Információs technológiák 2. Ea: Info-tour-mix. Nélkülözhetetlen alapfogalmak

Átírás

1 Információs technológiák 2. Ea: Info-tour-mix Nélkülözhetetlen alapfogalmak 86/1 B ITv: MAN

2 Témakörök Rendszerelmélet Adatok, jelek, kommunikáció Mesés 1x1 Ellenőrző kérdések 86/2

3 Rendszerelmélet A(z általános) rendszerelmélet a tudományok között olyan szerepet játszik, mint egykor a filozófia; ma már a rendszerelmélet a tudományok tudománya, amelyet minden tudomány segítségül hív alapvető kérdéseinek megválaszolásához, és használja módszerként a konkrét vizsgálataiban. A rendszerelmélet: bonyolult rendszerek törvényszerűségeit természettudományos illetve matematikai módszerekkel vizsgáló tudomány. A rendszerek természetétől függetlenül lehetővé teszi azok tanulmányozását. 86/3

4 A rendszer fogalma Rendszer: egymással kölcsönhatásban álló elemek egésze melyek egy közös cél érdekében működnek. Pl: egyenletrendszer, hangyaboly, társadalmi rendszer, biztonsági rendszer A rendszer működése során bemenetén adatokat fogad és egy belső átalakítási folyamat során kimenetet hoz létre. Input Rendszer Output 86/4

5 A rendszerhez kapcsolódó fogalmak Elem: a rendszernek az az önálló műveletet végző része, amelyet a vizsgálat szempontjából egységnek tekintünk, vagyis őt magát rendszerként nem vizsgáljuk. Minden elemnek feladata van, és így a helyét a rendszeren belül a rendszer szerkezete határozza meg. Azt, hogy mit tekintünk elemnek, mi határozzuk meg annak megfelelően, hogy mit akarunk megvizsgálni. Input A B C Output 86/5

6 A rendszerhez kapcsolódó fogalmak 2. Részrendszer, alrendszer. Egy bonyolult, összetett rendszer kisebb egységekre tagolható, ezek a rész- (al)rendszerek. (Egy vizsgált rendszert nem érdemes a végletekig felosztani alrendszerekre nem is lehet csak amennyire a vizsgálat szempontjából szükséges.) Környezet: A rendszer környezetét alkotja minden, ami a rendszeren kívül van, de annak működését befolyásolja. Interfész: Az a felület, amin keresztül a rendszer érintkezik a környezetével. 86/6

7 A rendszerhez kapcsolódó fogalmak 3. Részrendszer Input A B C D E Output Környezet Interfész 86/7

8 A rendszerhez kapcsolódó fogalmak 3. Folyamat (a rendszerelmélet által használt definíció szerint) a rendszerben végbemenő állapotváltozások sorozata. Ennek során a rendszer elemei különböző kapcsolatban lehetnek egymással. Struktúra (szerkezet, felépítés) alatt egy adott rendszer pillanatnyi állapotát értjük, azaz annak megadását, hogy mely elemek tartoznak a rendszerbe, és ezek között milyen kapcsolatok vannak. R = R1[A, B], R2[C, D, E], K[B C] A B Input Output 86/8 C D E

9 A rendszerek csoportosítása Materiális rendszer: Az anyagi világ jelenségei, vagyis anyagi, valóságos rendszerek. Absztrakt rendszer: Tudatbeli, elméleti, gondolati rendszer. Például az egész számok halmaza. Statikus / dinamikus rendszer: Ha a vizsgált rendszer szerkezete a vizsgálat szempontjából nem szűkül, nem bővül új elemekkel, elemei nem cserélődnek más elemekre, akkor a rendszer statikus, egyébként dinamikus. 86/9

10 Egy igazán absztrakt rendszer 86/10

11 A rendszerek csoportosítása 2. Működő / nem működő rendszer: Ha a rendszer elemei közti kapcsolatok változnak, akkor működő rendszerről beszélünk. Épület? Akrobatacsoport? Zárt / nyílt rendszer: Nyíltnak nevezik a rendszert, ha az a környezetével anyagot cserél, különben zártnak. Élő szervezetek? Televíziókészülék (energiát kap a környezetétől)? Persze egy nyílt rendszert kiegészíthetünk zárt rendszerré, ha a környezetével együtt tekintjük egy rendszerként. 86/11

12 A rendszerek csoportosítása 3. Célorientált (célratörő) / nem célorientált rendszer: Ha a rendszernek létezik egy olyan állapota, aminek az elérésére törekszik, akkor célorientáltnak nevezik. Karóra? Rakéta? Természetes / tervezett rendszer: az emberiség által, adott feladat megoldására létrehozott rendszer tervezett rendszer (iskola). Mind a természetes, mind a tervezett rendszerek feladatuk ellátásának alárendelten végzik a tevékenységüket. 86/12

13 Egy rendszer leírása Meghatározzuk, hogy mely elemekből áll, és hogy az elemek közt milyen kapcsolatok vannak. Elvileg minden rendszer leírható, de ahhoz jól kell meghatározni (körülhatárolni) a rendszert. Egy (bonyolultabb) rendszer vizsgálatát rendszerelemzésnek nevezzük, melynek során több szempontból vizsgáljuk a rendszert. 86/13

14 Egy rendszer leírása 2. A rendszervizsgálat szempontjai: A rendszer rendeltetése, funkciói (feladatai), a környezettel való kapcsolata, a határán megfigyelhető kölcsönhatások (anyag-, energia-, információ- és egyéb csere, stb.), viselkedésmódja, belső kapcsolatai, felépítése. 86/14

15 Rendszervizsgálati módszerek Fekete doboz módszer: ha nem ismerjük a rendszer belső felépítését, akkor megfigyeljük, hogy milyen eseményekre (inputra, bemeneti, bemenő jelekre) hogyan reagál (milyen outputokat, kimeneti, kimenő jeleket ad), és az ezek közti összefüggésekből következtetünk a rendszer működési módjára. Modell-módszer: Egy általunk készített modellen végezzük el a szükséges vizsgálatokat, ha a rendszer nem vizsgálható (ha megoldhatatlan a vizsgálata, például a tervezés stádiumában van, a vizsgálat a rendszer pusztulását okozná, túl költséges lenne, vagy ritka, lassú folyamatok esetén). 86/15

16 Egy rendszer leírása példa A számítógépet és annak használatát rendszerként a következőkre bonthatnánk: hardver, szoftver, orgver a számítógépek szervezési környezete, a számítógép célszerű használatát lehetővé tevő módszerek, megoldások, szervezési ismeretek, menver a használó ember. 86/16

17 Orgver Menver Hardver Hardver Hardver Orgver Orgver Orgver 86/17 Orgver

18 Rendszerfejlesztés Ha létrehozni akarunk egy rendszert, akkor a rendszerelemzés tervezéssé válik, melynek végére kialakul a kívánt rendszer modellje. Ennek egy lehetséges menete: 1. A rendszer egészének vizsgálata, környezeti hatások számbavétele. 2. A végrehajtandó feladatok számbavétele, ezek alapján részrendszerekre tagolás, a részrendszerek kapcsolatának, viselkedésének tisztázása. 3. A részrendszerek leírása. 4. A rendszermodell ellenőrzése. 86/18

19 Az információs rendszer fogalma Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására, információkká alakítására létrehozott rendszer. Tárolás Input Output Feldolgozás Adat Tárolás Lekérdezés Információ 86/19

20 IT Információ Technológia IT: Az információ gyűjtésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására szolgáló technológiák összefoglaló elnevezése. Két, szinte elválaszthatatlan szakterületből áll: Az információt feldolgozó számítástechnika, Az információt továbbító telekommunikáció. Egy korszak IT jellemzői: Hardver elemek és paramétereik, Szoftveres megoldások, A felhasználók munkavégzése. 86/20

21 Az informatika területei Az informatika az információs rendszerek fejlesztésének, működtetésének, hasznosításának törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág. A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például számítógépek építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány. A telekommunikáció az információ térbeli és időbeli továbbításával foglalkozó tudomány. Informatika Számítástechnika Telekommunikáció 86/21

