68. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, május 23., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, május 23., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 97/2005. (V. 23.) Korm. r. A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter fel adat- és hatáskörérõl szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. ren de let módosításáról Oldal 8/2005. (V. 23.) MNB r. A jegybanki alapkamat mértékérõl szám 46/2005. (V. 23.) FVM r. A mezõgazdasági termékek harmadik országokban és belsõ piacon történõ megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intéz - kedésekrõl /2005. (V. 23.) FVM r. A juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azo - nosítási Rendszerérõl /2005. (V. 23.) Korm. h. A közigazgatás teljesítményének növelését szolgáló rövid távú intézkedésekrõl és átalakításának középtávú feladatairól Ára: 345, Ft A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak hirdetményei A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye

2 3348 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 97/2005. (V. 23.) Korm. rendelete a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi - nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) mó do sí tá sá ról a kö - vet ke zõ ket ren de li el: 1. Az R. 3. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) A jog al ko tá si fel ada tok kö ré ben a mi nisz ter elõ ké - szí ti, illetve meg al kot ja a mun ka vi szony ra, a köz al kal ma - zot ti jog vi szony ra, a mun ka ügyi kap cso la tok ra, az ér dek - egyez te tés re, a tár sa dal mi pár be széd re, a fog lal koz ta tás - po li ti ka esz köz rend sze ré re és annak mû köd te té sé re, a mun ka vé de lem re (mun ka biz ton ság ra), a mun ka ügyi el len - õr zés re, az is ko la rend sze ren kí vü li fel nõtt kép zés re, va la - mint a köz mun ka prog ra mok tá mo ga tá sá ra, a kül föl di ek ma gyar or szá gi mun ka vál la lá sá ra vo nat ko zó, to váb bá a mun ka vál la lói jo gok ér vé nye sü lé sé nek elõ se gí té sét szol - gá ló sza bá lyo kat. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 9. -a. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2005. (V. 23.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Ma gyar Nem ze ti Bank ról szóló évi LVIII. tör - vény (a to váb bi ak ban: Mnbtv.) 60. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján fenn ál ló jog kö röm ben el jár va a kö vet ke - zõ ket ren de lem el: 1. A Ma gyar Nem ze ti Bank Mo ne tá ris Ta ná csá nak dön - tése ér tel mé ben a jegy ban ki alap ka mat mér té ke 7,25%. 2. (1) E ren de let május 24-én lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a jegy ban ki alap ka mat mér té ké rõl szóló 6/2005. (IV. 25.) MNB ren de let. (3) E ren de le tet a Ma gyar Nem ze ti Bank az Mnbtv ának (5) be kez dé se alap ján hon lap ján és elektro nikus hírügynökségi oldalán május 23-án hirdeti ki. Já rai Zsig mond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 46/2005. (V. 23.) FVM rendelete a mezõgazdasági termékek harmadik országokban és belsõ piacon történõ megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrõl A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé -

3 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3349 se i rõl és az ezzel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szóló évi LXXIII. tör vény 45. (2) be kez dé sé nek c) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a me zõ gaz da sá gi ter - mé kek pro mó ci ó já nak elõ se gí té se ér de ké ben a kö vet ke zõ - ket ren de lem el: 1. (1) A me zõ gaz da sá gi ter mé kek har ma dik or szá gok ban és bel sõ pi a con tör té nõ meg is mer te té sé hez és pro mó ci ó já - hoz kap cso ló dó prog ram (a továb biak ban: prog ram) meg - va ló sí tá sá hoz tá mo ga tás igé nyel he tõ. (2) A prog ram olyan több ak ci ó ból álló mar ke ting in téz - ke dés cso mag, mely több, egy más ra épü lõ vagy egy mást ki egé szí tõ mar ke ting esz köz al kal ma zá sá val va ló sul meg egy ko he rens stra té gia men tén, és amely hoz zá já rul az érin tett ter mék rõl szóló tá jé koz ta tás ja ví tá sá hoz, illetve a ter mék ér té ke sí té sé nek ösz tön zé sé hez. (3) A prog ram meg va ló sí tá sa a vo nat ko zó kö zös sé gi jog sza bá lyok ál tal meg ha tá ro zott mér ték ben kö zös sé gi tá - mo ga tás ból ke rül fi nan szí ro zás ra. A prog ram kö zös sé gi tá mo ga tás ból nem fi nan szí ro zott ré szé hez a vo nat ko zó kö zös sé gi jog sza bá lyok ál tal meg ha tá ro zott mér ték ben ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tás nyújt ha tó. A nem ze ti tá mo - ga tás for rá sa a Ma gyar Köz tár sa ság költ ség ve té sé nek Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium fe je ze - té ben az erre a cél ra fel hasz nál ha tó elõ irány zat. 2. (1) A tá mo ga tás ra a prog ram ál tal érin tett ter mék pá lyát kép vi se lõ az Euró pai Unió te rü le tén mû kö dõ szak mai és szak ma kö zi szer ve ze tek (a továb biak ban: szak mai szer ve - zet) ön ál ló an, illetve együt te sen nyújt hat nak be pá lyá za tot. A prog ram több ter mék pá lyát is érint het, eb ben az eset ben a pá lyá za tot az egyes ter mék pá lyát kép vi se lõ szak mai szer ve ze tek nek együt te sen kell be nyúj ta ni uk. (2) Amennyi ben a prog ram ré szét ké pe zõ va la mely akció ki tér az érin tett ter mék egész ség re gya ko rolt ha tá sá - ra, ezen üze net köz ve tí té sé hez a pá lyá zó kö te les az Or szá - gos Élel mi szer biz ton sá gi és Táp lál ko zás tu do má nyi In té - zet tõl jó vá ha gyást kér ni. 3. (1) A tá mo ga tás ra vo nat ko zó pá lyá za ti fel hí vást a Föld - mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium (a továb - biak ban: Mi nisz té rium) hir de ti meg a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Ér te sí tõ ben, hon lap ján ( és a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (a továb biak - ban: MVH) ( hon lap ján, leg ké sõbb a pá lyá zat be ér ke zé si ha tár ide jét meg elõ zõ 80 nap pal. (2) A pá lyá za tot, azok mel lék le te i vel együtt az (1) be - kez dés sze rin ti pá lyá za ti fel hí vás ban rög zí tett mó don, az ab ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint az MVH-hoz kell be nyúj ta ni. (3) Ha zai szak mai szer ve zet és más tag ál lam te rü le tén mû kö dõ szak mai szer ve zet kö zös prog ram ja ese tén a pá - lyá za tot mind az MVH-hoz, mind az érin tett tag ál lam ille - té kes ha tó sá gá hoz be kell nyúj ta ni. 4. (1) A be ér ke zett pá lyá za to kat a Pá lyá za tér té ke lõ Bi zott - ság (a továb biak ban: bi zott ság) vizs gál ja meg. A bi zott ság tag ja it a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter (a továb biak ban: mi nisz ter) je lö li ki. (2) A be ér ke zett pá lyá za tot elõ ze tes ér té ke lés ke re té ben a bi zott ság for mai és tar tal mi szem pont ból meg vizs gál ja. Amennyi ben a pá lyá zat nem fe le l meg a vo nat ko zó kö zös - sé gi és nem ze ti jog sza bá lyok nak vagy más ok ból ki egé szí - tés re, illetve ki ja ví tás ra szo rul, a bi zott ság dön té se alap ján az MVH egy al ka lom mal a hi á nyok meg je lö lé sé vel hi ány - pót lás ra szó lít ja fel a pá lyá zót. Amennyi ben a pá lyá zó a hiánypótlási fel hí vás nak a meg adott ha tár idõ ig nem vagy nem meg fele lõen tesz ele get, úgy a pá lyá zat adott tar ta - lom mal ke rül el bí rá lás ra, mely re a hi ány pót lá si fel hí vás - ban fi gyel mez tet ni kell. (3) A bi zott ság szük ség ese tén a (2) be kez dés alap ján le foly ta tott el já rást köve tõen ér té ke li a pá lyá za to kat, kö - zöt tük rang sort ál lít fel, majd a kö zös sé gi jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott ha tár idõt meg elõ zõ en leg alább 15 nap pal ja vas la tot tesz a mi nisz ter nek a pá lyá za tok Euró pai Bi zott - ság felé tör té nõ to váb bí tá sá ra, va la mint azok nem ze ti költ - ség ve té si for rás ból tör té nõ tá mo ga tá sá ra és annak mér té - ké re. (4) A pá lyá zat nak az Euró pai Bi zott ság felé tör té nõ to - váb bí tá sá ról a bi zott ság (3) be kez dés sze rin ti ja vas la ta alap ján a mi nisz ter dönt. A mi nisz ter dön té se ellen jog or - vos lat nak nincs he lye. (5) A pá lyá zat el uta sí tá sá ról az MVH ér te sí ti a pá lyá zót. (6) Az el fo ga dott pá lyá za tot a Mi nisz té rium továb - bítja az Euró pai Bi zott ság ré szé re és er rõl egy ide jû leg ér te - sí ti a pá lyá zót. Az Euró pai Bi zott ság és a pá lyá zó kö zöt ti kom mu ni ká ci ó ban a Mi nisz té rium köz ve tí tõ ként vesz részt.

