárásának ajánlatához 5 tag vita bezárása, támogatása szükséges A rendkívüli közgyűlés napirendjén elő nem R endkívüli forduló tárgyak tárgyalás és határozathozatal végett, lég- koi^endj>e.napi" alább egy héttel a rendkívüli közgyűlés megtartása előtt a választmánynak benyújtandók és a választmány által az egyleti közlönyben, mint a napirend pótlékai közlendők. V álasztás és szavazás A közgyűlés határozatai, a mennyiben azok jelen Határozatalapszabályok értelmében nem kívánnák meg a bizonyos oza a ' szavazati számot, a jelenlevő tagok és képviseltek szótöbbsége által hozandók A leszavazás módozatait az elnök határozza meg. Szavazás módja. Tagok felvételénél vagy kizáratásánál, az elnökség vagy választmány elleni panaszoknál vagy öt tag kívánsága folytán titkos szavazás történik. A szavazati jegyek besze- Titkos szavadése az elnök által kinevezettek által eszközöltetik. 4.. Úgyszintén a közgyűlés összes választásainál Tisztujitás. (a pótválasztásoknál is) szavazati jegyek beadása által határozott szótöbbség mellett szavaztassák le. Az ez esetbeni külön intézkedéseket az elnökség teszi és hozza nyilvánosságra. Ha az első választásnál határozott szótöbbség nem volna, úgy a két legtöbb szavazatot nyertek közt uj szavazás történik. Egyenlő szavazatoknál az elnök dönt A reá esett választást, fontos és elismert okok M egválasztás nélkül senki sem utasíthatja vissza. (65..) A ki az elnök- e a asa' ség egyik tisztségét viselte, a reá következő évben e tisztség elfogadására nem köteles. A kilépők azonban újra választhatók. (66..) A távollévőkre a közgyűlés törvényes határozatai kö- T ávollevők telezők, de meghatalmazott képviselő által helyettesittet-! p^ s a sza" hetik magukat, kik a gyűlés előtt egy nappal az e czélra kiállított meghatalmazást az elnöknél bemutatni tartoznak. A közgyűléskor Budapesten tartózkodó tagok csak betegség esetén választhatnak vagy szavazhatnak képviselő által. Senkisem képviselhet két szavazatnál többet. Jegyzőkönyv A közgyűlés összes tárgyalásairól és hozott határoza- Közgyűlési tairól jegyzőkönyv veendő fel, mely az egyleti közlönyben közzé- legyzok5nyvtétetik. A jegyzőkönyv ajegyző, az elnök és a közgyűlés által a jegyzőkönyv hitelesítésére választott két tag által aláírandó.

10 28o KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK. V álasztm ány. V álasztm ány hatásköre. MÁSODIK FEJEZET. A v á la s z tm á n y r ó l. A választm ány tagjai A választmány következő tagokból áll: az elnökből; a két alelnökből, kiknek egyike a vidéki tagok sorából választandó; a titkárokból; a pénztárnokból; az ellenőrből; a könyvtárnokból; a 16 választmányi tagból (fele részben vidéki tagok). A választmányba azonkívül 3 fővárosi és 3 vidéki póttag választatik. Az egylet ügyészét a választmány választja. A választm ány jogai és kötelességei A választmány az egyletet önállóan képviseli, a mennyiben a jelen alapszabályok azt nem korlátoznák. Különös kötelessége : a) az egyleti alapszabályokat föntartani és a határozatokat keresztül vinni; b) uj tagok felvételét eszközölni; c) a közgyűlést egybehívni; d) bizottságokat kiküldeni; e) a pénztári ügyeket, valamint az egyleti vagyont kezelni; a következő év előirányzatát és a beszámoló jelentések szerkesztését eszközölni; f ) feladata egyáltalában az 1. -ban említett czél elérésére szolgáló intézkedések megtétele és sürgős esetekben rendkívüli rendszabályok alkalmazása az egylet és a könyvkereskedelem érdekében. _ J A választmány az ügyek elintézése czéljából lehetőleg havonként tart legalább egy ülést. H ivatalos h irdetm ények. V álasztm ányi h atáro zato k kötelező ei eje, Hirdetések A választmány összes hirdetményei az egyleti közlönyben (Corvina) tétetnek közzé, mely az egyletnek hivatalos közlönye. Áz ilynemű hirdetések amagyar könyvkereskedők egylete elnöksége)) aláírással közlendők Minden hivatalos irat. vagy kibocsátvány a bélyegző előnyomása után az egyik elnök és a választmány egy másik tagja (lehetőleg a titkár) által aláírandó, az okiratok és meghatalmazások azonkívül az egyleti pecséttel látandók el. A választm ányi határozatok kötelező ereje A mit a választmány az alapszabályok értelmé-. ben, az egylet nevében elhatároz, az az utóbbira nézve

