1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A "Biblia" szó 2. Szöveghordozók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1. A "Biblia" szó 2. Szöveghordozók"

Átírás

1 A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik bennetek, akik hisztek. (1Thessz 2:13) Tartalom: 1.1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? 1.2. A Biblia, mint kinyilatkoztatás Meg lehet ismerni Istent? 1.3. A Biblia ihletettsége és tekintélye Mitől szent a Szentírás? 1.4. A bibliai könyvek listája Hogyan alakult ki? 1.5. A Biblia tanulmányozása Miért olyan fontos? 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? 1.7. Az egyes bibliai műfajok Melyek a sajátosságaik? 1.8. A Biblia fordítása és a bibliafordítások Mi a különbség?

2 1. A Biblia, mint könyv Hogyan jött létre és maradt fenn? A főként szájhagyományon alapuló kultúrákban az írott szónak különös jelentősége volt. Az írásban való rögzítés tekintélyt, súlyt ad a szavaknak, mivel azok így akár évszázadokon át változatlanul megőrizhetővé és megőrizendővé válnak, bárki számára hozzáférhetők, elemezhetők, tanulmányozhatók, másolhatók lesznek. Különösen fontos ez Isten szava esetében. 1. A "Biblia" szó Maga a "Biblia" görög szó, a jelentése "könyvek". A Biblia más, a Bibliában található nevei: "az Írás" (Ézs29:18, Lk 4:21), "az Írások" (Dán 9:2, Jn 5:39), "a Szent Írások" (2Tim 3:15) vagy "a Törvény és a Próféták" (Róm 3:21), "az Ószövetség" (2Kor 3:14) stb. 2. Szöveghordozók Isten parancsolatait először saját kezével, saját kezűleg készült kőtáblákra írta a Sínaihegyen. Ezekről annyit tudunk még, hogy mindkét oldalukon tele voltak írva, méghozzá Isten kézírásával (2Móz 32:15-16). Amikor Mózes visszatért Izrael táborába, a nép bálványimádását látva elkeseredésében összetörte őket. Ezután Mózesnek Isten utasítására új táblákat kellett készítenie, melyek a régihez hasonlóak voltak, és melyekre ismét Isten írta rá a szöveget. Józsué a honfoglalás befejezése után ugyancsak kőre, méghozzá meszelt kövekre írta a törvényt az Ebál hegyén (Józs 8:32), Mózes előzetes utasításainak megfelelően (5Móz 27:1-8). A tízparancsolattal együtt kapott részletes törvénykönyvet azonban, melyeket a szövetségláda oldalához rögzítve kellett hordozni (5Móz 31:24-26), minden bizonnyal valamilyen könnyebben szállítható alapanyagra, az akkoriban használt papirusz vagy bőrtekercsekre írták. A papirusz Egyiptomból származik, és kb. i. e óta készítették. Alapanyaga egy sásfajta, mely a Nílus mocsarában volt őshonos, de mára már jórészt kipusztult. A papirusznád finom rostú belét lemezekre szelve, két rétegben, keresztrostosan összeragasztották, aztán addig ütötték vagy préselték, amíg a megfelelő vastagságot elérte. A megszárított lapokat horzsakővel simára dörzsölték, szabványméretre vágták, majd egymáshoz ragasztották vagy varrták, és két rövid farúdra tekerve tekercsként (héberül: megilla) tárolták. A papiruszra írt kéziratok érdekes módon leginkább Egyiptomban és Júdea száraz pusztájában, a rendkívül száraz éghajlatnak köszönhetően maradtak fenn (pl. Alexandria). A papirusznádat az Ószövetség is megemlíti (2Móz 2:3, Jób 8:11), de nem írásra használt anyagként. A pergamen a Kis-Ázsia Pergamon királyságából származik. Plinius, római történetíró (i. sz. 61/62-113) feljegyzései szerint II. Eumenész király (i. e ) a híres alexandriai könyvtárhoz hasonlót szeretett volna létrehozni, de vetélytársa, Ptolemaiosz Epifánész egyiptomi uralkodó (i. e ) megtiltotta a papirusz kivitelét, hogy tervét meghiúsítsa. Ezért Eumenész kecskék és juhok bőrének speciális kikészítésével gyártott anyagra íratta a könyveket. A pergamen anyaga a papirusznál jóval időtállóbbnak bizonyult, de olyan drága volt, hogy a szöveget habkővel ledörzsölve és mészkővel fehérítve gyakran újrahasznosították (ezek az ún. palimpszesztek). A borjú-vagy antilopbőrből készült, különleges minőségű pergament vellumnak nevezték, gyakran bíborszínűre festették, és arany vagy ezüst tintával írtak rá. A pergament az Újszövetség is megemlíti (2Tim 4:13), ui. Pál arra kéri Timóteust, hogy vigye el neki a köpenyét, a könyveit, de mindenekelőtt a pergamenjeit, melyet Troászban Kárposznál hagyott. 2

3 Az i. sz. 1. századtól a papirusz-és pergamenlapokat a mai könyvhöz (görög biblion) hasonló alakban kezdték összefűzni (kódexek), amelyet jóval könnyebb volt szállítani és használni. Az Újszövetség ismert legkorábbi kéziratai is jórészt kódexkötésűek. A zsidók azonban egészen a középkorig ragaszkodtak a tekercs formátumhoz, és az orthodox zsidó közösségek liturgikus célra szánt szövegeit még ma is tekercsre írják. Sokáig abban látták a kódexek előnyét, hogy a tekercsekkel ellentétben mindkét oldalukra lehetett írni, de találtak olyan tekercset is, melynek mindkét oldalán szerepelt írás; vsz. erre utal Ezékiel könyvének következő részlete is: "Láttam, hogy egy kéz nyúl felém, és egy irattekercs volt benne. Kiterítette előttem, és az tele volt írva mindkét oldalán. Siratóének, sóhaj meg jajszó volt ráírva." (Ez 2:9-10). A tekercseken hasábokra osztva írták a szövegeket, fogantyújához vagy hátoldalához gyakran függőcímkét (görögül: szillübosz vagy szittübosz) erősítettek, mely a mai könyvek gerincéhez hasonló funkciót szolgált így nem kellett kinyitni a tekercset ahhoz, hogy tudják, mi van benne. A tinta rendszerint koromból és valamilyen ragasztóanyag keverékéből készült. Az íráshoz eleinte kemény nádból készült tollakat használtak. A lúdtollal való írás valószínűleg a görögöktől származik, az i. e. 3. századból. A régészek a bőrön és a papiruszon kívül cserépre, kőre és rézlemezre írt szövegeket is találtak (rövid bibliai áldások, imák, Tízparancsolat, stb.). A kínai eredetű papír viszont csak a mórok közreműködésével, a század környékén jelent meg Európában, a bibliai és liturgikus szövegek alapanyagául pedig csak a 13. században kezdték el használni. A 15. században a könyvnyomtatás feltalálása végül teljesen kiszorította a pergament. 3. Tipográfia A hívő zsidóknak az Ószövetség szövege iránti mély tiszteletét illusztrálja az a sok, másolásra vonatkozó előírás, melyet a Talmudból (a zsidó hagyomány i. sz század között összegyűjtött és írásba foglalt gyűjteményéből) ismerhetünk meg. Pontos, aprólékos, mai szemmel nézve talán kicsit túlzásnak is tűnő előírások szabályozták a kéziratok formai megjelenését, a felhasznált eredetét, de még a másolás körülményeit is. Így például a kézirat csak kultikusan tiszta állat bőrére készülhetett, és tiszta állat inaiból készített zsineggel szabadott összefűzni a kéziratlapot írás előtt gondosan meg kellett vonalazni, még 3 szót sem szabadott vonalazás nélkül leírni a hasáboknak sorból, soronként 30 betűből kellett állniuk a tinta csak fekete lehetett, és pontos recept alapján készült a betűk között haj-vagy drótszál méretű, a fejezetek között kilencbetűnyi távolságot kellett hagyni, a könyvek közti beosztás háromsornyi kellett, hogy legyen a másolás alapjául csakis hiteles kézirat szolgálhatott, melytől a másoló nem térhetett el egyetlen szót vagy betűt sem volt szabad emlékezetből, ellenőrzés nélkül leírni a másolónak teljes figyelmét a másolásra kellett fordítania, még akkor is, ha közben esetleg egy király szólt volna hozzá, különösen Isten nevének a leírásakor a másoló csak zsidó lehetett, és rituális tisztálkodás után, tiszta ruhába öltözve foghatott a másoláshoz. A héber írás ún. kvadrát (négyzetes) írás, ami azt jelenti, hogy a betűk alakja belefér egy négyzetbe. Ez a forma a perzsa korszaktól vált gyakorlattá. A kvadrátírás megjelenése előtti, ún. paleo-héber írásmóddal találkozhatunk azonban a kvadrátírással írt szövegekben is, Isten nevét például sok régi héber iratban ezzel az írásmóddal írták le. Az írás az általunk megszokotthoz képest éppen fordítva, jobbról balra történt, a sorok pedig fentről lefelé követik egymást. A héber írásnak két nagy korszakát különböztetik meg: a punktálatlan (nem pontozott) és a punktált (pontozott) írás korát. Az ősi héber nyelvű írás ugyanis nem rögzítette a magánhangzókat. A héber nyelv sajátságai miatt ez nem okozott gondot, amíg a héber volt 3

4 Izrael beszélt nyelve. Később, a babiloni fogság után azonban az arám vált a mindennapi beszélt nyelvvé, az írástudók pedig szájhagyomány útján adták tovább a szent szövegek helyes kiejtésének módját. A zsidók szétszóratása, azaz i. sz. 70 után azonban egyre szükségesebbé vált a kiejtés írásban való rögzítése. A magánhangzók jelzésére fejlesztették ki az i. sz. 6. századtól az ún. punktációs (pont-) rendszert, amely a betűk alatt, felett, illetve közepében pontokkal, vonalkákkal jelzi a magánhangzókat. Többféle rendszer is létrejött, de végül az ún. tibériási változat terjedt el. Az élő héber nyelvben, a bibliai szöveg olvasásánál és a nyelvkönyveknél általában a szefárd kiejtési hagyományt követik. A régi héber nyelvű írásokat ezen kívül az írás módja szerint is meg szokták különböztetni: létezik formális, archaikus, fél formális vagy kurzív (folyó-) írás. Az ókori görög írás a héberhez hasonlóan nem tartalmaz sem írásjeleket, sem kis-és nagybetűket. A görög írás iránya viszont megegyezik az általunk használttal, és a kiejtés módja sem olyan bonyolult, mint a héber esetében. A felhasznált betűtípusok szerint megkülönböztetünk nagybetűs (majuszkuláris vagy unciális) és kisbetűs (minuszkuláris) írást, illetve az írásmód tekintetében nyomtatott vagy folyóírást. Az ősi görög nyelvű újszövetségi iratok mind nagybetűs írással készültek, a kisebb helyigényű minuszkuláris írással készült kódexek csak a 9. században jelentek meg. A héber kéziratok már a babiloni fogság után használtak szakaszolást. A Biblia mai fejezetbeosztása azonban középkori eredetű: Stephen Langton angol érsek munkája (1205), a versbeosztás pedig Robert Etienne párizsi nyomdászé (1551). A fejezet-és versbeosztás nagy előnye a lokalizálás: segítségével könnyebb megtalálni azt a részt, amit keresünk, illetve a teljes Bibliának egy témáról szóló részleteit is könnyebb átlátni, ha felsorolhatjuk az összes "helyet". A beosztás hátránya ugyanakkor, hogy a szöveg folyamatosságát a tkp. önkényes fejezethatárok időnként vitatható módon törik meg. További kísértést jelent a (különben prózai szövegek) "versek"-ként történő felhasználása érvelés közben: a szöveg gondolatmenetéből kiragadott mondatok látszólag igazolhatnak egy kijelentést, miközben eredetileg egészen másról szóltak. A héber Biblia teljes szövegének első nyomtatott kiadása 1488-ban jelent meg Soncinóban. A 16. századi bibliafordításoknál alkalmazott fejezetbeosztás a héber Biblia 1571-es Montanus által készített kiadásában jelent meg. A héber szöveg legpontosabb kritikai kiadása hosszú időn keresztül Rudolf Kittel 1937-ben kiadott Biblia Hebraica-ja volt, mely az összes akkor ismert kézirat szövegének figyelembe vételével készült. Ennek mai, átdolgozott változata a Biblia Hebraica Stuttgartensia, a Deutsche Bibelgesellschaft (Stuttgart) és a United Bible Societies (New York) közös kiadása. A 20. század második fele óta ezekből készülnek a bibliafordítások. A görög Újszövetség első nyomtatott kiadása 1516-ban jelent meg, és Rotterdami Erasmus, holland humanista tudós munkája volt, amely még csekély számú görög kéziraton nyugodott. A hagyományos protestáns bibliafordítások (Luther, King James, Károli) mind ennek a későbbi revíziói, az ún. Textus Receptus (elfogadott szöveg) alapján készültek. Bár az újszövetségi görög szöveg kutatása főleg a 19. században élte reneszánszát (Tischendorf, Westcott-Hort stb.), a TR-nak már az a 19. századi változata is elavultnak tekinthető, amely alapján például az 1908-as Károli fordítás készült. (Ezért vannak benne olyan részletek, amelyekről a 20. századi kutatás kiderítette, hogy csak másolási hibák vagy utólagos betoldások révén keletkeztek). A modern bibliafordítások mind a Nestle-Aland-féle Novum Testamentum Graece (Stuttgart, DBG), illetve az azonos szövegű, de egyszerűbb jegyzetekkel ellátott The Greek New Testament (New York, UBS) szövegkiadásán alapulnak. A szövegkritikai munkálatok tudományos elveit és az egyes részletekkel kapcsolatos döntéseket a kiadók természetesen dokumentálták (lásd Bruce Metzger: Textual Commentary to the Greek New Testament, New York, UBS). 4

5 4. Nyelv Az Ószövetség nyelve héber (helyenként arám), az Újszövetség nyelve görög (koiné, a klasszikus görög korabeli nemzetközi köznyelvi változata). A héber nyelvet a sémi nyelvcsalád északnyugat-sémi ágába sorolják. Öt fejlődési szakaszát szokás elkülöníteni: bibliai, misnai, rabbinikus, középkori és modern. Az ószövetségi iratok a bibliai héber nyelven íródtak. Az arám nyelv szintén a sémi nyelvcsaládba tarozik, de annak észak-sémi ágába. A babiloni fogság után ez vált a zsidóság általánosan beszélt nyelvévé, Jézus és tanítványai is arámul beszéltek. Arám nyelvű szakaszok általában ott találhatók az ószövetségben, ahol az arám nyelven írt levelet, rendeletet vagy beszédet idéz (Ezsd 4:6-8,18; 7:12-26; Dán 2:4-7:28). A görög nyelv az indo-európai nyelvcsaládba tartozik. Ennek is öt fejlődési szakaszát szokták említeni, úgymint: homéroszi, attikai, koiné bizánci és modern. Az újszövetségi iratok koiné nyelven íródtak, amely a Római Birodalom akkori "közlekedőnyelve" volt, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az evangélium minél hamarabb elterjedhessen "széles e világon". Megjegyzendő, hogy az Újszövetség írói szinte mind arám anyanyelvűek voltak, és eltérő szinten beszélték a görögöt, ezért írásaikban gyakoriak a klasszikus görögtől eltérő fordulatok. Ezekről a középkorban úgy vélték, hogy valamiféle isteni nyelvezetről tanúskodnak, a felvilágosodás idején pedig hibás görögségről beszéltek, de minél több korabeli koiné szöveg került elő, annál világosabbá vált, hogy ezek a részletek a korabeli köznyelven íródtak, és a szerzők anyanyelvi gondolkodásmódját tükrözik (ún. hebraizmusok vagy arameizmusok). A mai Izraelben beszélt héber (ivrit) és a bibliai héber, illetve a modern újgörög és az újszövetségi koiné között természetesen ugyanolyan nagy a különbség, mint a mai és az ómagyar között. 5. Felosztás A keresztény Bibliának két része van: Ószövetség (katolikusok: 46 könyv, protestánsok: 39 könyv) és Újszövetség (27 könyv). Az izraeliták csak a héber szövegeket tekintik Bibliának (amit a keresztények Ószövetségnek neveznek), az Újszövetséget nem fogadják el. Az Újszövetség könyveinek listája a katolikus, ortodox és protestáns kánonban azonos (27 könyv), csak a könyvek, levelek címeinek a helyesírásában vannak kisebb eltérések (pl. Kolossé / Kolossze): Máté evangéliuma (Mt), Márk evangéliuma (Mk), Lukács evangéliuma (Lk), János evangéliuma (Jn), Apostolok Cselekedetei (ApCsel), a rómaiaknak írt levél (Róm), a korinthusiaknak írt első és második levél (1Kor, 2Kor), a galaciabelieknek írt levél (Gal), az efezusiaknak írt levél (Ef), a filippieknek írt levél (Fil), a kolosszeieknek írt levél (Kol), a thesszalonikaiaknak írt első és második levél (1Thessz, 2Thessz), a Timóteusnak írt első és második levél (1Tim, 2Tim), a Titusznak írt levél (Tit), a Filemonnak írt levél, a zsidóknak írt levél (Zsid), Jakab levele (Jak), Péter első és második levele (1Pét, 2Pét), János első, második és harmadik levele (1Jn, 2Jn, 3Jn), Júdás levele (Júd), János Jelenései (Jel). Ami az Ószövetség könyveinek listáját illeti, a zsidó és a protestáns Biblia megegyezik, a katolikus Biblia néhánnyal többet sorol fel (a kánon kialakulásával más tanulmányunk foglalkozik). A héber Biblia könyveinek címei a protestáns és a katolikus Bibliában eléggé eltérőek, bár kis gyakorlattal azonosíthatók. A héber szavakon ugyanis a történelem, konkrétan a görögös és latinos átírások (Septuaginta, Vulgata), illetve a magyar kiejtés sokat torzított (pl. Jésajáhú > Ézsaiás). 5

6 1.2. A Biblia, mint kinyilatkoztatás Meg lehet ismerni Istent? Van Isten? Milyen? És ez mit jelent számunkra? Ezek az élet alapvető kérdései, amelyekre ahányan vagyunk, annyiféle választ adunk. Válaszainkat ugyanis szükségszerűen befolyásolják az életélményeink, a körülményeink, a neveltetésünk, a személyiségünk, a képzettségünk. Ezért van szükségünk rá, hogy ha van Isten, akkor ő maga győzzön meg minket arról, hogy van, hogy milyen, és hogy ez mit jelent a számunkra. A keresztény vallás alapvető üzenete, hogy ez meg is történt: Isten szólt, a szava fennmaradt, és rajta keresztül ma is szól. 1. A kinyilatkoztatás szükségessége Van Isten? Milyen? És ez mit jelent számunkra? Ezek az élet alapvető kérdései, amelyekre saját kútfőnkből merítve ahányan vagyunk, annyiféle választ adunk. Válaszainkat ugyanis szükségszerűen befolyásolják az életélményeink, a körülményeink, a neveltetésünk, a személyiségünk, a képzettségünk. Ezért van szükségünk rá, hogy ha van Isten, akkor ő maga győzzön meg minket arról, hogy van, hogy milyen, és hogy ez mit jelent a számunkra! A kereszténység üzenete az, hogy ez megtörtént: Isten szólt, Szava fennmaradt, és rajta keresztül ma is szól. Az Istenről alkotott képünk döntően befolyásolja az életünket. Amilyen az istenünk, olyan az életünk. Ezért szükségünk van rá, hogy Istent minél jobban megismerjük (Kol 1:9-14). A Bibliából tudjuk, hogy: Isten elképzelhetetlen, ő egészen más, mint gondolnánk (Ézs 40:18, ApCsel 17:29) Istent létszükségünk megismerni (Jn 17:3, ApCsel 17:22-23,30-31) Isten megismerhető a természet, a lelkiismeret és a különleges kinyilatkoztatás révén (ld. alább). Kérdés azonban, hogy mennyire ismerhetjük meg Istent, akit nem látunk, és elképzelni sem tudunk? A válasz az, hogy pontosan annyira ismerhetjük meg, amennyire ő megismerteti velünk önmagát. Teljesen rá vagyunk utalva arra, hogy kinyilatkoztassa önmagát nekünk. És a jó hír az, hogy Isten ezt meg is tette! 2. A kinyilatkoztatás két útja a közvetett: a teremtett világon és a lelkiismereten keresztül a közvetlen: hallható hangon, látomáson, álmokon, angyali küldötteken, prófétákon, Fián, Lelkén és az Íráson keresztül. 3. A kinyilatkoztatás három formája Az emberek maguktól is keresik Istent (ApCsel 17:27), mert Isten elegendő jelét adta létezésének. Isten ugyanis bizonyos fokig megismerhető a teremtett világ értelmes vizsgálatából: léte és közelsége, hogy a világon kívül áll, ugyanakkor azt belülről áthatja (ApCsel 17:24-28), végtelen hatalma, isteni természete (Róm 1:20), csodálatos volta (Zsolt 19:2-7, Jób 38), gondviselő jósága (Mt 5:45, ApCsel 14:17, 17:25). A "prédikáló természet" azonban nem ad személyes ismeretet Istenről, és az ember ezt az ismeretet is hajlamos figyelmen kívül hagyni (Róm 1:18,20-21,25,28,32). Isten bizonyos fokig megismerhető az Istentől kapott lelkiismeret parancsából: mint belső "törvény" működik minden emberben (Róm 2:14-15); alkalmanként emberségre is indít (Lk 10:33-35, ApCsel 28:2); ugyanakkor sejteti az eljövendő számonkérést is (Róm 1:32, 2:15-16). "Isten belső szava" azonban nem ad üdvözítő ismeretet Istenről, és az ember rendszerint ezt az ismeretet is hajalmos elnyomni (Róm 3:10-12, Ef 4:19). 6

7 Az üdvözítő Isten személyesen csak Isten különleges kinyilatkoztatásából ismerhető meg: a választott nép, a zsidóság történelméből (Zsolt 78.) és a neki adott tanításból, tehát a Szentírásból (2Tim 3:16-17), Isten ugyanis csak a zsidóságnak adott különleges kinyilatkoztatást (2Móz 33:16,34:10, 3Móz 20:26, 5Móz 4:6-8, 30-35, Ézs 2:3, Ám 3.2, Jn 4:22, Róm 3:2, 9:4-5, 15:8-12, Ef 2:11-22) Jézus Krisztus személyében (Zsid 1:1-3, Jn 1: stb.), és a Szentlélek általi megtapasztalásban (Róm 8:13-17, Gal 5:16-25, 1Thessz 4:9, 1Kor 14:26, 2Kor 2:17 stb.). 4. A bibliai kinyilatkoztatás változatossága Isten sokszor és sokféleképpen szólt (Zsid 1:1): angyalokon keresztül pl. Mózesnek (2Móz 3:1-4), Dánielnek (Dán 9:21-23), Máriának (Lk 1:26-33, Mt 28:5-7) hallható hangon pl. Ádámhoz (1Móz 3:8-19), Noéhoz (1Móz 6:13-21), Ábrahámhoz (1Móz 12:1-4,18:33), Mózeshez (2Móz 19:3.19, 33:11), Illéshez (1Kir 17:2-5, 19:9-11), Ézsaiáshoz (Ézs 22:14), Jézushoz és a körülötte levőkhöz (Mt 3:16-17, 17:5), Pálhoz (Csel 9:3-6), Péterhez (Csel 10:19-20); diktálva pl. Mózesnek (2Móz 34:27-28), Jeremiásnak (Jer 36:27-28) álmokon keresztül pl. Abimeleknek (1Móz 20:3-7), Jákóbnak (1Móz 28:10-17), Salamonnak (1Kir 3:5, 9:2), Józsefnek (Mt 1:20, 2:13, 19-22, 2:12), a bölcseknek (Mt 2:12) látomásokon keresztül pl. Dávidnak (1Krón 21:16), Ézsaiásnak (Ézs 6:1-8), Dánielnek (Dán 7-8.fej.), Ezékielnek (Ez 37. fej.); Ananiásnak (Csel 9:10), Kornéliusznak (Csel 10:3-6), Pálnak (Csel 16:9, 2Kor ), Jánosnak (Jel 1:19) történelmi eseményeken és a rájuk való emlékezésen keresztül (2Móz 20:1, 5Móz 6:10, Zsolt 78, 105, Csel 7:2-53, 13:16-41, 1Kor 10:6,11, Júd 17 stb.) Lelke által adva felismerést (Mt 16:15-17, Csel 10:34-35 vö. 1Kor 12:8) Jézusban személyesen is tanítva (Ézs 54:13 vö. Jn 6:45, Lk 24:25-27,44-48). 5. A bibliai kinyilatkoztatás mértéke a világ teremtésétől (1Móz 1:1) a világ újjáteremtéséig (Jel 21:1) mindent átfog Jézus semmit sem mondott titokban (Jn 18:20) a Szentlélek az apostolokat elvezette a teljes igazságra (Jn 14:26, 16:12-13) Isten rengeteg titkát feltárta, ezek most mindenki által megismerhető "nyílt titkok" (Ám 3:7,Mt 13:11, Róm 16:25, 1Kor 2:6-7, 4:1, Ef 1:9), ugyanakkor Isten nem tárt fel nekünk minden titkot (5Móz 29:28, 1Kor 14:2, 2Kor 12:4, Jel 10:7), de őt ismerve az ismeretlen dolgokat is rábízhatjuk Isten megismerése a mennyben még folytatódni fog (1Kor 13:12, 1Jn 3:2). 7

8 1.3. A Biblia ihletettsége és tekintélye Mitől szent a Szentírás? Köztudomású, hogy a kereszténység szent könyve a Biblia, és hogy a keresztények Istentől származónak és vallási kérdésekben a végső tekintélynek tekintik. Kérdés azonban, hogy azok a személyek, akik a Bibliát megírták, valóban "Istentől ihletettnek" tartották magukat és egymást, vagy csak a későbbi nemzedékek tekintették írásaikat Isten szavának? Végül az is kérdés, hogy ma miért tartja valaki ihletettnek a Bibliát? 1. Isten szava az Ószövetség az ószövetségi írók szerint (2Móz 31:18, 2Sám 23:2, Jer 26:2, 36:2, Zsolt 119 stb.) és az újszövetségi írók szerint (Mt 1:22, 5:17, 2:15, ApCsel 3:18,21, 2Tim 3:16, Zsid 1:1-2, 1Pt 1:10-12, 2Pt 1:20-21 stb.) Jézus tanítása maga Jézus szerint (Jn 6:45,63, 7:15-17, 8:28, 12:48-50, 14:24) és az apostolok szerint (Jn 1:1-14, 3:34, Mt 7:29, 1Tim 5:18, Zsid 1:1-2, Jel 1:1-2, 19:13) az apostolok tanítása Jézus szerint (Jn 16:12-15, ApCsel 26:16) és maguk az apostolok szerint (1Kor 1:18, 2:4-5.13, 14:37, 2Kor 2:17, 12:7, Gal 1:11-12, 1Thessz 1:5-6, 2:13, 4:15, Jel 1:1-3.19, 22:18-20). 2. Amit a Biblia mond, azt Isten mondja Jézus szerint (1Móz 2:24 vö. Mt 19:4-5) és az apostolok szerint (Zsolt 2:1 vö. Csel 4:25; Gal 3:8 vö. 1Móz 12:1-3; Róm 9:17 vö. 2Móz 9:13,16). 3. Az Ó- és az Újszövetség egységet képez Jézus szerint (Jn 5:39,46-47, Lk 24:25-27,44) az apostolok szerint (Ef 2:20, 2Pt 3:1-2, 1Kor 10:6,11). 4. Az apostolok szentírásnak tekintették Jézus tanítását (1Tim 5:18, Pál az 5Móz 25:4-gyel együtt írásként idézi a Mt 10:10-et) egymás írásait (2Pt 3:15-16, Péter más írások között említi Pálét). 5. Az apostolok követendő hagyománynak tekintették az ószövetségi Írásokat (Mt 15:6, 2Tim 3:14 vö. Róm 15:4) Jézus tanításait (Jn 20:30-31, 21:24, Csel 1:1-3 vö. 1Kor 11:23, Kol 2:8, 2Jn 9) az apostolok szóbeli és írott tanításait (1Kor 11:2, 2Thessz 2:15). Az élő apostolok szóbeli hagyományából nyilván az volt fontos, ami írásban is fennmaradt. A Biblia lezárulása óta a tisztázandó részletkérdések miatt maguktól kialakulnak sajátos gyülekezeti-felekezeti szokások, hagyományok. Ezek többnyire hasznosak, de egyik sem megváltoztathatatlan, és amelyik ellentmond az Írásnak, az elvetendő (vö. Mt 15:1-9, Mk 7:7-13). 6. A Biblia, mint Isten szava ihletett (2Tim 3:16, 2Pt 1:21; Gal 1:11-12, Róm 16:25-26, 2Pt 1:20-21) teljes (Zsid 1:1-2, Jn 16:12-13, Kol 1:25, 2Kor 11:4, Gal 1:6-8, Júd 3, Jel 22:18-19) az istenfélő élethez és az üdvösséghez elegendő (Csel 11:14, Róm 1:16, 15:4, 1Kor 1:18,21, 2:2-5, 4:6, 2Kor 4:3, 2Tim 3:14-17) ma is élő és ható (Ézs 55:10-11, vö. Zsid 4:12-13). 8

9 7. A Biblia Istentől ihletettsége Az "Istentől ihletett" (2Tim 3:16 görög theopneusztosz = "Istentől lehelt", azaz ihletett) kifejezés vonatkozhat a szentírókra, a szent szövegek eredetijeire és bizonyos értelemben a mai olvasóra is. A bibliai szövegek (prédikációk, imák, levelek, történetek) ihletettsége lényegében azt jelenti, hogy Isten a saját gondolatait közölte erre kiválasztott és felkészített embereken keresztül. Ehhez felhasználta az ő akkori élethelyzetüket, képességeiket, egyéniségüket, illetve anyanyelvük kifejezésbeli lehetőségeit és korlátait egyaránt. Az üzenet tehát konkrét helyzetekben került rögzítésre. Vagy csak egy adott helyzetre volt érvényes (pl. ApCsel 11:28), vagy eleve általános érvényű volt, és az is maradt (pl. Hab 2:4 vö. Róm 1:17); vagy egyszeri és kis jelentősége van (pl. Bír 3:16), vagy nagy a jelentősége (pl. 1Móz 1:1). Az ihletettség eredménye természetéből fakadóan a tévedhetetlen isteni kijelentés, amely igaz és megbízható minden általa érintett kérdésben. Megjegyzendő, hogy az ihletés a Bibliában nem hasonlítható a médiumitáshoz (megszállottság, automatikus írás stb.), amikor egy szellem az ember személyiségét és akaratát kikapcsolja, tehát pusztán eszközként használja. 8. A Biblia ihletettsége és szövegének érthetősége Természetes, hogy az Istentől ihletettség szigorúan véve csak a szövegek eredetijére vonatkoztatható, de tény, hogy a Biblia szövege fennmaradt. Ugyanakkor az is tény, hogy vannak benne nehezen érthető, könnyen félreérthető és ellentmondásosnak tűnő részletek. Nem csoda, hogy mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik a bibliai szöveg vélt hibáira hivatkozva tagadják annak ihletettségét. Egyfelől azonban a hiba többnyire a figyelmetlen vagy tudatlan olvasóban van. A szövegek egészen sajátos irodalmi formákkal (prófécia, példázat) és kulturális háttérrel (történelem, stílus, érvelési mód) rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni a helyes megértés érdekében (lásd az 1.6 és 1.7. fejezetet). Másfelől a szentírók is elismerték, hogy ismeretük "töredékes" volt, és maradtak bennük kérdőjelek (1Pt 1:10-12, 1Kor 13:12); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy minden részletet el akart mondani (vö. 2Kor 12:4) írásaikban szerintük is vannak "nehezen érthető" dolgok (2Pt 3:15-16); tehát amit Isten el akart mondani, azt elmondta, de ez nem jelenti azt, hogy üzenetében kivétel nélkül minden részletet könnyen megértünk Összegezve, az Olvasónak saját erőfeszítésre (kutatás) és Isten segítségére (ihletés) egyaránt szüksége van. Megjegyzendő, hogy a későbbi másolási hibákat és betoldásokat a másolatok tudományos feldolgozásával 99%-osan kiszűrték, a fennmaradt kérdéses részletek lényeges dolgokat nem érintenek. 11. A Biblia olvasója vagy hallgatója rászorul Isten ihletésére, mert csak így foghatja fel az üzenetet (Csel 16:14, Kol 1:12, 1Jn 5:20 vö. 2Kor 4:3-4) csak így láthatja meg az üzenet összefüggéseit (Lk 24:25-27,44-47, 1Kor 2:10) csak így válik számára is isteni tekintélyűvé a Biblia és üzenete (1Thessz 2:13, 1Kor 1:30 2:5) csak így jut hitre (Jn 20:31, 1Kor 2:10, 2Kor 4:6) és erősödik meg a hitében (Ef 1:17-19, 1Pt 2:2). Megjegyzendő, hogy mindezt a Szentlélek rendszerint embereken keresztül teszi (Róm 10:14-17, Csel 8:30-35, 17:2, 18:26, Ef 4:11-15, 1Jn 2:26-27). 9

10 1.4. A bibliai könyvek listája Hogyan alakult ki? A Bibliáról hamar észre lehet venni, hogy nem csupán egyetlen könyv, hanem hosszabbrövidebb iratok gyűjteménye, kisebb könyvtár. A könyvek listáját bibliai kánonnak nevezik. A kánon görög szó, jelentése "mérték" (pl.gal 6:16), tehát a hit szempontjából mértékadó iratok listájára utal. Önként vetődik fel azonban a kérdés, hogy hogyan alakult ki a bibliai iratok listája, voltak-e más iratok is, illetve ki és hogyan döntötte el, hogy mely iratok kerülnek be a gyűjteménybe, és melyek nem? Az Ószövetség 1. Az iratok keletkezése A Biblia kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye volt. Az izraelita kánon, tehát az Ószövetség zsidók és protestánsok által elfogadott könyveinek a listája az i. e. 15. és 5. század között, tehát egy évezred alatt jött létre. Természetesen ezalatt is keletkeztek feledésbe merült, különösebb fontossággal nem bíró történelmi iratok (pl. "Jásár könyve" Józs 10:13; "Az Úr harcainak könyve" 4Móz 21:14). 2. Az Ószövetség felosztása A zsidók a Szentírásukat amit az keresztények "Ószövetség"-nek neveznek a három fő rész neveinek (Tórá, N'viim, K'tuvim) a kezdőbetűiből kirakott szóval Tanakh-nak nevezik. A zsidók hagyományosan 22 vagy 24 szent könyvről beszéltek már időszámításunk előtt is. A mai izraelita Szentírás az alábbi részekre oszlik: a Törvény (Tórá) 1-5Móz a Próféták (N'viim) korai próféták: Józs, Bír, Sám, Kir; késői próféták: Ézs, Jer, Ez és a 12 kis próféta az [Egyéb] Írások (K'tuvim) költői művek: Zsolt, Péld, Jób; az ún. Öt tekercs (Megillót): Énekek Éneke, Ruth, Eszter, Jeremiás Siralmai, Prédikátor; történeti könyvek: Dániel, Ezsdrás, Nehémiás, Krónikák. Az ókori és a mai, a görög és a héber, illetve az izraelita és a keresztény lista azért tér el néha egymástól, mert bizonyos könyveket eltérő módon vesznek egy könyvnek vagy külön könyveknek. 3. A kánon szükségessége és rögzítése Először is, a zsidóság maga is észrevette, hogy Malakiás (i. e. 5. sz.) után nem volt több igazi, a kortársak vagy legalább az utókor által elfogadott próféta. Másodszor, az i. e. 3. században Alexandriában elkészült a héber Ószövetség görög fordítása (Septuaginta, LXX), amelyhez helyi keletkezésű, héber vagy görög nyelvű iratokat is hozzáfűztek. A kánon 1. századi véglegesítéséhez mégis a kereszténység megjelenése adhatta a végső lökést, hiszen a héberül nem tudó apostoli- és egyházatyák elsősorban a görög LXX-re hivatkoztak. Josephus Flavius zsidó történész (kb. i. sz ) a palesztinai héber kánon mellett tanúskodott: Mindössze 22 kötet az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek. A szent könyvek közül ötnek a szerzője Mózes; ezek foglalják magukba a törvényeket és a történelmi hagyományokat, az emberi nem keletkezésétől egészen az ő haláláig. ( ) Mózes halálától Artaxerxésznek, a perzsák királyának idejéig [i. e ] Mózes utódai, a próféták jegyezték fel a korukban történt eseményeket 13 könyvben. További négy könyv Istenhez szóló himnuszokat s az emberek életmódját a vonatkozó intelmeket tartalmaz " (Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról, I.könyv, 8. rész) 10

11 Flavius listája (5+13+4=22) csak azért tér el a maitól, mert ma külön könyvnek tekintett iratokat (pl. 1-2 Sám) ő egynek vett (Sám). Flavius azt is írta, hogy az utolsó próféta, Malakiás kora után keletkezett iratokat (LXX stb.) a zsidók nem tartották azonos hitelességűeknek, azaz ihletettnek, sugalmazottnak: Artaxerxész óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései " (Uo. folyt.) Flavius felhasznált ugyan a LXX-ban levő görög iratokat (pl. Makkabeusok I), de csak történelmi forrásként. Az 1. században Javnéban (Jamniában) Johánán ben Zakkáj rabbi egy jesivát (tanházat) alapított, amely törvénykezési és irodalmi tevékenységet végzett, megvetve a későbbi rabbinikus zsidóság alapjait. A tanház tudományos tevékenységét a mai teológiai szakirodalom javnei/jamniai "zsinatként" emlegeti, pedig ilyesmiről nincs közvetlen adat. Csak az tény, hogy utólag folytak viták egy-egy könyv kánoniságával kapcsolatban (pl. mert Eszterben nem szerepel a JHVH), de "zsinat"-ról nem volt szó. Végül meg kell említeni az i. sz. után összeállt babilóniai Talmud megjegyzését is: A kései próféták, Haggája, Z'chárjá és Mál'áchi halála után a szent szellem elhagyta Izraelt, bár a mennyei hangot igénybevették. (Jóma 9b, megismételve: Szóta 48b, Szanhedrin 11a; Midrás Rabbá az Énekek Énekéről 8.9.3) 4. Az ihletettség felismerése A héber kánon kialakulása folyamatosan történt. Az egyes szövegek azonnali rögzítése azt mutatja, hogy eleve ihletettnek tekintették őket, hiszen ismerték azt, aki Isten szavát átadta (pl. Józs 24:25-26), vagy annak ellenére rögzítették, hogy Izrael az üzenetet elsőre nem akarta elfogadni (pl. Jer 30:1-2, 36:4,32). Az ihletett szerzők egymás írásaira is úgy hivatkoznak, hogy azokat ihletettnek tartották (Dán 9:2, Ezsd 7:6, Zak 7:7 stb.). Mivel szavaik nyilvánosan is elhangzottak, szem-és fültanúként Izrael egész közössége tanúsítja a szövegek hitelességét (így tarthatták nyilván pl. a próféták láncolatát), akárcsak a zsidó történelem más eseményeit (kivonulás stb.). Más szövegek esetében, mint amilyen a nagyszámú, és a liturgiába gyorsan beépülő zsoltárok és példabeszédek, a szájhagyomány gyűjteménnyé szerkesztése a szerző halála után történt meg (pl. Péld 25:1). Mivel Isten egy nép történelmén keresztül nyilatkoztatta ki magát, üzenetét is arra a közösségre bízta, amelyet az ő szava hozott létre, formált és tartott fenn évszázadokon át. És mivel Isten a már meglevő Írásokon keresztül utólag is megszólalt, és a szövegek olvasói és hallgatói megérezhették, hogy "tisztátalanná válik a kezük" (ráébredtek a Szent jelenlétére), az iratok ihletettségének felismerését maga Isten garantálta. 5. A szövegek gondozói A héber szövegek szerkesztésének első nagy korszaka Ezsdrás és Nehémiás idejében befejeződött. Őket követték az i. e. 5. századtól az írástudók (szóférim), őket pedig az i. sz. 5. századtól az ún. masszoréták (héber masszóra = hagyomány). Ők nem csupán hűségesen másolták és statisztikai eszközökkel védték a szöveget (számon tartva minden sort, betűt), hanem az értelem megőrzése érdekében magánhangzókkal látták el (pontozás), és nyelvészeti jegyzetekkel (k'tib = szöveg és q'ré = helyes olvasat). Az általuk véglegesített, ma is használt szöveg tudományos neve masszoréta szöveg (tudományos rövidítése: MSS). 11

12 Az Újszövetség 1. Az iratok keletkezése A keresztény Újszövetség kb. i. sz. 30 és 90 között, tehát két emberöltőn belül született. Az iratokon nem voltak dátumok, de belső adataik és külső, történelmi ismereteink révén nagyjából sorrendbe tehetők. Kb. i. sz. 30-ban volt Jézus kereszthalála. Minden bizonnyal a Templom i. sz. 70-es lerombolása előtt született Mt, Mk, Lk és az ApCsel, a Zsid és az összes páli levél. I. sz. 50 körül születhetett a Mk, a Mt, az 1-2Thessz és a Gal, majd az 1-2Kor, a Róm, az Ef, a Kol és a Filem, illetve a 60-as években a Fil, az 1-2Tim, a Tit, a Lk és az ApCsel. A többi esetében (1-2Pt, Jak, Júd) csak találgathatunk. Kb. 90 körül keletkezhetett a Jn, az 1-3Jn és végül a Jel. 2. Az Újszövetség felosztása Az Újszövetség felosztásának szempontjai hasonlók az Ószövetségéhez: történeti könyvek az evangéliumok (euangelion = jó hír): Máté (Mt), Márk (Mk), Lukács (Lk), János (Jn) és az Apostolok cselekedetei (ApCsel) (praxeisz aposzolón) levelek (episztolé) egyes gyülekezeteknek: Rómaiaknak (Róm), Korinthusiaknak (1Kor, 2Kor), Galáciabelieknek (Gal), Efezusiaknak (Ef), Filippibelieknek (Fil), Kolossébelieknek (Kol), Thesszalonikaiaknak (1Thessz, 2Thessz), körlevelek több gyülekezetnek: Jakab levele (Jak), Péter levelei (1Pt, 2Pt), János levelei (1Jn, 2Jn) Júdás levele (Júd); magánlevelek: Timóteusnak (1-2Tim), Titusznak (Tit), Filemonnak (Filem), Gájusznak (3Jn); értekezés: a Zsidóknak írt levél (Zsid) prófétai mű (apokalüpszisz = leleplezés): János jelenései (Jel). 3. A kánon szükségessége és rögzítése Az újszövetségi kánon kialakulása is szükségszerű folyamat eredménye volt: az 1. század végére kezdtek kihalni a szemtanúk, ugyanakkor a 2. századtól az apostolok neve alatt egyre több, tévtanokat tartalmazó írás jelent meg: a naiv kegyességi és az apokrif irodalom (lásd később) egyes tévtanítók a saját kényük-kedvük szerint vetettek el közismert és elismert iratokat (pl. a 2. sz-i antiszemita Markion a páli leveleken és Lukács evangéliumán kívül mindent kidobott az Újszövetségből) a tanítás részleteinek pontos megfogalmazásához és az új tévtanítók megcáfolásához is körül kellett határolni az információforrást, a számításba vehető iratok számát. A nyugati egyház valószínűleg már a 2. században nagyrészt a mai kánont használta (lásd Muratori töredék, i. sz ). A 4. századi zsinatok (382-es római, 393-as hippói és 397- es karthágói) szerepe nem a kánon összeállítása volt, hanem megtartása, hogy az egész Birodalom területén minden gyülekezetben csak a 27 közismert könyvből olvassanak fel istentiszteleten, másból ne. 4. Az ihletettség felismerése A válogatás egyik objektív szempontja a történelmi hűség volt: Jézus és apostolai története a szemtanúk révén (vö. 1Jn 1:1-2, Lk 1:1-4). A másik szempont a "hit kánonja", azaz a tanbeli hűség volt, az apostolok és közvetlen tanítványaik tanításához való ragaszkodás: a Szentlélek ugyanis elvezette őket a teljes igazságra (vö. Jn 14:26, 16:12-15). A válogatás hitbeli, nem hívők számára szubjektívnek tűnő eleme a Szentlélek vezetése volt, amely révén az egyház nem meghatározta, hanem felismerte, hogy melyik irat Istentől ihletett, és melyik nem. 12

13 5. A vitatott és eltűnt iratok Mindemellett egyes valóban újszövetségi iratok csak lassan váltak mindenhol elfogadottá: a 2-3Jn és a Filem a személyes, alkalmi jellege és rövidsége miatt a 2Pt és a Júd a hasonlóságuk miatt (melyik használta fel a másikat?) a Zsid a szerző kiléte körüli bizonytalanság miatt (Pál? Barnabás? Apollós?) a Jel sajátos nyelvezete, "rossz" görögsége miatt (legalábbis az egyház keleti, görög nyelvű felében). Megjegyzendő, hogy Pálnak is volt még egy-két levele (vö. 1Kor 5:9, Kol 4:16), és Jézusnak sem lett minden egyes szava és tette megörökítve (Jn 20:30, 21:25); ha fontosak lettek volna, fennmaradtak volna (Mt 5:18, 24:35, 1Pt 1:25). 6. Az elutasított iratok Az 1-4. században sok keresztény és álkeresztény írás keletkezett, de ezek közül egy sem került be az újszövetségi kánonba, méghozzá okkal. Első csoportjuk az apokrif, azaz "külön tartott" vagy "rejtett" értelmű iratok. Ezeket az egyház azért vetette el, mert az apostolok neve alatt jelentek meg (pl. Tamás evangéliuma, János cselekedetei, Seneca és Szent Pál levelezése, Jakab apokalipszise), pedig nem is ők írták, hanem később, a 2-4. században keletkeztek kitalált történetekkel igyekeztek kiegészíteni az evangéliumok vélt hiányosságait Jézus gyermekkoráról (pl. Tamás gyermekség-evangéliuma, Nikodémus evangéliuma) az egyházba judaista vagy gnosztikus tévtanokat csempésztek volna be (judaista pl. Héberek szerinti és az Ebionita evangélium; gnosztikus pl. Tamás, Fülöp, Az Igazság stb. evangéliuma). Másik csoportjuk az 1-2. századi ún. "apostoli atyák" művei. Szinte mind építő olvasm, de semmi újat sem mondanak az Újszövetséghez képest (pl. Római Kelemen 1. levele a korinthusiakhoz), sőt ami bennük építő, az szinte mind a Bibliából vett idézet szerzőik nem is igényeltek maguknak apostoli tekintélyt néhányuk mesés elemeket tartalmaz (pl. Kelemen "főnixmadárral" példálózik), vagy szélsőséges erkölcsi, illetve téves tanbeli nézeteket sugall (pl. aszketizmus, lásd Barnabás levele, Hermasz: Pásztor). Az ún. deuterokanonikus iratok 7. A Septuaginta (LXX) A héber Ószövetségnek az i. e. 3. században, Alexandriában készült el az ógörög fordítása, az ún. Hetvenes fordítás (görög neve Hebdomékonta, de a latin neve terjedt el: Septuaginta, tudományos jele: LXX). Ezt eleve II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó világhírű alexandriai könyvtára számára készítették, bár a fordítás nyilvánvalóan a héberül nemigen tudó diaszpóra-zsidóság érdekeit is szolgálta. A LXX-hoz kapcsolódó legenda szerint 70 különböző fordító isteni sugallat révén teljesen egyforma fordítást készített és mint később látni fogjuk, nem véletlenül volt szükség a fordítás tekintélyének legendás megerősítésére. A LXX a palesztinai héber kánonon kívül más héber és görög vallási szövegeket is tartalmazott: görög nyelvű kiegészítéseket Eszter és Dániel könyvéhez történelmi elbeszéléseket (pl. Makkabeusok I-IV) vallásos novellákat (pl. Tóbiás, Judit) tanítói műveket (pl. Bölcsesség, Báruk, Sirák fia) költői műveket (pl zsoltár, Mózes ódái) prófétai műveket (pl. Ezdrás I, III, IV) stb. 13

14 8. A Septuaginta későbbi értékelése A zsidóság az i. sz. 1. századra teljesen elvetette a LXX szövegeit. A korai keresztény egyház azonban sokáig ragaszkodott a LXX-hoz, amelynek a héber kánonhoz képest többletanyaga később részben bekerült a 4. századi latin Vulgátába is. Mivel a reformátorok a palesztinai héber kánonhoz tértek vissza, a katolikus egyház 1546-ban a trienti zsinaton erősítette meg véglegesen a "deuterokanonikusnak" (másodlagosan mértékadónak) nevezett szövegek ihletettségébe vetett hitét, az ortodox egyház pedig az 1672-es jeruzsálemi zsinaton. Így a mai katolikus Bibliában a héber és protestáns kánonnal egyező, protokanonikusnak nevezett könyveken kívül benne van Tóbiás, Judit, Makkabeusok I-II, Bölcsesség, Sirák fia, Báruk és benne 6. fejezetként Jeremiás levele, illetve a görög nyelvű kiegészítések: Eszter 10. fejezetében Mardokeus beszéde, Dániel 3. fejezetében Azarja imádsága és A három ifjú éneke, illetve Dániel 13. és 14. fejezeteként Zsuzsanna és a vének, illetve Bél és a sárkány története. A katolikus egyház hivatalos Bibliája a mai napig a Vulgata, de a bibliafordítások természetesen a héber és a görög szövegek alapján készülnek. Az ortodox egyházak a régi alexandriai kánont, a teljes LXX-t megtartották: a fentieken kívül Ezdrás I. és Mózes ódái, illetve a liturgiából kimaradó, csak olvasásra ajánlott Ezdrás III-IV, Makkabeus III-IV és a 151. zsoltár elfogadott. A protestáns egyházak elismerik ezeknek az iratoknak a nyelvészeti és a történelmi értékét (pl. Makkabeus I), illetve lelkileg építő hatását (pl. Bölcsesség), hitbeli kérdésekben azonban nem tartják őket mértékadónak. Luther ugyan lefordította és a kánoniakkal egy kötetben adta ki őket, de nem tartotta őket sugalmazottnak, esetenként változó okból: mert görögül íródtak, és eredetileg nem tartozhattak a szöveghez: Eszter és Dániel görög kiegészítései mert történelmi szempontból hiteltelenek, tévednek: Tóbás, Judit, Báruk mert kiemelkedő, de csupán emberi művek: Bölcsesség, Sirák fia mert csak kortörténeti szempontból hasznos kommentár: Makkabeusok I mert történelmi szempontból hiteltelen, és tévtant is sugall: Makkabeusok II. Talán a svájci reformátor, Bullinger ( ) foglalta össze a legtömörebben a reformátorok véleményét:...ezen kívül vannak még más könyvek is a Bibliában; Ezsdrás 3. és 4. Könyve, Eszter második könyve, Tóbiás, Judit, Zsuzsanna, Bél, a Makkabeusok könyvei, Báruk, a Bölcsesség könyve és a Bölcsek mondásai. Ezek, bár mindegyiket olvassák az egyházban, és van céljuk és értelmük, mégsem egyenértékűek a korábban felsoroltakkal. [ti. a héber kánonnal] Mert vitás vallási kérdésekben ezekkel a könyvekkel nem szokás érvelni. (A keresztyén vallás summája, 14. oldal, Limache Verlag, Zürich / Szentendre, 1997). A protestáns bibliakiadásokból ezért a 17. század óta hiányoznak a deuterokanonikus iratok. Nem azért, mert tilos vagy haszontalan lenne őket elolvasni, hanem mert dogmatikai kérdésekben nem tekinthetők mérvadónak: a deuterokanonikus iratok vagy nem is igénylik a kinyilatkoztatás tekintélyét, vagy prófétai tekintélyt igényelnek, de hibáik, esetenként szélsőségeik és prófétai erejük hiánya ezt cáfolja Isten a zsidóságra bízta igéit (Róm 3:1-2), az Írásokon őrködő palesztinai zsidó közösség pedig kezdettől fogva elutasította a diaszpórában élő alexandriai zsidók görög fordítás-és szöveggyűjteményét; az arám nyelvű Targumok, a héber Ószövetség istentiszteleten használt parafrázisai (i. e. 5. sz-tól az i. sz. 5. sz-ig formálódtak) és az i. sz. 2. század utáni szír nyelvű Pesitta legrégebbi példányai sem tartalmazták őket a LXX birtokunkban levő legkorábbi, 4-5. századi, keresztények által készített kódexei is bizonytalanságot tükröznek: vagy hiányzik belőlük némelyik ma deuterokanonikusnak tartott könyv, vagy ma apokrifnek tartott könyv is van benne (Codex Vaticanus: nincs Makkabeus I-II. de van Ezsdrás I.; Codex Sinaiticus: nincs Báruk, de van Makkabeus IV.; Codex Alexandrinus: Ezsdrás I. és Makkabeus III-IV. is van) 14

15 az ólatin fordítások (pl. Itala) ugyan a LXX alapján készültek, de a 4. századi Hyeronimus (Jeromos) által készített Vulgata a palesztinai héber kánon és annak héber szövege alapján készült; eredetileg nem tartalmazta a deuterokanonikus szövegeket, mert Hyeronimus az apokrifek közé sorolta őket a görög Újszövetség, amikor a héber Ószövetséget idézi, tizenöt az egyhez arányban a héber szövegből idéz, és nem a görög LXX-ból; bár az Újszövetség írói nem minden kanonikus, héber szöveget idéznek, a deuterokanonikus szövegeket egyszer sem idézik, legfeljebb kifejezésbeli párhuzamokat találunk vagy célzásokat (pl. Júd vö. Énók 1:9); az újszövetségi szerzők ismerték a LXX-t és a többi korabeli zsidó vallási iratot, sőt koruk filozófiáját és közmondásait; pusztán az idézés, a célzás és a kifejezésbeli párhuzam azonban ugyanúgy nem teszi kanonikussá a görög szerzőket és deuterokanonikus szövegeket, ahogy a héber kánon egyes könyveinek a nem idézése sem teszi apokriffá ezeket a kanonikus könyveket a korai egyház álláspontja is a reformátorokat igazolja; a görög és latin egyházatyák nem tudtak héberül, és a LXX-t nem sok eredménnyel használták a zsidókkal való viták során; a mai deuterokanonikus szövegek a latin egyházban csak a 4. században lettek hivatalosan kanonizálva, főleg Augustinus támogatására; más egyházatyák ellenezték a kánoniságukat: a 2-3. században a szárdeszi Melitón püspök és azalexandriai Órigenész, a 3-4. században Hyeronimus, Kürillosz jeruzsálemi püspök és Athanasziosz, a háromságtan védője; végül a keleti és a nyugati egyház a 692-es trullai zsinaton hét iratot fogadott el, de még a 8. században is volt egyháztanító, aki csak a héber kánont fogadta el (Damaszkuszi Szent János). A reformátorok tehát nem önkényeskedtek, amikor ahhoz a héber kánonhoz tértek vissza, amely a katolikusok és ortodoxok szerint is a mérce, amihez képest szerintük is minden más irat csak másodsorban lehet mérce. A deuterokanonikus iratok elsősorban a katolikus és ortodox liturgiára, illetve ikonográfiára hatottak, nem a tanításra (kivétel: Makkabeusok II. és a halottakért való imádság). A magyar Vizsolyi Biblia (1590) faximile kiadásában látható, hogy a református Károli Gáspár közre adott deuterokanonikus ma már katolikus szemmel is apokrifnak számító szövegeket is (Makkabeus III, Ezsdrás III-IV). Szenczi Molnár Albert 1608-as revíziója a deuterokanonikusokat már apokrifnek nevezi, és a kánoniaktól elkülöníti. E szövegek protestáns fordítása: Deuterokanonikus bibliai könyvek, Kálvin Kiadó, Budapest, 1998). 15

16 1.5. A Biblia tanulmányozása Miért olyan fontos? Egészen más dolog a Bibliát felületesen olvasgatni, mint részletekbe menően tanulmányozni. Izrael és a keresztény egyház pedig mindig is tanulmányozta a Bibliát (lásd Neh 8:1-3, Csel 2:42, 1Tim 4:13 stb.). Mi is ezt tesszük, több okból és céllal is, de az sem mindegy, hogy hogyan tesszük! 1. A Biblia rendszeres tanulmányozására több okunk is van, mert Isten Jézus révén nekünk az, aki: Atyánk, Urunk, Barátunk, Testvérünk stb., ezért a vele való viszonyunk természetes része, hogy hangját és szavát ismerjük, tiszteljük és szeressük (Zsolt 119, Jn 10:27) a Biblia Isten ihletett szava, hozzánk szóló üzenete (2Tim 3:16), és erről maga Isten győzött meg minket (Csel 16:14, 1Kor 1:30 2:5, 1Thessz 2:13) Ő is parancsolja, hogy a saját érdekünkben ezt tegyük (Józs 1:8, Mt 28:20, 1Tim 4:13-16) mi magunk is választ keresünk arra, hogy: honnan jövök? (Zsolt 100:3), miért vagyok itt? (Mk 12:28-31), hová megyek? (Jn 10:27-30, 14:1-3, Fil 3:12-14) örök életünk függ tőle (Mt 4:4, Jn 5:39, 6:63, 20:31, Róm 10:13-17, 2Tim 3:15, 1Pt 1:23) nevelő hatása van ránk (2Tim 3:16-17). 2. A Biblia rendszeres tanulmányozásával több célunk is van, hogy bizonyosságot nyerjünk (Lk 1:4, 1Jn 1:1-4, 5:13, 2Kor 13:5,10) lelkileg növekedjünk, érjünk (Zsid 5:11-6:1, 1Pt 2:2, Csel 20:32) szent életet élhessünk (Zsolt 119:9, Jn 17:17) életbölcsességet nyerünk (Jób 12:13, Zsolt 119: , Péld 2:6, 1Kor 1:28-30, Kol 2:3) hasznos tanulságokat vonhassunk le belőle (Róm 15:4, 1Kor 4:6, 10:6) felkészítsen védekezni a Kísértő ellen (Mt 4:5-7, Ef 6:17) felkészítsen védekezni a tévtanok ellen (Gal 1:6-9, 1Tim 4:1,6-7, 1Jn 2:26, 4:1,6) mi magunk is egészségesen taníthassunk másokat (Tit 2:1, 1Tim 4:16, 2Tim 4:1-4) Istent dicsőíthessük azért, aki ő, és azért, amit tett, tesz értünk (Róm 11:33-36, Ef 1:3-14). 3. A Biblia tanulmányozásához megfelelő hozzáállásra van szükség: olvassuk és hallgassuk Isten szavaként (1Thessz 2:13) mindig mindennek utánajárva (Lk 1:3, Csel 17:11) tisztelettel (2Pt 3:15-16, 1Tim 1:3-4) szelídséggel (Jak 1:21) engedelmeskedve (Róm 6:17) a tanultakat meg is cselekedve (Mt 7:24-27, Jak 1:22-25). 4. A Biblia tanulmányozását nem lehet "elvégezni" vagy "befejezni": ha meg is éljük a tanultakat (Lk 11:28, Jak 1:22-25), akkor a tudásunk folyamatosan mélyül, a "tiszta tejtől" a "kemény eledelig" (1Pt 2:2, Zsid 5:12-14, 1Kor 3:1-2) folyamatos emlékeztetésre szorulunk (Jn 14:26, 2Pt 1:13) csak így fog gazdagon bennünk "lakozni" és hatalommal működni Isten szava (Kol 3:16). Megjegyzés: A Biblia, mint Isten története az emberrel amolyan családi fotóalbumnak is tekinthető, hiszen szereplőinek jó részével a mennyben találkozni fogunk. 16

17 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? Közismert dolog, hogy ugyanazt a Bibliát olvasva eltérő módon értelmezünk egyes részleteket. Kérdés tehát, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik a helyes vagy legvalószínűbb értelmezés? A Biblia helyes értelmezésének főleg bizonyos részleteket illetően döntő jelentősége lehet a hívő életére nézve. Jó, ha ahhoz akarjuk tartani magunkat, amit Isten mond, de tudnunk kell, hogy egy adott bibliai részlet pontosan mit mond, és mi az, amit nem, illetve hogy amit mond, az nekünk is szól-e, és ha igen, milyen értelemben? Mindennek lehetséges és érdemes is utánajárni. Nincs olyan szélsőség vagy tévtan, amely ne úgy született volna, hogy figyelmen kívül hagyták az írásmagyarázati szabályokat. 1. A Bibliában vannak nehezen érthető részek A Biblia szövege rendszerint magától értetődik, de vannak benne első látásra nehezen érthető részek. Ezek kevés kivétellel mind érthetővé válnak bizonyos írásmagyarázati szabályok követésével és kellő háttérismeretek birtokában (lásd alább!). Néhány részlet fordítása és értelmezése ugyan gondot okoz a fordítóknak és a bibliatudósoknak, de ezek az alapvető üzenetet nem érintik. 2. A kinyilatkoztatás folyamatosan bővült A Biblia hosszú időn át, kb éven át keletkezett. Ezért szinte minden teológiai témát illetően elmondhatjuk, hogy Ábrahámnál többet tudott Mózes, Mózesnél többet tudtak a próféták, még többet mondott Jézus, és a Szentlélek az apostolokat végül elvezette a teljes igazságra. Mivel a kinyilatkoztatás folyamatában fokozatosságot vagy fejlődést ismerünk fel, azt az elvet vallhatjuk, hogy a korábbi kinyilatkoztatásokat a későbbiek fényében értékeljük és értelmezzük. 3. A kinyilatkoztatás önmagát magyarázza A Bibliát kb. negyven, nagyon különböző korokban élő, más foglalkozású, képzettségű és jellemű ember írta le. Mégsem tartalmaz tényszerű tévedést vagy tartalmi ellentmondást, és a tanítása egységes. Ezért a Biblia végső soron önmagát magyarázza: kijelentéseinek, alapelveinek és belső összefüggéseinek, hátterének ismerete tehát mindig magyarázatot ad az első látásra nehezen érthető részekre. Isten értelmesen szólt, önmagának nem mondott ellent, tehát ha mi valamit ellentmondásosnak látunk, érdemes tovább kutatnunk! 4. A megfigyelendő részletek a beszédhelyzetet vagy gondolatmenetet (ki, kinek, mit, hol, mikor, hogyan, miért mond vagy ír?) a történelmi összefüggéseket, kulturális szokásokat, földrajzi és meteorológiai viszonyokat stb. az adott szöveg műfaját és annak eszközeit (pl. ének? hasonlat? allegória? értekezés? körlevél?) az adott részletben felhasznált szavak általános bibliai használatát, jelentéskörét; pl. "világ" = a kozmosz (Zsid 11:3), az emberiség (Jn 3:16), kísértéssel teli korunk (1Jn 2:15), vagy "test" = fizikai test (Róm 13:14), egész lényünk (Róm 12:1), bűnös hajlamaink (Gal 5:16-21), egy halandó (Csel 2:17) stb. az adott szakaszban gyakran előforduló kulcsszavakat; pl. Ef 4:1-16 "egy", 1Jn 4:7-21 "szeretet" az adott könyv egészének alapvető üzenetét, kulcsmondatát; pl. a Bírák kulcsmondata 21:25, a Márk kulcsmondata a 10:45 egyes esetekben össze kell hasonlítani a közismert, megbízható fordításokat. 17

18 5. A követendő alapelvek Általában a Bibliát nyugodtan érthetjük szó szerint (a fentiek szem előtt tartásával!) Az, hogy egy mondat "benne van a Bibliában", még nem jelenti azt, hogy az "a Biblia tanítása"; pl. benne van, hogy "nincs Isten", de vö. Zsolt 14:1. Az egyes mondatokat ne önálló "versekként", hanem a teljes gondolatmeneten belül értelmezzük; pl. Mt 18:20 eredetileg a gyülekezeti fegyelmezéskor szükséges 2-3 tanúnak szól, nem általában a keresztények összejöveteléről (vö. Mt 28:20). A nehezebben érthető részeket az egyértelmű részek alapján értelmezzük; pl. 1Jn 3:6, 5:18 vö. 1Jn 1:8-10, Jak 3:2, Róm 7. fejezet (tehát "nem vétkezik" = nem vétkezik folyamatosan, ui., ami egykor természetes volt, ma már fájdalmas baleset; ez a görög nyelvtani formából egyértelmű, de sok magyar fordítás nm bontja ki ezt a fontos tartalmi elemet). Bizonyos bibliai parancsok történelmi és kulturális hátterét figyelembe kell venni; pl. 1Kor 16:2 egy konkrét gyűjtésre utalt (Csel 27:30), és nem a vasárnapi perselyezés szokását vezette be. A történelmi beszámolók egyes jeleneteit, történéseit a tanítói részletek alapján értelmezzük és értékeljük; pl. Csel 5:1-11 vö. Jak 1:13, 1Jn 1:8-10, 5: A példátlan, rendkívüli történéseket ne vegyük normának; pl. a Csel 19:11-12 nem a ruhadarabok általi gyógyítás "módszerét" vezette be. A kinyilatkoztatás fokozatossága miatt a régebbi (pl. ószövetségi) kijelentésekkel szemben az újabb és bővebb (pl. újszövetségi) kijelentéseket követjük, pl. Préd 8:15 vö. 1Kor 15:19,32. Csak azt tekintjük a Biblia tanításának, amit a Biblia konkrétan kijelent az adott témáról, illetve amit a Biblia egésze mond az adott témáról. 6. A szükséges segédeszközök A Biblia egy a miénktől sokban eltérő korban és kultúrában keletkezett, ezért megértéséhez szükségünk van bizonyos bibliai segédeszközökre: ún. bibliai bevezető irodalomra, amelyekből megtudhatjuk, hogy a Biblia maga és az egyes bibliai könyvek milyen körülmények között hogyan keletkeztek, mi a tartalmuk, milyen a felépítésük stb. egy jó bibliai lexikonra, amelyben utánanézhetünk annak, hogy ki kicsoda, mi micsoda (tárgyak, növények), mi hol van (térkép), illetve hogy a Biblia egyes szavainak mi a jelentésköre (szótár), és hogy egyes témákról mi mindent ír (téma szerinti összefoglaló) egy jó bibliai konkordanciára (szókönyvre), hogy egy keresett bibliaverset könnyen megtalálhassunk egy jó bibliai kommentárra (a Biblia szövegét magyarázó jegyzetekre), amely feltárja a szöveg történelmi, kulturális, nyelvi stb. hátterét, segít meglátni a belső összefüggéseket, az egyes részletek jelentőségét, illetve segít a könnyen félreérthető vagy nehezen érthető kijelentések értelmezésében. A jó bibliai irodalom nem önmagához köt, hanem a Biblia olvasására és kutatására sarkall, illetve abban segít. 18

19 7. A Biblia magyarázása Egy dolog a Biblia üzenetét megérteni, más dolog azt a saját életünkben megélni, és megint más az Igét másoknak tanítani, hogy azt ők is megértsék és megéljék. A bibliamagyarázás hogyanját talán a 2Tim 2:15 foglalja össze a legjobban: "Igyekezz, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét." Pál természetesen nem a Biblia felaprításáról beszél, a "helyesen hasogatni" kifejezés eredetije azt jelenti: "egyenes irányban átvágni" egy területen, kerülő utak nélkül nekivágni egy útnak, átvitt értelemben helyesen tenni vagy előadni valamit (vö. Fil 3:16). A tanítás tehát legyen egyszerű, amely nem művészi erejével vagy bölcseleti alkotásként próbál hatni lényegre törő, amely nem vész el a részletekben, teológiai vitatémákban vagy szemléltetésekben gyakorlatias, és nem életidegen vagy szenteskedő. 19

20 1.7. Az egyes bibliai műfajok Miért kell rájuk figyelni? A Biblia értelmezésénél külön figyelni kell az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára. A szentírók mindig tudatosan választották meg egy adott üzenet vagy történet rögzítésének a formáját. A műfaj azonosítása és megfelelő kezelése tehát alapvetően meghatározza a szöveg értelmezését és alkalmazását. Az Ószövetség műfajai 1. Elbeszélések Az Ószövetség több mint 40%-a történelmi elbeszélés (1-2Móz, Józs, Bír, Ruth, 1-2 Sám, 1-2Kir, 1-2Krón, Ezsd, Neh, Eszt, Jón), és az Újszövetségnek is kb. 50%-a (Mt, Mk, Lk, Jn; Csel). A bibliai elbeszéléseket olvasva fontos szem előtt tartani, hogy: nem pusztán a múlt adatszerű rögzítését szolgálták; ez egyes történetek Izrael átfogóbb történetének, illetve Isten és ember történetének a részei, főszereplőjük tehát valójában Isten; nem kitalált mesék, sem rejtett értelmű szövegek, hanem a történelem szerves része; alakjaik történelmi figurák, hús-vér, tipikus közel-keleti emberek, akik sajátos kultúrával, és minden emberi gyarlósággal rendelkeztek, mivel a történetek szereplői ugyanolyan emberek, mint mások, történeteikben is minden elképzelhető borzalmas és nagyszerű dolog előfordul; az elbeszélő történetek nagyon őszinték, de attól még nem mindig példaértékűek; többnyire az olvasóra hagyják, hogy mi más történhetett volna, vagy minek kellett volna történni; ilyenkor nem közvetlenül tanítanak, de a tanulságok levonására késztetnek, bár nem sok tanítói részt tartalmaznak, sokszor szolgálnak példázatként, illusztrálva a kifejezetten tanítói részeket; másfelől értelmezésükben a tanítói részekből kell kiindulni (és nem fordítva); a történetekből nem tudunk meg minden egyes részletet, csak amit az írók céljaiknak megfelelően fontosnak tartottak elmondani. A történelmi elbeszélések nem közvetlenül a mi történeteink, és nem feltétlenül utánozandó minták. Tanulságuk lényege az, ami számunkra is útmutató lehet. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elbeszélés történelem voltát, saját belső összefüggéseit, egyes részleteit, az író saját kommentárját, vagy eseményeinek és figuráinak valamiféle "szellemibbnek" vagy "mélyebbnek" vélt értelmet tulajdonítunk, akkor sok olyat is belemagyarázunk a szövegbe, ami nincs benne. 2. Költészet Az Ószövetség harmada költői formában íródott. Több költői rész található a történelmi és a prófétai irodalomban is, de a Biblia nagy, önálló költői műve a Zsoltárok. Az iratgyűjtemény héber neve Töhillim ("dicsőítő énekek"), a magyar "zsoltár" szó a görög Pszaltérion-ból származik ("húros hangszer"), illetve a Pszalmosz-ból ("húros hangszerrel kísért ének"). A zsidók ugyanis a zsoltárokat nem felolvasták, hanem hangszerkísérettel énekelték (és éneklik a mai napig). Az 1. zsoltár a könyv egészének a bevezető és tartalmi összefoglaló darabja, a 150. a végső következtetést fogalmazza meg. A zsoltároknak több típusa van, és az egyes zsoltártípusokat eltérő helyzetben alkalmazták (pl. a király-zsoltárokat a királyok trónra lépésének évfordulóján énekelték): panaszkodó; egyéni: ; közösségi: bízó: hálaadó (Istent a tetteiért dicsőíti); egyéni: ; közösségi: és magasztaló (Istent önmagáért dicsőíti): fogadalmi (a szövetséget erősíti meg):

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját?

Megváltoztatták-e Jézus Bibliáját? Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy felolvasd. Azért készítettük, hogy segítségével és a hozzá tartozó diasorozat levetítésével saját előadást állíthass össze. A kapcsos zárójelbe tett számok az

Részletesebben

Egy év alatt végig a Biblián 1

Egy év alatt végig a Biblián 1 Egy év alatt végig a Biblián 1 I. 1. 1Móz 1 2 Zsolt 8 Mk 1,1 20 I. 2. 1Móz 3 5 Mk 1,21 45 I. 3. 1Móz 6 8 Zsolt 43 Mk 2,1 17 I. 4. 1Móz 9 10 Zsolt 9 Mk 2,18 28 I. 5. 1Móz 11 13 Mk 3,1 19 I. 6. 1Móz 14 16

Részletesebben

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem?

1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? 18 1.6. A Biblia értelmezése Hogyan szabad, és hogyan nem? Közismert dolog, hogy ugyanazt a Bibliát olvasva eltérő módon értelmezünk egyes részleteket. Kérdés tehát, hogy mi alapján dönthetjük el, melyik

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

3. A világ és lakói Tartalom

3. A világ és lakói Tartalom 3. A világ és lakói Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. 5Móz 10:14 Az Isten, aki teremtette a világot, és mindazt, ami benne van, aki a mennynek és földnek Ura...

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI

BIBLIAI IRATOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSAI ILII IRTOK CÍMÉNEK ÁTÍRÁSI dr. Szalai ndrás, pológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.2. 2016.03.08.) Egy-egy bibliai irat címét a iblia különféle kiadásaiban és az izraelita vagy keresztény szakirodalomban

Részletesebben

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE

BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE BIBLIAI MŰFAJOK ÉRTELMEZÉSE dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.3. 2016.03.08.) A Biblia értelmezésekor az egyes iratok vagy szövegrészek műfajára is figyelni kell. Bár az egyes

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn . ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn A BIBLIA LEGSZEBB SZÖVEGEI Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ FERENC és PUSKELY MÁRIA '. r-- ', ::, ".' '.: :. i'.:'. Michelangelo: Pieta, részlet. Firenzei dóm.

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata

Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Írásbeli beadandó

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL

GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL 1 GONDOLATOK AZ ÍRÁSÉRTELMEZÉSRŐL ÍRTA: DEMETER JÓZSEF ÁLTALÁNOS HERMENEUTIKAI SZABÁLYOK ÉS IRÁNYELVEK. Az alapgondolat: mindenkinek joga van értelmezni a Szentírást. Ehhez azonban a megértés utáni őszinte

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan

Részletesebben

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten

Részletesebben

VEÖREÖS IMRE AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA

VEÖREÖS IMRE AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA VEÖREÖS IMRE AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA VEÖREÖS IMRE AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÍNGAZDAGSÁGA BUDAPEST 1996 A fedélterv Urai Erika munkája Dr. h. c. Veöreös Imre Kiadja az Evangélikus Sajtóosztály Felelős kiadó:

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2.

Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem! 1. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Használatos idézőjelek: macskaköröm»lúdláb«félidézőjel Figyelem!. Az idézőjelek és az idézőjelbe tett szó vagy szöveg közé nem teszünk szóközt. 2. Szövegbe ékelt, szó szerinti idézetre úgynevezett macskakörmöt

Részletesebben

m a g v e t é s ötletek

m a g v e t é s ötletek m a g v e t é s ötletek Kerékgyáró Klaudia kre-htk 2015 www.magvetes.wordpress.com 2 O l d a l Igeszakaszok egy évre j a n u á r 1. Jézus megkenetése Igeszakasz: Lk 7,36-50 Aranymondás: 1Tim 1,15 Igaz

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 2. AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR: A BIBLIA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai Lexikon, Budapest, 1995; Szűcs Ferenc: Hitvallásismeret,

Részletesebben

Ézsaiás könyvének szerzősége

Ézsaiás könyvének szerzősége Ézsaiás könyvének szerzősége Ézsaiásnak, Ámóc fiának látomása, amelyet akkor látott Júdáról és Jeruzsálemről, amikor Uzzijjá, Jótám, Áház és Ezékiás voltak Júda királyai (Ézs 1:1). Ezekkel a szavakkal

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

A helyes istentiszteletről 1

A helyes istentiszteletről 1 A helyes istentiszteletről 1 Textus: Róm. 12,1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTAN HELYI TANTERV

EVANGÉLIKUS HITTAN HELYI TANTERV EVANGÉLIKUS HITTAN HELYI TANTERV 7. osztály Órakeret: 72 óra Tankönyv: Tanuló közösségben, A konfirmációi oktatás kézikönyve, Luther Kiadó, Budapest, 2008; Biblia, Evangélikus Énekeskönyv, Zarándokének

Részletesebben

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én

Az Új. Tanítás 2015. június 14-én Az Új Tanítás 2015. június 14-én Biró László Mi az Új? Mikor elhangzott a múlt havi tanítás, megfogalmazódott bennem, hogy most vasárnap hozzak én is egy kibontott sugallatot. Mikor az asztalomnál ültem,

Részletesebben

A nyelv változik, az Ige marad

A nyelv változik, az Ige marad A nyelv változik, az Ige marad Magyar bibliafordítások 1 I. A fordításokról általában Az Ige testté lett, Isten szava történéssé lett. A Biblia külső és belső történésekről számol be, a külsőt általában

Részletesebben

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14

Jellege: 8 osztályos általános iskola. órakeret órakeret 5. 2 72 64 8 6. 2 72 64 8 7. 2 72 65 7 8. 2 72 58 14 A hit- és erkölcstan tantárgy helyi tanterve (5-8. évfolyam) Tánc és dráma kapcsolópontokkal KÓD: ÁLT04. Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc Általános Iskola Jellege: 8 osztályos általános iskola

Részletesebben

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. 6. TETTEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: I. A Heidelbergi Káté II. Második Helvét Hitvallás. Kálvin Kiadó, Budapest. 2004;

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK

HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK HAGYOMÁNYOS FORDÍTÁSI HIBÁK dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.4. 2016.01.08.) A Biblia kb. nyolcezer versnyi szövegében van néhány tucat olyan mondat, amely nehezen fordítható

Részletesebben

M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D

M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D M ISK O L C I KERESZT Y É N TESTVÉRGYÜLEK E Z E T 2010. O K T Ó B E R 29-31. M ISK O L C I IFJ Ú S Á G I KONFERENCIA R O G E R BRIN D V Á L A S Z A I A F E L T E T T K É R D É S E K R E A Z Ú J S Z Ö V

Részletesebben

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3.

Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. 270 Szentháromság vasárnapja 2012. június 3. Pünkösd utáni első vasárnap. Ehhez a vasárnaphoz viszonyítjuk az ún. ünneptelen félév vasárnapjait, Advent 1. vasárnapjáig: Szentháromság utáni 2. 3. stb. vasárnap.

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék! 2014. december 31. Mandabokor Óévi Istentisztelet 1 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: 2 hirdesd az igét, állj

Részletesebben

Célok és feladatok. Általános koncepció

Célok és feladatok. Általános koncepció HELYI TANTERV Bibliaismeret -. évfolyam Általános koncepció A bibliaismeret tantárgy tanterve az elsajátítandó ismeretanyagot a () év folyamán koncentrikus körökben dolgozza fel: ugyanazok a témák többször

Részletesebben

A BIBLIA mint egyedülálló könyv, és keletkezésének háttere

A BIBLIA mint egyedülálló könyv, és keletkezésének háttere A BIBLIA mint egyedülálló könyv, és keletkezésének háttere Tények és tévhitek TARTALOMJEGYZÉK A Biblia név és az iratgyűjtemény többi elnevezése 3 Vélemények a Bibliáról 7 Mit jelent az, hogy a Biblia

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

BIBLIAISMERET HIT GYÜLEKEZETE

BIBLIAISMERET HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 21. BIBLIAISMERET HIT GYÜLEKEZETE EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 21. 14:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

Keresztény értékeink

Keresztény értékeink Keresztény értékeink Egyedül Jézus által Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam (Jn 14:6) Koinonia - Ez az első előfordulása. - Koinos azt jelenti, közös,

Részletesebben

Utánzás, engedmények és válság

Utánzás, engedmények és válság 8. tanulmány augusztus 13 19. Utánzás, engedmények és válság SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 6:5; 5Mózes 12:8; 13:18; 1Királyok 11:1-13; 18; Jeremiás 17:5; Malakiás 3:16 4:6 Az érettkorúaknak

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Hitünk tökéletesítése

Hitünk tökéletesítése 2. tanulmány Hitünk tökéletesítése október 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Lukács 12:16-21; 17:5-6; Filippi 3:12-15; Jakab 1:2-3, 19-21; 1Péter 1:6-7 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére

Részletesebben

1. A Biblia Tartalom

1. A Biblia Tartalom 1. A Biblia Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

1. A SZENTÍRÁS ISTENI KINYILATKOZTATÁS ÁLTALÁNOS KINYILATKOZTATÁS.

1. A SZENTÍRÁS ISTENI KINYILATKOZTATÁS ÁLTALÁNOS KINYILATKOZTATÁS. 1. A SZENTÍRÁS A Szentírás - az Ó- és Újtestamentum - Isten írott szava. Ő ihlette szent embereit, akik elmondták és leírták azt, amire a Szentlélek indította őket. Isten mindent közölt az emberrel Igéjében,

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

A szöveghitelesség kérdése

A szöveghitelesség kérdése A szöveghitelesség kérdése A könyvnyomtatás feltalálásáig (XV. század) a bibliai iratok kéziratos másolatokban terjedtek. A legrégibb ószövetségi iratok az i. e. XV. században keletkeztek. Tehát közel

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Tisztségek az Ószövetség idején

Tisztségek az Ószövetség idején Tisztségek az Ószövetség idején Induljunk el egy értelmező meghatározásból. A tisztség egy olyan munkakört jelent, amellyel megbíznak, amelyre elhívnak, vagy amelyre kineveznek valakit. A felkérés értelmében,

Részletesebben

Tanítványok képzése hasonlatokkal

Tanítványok képzése hasonlatokkal 2. tanulmány Tanítványok képzése hasonlatokkal január 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 12:1-7; Ézsaiás 28:24-28; Máté 7:24-27; 13:1-30; Lukács 20:9-19 Mindezeket példázatokban mondá Jézus

Részletesebben

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei 6. tanulmány Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei augusztus 3 9. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 3Mózes 5:5; Zsoltár 32:1-8; Apostolok cselekedetei 5:30-32; 2Korinthus 7:9-11; Zsidók 12:17;

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

Háttérinformáció Dániel könyvéhez

Háttérinformáció Dániel könyvéhez Háttérinformáció Dániel könyvéhez Dr. Nagy Antal Mihály, Dr. Bartha Tibor professzor, Kustár Zoltán, Reisinger János és Szabó Attila írásai nyomán A könyv neve A könyv Dánielről kapta a nevét. A név jelentése:

Részletesebben

Győri Hittudományi Főiskola Bevezetés az újszövetségi kortörténetbe és a szinoptikus evangéliumokba

Győri Hittudományi Főiskola Bevezetés az újszövetségi kortörténetbe és a szinoptikus evangéliumokba Győri Hittudományi Főiskola Bevezetés az újszövetségi kortörténetbe és a szinoptikus evangéliumokba Kézirat gyanánt közreadja Dr. Martos Levente Balázs 1-4. ÓRA AZ ÚJSZÖVETSÉGI BEVEZETÉS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI

Részletesebben

PRESBITÉRIUM VÁLASZTÁS 2005

PRESBITÉRIUM VÁLASZTÁS 2005 PRESBITÉRIUM VÁLASZTÁS 2005 K I S P E S T - R Ó Z S A T É R I REFORMÁTUS GYÜLEKEZET JELÖLTEINK A 2006-2011 ÉVEKRE Pénzes László 1962-ben született, nıtlen, gépészmérnök. 1985-tıl tagja a gyülekezetnek.

Részletesebben

BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ

BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ BIBLIAOLVASÁSI KALAUZ Az alábbi táblázat segítséget nyújt Önnek, hogy két vagy akár egy év alatt elolvassa a teljes bibliát. A táblázat első oszlopát akkor kövesse, ha egy év alatt szeretné a bibliát elolvasni.

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Az Újszövetség és a Tóra

Az Újszövetség és a Tóra Ruff Tibor Az Újszövetség és a Tóra Doktori disszertáció Konzulensek: Dr. Rugási Gyula Dr. Gábor György Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola Budapest 2007. 2 Tartalom

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Hit és erkölcstan 1-4. osztály

Hit és erkölcstan 1-4. osztály Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet

Részletesebben

Pestszentimrei. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! A Pestszentimrei Római Katolikus Egyházközség lapja 2. évfolyam 4. (11.) szám - 2005.

Pestszentimrei. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! A Pestszentimrei Római Katolikus Egyházközség lapja 2. évfolyam 4. (11.) szám - 2005. Pestszentimrei Öröm Hír Levél A Pestszentimrei Római Katolikus Egyházközség lapja 2. évfolyam 4. (11.) szám - Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Mindig megkap engem az evangéliumok húsvéti történeteinek

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje

Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje Vasár- és ünnepnapi olvasmányok rendje Adventi idő olvasmányai... 1 Karácsonyi idő olvasmányai... 2 Nagyböjti idő olvasmányai... 3 Nagyheti olvasmányok... 4 Húsvéti idő olvasmányai... 5 Pünkösdi és ünnepi

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015)

Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Meg nem írható szakdolgozati témák jegyzéke 2015. november 6. (Elfogadott szakdolgozatok, szakdolgozatcímek címlistája 2013 2015) Az alábbi táblázatban a megírt szakdolgozatokat, szakdolgozat címeket találjátok.

Részletesebben

Ellen G. White KRISZTUS PÉLDÁZATAI

Ellen G. White KRISZTUS PÉLDÁZATAI KRISZTUS PÉLDÁZATAI Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELŐSZÓ... 4 A TERMÉSZET LELKI TANULSÁGA... 5 "PÉLDÁZATOKBAN MONDOTTAM NÉKTEK"... 5 A MAGVETÉS... 10 "A MAGVETŐ KIMÉNE VETNI"... 10 A magvető és

Részletesebben

A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE

A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE IV. évfolyam 1. szám 2011. január Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Őszinte téli fák Bódás János Hazug a nyár

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

Oltár az ismeretlen istennek

Oltár az ismeretlen istennek 1 Textus: Ap.Csel. 17, 16-23. Bevezetés: 1. ATHÉN: Pál korában ünnepelte fennállásának 1000 éves évfordulóját. A demokrácia miatt roppant büszke volt. Még a rómaiak is meghagyták a függetlenségét. A kultúra

Részletesebben

bibliai felfedező C3 Ajánlott további olvasásra: Máté 4:23-25 Márk 1:32-34 János 5:17-27 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása

bibliai felfedező C3 Ajánlott további olvasásra: Máté 4:23-25 Márk 1:32-34 János 5:17-27 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása Írd ide az adataidat! Neved: Korod: születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben