1. A Biblia Tartalom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Biblia Tartalom"

Átírás

1 1. A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik bennetek, akik hisztek. 1Thessz 2:13 Tartalom 1.1. A Biblia mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1.2. A Biblia mint kinyilatkoztatás Meg lehet ismerni Istent? 1.3. A Biblia ihletettsége és tekintélye Mitől szent a Szentírás? 1.4. A bibliai könyvek listája Hogyan alakult ki? 1.5. A Biblia tanulmányozása Miért olyan fontos? 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? 1.7. Az egyes bibliai műfajok Melyek a sajátosságaik? 1.8. A Biblia fordítása és a bibliafordítások Mi a különbség?

2 1. A Biblia mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? A főként szájhagyományon alapuló kultúrákban az írott szónak különös jelentősége volt. Az írásban való rögzítés tekintélyt, súlyt ad a szavaknak, mivel azok így akár évszázadokon át változatlanul megőrizhetővé (és megőrizendővé) válnak, bárki számára hozzáférhetők, elemezhetők, tanulmányozhatók, másolhatók lesznek. Különösen fontos ez Isten szava esetében. 1. A "Biblia" szó Maga a "Biblia" görög szó, a jelentése "könyvek". A Biblia más, a Bibliában található nevei: "az Írás" (Ézs 29:18, Lk 4:21), "az Írások" (Dán 9:2, Jn 5:39), "a Szent Írások" (2Tim 3:15) vagy "a Törvény és a Próféták" (Róm 3:21), "az Ószövetség" (2Kor 3:14) stb. 2. Szöveghordozók Isten parancsolatait először saját kezével, saját kezűleg készült kőtáblákra írta a Sínai-hegyen. Ezekről annyit tudunk még, hogy mindkét oldalukon tele voltak írva, méghozzá Isten kézírásával (2Móz 32:15-16). Amikor Mózes visszatért Izrael táborába, a nép bálványimádását látva elkeseredésében összetörte őket. Ezután Mózesnek Isten utasítására új táblákat kellett készítenie, melyek a régihez hasonlóak voltak, és melyekre ismét Isten írta rá a szöveget. Józsué a honfoglalás befejezése után ugyancsak kőre, méghozzá meszelt kövekre írta a törvényt az Ebál hegyén (Józs 8:32), Mózes előzetes utasításainak megfelelően (5Móz 27:1-8). A tízparancsolattal együtt kapott részletes törvénykönyet azonban, melyeket a szövetségláda oldalához rögzítve kellett hordozni (5Móz 31:24-26), minden bizonnyal valamilyen könnyebben szállítható alapanyagra, az akkoriban használt papiruszvagy bőrtekercsekre írák. A papirusz Egyiptomból származik, és kb. i. e óta készítették. Alapanyaga egy sásfajta, mely a Nílus mocsarában volt őshonos, de mára már jórészt kipusztult. A papirusznád finom rostú belét lemezekre szelve, két rétegben, keresztrostosan összeragasztották, aztán addig ütötték vagy préselték, amíg a megfelelő vastagságot elérte. A megszárított lapokat horzsakővel simára dörzsölték, szabványméretre vágták, majd egymáshoz ragasztották vagy varrták, és két rövid farúdra tekerve tekercsként (héberül: megilla) tárolták. A papiruszra írt kéziratok érdekes módon leginkább Egyiptomban és Júdea száraz pusztájában, a rendkívül száraz éghajlatnak köszönhetően maradtak fenn (pl. Alexandria). A papirusznádat az Ószövetség is megemlíti (2Móz 2:3, Jób 8:11), de nem írásra használt anyagként. A pergamen a kis-ázsia Pergamon királyságából származik. Plinius, római történetíró (i. sz. 61/62-113) feljegyzései szerint II. Eumenész király (i. e ) a híres alexandriai könyvtárhoz hasonlót szeretett volna létrehozni, de vetélytársa, Ptolemaiosz Epifánész egyiptomi uralkodó (i. e ) megtiltotta a papirusz kivitelét, hogy tervét meghiúsítsa. Ezért Eumenész kecskék és juhok bőrének speciális kikészítésével gyártott anyagra iratta a könyveket. A pergamen anyaga a papirusznál jóval időtállóbbnak bizonyult, de olyan drága volt, hogy a szöveget habkővel ledörzsölve és mészkővel fehérítve gyakran újrahasznosították (ezek az ún. palimpszesztek). A borjú- vagy antilopbőrből készült, különleges minőségű pergament vellumnak nevezték, gyakran bíborszínűre festették, és arany vagy ezüst tintával írtak rá. A pergament az Újszövetség is megemlíti (2Tim 4:13), ui. Pál arra kéri Timóteust, hogy vigye el neki a köpenyét, a könyveit, de mindenekelőtt a pergamenjeit, melyet Troászban Kárposznál hagyott. Az i. sz. 1. századtól a papirusz- és pergamenlapokat a mai könyvhöz (görög biblion) hasonló alakban kezdték összefűzni (kódexek), amelyet jóval könnyebb volt szállítani és használni. Az Újszövetség ismert legkorábbi kéziratai is jórészt kódex kötésűek. A zsidók azonban egészen a középkorig ragaszkodtak a tekercs formátumhoz, és az orthodox zsidó közösségek liturgikus célra szánt szövegeit még ma is tekercsre írják. Sokáig abban látták a kódexek előnyét, hogy a tekercsekkel ellentétben mindkét oldalukra lehetett írni, de találtak olyan tekercset is, melynek mindkét oldalán szerepelt írás; vsz. erre utal Ezékiel könyvének következő részlete is: "Láttam, hogy egy kéz nyúl felém, és egy irattekercs volt benne. Kiterítette előttem, és az tele volt írva mindkét oldalán. Siratóének, sóhaj meg jajszó volt ráírva." (Ez 2:9-10) A tekercsre hasábokra osztva írták a szövegeket, fogantyújához vagy hátoldalához gyakran függőcimkét (görögül: szillübosz vagy szittübosz) erősítettek, mely a mai könyvek gerincéhez hasonló funkciót szolgált így nem kellett kinyitni a tekercset ahhoz, hogy tudják, mi van benne. A tinta rendszerint koromból (szénből) és valamilyen ragasztóanyag keverékéből készült. Az íráshoz eleinte kemény nádból készült tollakat használtak. A lúdtollal való írás valószínűleg a görögöktől származik, az i. e. 3. századból. A régészek a bőrön és a papiruszon kívül cserépre, kőre és rézlemezre írt szövegeket is találtak (rövid bibliai áldások, imák, Tízparancsolat, stb.). A kínai eredetű papír viszont csak a mórok közreműködésével, a század környékén jelent meg Európában, a bibliai és liturgikus szövegek alapanyagául pedig csak a 13. században kezdték el használni. A 15. században a könyvnyomtatás feltalálása végül teljesen kiszorította a pergament. 3. Tipográfia A hívő zsidóknak az Ószövetség szövege iránti mély tiszteletét illusztrálja az a sok, másolásra vonatkozó előírás, melyet a Talmudból (a zsidó hagyomány i. sz század között összegyűjtött és írásba foglalt gyűjteményéből) ismerhetünk meg. Pontos, aprólékos, mai szemmel nézve talán kicsit túlzásnak is tűnő előírások szabályozták a kéziratok formai megjelenését, a felhasznált eredetét, de még a másolás körülményeit is.

3 Így például a kézirat csak kultikusan tiszta állat bőrére készülhetett, és tiszta állat inaiból készített zsineggel szabadott összefűzni a kéziratlapot írás előtt gondosan meg kellett vonalazni, még 3 szót sem szabadott vonalazás nélkül leírni a hasáboknak sorból, soronként 30 betűből kellett állniuk a tinta csak fekete lehetett, és pontos recept alapján készült a betűk között haj- vagy drótszál méretű, a fejezetek között kilenc betűnyi távolságot kellett hagyni, a könyvek közti beosztás három sornyi kellett, hogy legyen a másolás alapjául csakis hiteles kézirat szolgálhatott, melytől a másoló nem térhetett el egyetlen szót vagy betűt sem volt szabad emlékezetből, ellenőrzés nélkül leírni másolónak teljes figyelmét a másolásra kellett fordítania, még akkor is, ha közben esetleg egy király szólt volna hozzá, különösen Isten nevének a leírásakor a másoló csak zsidó lehetett, és rituális tisztálkodás után, tiszta zsidó ruhába öltözve foghatott a másoláshoz. A héber írás ún. kvadrát (négyzetes) írás, ami azt jelenti, hogy a betűk alakja belefér egy négyzetbe. Ez a forma a perzsa korszaktól vált gyakorlattá. A kvadrátírás megjelenése előtti, ún. paleo-héber írásmóddal találkozhatunk azonban a kvadrátírással írt szövegekben is, Isten nevét például sok régi héber iratban ezzel az írásmóddal írták le. Az írás az általunk megszokotthoz képest éppen fordítva, jobbról balra történt, a sorok pedig fentről lefelé követik egymást. A héber írásnak két nagy korszakát különböztetik meg: a punktálatlan (nem pontozott) és a punktált (pontozott) írás korát. Az ősi héber nyelvű írás ugyanis nem rögzítette a magánhangzókat. A héber nyelv sajátságai miatt ez nem okozott gondot, amíg a héber volt Izrael beszélt nyelve. Később, a babiloni fogság után azonban az arám vált a mindennapi beszélt nyelvvé, az írástudók pedig szájhagyomány útján adták tovább a szent szövegek helyes kiejtésének módját. A zsidók szétszóratása, azaz i. sz. 70 után azonban egyre szükségesebbé vált a kiejtés írásban való rögzítése. A magánhangzók jelzésére fejlesztették ki az i. sz. 6. századtól az ún. punktációs (pont-) rendszert, amely a betűk alatt, felett, illetve közepében pontokkal, vonalkákkal jelzi a magánhangzókat. Többféle rendszer is létrejött, de végül az ún. tibériási változat terjedt el. Az élő héber nyelvben, a bibliai szöveg olvasásánál és a nyelvkönyveknél általában a szefárd kiejtési hagyományt követik.a régi héber nyelvű írásokat ezenkívül az írás módja szerint is meg szokták különböztetni: létezik formális, archaikus, félformális vagy kurzív (folyó-) írás. Az ókori görög írás a héberhez hasonlóan nem tartalmaz sem írásjeleket, sem kis- és nagybetűket. A görög írás iránya viszont megegyezik az általunk használttal, és a kiejtés módja sem olyan bonyolult, mint a héber esetében. A felhasznált betűtípusok szerint megkülönböztetünk nagybetűs (majuszkuláris vagy unciális) és kisbetűs (minuszkuláris) írást, illetve az írásmód tekintetében nyomtatott vagy folyóírást. Az ősi görögnyelvű újszövetségi iratok mind nagybetűs írással készültek, a kisebb helyigényű minuszkuláris írással készült kódexek csak a 9. században jelentek meg. A héber kéziratok már a babiloni fogság után használtak szakaszolást. A Biblia mai fejezetbeosztása azonban középkori eredetű: Stephen Langton angol érsek munkája (1205), a versbeosztás pedig Robert Etienne párizsi nyomdászé (1551). A fejezet- és versbeosztás nagy előnye a lokalizálás: segítségével könnyebb megtalálni azt a részt, amit keresünk, illetve a teljes Bibliának egy témáról szóló részleteit is könnyebb átlátni, ha felsorolhatjuk az összes "helyet". A beosztás hátránya ugyanakkor, hogy a szöveg folyamatosságát a tkp. önkényes fejezethatárok időnként vitatható módon törik meg. További kísértést jelent a (különben prózai szövegek) "versek"-ként történő felhasználása érvelés közben: a szöveg gondolatmenetéből kiragadott mondatok látszólag igazolhatnak egy kijelentést, miközben eredetileg egészen másról szóltak. A héber Biblia teljes szövegének első nyomtatott kiadása 1488-ban jelent meg Soncinóban. A 16. századi bibliafordításoknál alkalmazott fejezetbeosztás a héber Biblia 1571-es Montanus által készített kiadásában jelent meg. A héber szöveg legpontosabb kritikai kiadása hosszú időn keresztül Rudolf Kittel 1937-ben kiadott Biblia Hebraica-ja volt, mely az összes akkor ismert kézirat szövegének figyelembe vételével készült. Ennek mai, átdolgozott változata a Biblia Hebraica Stuttgartensia, a Deutsche Bibelgesellschaft (Stuttgart) és a United Bible Societies (New York) közös kiadása. A 20. század második fele óta ezekből készülnek a bibliafordítások. A görög Újszövetség első nyomtatott kidása 1516-ban jelent meg, és Rotterdami Erasmus, holland humanista tudós munkája volt, amely még csekély számú görög kéziraton nyugodott. A hagyományos protestáns bibliafordítások (Károli, King James és Luther revíziók) mind az ún. textus receptus (elfogadott szöveg) alapján készültek, de ez manapság már elavultnak tekinthető. Az újszövetségi görög szöveg kutatása főleg a 19. században élte reneszánszát (Tischendorf, Wectcott-Hort stb.), de a modern bibliafordítások mind a Nestle-Aland-féle Novum Testamentum Graece (Stuttgart, DBG), illetve az azonos szövegű, de egyszerűbb jegyzetekkel ellátott The Greek New Testament (New York, UBS) szövegkiadásán alapulnak. A szövegkritikai munkálatok tudományos elveit és az egyes részletekkel kapcsolatos döntéseket a kiadók természetesen dokumentálták (Bruce Metzger: Textual Commentary to the Greek New Testament, New York, UBS).

4 4. Nyelv Az Ószövetség nyelve héber (helyenként arám), az Újszövetség nyelve görög (koiné, a klasszikus görög korabeli nemzetközi köznyelvi változata). A héber nyelvet a sémi nyelvcsalád északnyugat-sémi ágába sorolják. Öt fejlődési szakaszát szokás elkülöníteni: bibliai, misnai, rabbinikus, középkori és modern. Az ószövetségi iratok a bibliai héber nyelven íródtak. Az arám nyelv szintén a sémi nyelvcsaládba tarozik, de annak észak-sémi ágába. A babiloni fogság után ez vált a zsidóság általánosan beszélt nyelvévé, Jézus és tanítványai is arámul beszéltek. Arám nyelvű szakaszok általában ott találhatók az ószövetségben, ahol az arám nyelven írt levelet, rendeletet vagy beszédet idéz (Ezsd 4:6-8,18; 7:12-26; Dán 2:4-7:28). A görög nyelv az indo-európai nyelvcsaládba tartozik. Ennek is öt fejlődési szakaszát szokták említeni, úgymint: homéroszi, attikai, koiné bizánci és modern. Az újszövetségi iratok koiné nyelven íródtak, amely a Római Birodalom akkori "közlekedőnyelve" volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az evangélium minél hamarabb elterjedhessen "széles e világon". Megjegyzendő, hogy az Újszövetség írói szinte mind arám anyanyelvűek voltak, és eltérő szinten beszélték a görögöt, ezért írásaikban gyakoriak a klasszikus görögtől eltérő fordulatok. Ezekről a középkorban úgy vélték, hogy valamiféle isteni nyelvezetről tanúskodnak, a felvilágosodás idején pedig hibás görögségről beszéltek, de minél több korabeli koiné szöveg került elő, annál világosabbá vált, hogy ezek a részletek a korabeli köznyelven íródtak, és a szerzők anyanyelvi gondolkodásmódját tükrözik (ún. hebraizmusok vagy arameizmusok). A mai Izraelben beszélt héber (ivrit) és a bibliai héber, illetve a modern újgörög és az újszövetségi koiné között természetesen ugyanolyan nagy a különbség, mint a mai és az ómagyar között. 5. Felosztás A keresztény Bibliának két része van: Ószövetség (katolikusok: 46 könyv, protestánsok: 39 könyv) és Újszövetség (27 könyv). Az izraeliták csak a héber szövegeket tekintik Bibliának (amit a keresztények Ószövetségnek neveznek), az Újszövetséget nem fogadják el. Az Újszövetség könyveinek listája a katolikus, ortodox és protestáns kánonban azonos (27 könyv), csak a könyvek, levelek címeinek a helyesírásában vannak kisebb eltérések (pl. Kolossé / Kolossze). Ami az Ószövetség könyveinek listáját illeti, a zsidó és a protestáns Biblia megegyezik, a katolikus Biblia néhánnyal többet soorl fel (a kánon kialakulásával más tanulmányunk foglalkozik) A héber Biblia könyveinek címei a protestáns és a katolikus Bibliában eléggé eltérőek, bár kis gyakorlattal azonosíthatók. A héber szavakon ugynais a történelem, konkrétan a görögös és latinos átírások (Septuaginta, Vulgata), illetve a magyar kiejtés esetenként sokat torzított (Jésajáhú < Ézsaiás stb.). Ellenőrző kérdések a leckéhez Mit jelent maga a "Biblia" szó? Mire írták a szövegét, és mivel? Mely nyelveken íródtak a Biblia eredeti szövegei? Mikor alakult ki a Biblia fejezet- és versbeosztása? Megváltozott-e a szöveg az elmúlt évezredek során a másolók hibájából?

5 1.2. A Biblia mint kinyilatkoztatás Meg lehet ismerni Istent? Van Isten? Milyen? És ez mit jelent számunkra? Ezek az élet alapvető kérdései, amelyekre ahányan vagyunk, annyiféle választ adunk. Válaszainkat ugyanis szükségszerűen befolyásolják az életélményeink, a körülményeink, a neveltetésünk, a személyiségünk, a képzettségünk. Ezért van szükségünk rá, hogy ha van Isten, akkor ő maga győzzön meg minket arról, hogy van, hogy milyen, és hogy ez mit jelent a számunkra. A keresztény vallás alapvető üzenete, hogy ez meg is történt: Isten szólt, a szava fenmaradt, és rajta keresztül ma is szól. 1. A kinyilatkoztatás szükségessége Az Istenről alkotott képünk döntően befolyásolja az életünket. Ezért szükségünk van rá, hogy Istent minél jobban megismerjük (Kol 1:9-14). A Bibliából tudjuk, hogy Isten elképzelhetetlen, ő egészen más, mint gondolnánk (Ézs 40:18, Csel 17:29) Istent létszükségünk megismerni (Jn 17:3, Csel 17:22-23,30-31) Isten megismerhető a természet, a lelkiismeret és a különleges kinyilatkoztatás révén (ld. alább). Kérdés azonban, hogy mennyire ismerhetjük meg Istent, akit nem látunk, és elképzelni sem tudunk? A válasz az, hogy pontosan annyira ismerhetjük meg, amennyire ő megismerteti velünk önmagát. Teljesen rá vagyunk utalva arra, hogy kinyilatkoztassa önmagát nekünk. És a jó hír az, hogy Isten ezt meg is tette! 2. A kinyilatkoztatás két útja a közvetett: a teremtett világon és a lelkiismereten keresztül a közvetlen: hallható hangon, látomáson, álmokon, angyali küldötteken, prófétákon, Fián, Lelkén és az Íráson keresztül. 3. A kinyilatkoztatás három formája Az emberek maguktól is keresik Istent (Csel 17:27), mert... a) Isten bizonyos fokig megismerhető a teremtett világ értelmes vizsgálatából: léte és közelsége, hogy a világon kívül áll, ugyanakkor azt belülről áthatja (Csel 17:24-28) végtelen hatalma (Róm 1:20) isteni természete (Róm 1:20) csodálatos volta (Zsolt 19:2-7, Jób 38) gondviselő jósága (Mt 5:45, Csel 14:17, 17:25). Megjegyzés: a "prédikáló természet" azonban nem ad személyes ismeretet Istenről, és az ember ezt az ismeretet is hajlamos figyelmen kívül hagyni (Róm 1:18,20-21,25,28,32). b) Isten bizonyos fokig megismerhető az Istentől kapott lelkiismeret parancsából: mint belső "törvény" működik minden emberben (Róm 2:14-15) alkalmanként emberségre is indít (Lk 10:33-35, Csel 28:2) ugyanakkor sejteti az eljövendő számonkérést is (Róm 1:32, 2:15-16). Megjegyzés: a "belső hang" azonban nem ad üdvözítő ismeretet Istenről, és az ember rendszerint ezt az ismeretet is hajlamos elnyomni (Róm 3:10-12, Ef 4:19). c) Isten jól megismerhető Isten különleges kinyilatkoztatásából: a választott nép, a zsidóság történelméből (Zsolt 78.) és a neki adott tanításból, tehát a Szentírásból (2Tim 3:16-17); Isten ugyanis csak a zsidóságnak adott különleges kinyilatkoztatást (2Móz 33:16, 34:10, 3Móz 20:26, 5Móz 4:6-8, 30-35, Ézs 2:3, Jn 4:22, Róm 3:2, 9:4-5, 15:8-12, Ef 2:11-22) Jézus Krisztus személyében (Zsid 1:1-3, Jn 1: ) és a Szentlélek által a keresztény megtapasztalásban (Róm 8:13-17, Gal 5:16-25, 1Thessz 4:9, 1Kor 14:26, 2Kor 2:17 stb.). 4. A bibliai kinyilatkoztatás változatossága Isten sokszor és sokféleképpen szólt (Zsid 1:1): angyalokon keresztül pl. Mózesnek (2Móz 3:1-4), Dánielnek (Dán 9:21-23), Máriának (Lk 1:26-33, Mt 28:5-7) hallható hangon pl. Ádámhoz (1Móz 3:8-19), Noéhoz (1Móz 6:13-21), Ábrahámhoz (1Móz 12:1-4, 18:33), Mózeshez (2Móz 19:3.19, 33:11), Illéshez (1Kir 17:2-5, 19:9-11), Ézsaiáshoz (Ézs 22:14), Jézushoz és a körülötte levőkhöz (Mt 3:16-17, 17:5), Pálhoz (Csel 9:3-6), Péterhez (Csel 10:19-20); diktálva pl. Mózesnek (2Móz 34:27-28), Jeremiásnak (Jer 36:27-28) álmokon keresztül pl. Abimeleknek (1Móz 20:3-7), Jákóbnak (1Móz 28:10-17), Salamonnak (1Kir 3:5, 9:2), Józsefnek (Mt 1:20, 2:13, 19-22, 2:12), a bölcseknek (Mt 2:12) látomásokon keresztül pl. Dávidnak (1Krón 21:16), Ézsaiásnak (Ézs 6:1-8), Dánielnek (Dán 7-8.fej.), Ezékielnek (Ez 37. fej.); Ananiásnak (Csel 9:10), Kornéliusznak (Csel 10:3-6), Pálnak (Csel 16:9, 2Kor ), Jánosnak (Jel 1:19) történelmi eseményeken és a rájuk való emlékezésen keresztül (2Móz 20:1, 5Móz 6:10, Zsolt 78, 105, Csel 7:2-53, 13:16-41, 1Kor 10:6,11, Júd 17 stb.)

6 Lelke által adva felismerést (Mt 16:15-17, Csel 10:34-35 vö. 1Kor 12:8) személyesen tanítva (Ézs 54:13 vö. Jn 6:45, Lk 24:25-27,44-48). 5. A bibliai kinyilatkoztatás mértéke... a világ teremtésétől (1Móz 1:1) a világ újjáteremtéséig (Jel 21:1) mindent átfog Jézus semmit sem mondott titokban (Jn 18:20) a Szentlélek az apostolokat elvezette a teljes igazságra (Jn 14:26, 16:12-13) Isten rengeteg titkát feltárta, ezek most mindenki által megismerhető "nyílt titkok" (Ám 3:7, Mt 13:11, Róm 16:25, 1Kor 2:6-7, 4:1, Ef 1:9), ugyanakkor Isten nem tárt fel nekünk minden titkot (5Móz 29:28, 1Kor 14:2, 2Kor 12:4, Jel 10:7), de őt ismerve az ismeretlen dolgokat is rábízhatjuk Isten megismerése a mennyben még folytatódni fog (1Kor 13:12, 1Jn 3:2). Ellenőrző kérdések a leckéhez Van jelentősége annak, hogy van Isten vagy nincs? Honnan tudhatjuk, hogy van-e Isten, hogy milyen, és hogy ez mit jelent a számunkra? Hogyan jelenik meg Isten általános vagy közvetett kinyilatoztatása? Miért volt szükség a különleges, közvetlen kinyilatkoztatásra is? Mi tudhat Istenről még az is, aki nem ismeri a Bibliát? Miért nincs szükség újabb és újabb kinyilatkoztatásokra? Vannak még titkai Istennek?

7 1.3. A Biblia ihletettsége és tekintélye Mitől szent a Szentírás? Köztudomású, hogy a kereszténység szent könyve a Biblia, és hogy a keresztények Istentől származónak és vallási kérdésekben a végső tekintélynek tekintik. Kérdés azonban, hogy azok a személyek, akik a Bibliát megírták, valóban "Istentől ihletettnek" tartották magukat és egymást, vagy csak a későbbi nemzedékek tekintették írásaikat Isten szavának? Végül az is kérdés, hogy ma miért tartja valaki ihletettnek a Bibliát? 1. Isten szava az Ószövetség... az ószövetségi írók szerint (2Móz 31:18, 2Sám 23:2, Jer 26:2, 36:2, Zsolt 119) az újszövetségi írók szerint (Mt 2:15, 2Tim 3:16, Zsid 1:1-2, 1Pt 1:10-12, 2Pt 1:20-21). 2. Isten szava Jézus tanítása... maga Jézus szerint (Jn 6:45,63, 7:15-17, 8:28, 12:48-50, 14:24) az apostolok szerint (Jn 1:1-14, 3:34, Mt 7:29, 1Tim 5:18, Zsid 1:1-2, Jel 1:1-2, 19:13). 3. Isten szava az apostolok tanítása... Jézus szerint (Jn 16:12-15, Csel 26:16) maguk az apostolok szerint (1Kor 1:18, 2:4-5.13, 14:37, 2Kor 2:17, 12:7, Gal 1:11-12, 1Thessz 1:5-6, 2:13, 4:15, Jel 1:1-3.19, 22:18-20). 4. Amit a Biblia mond, azt Isten mondja... Jézus szerint (1Móz 2:24 vö. Mt 19:4-5) és az apostolok szerint (Zsolt 2:1 vö. Csel 4:25; Gal 3:8 vö. 1Móz 12:1-3; Róm 9:17 vö. 2Móz 9:13,16). 5. Az Ó- és az Újszövetség egységet képez... Jézus szerint (Jn 5:39,46-47, Lk 24:25-27,44) az apostolok szerint (Ef 2:20, 2Pt 3:1-2, 1Kor 10:6,11). Megjegyzés: a Biblia egységes nyelvezete és egységes tanítása is ezt sugallja. 6. Az apostolok szentírásnak tekintették... Jézus tanítását (1Tim 5:18, Pál az 5Móz 25:4-gyel együtt írásként idézi a Mt 10:10-et) egymás írásait (2Pt 3:15-16, Péter más írások között említi Pálét). 7. Az apostolok követendő hagyománynak tekintették... az ószövetségi Írásokat (Mt 15:6, 2Tim 3:14 vö. Róm 15:4) Jézus tanításait (Jn 20:30-31, 21:24, Csel 1:1-3 vö. 1Kor 11:23, Kol 2:8, 2Jn 9) az apostolok szóbeli és írott tanításait (1Kor 11:2, 2Thessz 2:15). Megjegyzés: a szóbeli hagyományból az volt fontos, ami írásban is fennmaradt; a Biblia lezárulása óta a tisztázandó részletkérdések miatt (pl. úrvacsora módja) maguktól kialakulnak sajátos gyülekezeti-felekezeti szokások, hagyományok; ezek többnyire hasznosak, de egyik sem megváltoztathatatlan, és amelyik ellentmond az Írásnak, az elvetendő (vö. Mt 15:1-9, Mk 7:7-13). 8. A Biblia mint Isten szava... ihletett (2Tim 3:16, 2Pt 1:21; Gal 1:11-12, Róm 16:25-26, 2Pt 1:20-21) teljes (Zsid 1:1-2, Jn 16:12-13, Kol 1:25, 2Kor 11:4, Gal 1:6-8, Júd 3, Jel 22:18-19) az istenfélő élethez és az üdvösséghez elegendő (Csel 11:14, Róm 1:16, 15:4, 1Kor 1:18,21, 2:2-5, 4:6, 2Kor 4:3, 2Tim 3:14-17) ma is élő és ható (Ézs 55:10-11, vö. Zsid 4:12-13). 9. A Biblia Istentől ihletettsége Az Istentől ihletett (2Tim 3:16; görög theopneusztosz = "Istentől lehelt") kifejezés vonatkozhat a szentírókra, a szent szövegekre és bizonyos értelemben a mai olvasóra is. A bibliai szövegek (prédikációk, imák, történetek) ihletettsége lényegében azt jelenti, hogy Isten a saját gondolatait közölte erre kiválasztott és felkészített embereken keresztül. Ehhez felhasználta éppeni élethelyzetüket, képességeiket, egyéniségüket, illetve nyelvük kifejezésbeli lehetőségeit és korlátait egyaránt. Mindez persze csak a Mindenhatónak sikerülhetett. Az üzenet konkrét helyzetekben került rögzítésre. Vagy csak egy adott helyzetre volt érvényes (pl. Csel 11:28), vagy eleve általános érvényű volt, és az is maradt (pl. Hab 2:4 vö. Róm 1:17); vagy egyszeri, kevés jelentősége van (pl. Bír 3:16), vagy nagyon is sok (pl. 1Móz 1:1). Az ihletettség eredménye (természetéből fakadóan) a tévedhetetlen isteni kijelentés, amely igaz és megbízható minden általa érintett kérdésben. Megjegyzés: az ihletés a Bibliában nem hasonlítható a médiumitáshoz (megszállottság, automatikus írás stb.), amely az ember személyiségét és akaratát kikapcsolja, tehát pusztán eszközként használja.

8 10. A Biblia ihletettsége és szövegének érthetősége Természetes, hogy az Istentől ihletettség szigorúan véve csak a szövegek eredetijére vonatkoztatható, de tény, hogy a Biblia szövege fennmaradt. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak benne nehezen érthető, könnyen félreérthető és ellentmondásosnak tűnő részletek. Nem csoda, hogy mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik a bibliai szöveg "hibáira" hivatkozva tagadják annak ihletettségét. Egyfelől azonban a hiba többnyire a figyelmetlen vagy tudatlan olvasóban van. A szövegek egészen sajátos irodalmi formákkal (prófécia, példázat) és kulturális háttérrel (történelem, stílus, érvelési mód) rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni a helyes megértés érdekében (lásd az 1.6 és 1.7. fejezetet). Másfelől a szentírók is elismerték, hogy ismeretük "töredékes" volt, és maradtak bennük kérdőjelek (1Pt 1:10-12, 1Kor 13:12); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy minden részletet el akart mondani (vö. 2Kor 12:4) írásaikban szerintük is vannak "nehezen érthető" dolgok (2Pt 3:15-16); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy üzenetében kivétel nélkül minden részletet könnyen megértünk Összegezve, az Olvasónak saját erőfeszítésre (kutatás) és Isten segítségére (ihletés) egyaránt szüksége van. Megjegyzés: a későbbi másolási hibákat és betoldásokat a másolatok tudományos feldolgozásával 99%-osan kiszűrték, a fennmaradt kérdéses részletek lényeges dolgokat nem érintenek. 11. A Biblia olvasója vagy hallgatója rászorul Isten ihletésére, mert... csak így foghatja fel az üzenetet (Csel 16:14, Kol 1:12, 1Jn 5:20 vö. 2Kor 4:3-4) csak így láthatja meg az üzenet összefüggéseit (Lk 24:25-27,44-47, 1Kor 2:10) csak így válik számára is isteni tekintélyűvé a Biblia és üzenete (1Thessz 2:13, 1Kor 1:30 2:5) csak így jut hitre (Jn 20:31, 1Kor 2:10, 2Kor 4:6) és erősödik meg a hitében (Ef 1:17-19, 1Pt 2:2). Megjegyzés: mindezt a Szentlélek rendszerint embereken keresztül teszi (Róm 10:14-17, Csel 8:30-35, 17:2, 18:26, Ef 4:11-15, 1Jn 2:26-27). Ellenőrző kérdések a leckéhez Minek tekintették Jézus és a tanítványai az Ószövetséget? Minek tekintették az apostolok Jézus tanítását? Minek tekintették az apostolok a saját írásaikat és egymásét? Milyen szerepük volt az embereknek a Biblia megírásában? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az Istentől ihletett Bibliának? A Biblia mai olvasóinak miért van szüksége Isten ihletésére? Létezhetnek-e gyülekezeti hagyományok? Ha igen, milyen határok között?

9 1.4. A bibliai könyvek listája Hogyan alakult ki? A Bibliáról hamar észre lehet venni, hogy nem csupán egyetlen könyv, hanem hosszabb-rövidebb iratok gyűjteménye, kisebb könyvtár. A könyvek listáját bibliai kánonnak nevezik. A kánon görög szó, jelentése "mérték" (pl. Gal 6:16), tehát a kánon az igazság szempontjából mértékadó iratok listája. Önként vetődik fel azonban a kérdés, hogy hogyan alakult ki a bibliai iratok listája, voltak-e más iratok is, illetve ki és hogyan döntötte el, hogy mely iratok kerülnek be a gyűjteménybe, és melyek nem? Az Ószövetség 1. Az iratok keletkezése A Biblia kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye volt. Az izraelita kánon, tehát az Ószövetség zsidók és protestánsok által elfogadott könyveinek a listája az i. e. 15. és 5. század között, tehát egy évezred alatt jött létre. Ezalatt is keletkeztek feledésbe merült, különösebb fontossággal nem bíró történelmi iratok (pl. "Jásár könyve" Józs 10:13; "Az Úr harcainak könyve" 4Móz 21:14), de a vitatott, és végül a zsidók által elvetett vallási témájú iratok (vö pont) az. i. e. 5. század után keletkeztek. 2. Az Ószövetség felosztása A zsidók a Szentírásukat (amit az keresztények "Ószövetség"-nek neveznek) a három főrész neveinek a kezdőbetűiből kirakott szóval Tanakh-nak nevezik. A zsidók hagyományosan 22 vagy 24 szent könyvről beszéltek már időszámításunk előtt is. A mai izraelita Szentírás az alábbi részekre oszlik: a Törvény (Tórá) 1-5Móz a Próféták (N'viim) korai próféták: Józs, Bír, Sám, Kir; késői próféták: Ézs, Jer, Ez és a 12 kis próféta az [Egyéb] Írások (K'tuvím) költői művek: Zsolt, Péld, Jób; az ún. Öt tekercs (Megillót): Énekek Éneke, Ruth, Eszter, Jeremiás Siralmai, Prédikátor; történeti könyvek: Dániel, Ezsdrás, Nehémiás, Krónikák. Az ókori és a mai, a görög és a héber, illetve az izraelita és a keresztény lista azért tér el néha egymástól, mert bizonyos könyveket eltérő módon vesznek egy könyvnek vagy külön könyveknek. 3. A kánon szükségessége és rögzítése Először is, a zsidóság maga is észrevette, hogy Malakiás (i. e. 5. sz.) után nem volt több igazi, a kortársak vagy legalább az utókor által elfogadott próféta. Másodszor, az i. e. 3. században Alexandriában elkészült a héber Ószövetség görög fordítása (Septuaginta, LXX), amelyhez helyi keletkezésű, héber vagy görög nyelvű iratokat is hozzáfűztek. A kánon 1. századi véglegesítéséhez mégis a kereszténység megjelenése adhatta a végső lökést, hiszen a héberül nem tudó apostoli- és egyházatyák elsősorban a görög LXX-re hivatkoztak. Josephus Flavius zsidó történész (kb. i. sz ) a palesztinai héber kánon mellett tanúskodott: Mindössze 22 kötet az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek. A szent könyvek közül ötnek a szerzője Mózes; ezek foglalják magukba a törvényeket és a történelmi hagyományokat, az emberi nem keletkezésétől egészen az ő haláláig. ( ) Mózes halálától Artaxerxésznek, a perzsák királyának idejéig [i. e ] Mózes utódai, a próféták jegyezték fel a korukban történt eseményeket 13 könyvben. További négy könyv Istenhez szóló himnuszokat s az emberek életmódjáta vonatkozó intelmeket tartalmaz..." (Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, I. könyv, 8. rész) Flavius listája (5+13+4=22) csak azért tér el a maitól, mert ma külön könyvnek tekintett iratokat (pl. 1-2 Sám) ő egynek vett (Sám). Flavius azt is írta, hogy az utolsó próféta, Malakiás kora után keletkezett iratokat (LXX stb.) a zsidók nem tartották azonos hitelességűeknek, azaz ihletettnek, sugalmazottnak: Artaxerxész óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései..." (Uo. folyt.) Flavius felhasznált ugyan a LXX-ban levő görög iratokat (pl. Makkabeusok I), de csak történelmi forrásként. Az 1. században Javnéban (Jamniában) Johánán ben Zakkáj rabbi egy jesivát (tanházat) alapított, amely törvénykezési és irodalmi tevékenységet végzett, megvetve a későbbi rabbinikus zsidóság alapjait. A tanház tudományos tevékenységét a mai teológiai szakirodalom javnei vagy jamniai "zsinatként" emlegeti, pedig ilyesmiről nincs közvetlen adat. Csak az tény, hogy utólag folytak viták egy-egy könyv kánoniságával kapcsolatban (pl. mert Eszterben nem szerepel a JHVH), de "zsinat"-ról nem volt szó. Végül meg kell említeni az i. sz. után összeállt babilóniai Talmud megjegyzését is: A kései próféták, Haggája, Z'chárjá és Mál'áchi halála után a szent szellem elhagyta Izraelt, bár a mennyei hangot igénybe vették. (Jóma 9b, megismételve: Szóta 48b, Szanhedrin 11a; Midrás Rabbá az Énekek Énekéről 8.9.3) 4. Az ihletettség felismerése A héber kánon kialakulása folyamatosan történt. Az egyes szövegek azonnali rögzítése azt mutatja, hogy eleve ihletettnek tekintették őket, hiszen ismerték azt, aki Isten szavát átadta (pl. Józs 24:25-26), vagy annak ellenére rögzítették, hogy Izrael az üzenetet elsőre nem akarta elfogadni (pl. Jer 30:1-2, 36:4,32). Az ihletett szerzők egymás írásaira is úgy hivatkoznak, hogy azokat ihletettnek tartották (Dán 9:2, Ezsd 7:6, Zak 7:7 stb.). Mivel

10 szavaik döntő többsége nyilvánosan is elhangzott, szem- és fültanúként Izrael egész közössége áll a szövegek hitelessége mellett (így tarthatták nyilván pl. a próféták láncolatát). A nagy számú, és a liturgiába gyorsan beépülő rövid szövegek esetében (pl. zsoltárok, példabeszédek) valószínűleg a szerző halála után történt meg a gyűjteménnyé való összeszerkesztés (Péld 25:1). Isten egy nép történelmén keresztül nyilatkoztatta ki magát, és szavát arra a közösségre bízta, amelyet az ő szava hozott létre, formált és tartott fenn évszázadokon át. Isten az Írásokon keresztül utólag is megszólalt, és az olvasó megérezte, hogy "tisztátalanná válik a keze": ráébredt a Szent jelenlétére. Az iratok ihletettségének felismerését tehát végső soron maga Isten garantálta, mind az Ó-, mind az Újszövetség esetében. 5. A szövegek gondozói A héber szövegek szerkesztésének első nagy korszaka Ezsdrás és Nehémiás idejében befejeződött. Őket követték az i. e. 5. századtól az írástudók (szóférim), őket pedig az i. sz. 5. századtól az ún. masszoréták (héber masszóra = hagyomány). Ők nem csupán hűségesen másolták és statisztikai eszközökkel védték a szöveget (számon tartva minden sort, betűt), hanem a szöveg magánhangzókkal és nyelvészeti jegyzetekkel való ellátását is megoldották. (a szöveg magánhangzókkal való ellátása, pontozás). Az általuk véglegesített, ma is használt szöveg tudományos neve masszoréta szöveg (tudományos rövidítése: MSS). Az Újszövetség 1. Az iratok keletkezése A keresztény Újszövetség i. sz. 30 és 100 között, tehát egy-két emberöltőn belül született. Az iratokon nem voltak dátumok, de belső adataik és külső, történelmi ismereteink révén nagyjából sorrendbe tehetők. Kb. i. sz. 30-ban volt Jézus kereszthalála. Minden bizonnyal a Templom i. sz. 70-es lerombolása előtt született Mt, Mk, Lk és az ApCsel, a Zsid és az összes páli levél. I. sz. 50 körül születhetett a Mk, a Mt, az 1-2Thessz és a Gal, majd az 1-2Kor, a Róm, az Ef, a Kol és a Filem, illetve a 60-as években a Fil, az 1-2Tim, a Tit, a Lk és az ApCsel. A többi esetében (1-2Pt, Jak, Júd) csak találgathatunk. Viszont biztosnak tűnik, hogy 90 körül keletkezhetett a Jn, az 1-3Jn és végül a Jel. 2. Az Újszövetség felosztása Az Újszövetség felosztásának szempontjai hasonlók az Ószövetségéhez: történeti könyvek az evangéliumok (euangelion = jó hír): Máté (Mt), Márk (Mk), Lukács (Lk), János (Jn) és az Apostolok cselekedetei (ApCsel) (praxeisz) levelek (episztolé) egyes gyülekezeteknek: Rómaiaknak (Róm), Korinthusiaknak (1Kor, 2Kor), Galáciabelieknek (Gal), Efezusiaknak (Ef), Filippibelieknek (Fil), Kolossébelieknek (Kol), Thesszalonikaiaknak (1Thessz, 2Thessz), körlevelek több gyülekezetnek: Jakab levele (Jak), Péter levelei (1Pt, 2Pt), János levelei (1Jn, 2Jn) Júdás levele (Júd); magánlevelek: Timóteusnak (1-2Tim), Titusznak (Tit), Filemonnak (Filem), Gájusznak (3Jn); értekezés: a Zsidóknak írt levél (Zsid) prófétai mű (apokalüpszisz = leleplezés): János jelenései (Jel). 3. A kánon szükségessége és rögzítése Az újszövetségi kánon kialakulása is szükségszerű folyamat eredménye volt: az 1. század végére kezdtek kihalni a szemtanúk, ugyanakkor a 2. századtól az apostolok neve alatt egyre több, tévtanokat tartalmazó írás jelent meg: a naiv kegyességi és az apokrif irodalom (lásd később) egyes tanítók a saját kényük-kedvük szerint vetettek el közismert és elismert iratokat (pl. a 2. században az antiszemita Markion Lukács evangéliumán és a páli leveleken kívül mindent kidobott a Bibliából) a tanítás részleteinek pontos megfogalmazásához és az új tévtanítók megcáfolásához is körül kellett határolni az információforrást, a számításba vehető iratok számát. A nyugati egyház valószínüleg már a 2. században nagyrészt a mai kánont használta (lásd Muratori töredék, 2. század). A 4. századi zsinatok (382-es római, 393-as hippói és 397-es karthágói) szerepe nem a kánon összeállítása volt, hanem megtartása, hogy ti. az egész Birodalom területén minden gyülekezetben csak a 27 közismert könyvből olvassanak fel istentiszteleten. 4. Az ihletettség felismerése A válogatás egyik objektív szempontja a történelmi hűség volt: Jézus és apostolai története a szemtanúk révén (vö. 1Jn 1:1-2, Lk 1:1-4). A másik szempont a tanbeli hűség volt, az apostolok és közvetlen tanítványaik tanításához való ragaszkodás: a Szentlélek ugyanis elvezette őket a teljes igazságra (vö. Jn 14:26, 16:12-15). A válogatás hitbeli, nem hívők számára szubjektívnek tűnő eleme a Szentlélek vezetése volt, amely révén az egyház felismerhette, hogy melyik irat Istentől ihletett, és melyik nem. 5. A vitatott és eltűnt iratok Mindemellett egyes valóban újszövetségi iratok csak lassan váltak mindenhol elfogadottá: a 2-3Jn és a Filem a személyes, alkalmi jellege és rövidsége miatt

11 a 2Pt és a Júd a hasonlóságuk miatt (melyik használta fel a másikat?) a Zsid a szerző kiléte körüli bizonytalanság miatt (Pál? Barnabás? Apollós?) a Jel sajátos nyelvezete, "rossz" görögsége miatt (legalábbis az egyház keleti, görög nyelvű felében). Megjegyzés: valószínűleg Pálnak is volt még egy-két levele (vö. 1Kor 5:9, Kol 4:16), és Jézusnak sem lett minden egyes szava és tette megörökítve (Jn 20:30, 21:25), de az biztos, hogy ha fontosak lettek volna, fennmaradtak volna (Mt 5:18, 24:35, 1Pt 1:25). 6. Az elutasított iratok Az 1-4. században sok keresztény és álkeresztény írás keletkezett, de ezek közül egy sem került be az újszövetségi kánonba, méghozzá okkal. Első csoportjuk az apokrif, azaz "külön tartott" vagy "rejtett" értelmű iratok. Ezeket az egyház azért vetette el, mert... az apostolok neve alatt jelentek meg (pl. Tamás evangéliuma, János cselekedetei, Seneca és Szent Pál levelezése, Jakab apokalipszise), pedig nem is ők írták, hanem később, a 2-4. században keletkeztek kitalált történetekkel igyekeztek kiegészíteni az evangéliumok vélt hiányosságait Jézus gyermekkoráról (pl. Tamás gyermekség-evangéliuma, Nikodémus evangéliuma) az egyházba judaista vagy gnosztikus tévtanokat csempésztek volna be (judaista pl. Héberek szerinti és az Ebionita evangélium; gnosztikus pl. Tamás, Fülöp, Az Igazság stb. evangéliuma). Másik csoportjuk az 1-2. századi ún. "apostoli atyák" művei. Szinte mind építő olvasmány, de... semmi újat sem mondanak az Újszövetséghez képest (pl. Római Kelemen 1. levele a korinthusiakhoz), sőt ami bennük építő, az szinte mind a Bibliából vett idézet szerzőik nem is igényeltek maguknak apostoli tekintélyt néhányuk mesés elemeket is tartalmaz (pl. 1Kelemen "főnixmadárral" példálózik), szélsőséges erkölcsi, téves tanbeli nézeteket sugall (aszketizmus, antijudaizmus stb. lásd Barnabás levele, Hermasz: Pásztor). Az ún. deuterokanonikus iratok 7. A Septuaginta (LXX) A héber Ószövetségnek az i. e. 3. században, Alexandriában készült el az ógörög fordítása, az ún. Hetvenes fordítás (görög neve Hebdomékonta, de a latin neve terjedt el: Septuaginta, tudományos jele: LXX). Ezt eleve II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó világhírű alexandriai könyvtára számára készítették, bár a fordítás nyilvánvalóan a héberül nemigen tudó diaszpóra-zsidóság érdekeit is szolgálta. A LXX-hoz kapcsolódó legenda szerint 70 különböző fordító isteni sugallat révén teljesen egyforma fordítást készített és mint később látni fogjuk, nem véletlenül volt szükség a fordítás tekintélyének legendás megerősítésére. A LXX a palesztinai héber kánonon kívül más héber és görög vallási szövegeket is tartalmazott: görög nyelvű kiegészítéseket Eszter és Dániel könyvéhez történelmi elbeszéléseket (pl. Makkabeusok I-IV) vallásos novellákat (pl. Tóbiás, Judit) tanítói műveket (pl. Bölcsesség, Báruk, Sirák fia) költői műveket (pl zsoltár, Mózes ódái) prófétai műveket (pl. Ezdrás I, III, IV) stb. 8. A Septuaginta későbbi értékelése A zsidóság az i. sz. 1. századra teljesen elvetette a LXX szövegeit. A korai keresztény egyház azonban sokáig ragaszkodott a LXX-hoz, amelynek a héber kánonhoz képest többletanyaga részben bekerült a 4. századi latin Vulgátába is. Mivel a reformátorok a palesztinai héber kánonhoz tértek vissza, a katolikus egyház 1546-ban a trienti zsinaton erősítette meg véglegesen a "deuterokanonikusnak" (másodlagosan mértékadónak) nevezett szövegek ihletettségébe vetett hitét, az ortodox egyház pedig az 1672-es jeruzsálemi zsinaton. Így a mai katolikus Bibliában a héber és protestáns kánonnal egyező, protokanonikusnak nevezett könyveken kívül benne van Tóbiás, Judit, Makkabeusok I-II, Bölcsesség, Sirák fia, Báruk és benne 6. fejezetként Jeremiás levele, illetve a görög nyelvű kiegészítések: Eszter 10. fejezetében Mardokeus beszéde, Dániel 3. fejezetében Azarja imádsága és A három ifjú éneke, illetve Dániel 13. és 14. fejezeteként Zsuzsanna és a vének, illetve Bél és a sárkány története. A katolikus egyház hivatalos Bibliája a mai napig a Vulgata, de a bibliafordítások természetesen a héber és a görög szövegek alapján készülnek. Az ortodox egyházak a régi alexandriai kánont, a teljes LXX-t megtartották: a fentieken kívül Ezdrás I. és Mózes ódái, illetve a liturgiából kimaradó, csak olvasásra ajánlott Ezdrás III-IV, Makkabeus III-IV és a 151. zsoltár elfogadott. A protestáns egyházak elismerik ezeknek az iratoknak a nyelvészeti és a történelmi értékét (pl. Makkabeus I), illetve lelkileg építő hatását (pl. Bölcsesség), hitbeli kérdésekben azonban nem tartják őket mértékadónak. Luther ugyan lefordította és a kánoniakkal egy kötetben adta ki őket, de nem tartotta őket sugalmazottnak: mert görögül íródtak, és eredetileg nem tartozhattak a szöveghez: Eszter és Dániel görög kiegészítései mert történelmi szempontból hiteltelenek, tévednek: Tóbás, Judit, Báruk mert kiemelkedő, de csupán emberi művek: Bölcsesség, Sirák fia mert csak kortörténeti szempontból hasznos kommentár: Makkabeusok I

12 mert történelmi szempontból hiteltelen, és tévtant is sugall: Makkabeusok II. Talán a svájci reformátor, Bullinger ( ) foglalta össze a legtömörebben a reformátorok véleményét:...ezen kívül vannak még más könyvek is a Bibliában; Ezsdrás 3. és 4. Könyve, Eszter második könyve, Tóbiás, Judit, Zsuzsanna, Bél, a Makkabeusok könyvei, Báruk, a Bölcsesség könyve és a Bölcsek mondásai. Ezek, bár mindegyiket olvassák az egyházban, és van céljuk és értelmük, mégsem egyenértékűek a korábban felsoroltakkal. [ti. a héber kánonnal] Mert vitás vallási kérdésekben ezekkel a könyvekkel nem szokás érvelni. (A keresztyén vallás summája, 14. oldal, Limache Verlag, Zürich / Szentendre, 1997). A protestáns bibliakiadásokból ezért a 17. század óta hiányoznak a deuterokanonikus iratok. Nem azért, mert tilos vagy haszontalan lenne őket elolvasni, hanem mert dogmatikai kérdésekben nem tekinthetők mérvadónak: a deuterokanonikus iratok vagy nem is igénylik a kinyilatkoztatás tekintélyét, vagy prófétai tekintélyt igényelnek, de hibáik, esetenként szélsőségeik és prófétai erejük hiánya ezt cáfolja Isten a zsidóságra bízta igéit (Róm 3:1-2), az Írásokon őrködő palesztinai zsidó közösség pedig kezdettől fogva elutasította a diaszpórában élő alexandriai zsidók görög fordítás- és szöveggyűjteményét; az arám nyelvű Targumok, a héber Ószövetség istentiszteleten használt parafrázisai (i. e. 5. sz-tól az i. sz. 5. sz-ig formálódtak) és az i. sz. 2. század utáni szír nyelvű Pesitta legrégebbi példányai sem tartalmazták őket a LXX birtokunkban levő legkorábbi, 4-5. századi, keresztények által készített kódexei is bizonytalanságot tükröznek: vagy hiányzik belőlük némelyik ma deuterokanonikusnak tartott könyv, vagy ma apokrifnek tartott könyv van benne (Codex Vaticanus: nincs Makkabeus I-II., de van Ezsdrás I.; Codex Sinaiticus: nincs Báruk, de van Makkabeus IV.; Codex Alexandrinus: Ezsdrás I. és Makkabeus III-IV. is van) az ólatin fordítások (pl. Itala) ugyan a LXX alapján készültek, de a 4. századi Hyeronimus (Jeromos) által készített Vulgata a palesztinai héber kánon és annak héber szövege alapján készült; eredetileg nem tartalmazta a deuterokanonikus szövegeket, mert Hyeronimus az apokrifek közé sorolta őket a görög Újszövetség, amikor a héber Ószövetséget idézi, tizenöt az egyhez arányban a héber szövegből idéz, és nem a görög LXX-ból; bár az Újszövetség írói nem minden kanonikus, héber szöveget idéznek, a deuterokanonikus szövegeket egyszer sem idézik, legfeljebb kifejezésbeli párhuzamokat találunk vagy célzásokat (pl. Júd vö. Énók 1:9); az újszövetségi szerzők ismerték a LXX-t és a többi korabeli zsidó vallási iratot, sőt koruk filozófiáját és közmondásait; pusztán az idézés, a célzás és a kifejezésbeli párhuzam azonban ugyanúgy nem teszi kanonikussá a görög szerzőket és deuterokanonikus szövegeket, ahogy a héber kánon egyes könyveinek a nem idézése sem teszi apokriffá ezeket a kanonikus könyveket a korai egyház álláspontja is a reformátorokat igazolja; a görög és latin egyházatyák nem tudtak héberül, és a LXX-t nem sok eredménnyel használták a zsidókkal való viták során; a mai deuterokanonikus szövegek a latin egyházban csak a 4. században lettek hivatalosan kanonizálva, főleg Augustinus támogatására; más egyházatyák ellenezték a kánoniságukat: a 2-3. században a szárdeszi Melitón püspök és az alexandriai Órigenész, a 3-4. században Hyeronimus, Kürillosz jeruzsálemi püspök és Athanasziosz, a háromságtan védője; végül a keleti és a nyugati egyház a 692-es trullai zsinaton hét iratot fogadott el, de még a 8. században is volt egyháztanító, aki csak a héber kánont fogadta el (Damaszkuszi Szent János). A reformátorok tehát nem önkényeskedtek, amikor ahhoz a héber kánonhoz tértek vissza, amely a katolikusok és ortodoxok szerint is a mérce, amihez képest szerintük is minden más irat csak másodsorban lehet mérce. A deuterokanonikus iratok elsősorban a katolikus és ortodox liturgiára, illetve ikonográfiára hatottak, nem a tanításra (kivétel: Makkabeusok II. és a halottakért való imádság). Megjegyzés: a magyar Vizsolyi Biblia (1590) faximile kiadásában látható, hogy a református Károli Gáspár közre adott deuterokanonikus ma már katolikus szemmel is apokrifnak számító szövegeket is (Makkabeus III, Ezdrás III-IV); Szenczi Molnár Albert 1608-as Károli revíziója a deuterokanonikusokat apokrifnek nevezi és a kánoniaktól elkülöníti. E szövegek azonban ma is olvashatók protestáns nyelvészek fordításában. Ellenőrző kérdések a leckéhez Miben különbözik a katolikus és a protestáns kánon? Mi tette szükségessé a kánon rögzítését? Milyen szempontok alapján rögzítette a kánont az egyház? Miért nem kánoniak az apokrif iratok? Miért nem kánoniak az apostoli atyák írásai?

13 1.5. A Biblia tanulmányozása Miért olyan fontos? Egészen más dolog a Bibliát felületesen olvasgatni, mint részletekbe menően tanulmányozni. Izrael és a keresztény egyház pedig mindig is tanulmányozta a Bibliát (lásd Neh 8:1-3, Csel 2:42, 1Tim 4:13 stb.). Mi is ezt tesszük, több okból és céllal is, de az sem mindegy, hogy hogyan tesszük! 1. A Biblia rendszeres tanulmányozására több okunk is van, mert... Isten Jézus révén nekünk az, aki: Atyánk, Urunk, Barátunk, Testvérünk stb., ezért a vele való viszonyunk természetes része, hogy hangját és szavát ismerjük, tiszteljük és szeressük (Zsolt 119, Jn 10:27) a Biblia Isten ihletett szava, hozzánk szóló üzenete (2Tim 3:16), és erről maga Isten győzött meg minket (Csel 16:14, 1Kor 1:30 2:5, 1Thessz 2:13) ő maga is parancsolja, hogy a saját érdekünkben ezt tegyük (Józs 1:8, Mt 28:20, 1Tim 4:13-16) mi magunk is választ keresünk arra, hogy: honnan jövök? (Zsolt 100:3), miért vagyok itt? (Mk 12:28-31), hová megyek? (Jn 10:27-30, 14:1-3, Fil 3:12-14) az örök életünk függ tőle (Mt 4:4, Jn 5:39, 6:63, 20:31, Róm 10:13-17, 2Tim 3:15, 1Pt 1:23) nevelő hatása van ránk (2Tim 3:16-17). 2. A Biblia rendszeres tanulmányozásával több célunk is van, hogy... bizonyosságot nyerjünk (Lk 1:4, 1Jn 1:1-4, 5:13, 2Kor 13:5,10) lelkileg növekedjünk, érjünk (Zsid 5:11-6:1, 1Pt 2:2, Csel 20:32) szent életet élhessünk (Zsolt 119:9, Jn 17:17) életbölcsességre tegyünk szert (Jób 12:13, Zsolt 119: , Péld 2:6, 1Kor 1:28-30, Kol 2:3) hasznos tanulságokat vonhassunk le belőle (Róm 15:4, 1Kor 4:6, 10:6) felkészítsen védekezni a Kísértő ellen (Mt 4:5-7, Ef 6:17) felkészítsen védekezni a tévtanok ellen (Gal 1:6-9, 1Tim 4:1,6-7, 1Jn 2:26, 4:1,6) mi magunk is egészségesen taníthassunk másokat (Tit 2:1, 1Tim 4:16, 2Tim 4:1-4) Istent dicsőíthessük azért, aki ő, és azért, amit tett és tesz értünk (Róm 11:33-36, Ef 1:3-14). 3. A Biblia tanulmányozásához megfelelő hozzáállásra van szükség: olvassuk és hallgassuk Isten szavaként (1Thessz 2:13) mindig mindennek utánajárva (Lk 1:3, Csel 17:11) tisztelettel (2Pt 3:15-16, 1Tim 1:3-4) szelídséggel (Jak 1:21) engedelmeskedve (Róm 6:17) a tanultakat meg is cselekedve (Mt 7:24-27, Jak 1:22-25). 4. A Biblia tanulmányozását nem lehet "elvégezni" vagy "befejezni": ha meg is éljük a tanultakat (Lk 11:28, Jak 1:22-25), akkor a tudásunk folyamatosan mélyül, a "tiszta tejtől" a "kemény eledelig" (1Pt 2:2, Zsid 5:12-14, 1Kor 3:1-2) folyamatos emlékeztetésre szorulunk (Jn 14:26, 2Pt 1:13) csak így fog gazdagon bennünk "lakozni" és hatalommal erősen működni Isten szava (Kol 3:16). Megjegyzés: a Biblia mint Isten története az emberrel amolyan családi fotóalbumnak is tekinthető, hiszen szereplőinek jó részével a mennyben találkozni fogunk. Ellenőrző kérdések a leckéhez Tanulmányozták a Biblia alakjai Isten szavát? Hogyan? Mit nyerhetsz a Biblia rendszeres tanulmányozásával? Mit veszthetsz, ha elhanyagolod a Biblia olvasását? Milyen hozzáállás szükséges a Biblia tanulmányozásához?

14 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? Közismert dolog, hogy ugyanazt a Bibliát olvasva eltérő módon értelmezünk egyes részleteket. Kérdés tehát, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik a helyes vagy legvalószínűbb értelmezés? A Biblia helyes értelmezésének főleg bizonyos részleteket illetően döntő jelentősége lehet a hívő életére nézve. Jó, ha ahhoz akarjuk tartani magunkat, amit Isten mond, de tudnunk kell, hogy egy adott bibliai részlet pontosan mit mond, és mi az, amit nem, illetve hogy amit mond, az nekünk is szól-e, és ha igen, milyen értelemben? Mindennek érdemes és lehetséges is utánajárni. Nincs olyan szélsőség vagy tévtan, amely ne úgy született volna, hogy figyelmen kívül hagyták az írásmagyarázati szabályokat. 1. A Bibliában vannak nehezen érthető részek A Biblia szövege rendszerint magától értetődik, de vannak benne első látásra nehezen érthető részek. Ezek kevés kivétellel mind érthetővé válnak bizonyos írásmagyarázati szabályok követésével és kellő háttérismeretek birtokában (lásd alább!). Néhány részlet fordítása és értelmezése ugyan gondot okoz a fordítóknak és a bibliatudósoknak, de ezek az alapvető üzenetet nem érintik. 2. A kinyilatkoztatás folyamatosan bővült A Biblia hosszú időn át, kb éven át keletkezett. Ezért szinte minden teológiai témát illetően elmondhatjuk, hogy Ábrahámnál többet tudott Mózes, Mózesnél többet tudtak a próféták, még többet mondott Jézus, és a Szentlélek az apostolokat végül elvezette a teljes igazságra. Mivel a kinyilatkoztatás folyamatában fokozatosságot vagy fejlődést ismerünk fel, azt az elvet vallhatjuk, hogy a korábbi kinyilatkoztatásokat a későbbiek fényében értékeljük és értelmezzük. 3. A kinyilatkoztatás önmagát magyarázza A Bibliát kb. negyven, nagyon különböző korokban élő, foglalkozású, képzettségű és jellemű ember írta le. Mégsem tartalmaz tényszerű tévedést vagy tartalmi ellentmondást, és a tanítása egységes. Ezért a Biblia végső soron önmagát magyarázza: kijelentéseinek, alapelveinek és belső összefüggéseinek, hátterének ismerete tehát mindig magyarázatot ad az első látásra nehezen érthető részekre. Isten értelmesen szólt, önmagának nem mondott ellent, tehát ha mi valamit ellentmondásosnak látunk, érdemes tovább kutatnunk. 4. A megfigyelendő részletek a beszédhelyzetet vagy gondolatmenetet (ki, kinek, mit, hol, mikor, hogyan, miért mond vagy ír?) a történelmi összefüggéseket, kulturális szokásokat, földrajzi és meteorológiai viszonyokat stb. az adott szöveg műfaját és annak eszközeit (pl. ének? hasonlat? allegória? értekezés? körlevél?) az adott részletben felhasznált szavak általános bibliai használatát, jelentéskörét; pl. "világ" = a kozmosz (Zsid 11:3), az emberiség (Jn 3:16), kísértéssel teli korunk (1Jn 2:15), vagy "test" = fizikai test (Róm 13:14), egész lényünk (Róm 12:1), bűnös hajlamaink (Gal 5:16-21), egy halandó (Csel 2:17) stb. az adott szakaszban gyakran előforduló kulcsszavakat; pl. Ef 4:1-16 "egy", 1Jn 4:7-21 "szeretet" az adott könyv egészének alapvető üzenetét, kulcsmondatát; pl. a Bírák kulcsmondata 21:25, a Márk kulcsmondata a 10:45 az eredeti nyelvek ismeretében a lehetséges fordítási változatokat (érdemes több fordítást összevetni). 5. A követendő alapelvek Általában a Bibliát nyugodtan érthetjük szó szerint (a fentiek szem előtt tartásával!) Az, hogy egy mondat "benne van a Bibliában", még nem jelenti azt, hogy az "a Biblia tanítása"; pl. benne van, hogy "nincs Isten", de vö. Zsolt 14:1. Az egyes mondatokat ne önálló "versekként", hanem a teljes gondolatmeneten belül értelmezzük; pl. Mt 18:20 eredetileg a gyülekezeti fegyelmezéskor szükséges 2-3 tanúnak szól, nem általában a keresztények összejöveteléről (vö. Mt 28:20). A nehezebben érthető részeket az egyértelmű részek alapján értelmezzük; pl. 1Jn 3:6, 5:18 vö. 1Jn 1:8-10, Jak 3:2, Róm 7. fejezet (tehát "nem vétkezik" = nem vétkezik folyamatosan, ui. ami egykor természetes volt, ma már fájdalmas baleset; ez a görög nyelvtani formából egyértelmű, de sok magyar fordítás nm bontja ki ezt a fontos tartalmi elemet). Bizonyos bibliai parancsok történelmi és kulturális hátterét figyelembe kell venni; pl. 1Kor 16:2 egy konkrét gyűjtésre utalt (Csel 27:30), és nem a vasárnapi perselyezés szokását vezette be. A történelmi beszámolók egyes jeleneteit, történéseit a tanítói részletek alapján értelmezzük és értékeljük; pl. Csel 5:1-11 vö. Jak 1:13, 1Jn 1:8-10, 5: A példátlan, rendkívüli történéseket ne vegyük normának; pl. a Csel 19:11-12 nem a ruhadarabok általi gyógyítás "módszerét" vezette be. A kinyilatkoztatás fokozatossága miatt a régebbi (pl. ószövetségi) kijelentésekkel szemben az újabb és bővebb (pl. újszövetségi) kijelentéseket követjük, pl. Préd 8:15 vö. 1Kor 15:19,32.

15 Csak azt tekintjük a Biblia tanításának, amit a Biblia konkrétan kijelent az adott témáról, illetve amit a Biblia egésze mond az adott témáról. 6. A szükséges segédeszközök A Biblia egy a miénktől sokban eltérő korban és kultúrában keletkezett, ezért megértéséhez szükségünk van bizonyos bibliai segédeszközökre: ún. bibliai bevezető irodalomra, amelyekből megtudhatjuk, hogy a Biblia maga és az egyes bibliai könyvek milyen körülmények között hogyan keletkeztek, mi a tartalmuk, milyen a felépítése stb. egy jó bibliai lexikonra, amelyben utánanézhetünk annak, hogy ki kicsoda, mi micsoda (tárgyak, növények), mi hol van (térkép), illetve hogy a Biblia egyes szavainak mi a jelentésköre (szótár), és hogy egyes témákról mi mindent ír (téma szerinti összefoglaló) egy jó bibliai konkordanciára (szókönyvre), hogy egy keresett bibliaverset könnyen megtalálhassunk egy jó bibliai kommentárra (a Biblia szövegét magyarázó jegyzetekre), amely feltárja a szöveg történelmi, kulturális, nyelvi stb. hátterét, segít meglátni a belső összefüggéseket, az egyes részletek jelentőségét, illetve segít a könnyen félreérthető vagy nehezen érthető kijelentések értelmezésében Megjegyzés: a jó bibliai irodalom nem önmagához köt, hanem a Biblia olvasására és kutatására sarkall, illetve abban segít. 7. A Biblia magyarázása Egy dolog a Biblia üzenetét megérteni, más dolog azt a saját életünkben megélni, és megint más az Igét másoknak tanítani, hogy azt ők is megértsék és megéljék. A bibliamagyarázás hogyanját talán a 2Tim 2:15 foglalja össze a legjobban: "Igyekezz, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét." Pál természetesen nem a Biblia felaprításáról beszél, a "helyesen hasogatni" kifejezés eredetije azt jelenti: "egyenes irányban átvágni" egy területen, kerülő utak nélkül nekivágni egy útnak, átvitt értelemben helyesen tenni vagy előadni valamit (vö. Fil 3:16). A tanítás tehát legyen egyszerű, amely nem művészi erejével vagy bölcseleti alkotásként próbál hatni lényegre törő, amely nem vész el a részletekben, teológiai vitatémákban vagy szemléltetésekben gyakorlatias, és nem életidegen vagy szenteskedő. Ellenőrző kérdések a leckéhez Milyen sajátosságai vannak a kinyilatkoztatásnak? Mi mindent szükséges megfigyelni a szövegben? Milyen bibliai segédeszközökre van szükségünk? Mi történik, ha a Bibliát helytelenül értelmezzük és alkalmazzuk?

16 1.7. Az egyes bibliai műfajok Miért kell rájuk figyelni? A Biblia értelmezésénél külön figyelni kell az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára. A szentírók mindig tudatosan választották meg egy adott üzenet vagy történet rögzítésének a formáját. A műfaj azonosítása és megfelelő kezelése tehát alapvetően meghatározza a szöveg értelmezését és alkalmazását. Az Ószövetség műfajai 1. Elbeszélések Az Ószövetség több mint 40%-a történelmi elbeszélés (1-2Móz, Józs, Bír, Ruth, 1-2 Sám, 1-2Kir, 1-2Krón, Ezsd, Neh, Eszt, Jón), és az Újszövetségnek is kb. 50%-a (Mt, Mk, Lk, Jn; Csel). A bibliai elbeszéléseket olvasva fontos szem előtt tartani, hogy nem pusztán a múlt adatszerű rögzítését szolgálták; ez egyes történetek Izrael átfogóbb történetének, illetve Isten és ember történetének a részei, főszereplőjük tehát valójában Isten; nem kitalált mesék, sem rejtett értelmű szövegek, hanem a történelem szerves része; alakjaik történelmi figurák, hús-vér, tipikus közel-keleti emberek, akik sajátos kultúrával, és minden emberi gyarlósággal rendelkeztek, mivel a történetek szereplői ugyanolyan emberek, mint mások, történeteikben is minden elképzelhető borzalmas és nagyszerű dolog előfordul; az elbeszélő történetek nagyon őszinték, de attól még nem mindig példaértékűek; többnyire az olvasóra hagyják, hogy mi más történhetett volna, vagy minek kellett volna történni; ilyenkor nem közvetlenül tanítanak, de a tanulságok levonására késztetnek, bár nem sok tanítói részt tartalmaznak, sokszor szolgálnak példázatként, illusztrálva a kifejezetten tanítói részeket; másfelől értelmezésükben a tanítói részekből kell kiindulni (és nem fordítva); a történetekből nem tudunk meg minden egyes részletet, csak amit az írók céljaiknak megfelelően fontosnak tartottak elmondani. A történelmi elbeszélések nem közvetlenül a mi történeteink, és nem feltétlenül utánozandó minták. Tanulságuk lényege az, ami számunkra is útmutató lehet. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elbeszélés történelem voltát, saját belső összefüggéseit, egyes részleteit, az író saját kommentárját, vagy eseményeinek és figuráinak valamiféle "szellemibbnek" vagy "mélyebbnek" vélt értelmet tulajdonítunk, akkor sok olyat is belemagyarázunk a szövegbe, ami nincs benne. 2. Költészet Az Ószövetség harmada költői formában íródott. Több költői rész található a történelmi és a prófétai irodalomban is, de a Biblia nagy, önálló költői műve a Zsoltárok. Az iratgyűjtemény héber neve töhillím ("dicsőítő énekek"), a magyar "zsoltár" szó a görög pszaltérion-ból származik ("húros hangszer"), illetve a pszalmosz-ból ("húros hangszerrel kísért ének"). A zsidók ugyanis a zsoltárokat nem felolvasták, hanem hangszerkísérettel énekelték (és éneklik a mai napig). Az 1. zsoltár a könyv egészének a bevezető és tartalmi összefoglaló darabja, a 150. a végső következtetést fogalmazza meg. A zsoltároknak több típusa van, és az egyes zsoltártípusokat eltérő helyzetben alkalmazták (pl. a király-zsoltárokat a királyok trónra lépésének évfordulóján énekelték): panaszkodó; egyéni: ; közösségi: bízó: hálaadó (Istent a tetteiért dicsőíti); egyéni: ; közösségi: és magasztaló (Istent önmagáért dicsőíti): fogadalmi (a szövetséget erősíti meg): bölcsességi (tanító): , 133. történelmi (Izrael megőrzését mutatja be): , illetve Sionról vagy Jeruzsálemről szóló: királysági: , trónralépési: messiási: , prófétai: , Isten végső uralmáról szóló: ún. "átokzsoltárok": , részletei (de vö. Zsolt 4:4, Mt 5:22, Róm 12:18-21). A zsoltárnak mint műfajnak az alábbi jellegzetességeire kell figyelnünk értelmezésük során: a zsoltár megszólítottja többnyire Isten (Istenhez és Istenről szól), de az olvasót is Isten útjára buzdítja a költészet mint forma egyfelől az érzelmeket ragadja meg (valós élethelyzetben született, őszinte), illetve segít az érzelmeink kifejezésében (szavakat találni saját imáinkhoz) a költészet mint forma másfelől a könnyű megjegyezhetőséget is szolgálja. A zsoltárok és a példabeszédek nagy része is héber költészet, amelynek a legfeltűnőbb sajátossága a gondolatrím; több fajtája is van: ismétlés: az egymás alatti sorok ugyanazt fejezik ki, csak más szavakkal (Zsolt 19:2, Péld 7:14, vö. Ézs 44:22) szembeállítás: az egymás alatti sorok egymással ellentétbe állítanak bizonyos dolgokat (Zsolt 1:6, Péld 10:1)

17 fokozás: az egymás alatti sorok egy bizonyos dolgot fokoznak (Zsolt 67:4 vö. Jób 5:19). A zsoltárok eredetileg nem voltak versszakokra osztva. Egyes zsoltárok sorainak a kezdőbetűi a héber ábécét követik (Zsolt 119). Az értelmezés során mindig az egész zsoltár lendületét, mondanivalóját kell szem előtt tartani. 3. Bölcsességirodalom Az Ószövetség bölcsességi irodalmához soroljuk Jób, a Példabeszédek és a Prédikátor könyvét. A zsidó bölcsességirodalom egészének üzenete adja meg a kulcsot egyes részei alkalmazásához: a bölcsesség nem elvont filozofálás, hanem a gyakorlati tanácsok alkalmazásának képessége nem bölccsé kell lenni, hanem bölcsességet kell szerezni az egyéni tapasztalatok alkalmazásával ebben segítség lehet a monológ (lásd Préd) és a vitatkozás is (lásd Jób) a bölcsesség forrása Isten (Péld 2:5-6) és végcélja az Istennek tetsző élet (Péld 3:7, Préd 12:13). A Példabeszédek könyve az okos életvezetéshez ad tanácsokat, mint amikor egy szülő viselkedni tanítja a gyermekét. Két életvitelt állít folyamatosan szembe: a bölcs (hívő) és a bolond (hitetlen) életét. A példabeszédek tkp. velősen megfogalmazott, sokszor egymástól független "igazságok" könnyen megtanulható füzére. Az értelmezésnél nem szabad elfelejteni, hogy minél tömörebb és rövidebb egy kijelentés, annál kevésbé lehet minden helyzetben érvényes a Péld nem elvi-teológiai kijelentések, nem abszolút bejövő ígéretek vagy automatikus lelki szabályok tárháza, hanem gyakorlati útmutatás, költői formában. A Prédikátor könyve első olvasásra könnyen félreérthető. Cinikus és pesszimista hozzáállása tkp. a többi bibliai könyv kontrasztja: "így kellene látnunk az életet, ha Isten nem lenne, és ha csak ebben az életben reménykedhetnénk". A könyv azért zavarba ejtő, mert kielégítetlenül hagy, viszont éppen ezzel ösztönöz az élet értelmének kutatására, és így juttat el a végső tanulságig (Isten van, és tisztelni kell, lásd 3:14, 12:13-14). Jób könyve az emberi logika határait feszegeti. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miért szenved az igaz ember? Azt a logikát kérdőjelezi meg, amely szerint "ha Isten mindenható, akkor minden Isten akaratából történik; Isten igazságos, ezért az igaz ember áldott (tehát aki jól él, az igaz), a gonosz pedig átkozott (tehát aki bajban van, az bűnös)". A könyv válasza kétszeres nem: nem minden történik Isten direkt akaratából (bár az engedélyével), és nem minden baj személyes bűn következménye. Ilyen helyzetben a szenvedőnek a Mindenhatóba vetett bizalomra, és barátai részéről szeretetre van szüksége; így végül el is nyeri jutalmát (lásd Jób 42:10-12). 4. Törvény és parancsolatok Az Ószövetség sajátos "műfaja" a Mózesnek adatott törvény, azon belül is főleg a Tízparancsolat, az Újszövetségben pedig a Hegyi Beszéd. Az ószövetségi törvények értelmezésének egyik nagy kérdése, hogy mi volt a szerepük egykor, és hogy mi a szerepük ma a keresztények életében? Ennek az eldöntéséhez az alábbi szempontokra kell figyelni: a "szövetség" nem egyenrangú felek között köttetett; Isten az, aki kezdeményezte ("Én szövetséget kötök veled"), Isten egyoldalúan tett szövetségi ígéretet ("ő nem ember, hogy megszegje a szavát"), ő szabta meg a feltételeket (összesen 613 parancsolat), a másik fél szerződésszegését megbüntette (pl. fogság), és mégis ígéretéhez híven a szövetséget nem bontotta fel (lásd "új szövetség") az "Ószövetséget" Isten csak a zsidósággal kötötte, nem minden néppel; teljes körű alkalmazására csak egy teokratikus államforma keretein belül kerülhetett sor a törvény teljes egységet alkotott, nem lehetett egyik-másik részét megtartani, a többit figyelmen kívül hagyni (Jak 2:10) az egyes parancsok egy része (tedd ezt! ne tedd azt!) példa értékű, általános érvényű, mert nem ír le minden lehetséges élethelyzetet; a törvények nagyobb része eseti törvény (ha akkor ), és Izrael sajátos társadalmi, erkölcsi és vallási életére vonatkozott Jézus szerint a törvényt és a prófétákat Jánosig hirdették (Lk 16:16): Jézus "töltötte be", azaz szerzett neki végső érvényt (Mt 5:17-18), és Jézus mutatta meg a lényegét is (Mt 22:36-40 vö. Róm 13:9) a törvény szent, igaz és jó volt (Róm 7:12,22), de az ember a bűnös hajlamai miatt nem tudta követni (Róm 7:21-23, 8:3); a törvény szerepe azonban nem is az üdvözítés volt, hanem az, hogy az ember felismerje a bűnt és saját bűnös voltát (Róm 3:19-20, 4:15, 5:20, 7:7-9, Jak 2:10), amint rájön arra, hogy mindenképpen büntetés vár rá, a Megváltóhoz menekül (Róm 7:1,6,22-24, 10:4, Gal 3:10,13,23-25, 4:5) A régi szövetség törvényeiből csak annyi érvényes az új szövetség idején, amennyit az új is említ. Nem arról van szó, hogy az ószövetségi törvény egyes elemei át lettek mentve, mások nem (hiszen egységet alkotnak), hanem arról, hogy az egész ószövetségi törvény betöltötte feladatát, akkor is, ha egyes parancsok meg lettek ismételve (pl. a Tízparancsolatból a szombattartás kivételével kilencet megtalálunk az Újszövetségben is, de az izraelita állam polgári és rituális törvényeiből egyet sem). Jézus az apostolainak adta a "kulcsokat", amelyekkel az új szövetség új helyzeteiben új döntéseket hozhattak ("oldás / nyitás" = szabályok feloldása, "kötés / zárás" = szabályok kimondása, lásd Csel 10:47, 11:18, 15: ).

18 5. Prófétai és apokaliptikus irodalom A "prófécia" görög eredetijének (profétész) jelentése: [isteni] üzenet hirdetése, a "próféta" maga a hirdető. A próféta leggyakoribb héber eredetije (náví) "elhívottat" jelent, a próféta máshol "látnok", vagy egyszerűen "Isten embere", aki Isten üzenetét adja tovább (Ám 3:8). Mégis egyes próféták életéről többet tudunk, mint arról, amit hirdettek (pl. Illés). A prófétai műveket méretük, és nem keletkezési sorrendjük vagy jelentőségük alapján szokás megkülönböztetni: vannak ún. "nagy próféták" (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel) és van 12 "kis próféta" (Hóseás, Jóel, Ámósz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Haggeus, Malakiás). Az első író próféta Ámósz volt (kb. i. e. 760), az utolsó Malakiás (kb. i. e. 460). A "próféták" e három évszázados nagy korszakát rendkívüli politikai és társadalmi zűrzavar és az Istenhez és törvényéhez való hűtlenség jellemezte. A próféciák nem egyszerűen jóslatok; a legtöbb esetben egy adott időszak helyzetének a hátterét leplezték le, tehát a jelen okait magyarázták, és csak néhány százalékuk foglalkozott a jövő feltárásával. A próféták nem a saját üzenetüket mondták el, hanem Istenét ("Így szól az Úr "); csak a hamis próféták kívánták maguknak az igen nehéz prófétai hivatalt (Jer 14:14, 23:21) tanítás szempontjából nem mondtak sok újat: Izrael közösségét elsősorban a mózesi szövetség betartására szólították fel: az engedelmességért áldás, az engedetlenségért átok jár (lásd 3Móz 26 fej. 5Móz 4. és 28. fej.) időnként a közeli és távoli jövőről is szóltak, de nem tudták, hogy mi mikor teljesedik be (1Pt 1:10-12). A próféták üzenete tehát elsősorban a kortársaknak szólt, mindig egy konkrét történelmi pillanatban hangzott el. Bár mi már gyorsan végigolvashatjuk írásaikat, az egyes kijelentések, fejezetek között évek, évtizedek is eltelhettek. Nem véletlenül nehéz néha eldönteni, hogy a beszédgyűjtemény egyes szakaszai egyazon beszéd részei, vagy külön beszédek. Az időpontokról néha az író is tájékoztat (pl. Zak 1:1, 7:1), máshol csak sejthetjük, hogy a beszédek időben egymástól távol hangzottak el (ld. Ámósz). Az egyes prófétai könyvek mint beszédek gyűjteményei nem a folyamatos olvasgatás céljára készültek, ezért is nehéz olvasmányok. Értelmezésükkor először a beszédek keletkezésének körülményeit kell feltárni (mi volt az üzenet akkor?), és utána lehet csak alkalmazni (mi az, ami ebből itt és most nekünk is üzenet lehet?), nem feledve, hogy a próféták üzenetei elsősorban az igaz hit helyes megélését követelték. Sajátos prófétai műfaj az ún. apokaliptikus irodalom. Az "apokalipszis" görög eredetijének (apokalüpszisz) jelentése "leleplezés" vagy "feltárás". A műfajt az Ószövetségben Dániel és Ezékiel, az Újszövetségben az evangéliumok látomásai (pl. Mk 13. fejezet) és a Jelenések könyve képviseli. Az apokalipszis a prófécia egyik válfajának tekinthető, de a párhuzamok mellett eltérések is vannak: a hasonlóságok lényege, hogy a prófétikus és az apokaliptikus irodalom is foglalkozik a jövővel, gyakran szimbolikus a nyelvezete, és megmenekülést ígér a prófécia eredetileg szóban hangzott el, viszonylag rövid volt, elsősorban egy adott helyzet okait tárta fel ("ez azért történik, mert "), és a bűnösöket állította választás elé ("ha megtérsz, akkor "); az apokaliptikus látomásokat viszont rendszerint azonnal leírták, ezek a látható és a láthatatlan világban történő dolgok kapcsolatát tárták fel, nyelvezetük sokkal szimbolikusabb (állatok, számok), és a hívőket buzdították kitartásra. Újszövetség 6. Elbeszélések Az Újszövetség kétharmadát történelmi elbeszélések alkotják: az evangéliumok és az Apostolok cselekedetei. Ezekre is állnak az ószövetségi elbeszélésekre érvényes értelmezési szabályok, de vannak járulékos szempontok. Az Apostolok cselekedetei esetében két alapkérdés merül fel. Az első, hogy mi volt Lukács célja a Csel megírásával: ha az apostolok életrajzát akarta megírni, miért csak Péterrel és Pállal foglalkozik, velük is miért csak érintőlegesen? A válaszhoz elég megfigyelni a mű felépítését: időnként rövid összefoglalókat ad, mielőtt tovább megy (Csel 6:7, 9:31, 12:24, 16:4, 19:20); ezek lényege pedig mindig az, hogy a hívők gyarapodtak, számban és hitben egyaránt a történetek helyszínei is meghatározók (1-7. fejezet: Jeruzsálem, fejezet: Júdea és Samária, fejezet: az egész akkor ismert világ); tehát a misszió Jeruzsálemből eljut az akkori világ közepéig, Rómáig az összefoglalók és a helyszínek változása elárulja az író szándékát: Jézus próféciájának és parancsának beteljesedését, az evangélium elterjedését akarta megörökíteni (Csel 1:8); így érthető, miért nem írta meg pl. Péter és Pál teljes életrajzát, miért nem foglalkozott más apostolokkal (pl. Fülöp, Tamás) és más misszióterületekkel (pl. Etiópia, Illíria). A másik nagy kérdés, hogy mennyiben mintaértékűek Lukács történelmi feljegyzései? Mi az, ami követendő, eszményi példa, és mi az, ami csak az akkori körülmények között logikus, de egyszeri jelentőségű esemény volt? Az alkalmazás során érdemes szem előtt tartani, hogy...

19 Lukács többnyire megjegyzés és értékelés nélkül írja le a történteket; mindig tanulságul, de nem feltétlenül mintául; ami csak egyszer történt meg, egy konkrét helyzetből fakadt, és más újszövetségi iratban nincs említve vagy példának állítva, azt nem szabad mintává tenni (pl. "mindenük közös volt") ami akkor sem volt mindennapos, azt nem szabad normává tenni; pl. bár a Csel-ben kb. 40 csodáról olvashatunk, ezek egy kb. 35 éves időtartamon belül történtek, tehát akkor sem voltak mindennaposak. Az "evangélium" szó a görög euangelion-ból származik, amely eredetileg a jó hírért járó jutalmat, majd magát a "jó hír"-t jelentette. Az evangélium olyan sajátos keresztény irodalmi műfajjá lett, amely Jézusról szól, az ő szavait és tetteit örökítette meg, illetve amelyen keresztül ő szólal meg a mai napig. Fontos tudni, hogy nem csak egy evangélium van, hanem négy; mind más szerző műve, Jézust más szempontból mutatja be, és eltérő olvasókörnek készült, mégis ugyanazt a történetet beszélik el nem pusztán száraz tudományos életrajzi adatokat közölnek, hanem tanúságtételek: a történtektől és azok főszereplőjétől megragadott emberek elbeszélései (az olvasó is ilyen emberré válhat: ugyanezzel a Jézussal járhat ma, mint annak idején a tanítványok) valóságos történelmet és elhangzott beszédeket rögzítettek, méghozzá szokatlan pontossággal, tehát megbízhatók (Lk 1:1-4, Jn 21:24, 1Jn 1:1) Jézus szavait kb. egy emberöltőn belül írták le, de addig is szájhagyomány útján terjedtek; ezért az evangéliumokban egy-egy helyzet vagy mondás eltérő összefüggésekben jelenik meg (Mt ~ Lk); néhány mondásnak egyáltalán nem tudjuk az eredeti összefüggéseit (pl. Csel 20:35). Mindez alapján nekünk a helyes értelmezéshez ismernünk kell... Jézus korát és környezetét (római uralom, helyi kultúra, földrajz, éghajlat, zsidó vallási irányzatok stb.), illetve Jézus saját tanítási eszköztárát (példázat, prófécia, találós kérdés stb.) az evangélista célját, tehát az egyes helyzetek, beszédek értelmezésekor mindig az adott evangéliumban meglevő szövegkörnyezetből kell kiindulnunk (a más evangéliumokkal való összehasonlítás célja nem "a teljes sztori" fellelése), illetve az evangélista eszköztárát is (pl. a Mk Jézus tetteire koncentrál: cselekvő szolgaként mutatja be Jézust, a történéseknek pedig gyakori "azonnal" szóval ad pergő ritmust, mint amikor egy filmben a következő jelenetet vágják be). 7. Példázatok Az evangéliumokban találhatjuk Jézus példázatait, amelyek tanításának egyharmadát teszik ki (Mt, Mk, Lk-ban összesen 40). Ezek leginkább a Példabeszédekre és néhány prófétai üzenetre emlékeztetnek (pl. 2Sám 12, Nátán beszéde Dávidhoz), de Jézus példázatai önálló vonásokkal is rendelkeznek. A példázatról mint műfajról tudni kell, hogy a "példázat" vagy "példabeszéd" görög eredetijének (parabolé) alapjelentése egybevetés, összehasonlítás, de sokjelentésű szó (hasonlat, példa, rejtvény, találós kérdés, közmondás stb.) olyan hosszabb-rövidebb beszédről van szó, amely a szó szerinti értelmén túlmutatva valami mást szemléltet; ez az ábrázolás nem a láthatót adja vissza, hanem valami rejtettet tesz láthatóvá (pl. a hallgatóság gondolatait leplezi le, vagy Jézus igazi indítékait mutatja meg) mindig közismert dolgokból, az életben előforduló helyzetekből indul ki, és elvárható logikával (Lk 7:43) vagy éppen váratlan fordulattal (Mt 20:10-15) tárja fel a fel nem ismert dolgot (pl. bűnös magatartást leplez le) mindig konkrét hallgatóságnak szólt: a tömegeknek (Lk 15:3) vagy egy személynek (Lk 7:39-40) mindig konkrét céllal hangzott el; pl. a farizeusok kifogásolták, hogy Jézus magához fogadja a kivetetteket, erre három példázatot is elmond (Lk 15. fej.), hogy ezek közös tanulságával igazolja tettét (Istennek az elveszettek iránti "botrányos" szeretetét) a példázat feladata az, hogy válaszra vagy választásra szólítson fel; tkp. a döntés elé állításnak olyan közvetett módja, amely a képes beszédet használja eszközül; pl. egy történet elmesélésével a hallgatóságot először kívülállóvá teszi (nézővé, tárgyilagos ítéletre képes szemlélővé), így éri el, hogy a tanulság spontán megértésével önkéntelenül, meglepetésszerűen maga a hallgatóság fogalmazza meg Jézus üzenetét, és így észrevétlenül maga is a történet szereplőjévé váljon Jézus a példázataival vagy azt akarta elérni, hogy hallgatói azonnal megértsék a mondanivalóját (és személye vagy üzenete mellett döntsenek), vagy azt, hogy elsőre ne értsék, zavarba jöjjenek, és így jussanak döntéshelyzetbe: vagy a saját elvárásaikhoz ragaszkodnak (pl. Mt 22:34), és akkor Jézust otthagyják, sőt ellene fordulnak (pl. Mt 21:45), vagy elvárásaikon túllépve odamennek Jézushoz, és megkérdezik, hogy mire gondolt (pl. Mt 13:10-16); ezek a kérdezők lettek és maradtak tanítványok a példázat tehát hol tanítva hív (változtatásra), hol "szűrőként" leplezi le a hallgatóság belső indítékait (amelyen nem akarnak változtatni).

20 A példázatok értelmezésekor mindig figyelembe kell venni, hogy Jézus "példázatai" formailag sokfélék: van köztük tanulságos történet (pl. "Ki az én felebarátom?" vö. irgalmas samaritánus), hasonlat ("Isten országa olyan, mint a "), metafora (Jn 6:35 "Én vagyok az élet kenyere"), allegória (Mt 13. fej.) vagy közmondás (Mt 15:14 "vak vezet világtalant") a legtöbb példázat olyan hasonlat vagy történet, amelynek csak egy metszéspontja van; a példázat magva többnyire egy rövid mondat, amelyet ugyan történet vesz körül, de a történet többi eleme nem üzenetvagy példaértékű; pl. Mt 16-ban a hamis sáfár története nem csalásra tanít, hanem okos döntésre szólít fel; maga a történet és idézőjelben értendő összefoglalása (16:9) akkor meghökkentő, ha elfeledjük, hogy pénzsóvár hallgatóságnak szólt (16:13-14) néhány példázat viszont allegória, amely metaforák soraként több metszéspontot is tartalmaz: több elem is megfeleltethető valami mással (lásd Mt 13. fej. magvető, búza és konkoly példázataihoz Jézus magyarázatait) a példázatok mindig azonnal hatottak a hallgatóságra, mert egyből értették az utalásokat és a váratlan fordulatot (mint viccmeséléskor); mi már olvassuk őket, más korban és kultúrában élünk, ezért a szövegkörnyezetben és más háttér információk között sokszor meg kell keresnünk azokat az utalásokat, amelyek alapján megérthetjük a kortársaknak és a mának is szóló üzenetet (mint amikor magyarázni kell a viccet) a példázatok képanyagának rendszerint egy jelentése van (pl. Mt 13. égi madarak = Sátán), de nem mindig, pl. a kovász = Isten országának terjedése (Mt 13:33), farizeusok felfuvalkodása (Mt 16:6, vö. Gal 5:9, félrevezetés, 1Kor 5:6-8, bűn) a példázatok egyes elemei maiakkal is helyettesíthetők, így válnak életszerűvé (pl. ahogy a zsidók számára botrány volt egy samáriait követendő példának állítani, úgy ma is megalázó lenne a gyülekezeti tagok számára egy ateistával példálózni). 8. Levelek Az Újszövetség egyharmada gyülekezeteknek és magánszemélyeknek írt levelekből áll. Egy részük elsősorban teológiai értekezés (Zsid), más részük alkalmi levél (Filem, 3Jn). A levelek címzettjei gyülekezetek (Róm, 1-2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-2Thessz, 1-2Jn, 1-2Pt, Jak, Júd) vagy vezetőik (1-2 Tim, Tit, 3Jn?). A levelekben található kijelentések... a mienktől eltérő kultúrákban (zsidó, görög, római) hangzottak el; nem egyszer e kultúrák sajátos szokásaiból fakadó problémákkal foglalkoznak, amelyek szintén a helyi viszonyokra érvényes intézkedéseket vontak maguk után; pl. a nők fejének befedésének ügye nem lett volna kérdés a korinthusi szokások nélkül: a házas nők fátyollal fedték be a hajukat, mert ez volt a férjüknek való alárendeltség jele; amikor prófétálás közben levetették fátylukat, kibontott hajukkal hajadonként jelentek meg a gyülekezet előtt, szégyent hozva a "fejükre", azaz férjükre; kultúránként és koronként más jelöli a férjezettséget (ma a jegygyűrű), de az alapelv maradandó: a lelki szolgálat nem hatalmaz fel szabadosságra, kulturális érzéketlenségre konkrét helyzetben születtek, ezért nem mindig a mi kérdéseinkre válaszolnak; pl. 1Kor 7:1 a korinthusiak egy ismeretlen levelére válaszol, amely nem maradt fenn; bár a Pál által sorra vett témákból következtetni tudunk a tartalmára (házasság, válás, özvegyek, hajadonok, hivatás, bálványáldozati hús vétele a piacon, karizmák stb.); nem szabad az írók (egész más témában tett) kijelentéseit a saját gondolataink "bizonyítására" felhasználni ha személyes döntést említenek, nem adnak mindig mindenki számára követendő mintát (pl. Pál nőtlensége) konkrét helyzetben születtek, ezért töredékesek; pl. 1Kor 6:2-3 nem közöl részleteket arról, hogy hogyan fognak a hívők egy napon a világ és az angyalok felett ítélkezni, de más iratok sem; tehát túl azon, hogy elfogadjuk Pál kijelentését, nem szabad spekulációkba bocsátkozni. 9. Az idézetek Az Újszövetség kb. 300-szor idézi az Ószövetséget, és további 1200 mondatot találunk, amely nagyon hasonlít valamelyik ószövetségire. Az Újszövetség szerzői azonban nem csupán sokszor, hanem legalább négyféle módon is utaltak az Ószövetségre. Sokszor olvassuk, hogy bizonyos eseményekben vagy dolgokban egy "beteljesedett egy prófécia", de kérdés, hogy milyen értelemben? A Mt 2-ben mindegyik idézési típusra találunk példát, a többi idézetet ezek alapján lehet értelmezni: Jövendölés amikor az író szerint egy ószövetségi jövendölés szó szerint beteljesedett egy újszövetségi eseményben Mt 2:5-6 vö. Mik 5:2 (bár Betlehem kicsiny falu, maga a Messiás fog itt megszületni) Előkép amikor az író egy ószövetségi eseményt, személyt vagy dolgot képletesen azonosít egy újszövetségi eseménnyel, személlyel vagy dologgal Mt 2:15 vö. Hós 11:1, 2Móz 4:22-23 (Hóseás nem a Messiásról jövendölt, hanem Izraelről beszélt, de Máté Izraelnek Egyiptomból való szabadulásában a megszületett Messiás kényszerű menekülésének előképét látja, hiszen a Messiás Izraellel azonosult) Párhuzam amikor az író egy ószövetségi eseményt egy vagy néhány hasonló pont alapján párhuzamba állít egy újszövetségi eseménnyel Mt 2:17-18 vö. Jer 31:15 (Máté a gyermekgyilkosságot az asszír és a babiloni fogságba vitel szörnyűségeivel állítja párhuzamba, ui. Rámából kiindulva hurcolták el Júda gyer-

1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A "Biblia" szó 2. Szöveghordozók

1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A Biblia szó 2. Szöveghordozók A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

1. A Biblia A Biblia A Biblia nyelve A Biblia szövege A kinyilatkoztatás szükségessége A bibliai kinyilatkoztatás mértéke

1. A Biblia A Biblia A Biblia nyelve A Biblia szövege A kinyilatkoztatás szükségessége A bibliai kinyilatkoztatás mértéke 1 1. A Biblia A Biblia A szó jelentése könyvek ; az Írás (Ézs 29:18, Lk 4:21), az Írások (Dán 9:2, Jn 5:39), a Szent Írások (2Tim 3:15) vagy a Törvény és a Próféták (Róm 3:21), illetve az Ószövetség v.

Részletesebben

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem?

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? 18 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? Közismert dolog, hogy ugyanazt a Bibliát olvasva eltérő módon értelmezünk egyes részleteket. Kérdés tehát, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját?

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját? Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy felolvasd. Azért készítettük, hogy segítségével és a hozzá tartozó diasorozat levetítésével saját előadást állíthass össze. A kapcsos zárójelbe tett számok az

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

3. A világ és lakói Tartalom

3. A világ és lakói Tartalom 3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...

Részletesebben

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.3. 2016.03.08.) A Biblia értelmezésekor az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára is figyelni kell. Bár az egyes

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08.

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08. A héber Biblia margójára 1 Suhai György 2012.03.08. Ha kinyitjuk a héber Bibliát, 2 egy hihetetlenül érdekes, izgalmas világ tárul elénk. A nyugati ember számára teljesen idegen ősi írásjelek (a Szent

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál A kijelentési ajándékok Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál 0. Áttekintés Bölcsesség beszéde Ismeret kijelentése Figyelmeztetés Isteni kijelentések 1.1. Mit mond az Írás? Igehelyek: 1 Kor. 12,8:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

ISTEN Miért mond nemzetségtáblázata ellent egymásnak? Máté és Lukács evangéliumában is megtalálható. A kettő nem 102 95

ISTEN Miért mond nemzetségtáblázata ellent egymásnak? Máté és Lukács evangéliumában is megtalálható. A kettő nem 102 95 Nem BIBLIA olyan különleges könyv TARTALOMJEGYZÉK Miért Mit Krisztus jelent változott-e tartják hiheti halála Q? egyesek el meg után valaki az Márk írták? Újszövetség, a Jézus evangéliumát a Biblia? életéről

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

A Szentírás! története.! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.)

A Szentírás! története.! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.) A Szentírás! története! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.) 1 I. A kinyilatkoztatás történe4sége Miért szükséges a knyilatkoztatás? Miért fontos a történe7sége? 2 A sok és eltérő istenkép

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn . ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn A BIBLIA LEGSZEBB SZÖVEGEI Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ FERENC és PUSKELY MÁRIA '. r-- ', ::, ".' '.: :. i'.:'. Michelangelo: Pieta, részlet. Firenzei dóm.

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai Lexikon, Budapest, 1995; Szűcs Ferenc: Hitvallásismeret,

Részletesebben

Hit és erkölcstan 1-4. osztály

Hit és erkölcstan 1-4. osztály Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet

Részletesebben

A teremtés a Bibliában

A teremtés a Bibliában 4. tanulmány A teremtés a Bibliában január 19 25. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2; Jób 38:1-21; 42:1-6; Zsoltár 8; Ézsaiás 45:18; Máté 19:4-6; Apostolok cselekedetei 17:22-31 És láték más

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Írásbeli beadandó

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Vezetés, jellem, hatalom

Vezetés, jellem, hatalom CENTRÁL KÁVÉZÓ - Imareggeli, 2014.07.05. Vezetés, jellem, hatalom Heizer Tamás ht.bcsop@gmail.com www.barnabascsoport.hu Kérdések Releváns-e nem egyházi kontextusban, amit a Biblia tanít a vezetésről?

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bbasmeret aapok Bbasmeret aapok 1 Isten 2 Jézus Krsztus 3 Szent Szeem Szentháromság 4 A Bba 5 Az Ember 6 Bűn megvátás 7 Újjászüetés, megszenteődés 8 Betötekezés Szent Szeemme 9 Kegyeem 10 Ht 11 Krsztus

Részletesebben

M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D

M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D V Á L A S Z A I A F E L T E T T K É R D É S E K R E A Z Ú J S Z Ö V

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3.

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. 270 Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. Pünkösd utáni első vasárnap. Ehhez a vasárnaphoz viszonyítjuk az ún. ünneptelen félév vasárnapjait, Advent 1. vasárnapjáig: Szentháromság utáni 2. 3. stb. vasárnap.

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009

Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009 Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009 A Biblia első teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia: A kezdetek: Mózes első könyvének első lapja, a címlap, János evangéliumának első lapja Boldogító

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS

A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS A SZENTÍRÁSI KÁNON ÉS A SUGALMAZÁS I. A Biblia szó etimológiája A Biblia görög eredetű szó, ami a latin közvetítésével került át a magyarba. - to, bibli,on [BiBlion] könyv, tekercs (esz.) tav bibli,a [BiBlia]

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

A nyelv változik, az Ige marad

A nyelv változik, az Ige marad A nyelv változik, az Ige marad Magyar bibliafordítások 1 I. A fordításokról általában Az Ige testté lett, Isten szava történéssé lett. A Biblia külső és belső történésekről számol be, a külsőt általában

Részletesebben

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI ILII IRTOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSI dr. Szalai ndrás, pológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2. 2016.03.08.) Egy-egy bibliai irat címét a iblia különféle kiadásaiban és az izraelita vagy keresztény szakirodalomban

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZABADOS ÁDÁM Az elsı századi júdaizmus megértése fontos lehet az Újszövetség tanulmányozásakor. Annak, aki komoly exegézist akar végezni, minimális

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei. Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat

Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei. Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat A bibliafordítás teológiai legitimációja A Biblia Isten kommunikációja az emberrel A keresztyén

Részletesebben

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson

Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson Vezess úgy, mint Jézus! Dr. Gary L. Johnson A vezetőfejlesztés jézusi módszere 2 Timóteus 2:2 1) Válassz jól Lukács 6:12-16 1 Timóteus 5:22 Elhívás Jellem Képességek 2) Fektess be időt 12 Egy A három Egy

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

BENNE MARADJANAK AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN? A JÁNOS 7,53-8,11 ÉS A MÁRK 16,9-20 SZÖVEGKRITIKAI ELEMZÉSE

BENNE MARADJANAK AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN? A JÁNOS 7,53-8,11 ÉS A MÁRK 16,9-20 SZÖVEGKRITIKAI ELEMZÉSE BENNE MARADJANAK AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN? A JÁNOS 7,53-8,11 ÉS A MÁRK 16,9-20 SZÖVEGKRITIKAI ELEMZÉSE SZABADOS ÁDÁM Sokan azért szeretik a Károli fordítást, mert az újabb fordításokban nincsen benne néhány mondat,

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

TANULMÁNYOK BIBLIAI KURZUSHOZ

TANULMÁNYOK BIBLIAI KURZUSHOZ TANULMÁNYOK BIBLIAI KURZUSHOZ ÚJ REMÉNY BAPTISTA GYÜLEKEZET ELSŐ ALKALOM A BIBLIA TARTALOMJEGYZÉK I, A Biblia eredete, hitelessége. A Biblia szó jelentése Egyéb elnevezések Ihletettség, inspiráció Keletkezé

Részletesebben