22 Témakörök Rendszerelmélet Adatok, jelek, kommunikáció Mesés 1x1 Ellenőrző kérdések 86/22

23 Adat, jel, információ Adat: tények, fogalmak, eligazítások olyan formai megjelenése, amely alkalmas az emberi vagy az automatikus eszközök által történő kommunikációra, értelmezésére, feldolgozására. Az adat valamilyen formában tárolt ismeretet jelent. Jel: Az adat hordozója, mely valamilyen módon felfogható: hallható, látható, valamilyen eszközzel érzékelhető. Információ: az adatok feldolgozásával keletkező hatás, (értelmezett adat) amely a befogadó számára megnövekedett jelentéstartalmat hordoz. 86/23

24 Jelek Analóg jel: értéke folyamatosan változik, bármilyen nagyságú lehet egy adott tartományban. A valóság hű leírására alkalmas, folytonos jel. A valóságban előforduló bármely (bármilyen apró) különbséget ki tud fejezni ez a jelfajta. Pl: hőmérséklet változása Digitális jel: értéke ugrásszerűen változik, csak bizonyos értékeket vehet fel egy tartományban. A valóság meghatározott pontosságú leírására alkalmas. A valóságot csak bizonyos lépésközzel képes érzékeltetni. Pl: másodpercek 86/24

25 Jelek Bináris jel: olyan digitális jel, amely csak kétféle értéket vehet fel, a tartomány két szélső értékét, általában 0-val és 1-el jelöljük. 0 vagy 5 volt feszültség a számítógépben Mágneses táraknál a kétféle irányú mágnesezettség Optikai tárakban a fény elnyelése vagy visszaverődése analóg digitális bináris 86/25

26 Információ Az egyes tudományágak mind másként, más szempontok szerint írják körül Nincs univerzális meghatározása! A köznyelvben: az információ szó többnyire tudakozódás kapcsán merül fel: az információk tények összefüggéstelen, elkülönült csoportjai. Hírközlés: Az információ valamilyen sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata. Az információ ezen értelmezés szerint mindaz, ami kódolható és a megfelelő csatornán továbbítható. 86/26

27 Kommunikáció Információátadás, szereplői: emberek és gépek. A sikeres kommunikáció feltételei: A kommunikáló felek között olyan kapcsolatnak kell kialakulnia, amely lehetővé teszi a kommunikáció megtörténtét. Szükség van a kommunikáló feleket összekötő csatornára, amely alkalmas üzenet továbbítására. Szükség van egy közös kódrendszerre (annak mindkét fél általi ismeretére). Az üzenetnek olyan tartalommal kell bírnia, amelyet a címzett megért. 86/27

28 A kommunikáció modellje Claude Elwood Shannon, /28 Forrás kódolás Adó jel csatorna jel Vevő dekódolás Felhasználó Kódolás: a közlemény csatornán átvihető jelekké történő alakítása valamilyen kódrendszer segítségével. Dekódolás: a jelek visszaállítása közleménnyé. Csatorna: az a (fizikai) közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőhöz. Redundancia: általában bizonyos adatokat megismétlünk az üzenetben, ezeket az újabb információt nem adó elemeket redundáns adatoknak nevezzük. zaj

29 Entrópia Információ Redundancia Norbert Wiener ( ) megfogalmazása: Az entrópia a rendszer rendetlenségi fokának mértéke, míg az információ a szervezettségének mértéke Ha egy rendszerben a rendezettség nő, akkor az entrópia csökken a stabilitás csökken! A stabil rendszerek teljesen rendezetlenek. Redundancia: Tömörségi tényező: Ha egy közlemény átlagos entrópiáját elosztjuk a rendszerben elképzelhető maximális entrópiával, akkor a közlemény tömörségi tényezőjéhez jutunk. 86/29

30 Kódolás A kódolás fogalma: Kódolásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy jelhalmaz minden elemének valamely szabály szerint egy másik jelhalmaz elemét feleltetjük meg. A kódolás igen gyakori a hétköznapi életben: pl. a hangok betűkké alakítása, lejegyzése. 86/30

31 A kódolás célja A kódolás célja: egyik jelkészletből a kezelhetőség okán egy másikba való átfordítás (pl. a karakterkódolás), a kódolt jelsorozat kisebb mérete (pl. tömörítés), az eredeti jelsorozat értelmezésének nehezítése azaz titkosítás (a cél szerint lehetőleg egyirányú, irreverzibilis kódolás) 86/31

32 Karakterek kódolása Karakterek kódolása: Szükségessége: A betűk, írás során használt jelek: karakterek számítógépes kezelése csak kódolás útján valósítható meg. A számítógép csak számokat tud kezelni, a karaktereket ezért számokká kell alakítani. A kódolásnak természetesen reverzibilisnek kell lennie! 86/32

33 Karakterkódolások BCD (Binary Code Digit): a decimálisan ábrázolt szám számjegyeit kettes számrendszerben jeleníti meg, a tízes számrendszerbeli jegyekhez digitenként négy-négy kettes számrendszerbeli számjegy (bit) szükséges. EBCDIC (Extended Binary Coded Decimal Interchange Code) egy korai egységesítési kísérlet karakter és kód megfeleltetésére. ASCII: American Standard Codes for Information and Interchange. Az USA szabványügyi hivatala által közzétett karakter kód összerendelés. 86/33

34 Karakterkódolások (2) UNICODE: A kód több byte-on tárolódik. Pl. 2 byte-on, 16 biten tárolva 216=65535 féle jel kódolása lehetséges, kódtábla megkülönböztetésre nincs szükség. A korszerű operációs rendszerek UNICODE kódolást használnak. UTF-8 (8-bit Unicode Transformation Format, 8 bites Unicode átalakítási formátum): változó hosszúságú UNICODE karakterkódolási eljárás. 1-8 byte-ot használ a jel kódolására. Visszafelé kompatibilis a 7 bites ASCII szabvánnyal. 86/34

35 Kommunikáció - Dokumentum Kommunikáció: Az információk cseréje, átadása. Adó Vevő Információ Kódolás Csatorna Dekódolás Információ Dokumentum: Az információ megjelenési formája. Olyan önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. Számítógépes környezetben a dokumentumok fájlok formájában jelennek meg, így tárolódnak, így továbbíthatók. 86/35

36 Adatmennyiségek Adat: Valamilyen jelsorozat formájában megjelenő ismeret (tény vagy akár csak elképzelés). A rögzített adatok valamilyen adathordozón, adattárolón helyezkednek el. Az adat mértékegysége az elemi adat: az adatnak az a legkisebb egysége, amelyre még felbontható anélkül, hogy tartalma sérülne, vagy értelmét vesztené. Az adatok bináris tárolási formájából következik, hogy az elemi adat értéke 0 vagy 1 lehet. Ezt az elemi adatot bit-nek nevezték el. Elnevezése a a binary digit (=bináris számjegy) kifejezésből ered. 86/36

37 Adatmennyiségek 2. Az adatokat kódolva, valamilyen kódrendszerben értelmezve tároljuk. Az első széles körben elterjedt kódrendszer az ASCII (American Standard Code for International Interchange), ezt követte az ANSI (American National Standards Institute), melyek egy-egy karaktert 8 biten kódoltak. A nyolcasával tárolt biteket bájtnak (byte) nevezzük, a név épp a tárolási formából ered: by eight (=nyolcasával). 86/37

38 Adatmennyiségek 3. További mértékegységek: 1 kilobájt (KB) = 1024 bájt 1 megabájt (MB) = 1024 kilobájt 1 gigabájt (GB) = 1024 megabájt 1 terabájt (TB) = 1024 gigabájt 1 petabájt (PB) = 1024 terabájt 1 exabájt (EB) = 1024 petabájt 1 zetabájt (ZB) = 1024 exabájt 1 yottabájt (YB) = 1024 zetabájt A pontos váltószám tehát 1024, kettő tízedik hatványa = 1024 Minden adattárolásra képes eszköz (memória, háttértárak) befogadóképességét bájtban (többszöröseiben) adjuk meg. 86/38

39 Adatmennyiségek 4. Érdemes megjegyezni: A rövidítésekben a kisbetűvel írt mértékegységek teljesen mást jelentenek, mint a nagybetűvel írtak: 1 Kb 1 KB, a kis b betű ugyanis bit-et, a nagy B bájtot jelent! 1 kb 1 KB, kisbetűvel kezdődő mértékegységek a hagyományos 1000-es váltószámokat jelölik, a nagybetűsek pedig az informatikában használatos es váltószámokat! Melyik a nagyobb: 1 Kb vagy 1 kb? 1024 bit < 1000 bájt 86/39

40 Témakörök Rendszerelmélet Adatok, jelek, kommunikáció Mesés 1x1 Ellenőrző kérdések 86/40

41 Mesés 1x1 Számrendszerek Bináris műveletek Adatábrázolás Logika 86/41

42 Számrendszerek Tízes számrendszerben: 295,3 2*100+9*10+5*1+3*0,1=295,3 2* * * *10-1 =295,3 Jelkészlet: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 Értékkészlet: 100; 10; 1; 0,1; 0,01 86/ ; 10 1 ; 10 0 ; 10-1 ; 10-2

43 Számrendszerek Kettes (bináris) számrendszerben: 10101, ½ ¼ 1*16+0*8+1*4+0*2+1*1+1*½+1*¼=21,75 (10) Jelkészlet: 0, 1 Értékkészlet: 2 4 ; 2 3 ; 2 2 ; 2 1 ; 2 0 ; 2-1 ; /43 16; 8; 4; 2; 1; 0,5; 0,25

44 Számrendszerek Gyakorlás: Mennyi az értéke decimálisan a következő bináris számoknak: =101(10) =156(10) 86/44

45 Leolvasási sorrend Leolvasási sorrend Számrendszerek Gyakorlás: Mennyi az értéke binárisan a következő decimális számoknak: =? =? / = =

46 Számrendszerek Hexadecimális (16-os alapú) számrendszer: Azért használjuk, mert egyszerűbb a kezelése, mint a bináris számoké. Jelkészlet: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15 A kétjegyű számok helyett betűket használunk: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F Értékkészlet: 16 2, 16 1, 16 0, 256, 16, 1 Pl: A5D 16 =? (10) 10*256+5*16+13*1=2653 (10) 86/46

47 Számrendszerek Közvetlen kapcsolat van a hexadecimális és a bináris számok között: Ha felírjuk az egyes önálló hexadecimális számok 4 bites bináris alakját, a számjegyeket összeolvasva megkapjuk a hexadecimális szám bináris megfelelőjét. A5D 16 =? /47 A5D 16 = Kiegészítés!

48 Bináris műveletek 1x1 Decimális számrendszerben 3 9 * Bináris számrendszerben * Melyik a leggyorsabb fájdalom csillapító? - A mínusz 5, mert az egy-ből hat. 86/48

49 Mesés 1x1 Számrendszerek Bináris műveletek Adatábrázolás Logika 86/49

50 Bináris műveletek - Összeadás Decimális számrendszerben Bináris számrendszerben /

51 Mesés 1x1 Számrendszerek Bináris műveletek Adatábrázolás Logika 86/51

52 Adatábrázolás a számítógépen: Gépi számábrázolás (műveletekhez): egész számok - fixpontos ábrázolás, valós számok (törtek) - lebegőpontos ábrázolás Szöveg ábrázolása - kódok alkalmazásával Fixpontos számábrázolás 1, 2 vagy 4 bájton 8, 16 vagy 32 biten Pl: 1 bájtos (8 bites) ábrázolásmód: (0) (255), tehát 256 féle szám Megállapodás: ha pozitív és negatív számokat is ábrázolunk, egyenlő a darabszámuk negatív: , pozitív: 0 127, 86/52

53 Fixpontos számábrázolás Megállapodás: A negatív számokat kettes komplemens alakban ábrázoljuk / kompl kompl kompl kompl

54 Lebegőpontos számábrázolás Alapja: a számok hatványkitevős alakja Pl: 2345=0,2345*104 0,0079=0,79*10-2 Általános alak: M * P k Karakterisztika A számrendszer alapja Mantissza Megállapodás: M értéke 0 és 1 közé essen. Az ábrázolás 4, 8 vagy 16 bájton történik (32, 64, 128 bit!) 86/54

55 Lebegőpontos számábrázolás Pl: 4 bájtos (32 bites) ábrázolás: M * P k Karakterisztika Bináris rendszerben = 2 Mantissza s M z k Mantissza előjele 1 biten 0-pozitív, 1-negatív Karakterisztika előjele 1 biten 0-pozitív, 1-negatív M: Mantissza 23 biten k: Karakterisztika 7 biten 86/55

56 Szöveg ábrázolása - kódok ASCII kódrendszer, 8 biten tárol Jellemzője: Az egymás utáni betűk kódja rendre 1-el nő könnyű megállapítani az ABC sorrendet A B C a b c ü < = ? /56

57 Mesés 1x1 Számrendszerek Bináris műveletek Adatábrázolás Logika 86/57

58 Logika Előzmények: Augustus de Morgan ( ) nevéhez fűződik az arisztotelészi logika alapján a logikai műveletek algoritmizálásra tett első kísérlet. George Boole ( ) angol matematikus. Az általa bevezetett, azóta róla Boole-algebrának nevezett tudomány-terület célja, hogy egyesítse a matematikát a logikával. Claude E. Shannon ( ). Hogyan lehet áramköri elemek rendszerével logikai műveletek sorát megoldani. Elsőként foglalkozott a korábban elméleti jellegű Boole-algebra átültetésével a gyakorlatba. 86/58

59 Logika (2) Alapfogalmak A logika tárgya: 86/59 A következtetések szerkezetének vizsgálata, a helyes következtetések szerkezetének feltárása. Kijelentés (ítélet): Olyan kijelentő mondat, amely vagy igaz (I) vagy hamis (H), de a kettő együtt soha sem. Logikai érték: Egy kijelentés igaz (I) vagy hamis (H) volta a kijelentés logikai értéke. Kijelentés-logika (ítélet-kalkulus): A kijelentések közötti logikai műveletek vizsgálata

60 Logikai operátorok 1. Logikai nem - tagadás Jele: NOT Jelentése: Igazból hamisat, hamisból igazat képez Igazságtáblázata: Logikai és Jele: AND Jelentése: Az összetett állítás akkor igaz, ha mindkét állítás igaz. 86/60 A NOT(A) Igaz Hamis Hamis Igaz A B A AND B Igaz Igaz Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis Hamis

61 Logikai operátorok 2. Logikai megengedő vagy Jele: OR Jelentése: Az összetett állítás akkor igaz, ha legalább az egyik állítás igaz. A B A OR B Igaz Igaz Igaz Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Logikai kizáró vagy Jele: XOR Jelentése: Az összetett állítás akkor igaz, ha a két állítás különbözik. 86/61 A B A XOR B Igaz Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis

62 Logikai operátorok 3. Implikáció (összefonódás) Jele: Példa: Ha esik az eső (A), és van esernyőm (B), nem ázok meg (A B). A B A B Igaz Igaz Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis Igaz Ekvivalencia (egyenértékűség) Jele: Jelentése: Az összetett állítás akkor igaz, ha a két állítás egyforma. 86/62 A B A B Igaz Igaz Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz

63 Logikai operátorok 4. Nem és Jele: NAND Jelentése: Az összetett állítás akkor hamis, ha mindkét állítás igaz. A B A NAND B Igaz Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis Igaz Nem vagy Jele: NOR Jelentése: Az összetett állítás akkor igaz, ha mindkét állítás hamis. 86/63 A B A NOR B Igaz Igaz Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz

64 Logikai operátorok 4. Példák A=2, B=3 A < 5 OR B > 3 A > 5 AND B > 3 NOT(A > 5) AND B <= 3 NOT(A = 2) OR B <> 3 NOT(A = 2) AND NOT(B = 3) NOT(A < 4) AND ((B > 3) OR (B > 3)) ((A < 4) AND (A >= 2)) OR ((B > 2) AND NOT(B <> 3)) NOT(A <> 2) AND NOT(B <= 3) AND (A < 5 OR B > 3) (A > 5 AND B > 3) XOR ((B > 2) AND NOT(B <> 3)) 86/64 (NOT(A > 5) AND B <= 3) XOR (NOT(B <= 3) AND A > 5)

65 Információs technológiák Ellenőrző kérdések 86/65

66 Ellenőrző kérdések Mi a helyes sorrend? Írja a betűket az ábrába! A: Információ B: Tárolás C: Adat D: Lekérdezés 86/66

67 Ellenőrző kérdések Mi az interfész? A: A rendszerben végbemenő állapotváltozások leírása. B: A rendszeren kívül minden, ami a rendszer működését befolyásolja. C: Az az felület, amin keresztül a rendszer érintkezik a környezetével. D: A rendszer működését leíró szimbólumsorozat. 3. Melyek a helyes állítások? H-helyes, R-rossz! 86/67 Informatika= Számítástechnika+Telekommunikáció Informatika > Számítástechnika Telekommunikáció < Számítástechnika Telekommunikáció < Informatika

68 Ellenőrző kérdések Mi a rendszer? A: Egymással kölcsönhatásban álló elemek egésze melyek egy közös cél érdekében működnek. B: Az üzleti folyamatok feldolgozását végző folyamatok összessége. C: Az információk feldolgozását végző technikai eszközök összessége. D: Az információ gyűjtésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására szolgáló technológiák összefoglaló elnevezése. E: Valamilyen gazdasági cél elérése érdekében létrehozott és működtetett szervezet. 86/68

69 Ellenőrző kérdések Tegye ki a megfelelő relációjelet a következő mennyiségek közé! 1,2 MB 1200 KB A: < B: = C: > 6. Melyik mennyiség a legnagyobb? A: 1kB B: 1KB C: 1Kb D: 1kb 7. Értelmezzük a lottószámokat, mint jelsorozatot! Mely tulajdonságok jellemzik a lottószámokat? I-igen, N-nem 86/69 Bináris Digitális Analóg

70 Ellenőrző kérdések Mi az Információ Technológia? A: Egymással kölcsönhatásban álló elemek egésze melyek egy közös cél érdekében működnek. B: Az üzleti folyamatok feldolgozását végző folyamatok összessége. C: Az információk feldolgozását végző technikai eszközök összessége. D: Az információ gyűjtésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására szolgáló technológiák összefoglaló elnevezése. E: Valamilyen gazdasági cél elérése érdekében létrehozott és működtetett szervezet. 86/70

71 Ellenőrző kérdések Igaz vagy Hamis az állítás? Az alrendszer a rendszernek az önálló műveletet végző egysége. A környezet az a felület, amin keresztül a rendszer érintkezik a külvilággal. A struktúra a rendszerben végbemenő állapotváltozások sorozatának leírása. Az irodai alkalmazások az orgver részét képezik. A kliens/szerver architektúra a nagygépes korszak jellemzője. A logikai érték olyan kijelentő mondat, amely vagy igaz, vagy hamis, de a kettő együtt soha sem 86/71

72 Ellenőrző kérdések Írja be a betűjeleknek megfelelő fogalmakat! A C D E G B F A: B: C: D: E: F: G: 86/72

73 Ellenőrző kérdések Mi a rendszer és az információs rendszer között a legfőbb különbség? A: Lekérdezések B: Feldolgozás C: Tárolás D: Adatbevitel 12. Folytassa a sorokat! A: 0101, 0110, 0111, B: 08, 0A, 0C,.. C: <, <=, =,, D: 10101, 10111, 11001, 86/73

74 Ellenőrző kérdések Melyik jeltípus lehet két állapotú? A: Analóg jel D: A és B B: Digitális jel E: A és C C: Bináris jel E: B és C 14. Melyik fogalmat jellemzi a következő meghatározás? Valamilyen módon felfogható: hallható, látható, valamilyen eszközzel felfogható. A: Adat B: Jel C: Információ D: Analóg 86/74

75 Ellenőrző kérdések Melyik állítás igaz? A: 32 bit < 6 bájt B: 4 bit < 32 bájt C: 16 bit < 2 bájt D: 1 bit = 8 bájt 16. Melyik a legnagyobb ábrázolható szám bináris számrendszerben 4 biten? A: 7 B: 8 C: 15 D: 16 86/75

76 Ellenőrző kérdések Melyik a legnagyobb? A: 1000 gigabytes B: 10 terabytes C: 100 gigabytes D: megabytes E: bytes 18. Melyik leírás jellemzi az ASCII kódrendszert? A: Kis és nagy betűk tárolására használatos. B: Betűk és számok tárolására szolgál. C: Négy bites, és karakterek tárolására szolgál. D: Karakterek tárolására szolgál. 86/76

77 Ellenőrző kérdések Igaz vagy Hamis az állítás? Az ASCII kódrendszer 4 bites. A (2 < 3 XOR 4 = 5) állítás igaz. Lebegőpontos számábrázoláskor a mantissza bármekkora lehet. Bináris kivonáskor a kivonandó kettes komplemensét vonjuk ki a kisebbítendőből. Hexadecimális számrendszerben a C értéke 13. A xor eredménye pontosan az ekvivalencia eredményének negáltja. A and eredménye pontosan az implikáció eredményének negáltja. A hexadecimális számrendszerben 15 különböző jel van. 86/77

78 Ellenőrző kérdések Hány bájton ábrázolható a következő szöveg: számítógépasztal? A: 16 B: 8 C: 128 D: A számítógép matematikai műveletek elvégzésekor... számrendszerben számol. A: decimális B: hexadecimális C: bináris D: digitális 86/78

79 Ellenőrző kérdések A 8 bitből álló egységet... nevezzük. A: információnak B: utasításnak C: bájtnak D: jelnek 10. Mit jelent az bitsorozat? A: Egyértelműen egy karakter kódja. B: Egyértelműen egy szám kódja. C: Egyértelműen egy utasítás kódja. D: Lehet karakter, szám vagy utasítás kódja is, nem egyértelmű. 86/79

80 Ellenőrző kérdések Melyik állítás igaz? A bit A: 8 bájtból áll. B: ma már nem használatos mértékegység. C: az információ legkisebb egysége. D: 8 különböző értéket tárolhat. 12. Mennyi az értéke decimálisan az bináris számnak? A: 41 B: 21 C: 17 D: Melyik a kakukktojás? Karikázza be! 86/80 1, 8, 0, A, F, H, 7

81 Ellenőrző kérdések Melyik logikai operátor felelhet meg a kissé hiányosan kitöltött igazságtáblázatnak? A: AND B: OR C: XOR D: Mindegyik E: Egyik sem A B A??? B Igaz Igaz Igaz Hamis Igaz Hamis Igaz Igaz Hamis Hamis 86/81

82 Ellenőrző kérdések Melyik logikai operátor felelhet meg a kissé hiányosan kitöltött igazságtáblázatnak? A: AND B: OR C: XOR D: Mindegyik E: Egyik sem A B A??? B Igaz Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis 86/82

83 Ellenőrző kérdések Melyik logikai operátor(ok) felel(nek) meg a kissé hiányosan kitöltött igazságtáblázatnak? A: AND B: OR C: XOR D: E: A B A??? B Igaz Igaz Igaz Hamis Hamis Hamis Igaz Hamis Hamis Hamis 86/83

84 Az Ön tudása megfelelő a munkavégzéshez! 86/84

85 Felhasznált irodalom Dorozsmai Károly: Információ elmélet, elektronikus jegyzet Ficsór Lajos: Az információs rendszer, elektronikus jegyzet Bóta László elektronikus jegyzetei Vadász Dénes: Számítógépek, számítógép rendszerek IHM: IT Alapismeretek, elektronikus jegyzet Szijártó Miklós: Informatika I. elektronikus jegyzet Facskó Ferenc elektronikus jegyzetei 86/85

86 VÉGE VÉGE 86/86