ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése Vágóbaromfi-termelés jelentősége Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai Termelési- és tartásmód megválasztása Berendezkedés kérdései Az ágazat hozamai, termelési értéke A termelés költségei Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban Hazai mutatók összehasonlítása az élmezőny hasonló adataival Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei Az EU-csatlakozás hatásai Madárinfluenza pánik, s annak hatásai Források: Nábrádi A.; Szűcs I.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait

3 A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben A világ összes termelése: 271 millió tonna Marha- és borjúhús 68 Mt 25% Egyéb 3 Mt 1% Kecske- és juhhús 13 Mt 5% Sertéshús 103 Mt 38% Baromfi hús 85 Mt 31% Forrás: FAO, 2008

4 Az EU (25) hústermelésének megoszlása 2006-ban Az EU (25) összes termelése: 42,4 millió tonna Marha- és borjúhús 19% Egyéb 2% Kecske- és juhhús 3% Baromfihús 25% Sertéshús 51% Forrás: FAO, 2008

5 A baromfihús-termelés megoszlása a főbb termelő országokban A világ összes termelése: 85 millió tonna (2007) (2015-re 101 millió tonna) Egyéb 31% USA 22% Japán 1% India 1% Kanada 2% Mexikó Brazília 3% 11% EU-27 13% Kína 16% Forrás: FAO 2008

6 A világ jelentős baromfihús-exportőr és importőr országai (brojler + pulyka) Millió tonna Brazília USA EU-27 Kína Mexikó Japán Szaúd-Arábia Oroszország Export átlag Export 2017 Import átlag Import 2017 Forrás: FAO 2008

7 A baromfihús világpiaci kilátásai Globális termelés: 90-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%) Globális kereskedelem 9,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília és USA részesedése exportból:70%) EU-27 0,8 m t (0,9 m t) EU-27 11,5 m t (12,5 m t) Oroszor. 1,3 m t (1,1 m t) Oroszor. 1,9 m t (3,6 m t) Termelés (2018) Export (2018) USA 3,1 m t (3,5 m t) Mexikó 0,6 m t (1,0 m t) USA 19,1 m t (21,4 m t) Import (2018) Forrás: Popp J. nyomán: OECD - FAO Brazília 11 m t (18 m t) Brazília 3,5 m t (6,1 m t) Kína 17 m t (23 m t) EU-27 0,8 m t (0,7 m t) Kína 1,0 m t (1,9 m t) Szaúd-A. 0,5 m t (0,8 m t) Pakisztán 0,5 m t (0,8 m t) Kína 0,5 m t (0,5 m t) Japán 0,4 m t (0,3 m t) EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt

8 A vágóbaromfi-termelés világgazdasági jelentősége Termelés 90 millió tonna (2008), évi 3-6%-os emelkedés (86% csirke, 6,5% pulyka, 7,5% viziszárnyas) -Iparszerű termelési rendszerek terjedése Fogyasztás: Világ: 13 kg/fő/év (2007), EU-25 átlag: 22 kg/fő/év (2007) -váltás vörös és fehér húsok között -új étkezési szokások (alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozás, növekvő jövedelem) -konyhakész termékek -gyorsbüfé hálózatok Vezetők: USA, Kína, Brazília

9 EU: a fogyasztói preferencia elősegíti a baromfihús-termelés növekedését, de az exportnál nagyobb lesz az import 15,0 Termelés, fogyasztás, s, külkereskedelem k (millió t) EU-12 EU-15 EU-25 EU ,0 4.0 Termelés Termelés, fogyasztás 9,0 6,0 Export Fogyasztás Külkereskedelem 3, ,0 Forrás: EU Bizottság (2009) Import

10 Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

11 Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

12 A vágóbaromfi-termelés az EU-ban 3. legnagyobb baromfihús termelő a világon Termelés: 2007-ban 12 millió tonna (2015-re 12,5 millió tonna) (70% csirke, 18% pulyka, 4% kacsa, 8% egyéb) Jelenleg önellátó az EU, de folyamatosan csökken az export menny. Felhasználás: 2006-ban 10,3 millió tonna (2015-re 11,5 millió tonna) Fogyasztás: 22 kg/fő/év (csirke 16 kg/fő/év) Export 1,4 millió tonna (2006), Import 0,9 millió tonna (2006) Legnagyobb termelők: Egyesült Királyság (1,4 Mt), Franciao. (1,8 Mt), Németo. (1,4 Mt), Spanyolo. (1,3 Mt), Olaszo. (1,1 Mt), Lengyelo. (1,3 Mt) Fr.o., UK. visszaesés Több országban stagnálás Exportorientált: Hollandia, Franciao. Importorientált: Németo., Egyesült Királyság Forrás: AVEC, 2007; FAO, 2007

13 Egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az EU-ban (2005-ben) Kg/fő/év Ausztria Belgium/Luxemburg Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Hollandia Portugália Spanyolország Svédország Egyesült Királyság Csehország Magyarország Lengyelország EU-25 Forrás: AVEC, 2007

14 A magyar baromfifeldolgozás szerkezete ( ) 500 ezer tonna Brojler Pulyka Liba Kacsa Forrás: BTT, 2007

15 Magyarország baromfi- és csirkehús exportjának és importjának alakulása Ezer tonna Baromfihús export Baromfihús import Csirkehús export Csirkehús import Forrás: KSH, 2007

16 A baromfihús-fogyasztás alakulása Az egy főre jutó éves barom fihús fogyasztásának alakulása ( ) ,1 30 kg/fő/év ,

17 Broiler csirke és pulyka vágás és fogyasztás Magyarországon Év Broiler vágás Pulyka vágás Brolierhúsfogyasztás Pulykahúsfogyasztás (ezer tonna) (kg/fő) (ezer tonna) (kg/fő) ,0 23 0, ,1 59 2, ,4 48 2, , , , , , ,5 Forrás: Turcsán L

18 A csirkehúsok értékesítési mennyiségének alakulása 16 Értékesített mennyiség (ezer tonna) Csirke egészben Csirkecomb Csirkemell Forrás: AKI PÁIR, 2008

19 A vágóbaromfi-termelés nemzetgazdasági jelentősége A mezőgazdaság BTÉ (2008-ban Mrd Ft) 12%, az állattenyésztés BTÉ 37%, ~235 milliárd Ft (2008) A vágóállat-termelés 45-46%-át adja, 629 ezer tonna (2008) Termelés: ~450 ezer tonna (élő tömegben) (51%-230 ezer tonna csirke, 27% pulyka, 16% liba, 7% kacsa) Az EU termelésének 4,2%-a Fogyasztás: 32 kg/fő/év (2006) (18,8 kg csirke, 1,5 kg egyéb tyúkféle, 8 kg pulyka, 2,5 kg kacsa, 1,2 kg liba) Export: 127 ezer tonna, ( ezer t) ebből 49 ezer tonna csirkehús Import: 57 ezer tonna ebből 38 ezer tonna csirkehús Forrás: KSH, 2008; AKI, 2007

20 A vágóbaromfi-termelés jelentősége, problémái, kihívásai A háztáji termelés további 100 ezer tonna nem regisztrált szürke termelés. Csirke-pulyka elsődlegesen hazai piac, vízi-szárnyas alapvetően export. A feldolgozók kapacitásának 1/3-a nem felel meg a korszerű, versenyképes műszaki technológiai színvonalnak. (összesen 47 vágóüzem, 2004) 1300 regisztrált termelő, integrátorokon keresztül további 2300 (kis-, őstermelő, egyéni vállalkozó), a baromfiiparban 15 ezer fő, a teljes integráció kb. 150 ezer főt érint. A keveréktakarmány felhasználáshoz 1,3-1,4 millió tonna gabona. A baromfi férőhelyek kb %-a felel meg a korszerű versenyképes feltételeknek, a férőhelyek 20-30%-át nem lehet, vagy nem célszerű felújítani. Az EU piacain egyre nagyobb hányadot (6-8%) képvisel a szabadtartásos baromfitermelés.

21 A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db) Év Tyúkféle Pulyka Kacsa Liba Összesen ,4 1,2 1,9 1,3 63, ,7 1,4 2,0 1,5 61, ,8 0,8 1,3 0,9 33, ,9 1,9 2,3 1,2 31, ,3 3,9 2,8 2,2 43, ,2 3,3 3,4 2,0 40, ,5 4,3 2,7 2,8 47, ,8 3,6 2,8 2,1 41, ,9 4,4 3,4 1,4 41, ,3 4,1 2,6 2,7 39, ,9 4,4 2,2 1,8 38, ,2 3,5 2,9 2,1 39, ,1 3,0 3,7 1,4 40,2 Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010

22 Forrás: AKI, 2007

23 A vágóbaromfi-termelés előnyei Legkedvezőbb szaporodásbiológiai adottságok, "tetszés szerint " szaporítható, Legjobb fehérje transzformáció, kisebb termőföld hasznosítás, Viszonylag kis eszközigény, Legnagyobb az egységnyi férőhelyen előállított hús mennyisége, kiváló istállókihasználtság, legjobb produkciós és reprodukciós képesség Legnagyobb élőmunka hatékonyság, legkisebb élőmunka igény, jól szervezhető munkarend Legkonszolidáltabb (és korszerű) technológia,iparszerű termelés lehetősége A befektetett tőke gyors mozgása, likviditási előnyök

24 A vágóbaromfi-termelés hátrányai Alacsony jövedelemtermelő képesség, rekonstrukciós igény Jelentős import fehérje felhasználás Feldolgozók előfinanszírozási nehézségei A termelők nem rendelkeznek elég működő tőkével Zárt technológia, szigorú, nagy fegyelem és hozzáértés igény Monopóliumok, kartellek kialakulásának veszélye nagy A korszerű fajták igényesebbek a takarmánnyal, technológiával szemben Esetenként élőmunka csúcsok (csőrözés, vakcinázás, rakodás, stb.)

25 Termelési- és tartásmód-megválasztása Érvényes, megbízható értékesítési szerződés Új telep létesítése teleprendszerek Épületek méretezése (10-12m * m; 1000m 2 ) Állományváltás, rotációk számának megállapítása Hízlalási időszak hossza (39-47 nap) Szervizperiódus hossza Naposcsibék fogadása telepítési sűrűség (15-18 db/m 2 ) optimum elérése (gazdaságosság <> elhullás) Mélyalmos csirkehizlalás Ivóvízellátás, világítás, fűtés, szellőztetés kérdései tömeggyarapodás, takarmányfogyasztás, elhullás

26 Genetikai alapok Legjellemzőbb hibridek: Ross Cobb 500 Shaver Hybro PG+

27 60% A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2005) 50% Megoszlás (%) 40% 30% 20% 10% 0% < Üzemméret (brojlercsirke/üzem) Részesedés a brojlerállományból Részesedés az üzemek számából Forrás: EUROSTAT, 2007

28 A nagyüzemi és a szabadtartásos brojler hizlalás összehasonlítása Nagyüzemi brojler hizlalás Szabadtartásos hizlalás Hizlalási idő (nap) Élőtömeg (kg/db) 2,0-2,1 2,2 Takarmányértékesítés (kg/kg) 1,9 2,6-2,8 Elhullás (%) 4-6 1,5-2 Telepítési sűrűség (db/m2) Magyarországon jellemzően nagyüzemi brojler hizlalás folyik, a vágott csirke mindössze 1,1-1,2%-a (1350 ezer db) szabadtartásos (2005-ben). Forrás: Baromfi Coop Kft., 2005

29 Az ágazat berendezkedési költségei I. Befektetett eszközök Szántóföld: - A fajlagos takarmányfogyasztás alapján (kg/kg) - Saját termelésű és vásárolt takarmány aránya Telek (ipari létesítmény) Épületek: - istállók, szociális épület, stb ezer Ft/m 2 Berendezések: - belső technológia (fűtés, önetető, önitató) ezer Ft/m 2 II. Forgóeszközök ~ a TK 80-85%-a - takarmány, napos állat, energia, vakcina, gyógyszer, munkabér, fertőtlenítő szerek, stb.

30

31

32

33 Az ágazat berendezkedési költségei III. Munkaerő - ~100 ezer fő a baromfi ágazatban (BTT) - Az egy fő által gondozható egyedek száma: - csirke ezer db, - egyéb 3-4 ezer db. "Kritikus" időszakok: - tépés, - tömés, - csőrözés, - rakodás, - állat eü.

34 Termelési érték Hozam Egységár Egyéb 1. Biológiai alapok 2. Tenyésztési színvonal 3. Állategészségügy 4. Tartástechnológia 5. Mikroklíma 1. Testtömeg 2. Termék minőség (3. Toll összetétel) 4. Kobzás 1. Kártérítés 2. Egyéb 6. Ráfordítások színvonala 7. Munkaszervezés 8. Humán tényezők

35 Biológiai alapok Forrás: AVIEGEN ROSS 308-as brojler teljesítménymutatók, 2007 Életkor (nap) Testtömeg (kg) Takarmányértékesítés (kg/kg) 39 2,38 1, ,65 1,75

36 Vágócsirke havi termelői értékesítési árának alakulása ( ) Csirke havi termelői ára (Ft/kg) január július január július január július január július január július január július január Forrás: AKI PÁIR, 2010

37 Vágócsirke havi termelői értékesítési árának alakulása ( ) Forrás: AKI PÁIR, 2010

38 Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg) január július Forrás: AKI PÁIR, január július január július január július január július január július

39 Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) Forrás: AKI PÁIR, 2010

40 Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg) Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) január július január július január július január július január július január július Forrás: AKI PÁIR, 2010

41 Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) Forrás: AKI PÁIR, 2010

42 Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) Csirkemell havi feldolgozói értékesítési ára (Ft/kg) január július január július január július január július január július január július Forrás: AKI PÁIR, 2010

43 Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának alakulása ( ) Forrás: AKI PÁIR, 2010

44 Forrás: AKI, 2010

45 Forrás: AKI, 2010

46 Forrás: AKI, 2010

47 Forrás: BTT, 2006

48 EU Dél-Amerika Dél-Amerikában engedélyezett a húsliszt és a csontliszt használata, míg az EU-ban csak növényi eredetűek a takarmányok. Dél-Amerikában engedélyezett olyan hozamfokozó szerek, takarmány adalékok és állatgyógyászati szerek használata, melyeket az EU-ban betiltottak. Az EU állatvédelmi és állatjóléti intézkedései (tartás, takarmányozás, szállítás, stb.) szigorúak és kötelezőek, míg Dél-Amerikában nincsenek ilyenek. Kedvezőbb klíma alacsonyabb energia költségek

49 Brojlerhízlalás önköltsége negyedév (Országos átlag a BTT adatbázisa alapján) Költségnem Ft/kg % Brojler naposcsibe 34,35 17,2 Takarmány 119,94 60,2 Energia 7,23 3,6 Gyógyszer, fertőtlenítő anyag 4,14 2,1 Bérköltség 6,03 3,0 Egyéb közvetlen költség 2,70 1,4 Értékcsökkenés 5,55 2,8 Kamat 4,19 2,1 Bérleti díj 2,00 1,0 Teljes önköltség 199,37 100,0 Forrás: FÖLDI, 2007

50 Takarmánykeverékek havi értékesítési árának alakulása ( ) 90 Takarmánykeverék (brojler nevelő táp) havi értékesítési ára (Ft/kg) január július február augusztus február augusztus február augusztus február augusztus február augusztus február Forrás: AKI PÁIR, 2010

51 A csirkehízlalás költsége és jövedelme évben (Mértékegység: Ft/kg) Megnevezés Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga Értékesítési átlagár 193,89 228,77 Termelési érték 203,16 237,29 Termelési költség 208,47 226,69 Ebből: Alapanyag költség 37,19 40,69 Takarmányköltség 125,37 145,28 Ágazati eredmény -5,31 10,60 Az élősúly önköltsége 208,47 226,69 Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009

52 350 Csirkehízlalás költség és jövedelem alakulása Magyarországon 2008-ban (meghatározó árutermelő gazdaságok) , ,46 229,81 Ft/kg ,67-1,80-21,28-50 Cenrtumtól jobbak Önköltség centrum Centrumtól rosszabbak Önköltség Eredmény Forrás: BÉLÁDI-KERTÉSZ, 2009

53 Költség-, árbevétel- és jövedelemkalkuláció a BTT decemberi adatai* alapján A technológia B technológia Leadási tömeg (kg/db) 1,8 2,2 Elhullás (%) 7,0 3,5 Takarmányértékesítés (kg/kg) 2,1 1,8 Megnevezés Ft/db Ft/kg Ft/db Ft/kg Anyagjellegű költségek 434,89 241,60 441,34 200,61 Ebből: Takarmány 318,62 177,01 328,69 149,40 Napos baromfi 83,36 46,31 80,76 36,71 Személyi jellegű költségek 16,27 9,04 15,76 7,16 Értékcsökkenési leírás 11,46 6,37 11,10 5,05 Szolgáltatások 5,76 3,20 5,58 2,54 Egyéb közvetlen költségek 1,29 0,72 1,25 0,57 Közvetlen termelési költség 469,67 260,93 475,03 215,92 Termelési érték 405,00 225,00 495,00 225,00 Fedezeti összeg - 64,67-35,93 19,97 9,08 *napos baromfi 78 Ft/db, takarmány 82 Ft/kg, értékesítési ár 225 Ft/kg Forrás: Saját kalkuláció, 2008

54 Országok A vágócsirke-termelés naturális hatékonysága 2004-ben Vágási tömeg (kg) Takarmány- Felhasználás (kg/kg) Elhullás (%) Hollandia 2,12 1,74 3,6 Németország 1,92 1,75 3,8 Franciaország 1,96 1,87 3,8 Egyesült Királyság 2,33 1,85 3,8 Lengyelország 2,25 1,85 4,0 Magyarország* *2,08 *1,99 **4,9 *2005. évi adat (AKI tesztüzemi adatai alapján, országos átlag) **2002. évi adat (Baromfi Termék Tanács felmérése) Forrás: PAPP, 2007

55 Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások Belpiaci intézkedések f.) Több termékpályát érintő intézkedés Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozása Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella), baromfiban és a vadon élő madarakban előforduló madárinfluenza, 7. Az állati termékekhez kapcsolódóan nemzeti hatáskörben elrendelt támogatási intézkedések a.) A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások c.) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások d.) Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása f.) A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás 9. Egyéb nemzeti támogatási intézkedések c.) A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel és lízingdíj-támogatás Forrás: MVH, Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 2009.

56 ÚMVP / EMVA ÚMVP Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások (27/2007. (IV.17.) FVM rendelet ) Forrás: MVH, 2010.

57 Az ágazat versenyképességének javítása Hatékonyság javítása: - Élőtömeg növelés (1,8 >> 2,1-2,2 kg/db) - Elhullás csökkentés (7 >> 5%) - Takarmányértékesítés javítása (2,0 >> 1,7-1,9 kg/kg) ME (12-13 MJ/kg), fehérje (20-22%) - Technológia, tartási körülmények modernizálása - Állategészségügy (mikoplazma mentesítés) - Kobzás csökkentése - Takarmány fertőzöttség Biztonságos élelmiszer előállítás követelményeinek megteremtése (eredetazonosítás, nyomon-követhetőség) A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása. A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása. Ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése.

58 Az EU-csatlakozás hatásai a baromfiágazatra vonatkozóan A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is. A magyar termelőknek élesebb versenyben kell helytállniuk EU piacán. Erősödő nemzetközi verseny, növekvő takarmányárak. Importnyomás (brazil csirkehús). A racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban felgyorsult. Szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi előírások, melyek a megfelelni nem képes gazdaságok bezárását jelentik. Romló jövedelmezőség az ágazatban. A baromfiágazat jelenleg a kritikus ágazatok közé sorolható. Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulása hosszú távon (?)

59 Madárinfluenza pánik, s annak hatásai novembertől július-augusztusig tartott. Kereslet visszaesés (30-40%), elsősorban csirkehús Árcsökkenés (10-20%) A veszteségek kétharmad része milliárd forint - az árak, a tárolási többletköltségek és a magas finanszírozási költségek miatt a feldolgozói szektorban jelentkeztek. A termelői oldalon mintegy 7,8 milliárd forint kár keletkezett. Visszaesés a termelésben: viziszárnyas: 18-19%, csirke 20% Összességében mind a termékkibocsátásban, mind az árbevételben a baromfiipar 12-15%-kal esett vissza júniusban kedvező tendencia vette kezdetét: a fogyasztók akkorra jöttek rá, hogy sokan,,túllihegték" az ügyet, és a madárvész nem jelent veszélyt az emberekre, hiszen Európában senki sem betegedett meg. BTT: Szigorú intézkedések,,,ellenőrzött magyar baromfi" védjegy (2002) a fogyasztói tudatosság támogatása érdekében. Forrás: BTT

60 MADÁRINFLUENZA Forrás: Prof. Dr. Varga János állatorvos, mikrobiológus

61 INFLUENZAVÍRUSOK Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A beszáradás néhány óra, az alacsony és a magas PH, a 60 o C feletti hőmérséklet, továbbá a fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják őket. A természetes vizekbe jutott vírus azonban 1-4 hétig fertőzőképes maradhat. Az influenzavírusok genetikailag labilis, változékony vírusok.

