A Szentírás! története.! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.)

Átírás

1 A Szentírás! története! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.) 1

2 I. A kinyilatkoztatás történe4sége Miért szükséges a knyilatkoztatás? Miért fontos a történe7sége? 2

3 A sok és eltérő istenkép Istenről mindenkinek, minden vallásnak más képe van. Az eltérések alapvető- ek: csak egyik lehet teljesen igaz. Istenképünket megha- tározzák a körülmé- nyeink, élményeink, képességeink és műveltségünk. 3

4 A kinyilatkoztatás szükségessége Ha Isten létezik, és nem mindegy neki, hogy milyen képünk van róla, akkor ő is meg akarja ismertetni magát velünk: kinyilatkoztatja önmagát. A zsidó- keresztény hagyomány szerint ez meg is történt. 4

5 Az általános kinyilatkoztatás Isten nyomokat hagyol önmagáról a teremte7 világon, így annak értelmes vizsgálata sokat elárul őróla. (Róm 1:18-23) Isten a lelkiismeretben is megszólal, megítéli teleinket. (Róm 2:14-16) Mélytengeri átlátszó fejű hal: a két zöld folt a szeme, amivel felfelé néz a saját fején át. Vö. gör. anthróposz = ember, felfelé néző. 5

6 A különleges kinyilatkoztatás Isten nem minden népnek adol kinyilat- koztatást, hanem csak az általa létrehozol népnek: a zsidóságnak. Isten kinyilatkoztatása nem egyszeri esemény volt, hanem évszázado- kon át folyt, az ismert történelem részeként. 6

7 és annak történe7sége EgyüL élt velük, és végül emberként is megjelent közölük. Így adol nekik egyedülálló képet önmagáról, ame- lyet ő határozol meg. Erről tanúskodik a Biblia, és ezért fontos történe7 megbízható- ságának a vizsgálata. 7

8 II. A szövegek fennmaradása - a Szen_rás és az anyag - Fennmaradtak az erede7k? Mire írták a szövegeket? Milyen nyelven írtak? 8

9 Egyetlen erede7 sem maradt fenn Ókori szövegeknél természetes, hogy nincs meg az erede7, csak a másolatok másolatainak a másolatai. A szöveghordozó anyag romlandó. Az erede7 kézirat és a legrégebbi fennmaradt másolat közöl nagy az idő. 9

10 A szöveg hordozója A legrégebbi bibliai szövegek sásra (papi- rusz) és bőrre (perga- men) íródtak. Ezek eleve csak forró éghaj- laton és száraz helyeken (barlang, sír, homok) maradtak fenn. Papírra csak a Kr.u. 9. sz- tól írták a Szen_rást. Moábita kő, Kr.e. 9. sz. arámi felirat 10

11 A papirusz Az egyiptomiak találmánya: a sás szárának csíkjait kereszt- ben egymásra préseltek. Csak a lap egyik oldala volt írható. 11

12 A pergamen A pergamoni görögök találmá- nya (Kr.e. 2. sz.). Papirusz- import hiányában kecskék, juhok bőrét készítelék ki. A lap mindkét oldala írható volt. A papiruszt a 4. sz- ra szorítola ki. 12

13 Tekercsek A lapokat egymás- hoz ragasztolák, tekerccsé göngyöl- ték. Kezdetben a bőr lapokat is tekercscsé varrták össze. A hosszabb tekercsek végeit rúdra rögzítelék, és ezeket párhuza- mosan forgatva lapoztak. 13

14 Könyvek A Kr.u. 2. sz. elején terjedt el a könyv forma. A papirusz vagy pergamen íveit összehajtot- ták, a füzeteket pedig a gerincüknél összevarrták. A kódex könnyen lapozható. 14

15 Kódexek A könyv formát keresz- tények terjesztelék el. Jelentős kódexek: Kr.u. 4. sz. C. Sinai7cus [א] C. Va7canus [B] Kr.u. 5. sz. C. Alexandrinus [A] C. Ephraemi [C] C. Bezae [D] Codex Sinai7cus és Alexandrinus Bri7sh Museum 15

16 Erede7 nyelvek, ókori fordítások Az Ószövetség nyelve a héber, de arám részek is vannak benne A héber és az arám sémi nyelvek; viszonyuk kb. mint a német és a holland. Jelentős ókori fordítás Kr.e. 5. sz- tól az arámi Targumok (Tg), 3. sz- tól a görög Septuaginta (LXX). Az Újszövetség nyelve az ógörög koiné változata A görög indoeurópai nyelv, a koiné az ógörög Kr.u. 1. sz- i nemzetközi változata, a Római Birodalom közve_tő nyelve. Jelentős ókori fordítás Kr.u. 2. sz- tól a szír Pesi6a és a 4. sz- tól a la7n Vulgata (Vg). 16

17 Ószövetség A héber ábécé Csak nagy betűk vannak. Minden betűnek szám- értéke van (pl. alef = 1). Csak mássalhangzót és néhány fél magán- hangzót jelöltek. A mai magánhangzó pontok Kr.u sz- ban alakultak ki. Folyamatos írás: a szavakat kezdetben szóköz nélkül írták, de öt betűnek volt szóvégi alakja is (kaf, mém, nún, pé, cádé). 17

18 Tekercsgyűjtemény A zsidó SzenHrások csak egy szekrényben férnek el. A tekercs formátum hátránya: csak egy oldal írható, nehézkes a keresés, korlátolt a terjedelem. 18

19 Modern héber szövegkiadás Biblia Hebraica Stu7gartensia (BHS) Deutsche Bibelgesell- schar (StuLgart) 1. egykötetes kiadás: 1977, a 4. kiadás: oldal. Biblia Hebraica Quinta (BHQ) - Kiadása folyamatban 19

20 Modern héber kri7kai szöveg Lapszéli jegyzetek: A q ré = olvasat, az Írásban rögzült hibák helyes olva- sata (kb. 1300), szósta7sz7kák, szövegtagolások. Lapalji jegyzetek: párhuzamos szöve- gek; samaritánus variánsok; arámi, szír, ógörög és óla7n fordítások. K thib = írás, a hibákat is hűségesen őrző szöveg; jelöli a magánhangzókat (pontozás) a zenei jeleket, a fejezet- és versbeosztást 20

21 Újszövetség A görög ábécé Erede7leg csak nagy betűk (maiusculus). Minden betűnek szám- értéke van (alpha = 1). Szóköz és írásjelek: csak a Kr.u. 8. sz. után. A kisbetűs írás (minus- culus) csak a 9. sz- tól. Előnyei: gyorsabb írás, kisebb helyigény, több szöveg, könnyebb kötet. Folyamatos írás: a szavakat szóköz nélkül írták, de a görögben a szavak végén csak - sz, - n, - r vagy mgh. állhat. 21

22 Maiusculus és minusculus Kr.u. 4. sz- i maiusculus írás. Kr.u. 10. sz- i minusculus írás. 22

23 Modern görög szövegkiadások NA 28 - ún. Nestle- Aland, Deutsche Bibelgesellschar (StuLgart; 1. kiadás: 1889, 28. kiadás: 2013) UBS 5 - United Bible Socie7es (New York; 1. kiadás: 1966, 5. kiadás: 2014) Az Újszövetség görög szövege a két kiadásban teljesen azonos. Ebből készülnek a mai fordítások. 23

24 Modern görög kri7kai szöveg Görög szöveg: kisbetűs, hangsúly- jeles, versbe- osztásos, tagolt Lapszéli referenciák: párhuzamos szövegek az ÚSZ- en belül és az ÓSZ- i idézetek forrása Lapalji variánsok: a fennmaradt másolatok, az egyházi idézetek, a szír, la7n, kopt stb. fordítások variánsai. 24

25 Digitalizált Szen_rás 25

26 III. A szöveg fennmaradása - a Szen_rás és az idő - Mikoriak a legrégebbi másolatok? Hány másolat maradt fenn? 26

27 Az erede7 és a másolat közöz idő Az ókori írók műveinek rendszerint eleve csak a töredéke maradt fenn. Megírásuk ideje (az erede7) és a legrégebbi fennmaradt másolat közöl minden esetben évszázadok teltek el. Ez részben a Bibliára is igaz de nem teljesen. 27

28 Ószövetség legrégebbi töredék Mózes a Kr.e. 15. sz- ban élt. Malakiás, az utolsó próféta a Kr.e. 5. sz- ban. A holt- tengeri leletekig a Kr.u sz- i Kairói, Aleppo és Leningrádi kódex volt a legrégebbi ÓSZ- i kézirat. Az időbeli különbség iralól függően év volt! Az ún. Nash papirusz, Kr.e. 2. sz. A Tízparan- csolat és a S má Jiszraél szövege. 28

29 Példák Malakiás idejéből (Kr.e. 5. sz.) Thuküdidész: Pelopon- nészoszi háború (20 db Kr.u. 1. szi kézirat) Platón: 36 dialógus, 13 levél; Az állam (7 db Kr.u. 9. sz- i kézirat) Szophoklész: 120 műből 7 tragédia, 1 sza_ra (193 db Kr.u. 10. sz- i kézirat) Euripidész: a 80- ból 19 tragédia (9 db Kr.u. 11. sz- i kézirat) Arisztophanész: a 40- ből 11 komédia (10 db Kr.u. 9. sz- i kézirat) 29

30 A holt- tengeri tekercsek Az esszénusok Qumrán környékén barlangokba rejtel iratait től tárták fel. A kb. 900 tekercsnek csak negyede bibliai szöveg, a legrégebbi Kr.e. 3. sz- i. Tartalmuk szinte teljesen azonos a ma ismert szövegével (BHS). 30

31 Újszövetség legrégebbi töredék Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöl íródol. A jelenleg legrégebbi papirusz töredékek és másolatok a 2. sz- ból valók (18 db). Az erede7 és a legrégebbi másolat közöz idő iralól függően alig év. P52, az ún. Rylands papirusz, Kr.u Részlet a Jn 18- ból 31

32 Példák Jézus idejéből (Kr.u. 1. sz.) Livius: Róma története (a 142 kötetből 117 hiány- zik, 1 db 4. sz- i, 19 db 10. sz- i kézirat) Josephus Flavius: A zsidó háború (9 db sz- i kézirat, 1 db 4. sz- i la7n ford.) Tacitus: Annales (1 db 9. sz- i, 1 db 11. sz- i kézirat; a 16 kötetből 4 hiányzik) Plinius (i.) _z kötetnyi levelezése (1 db 5-6. sz- i, 11 db sz- i kézirat) Suetonius: A cézárok élete (200+ db 9. sz- i kézirat) Sztrabón: Geographika (a 17 kötet szinte teljes, 1 töredék 1-3. sz- ból, 30 db középkori kézirat) 32

33 A fennmaradt kéziratok Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöl íródol. A legrégebbi kéziratok: 2. sz. 18 db 3. sz. 64 db 4. sz. 48 db. A 130 db 2-4. sz- i kézirat alapján az ÚSZ szövegének 98%- a rekonstruálható. A 18 db 2. sz- iból a 43%- a. Időrendben a régebbiek legfontosabbak: papirusz: 116 db. maiusculus: 310 db minusculus: 2877 db lec7onarium: 2432 db Más ókori iratokhoz képest példátlan mennyiségű másolat maradt fenn. 33

34 Az ÚSZ- i iratcsoportok Az ÚSZ teljes szövegét a nagy helyigény, az iratok keletkezése és tema7kája mial iratcsoportokban másolták. Mai jelölésük: e = Mt, Mk, Lk, Jn a = ApCsel és Jak, 1-2Pt, 1-3 Jn, Júd p = pál levelei (Zsid is) r = Jelenések e+a+p+r 59 kézirat e+a+p 150 kézirat e 1954 kézirat, 198 töredék a 407 kézirat, 46 töredék p 512 kézirat, 71 töredék r 220 kézirat, 287 töredék 34

35 A modern szövegkiadások alapja Az összes görög töredék, tekercs és kódex, ókori szír, la7n, kopt fordítás és az egyházatyák bibliai idézetei (több mint 1 millió). A NA28 és UBS5 mindez alapján lel összeállítva. A rekonstrukció során hozol döntéseket külön kötet dokumentálja: 35

36 IV. A szöveg fennmaradása - a Szen_rás és az ember - Kik és hogyan másolták a szöveget? Voltak másolási hibák? Voltak szándékos változtatások? 36

37 A másolás szent feladata A zsidó írástudóknál a szent szöveg másolása szakrális cselekedetnek számítol: rituális 7sztaságot, áldozatos munkát követelt. A keresztény másolók közül leginkább a szerzetesek álltak így a szent szöveghez. 37

38 A héber szöveg védelme A próféták utáni századok írástudói számon tartot- ták az iratok lapjainak, sorainak, betűinek számát, és a szöveget tartalmilag tagolták. A legrégebbi szöveg volt a mérvadó (Templom). A nyilvánvaló hibákat sem javítolák, a helyes olvasatot (q ré) lapszélen közölték (BHS: kb. 1300). Az 5 fölösnek ítélt, a 7 hiányzó és 11 kihagyandó szó ( és ) listáit, illetve a 23 állítólagos teológiai szépítés listáját a babiloni Talmud őrzi. 38

39 A görög szöveg védelme Az 1-3. sz- ban magán- személyek és helyi gyülekeze7 műhelyek végezték a másolást. Békeidőben a szöveget helyi bibliatudósok gondozták. Üldözés idején bűn volt átadni a szen_rást a római hatóságnak (sok megsemmisült). A 4. sz- tól hivatásos másolók is másolták az ÚSZ- et. Őket soronként fizelék (1 sor 16 szó- tag), így a sorok számá- val a szöveg is rögzült (pl. Mt 2560 sor). A másolást korrektorok ellenőrizték. 39

40 Gyakori véletlen hibák Technikai és nyelvi okok: allandó 7ntamártoga- tás, figyelmetlenség mial szavak, sorok át- ugrása, ismétlése helyesírás, szóköz, írás- jel hiánya; héber szavak eltérő görög á_rása, kiejtése, hasonló szavak félrehallása A scriptorium az ókori másolda A szövegeket lassan, hangosan felolvasták. Ahány másoló volt, annyi példány születel. 40

41 Gyakori szándékos változtatások Nyelvtani hibák (koiné, hebraizmusok) S4lisz4kai javítások (csonka mondat befe- jezése, ritka kifejezés helyel elterjedtebb) Egyértelműsítő be- toldások (félreérthető vagy meghökkentő kifejezések esetén) 41

42 Ritka szándékos változtatások Liturgiai betoldások: Mt 6:13 mert 7éd az ország, a hatalom és a dicsőség, ámen (1. sz- ban Didakhé, utána csak 4-5. sz. és Aranyszájú Szt. János liturgiája) ApCsel 8:37 Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet (csak 6. sz. után) Tartalmi harmonizálás (evangéliumok). Helyi hagyomány bevite- le a szövegbe (Mk 16, Jn 8). Lapszéli megjegyzés beírá- sa a szövegbe (1Jn 5:7). Forrás megadása nélküli kiegészítések (Codex Bezae). 42

43 A Mk négyféle befejezése A hosszú (16:9-20) nincs a 3. sz- i kéziratokban és a 4. sz- i kódexekben,א) B), csak 5. sz- iakban (A, C, D). 2. sz- i la7n és szír írók ismerik, de afrikaiak és görögök nem. A rövid variáns csak pár késői kéziratban, fordí- tásban vagy lapszélen maradtak fenn. Codex Va7canus (4. sz.) Mk 16:8 utáni végjegyzete: Márk szerint (KATA MARKON) 43

44 A házasságtörő asszony története Jn 7:53-8:11 csak az 5. sz- i D kódexben jelenik meg először. Későbbi kéziratok máshová teszik: Jn 21, Lk 21 vagy 24 után. Kele7 egyházi írók nem ismerték. Nyugaton is csak 3-5. sz- ban jelent meg. Helyi szóbeli hagyomány lehetel vagy apokrif. P66 (Kr.u. 200) A Jn 8 szövege a történet nélkül. 44

45 Apostolok cselekedetei (D) Codex Bezae (D) Kr.u. 5. sz. Evangéliumok és ApCsel, görög- la7n; az ApCsel szövege ismeretlen forrásból fakadóan 15%- kal hosszabb 45

46 A 1Jn 5:7 trinitárius betoldása Codex Sinai7cus, 4. sz. (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek, (8) a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy. Codex Monƒor7anus, 1520 (!) (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek A MENNYBEN: AZ ATYA, AZ IGE ÉS A SZENT LÉLEK, ÉS EZ A HÁROM EGY (8) 46

47 1Jn 5:7 (folyt.) A Comma Johanneum a régi görög kódexekből, la7n, szír és kopt fordításokból hiányzik, az egyházatyák nem idézik. Első megjelenése: 5. sz- i la7n írók, két 7. sz- i la7n kódex, egy 9. sz- i Vg- ban lapalji jegyzet (ld. >). Három sz- i görög másolatban is csak későbbi lapszéli jegyzet. Codex Sangallensis 63, Vg, 9. sz. 47

48 1Jn 5:7 (folyt.) Erasmus első, os nyomtatol görög- la7n ÚSZ kiadása csak öt (!) görög kéziraton alapult. A betoldás ebben nem szerepelt, de a közfelhá- borodás mial később belekerült. Ezért van benne a régi fordításokban (Luther, King James, Károli). 48

49 A szövegváltozatok és keletkezésük Nincs két egyforma szöveg. Az összes variáns száma több, mint ahány szó van az ÚSZ- ben. Variánsok keletkezési oka: eltérő helyesírás (szabályok hiánya) eltérő szórend (ragozó nyelv: szabad szórend) névelő használata vagy hiánya (Jézus / a Jézus) másolási hibák javítások (harmonizálás) 49

50 A szövegváltozatok jelentősége Azért van annyi variáns, mert olyan sok másolat maradt fenn. Éppen ezért rekonstru- álható az erede7 szöveg (paleográfia). A szöveg 63%- ának (4999 vers) nincs is variánsa. Egy variánsnak sincs teológiai jelentősége. P115 (3. sz.) az An7- krisztus nevének száma 616 (ΧΙΣ) és nem 666 (ΧΞΣ) mint más kéziratok- ban 50

51 V. Az iratgyűjtemény kialakulása Hogyan alakult ki az Ószövetség és az Újszövetség? 51

52 A bibliai kánon fogalma Biblia: görögül könyvek Kánon: görögül nádszál/ mérőpálca, egyházi jelentése a mértékadó könyvek gyűjteménye : az isten7szteleten felolvasható, illetve hit és hitélet kérdései- ben a végső mérce. A kereszténység a zsidó vallásból nől ki. A zsidó szen_rás kisebb a kereszténynél: Izraelita (zsidó) Biblia: Tanakh (= Ószövetség) Keresztény Biblia: Ószövetség (= Tanakh) Újszövetség 52

53 Ószövetség Az izraelita kánon Az Ó (Régi) Szövetség keresztény kifejezés (vö. Zsid 8:8, 9:15). A Szen_rás izraelita neve Tanakh. A szót a három nagy irat- csoport kezdőbetűiből (TaNaKh) alkolák még az ókorban. T óra Törvény N öviim Próféták K ötuvim Írások 53

54 A Tanakh 24 könyve Tóra (5 könyv) Móz (1-5) Növiim (8 könyv): Józs, Bír, Sám (1-2), Kir (1-2), Ézs, Jer, Ez és a 12 kis próféta (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Zof, Hag, Zak, Mal) Kötuvim (11 könyv) Az igazság könyvei (széfer emet): Zsolt, Péld, Jób Öt tekercs (megillót): Én, Ruth, JSir, Préd, Eszt Egyéb írások: Dán, Ezsd- Neh, Krón (1-2) 22 = 24 = 36 (BHS) = 39 (prot. ÓSZ) 54

55 A Septuaginta (LXX) Alexandria Kr.e. 3. sz. A Tanakh görög fordítása (Septuaginta) és további görög iratok. Ezeket a palesz7nai zsidóság elutasítola. A korai egyház a LXX- t használta és részben elfogadta (ld. ÓSZ- i deuterokanonikus írások). Codex Sinai7cus, Énekek éneke 55

56 Josephus Flavius A zsidó Josephus Flavius (Kr.u ) a rómaiak- nak írt népéről és annak vallásáról (Apión ellen I.8, A zsidók története XVIII.1). A prófétákat számon tartolák, Malakiás volt az utolsó (Kr.e. 5. sz.). 22 könyvük van, ahogy 22 betűjük. 56

57 Jézus- korabeli kánonok Alexandria: Septuaginta Samária: csak Tóra (saját verzió) Esszénusok: a Tanakh és a saját szektás írásaik Szadduceusok: csak Tóra Farizeusok: a Tanakh ez az irányzat élte túl a római kort, ld. rabbini- kus és mai zsidóság 57

58 A Talmud A Talmud ( tan ) biblia- magyarázatok, e7kai, filozófiai és tudományos iratok gyűjteménye (Kr.u. 1-5.sz.). Egyik traktátusa felso- rolja a Tanakh könyveit, és közli: a gyűjtemény Kr.e. 5. sz- ban zárult le. 58

59 Az elveszel iratok Maga az ÓSZ emlí7 23 ismeretlen (?) irat címét. 4 kivételével mind az 1-2Kir és 1-2Krón- ban találhatók pátriárkák, királyok és próféták életéről szólnak több cím vsz. a Kir és a Krón egymásra utalása. Az Úr harcainak könyve (4Móz 21:14) Jásár könyve (Józs 10:13, 2Sám 1:18) Krónikás könyv (Neh 12:23) Nátán próféta törté- nete (1Krón 29:29) Salamon cselekede- tei (1Kir 11:41) 59

60 Az apokrif irodalom Apokrif = rejtel, pszeud- epigráf = álnéven írt A Malakiás és Bar Kochba közöz zavaros időszakból származnak. Pl. Hénókh, Szibillák, Jubi- leumok könyve, A Tizen- két pátriárka testamen- tuma, Ádám és Éva élete, Báruch apokalipszise stb. Nyelv: héber, görög, arám, szír, e7óp, ószláv Műfajok: legenda, látomás, jövendölés, intelem, zsoltár, ima Témák: ember, lélek, bűn, angyalok bukása, végső idők, katasztrófák, Sátán, Emberfia, Messiás stb. 60

61 Mai Ószövetség- kánonok Samaritánus Tóra (SP = 1-5 Móz) Tanakh, izraelita kánon (39 könyv = BHS 36) Protestáns kánon (39 könyv = BHS 36 könyv, csak más sorrend) Katolikus kánon: = 39 könyv + 7 deutero- kanonikus a LXX- ból) Ortodox kánon: LXX 61

62 Újszövetség A keresztény iratok Jézus és az első kereszté- nyek Szen_rása a Tanakh, az Ószövetség volt. Jézus ígérete: a Szentlélek az apostolokat majd emlékezte7 a tanításaira, és továbbiak írására ihle4 őket (Jn 14:16-17,26, 16:12-16). Az apostolok szenhrásnak tartolák egymás leveleit (2Pt 3:15-16) és az evan- géliumokat (1Tim 5:18) is. 62

63 A keresztény kánon Három nagy csoport: Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma és az Apostolok cselekedetei Apostoli levelek (Pál, Péter, János, Jakab, Júdás) János jelenései (apokalipszis) Az iratok sorrendje sosem volt rögzítve, a mai rend a középkorra alakult ki. 63

64 A kanonizálás szempontjai A három 7pikus óegyházi szempont: szerző: apostol vagy tanítványa, azaz 1. századi? tartalom: megfelel a hit szabályának? elterjedtség: ismerik, elismerik, és isten- 7szteleten használják? 64

65 Sosem vitatol és vitatol iratok Az egyházban soha, sehol vitatol iratok: Mt, Mk, Lk, Jn ApCsel 1Pt, 1Jn Róm, 1-2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-2Thessz, 1-2Tim, Tit Az egyházban helyenként, időnként vitatol iratok: Zsid (szerző? félreért- hető részek) Jak (ismertség?) 1Pt / 2Pt (szerző?) 2Pt / Júd (átvétel?) 2-3 Jn, Filem (rövid, személyes, alkalmi) Jel (hibás görögség) 65

66 Az elveszel mondások, iratok Jézus szavai és telei közül eleve nem lel minden megörökítve (Jn 20:30, 21:25) vagy nem az evangéli- umban maradt fenn (ApCsel 20:35) vagy le lel írva, de nem maradt fenn (Lk 1:1). ElveszeL apostoli levelek: egy korinthusi (1Kor 5:9) a háromból a laodikeai (Kol 4:16, esetleg = efezusi?) 66

67 A Muratori- kánon Ludovico Muratori olasz történész fedezte fel egy 7-8. sz- i kódexben. Kb. 180, legkésőbb 4.sz. Vsz. görögből fordítva, rossz la7nsággal Nem emlí7: Zsid, Jak, 3Jn, 1-2Pt; vitatol: Péter apokalipszis Ki írta, kinek, miért...? A Muratori kánon vége 67

68 Az apostoli atyák idézetei (1-2. sz.) Nem adtak kánonlistát, de idézeteik mutatják, melyik iratnak volt tekintélye. Idézeteiket azonban meg- határozta, miről írtak. Római Clemens (kb. 96) ÓSZ és Pál sokszor, evangéliumok ritkán An4ókhiai Igna4osz (kb. 110) is főleg Páltól Hierapoliszi Papiasz (2. sz. eleje), Az Úr szavai- nak magyarázata 5 kö- tetben (töredékek) Szmirnai Polikarposz (2. sz. eleje) Pál, 1Pt, 1-2Jn, evangéliumok, ÓSZ Más fontos, helyi használatban levő művek ebből a korból: Didakhé, Hermasz: A Pásztor, Barnabás levele, Levél Diognétosznak 68

69 Az egyházatyák idézetei (2-3. sz.) Jusz4nosz (kb. 150) az apostoli memoárok és Jel (nem hívőknek írt) Ta4anosz (kb. 170 ) Dia- tesszarón ( a négyből evangéliumharmónia) Irenaeus (kb. 180) Mt Mk Lk Jn címe és négyese, ÚSZ 2Pt, 2-3Jn, Júd, Filem Alexandriai Clemens (2. sz. vége) ÚSZ Filem, Jak 2Pt, 2-3Jn + ihletel gon- dolatok (apostoli atyák, világiak, apokrifok) Tertullianus (2-3. sz.) ÓSZ, ÚSZ Jak, 2Pt, 2-3Jn Cyprianus (3. sz. eleje) ÓSZ, ÚSZ Filem, Zsid, Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd 69

70 Az egyházatyák kánonjai (3-4. sz.) Órigenész (3. sz. eleje) LXX, ÚSZ; vitatol: Jak (?), 2Pt, 2-3Jn + ihletel gondolatok (apostoli atyák, világiak, apokri- fok) Hippolütosz (3. sz. ele- je) ÚSZ Zsid (vitatja) Kürillosz (kb. 348) ÚSZ Jel (nem emlí7) Athanasziosz (367) mai ÚSZ kánon 70

71 Euszébiusz kategóriái (4. sz.) Az Egyháztörténet szerint közösen vallo7 (homo- logumena) a négy evan- gélium, ApCsel, 14 páli levél (Zsid is), 1Jn, 1Pt és Jel (?) vitato7 (anplegumena), de a többség által elis- mert Jak, 2Pt, 2-3Jn, Júd kétséges (notha): Dida- khé, Barnabás levele, Hermász: Pásztor, Pál cselekedetei, Péter apokalipszise és Jel (?) istentelen (düsszebé) az eretnekek összes apokrif szövege. Kanonikus helyel a szövetségbe bevel (endiathéké) fogalma. 71

72 Helyi zsinatok kánonlistái Máig sincs egyetemes zsina7 határozat laodikeai zsinat (mai kánon Jel) 382. római zsinat (mai kánon) 396. karthágói zsinat (mai kánon) A 4. sz. óta egyetemesen elfogadol a 27 iratból álló Újszövetség Nikaia, első egyetemes zsinat 72

73 Az apokrif irodalom Apokrif = rejtel/7tkos, pszeudepigráf = álnéven írt evangéliumok, cseleke- detek, levelek, jelenések sz- i műfaji után- zatok, hamisítványok kis, rivális közösségeké sosem voltak az ÚSZ- ben, sem az egyház, sem ők nem akarták alig maradtak fenn. 73

74 Apokrif evangéliumok Egyházon belüli népi vallásosság: kiegészítő evangéliumok (Jakab proto-, Tamás gyermekség-, Pszeudo- Máté, Titkos Márk stb.) Egyházon kívüli: gnosz7kus (Tamás kopt, Péter, Júdás, Fülöp... zsidó- keresztény: Nazore- usok, Héberek szerin

75 VI. Amitől szent írás a SzenHrás Egyáltalán, miért olvasunk még ma is egy ókori szöveget? 75

76 A kinyilatkoztatás Történe4sége (1Kor 15:1-11, 2Pt 1:16-21). Emberformáló spiri- tuális ereje, haszna (2Tim 3:14-17). Spirituális ereje mögöl az élő és ható Ige, azaz Krisztus (Zsid 4:12-16). 76

77 Magyar szakirodalom Bibliatörténet Így keletkeze6 a Biblia (Evangéliumi, 1995) Miller Huber: A Biblia története (Magyar Bibliatársulat, 2004) Balla Péter: Az újszövetségi iratok története (KRE, 2008) Metzger- Ehrman: Az Újszövetség szövege (Harmat, 2008) Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege (Kálvin, 2010) Zsengellér József: A kánon több- szólamúsága (L HarmaLan, 2014 Deuterokanonikus, apokrif, pszeudepigráf stb. Porter J. R.: Az elvesze6 Biblia (Magyar Könyvklub, 2003) Deuterokanonikus bibliai könyvek (Kálvin, 1998) Apokrif iratok I- IV. (Telosz, ) Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul (PPKE- BTK, 2000) Internet bibliairegeszet.blog.hu 77

78 Angolszász szakirodalom Wegner: Textual CriPcism of the Bible (IVP, 2006) Metzger: A Textual Commentary on the GNT (UBS, 1994) Metzger: The Canon of the New Testament (Clarendon, 1997) Aland- Aland: The Text of the New Testament (Eerdmans, 1989) Würthwein: The Text of the Old Testament (Eerdmans, 1995) EllioL, J. K.: The Apocryphal New Testament (Clarendon, 2006) Charlesworth, J.: The Old Testament Pseudepigrapha I- II. (Hendrickson, 2010) Internet csntm.org nlext.org ntcanon.org 78