MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU a nem nemesfémek fenntartható európai iparának fejlesztéséről

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság MUNKADOKUMENTUM a nem nemesfémek fenntartható európai iparának fejlesztéséről Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Előadó: Edouard Martin DT\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 Időközi jelentés Ez a jelentés a vállalkozások vezetőségével és a munkavállalói szakszervezetekkel, valamint a regionális hatóságokkal a helyszíni látogatásaink alkalmával folytatott viták során felmerült javaslatok és értékelő munka eredménye. Köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik lehetővé tették ezeket a látogatásokat. Bevezetés Az Európai Unió országaiban a gyárbezárások következtében 2008-ban több mint 40 megatonna acélgyártó kapacitás veszett el és közvetlen és közvetett munkahely szűnt meg. Ez a veszteség a kereslet visszaesésének eredménye, amely 2014-ben 40 MT-val kevesebb a 2007-es keresletnél. Az európai alumíniumgyárak egymás után történő bezárása nem az alumínium iránti európai kereslet csökkenésének, hanem a villamosenergia-árak emelkedésének, illetve egyre fokozódó volatilitásának következménye. Acél és alumínium, a fémalapanyag-ipar két olyan ága, amelyek példa nélküli beruházási válsággal néznek szembe. I. A fémalapanyag-ipar: elsődleges és stratégiai szükséglet Európa számára Európa hiányt szenved a legtöbb fémalapanyag tekintetében, mert kitermelése az elsődleges ásványok és fémek tekintetében nem elégséges, másodlagos forrásait pedig nem használja ki kellőképpen A másodlagos fémek hasznosítását versenyképes körkörös gazdaságként kell fejleszteni, de sem minőségében, sem mennyiségében nem képes kielégíteni az európai gazdaságok fémalapanyag-igényét. Ez különösen igaz az energetikai átállás esetében, mivel a fémalapanyagok elengedhetetlen elemei az átálláshoz szükséges új technológiáknak A fémalapanyagok: magasan képzett munkaerőt igénylő iparág Mint ahogyan azt az ágazati szociális partnerek is elismerik, a mai, modern acéliparban a kibocsátással és az energiával kapcsolatos kérdések fontosabbak, mint a munkaerő ára a beruházással kapcsolatos arbitrázsok során. II. Kulcsfontosságú az alkalmazottakat és a környező területeken élő lakosságot érő környezeti és egészségügyi hatások minimálisra csökkentése Az európai fémalapanyag-iparnak példát kell mutatnia a környezetvédelem terén, minimálisra csökkentve az ipar mind a dolgozókat, mind a környező területeken élő lakosságot érő hatását. Csak ezen az alapon és ezzel a feltétellel fejlődhet ki fenntartható fémalapanyag-ipar Európában. PE v /5 DT\ doc

3 Megfontolandó a legérzékenyebb és stratégiai szempontból legfontosabb vállalkozások irányításának megnyitása a területi szinten reprezentatív belső és külső érdekelt felek előtt. III. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem mindenek felett álló szükségessége 3-1 : A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszköze Európában és azon túl A szénpiac 2005-ben való létrehozása (2003/87/EK irányelv) egybeesik az éghajlatváltozás elleni offenzív küzdelemre irányuló stratégiának az Európai Unió általi megvalósításával, melynek során a beruházások csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátásokat. Ez a forgatókönyv végül számos okból nem valósult meg, sőt, a kvóták nagylelkű, térítésmentes kiosztása ellenére éppen a kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos fenyegetések növekedtek meg. Ezért a határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés tűnik megfelelő eszköznek két probléma elkerülésére: - A kvóták térítésmentes kiosztása, amelyek a CO2 piaci árának emelkedésével egyre nagyobb költségekkel járnak. - Míg nem kerül sor nemzetközi megállapodás aláírására, az energiaintenzív iparágak számára előírt kibocsátási jogok kötelező jellegének elhagyása. Az európai energiaintenzív iparágak mindkét esetben felhagynának az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel. IV. A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés engedélyezése az európai és Európán kívüli termelők közti, a belső piacon és a kivitel terén folytatott verseny kiegyenlítését, torzulásmentessé tételét jelentené. - A behozatalok esetében az európai termelők számára előírt, a kibocsátási jogok vásárlására vonatkozó szabályok alkalmazása a szénpiacon, az importált termékek szénlábnyomára vonatkozó vámáru-nyilatkozat alapján; - Mentesítve a kiviteleket a CO2 kibocsátási jogok vásárlása alól. A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés alkalmazási köre azonos volna a jelenlegi kibocsátási jogokéval. 4-1 A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés nem adó 4-2 A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés nem kereskedelmi akadály és nem protekcionista intézkedés A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedésnek az a célja, hogy az importőröket és az európai termelőket ugyanazon, az Európában értékesített áruk vonatkozásában érvényben lévő szén-dioxid-kibocsátási normák tiszteletbe tartására kötelezze. A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés a világszínvonalú közegészségügy védelmét szolgáló intézkedésként jogszerű, összhangban az európai országoknak a WTO előtt tett DT\ doc 3/5 PE v01-00

4 kötelezettségvállalásaival (GATT XX. cikk). 4-3 A közvetett kibocsátások kompenzációja : az európai országok közti tisztességtelen verseny Az Európai Bizottság, a villamosenergia-árak a villamosenergia-termelők által fizetett széndioxid-kibocsátási jogok következtében való emelkedése miatt kialakult verseny tisztességtelen voltát elismerve engedélyezte a nemzeti állami hatóságok általi kompenzációt (közlemény SWD (2012). Így például Spanyolország 3 éven keresztül ( ) évi 5 millió eurót szán erre az intézkedésre, míg Németország ugyanerre az időszakra 756 millió eurót irányoz elő erre a célra. A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés lehetővé teszi, hogy eltekintsenek a közvetett kibocsátások kompenzációjától, és ehelyett fellépjenek a kibocsátásáthelyezés ellen, amely az intézkedés elsődleges célja. Mivel a kompenzáció átmeneti intézkedésként született, mértékének gyorsan csökkennie kell, és azt mindenekelőtt európai szinten kell végrehajtani, hogy ne idézzen elő versenytorzulást az európai termelők között. 4-5 : A kibocsátásáthelyezés megelőzése a vertikum figyelembevétele révén A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedésnek valamennyi, az ásványok és a fémek közti köztes termékre, így a kokszra is ki kell terjednie, melyek esetében a behozatali forráshoz való delokalizáció kibocsátásáthelyezést jelent. 4-2 A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés, ideiglenes és rugalmas intézkedés Egy az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló, nemzetközi megállapodás, amely valamennyi fémalapanyag-termelő között kiegyenlített versenyhelyzetet hozna létre, fölöslegessé tenné a határokon alkalmazandó kiigazító intézkedéseket. Egyenértékű szabályok mellett tisztességes verseny. 4-7 : Ingyenes kvóták a fémalapanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártásába való beruházás esetében Az ingyenes kvóták a közötti időszakra vonatkozó negyedik fázisban, az új berendezésekre, kutatás-fejlesztésre és a személyzet képzésére irányuló beruházási programok szerint kerülnek kiosztásra. A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés következtében pozitív öngerjesztő folyamat jön létre, melynek során a fémalapanyag-gazdaságban a széndioxid-kibocsátás csökkentése összekapcsolódik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokkal, amelyek ilyen módon megtérülnek. 4-8 Szénlábnyom megállapítása a kibocsátási jogok alá tartozó minden egyes termék esetében Kulcsfontosságú valamennyi, az ÜHG kibocsátás elleni küzdelmet célzó nemzetközi rendszer kiépítése A határokon alkalmazandó kiigazító intézkedés ilyen módon a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelem nemzetközi rendszerének előképe. PE v /5 DT\ doc

5 4-9 Szükséges átláthatóság Javasoljuk, hogy a CO2-kvótákat az éves beszámolók közzététele során mérlegen kívüli tételként tegyék közzé Állami szubvenciókkal támogatott K+F politika V. A villamosenergia-ellátási szerződések kérdése A hosszú távú szerződések megkötése továbbra is bizonyos feltételek mellett lehetséges, melyeknek ugyanakkor összeegyeztethetőknek kell lenniük a beruházás megtérülési időszakával, amely a nagy tőkeintenzitási iparágak esetében nem lehet kevesebb 10 évnél. VI. Az európai kereskedelmi védelmi intézkedések a fémalapanyagok vonatkozásában: Inkább a megelőzés, mint a túl kései orvoslás Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság az első, legfeljebb egy hónapig tartó szakaszban hajtsa végre a dömping és szubvenció elleni panaszok előzetes vizsgálatát, s ezek alapján a Bizottság már megelőző védelmi intézkedéseket állapíthat meg, melyeket részletes vizsgálat követ. VII. Az érintett piacok felmérésének kérdése fúzió és felvásárlás esetén A rozsdamentes acél, valamint a fémalapanyagok összessége vonatkozásában, melyek globális verseny tárgyát képezik, a Bizottságnak sürgősen el kell végeznie a világpiac referenciapiacként történő elemzését (az érintett piac meghatározása). Ideiglenes következtetés Ez az időközi jelentés helyzetjelentés, mely elképzeléseink és javaslataink alakulását kívánja ismertetni, hogy széleskörű vita jöjjön létre az európai fémalapanyag-ipar fenntartható fejlődésének feltételeiről. DT\ doc 5/5 PE v01-00