62 ELŐFORDULÁS A madárinfluenza világszerte előfordul. Influenzavírusokat eddig több mint 100 madárfajból izoláltak. Fertőzöttek lehetnek a vadon élő madárfajok, az állatkerti és a díszmadarak, valamint a házi baromfifajok is. A FAO adatai szerint 2003-tól ig 2748 H5N1 okozta járványkitörést regisztráltak madárállományokban.

63

64

65 ELŐFORDULÁS A madarakban bármelyik HA altípusú A influenzavírus előfordulhat, közülük a H5 és a H7 altípusú törzsek gyakran nagy megbetegítő képességűek. Ezek a tyúkfélékben tömeges (30-90 %-os) elhullással járó influenzát képesek előidézni. Ilyen törzsek okozta járványok csirke-, illetve pulyka állományokban az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Európában pedig Olaszországban és Hollandiában (pl. H7N7, 2003) is előfordultak.

66 A madárinfluenza klinikai képe nagyon különféle lehet. Vadkacsákban, vadlibákban és számos más vándormadárfajban is gyakran csak a bélcsatornára korlátozódó vírushordozás alakul ki, klinikai tünetek nélkül. Ezek a madárfajok tekinthetők az influenzavírusok természetes rezervoárjainak, a vírust a bélsarukkal ürítik; és ezek a madarak felelősek elsősorban a vírusok kontinensek közötti szóródásáért is.

67 MEGBETEGEDÉS A tyúkfélékben (tyúk, pulyka, fácán, fogoly, fürj stb.) a vírustörzsek 1-3 napos lappangási idő elteltével, nagyfokú elesettségben, légúti és idegrendszeri tünetekben, valamint hasmenésben megnyilvánuló, tömeges elhullással járó betegséget idézhetnek elő. A galambok természetes körülmények között nem betegszenek meg, mesterségesen, nagy adag vírussal fertőzve azonban megbetegíthetők és el is pusztulnak. A légúti tünetek, a hasmenés, továbbá a görcsös kényszermozgások alapján a betegség gyanítható. Az elhullott állatokban testszerte vizenyőt, vérzéseket, a légutak és az emésztőcsatorna nyálkahártyáiban pedig gyulladást találunk.

68 JÁRVÁNY A madárinfluenzát jelenleg nem tudjuk gyógyítani. A madárinfluenza elleni védekezés lényege a fertőzött állományok (állatok) mielőbbi felismerése (korai diagnózis), az állományok leölése (a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust), az állati tetemek ártalmatlanná tétele, a telepek kitakarítása, fertőtlenítése, a vírus eredetének kiderítése. Emellett a fertőzés helye körül 3 km-es körben védőkörzetet, összesen 10 km sugarú körben pedig megfigyelési zónát kell kialakítani, ahol különleges járványmegelőzési szabályokat léptetnek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. A nagy kórokozó képességű madárinfluenza-vírusok okozta betegségre az Európai Unióban és a világ számos más országában bejelentési kötelezettség vonatkozik.

69 MADÁRINFLUENZA TERJEDÉSÉNEK A MEGELŐZÉSE (EU) A fertőzött területekről tilos élő baromfit, vagy/és nyers baromfiterméket (nyers húst, tollat stb.) az EU országaiba behozni (kivéve a legalább 70 o C- on hevített termékeket, mert az esetleg bennük levő vírus ezen a hőmérsékleten elpusztul). Rendszeres laboratóriumi szűrővizsgálatokat kell végezni megfelelő területi elosztásban baromfi- és vadmadárállományokból az esetleges H5 és H7 törzsek megjelenésének időben történő felismerése érdekében. A magyar hatósági állategészségügyi szolgálat rendelkezik a madárinfluenza szakszerű és gyors laboratóriumi kórjelzéséhez szükséges anyagokkal, eszközökkel. Az EU jogszabályok a baromfiállományok zárt tartását is elrendelik (a vadmadarakkal való kapcsolat megakadályozása érdekében) legalább a madárinfluenza megjelenése szempontjából magas kockázatú körzetekben (természetes vizek környezete, madárátvonulási útvonalak stb.), és átmenetileg korlátozzák az élőbaromfi piaci árusítását, a madárkiállításokat, bemutatókat stb.

70 ZÁRLAT A madárinfluenza hazai megállapítását követően a zárlat alá vont területeken (a védőkörzetben és a megfigyelési zónában) egyebek mellett: nyilvántartásba kell venni minden baromfiállományt; ellenőrizni kell az állatok klinikai állapotát, gyanú esetén mintákat kell venni laboratóriumi vizsgálatok céljára; a baromfiállományokat zártan kell tartani; a zárlat alá vont területekről tilos madarakat, illetve ezekből az állatokból származó termékeket kihozni; az érintetteket fel kell világosítani a madárinfluenzával kapcsolatban; a zárlati intézkedések legkorábban az utolsó megbetegedéstől számított 21 (védőkörzet), illetve 30 nap (megfigyelési zóna) múlva oldhatók fel.

71 ÓVINTÉZKEDÉSEK A védekezés szempontjából különösen fontos, hogy meg tudjuk akadályozni a vírusnak vadmadarakból házimadár-állományokba való bejutását. Ha szükség lesz rá, lehetőség van a házimadár-állományok megelőző célú védőoltására is elölt vírust tartalmazó vakcinákkal. Minthogy idehaza egyelőre csak vadmadarakban állapították meg a betegséget, különösen fontos hogy: az elhullott madarakat arra kiképzett személyek megfelelő védőöltözékben mielőbb összegyűjtsék és vizsgálat után ártalmatlanná tegyék; tilos az elhullott madarakat csupasz kézzel, maszk és védőöltözet nélkül érinteni, hazavinni, bármilyen célra felhasználni, megenni vagy bármilyen állattal megetetni.

72 HUMÁN VONATKOZÁSOK A madárinfluenza nagy kórokozó képességű H5N1 változata Délkelet-Ázsia országaiban és Törökországban is átjutott emberbe. A WHO adatai szerint 2003-tól 2006 február közepéig 170 ember betegedett meg H5N1 okozta influenzában, akik közül 92-en meghaltak.

73

74 HUMÁN VONATKOZÁSOK A baromfi-vágóhidakon és a baromfitelepeken az (egyébként is kötelező) munkavédelmi rendszabályok és a személyi higiénia szabályainak a betartása (a vágóhidakon például a vágócsarnokban légelszívás; legalább az állatoknak a vágószalagra való felhelyezésekor orr- és szájmaszk használata). A baromfival foglalkozók vakcinázása a hagyományos szezonális influenza elleni vakcinával (a génkicserélődés lehetőségének és a hagyományos influenzának a megelőzése érdekében). Ha pedig a fenti intézkedések ellenére mégis kialakulna emberről emberre terjedő H5N1 (vagy más HA altípusú) törzs okozta influenzajárvány, akkor lehetőség lesz a magas kockázati csoportba tartozó emberek megelőző célú védőoltására elölt kórokozót tartalmazó vakcinával (H5N1 altípust tartalmazó elölt vakcinát nálunk is sikerrel kipróbáltak emberekben).

75 Előadás összefoglalása A brolier csirkehús előállítása világviszonylatban is meghatározó, mintegy 90 millió tonna az éves termelés és fogyasztás. Iparszerű termelési rendszerekben rendkívül hatékony módon lehet előállítani, a hízlalás végére az FCR értéke 2 alatt marad. Az ágazat mind uniós, mind nemzetgazdasági szempontból is meghatározó gabonaalapú ágazata a mezőgazdaságnak.

76 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a broiler csirkehús előállítás világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a broiler csirkehús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a broiler csirkehús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a broiler csirkehús előállítás termelési alapjait! Ismertesse a broiler csirkehús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a broiler csirkehús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

77 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A pulykahús előállítás, valamint a kacsa és liba ágazat gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szőllősi László Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor