Rendes szabadság. Alapszabadság

Átírás

1 Szabadság kalkulátor 2011: Önnek mennyi szabadság jár 2011-ben? Éves szabadság 2011-ben a Munka Törvénykönyve alapján. A 2011-es nyári főszezon előtt osztjuk-szorozzuk a szabadságunkat. A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza kinek, mennyi jár, ráadásul jó részével a munkáltató rendelkezik, így akár nemet is mondhat nyári terveinkre. Rendes szabadság A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók rendes szabadságukat a Munka Törvénykönyve alapján vehetik igénybe, a munkaszerződés, illetve kollektív szerződés azonban - a munkavállaló javára - eltérhet a jogszabálytól. Köztudottan jobb helyzetben vannak a pedagógusok, akik pótszabadságuk révén szabadabbak nyáron. A köztisztviselők, a bírák és ügyészek is több rendes szabadságra jogosultak, mint a munkavállalók. A vállalkozók nem jogosultak szabadságra, megrendeléseiket azonban úgy szervezik, ahogyan akarják, ez persze gyakran jelenti azt, hogy nem tudják rövid időre sem pihentetni tevékenységüket. A kvázi alkalmazottként dolgozó, megbízási szerződéssel foglalkoztatott kényszervállalkozókra sem vonatkozik a Munka Törvénykönyve, így semmilyen jogszabályi garanciát nem kapnak arra, hogy szabadságra mehetnek. A megbízók azonban általában hallgatólagosan alkalmazzák a munkajog szabadságra vonatkozó szabályait a vállalkozóként foglalkoztatott munkatársakra is. Tekintsük át a rendes szabadság, a pótszabadság és a fizetés nélküli szabadság szabályait, kitérve arra is, hogy milyen díjazás jár a megérdemelt pihenés alatt és mit kezdhetünk a ki nem vett szabadságokkal. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadság díjazott pihenőidő, ezalatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Távolléti díjként a szabadsága alatt érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell kifizetni. Alapszabadság Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő. 1 / 5

2 Az alapszabadság 20 munkanap, amely a munkavállaló - huszonötödik életévétől 21 - huszonnyolcadik életévétől 22 - harmincegyedik életévétől 23 - harmincharmadik életévétől 24 - harmincötödik életévétől 25 - harminchetedik életévétől 26 - harminckilencedik életévétől 27 - negyvenegyedik életévétől 28 - negyvenharmadik életévétől 29 - negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben betölti a fenti életkort. Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Nem árt tudni azt sem, hogy aki egyidejűleg több helyen áll munkaviszonyban, mindegyik jogviszonyában jogosult szabadságra. Aki pedig részmunkaidőben dolgozik, ugyanannyi nap szabadságot vehet ki, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársai, a szabadság alatt járó díjazása azonban a munkaidejéhez igazodik. Pótszabadság Az alapszabadságon kívül törvény garantálja a pótszabadságot a fiatal munkavállalóknak, a gyermeket nevelő szülőnek, a vak munkavállalóknak (évi öt nap), valamint föld alatt dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett dolgozóknak (évi öt nap). A többféle jogcímen járó pótszabadságok egymás mellet is megilletik a munkavállalót. Fiatal munkavállalónak minősül a 16 és 18 év közötti munkavállaló, akit a 20 napos alapszabadságán felül évi 5 nap pótszabadság illet meg. Abban az évben, amelyben a munkavállaló betölti a 18. életévét, a pótszabadság időarányos részét még igénybe veheti. A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermeke után járó pótszabadságot. A gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte. Szabadság a közszférában A közszolgálatban foglalkoztatottaknak több szabadság jár, mint a versenyszféra alkalmazottainak. A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság és minden tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően hathavi fizetett szabadság 2 / 5

3 (rekreációs szabadság) illeti meg. Az alapszabadságon felül besorolástól függően jár pótszabadság. A közalkalmazott alapszabadsága ugyan 20 munkanap (E fizetési fokozattal fölfelé 21 nap), de a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg. A magasabb vezető állású közalkalmazottat ezen felül évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a miniszter állapítja meg. Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak - ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottait - és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg. A szabadság kiadása, megváltása Főszabály szerint a szabadságot esedékességének évében kell kivenni, illetve a munkáltató köteles azt kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek miatt legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig (kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a következő év végéig), a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén pedig az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül is kiadható a szabadság. A szabadság kiadása előtt a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni, azonban csak az alapszabadság negyedét köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállaló legalább 15 nappal a szabadság tervezett időpontja előtt köteles tájékoztatni a munkáltatóját, hogy szabadságra kíván menni. A szabadság háromnegyed részével azonban a munkáltató rendelkezik, azaz adott esetben azt is megteheti, hogy nem engedi el a tervezett időpontban szabadságra munkavállalóját. Aki pedig új munkahelyen kezd, a munkaviszony első három hónapjában nem rendelkezhet szabadságával, azaz csak akkor mehet szabadságra ezidő alatt, ha azt munkáltatója megengedi. A munkáltató a szabadság kezdete előtt 1 hónappal köteles közölni a kiadás időpontját a munkavállalóval, ha a kiadott időpontot mégis megváltoztatja, az ebből eredő kárt köteles megtéríteni a munkavállalónak (kára származhat például a munkavállalónak, ha a kiadott szabadságolási ütemterv alapján befizeti utazását, majd a munkáltató döntése miatt mégsem tud elutazni). Az egy hónapos szabály a munkavállalók érdekeit védi, ugyanis így nem fordulhat elő, hogy például anyaghiány miatt leáll a termelés, és azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldi a dolgozókat a munkáltató. A szabadságra ugyanis távolléti díj jár, míg az állásidőre munkabért köteles fizetni a munkáltató. 3 / 5

4 A munkáltató arra is jogosult, hogy a már megkezdett szabadságot megszakítsa, azaz szabadsága alatt munkába hívja a dolgozót - ehhez azonban kivételesen fontos érdeket kell igazolnia. Ilyenkor nem számít be a szabadság idejébe sem a munkahelyre utazással, sem a visszautazással, sem pedig a munkával töltött idő, ráadásul az ezzel kapcsolatban felmerült költségeke és munkavállaló kárát is köteles megtéríteni a munkavállaló. és meg kell térítenie a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Kifizetik-e a ki nem vett szabadságot? A szabadság kiadására vonatkozó igény három év alatt évül el. Jogszabályt sért a munkáltató, ha a ki nem adott szabadságot pénzben kívánja megváltani, szintén szabálytalan, ha következő évi szabadságot előre kiveteti a munkavállalóval. A szabadság pénzbeli megváltását csak akkor engedélyezi a jogszabály, ha megszűnik a munkaviszony, illetve ha sorkatonai szolgálatra hívják be a munkavállalót és az időarányos szabadságát nem kapta meg. Az is előfordul, hogy a munkavállaló több szabadságot vesz igénybe, mint amire jogosult lenne, ilyenkor a különbözetre kifizetett bért a munkavállaló köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. Fontos tudni, hogy az alábbi eseteket kivéve a fizetés nélküli szabadság csak lehetőség, a munkáltatót semmi nem kötelezi arra, hogy engedélyezze ezt dolgozójának. Az alábbi esetekben a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot: A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozás, továbbá a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Az előreláthatóan 30 napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó személyes, otthoni ápolása céljából legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. 4 / 5

5 A sor-, valamint a 20 napi időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonának bevonulás előtt kérésre - 2 munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. Az országgyűlési képviselőnek kérésére jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, majd képviselői megbízatása időtartamának egészére vagy annak egy részére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a polgármesternek, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának is, a megbízatásának időtartamára. Itt található két szabadság kalkulátor: 1 / 2 5 / 5