PÉLDATÁR. a tájékoztatási tevékenység során a közszférát érintő kérdésekből

Átírás

1 PÉLDATÁR a tájékoztatási tevékenység során a közszférát érintő kérdésekből 1.) A kérdező a munkahelyi étkezés munkáltató általi kötelezővé tételének jogszabályszerűsége felől érdeklődött. A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetésről és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáiról szóló 4/1985. (I. 19.) PM rendelet még meghatározta a munkahelyi étkeztetést kötelezően igénybevevők körét, de ezt a jogszabályt november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 126/1995. (X. 18.) Korm. rendelet. A kérdéssel foglalkozott az Alkotmánybíróság is. A 19/2000. (VI. 16.) AB határozatában megsemmisítette egy községi önkormányzat azon rendeletének rendelkezését, amely bizonyos munkakörökben kötelezővé tette a munkahelyi étkezést. A jelenleg hatályos jogszabályi előírások sem teszik lehetővé, hogy a munkáltató kötelezővé tegye a munkahelyi étkezést bizonyos munkakörökben. Az étkezés ellenértékének fizetésből való levonása pedig a munkabér védelmére vonatkozó előírásokat sértheti, melynek ellenőrzésére a munkaügyi hatóság hatásköre a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. (1) bekezdés g) pontja alapján kiterjed. 2.) A kérdező az iránt érdeklődött, hogy jár-e neki dajkaként az óvónőket megillető, a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. (8) bekezdése kimondja, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. A R. 32. (6) bekezdése előírja, hogy a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. A dajka munkakör a R. 2. számú melléklete szerint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik.

2 2 3.) A kérdező dajka munkakörben tevékenykedik, az őt szabályszerűen megillető illetményről érdeklődött. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (R.) 2. számú melléklete szerint a dajka munkakör A, B, C, vagy D fizetési osztályba sorolható. A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a év vonatkozásában Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 7. melléklete tartalmazza. A Kjt. 66. (9) bekezdése szerint a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a) a kötelező legkisebb munkabérnek, b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint. Ezen (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint. A költségvetési törvény 7. melléklete szerint, a D fizetési osztály legutolsó, 14. fizetési fokozata által meghatározott garantált illetmény ( , Ft) nem éri el a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumát ( , Ft). Így, a jogszabálynak megfelelő magasabb összeg jár, valamennyi, a Kjt. 66. (9) bekezdése által érintett közalkalmazottnak a besorolásától függetlenül. A R. közvetlen előírást is tartalmaz a dajka munkakörben tevékenykedők illetményével kapcsolatban: A 32. (3) bekezdése szerint az e -ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a B D fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. A dajka munkakör a R. 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök között szerepel. Az A fizetési osztályba sorolt, dajka munkakörű közalkalmazott a minimálbérre jogosult. 4.) A kérdező a közalkalmazott létszámcsökkentés miatti felmentésével kapcsolatosan érdeklődött.

3 3 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. (1) bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. -ban és a 32. -ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt (1) bekezdés g) pont]. Ezen (2) bekezdése szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A Kjt-hez fűzött kommentár szerint a felmentés indokának a fentiek értelmében valósnak és okszerűnek kell lennie. Mivel egyoldalú munkáltatói intézkedésről van szó, ezért a döntést indokolni is szükséges. Az indokoltságra, valamint az okszerűségre vonatkozó követelményt kielégíti, ha a felmentés jogcíme létszámcsökkentés és az erről szóló döntés közzétételét követően kerül sor a közlésére. 5.) A kérdező a megbízási jogviszonyban töltött idő közalkalmazotti besorolásnál történő figyelembevételéről érdeklődött. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 87/A. -ára figyelemmel a megbízási jogviszony keretében végzett tevékenység időtartama nem vehető figyelembe a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál. 6.) A kérdező köztisztviselőként dolgozik, a munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése felől érdeklődött. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 98. -a szerint (mely a 226. (1) bekezdésére figyelemmel a köztisztviselőkre is irányadó): (1) A kormánytisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselőnek a) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. (3) A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre

4 4 a kormánytisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár. (4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. (5) A vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselő részére akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat megállapítja. (6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A fentiekre figyelemmel a munkaszüneti napon történt munkavégzést elsősorban szabadidővel kell ellentételezni, ha ez nem lehetséges, csak akkor kell megváltani. 7.) A kérdés arra irányult, hogy a jubileumi jutalmat kérnie kell-e közalkalmazottnak, vagy a munkáltatónak hivatalból kell intézkednie a kifizetés felől. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. (1) bekezdése szerint a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom jogi jellegét tekintve eltér a jogszabályokban megállapított más jutalmaktól. Míg a jutalmak megadása általános szabályként a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésnek számít, addig, ha a közalkalmazott a jubileumi jutalomra jogosító feltételeket megszerzi, részére a munkáltatónak kötelező a jutalom kifizetése. Mindez tehát azt jelenti, hogy a közalkalmazottnak a jubileumi jutalom alanyi jogon jár, így a munkáltató - akár csak az illetményt - külön közalkalmazotti kérelem nélkül, az esedékesség időpontjában köteles kifizetni. Ha ez elmarad, a közalkalmazott, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a közalkalmazotti jogviszonyra is alkalmazandó szabályai szerint bíróság előtt érvényesítheti a kifizetésre vonatkozó igényét {Mt (1) bekezdés}. Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Az Mt a szerint: (1) A munkajogi igény három év alatt évül el. (2) A bűncselekménnyel okozott a) kár megtérítésére vagy

5 5 b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. (3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. (4) Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően, miután a jubileumi jutalom alanyi jogon jár, a közalkalmazottnak nem kell figyelnie, hogy az mikor lesz esedékes, azonban ezt mégis célszerű megtennie, miután a kifizetésére vonatkozó igény elévülhet. 8.) A kérdés arra irányult, hogy a felsőoktatásban óraadót lehet-e megbízási jogviszonyban foglalkoztatni. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Felsőokt. tv.) részletesen tartalmazza az oktatókra, tudományos kutatókra, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat. A törvény 25. (3) bekezdése szerint megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 24. (5) és e (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. A fentiekre figyelemmel, a Felsőokt. tv. nem zárja ki, hogy óraadó tanár megbízási jogviszony keretében végezze a tevékenységét, ha ennek a feltételei fennállnak. 9.) A kérdező szociális intézményben dolgozik takarítóként. Kérdése arra irányult, hogy jár-e neki a szociális területen foglalkoztatottak bérpótléka. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a 19/2014. (II.3.) Korm. rendelettel módosításra került. A módosítás következtében a végrehajtási rendelet kiegészült egy 15/A. -sal, melynek értelmében a közalkalmazottat a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg, melynek mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza. A jogszabály szövege nem tesz különbséget szakmai és technikai dolgozók között. Összeállította: dr. Vass László