11 KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK. 281 kötelező, mihelyt az az egyleti közlönyben, vagy körlevél utján a tagok tudomására hozatik. A választm ány szavatolása Oly választmányi határozatokért és cselekede- V ála sztm án y tekért. melyek az alapszabályokkal ellenkeznek, továbbá szavatolásamulasztásokért a választmány tagjai, a mennyiben azok mellette szavaztak, vagy benne résztvettek felelősek. A z elnökök kötelességei Harmadik személyekkel szemben az egyletet E lnöki hatás képviselni. Minden tárgyaláson, ha hivatalos minőségben körvesz részt benne, az első elnököt illeti meg az elnöklés és az ügyek vezetése. Szintúgy ő köteles a hozott határozatokat keresztülvinni. Akadályoztatás esetén az alelnökök egyike veszi át annak kötelességeit. Ha a három elnök egyike sincs jelen, úgy a választmány saját kebeléből választ az ülés tartamára elnököt. A titkárok kötelességei A két titkár köteles a választmány ülésein Titkári hatásvagy a közgyűlésen, közös megegyezés folytán a jegyző- kör' könyvet felváltva vezetni, az egyleti archívumot kezelni, a levelezést elintézni, a mennyiben az más személynek át nem adatnék. A pénztárnok, ellenőr és k ön yvtám ok kötelességei A pénztárnok tartozik az egyleti vagyont a vá- Pénztárnok, lasztmány által meghatározott alapon gondozni. etárnok hatás-" 52- A? ellenőr az összes nyugtákat és számlákat köre. ellenjegyzi. O tartozik felügyelni, hogy a tagsági dijak és a hirdetési dijak pontosan befolyjanak, hogy minden havi ülésen a pénztárnok által szerkesztett s általa ellenjegyzett kimutatás benyujtassék. Kötelessége az egyleti könyvek és vagyon havonkénti megvizsgálása. Az egyleti könyvtár megőrzése és gondozása a könvvtárnok feladata. HARMADIK FEJEZET. j í bizottságo kró l. A bizottságok beosztása Az egylet rendes bizottságai: R endes bizotta) a segélypénztár bizottsága; ságok. b) a jogügyi tanács Á rendes bizottságok ügyrendet tartoznak ki-

12 2 8 2 KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK. Segélypénztári izottsag. Jo g ü g y i tanács. dolgozni s jóváhagyás végett a választmánynak bemutatni a rendkívüli bizottságok csak a választmány kívánságára A segélypénztár bizottságról A segélypénztár bizottsága 5 tagból áll, kiket a választmány kebeléből kiküld. A pénztárnok és ellenőr ezenfelül mindenesetre a bizottságba kiküldendő. Elnökét a bizottság maga választja A bizottság feladata a 3.. c) pontja értelme szerint az egylet által alapítandó segélypénztár kezelése. Működésében zsinórmértékül szolgál az egyleti közgyűlés által megállapított «Segélypénztári szabályzata. A jogügyi tanácsról A jogügyi tanács négy tagból, és 2 póttagból áll. Az egyleti ügyész a tanácsnak hivatalból tagja. Feladata: a) jogerejü szabályok megállapítása, a mennyiben a kereskedelmi törvényben a könyvkereskedelem sajátszerü érdekei nem volnának kellőleg érintve; b) könyvkereskedői jogszokások codificálása, a mint azok idővel a könyvkereskedelmi üzemben érvényre jutottak. Az a) és b) pontban említett munkálatok a bizottság által a választmány utján nyújtandók be a közgyűlésen szentesítés végett; c) fennálló jogszokások eltérő magyarázata esetében elvileg dönteni. A c) pont értelmében hozott határozatok végrehajtása a választmányra tartozik A jogügyi tanács határozatait oly tanácskozásokban hozza, melyekben 5 tag részt vesz. Ha az ügy egyik bizottsági tagot illeti, úgy annak helyébe egy póttag hívandó be. R endkívüli bizottságok. Rendkívüli 59.. Rendkívüli ügyek elintézésére a közgyűlés vagy izo sago. a vá]as2tmány rendkívüli bizottságokat küldhet ki A rendkívüli bizottságok a reájok bízott munkálatokat elvégezve, azokat az elnökségnek adják át. Számvizsgálók. NEGYEDIK FEJEZET. A szám vizsgáló bizottság A közgyűlés az elnökségen kivül választ az elnökséghez nem tartozók közül három tagból álló Számvizsgáló bizottságot A számvizsgáló bizottság tartozik az egylet

13 KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK pénztárt, a beszámoló jelentést, az előirányzatot, melyet a pénztárnok két héttel a közgyűlés előtt köteles átszolgáitatni, átvizsgálni, az egyleti vagyon, alapítványok és örökségek rendes elhelyezéséről meggyőződni, vizsgálata eredményét az egyleti közlönyben közzétenni véleményével azt a közgyűlés elé terjeszteni és a választmánynak a közgyűlés által kimondott felmentvényt irásbelileg a pénztárkönyvben megadni. Ezen elismerés a választmányt későbbi igények ellen biztosítja. ÖTÖDIK FEJEZET, A választm ányt, a bizottságokat és a szám vizsgáló bizottságot illető általános határozatok. Ingyenes igazgatás A választmány és a bizottságok tagjai ingyen in g y e n es igazvégzik teendőiket. 6-1 s' H atározatképesség Határozatok csak a választmány legalább három V álasztm ánytagja jelenlétében hozhatók. határozatképes- K ötelezettség valam ely tisztség átvételére Tisztség átvételére minden tag köteles (41..), T isztségviselés kivéve, ha a 60-ik évet meghaladta, vagy már másnemű kote ezetts Setisztséget visel. Az utóbbi körülmény azonban az elnökségbe való választás visszautasítására nem jogosít fel, csakhogy ezen esetben másnemű tisztségeiről az egyletben köteles lemondani. Más visszautasitási indokok fölött a választmány dönt és ha az indokok mérvadóknak találtatnak, uj választás eszközöltetik. Ú jraválasztás és visszautasítás A választmányból és bizottságokból kilépő tagok u)ra választás, újra választhatók. (41..) 67.. A kilépőknek jogukban áll, a jövő évben reájuk esett választást, az indokok megadása nélkül visszautasítani, kivéve a rendkívüli bizottságokba való választást. T isztségről való lemondás Az elnökség vagy bizottság minden tagjának L eköszönés, jogában áll év közt is hivatalát letenni, ha oly okok merülnek fel, melyek a választás visszautasítását megengedték volna.

14 284 KÖZHASZNÚ TU DN IV ALÓ K. A lapszabály válto ztatása. Az eg y let feloszlása. Feloszlás kimondása. Feloszlatás hivatalból. HARMADIK SZAKASZ. Á lta lá n o s h a tá ro z a to k. A z alapszabályok m egváltoztatása Az alapszabályok megváltoztatására a választmány, vagy 10 egyleti tag által tett indítvány tétele szükséges ; utóbbi hat héttel az évi közgyűlés előtt az elnökségnél benyújtandó. Az elnökség köteles azt három héttel a közgyűlés eló'tt az egyleti közlönyben az indokokkal közzé tenni, s azt napirendre kitűzni Az alapszabályok megváltoztatására 30 tag jelenléte, s a közgyűlésen jelenlevő tagok szavazásának kétharmada szükséges. A z egylet feloszlatása Ha a tagok legalább egyharmada által három hónappal a közgyűlés előtt Írásbeli indítvány nyujtatnék be a választmánynál az egylet feloszlatására nézve, úgy a választmány köteles azt a legkijzelebbi rendes közgyűlésen, melyre valamennyi tag. az egyleti közlönyben háromszor közzétett felhívás által meghívandó, előterjeszteni Ha a közgyűlésen a bélyegzett szavazati jegyek által megejtett szavazás utján a jelenlevő tagok három negyedrésze az indítvány tárgyalhatását elfogadja, úgy egy rendkívüli bizottság választatik, mely 4 választmányi tagból és 8 más egyleti tagból áll A választmány ezen bizottság tanácskozásának eredményét legkésőbb három hónappal az évi közgyűlés előtt, vagy ha ez egy rendkívüli közgyűlés elé volna terjesztendő, legkésőbb hat héttel annak megtartása előtt tartozik az egyleti közlönyben, vagy körlevélben közzé tenni és az egybehívott közgyűlésnek határozathozatal végett előterjeszteni Háromnegyed szótöbbséggel elhatározott feloszlatás esetében, az azonkori egyleti vagyon, mint illethetlen alapítvány a magyar könyvkereskedők "segélyalapjához (3- e)) csatoltatik Ha az egylet az alapszabályaiban megállapított czélját szem elő # tévesztené, vagy hivatásának meg nem felelne: annak működése, a mennyiben az egyes tagok vagyoni érdeke, avagy az állam érdeke veszélyben forogna, kormányilag felfüggesztendő, s maga ezen egylet a megindított vizsgálat eredményéhez képest feloszlatható, vagy alapszabályai megtartására köte a feloszlás terhe alatt lezhető.

15 Magyar könyvkereskedelmi szokásjog. (Szövegét lásd az É vkönyv III. évf és IV. évf I ). Választmányi ügyrend. (Szövege az Évkönyv III. évf lapján.) Szabályzat a «Magyar K önyvkereskedők Egyleten tagjai által az üzleti forgalomban a közönségnek nyújtható kedvezm ények tárgyában. 1.. A jelen szabályzat intézkedései az egyleti alapszabályok 3. -ának b) pontján; 10. -ának d) e) pontjain és az egyleti közgyűlés által törvényerőre emelt ((jogszokások)) 30. -án alapulnak. 2.. Az 1. -ban idézett szakaszokban foglalt intézkedések szerint mindazon ezégek által, melyek az egylet kötelékébe tartoznak, a vevő közönséggel szemben a bolti árak tartandók be. 3.. Tilos ezek folytán nyilvánosan, azaz a sajtó, falragaszok, körlevelek, könyvjegyzékek, vagy hasonló a nyilvánosság szolgálatában álló eszközök felhasználásával a közönségnek százalékot akár leengedés alakjában, akár ezt helyettesitő kedvezmények Ígérgetése által hirdetni, avagy ajánlani. 4. Ép igy tilos bármiféle engedmény szóbeli ajánlása. Az ily ajánlások, nehéz ellenőrzésük és kipuhatolásuk folytán különös szigorral fenyitendők. 5.. Százalék engedése általában még akkor is megtagadandó, ha a vevő kéri azt. Kivételeknek csak akkor van helye, ha az öt forintot meghaladó készpénzvásárlásoknál a vevő a vásárt a rabattengedménytől függővé teszi. De ily esetben az engedmény io0/0-on túl nem mehet. 6.. Kivételt képeznek továbbá: a) Nyilvános könyvtárak és ilyenekkel biró közintézetek, iskolai és népkönyvtárak, olvasókörök és kaszinók, közmivelődési és jój^konysági egyletek, tanítók, kik tanitványaik iskolakönyvszük-

16 f KÖZHASZNÚ TUDNIVALÓK. ségletét közvetítik. Mindezek legfeljebb io /0 engedményre tarthatnak igényt mindaddig, mig a külföldi társegyletek ugyanily föltételek mellett szállítanak. b) Viszontelárusitók, kik az egyletnek bár nem tagjai, de a könyvekkel kereskedést iparszerűleg űzik. Ezek általában i5 /0-nyi, az egyetemi nyomda és Szt. István-társulat kiadványai után io'vo-nyi engedményben részesíthetők, ha a vidéken űzik üzletüket s a szabályzat betartására kötelezkedtek. A fővárosban ellenben csupán engedélyezett elárusítóknak adhatók el könyvek, m elyekért a szállító könyvkereskedő vállal szavatosságot a szabályzat betartása iránt. c) U gyancsak kivétetnek colportage-czikkek, naptárak, ponyvakiadványok és egyéb a házaló ipar tárgyát képező vállalatok (köszöntők, levelezők, szakácskönyvek, képeskönyvek, népies iratok), melyek terjesztésénél a kiadók /o és szállítás dolgában nincsenek az egyleti tagokhoz kötve. d) Kiadóknak az alapszabályok 10. -ának é) pontja értelmében egyes különösen indokolt esetekben meg van engedve egyes m űveket kivéve bárminemű iskolakönyvet tömegesebb példány számban hatóságoknak, intézeteknek, társulatoknak külön leszállított áron akár közvetlenül, akár valamely szortiment közvetítésével szállítani. 7.. Kizárja e szabályzat bárminemű kedvezmények nyújtását, a mennyiben megtiltja a bérmentes csomagokat, porto-megtéritéseket, ingyenpéldányokat, egyszóval mindama kedvezményeket, melyek alkalm asak arra, hogy a rabatt értékét helyettesítsék vagy pótolják. Bérmentes küldemények megengedvék : a) megtekintésül küldött könyvszállitm ányoknál; b) ha a megrendelés összege az 5 frtot meghaladja, de ezt nyilvánosan hirdetni nem szabad. 8.. «Ingyen könyvek)) csak a következő esetekben adhatók : a) iskolakönyvek mutatványpéldányai az iskolai igazgatóságoknak és szaktanároknak; b) ajándékok tanintézetek, jótékonysági- egyleteknek, tanulói könyvtáraknak, azok külön kérelmére. Az ily ajándékok azonban csak esetről esetre adhatók s nem képezhetik valamely üzletkötés feltételét. 9.. A 3. -ban foglalt hirdetési tilalom kiterjed az ban felsorolt esetekre Is Antiquaroknak, kik az egyletnek nem tagjai, általában nem szabad szállítani, kivéve a 6.. c) és 12.. a) alatt felhozott esetekben Folyóiratokból árengedmény egyáltalán nem adatik Fenti határozatok nem vonatkoznak : «) Oly irodalmi vagy művészeti kiadványokra, melyek már az ódondászathoz tartoznak. Az ily müveknél, a mennyiben a bolti áron alul hirdettetnek, világosan és félremagyarázhatlanul megjegyzendő, hogy azok ódon, eseleg használt, vagy hibás állapotban vannak, vagy már a kiadó által is leszállított művek. b) Zeneművekre, minthogy azokra külön eladási határozványok vannak megállapítva.

17 KÖZHASZNÚ T Ü D N ÍV A tó K Leszállított áru műveknél, bolti árnak a kiadó által megszabott olcsó ár tekintendő. "B ü n tetési Jia tá ro z a to k A ki a fenti megállapodások ellen 'fcármikép vét, első esetben 100 frt, második esetben 200 frt, harmadik esetben 300 forint birsággal büntetendő. Ellenszegülő czégektől a számla időlegesen vagy véglegesen megvonandó, mely rendszabály esetleg még annyira is szigorítható, hogy velük minden összeköttetés még a készpénzszállítás is megszakítandó. Ugyané büntetés éri azt, ki alattomban a kizárt ezégnek bármikép szállít. (Alapsz. 10. f ) pont.) 15.. Az eljárás a következő : Az, ki e szabályzat megszegéséről bizonyítékra tesz szert jelentést tesz az egyleti elnöknek vagy helyettesének, ki a választmányt legfeljebb 10 nap alatt külön gyűlésre hivja egybe, megnevezvén a napirend tárgyát, s előlegesen értesítvén a vádlottat a vád részleteiről, hogy az esetleges ellenbizonyitékait beszerezhesse. Az elnök előadja a vádat, meghallgatja a vádlott védelmét, tárgyalásra bocsátja az ügyet s végül bezárja a vitát és szavaztat. A szótöbbséggel hozott ítéletnek vádlott tartozik magát alávetni. Ha vádlott meg nem jelenik, az ítélet az ő meghallgatása nélkül hozatik (makacssági elmarasztalás) Az ily határozat azonnal érvénybe lép s a mennyiben bírság állapíttatott meg, ez 3 nap alatt lefizetendő az egyleti pénztáros kezeihez. Az elitéit sérelmének orvoslása miatt, birtokon kívül, a következő közgyűléshez felebbezhet Az ily bírságpénzek az egyleti segélyalap javára esnek. Egyezmény, a budapesti kiadók és könyvkereskedők között a vevő közönségnek adandó kedvezm ények tárgyában. (Létesült 1878 szept. 1 -én, módosult 1879 márcz. 15-én; 1881 aug. 26-án; 1887 aug. 27-én és 1890 aug. 24- n). (Szövege az É vköny III. évf lapján.) T anköny vengedélyezés. I. Szabályzat a népoktatási és kisdedóvó intézetek, felsőbb leányiskolák, valamint a kereskedelmi és alsófoku ipariskolák tan- és segédkönyveinek megbirálása, engedélyezése és használatba vétele tárgyában (55800/91. számú közokt. min. rendelet). (Szövegét lásd : É vkönyv II évf. I95. lap.)

18 2 0 8 K Ö Z H A S Z N Ú T U D N IV A L Ó K. 2. Szabályzat a középiskolai tankönyvek és segédkönyvek megbirálása, engedélyezése és használata tárgyában (54 043/91. sz. közokt. min. rend.) (Szövegét lá sd : É vkönyv II. évf lap.) 3. A közokt. min. 17,358/88. sz. rendelete az approbált nép-, polgári- és keresk. iskolai könyvekről kiadott I. jegyzék kibocsájtása alkalmából. (Szövegét lásd : É vkönyv II. évf. 207 lap.) Állam i népiskolákban használható tankönyvek. A közokt. miniszter 3 rendelete az állami és áll. segélyezett iskolákban használandó tankönyvek tárgyában. (Szövegüket lá sd : Évkönyv II. évf lap). Tankönyvek külkiállitása. A közokt. minister 42929/91. sz. rendelete. (Szövegét lá sd : É vkönyv II. évf lap.) Colportage-iigy. (A Colportage-ügyre, vonatkozó törvények és rendeletek. (Ld.: Évkönyv IV. évf ). Naptárbélyegzés. Az erre vonatkozó törvényes intézkedéseket lásd : É vkönyv I I. évf lap. Hirlapok bélyegkötelezettsége. (L ásd : É v k ö n y v II. évi lap.) A hirdetmények (falragaszok) és hirlapi beigtatások bélyegkötelezettségéről. (L ásd : É v k ö n y v II. évf lap.)

19 K Ö Z H A S Z N Ú T U D N IV A L Ó K Számlabélyegzés. A z erre vonatkozó törvényes intézkedések szövege az Évkönyv III. évi lap.; Osztrák számlák bélyegilletéke. (L ásd az É v k ö n y v I I I. évf lapján.) Üzletkönyvek bélyegzése. (Lásd az Évkönyv III. évf. 2 1 ^ lapján.) Hirlapbélyeg engedély, (A z erre vonatkozó törvényes intézkedéseket lá sd : Évkönyv II. évf lat). Hirlapbélyeg tarifa. a) Heti és kétheti lapoknál: 250 grammig i kr. 250 grammon túl 500 gr.-íg minden 100 gramm után még 1 kr. 500 grammnál nehezebb szám szétosztandó. b) Háromheti, havi és negyedévi lapoknál: 500 grammig 100 grammonként 1 kr. joo grammnál nehezebb füzet csak nyomtatvány-portóval postabélyeggel mehet. c) N api és félheti lapoknál: minden számra 1 kr. tekintet nélkül a szám súlyára. A frankirozásra kivéve a b) alatti túlsúlyú füzeteket csakis hirlapbélyegek használhatók. Postaügyi rendeletek. H irdetm ényes levelezőlapok forgalomba hozatala tárgyában kiadott 24561/92. számú minist, rendelet. (S zövegét lásd az É vkönyv I I I. évf la p já n.) Levelezőlapok fölszerelése és díjazása körüli változások tárgyában kiadott 33312/92. számú min. rendelet. (SzÖ /egét lásd az É vkönyv III évf lapján.) M* k önyvker. egyl. év k ö n y v e VI. évf.

20 a go k ö z h a s z n ú T u d n iv a l ó k. Nyomtatvány-küldeményekre irható megjegyzések stb. kiterjesztése tárgyában kiadott 33313/92. számú min. rendelet. (Szövegét lásd az É vkönyv III. évf lapján. 1 Postai m egbízási szolgálatban való változások tárgyában kiadott 33314/92. számú minist, rendelet. (Szövegét lásd az É vkönyv 111. évf lapján.) Postautalványszolgálatban való változások tárgyában kiadott 33315/92. számú minist, rendelet. (Szövegét lásd az É vkönyv III. évf lapján.) Áruminták szabályzatában való változások tárgyában kiadott 33316/92. számú minist, rendelet. (Szövegét lásd az É vkönyv III. évf lapján.) Rabatt-táblázat, ingyen példány adás esetén. Péld. 25 /o 3 /o 33Vs /o 4 /o 50% 60% 75% /o /o % % /o % /. 4/3 43,7 47, , ,2 6/5 37, , ,3 66,6 79,i 7/6 35, ,8 48,6 57,i 65,7 78,6 11/10 31,8 36,3 39,4 45,4 54,5 63,6 77,3 13/12 30,7 35,3 38,4 44,6 53,8 63,1 76,9 35/30 35, ,8 48,6 57,i 65,7 78,6 40/35 34,3 38,7 41,6 47,5 56, ,1 6o/5o 37,5 41,6 44,4 5 58,3 66,6 79,2 125/ , Expressfuvar-díjszabás Lipcséből Budapestre4 (L ásd Évkönyv III. évf lap.) Remittenda- díj szabás Budapestről Lipcsébe. A budapesti feladó raktárától a lipcsei vasút állomás-raktáráig loo kilónként 6 máfka 75. (Bp. bizományos Ullmann és Seligmann.)

21 2 9 1 N YO M TATVÁN Y- (keresztkötés) D ÍJSZ A B Á S. Magyarorszag Ausztria, Bosznia Lichtenstein Novibazár i Németország Románia -0 4-» bjc é 6 B s 2 ri O 0 kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr So » S S i 5 is 33 is IS 36 IS IS 42 IS '5 45 IS is IS Minden további 50 grért Szerbia Montenegró Világpósta-egyes.* * Ide tartoznak '. Afrikai ném. birt.; Afrikai francz. birt., Algéria, Anam, Andorra, Angolország, Antillák, Apia, Argentína, Ausztrália (ang., ném., francz.), Belgium, Bolívia, Brazília, Bulgária, Canada, Chile, Columbia, Congo-áll., Costa-Rica, Cuba, Dánia, Island, Egyes, áll. ész. am. Egiptom, Fernandó-Po, Filippinák, Francziaország, Gibraltár, Görögország, Grönland; Guatamala, Guinea, Guyana, Haiti, Havai, Honduras, Hongkong, India (ang. és francz. Japan, Kambodsa, Kanári szigetek, Kokhinkina, Libéria, Luxemburg, Madagaszkár, Malta, Mexikó, Monaco, Németalföld, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Paraguay, Peking, Perzsia, Peru, Portorico, Portugál, Salvador, Sandomingo, Shanghai, Spanyolország, Svédország, Svajcz, Sziam, Tanger, Tientsin, Tonging, Törökország, Transvall, Tunis, Urga? Uraguay, Venezuela, Zanzibar. 19*

22 292 PO STA C SO M A G -SU LYILLETÉK, melyhez a pénzes levelek, értékküldeményeknél még az értékilletékek hozzászámitandók. Súly bezárólag Hl. V. VI 'i5-7t en k i l o m é t e r t á v o l s á g i g felül frt kr. frt kr. frt kr. 1 kr. frt kr. frt kr. Csakis Ausztria Magyarországban 500 gr.-ig j Ausztria-, Magyar- és Németországban. 5 klgr _ 30 ó « « « I 20 9 « I 5C 10 « I « I «36 72 I « I 26 X «42 84 I « I « I «-- 51 I 02 I «-- 54 I 08 I «57 I 14 I « I «63 I IC 22 «66 I «69 I «-- 72 I «-- 75 I «78 I «-- 81 I «_ 84 I «87 I «-- 90 I Minden további klg.-ért

23 293 Kamatos kamattábla. E táblázat szerint bármely összeg kamatos kamatszerü növekvését meg lehet tudni, ha a táblázatban mutatkozó összeget az elhelyezendő összeggel megszorozzuk. Például: 15 frt 50 kr. 23 év alatt kamatos kamataival mily összegre fog rúgni 51/2 /o mellett. Felelet: 23 év alatt 1 frt, 3 frt 40 krra növekedik, tehát 1 frt 40 kr. X *5 frt 50 kr. = 52 frt 70 kr. > w _ 3 i 10 4 /o 5 /o 5 /,% 6 /o frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. I 1 3 j, 4 I 5 1 5l! [ 1 8 I I ! 1 17 I ( I i I I I I i i I I > I S i i S j * i 'j i 10 29

24 294 Befizetéses kamattábla. E tábla azt mutatja, hogy egy forintnak bizonyos időszakokban való befizetése által, mily összeg gyűl össze bizonyos időben Ṗ éld áu l: Valaki évente 6 frtot fizet egy nyugdíjintézetbe. Mennyit fizetett be 30 év múlva, ha a befizetések 4720/o-al kamatoztatnak. F e le le t: 30 év múlva 41/2 /o kamat mellett évi egy frt befizetése 63 frt 75 kr., tehát 63 frt 75 kr. X 6 = 382 frt 50 kr. *> 3 /o 3 V,% 4% 4 V2 /0 5 /o w frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. I > i > i 5 11 ' i » i ! J i i i V i i i i *3