4 3350 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám 5. (1) Az Euró pai Bi zott ság pá lyá zat el fo ga dá sá ról és kö - zös sé gi for rás ból tör té nõ tá mo ga tá sá ról szóló dön té sé rõl az MVH ér te sí ti a pá lyá zót, illetve a pá lyá zat el fo ga dá sa ese tén a prog ram vég re haj tá sá ra és fi nan szí ro zá sá ra vo nat - ko zó an szer zõ dést (a továb biak ban: szer zõ dés) köt vele. A pá lyá zó a szer zõ dés kö tést meg elõ zõ en a szer zõ dés sze rû tel je sí tés biztosítására a vo nat ko zó jog sza bá lyok nak megfele lõen az MVH ja vá ra szóló biz to sí té kot kö te les nyúj ta ni. (2) Az Euró pai Bi zott ság ál tal el fo ga dott pá lyá za tok listája a Mi nisz té rium és az MVH hon lap ján köz zé té tel re ke rül. (3) A prog ram vég re haj tá sa so rán a vo nat ko zó jog sza - bá lyok ál tal meg ha tá ro zott ha tó sá gi fel ada to kat az MVH lát ja el, mely hez kap cso ló dó el já rás ren det hon lap ján te szi köz zé. (4) A prog ram vég re haj tá sá nak, illetve a szer zõ dés tel - je sí té sé nek el len õr zé se so rán az MVH jár el. (5) Az Euró pai Unió felé tör té nõ tá jé koz ta tá si, adat szol - gál ta tá si és je len tés té te li kö te le zett ség tel je sí té se az MVH fel ada ta. c) a Ta nács 2702/1999/EK ren de le te (1999. de cem - ber 14.) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek har ma dik or szá gok ban tör té nõ meg is mer te té sé vel és pro mó ci ó já val kap cso la tos in téz ke dé sek rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 2060/2004/EK ren de let (2004. no vem ber 22.); d) a Bi zott ság 2879/2000/EK ren de le te (2000. de cem - ber 28.) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek har ma dik or szá gok ban tör té nõ meg is mer te té sé vel és pro mó ci ó já val kap cso la tos in téz ke dé sek rõl szóló 2702/1999/EK ta ná csi ren de let al - kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá - ról, va la mint az ezt mó do sí tó 962/2001/EK ren de let (2001. má jus 17.), 1955/2001/EK ren de let (2001. ok tó ber 5.), 1854/2002/EK ren de let (2002. ok tó ber 17.), 409/2003/EK ren de let (2003. már ci us 5.), 2171/2003/EK ren de let (2003. de cem ber 12.), 1806/2004/EK ren de let (2004. ok - tó ber 18.) és 67/2005/EK ren de let (2005. ja nu ár 17.). Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter 6. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ kö zös sé gi ren de le tek vég - re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Ta nács 2826/2000/EK ren de le te (2000. de cem - ber 19.) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek bel sõ pi a con tör té nõ meg is mer te té sé vel és pro mó ci ó já val kap cso la tos in téz ke - dé sek rõl, va la mint az ezt mó do sí tó 2060/2004/EK ren de let (2004. no vem ber 22.); b) a Bi zott ság 94/2002/EK ren de le te (2002. ja nu ár 18.) a me zõ gaz da sá gi ter mé kek bel sõ pi a con tör té nõ meg is - mer te té sé vel és pro mó ci ó já val kap cso la tos in téz ke dé sek - rõl szóló 2826/2000/EK ta ná csi ren de let al kal ma zá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról, va la mint az ezt mó do sí tó 305/2002/EK ren de let (2002. feb ru ár 18.), 434/2002/EK ren de let (2002. már ci us 8.), 1186/2002/EK ren de let (2002. jú li us 2.), 2097/2002/EK ren de let (2002. no vem ber 27.), 497/2003/EK ren de let (2003. már ci us 18.), 185/2004/EK ren de let (2004. feb ru ár 2.), 1803/2004/EK ren de let (2004. ok tó ber 15.) és 422/2005/EK ren de let (2005. már ci us 14.); A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 47/2005. (V. 23.) FVM rendelete a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl Az ál lat te nyész tés rõl szóló évi CXIV. tör vény (a továb biak ban: Tv.) 49. (1) be kez dé se a) pont já nak 9. al pont já ban, va la mint az ál lat egész ség ügy rõl szóló évi XCI. tör vény pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Értelmezõ rendelkezések 1. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. Ha tás kör rel ren del ke zõ ha tó ság: az ál lat egész ség - ügyi el len õr zé sek el vég zé sé ért fe le lõs ha tó sá gok a Me gyei

5 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3351 (Fõ vá ro si) Ál lat-egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zõ Állomások (a továb biak ban: Ál lo más) a tá mo ga tá sok ellenõrzéséért fe le lõs ha tó ság a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék - fej lesz té si Hi va tal (a továb biak ban: MVH). 2. Juh Egy sé ges Nyil ván tar tá si és Azo no sí tá si Rend - szer (a továb biak ban: ENAR) szám: az egyed meg je lö lé sé - re és azo no sí tá sá ra hasz nált, Ma gyar or szág je lé bõl (HU), és a 9 11 szám je gyû egye di szám ból álló kód. Ezt az or - szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis adja ki az ál lat tar tó igény - lé se alap ján. Az egye di szám elsõ szám je gye so ro zat szám, 5 szám je gye a fül szám elõ tag, amely a te nyé szet re uta ló jel. Az egye di szám to váb bi 5 szám je gye a hasz ná la ti szám, amely tar tal maz za a szü le té si év utol só szám je gyét és leg fel jebb 4 szám jegy bõl álló sor szá mot. 3. Kecs ke ENAR-szám: az egyed meg je lö lé sé re és azo - no sí tá sá ra hasz nált, Ma gyar or szág je lé bõl (HU), és a 10 szám je gyû egye di szám ból álló kód. Ezt az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis adja ki a tar tó igény lé se alap ján. Az egye di szám 1 4 szám je gye a te rü le ti fe le lõs ál tal el lá - tott te rü let re uta ló szám, az utol só 5 10 szám je gye a hasz - ná la ti szám. 4. Köz re mû kö dõ ha tó ság: az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet (a továb biak ban: OMMI), amely mû köd - te ti az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zist, és el lát ja az e ren de let ben szá má ra elõ írt ENAR-ral kap cso la tos fel - ada to kat. 5. Or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis: a te nyé sze tek, az ál la tok, az ál lat szál lí tás nyil ván tar tá sá ra, va la mint az ada - tok ke ze lé sé re, fel dol go zá sá ra és az arra jo go sul tak ré szé re adat szol gál ta tá sá ra lét re ho zott köz pon ti szá mí tó gé pes adat bá zis. 6. Te nyé szet: egy ál lat tar tó hoz tar to zó gaz da ság, vagy egy ál lat tar tó hoz tar to zó olyan gaz da sá gok összes sé ge, ame lye ket az ille té kes Ál lo más en ge dé lyé vel ala kí tot tak ki. E ren de let al kal ma zá sá ban te nyé szet a mes ter sé ges ter - mé ke nyí tõ ál lo más, a ke res ke dõ te lep, a gyûj tõ ál lo más, a ra ko dó hely, a ka ran tén ál lo más, az ál lat vá sá rok (pi a cok), az ál lat ki ál lí tás, va la mint a vá gó híd is. 7. Te nyé szet kód: a te nyé szet azo no sí tó szá ma az or szá - gos szá mí tó gé pes adat bá zis nyil ván tar tá sá ban. 8. Te rü le ti fe le lõs: az e ren de let ben meg ha tá ro zott fel - ada tok el lá tá sá ért fe le lõs sze mély. A te rü le ti fe le lõst és a mû kö dé si te rü le tét juh ese té ben a Ma gyar Juh te nyész tõk és Juh te nyész tõ Szer ve ze tek Szö vet sé ge (a továb biak ban: MJSz), kecs ke ese té ben a Ma gyar Kecs ke tar tók és Te - nyész tõk Or szá gos Szö vet sé ge (a továb biak ban: MKSz) je lö li ki. A te rü le ti fe le lõs nek ren del kez nie kell az OMMI iga zo lá sá val a te to vá lás el vég zé sé hez szük sé ges szak is - me ret el sa já tí tá sá ról. 9. To vább tar tás ra meg ha gyott ál lat: az a ha zai szü le té - sû ál lat, ame lyet ti zen két hó na pos ko rá ig nem vág nak le, illetve min den im port ból szár ma zó egyed, amely nek ren - del te té si he lye köz vet le nül nem vá gó híd. 10. Út mu ta tó: ENAR el já rá si sza bály gyûj te mény. Általános rendelkezések 2. (1) Min den ál la tot meg kell je löl ni, és úgy kell nyil ván - tar ta ni, to váb bá szál lí tás kor kí sé rõ do ku men tum mal el lát - ni, hogy azo no sít ha tó le gyen az ál lat szü le tés ko ri te nyé - sze te és az azt kö ve tõ va la mennyi te nyé sze te, ahol az ál lat tar tóz ko dott. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak vég re haj tá sa ér de ké - ben min den te nyé sze tet és gaz da sá got az or szá gos szá mí - tó gé pes adat bá zis ban nyil ván tar tás ba kell ven ni. Az állatok egyedi megjelölése 3. (1) Az ál la to kat mi e lõtt el hagy ják a szü le tés ko ri gaz da - sá got, de leg ké sõbb 6 hó na pos ko ru kig ENAR-szám mal a kö vet ke zõk sze rint meg kell je löl ni a) azo kat az ál la to kat, ame lye ket nem szán tak to vább - tar tás ra, el sõd le ges je lö lés sel kell el lát ni a juh- és kecs ke - fé lék azo no sí tá si és nyil ván tar tá si rend sze ré nek lét re ho zá - sá ról szóló a Ta nács 21/2004/EK ren de le te (a továb biak - ban: 21/2004/EK ren de let) 4. cikk (2) be kez dés a) pont já - ban fog lal tak sze rint. Má sod la gos je lö lé si mód ként a 4. cikk (2) be kez dés b) pont já ban fog lal tak sze rint fül jel zõt kell al kal maz ni, amely vo nal kó dot is tar tal maz; b) a to vább tar tás ra szánt ál la to kat a 4. sze rin ti je lö lés - sel. Eb ben az eset ben, ha az ál la tot más tag ál lam ba szál lít - ják, má sod la gos je lö lés ként az ENAR-szá mot tar tal ma zó fül jel zõ vel is el kell lát ni. (2) A har ma dik or szág ból be ho zott, to vább tar tás ra meg - ha gyott ál la to kat az ál lat tar tás he lyé ül szol gá ló ren del te té - si gaz da ság ban az Euró pai Unió te rü le té re be hoz ni kí vánt ál la tok ál lat egész ség ügyi el len õr zé sé rõl szóló kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott el len õr zé sek el vég zé sét kö ve tõ 14 na pon be lül, de min den eset ben a gaz da ság el ha gyá sa elõtt e ren de let elõ írásaival össz hang ban meg kell je löl ni, és nyil ván tar tás ba kell ven ni. 4. A to vább tar tás ra meg ha gyott ál la tot a 21/2004/EK ren - de let 4. cikk (2) be kez dés a) és b) pont já ban fog lal tak sze - rint az aláb bi je lö lés sel kell el lát ni: a) min den juh egyed nek bele kell te to vál ni a jobb fü lé - be a fül szám elõ ta got, a bal fü lé be a hasz ná la ti szá mot. Min den egyed jobb fü lé be bele kell he lyez ni az Út mu ta tó - ban meg ha tá ro zott fül jel zõt, amely tar tal maz za az or szág je lét, az egye di szá mot és az or szág je let ki vé ve az egye di szám mal meg egye zõ vo nal kó dot;

6 3352 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám b) min den kecs ke egye det úgy kell meg je löl ni, hogy a jobb fü lé be az egye di szám elsõ öt, a bal fü lé be pe dig a má - so dik öt szám je gyét kell te to vál ni. A rö vid fülû kecs ke ese - té ben a 10 je gyû szá mot a fa rok ré pá ba kell te to vál ni. A te - to vá lás sal egy ide jû leg min den egyed jobb fü lé be kell he - lyez ni azt az Út mu ta tó ban meg ha tá ro zott fül jel zõt, amely az elõb bi vel azo nos 10 je gyû szám mel lett tar tal maz za az or szág je lét, va la mint az or szág je let ki vé ve a tel jes egye di szám mal meg egye zõ vo nal kó dot. 7. Ha az ál lat fü lé bõl a fül jel zõ ki e sett, vagy olyan mér ték - ben ká ro so dott, hogy a raj ta lévõ fel irat nem ol vas ha tó, annak pót lá sá ról, illetve cse ré jé rõl az ál lat tar tó nak a le he tõ leg ha ma rabb, de leg ké sõbb az ál lat ér té ke sí té sé ig, illetve a lel tár idõ pont já ig gon dos kod nia kell. A fül jel zõt az Út mu - ta tó ban le ír tak sze rint el fo ga dott bár mi lyen tí pus sal le het pó tol ni. 5. (1) Az ál la tok meg je lö lé sét csak e fel adat el lá tá sá ra jo - go sult sze mély, így a) a 3. (1) bekezdés a) pont sze rin ti je lö lést az ál lat - tar tó, illetve az ál ta la meg bí zott sze mély, b) a 4. sze rin ti je lö lést ki zá ró lag a te rü le ti fe le lõs, c) ál lat egész ség ügyi in téz ke dés és a har ma dik or szág - ból im por tált ál lat ese té ben az Ál lo más ál tal meg bí zott sze mély vé gez he ti. (2) Az ál la tok je lö lé sé nek el vég zé sé ért, illetve el vé gez - te té sé ért az ál lat tar tó fe le lõs. 6. (1) Az OMMI a 3. és 4. sze rin ti je lö lés hez hasz nált fül - jel zõk mi nõ sé gé re és a fül jel zõ igény lé sé re vo nat ko zó kö - ve tel mé nye ket a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi - nisz té rium (a továb biak ban: FVM) hi va ta los lap já ban te szi köz zé. (2) A köz zé té tel alap ján a gyár tók ál tal be nyúj tott fül jel - zõk mi nõ sé gét és a gyár tó val szem ben tá masz tott fel té te - lek meg lé tét az OMMI a meg hir de tett fel té te lek sze rint fül jel zõ teszt ke re té ben meg vizs gál ja. (3) Az el fo ga dott fül jel zõ tí pu so kat és azok gyár tó i nak lis tá ját az OMMI az FVM hi va ta los lap já ban te szi köz zé. Er rõl az OMMI a tesz tet kö ve tõ 30 na pon be lül in téz ke dik. (4) Az ál la tok je lö lé sé re ki zá ró lag az el fo ga dott fül jel - zõk igé nyel he tõk. (5) A fül jel zõk és be he lye zõ esz kö zök igény lé sé nek mód ját az Út mu ta tó tar tal maz za. (6) A fül jel zõk csak ab ban a te nyé szet ben hasz nál ha tók fel, aho va azo kat az OMMI ki ad ta, ki vé ve a kecs ke ese té - ben a te rü le ti fe le lõs ál tal kez de mé nye zett olyan át he lye - zést, amely hez az OMMI hoz zá já rult. (7) Az a fül jel zõ, ame lyet nem e ren de let elõ írásai sze - rint ál lí tot tak elõ és sze rez tek be, nem te kint he tõ e ren de let sze rin ti je lö lés nek, és az e ren de let sze rin ti je lö lés cél já ból for ga lom ba ho za ta la és fel hasz ná lá sa ti los. (8) Fül jel zõt ál lat ból ki ven ni, más ál lat nál újra fel hasz - nál ni ti los. Tenyészetek kialakítása 8. (1) Az ál lat tar tó a te nyé szet lé te sí té sét, meg szün te té sét vagy ada ta i nak vál to zá sát kö ve tõ 20 na pon be lül kö te les be je len te ni a) áru ter me lõ és ke res ke dõ te nyé szet ese tén a te nyé szet he lye sze rint ille té kes te rü le ti fe le lõs nek; b) vá gó híd, ka ran tén, mes ter sé ges ter mé ke nyí tõ ál lo - más, piac, ra ko dó-, gyûj tõ ál lo más és ál lat ki ál lí tás ese tén a te nyé szet he lye sze rint ille té kes Ál lo más meg bí zott já nak. (2) Az Ál lat egész ség ügyi Sza bály zat sze rin ti nagy lét - szá mú ál lat tar tó te lep ese tén a be je len tés hez a te nyé szet he lye sze rint ille té kes Ál lo más el len jegy zé se szük sé ges. (3) A te rü le ti fe le lõs, illetve az Ál lo más meg bí zott ja a ré szé re be je len tett ada to kat 10 na pon be lül be je len ti az or - szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ba. (4) Az ál lat tar tó ké rel mé re és fe le lõs sé gé re egy te nyé - szet ként le het nyil ván tar ta ni az olyan gaz da sá go kat, ame - lyek leg fel jebb har minc ki lo mé te res tá vol ság ban van nak és ál lat egész ség ügyi szem pont ból azo nos mi nõ sí té sû ek. Az adott te nyé szet hez tar to zó gaz da sá go kat a te rü le ti fe le - lõ sök nek az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ba külön - külön kell be je len te nie. Az ál lat tar tó nak az ál la tok te nyé - sze ten be lül tör té nõ moz ga tá sá ról nap ra kész nyil ván tar tást kell ve zet nie. A tenyészetben vezetett nyilvántartás szabályai 9. (1) Az ál lat tar tó a te nyé szet ben ta lál ha tó ál la tok ról fa - jon ként nap ra kész nyil ván tar tást (a továb biak ban: ál lo - mány-nyil ván tar tót) kö te les ve zet ni. (2) Az ál lo mány-nyil ván tar tó nak a 21/2004/EK ren de - let Mel lék le té nek B. sza ka szá ban fog lal ta kon kí vül tar tal - maz nia kell: a) az in du ló anya juh, illetve -kecs ke, te nyész kos, illetve -bak (apa ál lat), te nyész jer ke, nö ven dék jer ke bá - rány, te nyész gö dö lye, gida, nö ven dék kos, illetve -bak és ivar ta la ní tott kos, illetve bak lét szá mát;

7 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3353 b) a be szer zett ál la tok lét szá mát, az a) pont sze rint ne - men ként és kor cso por ton ként, a vá sár lás ide jét, az el adó te nyé szet kód ját; c) a szü le tett ál la tok lét szá mát; d) a sza po rí tás ra, illetve te nyész tés re be ál lí tott ál la tok szá mát; e) a ki adott ál la tok lét szá mát az a) pont sze rint, az el - szál lí tás idõ pont ját, a cél ál lo más te nyé szet kód ját, vagy a cél te nyé szet cí mét, ál lat tar tó já nak ne vét; f) a ki e sett (el hul lott, le vá gott) bá rá nyok és gi dák lét - szá mát, a ki esés idõ pont ját. (3) Az ál lat tar tó nak ren del kez nie kell: a) a je lö lés re fel hasz nál ha tó fül szá mok lis tá já val, ame - lyen fel kell tün tet ni a je lö lés idõ pont ját (év, hó) min den fül jel zõ ese té ben, b) az ál la tok ENAR-szá mát tar tal ma zó lis tá val, c) az ál la tok szál lí tá si do ku men tu ma i val. (4) A (3) be kez dés sze rin ti do ku men tu mok az ál lo - mány-nyil ván tar tó mel lék le tét ké pe zik. (5) A lét szám vál to zás sal kap cso la tos egye di ada to kat az ál la tok ENAR-szá mát tar tal ma zó lis tán és a je lö lés re fel - hasz nál ha tó fül szám lis tán, va la mint az ál lo mány-nyil ván - tar tó ban lét szám sze rint kell be je gyez ni. (6) Az ál lat tar tó ré szé re az ál lo mány-nyil ván tar tó nyom tat vá nyát a te rü le ti fe le lõs biz to sít ja. A nyil ván tar tás elekt ro ni ku san is ve zet he tõ, amennyi ben az a nyom tat - vány nak meg fe le lõ for má ban ki nyom tat ha tó. (7) Az ál lo mány-nyil ván tar tót a mel lék le te i vel együtt az ál lat tar tó 3 évig kö te les meg õriz ni a hely szí nen és az el len - õr zést vég zõ ille té kes ha tó ság ré szé re be mu tat ni. Az ille té - kes ha tó ság el len õr zé se a 21/2004/EK ren de let Mel lék le - té nek B. sza ka szá ban meg ha tá ro zott ada tok ra ter jed ki. Állományleltár 10. Az ál lat tar tó a te rü le ti fe le lõs köz re mû kö dé sé vel éven te egy szer lel tárt ké szít, amely ki ter jed: a) az ál lo mány-nyil ván tar tó lét szám ada ta i nak zá rá sá ra a 9. (2) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás alap ján, illetve nyi tá sá ra a lel tár ada tok alap ján, b) a te nyé szet ben ta lál ha tó je lölt egye dek fül szám sze - rin ti lel tá rá ra, c) a je lö lés re fel nem hasz nált fül jel zõk ENAR-szám sze rin ti lel tá rá ra, d) a je lölt egye dek ki esé sé nek, va la mint a ki esés oká - nak rög zí té sé re az ál lo mány-nyil ván tar tó ada tai alap ján, e) az ál lo mány lét szá má ra, kor és hasz no sí tá si cso por - tok sze rint, f) az ál lo mány-nyil ván tar tó 9. (3) be kez dés a) és b) pont ja sze rin ti lis tá i nak fris sí té sé re, g) a te nyé sze tek kö zöt ti ál lat moz gás sal kap cso la tos do - ku men tu mok el len õr zé sé re és át ve ze té sé re az állomány - nyilvántartóba. Országon belüli állatszállítási dokumentum szállítólevél 11. (1) Az ál la to kat az or szá gon be lül két te nyé szet kö zöt ti szál lí tá suk ese tén az e ren de let mel lék le te sze rin ti szál lí tó - le vél lel kell kí sér ni. (2) A szál lí tó le vél nek a 21/2004/EK ren de let Mel lék le - té nek C. 1 sza ka szá ban fog lal ta kon kí vül tar tal maz nia kell az ál la tok ENAR-szá mát az Út mu ta tó sze rint. (3) Az ál lat tar tó ré szé re a szál lí tó le vél nyom tat ványt a te rü le ti fe le lõs biz to sít ja. (4) A szál lí tó le ve let öt pél dány ban kell ki töl te ni, amely - bõl ket tõ ma rad a szál lí tást in dí tó ál lat tar tó nál, ket tõ pél - dány a szál lít mányt kí sé ri, egy pél dány az ál lat egész ség - ügyi iga zo lást ki ál lí tó ál lat or vos nál ma rad. Egy pél dányt az in dí tó te nyé szet, egy pél dányt a fo ga dó te nyé szet hét na pon be lül az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ré szé re kö te les meg kül de ni. (5) A szál lí tó le vél ál lat egész ség ügyi iga zo lás ré szé nek ki töl té sé re ha a jog sza bály más ként nem ren del ke zik a ha tó sá gi ál lat or vos jo go sult, a te nyé sze tet el lá tó ál lat or vos ál tal ki töl tött iga zo lás alap ján. (6) A szál lí tó le ve let az ál lat tar tó há rom évig kö te les meg õriz ni, és az el len õr zést vég zõ ille té kes ha tó ság ré szé - re be mu tat ni. (7) Az or szá got el ha gyó ál lat ról az in dí tó te nyé szet ben az Út mu ta tó elõ írásainak meg fele lõen a szál lí tó le vél 1 7. sza ka sza it kell ki ál lí ta ni. A szál lí tó le vél egy pél dá - nyát a (4) be kez dés sze rint kell az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ré szé re meg kül de ni, egy pél dá nyát az in dí tó tenyészetnek kell meg õriz ni. Országos számítógépes adatbázis 12. (1) Az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zist a 21/2004/EK ren de let 7. és 8. cikk sza bá lyai sze rint mû kö - dõ köz pon ti nyil ván tar tást az OMMI ke ze li. (2) Az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ban kö te le zõ en nyil ván tar tott ada tok kö rét a 21/2004/EK ren de let Mel lék - le té nek D. sza ka sza ha tá roz za meg. Az OMMI kö te les a hoz zá meg kül dött ada to kat hét mun ka na pon be lül az országos szá mí tó gé pes adat bá zis ban rög zí te ni.

8 3354 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám (3) Az ál lat tar tó ada ta it a kü lön jog sza bály sze rin ti ügy - fél re gisz ter ben az MVH ke ze li. Az ál lat tar tó nak a te nyé - sze te nyil ván tar tás ba vé te lé hez az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ré szé re meg kell ad nia a re giszt rá ci ós szá mát. A juh és kecske ENAR mûködtetésében részt vevõ szervezetek feladatai és kötelezettségei 13. A juh és kecs ke ENAR mû köd te té sé vel kap cso lat ban az OMMI fel ada tai és kö te les sé gei: a) el lát ja az ENAR mû köd te té sé vel, fej lesz té sé vel kap - cso la tos fel ada to kat, mely nek so rán együtt mû kö dik az ál - lam i ál lat egész ség ügyi szol gá lat tal, az MVH-val, az MJSz-szel és az MKSz-szel; b) el lát ja az in for má ci ók biz ton sá gos köz pon ti tá ro lá - sá val, az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis mû köd te té sé vel össze füg gõ va la mennyi fel ada tot; c) gon dos ko dik ar ról, hogy a jo go sult fel hasz ná lók az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ból igény sze rint hi te les in for má ci ó hoz jus sa nak; d) ki ad ja a te nyé szet kó do kat, a gaz da ság kód ját és az ENAR-szá mot; e) el vég zi a 6. sze rin ti fül jel zõ tesz te ket és köz zé te szi az el fo ga dott fül jel zõ tí pu so kat; f) meg kül di elekt ro ni kus úton a ki adott, le gyár tan dó fül szá mok lis tá ját az ille té kes gyár tó nak, va la mint az MJSz és az MKSz ré szé re; g) el ké szí ti és ki ad ja az ENAR el já rás sal kap cso la tos Út mu ta tót. 14. A juh és kecs ke ENAR mû köd te té se ke re té ben az Ál lo - más fel ada tai és kö te les sé gei: a) kar ban tart ja a te nyé sze tek ál lat egész ség ügyi stá tu sá - ra vo nat ko zó ada to kat; b) az e ren de let sze rint je lö let len ál la tok je lö lé sé re, illetve je löl te té sé re az ál lat tar tót fel szó lít ja, je lö lõ esz köz hi á nyá ban az e cél ra rend sze re sí tett fül jel zõ vel el vé gez te - ti, va la mint for gal mi kor lá to zást ren del el, és azt fenn tart ja a kü lön jog sza bály sze rint az egyes fer tõ zõ be teg sé gek ki - zá rá sá ra irá nyuló vizs gá la tok ked ve zõ ered mé nyé ig; c) ha a vá gó hi dat fel ügye lõ ha tó sá gi ál lat or vos je len - tést tesz a 17. (2) be kez dés d) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben, írás ban fel szó lít ja a vá gó hi dat a 16. -ban fog lal - tak vég re haj tá sá ra, a hi á nyos sá gok pót lá sá ra rö vid, leg fel - jebb 30 na pos ha tár idõt szab va. Ha a vá gó híd a fel szó lí tás - nak nem tesz ele get, az Ál lo más ja va sol hat ja az FVM-nek az üzem re giszt rá ci ós szá má nak nyil ván tar tás ból való tör - lését; d) a har ma dik or szág ból be ér ke zett ál la tok je lö lé sét az elõ írt ál lat egész ség ügyi vizs gá la tok el vég zé sét kö ve tõ 14 na pon be lül az e cél ra rend sze re sí tett je lö lõ kész le té vel el vé gez tet ni. E je lö lé sért a kü lön jog sza bály ban meg ha tá - ro zott dí jat kell fi zet ni. 15. A juh, illetve kecs ke ENAR mû köd te té se ke re té ben az MJSz, illetve az MKSz fel ada ta és kö te les sé ge: a) köz re mû köd nek az OM MI-val az ENAR fej lesz té sé - vel és az Út mu ta tó ki ala kí tá sá val kap cso la tos fel ada tok el - lá tá sá ban; b) ki ala kít ják az ENAR te rü le ti szer ve ze ti egy sé ge it; c) meg szer ve zik és irá nyít ják a b) pont sze rin ti egy sé - gek mû kö dé sét; d) meg bíz zák, fel ügye lik, el len õr zik és to vább kép zik a te rü le ti fe le lõ sö ket; e) gon dos kod nak az ál lo mány- és egyed nyil ván tar tás - hoz és je lö lés hez szük sé ges bi zony la tok ról és esz kö zök - rõl, szál lí tó le vél rõl; f) a gaz dál ko dó kat tá jé koz tat ják az ál la tok je lö lé sé vel és nyil ván tar tá sá val kap cso la tos elõ írásokról. 16. A juh és kecs ke ENAR mû köd te té se ke re té ben a vá gó - híd üze mel te tõ jé nek fel ada ta és kö te les sé ge: a) biz to sí ta ni, hogy az e ren de let sze rin ti azo no sí tó val nem ren del ke zõ vagy ol vas ha tat lan fül jel zõ vel el lá tott ál - la tok a b) pont ban írt ki vé tel lel vá gás ra ne kerülhes - senek; b) biz to sí ta ni az ál lat egész ség ügyi elõ írások be tar tá sá - val azok nak az ál la tok nak a le vá gá sát a kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott el len õr zé sek el vég zé sét kö ve tõ öt mun ka na pon be lül, ame lye ket har ma dik or szág ból hoz - tak be, és nem az e ren de let ben elõ ír tak sze rint je löl tek meg; c) nyil ván tar tást ve zet ni a vá gó hí don le vá gott ál la tok - ról, amely tar tal maz za az ál la tok je lö lé sét (ENAR-szá mát) és le vá gá suk idõ pont ját; d) kö zöl ni a be szál lí tott ál la tok azo no sí tó it és a vá gás idõ pont ját elekt ro ni kus úton, vagy en nek hi á nyá ban a szál - lí tó le vél lel hét na pon be lül az or szá gos szá mí tó gé pes adat - bá zis ré szé re az Út mu ta tó elõ írásai sze rint; e) gon dos kod ni a le vá gott ál la tok fül jel zõ i nek új ra fel - hasz ná lás ra al kal mat lan ná té te lé rõl. 17. (1) A juh és kecs ke ENAR mû köd te té se ke re té ben a vá - gó hi dat fel ügye lõ ha tó sá gi ál lat or vos fel ada ta és kö te les - sé ge:

9 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3355 a) el len õriz ni a vá gó híd ra ér ke zett ál la tok e ren de let ál - tal elõ írt meg je lö lé sét; b) el len õriz ni az elõ írt kí sé rõ do ku men tu mok hi ány ta - lan meg lé tét és tar tal muk elõ írásoknak való meg fe le lõ sé - gét; c) el len õriz ni a 16. -ban fog lal tak meg tar tá sát. (2) A vá gó hi dat ellen õr zõ ha tó sá gi ál lat or vos in téz ke - dé sei: a) ha az ál lat je lö lés hi á nyá ban nem azo no sít ha tó, kö te - les az ál lat vá gá sát meg til ta ni, to váb bá a ke rü le ti fõ ál lat or - vos nak az ese tet je len te ni, aki az azo no sít ha tat lan ál lat ál - lam i kár ta la ní tás nél kül tör té nõ le ölé sét ren de li el; b) az elõ írt kí sé rõ do ku men tu mok hi á nyá ban vagy ha azok nem meg fe le lõ ek, kö te les az ál la tok vá gá sát meg til ta - ni a hi ány zó kí sé rõ do ku men tu mok pót lá sá ig vagy ki ja ví - tá sá ig, amely re leg fel jebb 72 óra áll ren del ke zés re; c) ha a b) pont ban le írt eset ben a pót lás vagy a ki ja ví tás nem tör té nik meg 72 órán be lül, kö te les je len tést ten ni a ke rü le ti fõ ál lat or vos nak, aki az a) pont ban elõ ír tak sze rint jár el; d) ha azt ta pasz tal ja, hogy a 16. -ban elõ ír ta kat nem tart ják be, kö te les az Ál lo más nak er rõl je len tést ten ni. 18. (1) A bel föl dön szál lí tan dó ál la tok ese tén, a szál lí tást kü lön jog sza bály sze rint fel ügye lõ ál lat or vos kö te les: a) a szál lí tás ra ke rü lõ ál la tok e ren de let sze rin ti je - lö lé sét el len õriz ni; b) a szál lí tó le ve let el len õriz ni és vo nat ko zó ré sze it ki - töl te ni, alá írá sá val és pe csét jé vel el lát ni; c) hi á nyos ság ese tén a szál lí tást meg til ta ni vagy a fel té - te lek tel je sí té sé ig fel füg gesz te ni. (2) A kül föld re szál lí tan dó ál la tok be ra ká sa kor a fel - ügye lõ ille té kes ál lat or vos kö te les: a) az ex port ra és a ki szál lí tás ra ke rü lõ ál la tok e ren de - let sze rin ti je lö lé sét el len õriz ni; b) a kü lön jog sza bály sze rint el jár ni; c) a szál lí tó le vé len az ex port vagy a ki szál lí tás té nyét alá írás sal iga zol ni; d) hi á nyos ság ese tén a be ra kást meg til ta ni vagy a fel té - te lek tel je sí té sé ig fel füg gesz te ni. 19. Az ál lat tar tó kö te les: a) új te nyé szet lé te sí té sét vagy a te nyé szet meg szün te - té sét, to váb bá a te nyé szet ada ta i ban be kö vet ke zett vál to - zá so kat a vál to zás tól szá mí tott 20 na pon be lül a te rü le ti fe - le lõs, illetve az Ál lo más meg bí zott ja ré szé re az Út mu ta tó elõ írásai sze rint be je len te ni; b) a te nyé sze té ben lévõ ál la tok meg je lö lé sé rõl, a ki - esett, az el ve szett vagy ol vas ha tat lan ná vált fül jel zõk pót - lá sá ról e ren de let sza bá lya i nak meg tar tá sá val sa ját költ sé - gén gon dos kod ni; c) a te nyé sze té ben lévõ ál la tok 3. (1) bekezdés a) pont sze rin ti je lö lé sé hez szük sé ges esz kö zö ket, fül jel zõ ket és a 4. sze rin ti je lö lé sé hez szük sé ges fül jel zõ ket az Út mu ta tó elõ írásai sze rint be sze rez ni; d) az e ren de let sze rint szük sé ges in for má ci ó kat, illet - ve ada to kat a te rü le ti fe le lõs nek, to váb bá az el len õr zést vég zõ ille té kes ha tó ság kép vi se lõ i nek ren del ke zé sé re bo - csá ta ni; e) a fül jel zõk el tá vo lí tá sát, azok meg ron gá lá sát, illetve ol vas ha tat lan ná té te lét meg aka dá lyoz ni; f) a te nyé szet ben lévõ, az on nan ki adott és oda ér ke zett ál la tok ENAR-szá ma i ról nap ra kész nyil ván tar tást ve zet ni, és azt a te rü le ti fe le lõs nek, va la mint az el len õr zést vég zõ - nek ké rés re ren del ke zés re bo csá ta ni; g) gon dos kod ni ar ról, hogy a te nyé sze te ren del ke zé sé - re bo csá tott fül jel zõt más te nyé szet ben ne hasz nál has sák fel; h) a te nyé sze te ál lo má nyá ban be kö vet ke zett vál to zá - sok (sza po ro dás, el hul lás, más ál lat tar tó ré szé re tör té nõ át - adás, vá gó híd ra vagy ex port ra tör té nõ szál lí tás stb.) ese tén a ren de let elõ írásai sze rint szük sé ges in téz ke dé se ket meg - ten ni; i) éven te a lel tár le bo nyo lí tá sá nak fel té te le it biz to sí ta - ni, azt a te rü le ti fe le lõs köz re mû kö dé sé vel el vé gez ni. 20. A te rü le ti fe le lõs kö te les: a) te nyé sze tek, gaz da sá gok ada ta it, és azok ban be kö - vet ke zett vál to zá so kat be gyûj te ni és azok ada ta it a 8. -ban fog lal tak sze rint az or szá gos szá mí tó gé pes adat - bá zis ré szé re meg kül de ni; b) az ál lat tar tó igény lé se alap ján gon dos kod ni az ál la - tok meg je lö lé sé hez szük sé ges esz kö zök és fül jel zõk rend - sze res vagy so ron kí vü li meg ren de lé sé nek to váb bí tá sá ról annak ér de ké ben, hogy a je lö lés re az e ren de let sze rint meg ha tá ro zott idõn be lül sor ke rül hes sen; c) a to vább tar tás ra meg ha gyott ál la tok 4. sze rin ti je - lö lé sét el vé gez ni, és er rõl iga zo lást ki ad ni az ál lat tar tó ré - szé re; d) ál la tok ENAR-szá mát tar tal ma zó lis tát ki ad ni és a szük sé ges nyom tat vá nyo kat át ad ni az ál lat tar tó ré szé re; e) a lel tár ada to kat és a te nyész té si ese mé nyek kel kap - cso la tos ál lo mány vál to zá si ada to kat a te nyész tõk tõl be - gyûj te ni, és az ada to kat az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá - zis nak elekt ro ni kus úton meg kül de ni;

10 3356 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám f) az ál lat tar tó nál éven te egy al ka lom mal az ál lo mány lel tár el vég zé sé ben köz re mû köd ni, azt fel ügyel ni, és az ar - ról ké szült je len tést az or szá gos szá mí tó gé pes adat bá zis ré szé re elekt ro ni ku san át ad ni; g) az e ren de let be nem tar tá sá val kap cso la tos in for má - ci ó kat az Ál lo más sal kö zöl ni. 21. (1) Az e ren de let ben elõ írt fel ada tok vég re haj tá sá nak el - len õr zé sét az pont ja sze rin ti ha tó ság vég zi. Az Ál lo - más és az MVH az ellen õr zés vég zé sé re kü lön-kü lön és együt te sen is jo go sult. Az el len õr zé sek rész le tes szabá - lyait és az al kal ma zan dó szank ci ó kat az Euró pai Bi zott ság vo nat ko zó ren del ke zé sei alap ján a föld mû ve lés ügyi és vi - dék fej lesz té si mi nisz ter ha tá roz za meg. (2) A 21/2004/EK ren de let 4. cik ké nek (8) be kez dé se, 5. cik ké nek (6) be kez dé se, va la mint 11. cik ké nek (1) be - kez dé se sze rin ti tá jé koz ta tá si kö te le zett sé get az FVM tel - je sí ti. Záró rendelkezések 22. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel jú li us 9-én lép ha tály ba. (2) A 6. (1) és (2) be kez dé se a ren de let ki hir de té sét kö - ve tõ 15. na pon lép ha tály ba. Az OMMI ha la dék ta la nul kö - te les in téz ked ni a) e ren de let hatályba lépése elõtt le foly ta tott fül jel zõ vizs gá lat ered mé nyé nek, és b) a 6. (1) be kez dés sze rin ti kö ve tel mé nyek nek az FVM hi va ta los lap já ban tör té nõ köz zé té te lé rõl. (3) E ren de let a juh- és kecs ke fé lék azo no sí tá si és nyil - ván tar tá si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról, va la mint az 1782/2003/EK ren de let, to váb bá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irány elv mó do sí tá sá ról szóló, de cem - ber 17-i 21/2004/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg. 23. (1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) az egyes ál lat fa jok egye de i nek Egy sé ges Nyil ván - tar tá si és Azo no sí tá si Rend sze ré rõl szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 2. (1) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A lo va kat egye di leg, hasz no sí tá si mód tól függet - lenül, tar tó san meg kell je löl ni, és nyil ván tar tás ba kell ven ni. b) az R. 35. l) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: l) A vá gás ra ér té ke sí tett ál lat ese té ben a tu laj do nos iga - zo ló be tét la pot az OMMI ré szé re 8 na pon be lül megkül - deni, c) Az R. 35/B. (3) be kez dés he lyé be a kö vet ke zõ lép: (3) A kül föld re vá gá si cél lal ki szál lí tott lo vat a szál lí tó - esz kö zön tör té nõ el he lye zés he lyé tõl ál lat egész ség ügyi iga zo lás sal és Ló út le vél lel le het szál lí ta ni. d) Az R. mel lék le te V. és VI. sza ka szá nak az Ol tá si nyil ván tar tás táb lá zat utol só osz lop fej lé cé nek szö veg e he - lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép: Nom en ca pi ta les, sig na tu re et ca chet du vé té ri na i re Name (prin ted), sig na tu re and stamp of ve te ri na ri an Az ál lat or vos neve (nyom ta tott be tû vel), alá írá sa és bé - lyeg zõ jé nek le nyo ma ta e) az R. mel lék le te VII. sza ka szá nak a La bo ra tó ri u mi egész ség ügyi vizs gá la tok táb lá zat utol só elõt ti osz lop fej - lé cé nek szö veg e he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép: La bo ra to i re of fi ci al d a naly se et ré fé ren ce du pré lé ve - ment Of fi ci al la bo ra to ry to which samp le is sent and re fe ren - ce of the samp le at the lab A min ta vizs gá la tát vég zõ hi va ta los la bo ra tó ri um neve és a min ta la bo ra tó ri u mi azo no sí tó ja f) az R. mel lék le te VII. sza ka szá nak a La bo ra tó ri u mi egész ség ügyi vizs gá la tok táb lá zat utol só osz lop fej lé cé nek szö veg e he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép: Nom en ca pi ta les, sig na tu re et ca chet du vé té ri na i re Name (prin ted), sig na tu re and stamp of ve te ri na ri an Az ál lat or vos neve (nyom ta tott be tû vel), alá írá sa és bé - lyeg zõ jé nek le nyo ma ta g) az R. 3. c) pont ja és a ai, va la mint az 52. (2) (4) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a marha - levél ki vál tá sá ról és ke ze lé sé rõl szóló 21/1996. (VII. 9.) FM ren de let 2. b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: [2. Az ál lat tar tó az aláb bi ese tek ben kö te les a tar tás, szer zés vagy el ide ge ní tés he lye sze rint ille té kes jegy zõ nél az ál lat tu laj don jo gá nak és for ga lom ké pes sé gé nek iga zo - lá sá ra az 1. (4) be kez dés e) pont já ban le írt Ló út le vél lel el lá tott ló ki vé te lé vel mar ha le ve let vál ta ni:] b) a zárt kö rül mé nyek kö zött te nyész tett, va don élõ, ha sí tott kör mû ha szon ál la tok (pl. vad disz nó, dám - vad, õz, szar vas, muf lon) ré szé re ko ruk ra való te kin tet nél kül, ha Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

11 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3357 Melléklet a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelethez

12 3358 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/68. szám III. rész HATÁROZATOK A Kormány ha tá ro za tai A Kormány 1052/2005. (V. 23.) Korm. határozata a közigazgatás teljesítményének növelését szolgáló rövid távú intézkedésekrõl és átalakításának középtávú feladatairól A Kormány az ügy fe lek ma ga sabb szín vo na lú ki szol gá - lá sát biz to sí tó, a kor sze rû esz kö zö ket és ve ze té si mód sze - re ket al kal ma zó, to váb bá az Euró pai Unió ál tal nyúj tott ér - ték több le tet ki hasz nál ni ké pes köz igaz ga tás meg te rem té - sé vel kí ván hoz zá já rul ni az or szág tár sa dal mi-gaz da sá gi ver seny ké pes sé gé nek a nö ve lé sé hez. E cé lok el éré se ér de - ké ben az aláb bi ha tá ro za tot hoz za: I. Ügyfél-elégedettség javítása 1. Meg kell te rem te ni a fel té te le ket a Köz igaz ga tá si Ügy fél szol gá la ti Kar ta or szá gos el ter jesz té sé hez. En nek ér de ké ben ja vas la tot kell ten ni az Or szá gos Kar ta szö ve gé - re, azt meg is mer tet ni a maj da ni al kal ma zók, az ér dek kép - vi se le ti szer vek és ci vil szer ve ze tek kö ré ben. A le foly ta tott mo dell kí sér le tek ta pasz ta la ta i ra tá masz kod va el kell ké - szí te ni a be ve ze tés ja va solt me net rend jét, meg kell ten ni az or szá gos el ter jesz tést se gí tõ szer ve zé si in téz ke dé se ket. Fe le lõs: bel ügy mi nisz ter Ha tár idõ: a me net rend el fo ga dá sá ra: jú ni us 30. az or szá gos be ve ze tést se gí tõ in téz ke dé sek meg ho za ta lá ra: november Szé les körû tá jé koz ta tó prog ra mot kell in dí ta ni az állampolgárok, az ál lam pol gá rok szer ve ze tei és a vál lal ko - zá sok szá má ra az õket érin tõ fõbb köz igaz ga tá si ügyek in - té zé sé rõl, kü lö nös te kin tet tel az elekt ro ni kus úton el ér he - tõ, kö zért he tõ és egy sze rû en ke zel he tõ szol gál ta tá sok ra (pl. ügyek le írá sa, el in té zés hez szük sé ges in for má ci ók meg adá sa, to váb bi in for má ci ók for rá sa, elõ ze tes idõ pont egyez te tés le he tõ sé ge stb.). Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter érin tett miniszterek Ha tár idõ: ja nu ár Be kell ve zet ni az ügy fél-elé ge dett ség rend sze res mé ré sét az ügy in té zés szín vo na lá nak fo lya ma tos ja ví tá sa ér de ké ben: a) A hi va ta li ügy in té zés sel kap cso la tos elé ge dett ség mé ré sé hez a már mû kö dõ mód sze re ket is fel hasz nál va mód szer ta ni út mu ta tót kell kidolgozni. Fe le lõs: bel ügy mi nisz ter Ha tár idõ: de cem ber 31. b) Rend sze re sen vizs gál ni kell az ál lam pol gá rok és a vál lal ko zá sok köz igaz ga tás sal kap cso la tos vé le mé nyét (köz igaz ga tá si barométer). Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter a bel ügy mi nisz ter, a gaz da sá gi és közle kedé si mi nisz ter, va la mint a pénz ügymi nisz ter bevonásával Ha tár idõ: ja nu ár 1-jé tõl éven te egy al ka lom mal II. A központi kormányzás teljesítményének növelése 1. Ja vas la tot kell ki dol goz ni a köz pon ti köz igaz ga tás - ban a stra té gi ai szem lé let meg erõ sí té sé re, a kor mány za ti ko or di ná ció erõ sí té sé re és a stra té gi ai ter ve zé si mód szer - tan el ter jesz té sé re. Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter euró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li miniszter Ha tár idõ: szep tem ber Ja vas la tot kell ké szí te ni az egy sze rûbb és ha té ko - nyab ban mû kö dõ köz pon ti köz igaz ga tá si struk tú ra ki ala - kí tá sá ra és a cél sze rû de cent ra li zá ci ó ra, kü lö nös te kin tet tel az or szá gos ha tás kö rû szer vek re, köz pon ti hi va ta lok ra és a köz pon ti köz igaz ga tá si szer vek nek alá ren delt te rü le ti (de - kon cent rált) szervekre, ideértve az ellenõrzési feladatokat ellátó szerveket is. Fe le lõs: de cent ra li zá ci ós kor mány biz tos igaz ság ügy -m inis zter (az el len õr zé si fel ada to kat el lá tó szervek tekintetében) Ha tár idõ: jú li us Elõ ter jesz tést kell be nyúj ta ni a jogi sza bá lyo zás mi - nõ ség nek fej lesz té sé vel össze füg gõ kor mány za ti fel ada - tok ról, a ha tás vizs gá la ti mód sze rek to váb bi al kal ma zá sá - ról. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter Ha tár idõ: jú ni us 30.

13 2005/68. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A bü rok rá cia csök ken té sé nek mód sze re it és mér té - két tar tal ma zó elõ ter jesz tést kell be nyúj ta ni a Kor mány - nak, fi gye lem mel az Euró pai Uni ó ban is ja va solt te her - csök ken té si mód sze rek át vé te lé re és a ha zai sa já tos sá gok - hoz il lesz té sé re. Fe le lõs: pénz ügy mi nisz ter igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ: a fel mé rés re: jú ni us 30. az elõ ter jesz tés be nyúj tá sá ra: szep tem ber Fel kell dol goz ni a köz igaz ga tá si tel je sít mény mé ré - sé nek nem zet kö zi mód szer ta nát, és ja vas la tot kell ten ni a ma gyar köz igaz ga tás ban al kal maz ha tó mu ta tó szám rend - szer re, a nem zet kö zi össze ha son lít ha tó ság biz to sí tá sá ra, az OECD ke re té ben fo lyó mun kák ered mé nye i nek hasz no - sí tá sá val. Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter bel ügy mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter Ha tár idõ: de cem ber 31. ha tó sá gi tanulmányát, illetve a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosítását. Fe le lõs: bel ügy mi nisz ter Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ miniszter Ha tár idõ: de cem ber A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló tör vény mó do sí - tá sok tól füg gõ en fe lül kell vizs gál ni a köz tiszt vi se lõi to - vább kép zé sek gya kor la tát annak ér de ké ben, hogy a kép zé - si igé nye ket át te kin tõ en ke zel ni ké pes, cé lok hoz kö tött kép zé si rend szer ala kul jon ki. A fe lül vizs gá lat ered mé nyei alapján javaslatot kell tenni a szükséges korrekciókra. Fe le lõs: a köz tiszt vi se lõi to vább kép zé sek te kin te té - ben: bel ügy mi nisz ter a fõ tiszt vi se lõi to vább kép zé sek te kin te té - ben: Mi nisz ter el nö ki Hivatalt vezetõ miniszter Ha tár idõ: a fe lül vizs gá lat el vég zé sé re: de cember 31. a ja vas lat ki dol go zá sá ra: március 31. III. A közigazgatás személyi feltételeinek fejlesztése 1. Ki kell dol goz ni a Kormány kö zép tá vú hu mán po li ti - kai stra té gi á ját. Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter bel ügy mi nisz ter Ha tár idõ: ok tó ber A köz tiszt vi se lõi kar mi nõ sé gi után pót lá sá nak biz to - sí tá sa, a kar ba tör té nõ be ju tás nyil vá nos sá gá nak nö ve lé se, to váb bá a cél tu da tos be lép te té si po li ti ka al kal ma zá sa ér de - ké ben ja vas la tot kell ki dol goz ni a köz pon ti köz igaz ga tá si szer vek re ki ter je dõ en ver seny vizs ga be ve ze té sé re. El kell ké szí te ni a köz pon ti ver seny vizs ga-rend szer meg va ló sít - IV. A középtávú program végrehajtása A Kormány fel hív ja a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz tert, hogy az érin tett mi nisz te rek be vo ná sá val mér je fel az egyes pro jek tek évi for rás igé nyét, és a pénz - ügy mi nisz ter rel egyez tet ve te gyen ja vas la tot a szükséges forrás biztosítására. Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter érin tett miniszterek Ha tár idõ: a 2006 évi költ ség ve tés elõ ké szí té sé vel össz hang ban: ok tó ber 31. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök