1. A Biblia A Biblia A Biblia nyelve A Biblia szövege A kinyilatkoztatás szükségessége A bibliai kinyilatkoztatás mértéke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Biblia A Biblia A Biblia nyelve A Biblia szövege A kinyilatkoztatás szükségessége A bibliai kinyilatkoztatás mértéke"

Átírás

1 1 1. A Biblia A Biblia A szó jelentése könyvek ; az Írás (Ézs 29:18, Lk 4:21), az Írások (Dán 9:2, Jn 5:39), a Szent Írások (2Tim 3:15) vagy a Törvény és a Próféták (Róm 3:21), illetve az Ószövetség v. Régi Szövetség (2Kor 3:14) stb. A Biblia nyelve ÓSZ: óhéber, kevés arám. ÚSZ: az ógörög köznyelvi változata, az ún. koiné, pár arámi és latin szó; az ÚSZ íróinak az anyanyelve nem görög volt, eltérő színvonalon tudtak görögül, írásaikban sok a héberes szófordulat (ún. hebraizmus). A Biblia szövege Hordozó: kőtábla (Tízparancs), papirusz (sás, i.e. 3. évezredtől), pergamen (bőr, i.e. 2. sz-tól), papír (15. sz-tól). Forma: sokáig csak tekercs, majd i. sz sz-tól mai könyv (kódex). Írás: eredetileg csak nagy betűk; a héber pontozás (magánhangzók) csak i.sz. 6. sz-tól; görög kisbetűs szövegek csak i.sz. 9. sz-tól. Tagolás: eredetileg folyamatos írás, nem volt szóköz, sorköz stb. írásjelek; mai fejezetbeosztás: Stephen Langton angliai érsek; mai versbeosztás: Robert Etienne párizsi nyomdász. Hiteles szövegek: ÓSZ Biblia Hebraica (Deutsche Bibelgesellschaft, 4. kiad.); ÚSZ Novum Testamentum Graece (DBG, Nestle-Aland 27. kiad.) vagy The Greek New Testament (United Bible Societies. 4. kiad.); az ún. Textus Receptus (elfogadott szöveg) már a 19. sz-ban elavult volt (ld. Károli, KJV) Szövegmegőrzés: az ókorban statisztikai módszerek (számon tartott oldal-, sor- és betűszámok). Szövegváltozatok: ÓSZ: még a hibákat is hűen másolták ( szöveg ~ lapszéli olvasandó ); ÚSZ: több hiba, de szinte mind kiszűrve (99.9% helyreállított szöveg, vö. dokumentáció: A Textual Commentary on the Greek NT (UBS). Ókori fordítások: görög Septuaginta (ÓSZ, i.e sz.; LXX), latin Vulgata (Ó+ÚSZ, 5-6. sz. Vg), szír Pesitta (ÚSZ, i.sz sz.) stb. A kinyilatkoztatás szükségessége Mennyire ismerhetjük meg Istent, akit nem látunk, és elképzelni sem tudunk? Amennyire ő megismerteti velünk önmagát. Isten elképzelhetetlen, más, mint gondolnánk (Ézs 40:18, ApCsel 17:29) Istent ugyanakkor létszükséglet megismerni (Jn 17:3, ApCsel 17:22-23,30-31) Isten megismerhető: természet, lelkiismeret és a különleges kinyilatkoztatás. A bibliai kinyilatkoztatás mértéke a világ teremtésétől (1Móz 1:1) a világ újjáteremtéséig (Jel 21:1) mindent átfog Jézus semmit sem mondott titokban (Jn 18:20) a Szentlélek az apostolokat elvezette a teljes igazságra (Jn 14:26, 16:12-13) Isten sok titkát feltárta, ezek mindenki által megismerhető nyílt titkok (Ám 3:7, Mt 13:11, Róm 16:25, 1Kor 2:6-7, 4:1, Ef 1:9)

2 2 Isten ugyanakkor nem tárta fel minden titkát (5Móz 29:28, 1Kor 14:2, 2Kor 12:4, Jel 10:7), de őt ismerve az ismeretlen dolgokat is rábízhatjuk. Isten megismerése a mennyben még folytatódni fog (1Kor 13:12, 1Jn 3:2). A Biblia ihletettsége és érthetősége Az Istentől ihletettség (2Tim 3:16) szigorúan véve csak a szövegek eredetijére vonatkoztatható, de a Biblia szövege 99.9% fennmaradt. Ugyanakkor vannak benne nehezen érthető, félreérthető és ellentmondásosnak tűnő részletek. Néhány részlet fordítása és értelmezése a mai napig gondot okoz a fordítóknak és a bibliatudósoknak, de ezek az alapvető üzenetet nem érintik. A nem értés leggyakoribb oka azonban az olvasó figyelmetlensége és tudatlansága. A szövegek sajátos, mára kihalt irodalmi formákkal (prófécia, példázat) és kulturális háttérrel (történelem, stílus, érvelési mód) rendelkeznek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Maguk a szentírók is elismerték, hogy az ismeretük töredékes, azaz nem teljes (1Kor 13:12) bennük is maradtak kérdőjelek (1Pt 1:10-12), egymás írásaiban is láttak nehezen érthető dolgokat (2Pt 3:15-16). 2. A Biblia értelmezése A Bibliát olvasva bizonyos részleteket eltérő módon értelmezünk. Kérdés, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik a helyes vagy legvalószínűbb értelmezés? A Biblia helyes értelmezésének főleg bizonyos részleteket illetően döntő jelentősége lehet a hívő életére nézve. Jó, ha ahhoz akarjuk tartani magunkat, amit Isten mond, de tudnunk kell, hogy egy adott bibliai részlet pontosan mit mond, és mi az, amit nem, illetve hogy amit mond, az nekünk is szól-e, és ha igen, milyen értelemben? Ennek mind lehetséges és szükséges is utánajárni. Minden szélsőség és hamis tan csak azért létezik, mert figyelmen kívül hagyták az írásmagyarázati szabályokat. 1. A kinyilatkoztatás folyamatosan bővült A Biblia hosszú időn át, kb éven át keletkezett. Ezért szinte minden teológiai témát illetően elmondhatjuk, hogy Ábrahámnál többet tudott Mózes, Mózesnél többet tudtak a próféták, még többet mondott Jézus, és a Szentlélek az apostolokat végül elvezette a teljes igazságra. Mivel a kinyilatkoztatás folyamatában fokozatosságot vagy fejlődést ismerünk fel, azt az elvet vallhatjuk, hogy a korábbi kinyilatkoztatásokat (Ósz.) a későbbiek (Úsz.) fényében értékeljük és értelmezzük. 2. A kinyilatkoztatás sokszor önmagát magyarázza A Bibliát kb. negyven, nagyon különböző korokban élő, foglalkozású, képzettségű és jellemű ember írta le. Mégsem tartalmaz komoly tartalmi ellentmondást, és a tanítása egységes. A Biblia alapvetően önmagát magyarázza: kijelentéseinek, alapelveinek és belső összefüggéseinek, hátterének ismerete tehát mindig magyarázatot ad az első látásra nehezen érthető részekre. Isten értelmesen szólt, önmagának nem mondott ellent, tehát ha mi valamit ellentmondásosnak látunk, érdemes tovább kutatnunk!

3 3 3. A megfigyelendő részletek a beszédhelyzetet vagy gondolatmenetet (ki, kinek, mit, hol, mikor, hogyan, miért mond vagy ír?) a történelmi összefüggéseket, kulturális szokásokat, földrajzi és meteorológiai viszonyokat stb. az adott szöveg műfaját és annak eszközeit (pl. ének? hasonlat? allegória? értekezés? körlevél?) az adott részletben felhasznált szavak általános bibliai használatát, jelentéskörét; pl. világ = a kozmosz (Zsid 11:3), az emberiség (Jn 3:16), kísértéssel teli korunk (1Jn 2:15), vagy "test" = fizikai test (Róm 13:14), egész lényünk (Róm 12:1), bűnös hajlamaink (Gal 5:16-21), egy halandó (Csel 2:17) stb. az adott szakaszban gyakran előforduló kulcsszavakat; pl. Ef 4:1-16 "egy", 1Jn 4:7-21 "szeretet" az adott könyv egészének alapvető üzenetét, kulcsmondatát; pl. a Bírák kulcsmondata 21:25, a Márk kulcsmondata a 10:45 egyes esetekben össze kell hasonlítani a közismert, megbízható fordításokat. 4. A követendő alapelvek Általában a Bibliát nyugodtan érthetjük szó szerint (a fentiek szem előtt tartásával!) Az, hogy egy mondat "benne van a Bibliában", még nem jelenti azt, hogy az "a Biblia tanítása"; pl. benne van, hogy "nincs Isten", de vö. Zsolt 14:1. Az egyes mondatokat ne önálló "versekként", hanem a teljes gondolatmeneten belül értelmezzük; pl. Mt 18:20 eredetileg a gyülekezeti fegyelmezéskor szükséges 2-3 tanúnak szól, nem általában a keresztények összejöveteléről (vö. Mt 28:20). A nehezebben érthető részeket az egyértelmű részek alapján értelmezzük; pl. 1Jn 3:6, 5:18 vö. 1Jn 1:8-10, Jak 3:2, Róm 7. fejezet (tehát "nem vétkezik" = nem vétkezik folyamatosan, ui. ami egykor természetes volt, ma már fájdalmas baleset; ez a görög nyelvtani formából egyértelmű, de sok magyar fordítás nm bontja ki ezt a fontos tartalmi elemet). Bizonyos bibliai parancsok történelmi és kulturális hátterét figyelembe kell venni; pl. 1Kor 16:2 egy konkrét gyűjtésre utalt (Csel 27:30), és nem a vasárnapi perselyezés szokását vezette be. A történelmi beszámolók egyes jeleneteit, történéseit a tanítói részletek alapján értelmezzük és értékeljük; pl. Csel 5:1-11 vö. Jak 1:13, 1Jn 1:8-10, 5: A példátlan, rendkívüli történéseket ne vegyük normának; pl. a Csel 19:11-12 nem a ruhadarabok általi gyógyítás "módszerét" vezette be. A kinyilatkoztatás fokozatossága miatt a régebbi (pl. ószövetségi) kijelentésekkel szemben az újabb és bővebb (pl. újszövetségi) kijelentéseket követjük, pl. Préd 8:15 vö. 1Kor 15:19,32. Csak azt tekintjük a Biblia tanításának, amit a Biblia konkrétan kijelent az adott témáról, illetve amit a Biblia egésze mond az adott témáról. 5. A szükséges segédeszközök A Biblia egy a miénktől sokban eltérő korban és kultúrában keletkezett, ezért megértéséhez szükségünk van bizonyos bibliai segédeszközökre:

4 4 ún. bibliai bevezető irodalomra, amelyekből megtudhatjuk, hogy a Biblia maga és az egyes bibliai könyvek milyen körülmények között hogyan keletkeztek, mi a tartalmuk, milyen a felépítésük stb. egy jó bibliai lexikonra, amelyben utánanézhetünk annak, hogy ki kicsoda, mi micsoda (tárgyak, növények), mi hol van (térkép), illetve hogy a Biblia egyes szavainak mi a jelentésköre (szótár), és hogy egyes témákról mi mindent ír (téma szerinti összefoglaló) egy jó bibliai konkordanciára (szókönyvre), hogy egy keresett bibliaverset könnyen megtalálhassunk egy jó bibliai kommentárra (a Biblia szövegét magyarázó jegyzetekre), amely feltárja a szöveg történelmi, kulturális, nyelvi stb. hátterét, segít meglátni a belső összefüggéseket, az egyes részletek jelentőségét, illetve segít a könnyen félreérthető vagy nehezen érthető kijelentések értelmezésében. A jó bibliai irodalom nem önmagához köt, hanem a Biblia olvasására és kutatására sarkall, illetve abban segít. 6. A Biblia magyarázása Egy dolog a Biblia üzenetét megérteni, más dolog azt a saját életünkben megélni, és megint más az Igét másoknak tanítani, hogy azt ők is megértsék és megéljék. A bibliamagyarázás hogyanját talán a 2Tim 2:15 foglalja össze a legjobban: Igyekezz, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét. Pál nem a Biblia felaprításáról beszél, a helyesen hasogatni -nak fordított kifejezés eredetije azt jelenti: egyenes irányban átvágni egy területen, kerülő utak nélkül nekivágni egy útnak, átvitt értelemben helyesen tenni vagy előadni valamit (vö. Fil 3:16). A tanítás tehát legyen egyszerű, amely nem művészi erejével vagy bölcseleti alkotásként próbál hatni lényegre törő, amely nem vész el a részletekben, teológiai vitatémákban vagy a szemléltetésekben gyakorlatias, és nem életidegen vagy szenteskedő. 3. A Biblia fordítása A bibliai héber és görög szöveg a mai zsidók és görögök számára ugyanolyan kihívást jelent, mint a mai magyaroknak az Ómagyar Mária-siralom szövege. Ma azonban a Biblia fordíthatósága és az egyre több és jobb fordítás révén e nyelvek megtanulására az átlagos hívőnek nincs szüksége. Ugyanakkor éppen a fordítások nagy száma és nyilvánvaló eltéréseik miatt érdemes tudni, miért különböznek az egyes fordítások, illetve hogy melyik mire használható. 1. A Biblia fordítható Ez a tény magától értetődőnek tűnik, de jobban értékeljük, ha tudjuk, hogy más vallások kinyilatkoztatásnak tartott szövegeit sokáig nem volt szabad lefordítani (pl. a mennyben arabul megírt Korán magyarázható, de lefordítani nem lehet), vagy nem érdemes lefordítani (pl. a szanszkrit nyelvű hindu szövegek más nyelven kiejtve elvesztik spirituális hatásukat). A Biblia szövege tehát a megértés érdekében bármely

5 5 más nyelvre, illetve bármely más kultúrára lefordítható, átültethető. Például egyes amazonas-menti törzsek számára az ismeretlen kenyér helyett Jézus lehet az élet banánja, és bár nincs olyan elvont fogalmuk, mint a Jézusba vetett hit vagy bizalom, pontosan értik, mit jelent Jézusra akasztani a függőágyat. 2. A fordítás célja Egy fordítás akkor jó, ha az olvasó vagy hallgató fejében ugyanaz a gondolat(sor) jelenik meg, mint az író vagy beszélő fejében. Ezt a feladatot azonban a fordítók eltérő megközelítéssel próbálják elérni. 3. A fordítások típusai A fordításokat két fő szempont alapján lehet elhelyezni egy képzeletbeli koordinátán. Az egyik a szöveghűség, amin egyes fordítók a nyelvtani formákhoz való hűséget értik, mások az értelem szerinti jelentés hű visszaadását. A másik a nyelvezet, így vannak régies és modern, irodalmi és köznyelvi stílusú fordítások is. 4. A szöveghűség: formai vagy értelmi? Alapkérdés, hogy egy szót hány szóval fordítsunk? Ha egy görög szót mindig ugyanazzal a magyar szóval adunk vissza, mint az ún. konkordáns fordítások, akkor nem vagyunk tekintettel a szövegkörnyezettől függő jelentésárnyalatokra. Ha viszont mindig más, hasonló értelmű szót (szinonimát) használunk, akkor bibliatanulmányozás közben nem derül ki, hogy ugyanazt a szót még hol használja az eredeti szöveg, pedig ennek jelentősége lehet a tanítás szempontjából (egy tanítótól persze elvárható, hogy az eredeti szövegben kiismerje magát). Egyes héber és görög szavakat ráadásul magyarul csak körülírni lehet, mert nincs direkt magyar megfelelőjük, vagy sok magyar kifejezés közül kell választanunk a szövegkörnyezettől és az egész Biblia tanításától függően (pl. szóma = hulla, test, létforma, egész lényünk stb.). Bizonyos esetekben tehát minden fordítás rászorul a körülírásra, még a közismerten formahű fordítások is. Az ún. parafrázis egy kifejezést több szóval ad vissza, körülírja, hogy kibonthassa az összes nyelvtani adatot. Például az aki Istentől született, az nem cselekszik bűnt mondat (1Jn 3:9, MBT) sok hívőt ejtett már kétségbe; a görög ige alakja azonban folyamatos vagy ismétlődő cselekvésre utal, így teljes (és ezért pontos) értelem szerinti fordítása ez:...az nem vétkezik folyamatosan (nagy különbség: egyáltalán nem vétkezik, vagy időnként vétkezik, de képtelen folyamatosan bűnben élni). Egyes parafrázisok azonban inkább belemagyarázásnak tűnnek (pl. Living Bible, The Message). A fordítás hűsége tehát nem függhet csupán az egyes szavak átültetésétől. A nyelvek a valóság leírása közben különbözőképpen gondolkodnak, szakszóval: eltérő az idiómájuk. Például héber fülnek természetes lehet felövezni elménk derekait (1Pt 1:13 Károli), de ez már annak idején, az első görög és latin anyanyelvű hallgatóságnak is magyarázatra szorult; e sajátosan héberes, képi fordulatnak a magyar idiomatikus megfelelője ez: gondolatban készen lenni arra, hogy... A pusztán nyelvtani vagy szótári, azaz formai hűség az ilyen és hasonló esetekben félrevezető. Ennek ellenére az eredeti nyelvet nem ismerők gyakran úgy érzik, hogy minél magyartalanabb egy fordítás, annál közelebb van az eredeti szöveghez (pl. Csia). A magyar fülnek furcsa (tkp. héberes vagy görögös) kifejezések és fordulatok látszólag közelebb viszik az olvasót az igazi üzenethez, valójában félrevezetik.

6 6 Idiómát tehát idiómával kell fordítani, azaz egy sajátos nyelvi jelenséget a célnyelv legközelebbi megfelelőjével kell visszaadni. A sajátosan héberes vagy görögös nyelvtani elemek, szóösszetételek vagy szórend szolgai visszaadása már az indoeurópai célnyelveknél is zavaróan erőltetett (lásd Buber: Die Schrift), egészen más felépítésű célnyelvek esetében pedig eleve lehetetlen (pl. kínai). Mindez alapján tulajdonképpen nem is a formai hűség áll szemben az értelmi hűséggel, hanem egy rossz értelemben vett "szószerintiségre" való törekvés, amely nem akar tudni a nyelvhasználati, idiomatikus eltérésekről. Tehát nem a "szó szerinti" fordítás "a jó", hanem az eredeti szöveg teljes nyelvtani tartalmát visszaadó, ugyanakkor a célnyelv gondolkodásához hű (magyaros), értelem szerinti fordítás. 5. A nyelvezet: régies vagy modern? Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az eredeti héber és a görög szövegek korszerű, modern köznyelvi szövegek voltak akkor, amikor elmondták, illetve leírták őket. Isten az emberhez sosem beszélt ódon, vallásosnak ható nyelvezettel (vö. Károli), de modernkedő stílusban sem (pl. a katolikus fordításokból a tatik/tetik T/3. személyraggal helyettesítése értelemzavaró, lásd Mt 5:4,6 ahol az alany Isten, nem emberek). Ezért a régies nyelvezetű bibliafordítások mai használata mögött nem állhat elfogadható teológiai vagy nyelvészeti érv, csak hagyományőrzés és lélektani okok. Hol a határ tradíció és tradicionalizmus között? Ha egy fordítás maga is fordításra szorul (magyarázni kell), akkor nem megfelelő. Még ha a fordítás egykor jó is volt (pl. a Károli 1590-ben), ha szókincse és fordulatai napjainkra elavultak, komikusan hatnak vagy félrevezetők, akkor miért kell hozzá ragaszkodni? Egyesek a régies kedvelt fordításukat szinte ihletettnek tekintik (angolszászok a King James-t, németek a Luther-t, magyarok a Károlit), a modern fordításokat pedig elvetik. Ihletettnek azonban csak az eredeti szöveget lehet tekinteni, és a legjobb fordítások is emberöltőnként megérnek a nyelvi revízióra. Tudomásul kell venni: a nyelvek élnek, helyesírásuk, nyelvezetük, szókincsük folyamatosan változik. Természetesen érthető a megszokás hatalma ( Az anyatejjel szívtam magamba... ), vagy hogy az embernek lelki élményei kötődnek egy bizonyos szöveghez ( Ezt olvasva tértem meg... ). Ugyanakkor elfogadhatatlan érv, miszerint a régies szöveg a hétköznapi beszédtől eltérő különleges hangzása miatt vallásosabban hangzik, és így az olvasó számára nagyobb tekintéllyel bír, vagy hirdetőjének nagyobb tekintélyt kölcsönöz. Isten ugyanis eredetileg mindig korabeli, érthető nyelvezettel szólalt meg, mégis nyilvánvalóan teljhatalommal. 6. A fordítás és a célcsoport Végül további szempont lehet a célcsoport, akiknek a fordítás készül. Ezért léteznek külön gyermekbibliák, tájnyelvi változatok, illetve a korlátozott nyelvi kifejezőképességűeknek készült, drasztikusan leegyszerűsített szókincsű és mondatszerkezetű fordítások: süketnémáknak (NT for the Deaf) és az angolt idegen nyelvként beszélőknek (pl. Today's English Version). 7. A II. világháború utáni magyar fordítások összehasonlítása Mindennapi használatra és bibliatanulmányozásra leginkább ajánlott: a Magyar Bibliatanács által kiadott, revideált új protestáns fordítás (MBT, 1990).

7 7 Többé-kevésbé régies Kifejezetten formahű Formai hűségre törekvő Régies Károli (1908) Modern Vida (1971) Csia (1978) Kifejezetten modern Czeglédy (1957) Ravasz (1971) Új Károli (2003) Értelmi hűségre törekvő Kifejezetten értelmező MBT (1990) Budai (1967) SzIT ( ) Káldi NV (1997) Békés-Dalos (1951) Egyszerű (2003) 4. A Bibliai mint iratgyűjtemény A Bibliáról hamar észre lehet venni, hogy nem csupán egyetlen könyv, hanem hosszabb-rövidebb iratok gyűjteménye, kisebb könyvtár. E könyvek listáját ma bibliai kánonnak nevezik. A kánon szó jelentése mérték (pl. Gal 6:16), tehát a hit szempontjából mértékadó, és ezért istentiszteleten felolvasható iratok listájára utal. Kérdés, hogyan alakult ki a bibliai iratok listája, voltak-e más iratok is, illetve ki és hogyan döntötte el, hogy mely iratok kerülnek be a gyűjteménybe, és melyek nem? Az Ószövetség 1. Az iratok keletkezése A Biblia kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye volt. Az izraelita kánon, tehát az Ószövetség zsidók és protestánsok által elfogadott könyveinek a listája az i. e. 15. és 5. század között, tehát egy évezred alatt jött létre. Természetesen ezalatt is keletkeztek feledésbe merült, különösebb fontossággal nem bíró történelmi iratok (pl. Jásár könyve Józs 10:13; Az Úr harcainak könyve 4Móz 21:14). 2. Az Ószövetség felosztása A zsidók a Szentírásukat amit az keresztények Ószövetség-nek neveznek a három fő rész neveinek (Tórá, N'viim, K'tuvim) a kezdőbetűiből kirakott szóval Tanakh-nak nevezik. A zsidók hagyományosan 22 vagy 24 szent könyvről beszéltek már időszámításunk előtt is. A mai izraelita Szentírás az alábbi részekre oszlik: a Törvény (Tórá) 1-5Móz a Próféták (N'viim) korai próféták: Józs, Bír, Sám, Kir; késői próféták: Ézs, Jer, Ez és a 12 kis próféta az [Egyéb] Írások (K'tuvim) költői művek: Zsolt, Péld, Jób; az ún. Öt tekercs (Megillót): Énekek Éneke, Ruth, Eszter, Jeremiás Siralmai, Prédikátor; történeti könyvek: Dániel, Ezsdrás, Nehémiás, Krónikák. Az ókori és a mai, a görög és a héber, illetve az izraelita és a keresztény lista azért tér el néha egymástól, mert bizonyos könyveket eltérő módon vesznek egy könyvnek vagy külön könyveknek. 3. A kánon szükségessége és rögzítése Először is, a zsidóság maga is észrevette, hogy Malakiás (i. e. 5. sz.) után nem volt több igazi, a kortársak vagy legalább az utókor által elfogadott próféta.

8 8 Másodszor, az i. e. 3. században Alexandriában elkészült a héber Ószövetség görög fordítása (Septuaginta, LXX), amelyhez helyi keletkezésű, héber vagy görög nyelvű iratokat is hozzáfűztek. A kánon 1. századi véglegesítéséhez mégis a kereszténység megjelenése adhatta a végső lökést: a héberül nem tudó apostoli- és egyházatyák elsősorban a görög LXX fordításra hivatkoztak (pedig az Úsz. 15:1-hez arányban a héber szövegből idéz, nem a LXX-ből). Josephus Flavius zsidó történész (kb. i. sz ) a palesztinai héber kánon mellett tanúskodott: Mindössze 22 kötet az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek. A szent könyvek közül ötnek a szerzője Mózes; ezek foglalják magukba a törvényeket és a történelmi hagyományokat, az emberi nem keletkezésétől egészen az ő haláláig. ( ) Mózes halálától Artaxerxésznek, a perzsák királyának idejéig [i. e ] Mózes utódai, a próféták jegyezték fel a korukban történt eseményeket 13 könyvben. További négy könyv Istenhez szóló himnuszokat s az emberek életmódjára vonatkozó intelmeket tartalmaz... (Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, I. könyv, 8. rész) Flavius listája (5+13+4=22) csak azért tér el a maitól, mert ma külön számolt iratokat (pl. 1-2 Sám) ő egynek vett (Sám). Flavius azt is írta, hogy az utolsó próféta, Malakiás kora után keletkezett iratokat (vö. LXX) a zsidók nem tartották hitelesnek: Artaxerxész óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései (Uo. folyt.) Flavius felhasznált ugyan a LXX-ban levő görög iratokat (pl. Makkabeusok I), de csak történelmi forrásként. Az 1. században Javnéban (Jamniában) Johánán ben Zakkáj rabbi egy jesivát (tanházat) alapított, amely törvénykezési és irodalmi tevékenységet végzett, ezzel a későbbi rabbinikus zsidóság alapjait vetve meg. A tanház tudományos tevékenységét a mai teológiai szakirodalom javnei/jamniai zsinatként emlegeti, pedig ilyesmiről nincs adat. Csak az tény, hogy utólag folytak viták egy-egy könyvről (pl. Eszterben nem szerepel a JHVH), de zsinat nem volt. Végül említeni kell az i. sz. után összeállt babilóniai Talmud (Jóma 9b) megjegyzését is: A kései próféták, Haggája, Z'chárjá és Mál'áchi halála után a szent szellem elhagyta Izraelt, bár a mennyei hangot igénybe vették. 4. A kánon kialakulása Az egyes szövegek azonnali rögzítése azt mutatja, hogy eleve ihletettnek tekintették őket, hiszen ismerték azt, aki Isten szavát átadta (pl. Józs 24:25-26), vagy annak ellenére rögzítették, hogy Izrael az üzenetet elsőre nem akarta elfogadni (pl. Jer 30:1-2, 36:4,32). Az ihletett szerzők egymás írásaira is úgy hivatkoznak, hogy azokat ihletettnek tartották (Dán 9:2, Ezsd 7:6, Zak 7:7 stb.). Mivel szavaik nyilvánosan is elhangzottak, szem- és fültanúként Izrael egész közössége tanúsítja a szövegek hitelességét (így tarthatták nyilván pl. a próféták láncolatát), akárcsak a zsidó történelem más eseményeit (kivonulás stb.). A nagy számú és a liturgiába gyorsan beépülő zsoltárok és példabeszédek esetében a szájhagyomány gyűjteménnyé szerkesztése a szerző halála után történt meg (ld. Péld 25:1).

9 9 5. A szöveg gondozói A héber szövegek szerkesztésének első nagy korszaka Ezsdrás és Nehémiás idejében befejeződött. Őket követték az i. e. 5. századtól az írástudók (szóférim), őket pedig az i. sz. 5. századtól az ún. masszoréták (héber másszorá = hagyomány). Ők nem csupán hűségesen másolták és statisztikai eszközökkel védték a szöveget (számon tartva minden sort, betűt), hanem az értelem megőrzése érdekében magánhangzókkal látták el (pontozás), és nyelvészeti jegyzetekkel (k'tiv = szöveg és q'ré = helyes olvasat). Az általuk véglegesített, ma is használt szöveg tudományos neve masszoréta szöveg (tudományos rövidítése: MSS). Az Újszövetség 1. Az iratok keletkezése A keresztény Újszövetség kb. i. sz. 30 és 100 között, két emberöltőn belül született. Az iratokon nem voltak dátumok, de belső adataik és külső, történelmi ismereteink révén nagyjából sorrendbe tehetők. Kb. i. sz. 30-ban volt Jézus kereszthalála. Minden bizonnyal a Templom i. sz. 70-es lerombolása előtt született Mt, Mk, Lk és az ApCsel, a Zsid és az összes páli levél. I. sz. 50 körül születhetett a Mk, a Mt, az 1-2Thessz és a Gal, majd az 1-2Kor, a Róm, az Ef, a Kol és a Filem, illetve a 60-as években a Fil, az 1-2Tim, a Tit, a Lk és az ApCsel. A többi esetében (1-2Pt, Jak, Júd) csak találgathatunk. Kb. 90 körül keletkezhetett a Jn, az 1-3Jn és végül a Jel. 2. Az Újszövetség felosztása Az Újszövetség felosztásának szempontjai hasonlók az Ószövetségéhez: történeti könyvek az evangéliumok (euangelion = jó hír): Máté (Mt), Márk (Mk), Lukács (Lk), János (Jn) és az Apostolok cselekedetei (ApCsel) (praxeisz aposztolón) levelek (episztolé) egyes gyülekezeteknek: Rómaiaknak (Róm), Korinthusiaknak (1Kor, 2Kor), Galácia-belieknek (Gal), Efezusiaknak (Ef), Filippibelieknek (Fil), Kolossébelieknek (Kol), Thesszalonikaiaknak (1Thessz, 2Thessz), körlevelek több gyülekezetnek: Jakab levele (Jak), Péter levelei (1Pt, 2Pt), János levelei (1Jn, 2Jn) Júdás levele (Júd); magánlevelek: Timóteusnak (1-2Tim), Titusznak (Tit), Filemonnak (Filem), Gájusznak (3Jn); értekezés: a Zsidóknak írt levél (Zsid) prófétai mű (apokalüpszisz = leleplezés): János jelenései (Jel). 3. A kánon szükségessége és rögzítése Az újszövetségi kánon kialakulása is szükségszerű folyamat eredménye volt: az 1. század végére kezdtek kihalni a szemtanúk, ugyanakkor a 2. századtól az apostolok neve alatt egyre több, tévtanokat tartalmazó írás jelent meg: a naiv kegyességi és az apokrif irodalom (lásd később) egyes tévtanítók a saját kényük-kedvük szerint vetettek el közismert és elismert iratokat (pl. a 2. sz-i antiszemita Markion a páli leveleken és Lukács evangéliumán kívül mindent kidobott az Úsz-ből) a tanítás részleteinek pontos megfogalmazásához és az új tévtanítók megcáfolásához is körül kellett határolni az információforrást, a számításba vehető iratok számát.

10 10 A nyugati egyház valószínűleg már a 2. században nagyrészt a mai kánont használta (lásd Muratori töredék, i. sz ). A 4. századi helyi zsinatok (382-es római és 397-es karthágói) szerepe nem a kánon összeállítása volt, hanem megtartása, hogy az egész Birodalom területén minden gyülekezetben csak a 27 közismert könyvből olvassanak fel istentiszteleten, másból ne. 4. Az Újszövetség kialakításának szempontjai A válogatásnak objektív szempontjai voltak: (1) a szerző: a szem-, fül- és kéztanú apostolok vagy közvetlen tanítványaik (1Jn 1:1-2, Lk 1:1-4) (2) a tartalom: megfelel a hit szabályának, hű az apostolok tanításához, akiket a Szentlélek elvezetett a teljes igazságra (vö. Jn 14:26, 16:12-15); (3) az elterjedtség: az egyház egészében ismert és elismert szövegekről legyen szó. Az ún. apokrif evangéliumok, levelek, apokalipszisek egyik szempontnak sem feleltek meg, rendszerint egy szempont alkalmazása is elég volt. 5. A vitatott és eltűnt iratok Mindemellett egyes valóban újszövetségi iratok csak lassan váltak mindenhol elfogadottá: a 2-3Jn és a Filem a személyes, alkalmi jellege és rövidsége miatt a 2Pt és a Júd a hasonlóságuk miatt (melyik használta fel a másikat?) a Zsid a szerző kiléte körüli bizonytalanság miatt (Pál? Barnabás? Apollós?) a Jel sajátos nyelvezete, rossz görögsége miatt (legalábbis az egyház keleti, görög nyelvű felében). Megjegyzendő, hogy Pálnak is volt még egy-két levele (vö. 1Kor 5:9, Kol 4:16), és Jézusnak sem lett minden egyes szava és tette megörökítve (Jn 20:30, 21:25); ha fontosak lettek volna, fennmaradtak volna (Mt 5:18, 24:35, 1Pt 1:25). 6. Az elutasított iratok Az 1-4. században sok keresztény és álkeresztény írás keletkezett, de ezek közül egy sem került be az újszövetségi kánonba, méghozzá okkal. Első csoportjuk az apokrif, azaz külön tartott vagy rejtett értelmű iratok. Ezeket az egyház azért vetette el, mert... az apostolok neve alatt jelentek meg, pedig nem is ők írták, hanem később, a 2-4. sz-ban keletkeztek kitalált történetekkel igyekeztek kiegészíteni az evangéliumok vélt hiányosságait Jézus gyermekkoráról az egyházba judaista vagy gnosztikus tévtanokat csempésztek volna be. Másik csoportjuk az 1-2. századi ún. apostoli atyák művei. Szinte mind építő, de semmi újat sem mondanak az Újszövetséghez képest (pl. Didakhé, Római Kelemen 1. levele a korinthusiakhoz), sőt ami bennük építő, az szinte mind a Bibliából vett idézet szerzőik magukat ihletettnek tartották, de nem igényeltek maguknak apostoli tekintélyt néhányuk mesés elemeket tartalmaz (pl. Kelemen főnixszel illusztrál), vagy szélsőséges erkölcsi, illetve téves tanbeli nézeteket sugall (pl. Barnabás levele).

11 11 Az ún. deuterokanonikus iratok A Septuaginta (LXX) A héber Ószövetségnek az i. e. 3. században, Alexandriában készült el az ógörög fordítása, az ún. Hetvenes fordítás (görög neve Hebdomékonta, de a latin neve terjedt el: Septuaginta, tudományos jele: LXX). Ezt eleve II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó világhírű alexandriai könyvtára számára készítették, bár a fordítás nyilvánvalóan a héberül nemigen tudó diaszpóra-zsidóság érdekeit is szolgálta. A LXX-hoz kapcsolódó legenda szerint 70 különböző fordító isteni sugallat révén teljesen egyforma fordítást készített és mint később látni fogjuk, nem véletlenül volt szükség a fordítás tekintélyének legendás megerősítésére. A LXX a palesztinai héber kánonon kívül más héber és görög vallási szövegeket is tartalmazott: görög nyelvű kiegészítéseket Eszter és Dániel könyvéhez történelmi elbeszéléseket (pl. Makkabeusok I-IV) vallásos novellákat (pl. Tóbiás, Judit) tanítói műveket (pl. Bölcsesség, Báruk, Sirák fia) költői műveket (pl zsoltár, Mózes ódái) prófétai műveket (pl. Ezdrás I, III, IV) stb. A Septuaginta későbbi értékelése A zsidóság az i. sz. 2. századra teljesen elvetette a LXX szövegeit. A korai keresztény egyház azonban sokáig ragaszkodott a LXX-hoz, amelynek a héber kánonhoz képest többletanyaga később a 4. századi latin Vulgatába is részben bekerült. Mivel a reformátorok a palesztinai héber kánonhoz tértek vissza, a katolikus egyház ban a trentoi zsinaton erősítette meg véglegesen a deuterokanonikusnak (másodlagosan mértékadónak) nevezett szövegek ihletettségébe vetett hitét, az ortodox egyház pedig az 1672-es jeruzsálemi zsinaton. A protestáns egyházak elismerik ezeknek az iratoknak a nyelvészeti és a történelmi értékét (pl. Makkabeus I), illetve lelkileg építő hatását (pl. Bölcsesség), hitbeli kérdésekben azonban nem tartják őket mértékadónak. Luther ugyan lefordította és a kánoniakkal egy kötetben adta ki őket, de nem tartotta őket sugalmazottnak, változó okból: mert görögül íródtak, és eredetileg nem tartozhattak a (héber) szöveghez: Eszter és Dániel görög kiegészítései mert történelmi szempontból nem mérvadók: Tóbás, Judit, Báruk mert kiemelkedő, de csupán emberi művek: Bölcsesség, Sirák fia mert csak kortörténeti szempontból hasznos: Makkabeusok I mert történelmi szempontból hiteltelen, és tévtant is sugall: Makkabeusok II. A svájci Bullinger ( ) így foglalta össze a reformátorok véleményét:...ezen kívül vannak még más könyvek is a Bibliában; Ezsdrás 3. és 4. Könyve, Eszter második könyve, Tóbiás, Judit, Zsuzsanna, Bél, a Makkabeusok könyvei, Báruk, a Bölcsesség könyve és a Bölcsek mondásai. Ezek, bár mindegyiket olvassák az egyházban, és van céljuk és értelmük, mégsem egyenértékűek a korábban felsoroltakkal. [ti. a héber kánonnal] Mert vitás vallási kérdésekben ezekkel a könyvekkel nem szokás érvelni. (A keresztyén vallás summája, 14. oldal, Limache Verlag, Zürich / Szentendre, 1997). Vö. a Vizsolyi Biblia is tartalmazta őket (1590); protestáns fordításban is olvashatók: Deuterokanonikus bibliai könyvek (Magyar Bibliatanács, 1998)

1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A "Biblia" szó 2. Szöveghordozók

1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A Biblia szó 2. Szöveghordozók A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Egy év alatt végig a Biblián 1

Egy év alatt végig a Biblián 1 Egy év alatt végig a Biblián 1 I. 1. 1Móz 1 2 Zsolt 8 Mk 1,1 20 I. 2. 1Móz 3 5 Mk 1,21 45 I. 3. 1Móz 6 8 Zsolt 43 Mk 2,1 17 I. 4. 1Móz 9 10 Zsolt 9 Mk 2,18 28 I. 5. 1Móz 11 13 Mk 3,1 19 I. 6. 1Móz 14 16

Részletesebben

Írásbeli beadandó vizsgadolgozatok formai szabályai

Írásbeli beadandó vizsgadolgozatok formai szabályai SSTF 2016/17 BIBLIKUMOK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Írásbeli beadandó vizsgadolgozatok formai szabályai Az írásművek külalakja: Betűtípus: Times New Roman (ajánlott) Betűnagyság: 12-es (címeknél 14-es, 16-os)

Részletesebben

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem?

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? 18 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? Közismert dolog, hogy ugyanazt a Bibliát olvasva eltérő módon értelmezünk egyes részleteket. Kérdés tehát, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik

Részletesebben

Bibliaolvasó vezérfonal a évre

Bibliaolvasó vezérfonal a évre Bibliaolvasó vezérfonal a 2019. évre Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk Őáltala. (1Jn 4,9) KÖZÖS IMÁDSÁGAINK TÉMÁI AZ EGYES NAPOKRA

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

1. A Biblia Tartalom

1. A Biblia Tartalom 1. A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban

Részletesebben

BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ

BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ Az alábbi táblázat segítséget nyújt Önnek, hogy két vagy akár egy év alatt elolvassa a teljes bibliát. A táblázat első oszlopát akkor kövesse, ha egy év alatt szeretné a bibliát elolvasni.

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 1. Az újszövetségi tudományról 24 2. A szinoptikus evangéliumok 76 3. Máté evangéliuma 134 4. Márk evangéliuma 168 5. Lukács evangéliuma 197

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

2015. évi bibliaolvasó KÉSZÍTETTE: BERECZKI SÁNDOR. MINDENKI TEMPLOMA GYÜLEKEZETE 1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9.

2015. évi bibliaolvasó KÉSZÍTETTE: BERECZKI SÁNDOR. MINDENKI TEMPLOMA GYÜLEKEZETE 1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9. 2015. évi bibliaolvasó KÉSZÍTETTE: BERECZKI SÁNDOR MINDENKI TEMPLOMA GYÜLEKEZETE 1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9. Kedves Olvasó! Sok szeretettel adjuk közre a 2015. évi bibliaolvasó útmutatót. A közösen

Részletesebben

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08.

A héber Biblia margójára 1. Suhai György 2012.03.08. A héber Biblia margójára 1 Suhai György 2012.03.08. Ha kinyitjuk a héber Bibliát, 2 egy hihetetlenül érdekes, izgalmas világ tárul elénk. A nyugati ember számára teljesen idegen ősi írásjelek (a Szent

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.3. 2016.03.08.) A Biblia értelmezésekor az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára is figyelni kell. Bár az egyes

Részletesebben

22. Bibliai történetek Újszövetség Jézus önmagáról (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2)

22. Bibliai történetek Újszövetség Jézus önmagáról (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2) 7. évfolyam 1. Önismeret a Biblia fényében 2. A Szentírásban Isten szava (2Tim 3,16) 3. Megtérés és hit 4. Emberi kapcsolatok a Biblia fényében 5. Hitvallók a történelemben (gályarabok, hitvalló őseink)

Részletesebben

Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje

Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje Adventi idő olvasmányai... 1 Karácsonyi idő olvasmányai... 2 Nagyböjti idő olvasmányai... 3 Nagyheti olvasmányok... 4 Húsvéti idő olvasmányai... 5 Pünkösdi és ünnepi

Részletesebben

SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK

SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK SEPTUAGINTA, DEUTEROKANONIKUS IRATOK dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2. 2016.11.23.) A zsidó Szentírás (Tanach) héber szövegét a Kr.e. 3. században kezdték el ógörögre fordítani,

Részletesebben

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját?

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját? Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy felolvasd. Azért készítettük, hogy segítségével és a hozzá tartozó diasorozat levetítésével saját előadást állíthass össze. A kapcsos zárójelbe tett számok az

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

A Szentírás! története.! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.)

A Szentírás! története.! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.) A Szentírás! története! dr. Szalai András Apológia Kutatóközpont 2015 (v.3.) 1 I. A kinyilatkoztatás történe4sége Miért szükséges a knyilatkoztatás? Miért fontos a történe7sége? 2 A sok és eltérő istenkép

Részletesebben

Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei. Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat

Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei. Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat Milyen Bibliát olvassunk? Az új fordítású Biblia (RÚF 2014) előnyei Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat A bibliafordítás teológiai legitimációja A Biblia Isten kommunikációja az emberrel A keresztyén

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A SZENTÍRÁS MINT KINYILATKOZTATÁS

A SZENTÍRÁS MINT KINYILATKOZTATÁS A SZENTÍRÁS MINT KINYILATKOZTATÁS dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.4. 2016.05.05.) A Biblia okkal lett és maradt világszerte az egyes számú bestseller. Amikor azt mondják:

Részletesebben

Messiási próféciák IV. évfolyam. I. félév

Messiási próféciák IV. évfolyam. I. félév Messiási próféciák IV. évfolyam I. félév Tematika: 1. Bevezetés: A messiási jövendölések fogalma, jellegzetességeik, tanulmányozásuk, haszna, jelentősége. Két alapvető messiási jövendölés: Az ősevangélium

Részletesebben

3. A világ és lakói Tartalom

3. A világ és lakói Tartalom 3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

BIBLIAFORDÍTÁS ÉS A BIBLIAFORDÍTÁSOK

BIBLIAFORDÍTÁS ÉS A BIBLIAFORDÍTÁSOK BIBLIAFORDÍTÁS ÉS A BIBLIAFORDÍTÁSOK dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.4. 2016.06.01.) A Tanach / Ószövetség szövege eredetileg óhéber és helyenként arámi, az Újszövetség pedig

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Írásbeli beadandó

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY?

KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY? KERESZTYÉN VAGY KERESZTÉNY? dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2.) A keresztyén vagy keresztény elnevezés görög eredetű, bibliai kifejezés, de a magyarba szláv közvetítéssel

Részletesebben

De egyet teszek. A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése

De egyet teszek. A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése De egyet teszek A gyülekezeti szolgálattevők lelki és értelmi felkészülése Az egész hívő élet szolgálattevői élet A. A szolgálattevők lelkisége Lelki cél érdekében a szolgálattevőnek lelki embernek kell

Részletesebben

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál

A kijelentési ajándékok. Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál A kijelentési ajándékok Ahogy Isten velünk, emberekkel kommunikál 0. Áttekintés Bölcsesség beszéde Ismeret kijelentése Figyelmeztetés Isteni kijelentések 1.1. Mit mond az Írás? Igehelyek: 1 Kor. 12,8:

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Messiási jövendölések IV.évf./2.félév. A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések

Messiási jövendölések IV.évf./2.félév. A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések I.Igehelyek Messiási jövendölések IV.évf./2.félév A Messiás helyettes áldozati halálára vonatkozó jövendölések a.) Nagyobb, egybefüggő szakaszok - 22. Zsoltár - 69. Zsoltár - Ézsa. 52:13-53:12 b.) Rövidebb

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI ILII IRTOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSI dr. Szalai ndrás, pológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2. 2016.03.08.) Egy-egy bibliai irat címét a iblia különféle kiadásaiban és az izraelita vagy keresztény szakirodalomban

Részletesebben

HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK

HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.4. 2016.01.08.) A Biblia kb. nyolcezer versnyi szövegében van néhány tucat olyan mondat, amely nehezen fordítható

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn . ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn A BIBLIA LEGSZEBB SZÖVEGEI Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ FERENC és PUSKELY MÁRIA '. r-- ', ::, ".' '.: :. i'.:'. Michelangelo: Pieta, részlet. Firenzei dóm.

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

SZPA Egyetemes egyháztörténet I. M I N T A T E S Z T 2018/19 I. Oktató: Horváth András, Répás László N3/L december

SZPA Egyetemes egyháztörténet I. M I N T A T E S Z T 2018/19 I. Oktató: Horváth András, Répás László N3/L december Név: Tagozat: Nappali/Levelező 62 pont/ 1. Válaszd ki az egyedül helyes választ a kérdésekre, majd jelöld a lenti táblázatban X jellel! (10 1.1. Mit jelent a kanón görög, ill. káne héber szó, amelyből

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Az Ószövetség másik fele

Az Ószövetség másik fele A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének

Részletesebben

alfa és omega: (1) a görög ábécé elsô és utolsó betľje (2) isten mint az idô kezdete és vége (JEL. 1.8.)

alfa és omega: (1) a görög ábécé elsô és utolsó betľje (2) isten mint az idô kezdete és vége (JEL. 1.8.) agape: ôskeresztény szeretet lakoma, az utolsó vacsora mintájára. alfa és omega: (1) a görög ábécé elsô és utolsó betľje (2) isten mint az idô kezdete és vége (JEL. 1.8.) angyalok: Isten udvartartásának

Részletesebben

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3.

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. 270 Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. Pünkösd utáni első vasárnap. Ehhez a vasárnaphoz viszonyítjuk az ún. ünneptelen félév vasárnapjait, Advent 1. vasárnapjáig: Szentháromság utáni 2. 3. stb. vasárnap.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

Tévtanítások, tévhitek

Tévtanítások, tévhitek Tévtanítások, tévhitek Engedd be/ imádkozd a szívedbe Jézust és üdvözülsz ajtód előtt állok és zörgetek (Jel. 3:20) kiforgatására alapozzák. Az idézet langyos keresztényekhez (megváltottakhoz), nem pedig

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Hittan érettségi tételek. A-tételek

Hittan érettségi tételek. A-tételek Hittan érettségi tételek Magyarországi Evangélikus Egyház 2018. február A-tételek Ószövetség 1. Mutassa be a teremtéstörténeteket, mint hitvallásokat! 2. Ismertesse a bűneset, Káin és Ábel, Nóé, valamint

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009

Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009 Ökumenikus kiadvány a Biblia éve alkalmából 2008 2009 A Biblia első teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia: A kezdetek: Mózes első könyvének első lapja, a címlap, János evangéliumának első lapja Boldogító

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 20. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk

Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:

Részletesebben

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete.

1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete. 1. osztály Külső jegyek alapján a református templom sajátosságainak felismerése. A bibliai teremtéstörténetének korosztályi szintű ismerete. Noé és a vízözön történetének ismerete. Az elveszett bárány

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Tanítványok képzése hasonlatokkal

Tanítványok képzése hasonlatokkal 2. tanulmány Tanítványok képzése hasonlatokkal január 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 12:1-7; Ézsaiás 28:24-28; Máté 7:24-27; 13:1-30; Lukács 20:9-19 Mindezeket példázatokban mondá Jézus

Részletesebben

TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren

TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked

Részletesebben

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből?

Hit és cselekedetek. Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? Hit és cselekedetek Törvénykezés vagy engedelmesség? Üdvösség érdemek alapján vagy kegyelemből? A következő írásunkból kiderül, miért hisszük és hogyan értjük, hogy kizárólag kegyelemből van üdvösségünk

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Tananyagok az írásbeli és a szóbeli teológiai záróvizsgára való felkészüléshez

Tananyagok az írásbeli és a szóbeli teológiai záróvizsgára való felkészüléshez Tananyagok az írásbeli és a szóbeli teológiai záróvizsgára való felkészüléshez Az írásbeli vizsga feladatai a tárgyak teljes tananyagát felölelik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a főiskolai és az osztatlan

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

6.1 Teológia alapképzési szak

6.1 Teológia alapképzési szak 6.1 Teológia alapképzési szak Szakfelelős: Dr. Vankó Zsuzsanna (vanko.zsuzsa@sola.hu) tanszékvezető, főiskolai tanár. 6.1.1 Képzési és kimeneti követelmények Teológia szak (alapképzés) 1. Az alapképzési

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

Krisztus és a mózesi törvény

Krisztus és a mózesi törvény április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 13:2, 12; 5Mózes 22:23-24; Máté 17:24-27; Lukács 2:21-24, 41-52; János 8:1-11 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 2051 Biatorbágy, Patak u. 34/A. Web: / Intézményi azonosító: FI70788

SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 2051 Biatorbágy, Patak u. 34/A.   Web: / Intézményi azonosító: FI70788 SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 2051 Biatorbágy, Patak u. 34/A. E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények

Részletesebben

MEGVÁLTOZTATTÁK E JÉZUS BIBLIÁJÁT?

MEGVÁLTOZTATTÁK E JÉZUS BIBLIÁJÁT? MEGVÁLTOZTATTÁK E JÉZUS BIBLIÁJÁT? KERESZTÉNY ÉRTELMEZÉS JÉZUS KRISZTUS! MÁS ÉRTELMEZÉSEK? ÓSZÖVETSÉG i.e. 15 4. sz. Az Ószövetség keletkezése i.e. 1500 i.sz. 1990 A MBT fordítása 0 i.sz. 2000 MEGVÁLTOZTATTÁK

Részletesebben

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai Lexikon, Budapest, 1995; Szűcs Ferenc: Hitvallásismeret,

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben