TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise
|
|
- Adrián Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél görög szövege 9 Exkurzusok: Szövegkritikai észrevételek 20 A szövegvariánsok összehasonlításának főbb szempontjai 20 A Galata-levelet (legalább részben) tartalmazó főbb kéziratok 24 II. AZ EVANGÉLIUM: 1,6 2, A galaták másik evangéliuma: 1, Exkurzusok: Új megközelítés Pálhoz 42 Néhány mű a Pál-kutatás közelmúltbeli irodalmából, a New Perspective témaköréből Pál élménye az evangéliumról: 1, Pál és a jeruzsálemi gyülekezet egyetértése: 2, Exkurzus: A Gal 2 és az ApCsel 15 elbeszélései között feltételezett kapcsolat Pál összetűzése Péterrel: 2, Megigazulás hit által: 2, III. KERESZTYÉN NÉZET A TÖRVÉNYRŐL: 3,1 4, A galata keresztyének élménye: 3, Ábrahám példája: 3, Senki sem igazul meg a törvény által: 3, Szövetség: 3, A törvény mint tanítómester: 3, VII
2 Pál apostol levele a galáciabeliekhez 6. Isten fiai: 4, A koldusszegény elemek: 4, Pál aggodalma: 4, A két szövetség: 4, IV. A KERESZTYÉN SZABADSÁG: 5,1 6, Szabadság szemben a körülmetélkedés szolgaságával: 5, A szeretet parancsa: 5, A Lélek és a test ellentéte: 5, Egymás terhének hordozása: 6, V. BEFEJEZÉS: 6, Utószó összegzés 251 Irodalomjegyzék 253 Névmutató 277 Tárgymutató 281 VIII
3 ELŐSZÓ Jelen kommentár nem a klasszikus értelemben vett újszövetségi kommentárok sorába illik, hanem egy kísérlet az írója részéről. A kísérlet tárgya: minél szélesebb olvasókört szem előtt tartani, azaz egyaránt segítséget nyújtani teológus diákoknak a tanulmányaikhoz, lelkészeknek az igehirdetésre készüléshez, presbitereknek a Szentírás tanulmányozásához, valamint minden érdeklődő Olvasónak bepillantást engedni egy Kr. u. 1. századi iratba olyanoknak is, akik nem sok előismerettel rendelkeznek, és akik nem osztják Pál apostol hitét, de őszinte érdeklődéssel szeretnék megismerni életét és gondolatvilágát. Oktató, tanító szándékkal készült e könyv, ezért a görög kifejezések általában fordítással együtt szerepelnek, illetve a szövegkörnyezetből kiderül, hogy miről van szó. Bár Victor János kifejezésével élve igyekszünk az eredeti szöveg többletére utalni, azok is megérthetik a könyvet, akik nem ismerik az újszövetségi görög nyelvet. A görög szavakat átírással közöljük, de a görögül tudók egy görög Újszövetség-kiadásban (pl. Nestle-Aland 26. vagy 27. kiadás, illetve UBS 3. vagy 4. kiadás) utánanézhetnek az általunk említett görög szavaknak vagy akár a különböző ókori kódexekben szereplő variánsoknak is. Könyvünkben többször élünk az exkurzus műfaji lehetőségével, azaz egy-egy fontos témánál megadunk több háttérinformációt és szakirodalmat, nem csak az illető bibliai vershez tartozó gondolatokat. A hosszabb bevezető fejezetek és ezek az exkurzusok szeretnék megismertetni az Olvasót például a szövegvariánsok közötti mérlegelés elveivel, az ún. bevezetéstani kérdésekkel (a Galata-levél keletkezési körülményeivel), Pál apostol életével, kortörténeti tudnivalókkal, a kutatástörténet egy-egy fontos vagy legalábbis érdekes nézetével. A kommentár így nem csak a levél magyarázatát tartalmazza, hanem igyekszik bevezetni az Olvasót az Újszövetség írásmagyarázati, hermeneutikai kérdéseibe is, azzal a reménnyel, hogy az Olvasó a Szentírás más könyveit is jobb megértéssel olvassa majd, ha az itt talált kérdéseket, problémafelvetéseket, ismereteket önállóan alkalmazza egyéni bibliaolvasása során. A Galata-levél szövegét saját fordításban közöljük, de a kommentálás során gyakran utalunk a protestáns Újfordítású Biblia (1990) szövegére is. A saját fordítás során egyfelől igyekszünk az IX
4 Pál apostol levele a galáciabeliekhez eredeti görög szöveghez közel maradni, másrészt zárójelben kiegészítő fordítási lehetőségeket illetve szavakat is közlünk. Kerek zárójelben adjuk meg az alternatív fordítási lehetőségeket, és szögletes zárójelben adjuk meg az olyan kiegészítő szavakat, melyek a görög szövegben nem szerepelnek, de a magyar nyelvben szükség van rájuk. Ezek helyenként már az írásmagyarázat első lépését is képezik, mert például egy idiomatikus, tömör kifejezés esetén a magyar kiegészítés egyben már magyarázat is. Kettős szögletes zárójelbe tettük azokat a szavakat, melyek a görög szövegben megvannak, de a magyar nyelv szabályai szerint nem szükséges betenni őket a fordításba (ezeket nem is mindig jelezzük, hogy a folyamatos olvasást ne zavarják a magyar nyelvben). A fordítás szövegében ferde zárójel jelzi, ha a legújabb görög szövegkiadások (pl. NA27) szerkesztői egy-egy szónál nem voltak biztosak abban, hogy eredeti-e az olvasat, de zárójelben ők is meghagyták a főszövegben. Az egyes bibliai versek (számozott egységek) magyarázása során nem törekedtünk arra, hogy minden részletnél jelezzük, hogy kinek a kommentárában található meg az adott gondolat, érv vagy adat. Már csak azért sem, mert természetesen sokszor fordul elő, hogy ugyanaz a gondolat több kommentárban is szerepel, és ekkor mindegyiket szükséges lenne felsorolnunk. Az Irodalomjegyzékben külön összegyűjtve megtalálhatók azok a Galata-kommentárok, amelyekből a legtöbb adatot illetve nézetet merítettük. Az esetenkénti zárójeles forrásmegadás fő célja az, hogy jelezzük, hogy a továbbolvasáshoz hol talál még bővebb anyagot az Olvasó. Azért is utalunk egy-egy kommentárra, hogy jelezzük, nem állunk egyedül egy adott nézet vagy hipotézis felvetésében; illetve a magyarázók sajátos nézeteit is nevük említésével ismertetjük. Jelen könyvünk rövidebb, mint például Bruce, Longenecker vagy Witherington kommentárja, tehát terjedelmi okokból sok fontos adat megemlítéséről le kellett mondanunk. Ha az Olvasó csak egy-egy konkrét vers magyarázatára kiváncsi, tehát nem olvassa el egyszerre a könyvet (ami egy kommentár esetén teljesen érthető), akkor azt javasoljuk, hogy legalább a bevezető fejezetet olvassa el, melyben megtalálhatja a Galata-levél történeti hátterének főbb tudnivalóit, valamint olvassa el annak a nagyobb szakasznak a magyarázatát, melybe a konkrét bibliai vers tartozik. Erre azért van szükség, mert egy kommentár esetén természetesen nem lehet minden egyes versnél megismételni a főbb háttérinformációkat, hanem főként azt igyekszünk megmutatni, hogy az illető vers illetve gondolati egység hogyan szolgálja azt a fő célt, amit Pál apostol a levél megírásával a galaták között el kívánt érni. A könyv könynyebb használhatósága érdekében mindig megjelöljük, hogy hol kezdődik X
5 Előszó egy-egy bibliai vers tárgyalása, de az egyes versek magyarázata gyakran feltételezi az előző illetve a következő versek és magyarázatuk ismeretét is. Erre azért is felhívjuk az Olvasó figyelmét, mert gyakran egy hosszú görög mondat több (külön számozott) versre elosztva jelenik meg a szövegkiadásokban. Egy-két esetben egy hosszú bibliai verset két félre osztva magyarázunk, például egy adott fejezeten belül 4a jelzi a 4. vers első felét. Illesse köszönet e tankönyvnek is szánt kommentár megírásának támogatásáért a Magyar Tudományos Akadémiát, mely a kutatást három éven át a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal segítette ( között). Köszönet illeti az Alexander von Humboldt-Stiftungot, melynek segítségével 2006, 2007 és 2008 nyarán rövid kutatási időszakokat tölthettem a Heidelbergi Egyetemen, jelen kéziraton dolgozva. Gerd Theissen Gastgeberprofesszornak, a KRE HTK díszdoktorának is köszönöm sokrétű segítségét. Balla Péter XI