CSALÁDI JOG. kuriaidontesek.hu

Átírás

1 Kúriai döntéseket keres? Tesztelje Ön is a Kúriai Döntések (Bírósági Határozatok) folyóirat online társát, a oldalt! Kipróbálhatja az oldal keresőjét, és ha regisztrál, akkor ingyenes határozatokat is kap. MOST CSALÁDI JOG érdemes előfizetnie a BH-ra! Változások a gyámság szabályozásában, különös tekintettel a gyámrendelésre 1. oldal A kapcsolattartási jog a személyiségi jogok egén csillag vagy fecske? Előfizetőink különböző keresőkkel hozzáférnek az 1989-től napjainkig megjelent valamennyi, jelenleg közel határozathoz. A január óta megjelent döntvényeknek nemcsak a lapban megjelent (tehát szerkesztett) változatát, hanem a határozatok teljes, anonim szövegét is elolvashatják. Ezek eléréséhez a döntvényekben található Teljes határozat megtekintése linkre kell kattintani! A BH-n túlmenően hozzáférnek jelenleg 7950 BH Plusz döntvényhez. A BH Plusz döntvények a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria precedens értékű határozatai, melyeket kiadónk 2000 óta gyűjt, és kizárólag ezen a honlapon vagy a HVG-ORAC Kiadó Jogkódex adatbázisában hozzáférhetőek. 11. oldal A kapcsolati ero szak néhány bünteto jog-dogmatikai kérdése 18. oldal A tartási kötelezettségre vonatkozó külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az Európai Unióban 25. oldal Előfizetőink hozzáférnek a lapban közölt elvi bírósági határozatokhoz és elvi bírósági döntésekhez, melyek közül a 2013 óta megjelenteknek elérhetőek a teljes, anonim szövegük is. Távoltartási ügyek a Kúria gyakorlatában 36. oldal szövegesen (pl. ittas vezetés ) ügyszám szerint (pl. Legf. Bír. Mfv. I /1994. sz.) publikációs szám szerint (pl. BH ) jogszabályhelyre hivatkozás szerint (pl. Ptk ) kuriaidontesek.hu www. A weboldalt teljes körűen csak a Kúriai Döntések (Bírósági Határozatok) folyóirat előfizetői érik el. Az oldalt és különösképpen annak keresőjét azonban minden érdeklődő kipróbálhatja, és regisztrációt követően számukra próbahatározatokat is biztosítunk. Fontos, hogy a év hátralévő hónapjaira is előfizetheti a Kúriai Döntéseket, és ekkor is teljes körű hozzáférést biztosítunk a weboldalhoz. További információ: info@hvgorac.hu Családi Jog borító 2. szám.indd 1 2 XII. évfolyam, TEMATIKUS JOGI SZAKLAPOK :18:58

2 TARTALOM A CSALÁDJOG JÖVŐJE Dr. Katonáné dr. Pehr Erika Változások a gyámság szabályozásában, különös tekintettel a gyámrendelésre / 1 NÉZŐPONTOK Dr. Pál Szilvia A kapcsolattartási jog a személyiségi jogok egén csillag vagy fecske? / 11 Dr. Ambrus István A kapcsolati erőszak néhány büntetőjog-dogmatikai kérdése / 18 KITEKINTÉS Dr. Simon Károly László A tartási kötelezettségre vonatkozó külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az Európai Unióban / 25 JOGGYAKORLAT Dr. Kőrös András Távoltartási ügyek a Kúria gyakorlatában / 36 B2.indd :09:35

3 A CSALÁDJOG JÖVÕJE Változások a gyámság szabályozásában, különös tekintettel a gyámrendelésre Mottó: A gyerekben az a csodálatos, hogy rendkívül igazságszerető, és a saját személyére kedvezőtlen döntéseket is elfogadja, ha indokoljuk neki, és ha emberszámba vesszük. (Szabó Magda) I. A gyermek feltétlen joga a gyámrendeléshez A Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény, melynek kihirdetéséről a évi LXIV. törvény rendelkezik 20. cikkének 1. pontja kimondja, hogy minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Magyarországon hagyományosan a gyámság az a jogintézmény, amely szülői felügyeletet gyakorló szülő hiányában a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonának kezelését a gyámhatóság által kirendelt gyám személyén keresztül biztosítja. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró jogintézmények, ezért a szülői felügyelet alatt nem álló gyermeknek feltétlen jog van arra, hogy számára a gyámhatóság a lehető legkorábban, alkalmas gyámot rendeljen. Koruknál vagy helyzetüknél fogva a maguk ellátásra, saját ügyeik vitelére nem képes személyekről való gondoskodást és törvényes képviseletet biztosító intézmények a szülői felügyelet gyámság gondnokság hármasában a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) Családjogi Könyve a gyámságot a szülői felügyelethez kívánja hangsúlyosan közelíteni. Ezzel együtt távolabb viszi egymástól a gyámság és a gondnokság intézményét, mert az új Ptk. többek között önálló, sui generis szabályokat fogalmaz meg a gondnokság jogkövetkezményeire és a gondnok hatáskörére vonatkozóan is. E mellett azonban a gondnokság és a gyámság szabályai tartalmukat illetően kölcsönösen hatnak, hatottak is egymásra (pl. a családi viszonyok nagyobb hangsúlya a gondnok kirendelése során; gyámnevezés és gondnoknevezés jogi feltételeinek megteremtése; többes gyám és többes gondnokrendelés megjelenése; a gyermek és a gondnokolt véleményének figyelembevétele stb.), melyek az egyes fejezetekben meg is jelennek. A jogalkotó tehát az új Ptk. megalkotása során tekintettel volt arra, hogy mindkét jogintézmény törvényes képviseletet nyújt, és gondoskodást olyan személyekről, akik maguk ellátására nem képesek. Az új Ptk. hatályba lépése előtt a jogágak, az általuk szabályozott szülői felügyelet, gyámság, gondnokság jogintézményei között több jogi hidat építettek ki. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.) szerint Ha a törvény mást nem rendel a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a gyám jogaira és kötelességeire (Csjt ). A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (Gyvt.) szerint A nevelésbe vett gyermek gyámságára az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak [Gyvt. 85. (1) bek.]. A gondnokságra amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik a gyámság szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptké. 12. (1) bek.]. Korábban a gyámság és a gondnokság szabályai tehát szorosan összefüggtek, és a jogi munkák sem határolták el mereven ezt a két jogintézményt. 1 Ugyanakkor már az évi Ptk évi módosítása 2 is megszüntette a gyámság és gondnokság között korábban kiépített jogi hidak rendszerét. Tekintsük át, hogy hogyan is változtak ezek a szabályok. 1. A szabályozásban megjelenő társadalmi igények az évi Gyámtörvény megjelenéséig A gyámság ellátására vonatkozó jogi szabályozás mindig annak a konkrét társadalmi igénynek felelt meg, amelynek kielégítésére hivatott. A gyámság jogintézménye ezért fejlődött a vagyoni érdekvédelemtől, a gyám és gyámolt közötti hatalmi viszonyon át, a 1 Katonáné Pehr Erika: A gyámság egyes kérdései Papp Tibor Emlékkönyv, PTE ÁJK Pécs, évi XV. törvény a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról törd.indd :15:38

4 gyermekről való gondoskodásig. A gyermekekről való gondoskodást minden társadalom alapvető feladatának tekintette, és ezek a feladatok elsősorban a családra, a nemzetségre hárultak, majd az állam fokozatosan ellenőrzése alá vonta a gyermekek érdekeinek védelmét. A gyámság, mint Servius meghatározza, erő és hatalom egy szabad személy felett, annak védelmére, aki kora miatt önmaga önmagát védeni nem képes 3. A római jogban a gyámság a családfő törvényes gyámságát jelentette a 14 éven aluli saját gyermeke vagy unokája felett, míg a gyermek 14 éves kora után a gyámság helyébe a gondnokság lépett. Már itt is megjelentek a gyámi tisztséggel kapcsolatos közigazgatási funkciók, hiszen az állami tisztviselők feladata volt a gyámrendelés, az alkalmatlan gyám felmentése, a vagyonkezeléshez kapcsolódó engedélyek megadása. A római jog recepciója Magyarországon is végbement. Első királyaink nem alkottak kifejezetten a gyámságra vonatkozó rendelkezéseket, elsősorban a családi körben gondoskodtak az árvákról. A gyámság intézményét törvényi szinten II. Ulászló rendezte az évi IV. tc.-kel. A gyámi hatalom legrégibb formája a magyar jogban a nemzetségi gyámság volt. A törvényes kort 24 évet még el nem ért gyermekek, apjuk halálát követően a nemzetség férfi tagjának hatalma alá kerültek. A feudális társadalomban a gyámság elsősorban a gyámolt által örökölt vagyon megóvását célozta, és ezért az ősi vagyonnál előnyben részesítette a törvényes, majd a rendelt gyámot. A törvényes gyámság nem a rokonság foka, hanem az örökösödés sorrendje szerint következett. A gyámság vagyoni jellegét mutatja az is, hogy ha a gyermek az elhalt anyától örökölt javakat, azt az apa, mint törvényes gyám kezelte, így az atyai hatalom és a gyámság egyidejűleg fennállhatott, egyik a másikat nem zárta ki. A fejlett feudális jogban háromféle gyámságot különböztetnek meg, a végrendeleti, a törvényes, és a rendelt gyámságot. Gyámot a király vagy a megyei hatóság, illetve a városi tanács vagy a földesúr rendelhetett aszerint, hogy a gyámolt vagyonos nemesi árva, polgár vagy jobbágy volt. Kezdetben a gyámság és a gondnokság a magyar jogban nem határolódott el, vagyis a gyámság intézménye szélesebb körű volt. A feudális jogunkban gyakran gyámságnak nevezték az elmebeteg felnőttek gondnokság alá helyezését is, így Werbőczi István Hármaskönyve az elmebeteg, elmegyenge fiúk gondnokait is gyámnak nevezi, akik a gyámolt javával rendelkezhettek. A Hármaskönyv gyámságot tárgyaló részbe római jogi hatást tükröz különösen a gyámság fogalmának meghatározása, a gyámság fajtáinak hármas felosztása, a gyám kimentésének, illetve gyanússágának esetei tekintetében. A korábbi magyar 3 Brósz Róbert Pólay Elemér: Római jog Tankönyvkiadó, Budapest, old. jogban nem ismert, újszerű fogalom is rögzítésre került a Hármaskönyvben, nevezetesen a gyanús gyám fogalma. A gyám akkor minősülhetett gyanúsnak, ha saját vagyonát pazarolta, ok nélkül rosszul bánt a gyámolttal, ha az a ruháztatás vagy élelmezés terén hiányt szenvedett, ha gyám maga rossz erkölcsű, szegény, vagy a gyámolt atyjának ellensége volt, illetve akinél tartani lehetett attól, hogy a gyámolt javainak eltulajdonítására törekszik. 4 Ezért igen részletesen szabályozta a gyám számadási kötelezettségét, a vagyonkezelését és ellenőrzését. Általában férfit rendeltek gyámul. Gyámságot nem volt köteles vállalni a sokgyermekes, távol lakó, fontos közhivatalt betöltő, öreg, beteg személy, illetve nem lehetett gyám a rossz erkölcsű, pazarló, nincstelen, ítélet alatt álló, infámis vagy hatalom alatt álló személy sem. 2. A Gyámtörvénytől a Gyermekvédelmi törvény elfogadásáig A gyámságról és a gondnokságról szóló évi XX. tc. (Gyámtörvény), amely ötvözte a feudális magyar jogot az osztrák polgári törvénykönyvvel, és amely a gyám és a gyámolt közötti viszonyt elsősorban hatalmi viszonyként szabályozta meghatározott állami ellenőrzés mellett. A gyámság és az atyai hatalom már egymást kizáró intézmény. A gyám feladatai már kiterjednek a gyermek nevelésére, tartására, vagyis a személyére is, azonban mindez a gyámnak csak joga, de nem kötelessége volt. Amíg igen részletesen kerültek szabályozásra a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok, addig a gyermek nevelésével kapcsolatos feladatokról igen tartózkodóan szóltak a korabeli szabályok. A Gyámtörvény az első rész harmadik, negyedik és ötödik fejezetében szólt a gyámságról és gondnokságról, a gyám és gondnok jogairól és kötelességeiről. A Gyámtörvény különbséget tett nevezett, természetes és törvényes, valamint kirendelt gyámok között, a speciálisnak tekintett ideiglenes és közgyám mellett. Természetes és törvényes gyám volt a kiskorú gyermek anyja, törvényes gyámnak minősültek a közelebbi férfirokonok. Nevezett gyámot az atya jelölhetett, míg rendelt gyám kirendelésére a gyámhatóságnak volt hatásköre. Gondnokot kaptak azok a nagykorúak, akik ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel nem rendelkeztek. Gondnok elsősorban a házastárs, azután az apa, majd a törvényes gyámságra hivatott többi rokon lehetett. Ugyanazon esetekben mentesülhetett valaki a gyámi, gondnoki tisztség alól, illetve ugyanazon okok zárták ki a gyámság, valamint a gondnokság viseléséből. A gyámság, gondnokság viselését elutasítani csak a Gyámtörvényben meghatározott esetekben lehetett, 4 Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámság (Történeti gyökerek, jelenkori problémák és lehetséges jövőképe), Szeged, Kézirat 21. old törd.indd :15:38

5 hiszen állampolgári kötelezettségként fogalmazták meg. E rendelkezés megsértőjét 200 forint pénzbírsággal sújtották. A gyámot működése idejére a gyámolt jövedelméből rendszerint jutalom illette meg, melynek megállapítása szintén a gyámhatóság jogkörébe tartozott. Az évi jutalom mellett végjutalmat is meg lehetett állapítani. A gyámság intézménye tehát a vagyonkezeléssel annyira összefonódott, hogy gyámul csak férfit lehetett kirendelni, és nő csak saját vagy örökbefogadott gyermekének lehetett természetes és törvényes gyámja, más gyermek felett gyámságot nem viselhetett. Mindez csak a gyámság jellegének megváltozásával, családi elemeinek módosulásával lehetett. A gyám, gondnok a szorgalmas családapa gondosságával volt köteles a gyámoltja, gondnokoltja ügyeit ellátni. A gyám és a gondnok a gyámhatóság felügyelete alatt működtek, azonban a külső felügyeletet felettük a községi közgyám gyakorolta, aki a halaszthatatlan teendőket hivatalból is köteles volt ellátni ban a korábban létrehozott állandó bizottság megalkotta az első Polgári Törvénykönyv tervezetet, majd ezután 1913-ban jelent meg a második szövege, illetve ezt követte a harmadik és a negyedik szövegváltozata. A második Polgári Törvénykönyv tervezete az elmebeteget, elmegyengét, pazarlót, iszákost nem gondnokság, hanem gyámság alá helyezte és a gondnokságot nem, mint a cselekvőképességet korlátozó intézményt, hanem mint egyes esetekre rendelt gyámolítást és képviseletet szabályozta. A törvénytervezettel megismétlődött a Hármaskönyv sorsa, ezért nem beszélhetünk írott formájú és kötelező erővel rendelkező jogszabályról, csupán annak szokásjogi elfogadásáról volt szó ban került a képviselőház elé a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (Mtj.). Az Mtj. francia, osztrák és svájci minta alapján a személyi és a családi jogot az első részben szabályozta, azonban az évi országgyűlés a tárgyalását levette a napirendről. A Mtj. a negyedik címen A kiskorú gyermek jogállásán belül a második fejezetben szólt a gyámságról, majd ezt követte ötödik címként a gondnokság. Az Mtj. beépítette a Gyámtörvény szabályait, azonban a gyámság és a gondnokság kérdésében a bírói gyakorlat nem az Mtj. megfelelő szabályaira, hanem a Gyámtörvény -aira hivatkozott. A Gyámtörvény az évi 6. törvénycikkel történő csekély módosítással hét és fél évtizeden keresztül volt a jogrendszer alapvető törvénye, azonban a második világháborút követően a Gyámtörvényt hatályon kívül helyezték. A Csjt. hatálybalépésével a családjogból a gyámság kiskorúakra szűkített szabályozása miatt kivált gondnokságra a Ptké. szerint, a gyámság szabályait kellett alkalmazni 5. 5 Katonáné Pehr Erika: A gyámság egyes kérdései Papp Tibor Emlékkönyv, PTE ÁJK Pécs, 2003 Mivel a gyámság a gyermekekről való gondoskodás egyik eszköze, a gyermekvédelem is segítségül hívja ezt a jogintézményt. A Gyvt. a családot támogató és a családot helyettesítő rendszer egymásra épülését valósította meg, amely törvény hatályon kívül helyezte, illetve újraszabályozta a Csjt. állami gondoskodásra vonatkozó fejezetét, mint a gyermekvédelmi gondoskodás-t, valamint megszüntette az intézeti gyámság jogintézményét is. A Gyvt. értelmében a nevelésbe vett gyermek gyámságára az abban meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A veszélyeztetett gyermek nevelésbe vétele, mint közigazgatási döntés egyidejűleg jelenti a családból való kiemelést és a máshol gyermekotthonban, nevelőszülőnél való elhelyezést, valamint a gyámrendelést. A nevelésbe vett gyermek részére kirendelt gyámok Csjt.-től eltérő jogait és kötelezettségeit a Gyvt. szabályozza. Azonban ezekben az esetekben is január 1-jéig egyre erősebb hangsúlyt kaptak a gyámnak a gyámsága alatt álló gyermek irányában fennálló nevelési, gondozási kötelezettségei, hiszen elsősorban a gyermeket gondozó nevelőszülőt, gyermekotthonvezetőt kellett gyámul kirendelni, és ha ez nem lehetséges, csak akkor kerülhetett sor a hivatásos gyám kirendelésére, ahol a szülői felügyelettel való hasonlóság értelemszerűen kisebb. A gyámrendelés Csjt.-beli szabályai azonban 1952 óta az intézeti gyámság, évi megszüntetését, valamint a gyámság viselésének már nem állampolgári kötelezettségként való évi megfogalmazását kivéve kevés érdemi változáson mentek át. Fontosnak tartom, hogy az érdekérvényesítésre kevésbé képes gyámoltaknak a védelme megfelelő jogi garanciákat tartalmazó eljárásban érvényesüljön, hiszen számuk nem csekély évben gyermek állt gyámság alatt. A gyermekek gyámságát 8362 családbafogadó, 5866 harmadik személy, 3093 hivatásos gyám, 8427 nevelőszülő, és 4689 gyermekotthon-vezető látta el. 6 II. Az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének gyámsággal kapcsolatos szakmai törekvései A Családjogi Könyv (Csjk.) gyámságot érintő, később részletesen is kifejtett néhány változtatása ellenére az új szabályozás tartalmilag nem tér el alapvetően a hatályos Csjt.-től, kivéve a Gyvt. szerinti gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek gyámságát, ahol csaknem teljesen megszűnik is mételten a gyám személyének individualizálódása. E mellett a Csjk. gyámságra vonatkozó része a Csjt.-beli gyámsági szabályok rendszerén, a fejezetek szerkezetén a jobb 6 Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről KSH évi adatok törd.indd :15:38

6 áttekinthetőség érdekében változtat. A korábban elmondottaknak megfelelően a Csjk. a gyámság szabályozásában figyelemmel volt a gondnokságnak az új Ptk. Második Könyvében elhelyezett szabályaira, így különösen a gyám alkalmasságának, a többes gyámrendelésnek, valamint az egyszerűsített számadás lehetőségének kérdéskörében. A Csjk. önálló Ötödik részként szabályozza a gyámságot. Szerkezete az alábbi: XIV. Cím A gyámrendelés; XV. Cím A gyámság gyakorlása; XVI. Cím A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése. A Csjk. Gyámsági részének XIV. Fejezetében, a szülői felügyeletnél követett megoldáshoz hasonlóan, kiemeli a részletrendelkezések közül annak meghatározását, hogy a gyámság milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár, ezzel a jogintézménynek mintegy definícióját is megadja. A felsorolás a Csjt (1) bekezdéséhez képest gondozás, vagyonkezelés, törvényes képviselet a tipikus esetekből kiindulva a neveléssel bővül. A korábbi gyakorlattal szemben tehát erősebb hangsúlyt kap a gyámnak a gyermek irányában fennálló gondozási és nevelési kötelezettsége, a gyermek részére a családi környezetben nevelkedés biztosítása, ami a Csjk. azon alapelvéből is következik, hogy a gyermek érdekének fokozottan kell érvényesülnie a családjogi viszonyokban. A gyám kirendelésére a kiskorú gyermek személyes és vagyoni érdekeinek védelmében kerül sor. A Csjk. összhangot kíván teremteni a magánjogi szabályok és a gyermekvédelmi jogszabályok között oly módon, hogy a hagyományos gyámság és a gyermekvédelmi gyámság közös szabályait is ez a rész tartalmazza, azzal, hogy gyermekvédelmi gyámságra néhány főbb speciális rendelkezést is megállapít. A hagyományos gyám mellett (aki továbbra is lehet nevezett gyám vagy rendelt gyám) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámját gyermekvédelmi gyámként nevesíti, a gyámhatóság részéről a családban élő gyermek részére hivatásos gyám kirendelésének lehetőségét pedig megszünteti. A Csjk. következetesen végigviszi azt az elvet, hogy a gyámság viselése nem állampolgári kötelezettség, gyámul tehát szűk körű kivétellel csak az rendelhető ki, aki azt vállalja. Ez a változás a gyám kiadásainak és költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések módosítását is indokolja, vagyis a gyám a gyermekvédelmi gyám kivételével a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásainak, költségeinek megtérítését igényelheti a gyermek jövedelméből. Jövedelem hiányában, a gyámhatóság gondoskodik mindezek megtérítéséről. A gyámság viselésének a feltételeiben a hatályos joghoz képest annyiban hoz további változást a Csjk., hogy a nagykorúság és meghatározott kizáró okok hiánya mellett előírja a szubjektív és az objektív alkalmasságot, továbbá a tisztség vállalását. A Csjk. Gyámsági részének XV. Fejezete a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek szabályainak változására tekintettel a gyámság gyakorlásának (Csjt. gyámság ellátásáról szól) szabályait is módosítja, továbbá a gyám és gyámolt kapcsolatában is előtérbe kerül az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevétele. Ezért a gyámság gyakorlása során is alapvető elvárás, hogy a gyám tevékenységét a gyermek érdekeinek, vagyis testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődése biztosításának megfelelően lássa el. Az ítélőképessége birtokában levő gyermek pedig az a gyermek, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes meghallgatása során az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni. A Csjk. fenntartja azt a szabályt, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám jogaira és kötelezettségeire a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A szülői felügyeleti jogot pótló jogkört gyakorló gyámtól ugyanúgy elvárható, mint a szülőtől, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket vonja be az őt érintő kérdésekbe. A szülői felügyeletre vonatkozó szabályok változása miatt számos módosításra volt szükség azon intézkedések, nyilatkozatok körénél, amelyek megtételére a gyám nem jogosult. A Csjk. ennél a kérdéskörnél tekintettel volt a Gyvt. már meglevő szabályaira, nevezetesen arra, hogy a gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához, továbbá hogy a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A Csjk. a korábbi Csjt. szabályaitól eltérően szűkíti azoknak a rokonoknak a körét, akiknek a kérelmére a gyámhatóság a gyám intézkedéseit megváltoztathatja és a jövőben ez a jog csak a gyermek közeli hozzátartozóit illeti meg. Továbbá a gyámhatóság intézkedésének hiányában a Csjk. szerint a gyermek elhelyezésének megváltoztatását csak a szülő és a gyámhatóság kérheti a bíróságtól. A Csjk. fenntartja a különbséget a szülő és a gyám jogi státusza között, így a gyám továbbra is a gyámhatóság folyamatos ellenőrzése alatt működik, azonban a közigazgatási elemek megléte ellenére a gyám és gyámolt között családi jogviszony áll fenn. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámjának jogai és kötelezettségei azonban minden téren jelentősen eltérnek a hagyományos gyámétól, mivel a gyermekvédelmi gyámok tekintetében az állami kontroll-, mint felügyelet még nagyobb, a gyámi önállóság korlátozottabb. 7 7 Polgári Jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/VI. HVG- ORAC Kiadó, Budapest. 2013, old törd.indd :15:38

7 A Csjk. Gyámsági részének XVI. Fejezete felsorolja a gyámságnak, valamint a gyámi tisztség megszűnésének eseteit. A gyám tisztségének megszüntetése a gyámhatóságnak a gyámot felmentő vagy elmozdító határozatával következhet be. A felmentés és az elmozdítás jogi hatása lényegében egyező, közöttük az érdemi eltérés elsősorban az, hogy a gyám elmozdítására a gyámnak felróható okból kerül sor. A gyám számadási kötelezettségéből eredő magánjogi jogvitákra vonatkozó speciális szabályokat a Csjk. a gyámság körében helyezi el, ellentétben a gyámhatóság által alkalmazható intézkedésekkel, amelyeket továbbra is a gyermekvédelmi jogszabályokban kell nevesíteni, míg a gyám kártérítési felelősségét egy utaló szabály rendezi. Ennek értelmében a gyám a gyámsága alatt álló gyermeknek a vagyonkezelés során okozott kárért a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint felel. III. Az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének gyámrendelést érintő néhány lényegesebb változása 1. A gyámrendelés 1.1. A gyámrendelés szükségességének bejelentése A Csjk. a kiskorú gyermek érdekében meghatározott személyek, illetve a hatóságok részére bejelentési kötelezettséget ír elő, ha gyám kirendelésének szükségességét észlelik. A gyermek Csjt.-beli közeli rokonai helyett a közeli hozzátartozókra bővíti ki a bejelentési kötelezettséget, sőt annyiban még tovább megy, hogy a kötelezettséget arra is kiterjeszti, akinek a háztartásában a gyermek él. Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. [8:1. (1) bek. 1.] Ennek megfelelően a kiskorú gyermek közeli hozzátartozója és az a személy, akinek a gondozásában a gyermek él, köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A gyermek védelmének alkotmányos követelményéből ered, hogy a bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha hivatalos eljárása során tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú gyermek részére gyámot kell rendelni. A Csjk. a más hatóság fogalmát nem határozza meg, hiszen bármilyen felsorolás óhatatlanul szűkítés lenne a minden hatóságot terhelő kötelezettséghez képest. A gyámrendelés szükségességét továbbá bárki bejelentheti. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának közvetlen szankciója nincs, azt azonban a gyámhatóság értékelheti például azzal, hogy a mulasztó személyt nem rendeli ki gyámul A gyámrendelés formái A gyámrendelésnek azon részletszabályait, amelyekről a Csjk. az I. Címben valamint a gyermekvédelmi gyám tekintetében a Gyvt. nem rendelkezik, külön jogszabály, vagyis a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) szabályozza. A gyámhatóság a Csjk. 4:225. -ának (1) bekezdésében meghatározott szervek, valamint bármely más szerv vagy személy jelzése, értesítése alapján hivatalból indít eljárást a gyámrendelés iránt vagyis a gyermek nem kerül ipso iure gyámság alá, feltéve, hogy a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt. A Gyer. mintegy segítve a jogalkalmazókat a ának (2) bekezdésében teljes körűen felsorolja, hogy a gyermek mikor nem áll szülői felügyelet alatt. A gyakorlatnak megfelelően a gyámrendelés előtt a gyámhatóságnak vizsgálnia kell a gyámrendelés okát, azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában él, a gyermek ellátására szóba jöhető személyek személye és körülményei alkalmasak-e; van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki családbafogadó gyámként kirendelhető, továbbá van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli. A Csjk. rendelkezéseiből megállapítható az a sorrend, amely alapján gyámot kell rendelni. A gondoskodásra szoruló gyermek helyzetére figyelemmel a gyámrendelésnek több formája alakult ki. A Csjk. a korábbi Csjt.-beli formákat számuk egyidejű csökkentése mellett korszerűbb megfogalmazásban tesz egyértelművé. Nevezett gyám az a személy, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. A fogalom korábban is törvényi fogalom volt, (Csjt. 95. ) és a nevezett gyámot a Csjk. is fenntartja (4:226. ). A gyámnevezés joga a személyes jognyilatkozatok körébe tartozik, és ez azt jelenti, hogy a szülőnek joga van rendelkezni arról, hogy halála esetén kiskorú gyermekének ki legyen a gyámja, azaz ki gondozza-nevelje, ki legyen a törvényes képviselője, vagyonának kezelője. (Rendelkezhet arról is, hogy ki ne lehessen gyámul kirendelhető a gyermekének, ez a gyámságból való kizárás joga). A gyámnevezés joga nem illeti meg a gyámot, a nevelőszülőt, mostoha szülőt, a szülőt, ha a bíróság megszüntette a Csjk. alapján szülői felügyeli jogát, vagy szülői felügyeleti joga szünetel, illetve az eseti gyám. Tekintettel arra, hogy a gyámság ellátása már nem állampolgári kötelezettség, így a nevezett gyámot összességében akkor lehet mellőzni, ha Csjk. feltételei szerint gyámságot nem viselhet, a gyámság gyakorlásában akadályozva van, kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné, illetve ha a gyámságot nem vállalja törd.indd :15:39

8 Kötelező gyám korábban csak elméleti fogalomként volt jelen a családjogban, bár tartalmában lefedte a Csjt ának (2) bekezdésében foglalt eseteket. A Csjk. azonban már konkrétan nevesíti a kötelező gyámot, a kötelező gyámrendelést. A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte; akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte; vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta. A Csjk. ezekben az esetekben már nem használja a családbafogadó gyám fogalmát [korábban a Csjt ának (2) bekezdése nevesítette], ennek következtében ez a fogalom a Gyvt. alkalmazásában jelenik meg. A Gyvt. szerint családbafogadó gyám az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el [Gyvt. 5. sz) pontja.] Elméleti fogalomként volt szintén csak jelen a családjogban a törvényes gyám, és a rendelt gyám is, bár tartalmukat lefedte a Csjt ának (1) bekezdésében megnevezett személy, vagyis törvényes gyám az a rokon vagy a gyermekkel más családi kapcsolatban álló személy, aki figyelembe jöhet a nevezett és a kötelező gyám nemlétében. [Csjt. 96. (1) bek.], illetve rendelt gyám az a gyámság ellátására alkalmas személy, akit rokonok hiányában a gyámhivatal kirendel [Csjt. 96. (1) bek.]. A Csjk. ebből egy jogintézményt, nevezetesen a rendelt gyámot nevesíti, amikor a gyámhatóság nevezett gyám hiányában elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendeli ki gyámul. Ilyen hozzátartozó hiányában más hozzátartozót, vagy arra alkalmas más személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. [4:227. (1) bek.] A gyámhatóság, hasonlóan a Csjt. szabályaihoz a gyermekvédelmi gyám kivételével rendszerint minden kiskorú gyermeknek külön gyámot rendel, Az azonos helyen nevelkedő testvérek részére ha nem ellentétes a gyermek érdekével gyámul ugyanazt a személyt (közös gyám) kell kirendelni. A Csjk. már megemlíti a többes gyámrendelést is, melyre jellemzően akkor kerül sor, ha a gyámságot a gyermek két közeli hozzátartozója együttesen vállalja; vagy a gyermek gyámságát a saját háztartásukban nevelő házastársak közösen vállalják (pl. családba fogadó gyámok); a gyermek ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel (pl. vagyonának kezelése), és végül, ha többes gyámrendelés a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek érdeke. Megjegyzem hasonló jogi lehetőséget fogalmaz meg az új Ptk. is a többes gondnokrendelés során a helyettes gondnok kirendelés lehetősége mellett. A Csjt. korábban törvényi fogalomként említette a közigazgatási szerv részéről a testvérek részére kirendelhető hivatásos gyámot, amely fogalmat a Csjk. már nem említi, tekintettel arra, hogy a közigazgatási szerveknél (gyámhatóságnál) hivatásos gyámként foglalkoztatott személy nincs (ő nem azonos a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál TEGYESZnél foglalkoztatott hivatásos gyámmal). A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja január 1-jéig az a nevelőszülő, gyermekotthon-vezető, illetve hivatásos gyám volt, akit a gyámhatóság kirendelt. [Csjt. 98. (2) és (4) bek.]. A fogalmat, a Csjt. mellett a Gyvt. is nevesítette azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámságát január 1-jétől főszabályként csak a TEGYESZ-nél közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám látja. el. A gyermekvédelmi gyámról a következő 2. pont szól részletesebben A gyámság viselésének feltételei A gyámság viselésének a feltételeiben a hatályos joghoz képest annyiban hoz változást a Csjk., hogy a nagykorúság és a törvényben meghatározott kizáró okok (4:242. ) hiánya mellett előírja a szubjektív és az objektív (a gyám személyében és körülményeiben fennálló) alkalmasságot, továbbá a tisztség vállalását. A gyámság szabályozásában tehát a Csjk. figyelemmel van a gondnokság új szabályaira, így különösen a gyám alkalmasságának továbbá a többes gyámrendelésnek a kérdéskörében. A Csjk. nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy milyen alapon lehet meghatározni, hogy valaki személyében alkalmas-e a gyámi feladatok ellátásra. Természetesen a kizáró okok megvonnak egy kört, azonban mindez nem elegendő az alkalmasság megállapításához. A gyámhatóságnak ezért konkrétan kell vizsgálnia a javaslatba hozott személyt, akár úgy is, hogy szükség szerint egészségügyi, vagy pszichológiai véleményt, továbbá jövedelemigazolást szerez be. Jelentősége van annak is, hogy a gyám a kiskorú gyermeket ismeri-e, megfelelő-e a kapcsolata a gyermekkel, illetve esetleg hogyan neveli, gondozza a saját gyermekeit. A nevezett gyámot alkalmatlanság címén csak akkor lehet mellőzni, ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné. A gyámságból a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő azonban nem zárhatja ki a gyermekvédelmi gyámot. A Csjk. ismételten rögzíti tehát, hogy gyámul csak az rendelhető, aki a gyámi tisztséget vállalja, amely feltétel alól csak a TEGYESZ alkalmazásában álló gyermekvédelmi gyám a kivétel törd.indd :15:39

9 A gyámság viselésének akadályait a Csjk. a Csjt. szabályaival megegyező módon határozza meg. Mellőzi azonban, a Csjt.-nek a gyám kirendelésének érvénytelenségére vonatkozó szabályát, mert valamely törvényi akadály ellenére kirendelt gyám esetén a gyám felmentése és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények (jelentés, végszámadás) alkalmazása az életszerű megoldás. Ezért a felmentés esetköreinek kiegészítése szükséges, vagyis ha kirendelést követően szerez a gyámhatóság tudomást olyan akadályról, vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt a gyám gyámságot nem viselhet, akkor a gyámot fel kell menteni [4:250. (1) bekezdés c) pont]. Nem rendelhető gyámul az a személy, aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. Ha ilyen eljárás csak folyamatban van, ez nem kizáró ok, hanem olyan körülmény, amely azonban alkalmatlanná teszi a javaslatba hozott személyt. Ugyancsak alkalmatlanságról van szó, ha számára a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt ki, mert ekkor cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. A szülői felügyeleti jog bírói úton való megszüntetésének csak súlyosan felróható szülői magatartás esetén van helye. Nem lehet gyám, aki ilyen ítélet hatálya alatt áll, hiszen aki nem alkalmas arra, hogy saját gyermeke felett gyakorolja a szülői felügyeletet, nyilvánvalóan nem láthatja el lényegében ugyanezeket a feladatokat más gyermek tekintetében sem. A kizáró ok mindaddig fennáll, amíg a bíróság a szülői felügyeletet vissza nem állította. Akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. Ezért méltatlan arra, hogy kiskorú gyermekek felett gyámságot viseljen. Nem lehet gyám az sem, akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette, illetve ha gyermekét örökbe fogadhatónak nyilvánították [Gyvt. 77., 80., Ptk. 4:124. ]. Nem rendelhető gyámul az a javaslatba hozott személy, akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt. Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő azt a személyt zárta ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön. 8 8 Polgári Jog Családjog Az új Ptk. magyarázata III/VI. HVG- ORAC Kiadó, Budapest. 2013, 341. old. 2. Az intézeti gyámságtól a gyermekvédelmi gyámságig 2.1. Az intézeti gyámság kialakulása Az évi Gyámtörvény az egyéni gyámrendelés alapján állt, az intézetek vezetőinek hivatásos gyámságát nem ismerte. Ugyanakkor Melly Béla 1913-ban megjelent tanulmányában 9 már szól az intézetek, otthonok vezetőinek gyámul történő kirendeléséről. A székesfővárosban a tömeges gyámság intézményét ennek alapján vezették be. Ez tekinthető az intézeti gyámság csírájának. Ezt követően Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata szintén tartalmazott rendelkezést az intézeti gyámságra vonatkozóan. Az intézeti gyámságot az egyes személyi és családi jogi rendezések tárgyában született /1945. (MK 198.) ME számú rendelet vezette be, és ötvenkét évig jelen is volt a jogrendünkben. Kezdetben az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó kiskorú felett a gyámságot a tényleges gondozásba vétel napjától kezdődő hatállyal a gondozást teljesítő állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa, vagy ennek igazgatási ügyekben eljáró helyettese gyakorolta. Az 10/1952. BM számú utasítás alapján változott az a szabály, hogy intézeti gyám csak az intézet igazgató főorvosa lehetett, és a tisztséget a gyermekotthon vezetője, vagy igazgatási ügyekben eljáró helyettese is elláthatta. Intézeti gyámság esetén amennyiben a kiskorú vagyonnal rendelkezett, a gyámhatóság a vagyonkezelésére eseti gondnokot rendelt ki. Az intézeti gyám intézkedéseit a gyámhatóság nem változtathatta meg, továbbá a gyámhatóság nem menthette fel és nem mozdíthatta el, működése ellen észrevételt az intézetet fenntartó tanács végrehajtó bizottságához lehetett tenni. Már ebben az időben felmerült az intézeti gyámok túlterheltségének, és a hozzájuk rendelt feladatok végrehajthatóságának problémája évtől Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatója látta el az intézeti gyámságot a nála elhelyezett kiskorúak tekintetében. 10 Később a 20/1969. (V. 13.) Korm. rendelet rendelkezett a kiskorú gyermekek családjukból történő azonnali kiemelés formájáról, azaz ideiglenes hatályú beutalásról. Az ideiglenes hatályú beutalás során mintegy húsz éven keresztül a gyermekeket csak a legközelebbi GYIVI- be, három éves kor alatti gyermeket csecsemőotthonba lehetett beutalni. A gyámhatóság csak a gyermekek beutalásáról rendelkezett, 9 Melly Béla: Az árvaszék hivatása a gyermekvédelemben, különösen a házasságon kívül született gyermekek védelmében és a prostitúció elleni küzdelemben. Budapest, Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámság (Történeti gyökerek, jelenkori problémák és lehetséges jövőképe), Szeged, Kézirat törd.indd :15:39

10 kiskorúak elhelyezéséről az intézeti gyám gondoskodott. Az intézeti gyám csak akkor kezdhette meg működését, ha az állami gondozásba vételt a gyámhatóság elrendelte. A Csjt évi novellisztikus módosítását követően az 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet szerint az intézeti gyámot változatlanul ugyanazok a kötelezettségek terhelték és ugyanazok a jogok illették meg, mint a gyámhatóság által rendelt hagyományos gyámot. Az intézeti gyámot azonban jelentéstételi kötelezettség nem terhelte a gyermekek sorsát illetően. A szabályozás új eleme volt, hogy az intézeti gyám törvényes képviseleti jogkörben hozott intézkedéseinek megváltoztatására az elhelyezés kivételével az állami gondozott kiskorú ügyében illetékes elsőfokú gyámhatóság volt feljogosítva. Ezt követően a 115/1978. (MK 11.) OM számú utasítása rendelkezett a GYIVI rendtartására vonatkozó szabályokról, és annak második fejezete szólt a gyám jogairól, kötelezettségeiről, a gyermek gondozásáról, neveléséről, törvényes képviseletéről és vagyonának kezeléséről. Az intézeti gyám joga és kötelezettsége volt a kiskorú gyermek gondozásának és helyes irányú nevelésének biztosítása. Az elhelyezést követően a gondozó intézményekben szükség szerint segítenie a nevelőszülőknél felügyelnie kellett a kiskorúak gondozását, nevelését. Az intézeti gyám helyezte el általában féléves időtartamra az örökbefogadásra alkalmas családoknál, mint nevelőszülőknél is a gyermekeket. A Csjt évi módosítása fordulatot hozott a gyermekvédelem jelentőségének elismerésében, bevezetésre került a védő-óvóintézkedés, és a gyermeket intézeti és állami nevelésbe vétele. A cél az volt, hogy a kiskorú családi környezetében maradjon, és a család segítséget kapjon a gyermek felnevelésében (pl. rendszeres nevelési segély folyósításával). Intézeti gyámság alá került az a kiskorú, akit állami nevelésbe vettek, továbbá akit intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indítottak. Az intézeti gyám ebben az esetben azokat a szülői felügyeleti jogokat gyakorolta, amelyeknek a szünetelését a gyámhatóság elrendelte. Ha a kiskorúról hivatásos nevelőszülő gondoskodott, a gyámhatóság megbízhatta a gyámi feladatok egy részének ellátásával. A Csjt. ebben az esetben osztott gyámságról rendelkezett. Hivatásos nevelőszülő mellett az intézeti nevelésbe vett kiskorú gyámja lehetett annak a nevelőotthonnak a vezetője is, ahol elhelyezték a gyermeket. A Csjt évi szövegezése tovább pontosította az intézeti gyámság alá tartozó kiskorúak fogalmát, de ilyen esetekben s korábbi szabályozáshoz hasonlóan a gyám továbbra is a megyei, fővárosi GYIVI igazgatója, vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese volt. Az intézeti gyámnak a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos kötelességének tartalmát, valamint célját a Csjt. szülői felügyeletről szóló rendelkezései határozták meg. Ezen feladatát azonban nem közvetlenül látta el, a gyermeket gondozásba vette és a nevelés feltételeit biztosított, továbbá ellátta annak felügyeletét is. Az intézeti gyámság bevezetésével megszűnt a gyámpénztárak működése és a gyámoltak pénzét az OTP-nél kezelt gyámi betétbe kellett elhelyezni, azonban a gyámhatóság kiskorú vagyonának kezelése alól felmenthette az intézeti gyámot. Az intézeti gyám a kiskorút képviselhette peres és peren kívüli ügyekben, hatóságok, bírságok előtt, továbbá a szülőhöz hasonlóan köteles volt a jognyilatkozatok tekintetében a gyámhatóság jóváhagyását kérni. Az intézeti gyám elsősorban a hozzá tartozó nagy gyermeklétszámra tekintettel nem tudott megfelelni a korszerű gyermekvédelem által támasztott követelményeknek, hiszen feladatait nem tudta közvetlenül, személyes módon ellátni. A jogirodalom és a gyermekvédelmi szakma is az intézeti gyámi jogkör fokozatos korszerűsítését szorgalmazta a gyermekvédelem törvényi szabályozásának igényével egyidejűleg A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága A Gyermekjogi Egyezmény elfogadásával, majd a Gyvt. megjelenésével hazánkban is a szélesebb értelemben vett gyermekvédelem került előtérbe, erősödött a családgondozás szükségessége, a családközeli ellátási formák kis létszámú gyermekotthonok, nevelőszülői hálózatok megerősödése. Ehhez szorosan kapcsolódott az intézeti gyámság lebontása, megszüntetése. A Gyvt. ezért hatályon kívül helyezte a Csjt.-nek a kiskorúakról való állami gondoskodásra, valamint az intézeti gyámságra vonatkozó rendelkezéseit, és megteremtette a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásra épülő, külön törvényben szabályozott rendszerét. 11 Emellett lényegében érintetlen maradt a Gyvt.-vel összhangba hozott Csjt. hagyományos gyámságra és a gyámság formáira vonatkozó általános szabályozása. A nagyobb mértékű szakmai változást a március 15-én hatályba lépett új Ptk. Családjogi Könyve jelentette. Az egységes gyámság évi bevezetését követően az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az akkori átmeneti vagy tartós nevelésbe vett és gyámság alá tartozó kiskorú gyermek számára, a meghatározott sorrendiség figyelembevételével, a gyámhatóság rendelt gyámot. A nevelésben élő gyermekek gyámságát elsősorban az azt vállaló nevelőszülő, másodsorban a gyermekotthon vezetője látja el. Amennyiben 11 Filó Erika Katonáné Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, törd.indd :15:39

11 a nevelőszülő a gyámságot nem vállalja, vagy különféle okok miatt a gyermek más bentlakásos intézményben nyert elhelyezést, a gyámhatóság a gyermek gyámjául a GYIVI jogutódjánál a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál (TEGYESZ) működő hivatásos gyámot rendelt ki. A hivatásos gyámok tevékenységüket közszolgálati vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látják el. Egy hivatásos gyám, egyidejűleg legfeljebb 48 gyermek gyámságát láthatta el. Ennek megfelelően a gyermekvédelmi gyámnak kellett tekinteni a gyámként kirendelt nevelőszülőt, gyermekotthon-vezetőt, és a hivatásos gyámot is, akik a korábbi intézeti gyámmal szemben jóval kevesebb gyermek gyámságát látták el. A nevelőszülői rendszer magyarországi megítélése a különféle időszakokban igen ellentmondásos volt, de a Gyvt. a gyermek érdekében nevelőszülői ellátás elsőbbségét fogalmazta meg az elhelyezési formák közül. A gyermekvédelmi gyám jogai és kötelességei eltérnek a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezéseitől, a gyámi önállóság is korlátozottabb. A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól illetik meg, illetve terhelik. A gyámot nem illeti meg a gyermekelhelyezés joga, és nem járulhat hozzá hivatásos gyám kivételével a gyermek örökbefogadásához sem. A gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozó gyámi jognyilatkozat érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges. A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, de figyelembe kell vennie a szülő véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit is. A gyám segítséget nyújt az otthonteremtési támogatás, a fiatal felnőtteket megillető utógondozói ellátás iránti igény érvényesítéséhez. A Gyvt. a hatósági és a szolgáltató tevékenységet szétválasztva tehát csak a gyámhatóság számára tartotta fenn a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket elhelyezését, vagy annak megváltoztatását. A gyámhatóság ebben támaszkodik a TEGYESZ által készített, a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervére és elhelyezési javaslatára. TEGYESZ gyámi gondozói tanácsadói a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segítették és ellenőrizték a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását. A gyámi gondozói tanácsadók a szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkoztak a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. Sajnos a gyámhatóságnak a gyámi tanácsadóval nem volt személyes jellegű közvetlen kapcsolata. Sérült a gyámolt és gyám közötti kapcsolat állandósága, ha a nevelésbe vett gyermek gondozási helye megváltozott, és sajnos a gondozás időtartama alatt több esetben egy nevelésbe vett gyermeknek három-négy gyámja is volt. Gyakran problémát jelentett a nevelőszülő számára az is, hogy nem tudott megfelelően eligazodni a nevelőszülői tanácsadótól, a gyámi tanácsadótól, esetenként az eseti gondnoktól, vagy akár a hivatásos gyámtól kapott tanácsok és információk alapján a gyermekkel kapcsolatos problémákban. A Gyvt január 1-jei módosítása szerint a TEGYESZ alkalmazásában álló gyermekvédelmi gyámok látják el elsősorban az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek gyámságát, de fontos szerepük van a kísérő nélküli kiskorúak képviseletében is. A gyermekvédelmi gyám jogköre a gyermek gondozásának nevelésének elősegítése és figyelemmel kísérése, a gyermek törvényes képviselete, vagyonának kezelése és a családgondozás. Kiemelt feladatuk ezen belül, hogy nyomon kövessék a gyermek egészséges fejlődését a teljes körű ellátásuk során, továbbá, hogy elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti szülővel annak érdekében, hogy a gyerek minél előbb visszakerülhessen családjába, illetve előmozdítsák a mielőbbi örökbefogadást. Ugyanakkor a gyermekvédelmi gyám a nevelésbe vett gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén megváltoztathatja a gyermek gondozási helyét, de köteles erről a gyámhatóságot egyidejűleg tájékoztatni, továbbá kérelmet benyújtani a gondozási hely gyámhatóság általi megváltoztatása iránt. A gyermekvédelmi gyám továbbá engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe fogadni szándékozóknál tartózkodjon (gyermek gondozási helyének változatlanul hagyása mellett). A jogalkotó szándéka az volt, hogy a gyermekvédelmi gyámság bevezetése oldja fel azokat az érdekütközéseket, amely a fenntartói, intézményi, gondozói érdekek és a gyermek érdeke között feszülnek. (Kérdés azonban, a gyermekvédelmi szakellátás államosítása ezt az érdekellentétet valóban fel tudja e oldani.) A korábbi rendszerben problémát jelentett, hogy a gyermek érdeke nem minden esetben egyezett a törvényes képviseletét ellátó nevelőszülő, vagy a gyermekotthont fenntartó érdekeivel. Ilyen volt különösen a vér szerinti szülővel való kapcsolattartás, vagy az örökbefogadás elősegítése, hiszen a nevelőszülő érdeke az, hogy a gyermek minél tovább nála maradjon, nem pedig az, hogy elkerüljön tőle. A független gyermekvédelmi gyámnak lehetősége nyílik arra is, hogy a nevelőszülőnél és a gyermekotthonban nyomon kövesse a gyermek szükségleteit, egészséges fejlődését. Korábban gondot okozott az, hogy ha a gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél nevelkedő gyermeket új helyre helyezték, akkor új gyámot is rendeltek számára, ami megnehezítette a gyermek törd.indd :15:39

12 fejlődésének nyomon követését. 12 A változtatás lényege, hogy ezentúl a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermek törvényes képviseletét nem a gyermek nevelőszülője vagy gyermekotthon vezetője látja el, hanem gyermekvédelmi gyám, akinek a személye a gondozási hely esetleges változásától függetlenül állandó marad. A gyermekvédelmi gyám a TEGYESZ közalkalmazottjaként, önálló munkakörben tevékenykedik, és egyidejűleg legfeljebb 30 gyermek gyámságát láthatja el. A megfelelő gyámi létszám a családgondozó, utógondozó munkakörök, és a gyámi gondozói tanácsadói munkakörök átalakításával jöhet létre. Nem lehet gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője, a TEGYESZ vezetője; a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja, a gyermek nevelőszülője. A nevelőszülők egyes gyámi feladatok ellátására továbbra is kirendelhetők a gyermekvédelmi gyám egyetértése esetén abban az esetben, ha az érintett gyermeket már legalább 2 éve saját háztartásukban nevelik, illetve nincs folyamatban a nevelésbe vétel vagy a nevelőszülői jogviszony megszüntetése. A gyámságnak ez a formája mindenképpen életszerűbbé teszi a feladatok ellátást, hiszen ekkor a nevelőszülő: /aktualitasok eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását, törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz, eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében. [Gyvt. 87. (1) bek. a) c) pont] A gyermekvédelmi gyámság jogintézmények bevezetésére azonban csak fokozatosan kerülhet sor, hiszen a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek helyzetét felül kell vizsgálni a korábban kirendelt gyámok tekintetében is. A gyermekvédelmi gyámság hatékony működéséhez azonban az is szükséges, hogy a kompetencia határok egyértelműen meg legyenek határozva, figyelemmel akár gyermekjóléti szolgálat, akár a nevelőszülő, gyermekotthon feladataira, továbbá a TEGYESZ-t fenntartó állam a gyámok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket (pl. 30 gyermek/1 gyermekvédelmi gyám; gépkocsi biztosítása a rendszeres családlátogatáshoz stb.) maradéktalanul rendelje hozzá. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika törd.indd :15:40

13 NÉZŐPONTOK A kapcsolattartási jog a személyiségi jogok egén csillag vagy fecske? 1 A Biztos Tudás: erdőt eltakaró fa: kerüld vagy vágd ki. (Fodor Ákos: Útravaló) I. Jogszabályböngészde és eseti döntésmozaik 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 4:183. -ának (1) bekezdése szerint, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A törvény e szakaszának indokolása szerint az új Ptk. a Legfelsőbb Bíróság által kimondott jogtételt általánosítva a kapcsolattartást akadályozó személy felelősségét állapítja meg a felróható magatartásával megakadályozott vagy meghiúsított kapcsolattartás elmaradásával okozott károkért, amelyekbe mind a feleslegesen felmerült kiadások (például utazási költség) mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége beletartozik. 2 E jogszabályi rendelkezéshez az új Ptk. kommentárirodalma sem fűz bővebb különösen a szabályozás véleményem szerinti Achilles-sarkának tekinthető nem vagyoni jellegű károkért fennálló felelősség mibenlétét vegyelemző magyarázatot 3 ; a törvény általános indokolásához képest pusztán azzal a többletinformációval kívánja segíteni a jogalkalmazókat, miszerint a kártérítési felelősség azt jelenti, hogy a felróható magatartást tanúsító szülő nem csupán a feleslegesen felmerült kiadások, pl. utazási költségek megtérítésére köteles, hanem egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megfizetésére is. [ ] [Így] kártérítési kötelezettséget vonhat maga után [ ], amikor a különélő szülő a nyári időszakos kapcsolattartást követően nem viszi vissza a megadott napon a gyermeket a gondozó szülőhöz, aki emiatt gyermekével 1 Kispál és a Borz: Turisták bárhol. Universal Music Kft., Vö. Vékás Lajos (szerk.): Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2008, 532. oldal 3 Lásd Makai Katalin: A szülői felügyelet. In Kőrös András (szerk.): Polgári Jog. Családjog. Az új Ptk. magyarázata III/VI. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013, 284. oldal és Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2013, 339. oldal nem tud elutazni a korábban már kifizetett társasutazásra. [ ] A kapcsolattartással összefüggésben felmerült költségek megtérítése iránti kérelmet a gyámhatóságnál kell előterjeszteni és ennek alapján, indokolt esetben a gyámhatóság kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, illetve a kapcsolattartás szabályait megszegő szülőt az ennek következtében bekövetkezett, igazolt költségeinek (pl. vonatjegy árának) megtérítésére. Az egyéb kártérítési igények elbírálása a bíróságtól kérhető. 4 A vagyoni kár(ok)ért fennálló felelősséget már a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 33. -a (4) bekezdésének c) pontja is tartalmazta, illetőleg tartalmazza; e szerint helyesen a gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtását elrendelő végzésében kötelezhette/kötelezheti a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére, míg a nem vagyoni károk megtérítésének a kötelezettségével kapcsolatos jogtételt a Kúria jogelődjeként eljárt Legfelsőbb Bíróság EBH 2000/320. szám alatt közzétett polgári elvi határozata tartalmazza. E határozat indokolása szerint az alperes[i édesanya] a gyermeknevelés folyamatában már akkor jogellenes magatartást tanúsított, amikor nem tudatosította a gyermekben, hogy ki a vér szerinti apja, sőt, jelenlegi házastársát kívánta a gyermek vér szerinti apjaként elfogadtatni, és a gyermek valós érdekeivel helyezkedett szembe, amikor saját sérelmeit ellenséges érzésként átvitte a gyermekre. A kapcsolattartást a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény 92. -a alapján szabályozó jogerős ítélet ezt a helyzetet kívánta a gyermek érdekében feloldani a fokozatosság bevezetésével. [ ] Az alperes[i édesanya] fokozott szülői felelőssége lett volna az, hogy a gyermeket megismertesse a vér szerinti apjával és őt az apával való találkozásokra kellően felkészítse. A gyermekben a felperes[i édesapával] szemben kialakult félelemérzés és eluta- 4 Kőrös András (szerk.): uo törd.indd :15:40

14 sítás közvetlen negatív élményen nem alapulhatott, azt csak az alperes[i édesanya] tudatosan hibás nevelési módszere alakíthatta ki, melyre az alperes a kártérítési felelősség alóli kimentése érdekében nem hivatkozhat. A Legfelsőbb Bíróság egy időben nem sokkal későbbi, publikálásra nem került Pf. II /2001/7. számú ítéletében ennél is továbbmenve azt rögzítette, hogy a gyermek a különélő szülőjénél való kapcsolattartásának jogellenes korlátozása miatt, személyiségi jogai sérelmére hivatkozással nem vagyoni kártérítést a polgári jog általános szabályai alapján követelhet. 5 A kapcsolattartási jog személyiségi jog mivoltát előbb a Kúria EBH 2009/2048. szám alatti polgári elvi határozata, majd pedig a Fővárosi Ítélőtábla közzétételre nem került, 7. Pf /2011/8. számú eseti döntése is megerősítette. Utóbbi határozat indokolása szerint önmagában az, hogy a gyermek és a szülő közötti kapcsolattartás jogellenes akadályozásával szemben a jogvédelmet elsősorban a családjog intézményei biztosítják, nem zárja ki az okozott sérelem miatt a személyiségi jogvédelmi igény érvényesíthetőségét. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a nem vagyoni kár megtérítésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyeket a vagyoni károk esetén is alkalmazni kell, vagyis az igényt érvényesítőnek a kárt e körben is azt, hogy a meghiúsult kapcsolattartás nála lelki, szellemi károsodást vagy hátrányt eredményezett, társadalmi megítélését rontotta a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) ának (1) bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény ának (1) bekezdése szerint megfelelően bizonyítania kell. Az új Ptk. 2:53. -a alapján, aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Az új Ptk. 6:522. -a (2) bekezdésének a) c) pontjai értelmében a károkozó a teljes kártérítés körében a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket köteles megtéríteni, vagyis a régi Ptk ának (4) bekezdése szerinti nem vagyoni, immateriális hátrány jogkövetkezménye kikerül a kárfogalom keretei közül 6, s azt a továbbiakban az új Ptk. 2:52. -ában életre hívott sérelemdíj hivatott kompenzálni. 5 Vö. Kőrös András: A Ptk. alkalmazása egyes családjogi viszonyokban. In Szeibert Orsolya (szerk.): Család Gyermek Vagyon. A joggyakorlat kihívásai. Családjogi tanulmánykötet. HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, oldalai. 6 Molnár Ambrus: A sérelemdíj elméleti és gyakorlati kérdései. Kúriai Döntések. Bírósági Határozatok. 2013/7. szám, 748. oldal Miután az új Ptk. megszünteti a nem vagyoni kártérítést, így a 4:183. (1) bekezdéséhez fűzött indokolásban rögzített, fentebb idézett nem vagyoni jellegű kárnak az új Ptk. szerinti sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem feleltethető meg 7 azzal, hogy az új Ptk. e szakaszához fűzött indokolás szerint a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének a vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja mellett immáron a magánjogi büntetése is. 8 Írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartásnak egyáltalán van-e helye a személyiségi jogok égboltján, s állócsillagai között, valamint a jogviszony alanyainak a magatartása és a kapcsolattartás diszfunkcionális működése avagy működésképtelensége kezelhető-e a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogi eszközökkel. A családjog szabályai felől közelítve megállapíthatjuk, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartás 9 a jogok és a kötelezettségek telepítése szempontjából az új Ptk.-ban sem változik, azt 7 Ezt az álláspontot látszik alátámasztani, hogy az új Ptk. hatálybalépését megelőzően a jogalkotó az általa használt kifejezés szerint szövegcserés módosítást hajtott végre két olyan felelősségi területen is, ahol a nem vagyoni kártérítés tipikusan előfordul(t), így mind az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett, mind pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon alapuló kártérítési igények tekintetében és a nem vagyoni kárt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemre, a nem vagyoni kártérítést pedig a sérelemdíjra cserélte le. Lásd az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény március 15-től hatályos ának (2) bekezdését és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény Értelmező rendelkezéseit március 15-től kiegészítő 3/A. -át. 8 Lábady Tamás szerint jogtörténeti közhely, hogy az immateriális kártérítés büntetőjogi karakterű [ ], [amely] találóbb elnevezéssel aligha karakterizálható. A nem vagyoni kártérítés ugyanis funkcionális aspektusból a személyiségi jogsértésért járó elégtétel. Ebben az elégtételben az állam szolidaritása jut kifejezésre a sérelmet szenvedett mellett és reprobációja a sérelem okozójával szemben. (Lábady Tamás: A nem vagyoni kártérítés újabb bírói gyakorlata. ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Budapest, 1992, 12. és 32. oldalai) Vö. Marton Géza: Kártérítés. Kártérítési kötelmek jogellenes magatartásból. Különlenyomat a Szladits Károly szerkesztésében megjelent Magyar Magánjog III. és IV. kötetéből. Általános Nyomda és Grafikai Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1942, 40. oldal és Molnár Ambrus: i. m oldal 9 A kapcsolattartási jog nem vitatottan az egyik legfontosabb gyermeki jog, a szülőség egyik jogi kifejeződése (Somfai Balázs: A kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009, 79. oldal), s egyben önálló szülői jog is (Somfai Balázs: i. m. 86. oldal); fontosságát, jelentőségét jól érzékelteti, hogy az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés kihirdetéséről szóló évi CLXVIII. törvény 4. -ával kihirdetett Európai Unió Alapjogi Chartája is 24. cikkének (3) bekezdésében a gyermekek jogaira vonatkozó rendelkezései közé emelte. A kapcsolattartás folyamatosságának kiemelt jelentőségéről lásd törd.indd :15:41

15 az új Ptk. 4:178. -ának (1) bekezdése a gyermek jogaként, ugyanezen szakasz (2) bekezdése a különélő szülő jogaként és kötelességeként szabályozza azzal, hogy a 4:178. (1) bekezdésének második mondata a gyermeket nevelő szülő számára továbbra is előírja, hogy köteles biztosítani a zavartalan kapcsolattartást. E normaszöveg egyszerű nyelvtani értelmezése alapján is tisztán látszódnak a szabályozás kölcsönösségre épülő belső szerkezetének a körvonalai, vagyis az, hogy a szülők e jogviszonyban jogosultak és kötelezettek is egy személyben (bár a kapcsolattartási kötelesség [itt] inkább a szülő meggyőzését kell, hogy jelentse 10 ). II. Jogelméleti morzsák Ez a reciprocitás az, amely miatt a személyiségi jogok hazai elméleti alapköveinek egyik lerakója, Meszlényi Artúr a szülő gyermek kapcsolat jogviszonyát (mint a nem vagyoni érdekek alanyi jogokként el nem ismert csoportját ) a kötelmi jogi viszonyokkal való rokonság okán a relatív személyjogok, 11 míg az elmélet mellett a személyiségi jogi joggyakorlatra is méltán nagy hatást gyakorló Törő Károly az abszolút szerkezetű személyiségi jogviszonytól megkülönböztetendő a relatív személyiségi jogok kategóriájával írta le. Törő Károly szerint ugyanis a személyiségi jogviszony nem mindig kizárólag abszolút szerkezetű. [ ] Az embereknek vannak olyan kapcsolatai, amelyek közvetlenül befolyásolják a személyiség megvalósulását, érvényesülését, ezért relatív szerkezetű személyiségi jogviszonyt keletkeztetnek egyedileg pontosan meghatározott két vagy több személy között. Sajátos relatív szerkezetű személyiségi jogviszony jön létre pl. a házastársak között, a szülő és a gyermek között [ ]. Az ilyen jogviszonynál a kölcsönösség a jogviszony tartalmának a közvetlen meghatározójává válik. A jogviszonyban résztvevő feleket elsődlegesen illetik, illetve terhelik kölcsönös jogok és kötelezettségek, részben pozitív, részben negatív tartalommal. Természetesen az általános jellegű abbővebben Valkai Zsuzsa: Salamoni perek. Idea Könyvkiadó, Budapest, 1991, és 68. oldalait. 10 Somfai Balázs: i. m. 75. oldal. 11 Meszlényi Artúr: Magánjog-politikai tanulmányok, különös tekintettel a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetére. Budapest, 1901, 34. oldal. Idézi: Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete. A forrásvidék. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 109. oldal; Vö: Lábady Tamás: i. m. 28. oldal. Megjegyzendő, hogy a szülők és a gyermekek egymáshoz való személyes viszonyát már az 1898-as magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete is a természetes személyekről szóló részben elhelyezve ún. személyi családjogként kezelte. (A magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetét előkészítő Állandó Bizottság jegyzőkönyvei. Budapest, 1897, 38. oldal. Idézi: Székely László: i. m. 76. oldal) szolút szerkezetű személyiségi viszonyból fakadó kötelezettség ilyenkor is érvényesül. 12 Törő Károly példaként említi, hogy a nevelőknek elsősorban a szülőknek az is alapvető kötelezettségük, hogy tevőlegesen elősegítsék a rájuk bízott, gondozásuk alatt álló személyiség helyes irányú fejlődését, az egyéni hajlamoknak és képességeknek, valamint a társadalmi igényeknek megfelelő mind teljesebb kibontakozását, kibontakoztatását. 13 Hihetnénk, hogy azzal, hogy a kapcsolattartási jogot, mint relatív személyiségi jogot fellőttük a személyiségi jogok égboltjára, már Madáchcsal szólva Be [is] van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell. Miután a kapcsolattartás diszfunkcionális működése vagy működésképtelensége nem vitásan felfogható hátrányként, s napjainkban bármilyen hátrány definiálható elvben személyiségi jogsértésként is 14, így a személyiségi jogvédelmi gépezet már működésbe is lendülhet. Ez a gépezet pedig meglehetősen egyszerű elv alapján működik, hisz a személyiségi jogi jogsértés megállapításához elegendő annak a bizonyítása, hogy a másik fél magatartása (tevékenysége, nyilatkozata) a jogosultnak a jog által védett személyiségi érdekkörébe történő behatolást jelent, személyiségi alanyi jogait [ ] érinti. Ha ez beigazolódott, a kötelezett tartozik kimenteni magát. A kötelezett tartozik bizonyítani azt, hogy a felek közötti jogviszony tartalmánál vagy a törvény külön rendelkezésénél fogva jogosult volt a beavatkozásra. 15 A jogsértés megállapítása után az objektív jogkövetkezmények levonása az új Ptk. terminológiája szerint a felróhatóságtól független szankciók 16 alkalmazása már automatizmus, mert az(ok) független[ek] a jogsértő vétőképességétől, felróhatóságától, vétkességétől, szándékától, magatartásának, mulasz- 12 Törő Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, oldalai 13 Törő Károly: uo. 14 Molnár Ambrus: i. m oldal; Vö. Vékás Lajos (szerk.): i. m oldal. 15 Törő Károly: i. m. 95. oldal. 16 Az új Ptk. 2:51. -ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az elévülési időn belül az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint törd.indd :15:41

16 tásának jó- vagy rosszhiszeműségétől, esetleges tévedésétől. A személyiségi sérelmet akkor is orvosolni kell, ha a jogsértés senkinek nem volt felróható. 17 A szubjektív szankció kártérítés, illetve sérelemdíj alkalmazását pedig az egyszerűsíti, hogy ez esetben [s]em azon van a hangsúly, hogy a jogsértő akarta-e, ismerte-e a következményeket, hanem hogy az általános élettapasztalat szerint kellő körültekintés esetén ismerhette-e azokat. Azt pedig, hogy adott esetben milyen körültekintésre lett volna szükség, a társadalom többi tagjainak a magatartásával való összevetés útján döntjük el. [ ] Ez a vizsgálódás bizonyos általánosítást kíván [ ] [s nincs tekintettel] a személyiség olyan belső tartalmi elemére, amely a külső világban nem tükröződik, mások számára nem észlelhető és nem értékelhető. 18 Vagyis: a személyiségi jogok [ ] átlagos és uniformizált, az egyének egyenlő érdekérvényesítő képességeit feltételező védelmet tudnak csupán nyújtani, s mint a jogok általában, tipikus esetekre szabva azt. 19 III. A legjobb tréning a valóság 20 Ha a személyiségi jogérvényesítés fentebb vázolt attribútumait a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra vetítjük, akkor meg kell találnunk a viszonyítási pontot, azaz az általános és az egyedi közötti különös szintet, s olyan kérdésekre kell választ adnunk, hogy milyen a tipikus, átlagos család? Milyen a tipikus, átlagos kapcsolattartás? A kapcsolattartásokon mi az általában elvárható egy különélő/ együttélő szülőtől vagy a gyermektől? Úgy is mondhatnánk, hogy nem elég megfestenünk a bonus et diligens pater familias portréját, hanem a magánjog családjának a tablóját kell(ene) felvázolnunk, rajta az anyával és a gyermekkel. A képek sokfélesége és sokszínűsége, a fenti kérdésekre adható helyes válaszok számának a végtelenhez közelítő volta fejezi ki a legmarkánsabban azt, hogy ez esetben a fentebb hivatkozott általánosításra törekvés, tipizálás nem vezet sehová, mert ahány ház/ család, annyi szokás/jog. Mindez azzal magyarázható, hogy a család [ugyan] a társadalom képviselője és bizonyos módon mégis a társadalom alóli anticipált emancipáció a társadalommal szemben 21, egy talpalatnyi gazdátlan terület a legszemélyesebb kapcsolatok szférá- 17 Törő Károly: i. m. 91. oldal. 18 Törő Károly: i. m és 56. oldalai. 19 Székely László: i. m oldal. 20 Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem. Magvető, Budapest, 2013, 23. oldal. 21 Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Budapest, Idézi: Somlai Péter: A családi kapcsolatok társadalomtörténetének irányai. In Schadt Mária (szerk.): Családszociológia (Szöveggyűjtemény). Comenius Bt., Pécs, 2000, 25. oldal. jában, amit kívülről körülhatárolnak bizonyos, a nagytársadalmi mozgásokkal kapcsolatban lévő feltételek, de ezeken belül mindenki úgy alakítja kapcsolatait, ahogy tudja. 22 A családi szocializáció során egy családi világ keletkezik a maga sajátos jeleivel, szavaival és kifejezéseivel, mozdulataival, szemvillanásaival, hangsúlyaival és jeladásaival. A közös valóságteremtés az a folyamat, amelynek során kialakul egy-egy család mindennapi életének, napi rutinjának menete, a tér és idő, az anyagi és szociális erőforrások kezelésének, felosztásának a módja, kifejlődnek és megszilárdulnak a szociális, erkölcsi és ízlésbeli standardok, végbemegy a viselkedések»normalizációja«. 23 Az alapvetően érzelmi töltésű családmag tehát nem pusztán egy szülőpárból és a gyermek(ek)ből, mint individuumokból álló csoport, hanem egy dinamikus komplexitás 24, az együttélés során kialakult pszi choszociális rendszer 25 a maga saját, csak rá jellemző családi világképével, működési struktúrájával és szabályaival 26, amelyeket az érintettek spontán módon tartanak be 27, így azt az emberek tudatos magatartását szabályozó és hagyományosan egyénre orientált 28 jog nem igazán képes megragadni, konfliktusainak a feloldására írásom témájánál maradva: egy diszfunkcionálisan működő avagy működésképtelen szülő gyermek kapcsolat kezelésére pedig a magánjog, mint szükségkép individualista jogrend 29 eszközei beleértve a személyiségvédelem polgári jogi eszközeit is kétszemélyes viszonyokra, s nem rendszerekre modellezettségük okán családjogi jogviszonyokra transzformálás nélkül nem alkalmasak Bognár Gábor Telkes József: A család és a társadalom. In Schadt Mária (szerk.): i. m oldal. 23 Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. Napvilág Kiadó, Budapest, 2013, oldalai. 24 Balogh Klára: Kinek az igazsága? A család mint rendszer és terápiája. Családi Jog 2006/1. szám, 19. oldal. 25 Bognár Gábor Telkes József: uo. 26 A családi szocializáció [ ] leghatásosabb tényezői kimondatlan előfeltevésekből és olyan értelmezési szempontokból, követésre ajánlott vagy kényszerített értékekből és normákból, mintául szolgáló standardokból, szankcionált elvárásokból állnak, amelyeket nem könnyű megfogalmazni, mégis folyamatosan szabályozzák a tagok magatartását. (Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldalai) 27 Visegrády Antal: A jog hatékonysága. Unió, Budapest, 1997, 122. oldal. Idézi: Somfai Balázs: i. m. 42. oldal. 28 Bognár Gábor Telkes József: i. m oldal 29 Szladits Károly (főszerk.): Magyar Magánjog. Első kötet. Általános rész. Személyi jog. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1941, 37. oldal. 30 Menyhárd Attila: Tudás, jogtudomány, jogalkalmazás című tanulmányában [In Fleck Zoltán (szerk.): Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010, oldalai] a származás, illetőleg a népcsoporthoz tartozás miatti hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kártérítési törd.indd :15:41

17 Álláspontom szerint egy szülő-gyermek közötti kapcsolattartási problémának a hagyományos személyiségvédelmi konstrukcióban való kezelése, a személyiségi jogsértésért fennálló felelősség valamelyik félhez történő telepítésének a személyiségi jogi per természetéből következő szükségessége rögzíti az ellenségképet 31, a bíróság rendelkezésére álló, a családot, mint rendszert megragadni képtelen személyiségvédelmi eszközöknek az alkalmazása a szülők destruktív konfliktusát felerősítheti, de legalábbis konzerválja, magát a kapcsolattartási problémát pedig még inkább elmélyítheti 32, arról nem is beszélve, hogy minden meghiúsult kapcsolattartás újabb és újabb személyiségi jogi pereket generálhat, s ezek a felek szembenállását természetüknél fogva felerősítő eljárások könnyen előfutárai lehetnek a gyermektartásdíj-módosítása iránti per(ek)nek 33 és majdan hivatkozási alapul szolgálhatnak a nagykorú gyermek tartásra való érdemtelensége körében 34. Noha a fentebb kifejtettek szerint a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlattól még meglehetősen idegennek tűnik a kifejezetten rendszerszemléletű megközelítésmód, az azonban különösen a kártérítési felelősség területén nem példa nélküli, hogy a a jogalkalmazók Konrád Györggyel szólva a társadalmi feszültségkezelés és szükséglet-kielégítés mesterségének olyan-amilyen technikusaként valamilyen rendszerszintű problémára (sajnos többnyire az okozati összefüggések vizsgálatát elhárítva, s a gombhoz keresve a kabátot, vagyis valamilyen hátrányhoz, értékveszteséghez, kárhoz a károkozót, de legalábbis a kártérítés megfizetésére kötelezhető, teljesítőképerekben is megkérdőjelezi a magánjogi eszközök alkalmazhatóságát. Lásd továbbá a Kúria deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekkel kapcsolatos, 6/2013. PJE határozatának a 7. pontját. 31 Somlai Péter: Miért rossz eszköz az állami erőszak a családok világában? In Somlai Péter: Társas és társadalmi. Válogatott tanulmányok. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008, 135. oldal. 32 A konfliktusokkal terhelt kapcsolattartásnak a gyermekre gyakorolt érzelmi hatásairól lásd bővebben Feuer Mária: Gyermekeink és a válási játszmák című írását. In Feuer Mária (szerk.): A családsegítés elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, oldalai; Vö. Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldal. 33 A gyermektartásdíj-fizetés és a kapcsolattartás további összefüggéseiről lásd bővebben: Földházi Erzsébet: Az első házasságkötés után. A párkapcsolatok dinamikája, egyszülős családok kialakulása és megszűnése Magyarországon a 20. század második felében. Ph.D értekezés. Budapest, 2008, 32. oldal, ( Letöltve: február 1. napján) 34 Lásd ezzel kapcsolatban a Kúria EBH 2007/1609. szám alatt közzétett polgári elvi határozatát. pességgel rendelkező személyt 35 vagy magát a megsértett jogot 36 ) eredményét tekintve képesek az adott 35 Egy esetben (BH ) a mentőautó vizsgálatra szállított beteget, amikor egy váratlanul elé lépő gyalogos miatt hirtelen fékezésre kényszerült. A mentőautóban utazó beteg, akinek a biztonsági öve nem volt bekapcsolva, lecsúszott az ülésről, s csonttörést szenvedett, amiből további szövődmények is származtak. A Legfelsőbb Bíróság [ ] a károsultat ért kár szempontjából teljesen figyelmen kívül hagyta a gépkocsi elé lépő gyalogost mint okot, és csak azt tartotta relevánsnak, hogy a felperest a mentőautó hirtelen fékezéséből eredően érte a kár. Egy másik esetben (BH ) késő este egy VAZ típusú személyautó az útkereszteződésben a közlekedési lámpa zöld jelzésénél jobbra kanyarodott, amikor hirtelen egy sötét színű kutya ugrott a jármű elé. A vezető ösztönösen elrántotta a kormányt, s így nekiütközött a keresztező úton piros jelzés miatt várakozó Lancia típusú személyautónak. A bíróságok azt állapították meg, hogy a kutya a kanyarodó autó tevékenységi körébe tartozó rendellenességnek minősül, s ezért a veszélyes üzemi felelősség terheli az üzemben tartót. (Kisfaludi András: A bírói gyakorlat hatása a magánjogi jogalkotásra. In Fleck Zoltán (szerk.): i. m oldalai) Kisfaludi András szerint ezeknek a döntéseknek az a mozgatórugója, hogy a keletkezett károkra a kötelező felelősségbiztosításon alapuló biztosítási fedezetet lehessen találni. Ha ugyanis a mentőautó elé lépő gyalogost elháríthatatlan külső oknak tekintenénk, akkor a károsult utas csak a gyalogostól kérhetne kártérítést, ami pedig kárának megtérülését meglehetősen bizonytalanná tenné. A másik esetben pedig, ha a kutyát tekintenénk tevékenységi körön kívüli rendellenességnek, akkor az a szabály érvényesülne, hogy mindegyik károsult a saját kárát köteles viselni, azaz a Lanciában esett kárt nem lehetne a felelősségbiztosítás alapján megtéríteni. A bíróság természetesen nem mondhatja ki ítéletében, hogy azért értékeli [ ] (így) a jogi helyzetet, hogy ezzel kedvezzen a károsultaknak, s biztosítsa számukra káruk megtérülését, s különösen nem mondhatja ki azt, hogy mindezt azért teszi a károkozók rovására, mert helyettük úgyis a biztosító köteles helytállni. [ ] E valós okok helyett a bíróságok igyekeznek a jogszabályi keretek között maradni, s olyan indokolást kreálni, amely legalább látszólag megfelel a törvényi normáknak. A valódi okok pedig [ ] fedve maradnak. (Kisfaludy András: i. m oldalai). 36 Lásd a hozzátartozói nem vagyoni kártérítés iránti igények jogalapjául szolgáló teljes (újabban teljes és egészséges) családban élés jogát. Lábady Tamás szavaival élve manapság nincs vagy alig van bírói ítélet hazánkban, amely az úgynevezett hozzátartozói eszmei kárigények tekintetében a»privacy«polgári jogi szabályozásának a hiányában ne közvetlenül a [házasság és a család védelmét deklaráló alkotmányi szakaszra] alapozná döntését amiatt, hogy a károkozó a halálos eredménnyel megfosztotta a károsultakat attól az alapvető személyhez fűződő joguktól, hogy abban a csaknem megközelíthetetlen misztériumban éljék életüket, ami a család. (Székely László: i. m. 11. oldal). A teljes családban élés személyhez fűződő jogát az alkotmányos gyökerek mellett a gyakorlat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. -ának (1) bekezdésében, valamint az új Ptk. 4:2. -ának (2) bekezdésében rögzített saját (kiemelés a szerző P. Sz.) családban élés jogából eredezteti, sőt azzal kvázi szinonimaként is kezeli. [Lásd Kőrös András: A Ptk. alkalmazása egyes családjogi viszonyokban. In Szeibert Orsolya (szerk.): i. m. 46. oldal] Álláspontom szerint a saját családban élés és a teljes családban élés joga nem rokon értelmű kifejezések, előbbi a gyermeki jogok területén létező, tartalommal megtölthető terminus törd.indd :15:41

18 társadalmi szükségletet kielégítő megoldást találni, s egyúttal igazolni azt a tézis, miszerint a jog és a rend nem önmagukért vannak, nem is isteni eredetűek, hanem egyes-egyedül a társadalom tagjainak boldogulását vannak hivatva szolgálni. 37 Miután a jogalkotó ennek a társadalmi szükségletnek a kielégítésére azaz a kapcsolattartási problémáknak a kezelésére a kapcsolattartási jog személyiségi jogok égboltjára rajzolása nélkül is adott egyfajta megoldást nevezetesen az ezzel kapcsolatos eljárást a gyámhivatal hatáskörébe utalva a Gyer ában szabályozta a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának a rendjét, s az elmaradt kapcsolattartás tekintetében valamelyik szülő önhibájának a megállapításától (a végrehajtás elrendelésétől), a gyermekjóléti központ kapcsolatügyelete, illetve a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének, továbbá a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének vagy pedig a védelembe vétel elrendelésének a kezdeményezésén át, a végrehajtási bírságon 38 keresztül, a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per megindítása, valamint a kiskorú veszélyeztetése miatti feljelentés megtétele lehetőségével bezárólag egy saját, sui generis jogkövetkezmény-hálót szőtt, így ennek ténye legalábbis megkérdőjelezi a személyiségvédelem eszközeivel való kezelés indokoltságát. De akkor egy harminc évvel ezelőtt megfogalmazott kérdést újra feltéve milyen fajta beavatkotechnicus (lásd az évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény 8. cikkének 1. pontját, miszerint az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvénysértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát, valamint a Gyvt. 6. -ához fűzött indokolást, amely rögzíti, hogy a törvény érvényre juttatja a gyermeknek azt a jogát, hogy megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséről, jólétéről elsősorban családja gondoskodjon az állam és az önkormányzat által biztosított támogatások segítségével. [ ] Alapvető garanciális követelmény, hogy a gyermeket csak törvényben meghatározott esetekben lehet a családjából kiemelni és csak anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelésre nem kerülhet sor. ), utóbbi viszont véleményem szerint egy szükségtelen díszítőjelzővel ellátott entitás, mert a teljes család nem egyéb, mint egy leegyszerűsített viszonyítási pont, ami a káresemény bekövetkezése előtti állapot leírására, s a veszteség fokozásának a kifejezésére ugyan alkalmas lehet, de ha a teljes családban élés jogát tipikus esetre szabandó jogi fogalomként próbáljuk kezelni, akkor a definiálás kudarca jól érzékelteti a családi funkciók, a családi szerepek, mint személyiséginek mondott értékek, s egyáltalán a család, mint rendszer elhelyezhetőségének a nehézségét egy teljes nem teljes (mutatis mutandis egészséges nem egészséges ) tengelyen. 37 Meszlényi Artúr: i. m oldal. Idézi: Székely László: i. m oldal; Vö. Törő Károly: i. m. 20. oldal. 38 A kapcsolattartás végrehajtásának az elrendelésével, valamint a végrehajtási bírsággal kapcsolatban lásd bővebben Somfai Balázs: i. m oldalait. zás szükséges, jogosult, vagy egyáltalán engedhető meg a társadalom (felkent képviselői) részéről a családok belső életébe? Milyen esetekben, milyen feltételek mellett helyes, illetve eredményes a beavatkozás? Milyen célok érdekében történhet? 39 Figyelemmel arra, hogy a jogi érdeklődés már kevésbé a»honnan?«kérdését feszegeti, mint inkább a»hová?«latolgatásából indul ki 40, álláspontom szerint a szülő gyermek közötti kapcsolattartási probléma kezelésére a büntetés-centrikus megközelítés helyett a társtudományok eredményeire nyitott resztoratív szemlélet és holisztikus gondolkodásmód lenne a legalkalmasabb, amely a felek szempontjából is értelmes eredmény, konstruktív megoldás elérését célozza meg, amely a szülőpárra nevelői koalícióként tekint 41 és nyitott a relatív igazságra. 42 A napjainkra jellemző reflexív szemlélettel ugyan együtt jár, hogy az emberek magatartásának értelmezésében az erkölcs hátrább szorult, és a pszichológia került előtérbe 43, a bíróságok azonban a házassági bontóperekben és/vagy a gyermekelhelyezési, továbbá a kapcsolattartás szabályozása iránti perekben még mindig kevésbé vannak vagy egyáltalán nincsenek tekintettel a»mögöttes lélektani okokra«, csakis a racionális vagy annak látszó érvek, a bizonyítékok és ellenbizonyítékok számítanak: ki sem derül, hogy tulajdonképpen még most is egy alapvető lélektani feladat, a házastárstól való leválás megoldási kísérletéről, annak hibás, tévútra került kezeléséről van szó. 44 Álláspontom szerint elsősorban a háttérben álló lélektani okok elhanyagolása 45 és a családra tévesen lineáris, oksági és nem cirkuláris, körkörös logika mentén működő rendszerként tekintő szemlélet 46 eredményezi azt, hogy sokan még ma is úgy gondolják, hogy az életközösség megszűnésének okaként megjelölt magatartás a fél negatívnak tekintett sze mé- 39 Telkes József: Mentálhigiénés módszerek a házasságbomlás megelőzésében. In Családvédelem és jogalkalmazás tanulmánykötet 9. Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványa, 1984, 5. oldal. 40 Azaz: a múlt, az adottság tehát a jog, mint valahai akarat, ami adott hatalmi konstellációban törvényi formát öltött nem feltétlenül, nem automatikusan, nem mechanikus személytelenséggel diktáló hatalom immár; inkább keret, kiindulópont, vagy bármi egyéb, amelyben a jövő, a kívánatos választás, a normatívum jegyében kimondandó opció nyílt esélyekkel kidolgozódik. (Varga Csaba: Elméleti jogtudomány a világválság ölelésében. In Valóság 2013/11. szám, 8 9. oldalai.) 41 Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldal. 42 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009, 65. és 260. oldalai. 43 Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldal. 44 Bognár Gábor Telkes József: i. m oldal. 45 Bognár Gábor Telkes József: uo. 46 Balogh Klára: i. m. 22. oldal törd.indd :15:42

19 lyiségvonása(i) miatt alakult ki, holott családszociológiai tény, hogy a bontóokok sokkal inkább magatartási komplexumok [ ], amelyek egy adott kapcsolatban fejlődtek ki és váltak dominánssá, és egyáltalán nem biztos, hogy az illetők más kapcsolataiban is megtalálhatók. 47 Az is gyakori, hogy [ ] [a fél] különösen hevesen veti bele magát annak a bizonyításába, hogy [ ] [szülőtársa, a másik fél] nem alkalmas a gyermek nevelésére, hiszen ha bebizonyosodik, hogy a másik»rossz«szülő (és házastárs) volt, az ő vesztesége is kisebb. 48 Ebben az esetben sem az Ördög tör ki a fazékból, hanem ez a fajta agresszió is mint az életközösség megszűnése során, s azt követően a volt társsal szembeni agresszió általában (beleértve a kapcsolattartás körüli harcot is) a válási periódus leghosszabbnak tartott alkalmazkodási szakaszának a kísérő pszichés tünete 49, amely leginkább a saját kudarc- és tehetetlenségérzéssel, a frusztrációs élménnyel magyarázható 50 IV. Hátradőlni csak Istennek ér 51 E felskiccelt lélekképek, mögöttes lélektani okok jól érzékeltetik, hogy a családdal foglalkozó jogalkalmazóknak első lépésként meg kellene [ismerniük] a családon belüli konfliktusok természetét, hogy segíteni [tudják] a kapcsolatok átalakítását, a kevesebb kényszerrel járó vagy erőszakmentes megoldások megtalálását. 52 Így lehetne talán összehangolni a jogvédelem szempontjait a kapcsolatok védelmének és gondozásának szempontjaival. 53 A megismerés és a megértés segíthetné egy valóban alkotó értelmezéssel 54 dolgozó jogalkalmazói szemlélet kialakulását, amely a kapcsolattartás diszfunkcionális működése avagy működésképtelensége miatti felelősséget nem kizárólag az egyik vagy a másik fél magatartására vezeti vissza, hanem bűnbakképzés helyett a felelősség megosztásában gondolkodik 55, a hátrányt (kártérítési nyelvre fordítva az elszenvedett immateriális sérelmet) pedig nem csak a gyermek oldalán bekövetkezettként látja manifesztálódni, hanem abból indul ki, hogy a kapcsolattartási probléma a családszerkezet minden szereplőjére kiható egyensúlyzavar, s az emiatt bekövetkező hátrány(ok) szükségképp a család(mag) valamennyi tagját érinti(k). 56 Álláspontom szerint a hagyományos és az új Ptk. által életre hívott, magánjogi büntetésfunkcióval kiegészített személyiségvédelmi struktúra családjogi viszonyokra, a családra mint rendszerre transzformálás nélkül nem alkalmas a kapcsolattartási problémák kezelésére, azonban egy társtudományokra nyitottabb szemlélet képes lenne új gondolkodási keretet adni, amelyben kialakítható lenne egy multidiszciplináris megközelítésű 57, új személyiségvédelmi perspektíva. Dr. Pál Szilvia 47 Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok előfordulásának gyakorisága és a konfliktusok társadalmi forrásai. In Schadt Mária (szerk.): i. m oldalai. 48 Bognár Gábor Telkes József: uo. 49 Hajduska Marianna: Krízislélektan. Második, bővített kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012, 138. és oldalai; Vö. Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat, Budapest, 1985, oldalai. 50 Bognár Gábor Telkes József: uo. 51 Kispál és a Borz: Csiga Én, szeretlek, téged. Universal Music Kft., A családjog is változik (Szeibert Orsolya: Családi jog. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.), és újabban egyre inkább egészíti ki a kényszerítő eszközöket a megértés eljárásaival, a kölcsönös bizalmat építő konfliktuskezeléssel és mediációval (Fehér Lenke: Családon belüli erőszak. Nemzetközi dokumentumok és gyakorlat. In Virág György (szerk.): Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2005, oldalai). (Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldal). A családi konfliktusok megoldására a mediáció mellett érdekes újításként jelent meg Magyarországon a konferenciamodell alkalmazása. A családi döntéshozó-konferencia, illetve a családicsoportkonferencia módszer alkalmazását a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa és a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület kezdte meg 2006-ban. (Fellegi Borbála: i. m oldalai) 53 Somlai Péter: Miért rossz eszköz az állami erőszak a családok világában? I. m oldal. 54 Fleck Zoltán: Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 71. oldal. 55 Balogh Klára: i. m. 24. oldal. 56 A kapcsolattartás ellehetetlenülése miatt bekövetkező apai szerepvesztés az apák számára enyhébb vagy súlyosabb lelki traumát okozhat, de az a gyermeknek az édesanyjával való kapcsolatát is torzíthatja. Lásd Hernádi Miklós: Válni veszélyes. Háttér Kiadó, Budapest, Idézi: Somlai Péter: Család 2.0 Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig. I. m oldal. 57 A multidiszciplinaritás (azaz a több tudományú -ság) mint kutatási módszer a jogot olyan összetett emberi és társadalmi jelenségként kezeli, amelynek megismerése és művelése szükségképpen több tudományág (pl. történettudomány, szociológia, vallástörténet, humánetológia, pszichológia) megközelítési módját és ismeretanyagát feltételezi. (Szmodis Jenő: Multidiszciplináris jogi tanulmányok. Jogról az evolúciótól a kultúráig. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012, 22. oldal) törd.indd :15:42

20 A kapcsolati erőszak néhány büntetőjog-dogmatikai kérdése Alig néhány héttel a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) július 1-jei hatályba lépését megelőzően az Országgyűlés elfogadta az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXXVIII. törvényt. A módosító jogszabály 19. (5) bekezdése határozta meg a Btk. 212/A. -ába foglalt kapcsolati erőszak bűncselekményi tényállását, amely az új büntetőkódex életbe lépésével vált alkalmazandóvá. A kriminológiai értelemben vett családon belüli erőszak ismert módon ebben a formában vált önálló tényállássá, jogalkotói elfogadása közvetlen kiváltó okaként pedig a társadalmi sürgetés jelölhető meg. 1 A téma már a korábbi időszakban is élénken foglalkoztatta a tág értelemben vett bűnügyi külön kiemelten a kriminológiai szakirodalmat, számos munka járta körbe a jelenség elleni állami fellépés lehetőségeit 2 és a téma több más aspektusát is. 3 A jogalkotás területén néhány nem jelentéktelen részeredmény elérésével 4 párhuzamosan erősödött fel az a nézet, hogy elvi deklarációkon és az eljárásjogi eszköztár kiszélesítésén túl a büntető anyagi jog területén is lépni kell, 5 amelynek legcélszerűbb módja a sui generis bűncselekményi tényállás megalkotása 1 magyarorszagon 2 Lásd pl. Kemény Gábor: A családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépésről de lege ferenda. Belügyi Szemle. 2005/9. sz o., Balogh Lídia Matolcsi Andrea: Vélemények a családon, illetve párkapcsolaton belüli erőszak elleni állami fellépés lehetőségeiről. Rendészeti Szemle. 2009/12. sz o. 3 Jungi Eszter: A családon belüli erőszak az ítélkezési gyakorlatban. Családi Jog. 2004/4. sz o., Korinek Beáta Zsófia: A stalking és a családon belüli erőszak. Családi Jog. 2005/1. sz o., Visontai-Szabó Katalin: A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi kérdései. Családi Jog. 2013/1. sz o., Alföldi Ágnes Dóra: A családon belüli erőszak megelőzésének és kezelésének nemzetközi és európai uniós eszközeiről. Európai Jog. 2012/3. sz o. stb. 4 Ilyennek volt tekinthető a 86/2013. (X. 17.) OGY határozat alapján október 18. napja óta hatálytalan 115/2003. (X. 28.) OGY határozat mellett a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) 138/A. -ában július 1-je óta szabályozott távoltartás intézménye. 5 Megjegyzendő, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (régi Btk.) 176/A. -ában január 1-jétől szabályozott és a Btk ával alig módosult formában fenntartott zaklatás tényállásának megalkotása már komoly előrelépésnek volt tekinthető, hiszen e bűncselekmény sértettje sok esetben a kapcsolati erőszak speciális passzív alanyainak köréből kerül ki, továbbá pl. házastárs, élettárs stb. sérelmére történő elkövetés esetén súlyosabb büntetéssel fenyegetett. lehet. 6 Mások ennek mellőzése mellett szálltak síkra. 7 A kérdést végül a törvényhozó eldöntötte, az önálló tényállás alkalmazhatósága kapcsán pedig a jövőbeni joggyakorlat alakulását követően lehet majd következtetéseket levonni. 8 A kapcsolati erőszakot a legfrissebb büntetőjogi szakirodalom már elemzés tárgyává tette, 9 tekintettel azonban a különálló bűncselekménykénti szabályozás újszerűségére, szorosabb értelemben büntetőjogi jellegű tanulmány a témakörben még nem született. Erre figyelemmel az alábbiakban a teljesség igénye és részletes tényálláselemzés nélkül igyekszem felvetni és lehetőség szerint megválaszolni néhány, a kapcsolati erőszak jelenleg hatályos tényállása alapján felmerülő büntetőjog-dogmatikai, ám egyszersmind lényeges gyakorlati jelentőséggel is bíró kérdést. 6 Így pl. Fehér Lenke egy vonatkozó tanulmányában úgy fogalmazott, hogy elképzelhetőnek tartom a családon belüli erőszak vonatkozásában egy szubszidiárius tényállás megalkotását is [ ] Családon belüli erőszakot követ el, aki a vele egy lakásban élő hozzátartozóját folyamatosan bántalmazza, megfélemlíti és pszichikai erőszak alatt tartja. Fehér Lenke: Nők elleni erőszak családon belüli erőszak. Állam és jogtudomány. 2003/3 4. sz o. 7 Szabó Alexandra: Családon belüli (v)iszonyok. A családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásának dilemmái. De iurisprudentia et iure publico. 2013/2. sz o. Forrás: dieip.hu/wp-content/uploads/ pdf (letöltés: november 28.). A szerzői álláspont szerint az önálló tényállástól nem lehet csodát remélni, ennél komplexebb fellépésre van szükség. 8 Kiemelést igényel, hogy az ítélkezési gyakorlat az eddigiekben is súlyosító körülményként vette figyelembe a büntetéskiszabás körében az erőszakos bűncselekmények családon belüli elkövetését. Lásd pl. a Győri Ítélőtábla Bf. 78/2010/4. sz., a Pécsi Ítélőtábla Bf. II. 411/2012/9. sz. és a Hatvani Városi Bíróság 5. B. 303/2008/12. sz. döntéseit. 9 Lásd Lajtár István: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In Polt Péter (főszerk.): Új Btk. Kommentár. 4. kötet, Különös Rész. Nemzeti és Közszolgálati Tankönyvkiadó. Budapest, o., Szomora Zsolt: Btk. XX. Fejezet: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. Complex. Budapest, 2013., o., Márki Zoltán: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények. In Kónya István (szerk.): Magyar Büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára. III. kötet. 3. kiadás. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2013, o., Sinku Pál: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények XX. fejezet. In Belovics Ervin Molnár Gábor Miklós Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész. A C. törvény alapján. Második, hatályosított kiadás. HVG- ORAC Kiadó, Budapest, 2013, o., Karsai Krisztina Szomora Zsolt: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények (Btk. XX. fejezet). In Karsai Krisztina Szomora Zsolt Vida Mihály: Anyagi büntetőjog. Különös rész I. Iurisperitus Bt. Szeged, 2013, o törd.indd :15:42

21 1. Fegyelmezési jog mint jogellenességet kizáró ok? A kapcsolati erőszakot a gyakorlatban sok esetben a szülő (gondnok, gyám stb.) követheti el gyermeke (gondnokoltja, gyámoltja stb.) sérelmére, ezért várhatóan problémaként merül majd fel a fegyelmezési jog mint jogellenességet kizáró ok alkalmazhatósága A jogirodalom a szülő (gyám stb.) fegyelmezési jogát 10 szűk (és egyre szűkülő) körben, legfeljebb a nevelési célzatú tettleges becsületsértés [Btk (2) bekezdés], valamint a személyi szabadság rövidebb tartamú korlátozása [Btk (2) bekezdés a) pont] szintjéig ismeri el. 11 Ezek közül témánk szempontjából a kapcsolati erőszaknak kizárólag a tettleges becsületsértéssel megvalósítható alakzata bírhat relevanciával, mivel a Btk. 212/A. (2) bekezdés b) pont II. fordulata csupán a Btk (1) bekezdése szerinti (tehát az alapeseti) személyi szabadság megsértésére utal, annak tizennyolc éven aluli sértett sérelmére elkövethető minősített esetére nem. Kérdés tehát, ha a szülő rendszeresen, nevelési célból tettleges becsületsértést követ el gyermeke sérelmére (pl. rossz viselkedése miatt rendszeresen testi sértési szándék és ilyen sérelem okozása nélkül felpofozza ), a Btk. 212/A. (2) bekezdés a) pont II. fordulatában írt kapcsolati erőszak minden esetben megállapítható-e a terhére Gyurkó Szilvia a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 6. (5) bekezdésére és az azt módosító évi CXXXVI. törvény miniszteri indokolására hivatkozva úgy fogalmaz, hogy a szülők, nevelők, gondozók házi fegyelmezési joga [ ] teljes egészében eltűnt a jogrendszerünkből. Felfogása szerint tehát a gyermekek testi és szóbeli bántalmazásának bármely formája tilalmazott, az nevelési célból sem lehet igazolható, ezért e tilalom megsértése minden esetben büntetőjogi válaszreakciót igényel Eme állásponttal szemben azonban több büntető anyagi jogi ellenérv is felmerülhet. Elsőként az a körülmény emelendő ki, hogy a jogellenességet kizáró okok jelentős része nem jogszabályon alapul, hanem az elmélet és gyakorlat által kimunkált, szokásjogilag rögzült ( íratlan vagy törvény fölötti ) A szakirodalom ismeri emellett a pedagógusi, valamint az átruházott fegyelmezési jogot is, azok érintése azonban itt és most elhagyhatónak látszik. 11 Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. KJK Budapest, 1984, 274. p., Nagy Ferenc: A büntethetőségi akadályok szabályozása az új büntető törvénykönyvben, különös tekintettel a jogellenességet kizáró okokra. Büntetőjogi Kodifikáció. 2001/1. sz. 29. o., Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2010, 155. o. 12 Gyurkó Szilvia: A szülők házi fegyelmezési jogától a gyermek testi fenyítésének tilalmáig. Belügyi Szemle. 2005/9. sz o. 13 Nagy Ferenc (2010): i. m o. tételek alapján érvényesül. 14 Ebből következik az a tulajdonságuk, hogy adott esetben kifejezett törvényi rendelkezéssel szemben is alkalmazhatók lehetnek. Ennek indoka, hogy ez esetben nem súlyosbodik, hanem (szokásjogi úton) enyhül az elkövető büntetőjogi felelőssége, amely a nullum crimen/nulla poena sine lege scripta alapelvvel nem áll ellentétben. 15 A büntetőkódex és más jogágbeli szabályok (így jelen esetben a Gyvt.) közötti konkrét párhuzam felállítása sem látszik szerencsésnek azokban az esetekben, amikor a Btk. valamely bűncselekmény tényállását nem keretdiszpozíciós jelleggel, hanem saját fogalmi rendszerét használva határozza meg. E konkrét esetben a tettleges becsületsértésről (és ennek folytán a kapcsolati erőszakról) az mondható el tehát, hogy annak általános tilalmát nem más jogágbeli norma, hanem a büntetőtörvény alapozza meg, megfelelően (pl. a társadalom érdekében álló nevelési céllal) igazolt büntetendőséget kizáró okokat azonban a bíróság is jogosult lehet figyelembe venni A fenti, büntetőjog-dogmatikai megfontolások mellett a kapcsolati erőszak viszonylatában mégis az prognosztizálható, hogy a szülői fegyelmezési jog az esetek legnagyobb részében nem zárja majd ki a cselekmény jogellenességét, ezért a gyermekbántalmazás enyhébb formái is bűncselekményként lesznek értékelendők. Ennek oka nemcsak a társadalmi/egyéni gondolkodás kívánatos megváltozásával, hanem dogmatikai alapon is igazolható. A következő pontban részletesen elemzendő rendszeres elkövetés ugyanis olyan körülmény, amely az alkalomszerűséget kizárva az elkövető nevelési célra hivatkozásának valóságalapját többnyire már objektíve kétségessé teszi és helyette inkább a gyermek állítólagos rossz viselkedésétől függetlenül a dühlevezetésből, félelemkeltési célból, kedvtelésből stb. történő elkövetést látszik alátámasztani. Ez pedig társadalmilag kifejezetten káros célja miatt a büntető jogalkalmazásban sem lehet tolerálható A rendszeres elkövetés fogalmi meghatározása A kapcsolati erőszak valamennyi bűncselekményi változatán végigvonuló közös ismérv a rendszeres elkövetés E kritérium amelynek fogalmát a Btk. nem adja meg nem előzmény és példa nélküli a magyar büntetőjogban. Erre tekintettel a helytálló értelmezéshez indokolt segítségül hívnunk az ugyanezen 14 Jescheck, Hans-Heinrich Weigend, Thomas: Lehrbuch des Strafrechts. Allgemeiner Teil. 5. Aufl. Duncker&Humblot. Berlin, o. 15 Nagy Ferenc (2010): i. m o. 16 Hasonlóan Belovics Ervin: A Büntető Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendőséget kizáró okok. II. rész. Ügyészek Lapja. 2007/4. sz. 6. o törd.indd :15:42

22 kitételt már a korábbiakban is tartalmazó bűncselekményi tényállásokkal kapcsolatban megfogalmazott jogirodalmi állásfoglalásokat. Földvári József 1962-ből származó álláspontja szerint a rendszeresség megállapításának feltétele az egymástól térben és időben jól elkülönülő cselekmények elkövetése. A szerző a rendszeres elkövetéshez szükséges cselekmények minimális számát ugyan nem látta helyesnek megállapítani, a jogintézménynek a folytatólagos bűncselekménnyel való összehasonlításakor azonban további ismérveket állított fel: így a rendszeresség megállapításához a folytatólagossághoz hasonlóan megkívánta az egyes cselekmények közötti rövid időbeli távolságot és az egységes akarat-elhatározást is Az évi Btk. tényállási elemként szabályozta a rendszerességet többek között a kémkedés, a kuruzslás és a tiltott szerencsejáték szervezése kapcsán. A kémkedéshez fűzött törvénymagyarázat szerint a rendszeresség szándékegységre és nem az adatszolgáltatás valamely szabályszerű ismétlődésére, tervszerűségére utal. A kommentár e részének szerzője, Vágó Tibor ismertet olyan elméleti álláspontot, amely szerint legalább négyszeri alkalommal történt kémkedés alapozza meg a rendszeres elkövetés miatti büntetőjogi felelősséget. A szerző azonban vitatja ezen álláspont helyességét és egy olyan példát ismertet, amely esetében már három elkövetési alkalom is rendszeresnek lenne tekinthető. A példából egyébként implicite kitűnik, hogy a szerző az egyes elkövetések közötti időköz rövidségét nem tekintette feltételnek, mivel a félévenkénti vagy évenkénti elkövetést is a rendszeresség fogalomkörébe vonta. 18 A kuruzslás elemzésénél Pintér Jenő a rendszerességet mint egy bizonyos határon túl történő (menynyiségi) objektív ismétlődést jellemezte, a rövid időközt szintén nem követelte meg annak megállapításához. 19 Velük szemben ugyanezen kommentár egy másik társszerzője, Bogdál Zoltán a rendszerességhez az egyes cselekmények között fennálló belső összefüggésre helyezi a hangsúlyt, melynek követelményévé teszi, hogy az egyes elkövetések között nem telik el viszonylag hosszabb idő. A korabeli bírói gyakorlat egyébként Bogdál szerint a három ízbeni elkövetést tekintette rendszeresnek, a szerző szerint azonban az elkövetések számát nem helyes rögzíteni Földvári József: Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban. KJK Budapest, o. 18 Vágó Tibor: IX. Fejezet. Az állam elleni bűncselekmények. In Halász Sándor (szerk.): A büntető törvénykönyv kommentárja. Első kötet. KJK Budapest, p. 19 Pintér Jenő: XII. Fejezet ( ) A közbiztonság és a közrend elleni bűntettek. In Halász Sándor: i. m o. 20 Bogdál Zoltán: XII. Fejezet ( ) A közbiztonság és a közrend elleni bűntettek. In Halász Sándor: i. m o A későbbi jogirodalomban Moldoványi György 21 a recens szerzők körében pedig Bócz Endre 22 a rövid időközönkénti (más helyen a huzamos időn át megvalósuló) 23 ismételtséget követeli meg a rendszerességhez. Bóczhoz csatlakozik Vaskuti András. 24 A Kis Norbert által szerkesztett kommentár csak, mint visszatérő, többszöri elkövetést jellemzi a fogalmat A Btk. hatályba lépése óta napvilágot látott munkák közül Lajtár István a évi LXXVIII. törvényhez fűzött Miniszteri Indokolással 26 egyetértve legalább két, rövid időközönkénti elkövetést ért rendszeresség alatt. 27 Élesen vitatja e felfogás helyességét Szomora Zsolt, szerinte téves a miniszteri indokolás azon megállapítása, hogy a rendszeres elkövetés legalább kettő elkövetést feltételez. A rendszeres elkövetés alsó határa egzakt módon nem számszerűsíthető, de mindenképpen kettőnél több, nagyobb számú elkövetési alkalmat jelent. 28 Végül kiemelhető Márki Zoltán álláspontja, aki a legalább két elkövetés követelményével egyetért ugyan, a rövid időköz feltételét azonban elveti, amikor úgy fogalmaz, hogy a rendszeresség valójában nem köztes időtartam hosszát, hanem az alkalomszerűség megállapításának kizártságát feltételező fogalom, megköveteli továbbá az elkövetőnek az egyes alkalmakat összekapcsoló tudatállapotát. 29 E tekintetben Márki felfogását osztja a legújabb budapesti jegyzetben Sinku Pál A fenti áttekintésből láthatóan a rendszeresség megítélése igen ellentmondásos a jogirodalomban. Meggyőződésem, hogy ugyanazon tényállásbeli kitételt nem helyes az egyes bűncselekmények kapcsán eltérő tartalommal megtölteni (nem mondható pl., hogy ami rendszeresség lenne a kuruzslásnál, az még nem minősül így a kapcsolati erőszaknál stb.). Az egységes értelmezéshez tehát eldöntendő kérdésként jelentkezik, hogy a) a rendszeresség alatt objektív és szubjektív ismérveket egyesítő fogalmat kell-e érte- 21 Moldoványi György: XVI. Fejezet. A közrend elleni bűncselekmények. In László Jenő: A Büntető Törvénykönyv magyarázata. Második kötet. KJK. Budapest, o. 22 Bócz Endre: XVI. Fejezet. A közrend elleni bűncselekmények. In Györgyi Kálmán Wiener A. Imre (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. KJK. Budapest, o. 23 Uo o. 24 Vaskuti András: XVI. Fejezet. A közrend elleni bűncselekmények. In Varga Zoltán (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. Complex, Budapest, o. 25 Kis Norbert (szerk.): A Büntető Törvénykönyv magyarázata. III. kötet. Különös rész (2). Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Budapest, o. 26 A évi LXXVIII. törvény indokolása. Részletes indokolás a 19. -hoz. 5. pont. Forrás: Complex DVD Jogtár. 27 Lajtár István: i. m. 80. o. 28 Szomora Zsolt: i. m o. 29 Márki Zoltán: i. m o. 30 Sinku Pál: i. m o törd.indd :15:43

23 nünk, avagy elegendő az egyik oldal egyoldalú megkövetelése. Vizsgálandó feltétel lehet továbbá b) a teljes cselekménysor hossza, c) az egyes részcselekmények között eltelt időintervallum, valamint d) a rendszeres elkövetés megállapításához szükséges cselekmények számszerűsége. Ad a) Helyes a kiindulópontja azoknak a szerzőknek, akik a rendszerességet a törvényi egység egyik eseteként számon tartott folytatólagossággal [Btk. 6. (2) bekezdés] hozzák összefüggésbe. Alapvetően mindkét jogintézményt a többszöri, időben megszakított cselekvés jellemzi. 31 Még figyelemreméltóbb azonban a kapcsolat a rendszeresség és a Btk (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott üzletszerűség fogalma között, utóbbi esetében ugyanis az elkövető az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ugyan kivételesen (a célzatra tekintettel) az üzletszerűség egyetlen bűncselekmény elkövetése esetén is megállapítható, 32 az esetek legnagyobb részéről mégis az mondható el, hogy az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények rendszeres elkövetése jelenti az üzletszerű elkövetés objektív oldalát. Ebből következő álláspontom szerint a rendszeresség megállapíthatóságához az elkövető tudattartalmát jellemző, szubjektív momentumokat nem indokolt megkövetelni, az tisztán objektív ismérvként írható körül. Nem kizárt természetesen sőt az életben gyakori lehet hogy a rendszeres elkövetést a bizonyos időbeli ismétlődés mellett az elkövető egységes elhatározása, motívumainak, szándékának hasonlósága is jellemzi. Ezek esetleges hiánya vagy büntetőeljárásbeli bizonyítatlansága azonban a rendszeresség megállapítását nem gátolja. Erre figyelemmel a rendszeresség tényállástani szempontból objektív tényállási elem, az elkövetés módja (szituációs elem) Ez a feltétel a folytatólagosság kapcsán csak azzal a megszorítással fogadható el, hogy elvileg egyetlen cselekmény alapján is megállapítható lehet a folytatólagos bűncselekmény kísérlete, ha az elkövető egységes elhatározása több jövőbeli részcselekményre is kiterjedt, azonban már az első elkövetés alkalmával tetten érték. Ehhez lásd Ambrus István: A bűncselekményi egység a magyar büntetőjogban. PhD értekezés. Kézirat. Szeged, o. forrás: (letöltés: szeptember 5.). 32 Ambrus István: Az üzletszerűség büntetőjogi megítélésének lehetséges irányairól. Magyar Jog. 2012/1. sz. 7. o. 33 Jogi természete tehát a magyar büntetőjogból már kikopott, a német jogirodalomban azonban napjainkban is külön nevesített iparszerűségéhez áll közel, amely az üzletszerűséghez hasonlóan rendszeres elkövetést feltételez ugyan, elkövetője azonban nyereségszerzésre nem törekszik. Vö. Balogh Jenő: A delictum collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana. Franklin-társulat. Budapest, o. A legutóbbi hazai egyetemi jegyzet, amely külön kategóriaként szerepeltette: Schultheisz Emil: A bűncselekmény tana. Debreceni Tudomány- Ad b) Arra nézve, hogy a rendszerességhez megkövetelhető-e a teljes cselekménysor bizonyos időbeli hosszúsága, ismét az üzletszerűség kapcsán folytatott bírói gyakorlat alapján lehet következtetést levonni. A Legfelsőbb Bíróság nem állapította meg az üzletszerűséghez szükséges rendszerességet, amikor a bűncselekmény-sorozat elkövetésére rövid időszak (pár nap) alatt került sor. 34 A konkrét időtartam meghatározása nélkül is kizárta az üzletszerűség köréből azokat az eseteket, amikor az elkövető cselekményeit alkalomszerűen követte el. Így korábban sem állapította meg a rendszerességet, amikor az elkövetők vádlott-társaik ráhatására azoknak [ ] néhány nap alatt lebonyolított vállalkozását alkalomszerűen elősegítették. 35 Ugyancsak mellőzték annak megállapítását, amikor az elkövető a sikkasztás útján szerzett szerszámok eladásából két esetben, alkalmi nyereségre tett szert 36, továbbá abban az esetben, amikor autóalkatrészek ellopására alkalomszerűen, néhány órán belül került sor. 37 Egy friss kúriai döntés szerint a rendszeresség hiánya folytán mellőzendő az üzletszerűség megállapítása, amikor az elkövető alkalomszerűen valósít meg kisebb számú vagyon elleni bűncselekményt. 38 Üzletszerűen elkövetettként minősült azonban azon elkövető cselekménye, aki több mint két évig a vele egy faluban élő lakosok háztartását rendszeresen fosztogatva élelmiszert, különféle használati tárgyakat stb. tulajdonított el. 39 Az állandósult bírói gyakorlat e vonatkozásban helyeselhető és a rendszeres elkövetést tényállási elemként tartalmazó bűncselekmények (így a kapcsolati erőszak) vonatkozásában is aggálytalanul elfogadható. A rendszeresség fogalmi ellentétpárjaként ugyanis tartalmilag kétségtelenül az alkalomszerűség jelölhető meg, 40 amely azon esetekben foroghat fenn, amikor az elkövetés egész folyamata viszonylag rövid idő alatt megy végbe. Erre tekintettel a kapcsolati erőszak megállapításának sem lehet helye olyan esetekben, amikor az egyes elkövetési magatartások kifejtésére csak elszigetelten, alkalomszerűen kerül sor. Ad c) Vitatott kérdés, hogy a rendszeresség kritériuma megköveteli-e egyszersmind a folytatólagos bűncselekmény fogalmából ismert rövid időköz egyetemi Nyomda. Debrecen, o. A németeknél fenntartja a jogintézményt Roxin, Claus: Strafrecht Allgemeiner Teil. Band II. Besondere Erscheinungsformen der Strafrecht. Verlag C.H. Beck. München, o. 34 BH 2002/ BJD BH 1990/ BH 1991/ BH 2013/1. 39 EBH 2008/1860. és BH 2009/ A kapcsos kommentár megállapításával szemben a rendszeresség ellentéte nem a rendkívüli, hanem a nem rendszeres/ rendszertelen, tehát az alkalomszerű elkövetés. Vö. Márki Zoltán: i. m o törd.indd :15:43

24 feltételének fennállását is. A joggyakorlat felfogása e kérdésben nem egységes. Egy korábban közzétett döntés szerint a rendszeresség megállapításához az egyes elkövetési időpontok közötti viszonylag rövidebb időköz szükséges. 41 Egy közelmúltbeli bírósági okfejtés pedig szintén jelentőséget tulajdonított az egyes részcselekmények között eltelt időtartamnak, mivel többek között azért mellőzte a rendszeresség (és így az üzletszerűség) megállapítását, mert az elkövető két lízingelt gépkocsit egymástól távol eső időpontokban adott jogellenesen bérbe. 42 Ezzel szemben egy másik eseti döntés szerint a rendszeresség megállapíthatóságát az ugyanolyan bűncselekmények egymástól viszonylag távol eső ismétlődése önmagában még nem zárja ki. 43 Még kategorikusabban fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság a legutóbbi időkben, amikor úgy foglalt állást, hogy az üzletszerűség esetében szemben a folytatólagossággal nem a rövid időközönkénti elkövetésnek, hanem a rendszerességnek van jelentősége, így az ismétlődésig eltelt idő hossza önmagában véve közömbös (kiemelés a szerző: A. I.). 44 Nézetem szerint az utóbbi megoldás tűnik meggyőzőbbnek. A rövid időköz és a rendszeresség közé ugyanis semmi esetre sem lehet egyenlőségjelet tenni. Témánkra vetített példával illusztrálva: azon, a hétköznapokban józan életvezetésű férj vonatkozásában, aki minden évben, a karácsonyi asztalnál, túlzott alkoholfogyasztása miatti dührohamában bántalmazza feleségét, a rendszeresség aggálytalanul megállapítható, mivel az elkövetés időről időre, többszörösen ismétlődik. A folytatólagossághoz szükséges rövid időköz azonban ez esetben már hiányzik. 45 Az a körülmény tehát, hogy az elkövető két cselekménye között olyan hosszú idő telik el, hogy azok folytatólagosan elkövetettként a rövid időköz feltételének hiányában nem lennének minősíthetők, a rendszeresség megállapításának önmagában nem képezi akadályát. A példaként felhozott esetben tehát a férj cselekményei kapcsolati erőszakként minősülhetnek (a korábbi joghelyzet szerint pedig adott esetben nem folytatólagos, hanem több rendbeli testi sértés lett volna terhére megállapítható). E felfogás helyességét támaszthatja alá az is, ha összevetjük a rendszeresség és a folytatólagosság jogintézményeinek tényállástani/jogpolitikai szerepét. A rendszeresség ugyanis a kapcsolati erőszak Btk. 212/A. (1) bekezdés szerinti alakzatainál büntetőjo- 41 BH BH EBH BH II. 45 Így egy korábbi eseti döntés két súlyos testi sértési cselekmény viszonylatában már a három hónapos időközt sem tekintette rövidnek. Lásd BH Mindazonáltal megjegyezhető, hogy a jelenlegi ítélkezési gyakorlat lényegében folyamatosan a rövid időköz kritériuma tágításának irányába halad. gi felelősséget alapító, a (2) bekezdésben írt változatoknál pedig azt súlyosító tényállási elem. A folytatólagosság azonban szemben (általában) a bűnhalmazati értékeléssel az elkövető felelősségének mérséklésére szolgál. 46 Nincs indok tehát egy alapvetően felelősségenyhítéssel együtt járó fogalomból kölcsönzött ismérv a rövid időköz kritériuma megkövetelésével leszűkíteni a rendszeresség hatókörét. Ad d) Mint láttuk, a vonatkozó jogirodalmi munkák többségének álláspontja szerint a rendszeresség megállapításához szükséges elkövetések száma pontosan meghatározható, előre rögzíthető. Napjaink uralkodó felfogása a (legalább) kettő elkövetést tekinti ilyennek. Ebben a vonatkozásban azonban azon szerzők álláspontja tekinthető helyesebbnek, akik szerint a két elkövetés még nem értékelhető rendszerességként. Ennek oka, hogy önmagában két elkövetésből az időről időre történő, menetrendszerű viszszatérésre nézve megnyugtató következtetés még egyáltalán nem vonható le, így az ilyen eseteket az elkövetőre nézve egyébként is kedvezőbb alkalomszerűség körébe indokolt besorolni. Összefoglalásként: a rendszeresség lényegileg az az objektív tényállási ismérv (elkövetési mód), amely előre nem meghatározható, de nagyobb számú, az alkalomszerűséget kizáró, hosszabb időintervallumon belül, időről időre akár nagyobb időközökkel is megszakítottan visszatérő elkövetés esetén állapítható meg Az előző pontban írt definícióval szemben a rendszeresség kitétele alatt a kapcsolati erőszak tényállását megfogalmazó törvény Miniszteri Indokolása azonban a minimum két elkövetést érti, tehát a feltehető jogalkotói szándék már a kétszeri elkövetés kapcsolati erőszakkénti értékelését kívánja meg. A családon belüli erőszakkal szembeni határozott állami fellépés iránti társadalmi elvárással szintén alátámasztható lehet már két (akár adott esetben egymástól elszigetelt) eset önálló, súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekménykénti minősítése. Erre azonban a rendszeresség tényállási elemkénti szerepeltetése annak helyes értelmezése esetén nem biztosíthat lehetőséget. Ezért de lege ferenda javasolható, hogy a kapcsolati erőszak alakzatainak közös ismérve a rendszeres 46 A németeknél így Jescheck, Hans-Heinrich Weigend, Thomas: i. m o. Nálunk pl. Balogh Jenő: A folytonos és a folytatólagos bűncselekvény tana. Franklin-társulat. Budapest, o., Finkey Ferenc: Az egység és a többség tana. Szerzői kiadás. Sárospatak, o. Azt a napjaink hazai bírói gyakorlatából (pl. BH , ) is következő körülményt, hogy a folytatólagosság nagyszámú elkövetés esetén, az értékek összeadódása miatt az elkövető terhére is érvényesülhet, a jogállamiság szempontjából komoly hátránynak minősítette Roxin, Claus: i. m o. Hasonlóan Wessels, Johannes: Strafrecht Allgemeiner Teil. 24., neubearbeitete Auflage. C. F. Müller Juristischer Verlag. Heidelberg, o törd.indd :15:43

25 helyett az ismételt elkövetés legyen. Ez a magyar büntetőjogban szabályozási múlttal rendelkező 47 kategória egyértelműen kifejezésre juttathatná, hogy már a kétszeri (tehát legalább egyszer megismétlődő) elkövetés is megalapozza a kapcsolati erőszak miatti büntetőjogi felelősséget, ilyen szabályozás mellett nem volna szükség tehát a rendszeresség fogalmának az elkövető terhére történő kiterjesztő értelmezésére. 3. Két egység-halmazati kérdés 3.1. Egység-többség tani szempontból a recens szerzők felfogása lényegében egységes volt abban, hogy azok a büntetőjogi tényállások (mint pl. a kitartottság, a kuruzslás vagy korábban a vásárlók megkárosítása), amelyek ismétlődő elkövetési magatartással valósíthatók meg, a természetes egység körébe sorolandók. 48 Ennek indoka, hogy ezek a deliktumok csak az elkövetési magatartás többszöri (vagy időben elhúzó) kifejtésével válnak tényállásszerűvé, az egyszeri elkövetés bűncselekményt nem valósít meg. Aggálytalanul ide sorolhatóak tehát a kapcsolati erőszak Btk. 212/A. (1) bekezdés a) és b) pont szerinti alakzatai. Némileg más azonban a helyzet a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban írt bűncselekményi változatoknál. A testi sértés vonatkozó esetei, a tettleges becsületsértés, a személyi szabadság megsértésének alapesete és a kényszerítés ugyanis egyetlen elkövetési alkalom esetén is bűncselekményként értékelendő, így itt a természetes szemlélet alapján nem lenne helyes bűncselekményi egységről beszélni. Erre tekintettel a kapcsolati erőszak egység-halmazati besorolása kapcsán az a sajátos helyzet áll elő, hogy míg az (1) bekezdés szerinti változatainál a rendszeres elkövetés folytán természetes, addig a (2) bekezdésnél törvényi egységgel állunk szemben A Miniszteri Indokolás a kapcsolati erőszaknál felmerülő halmazati kérdések kapcsán úgy foglal ál- 47 Korábban az évi 24. tvr. 5. -a [BHÖ 232. o. (2) bekezdés] határozott meg súlyosabb jogkövetkezményt egyes bűncselekmények ismételt elkövetésének esetére, rendelkezéseit azonban az évi V. törvény (az első teljes államszocialista Btk.) nem vette át. A fogalomhoz lásd Földvári József: Az ismételtség a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknél. Jogtudományi Közlöny. 1955/1. sz. 17. o. Az ismételt elkövetés egyébként a rendszerességhez hasonlóan kizárta a folytatólagosság megállapítását. 48 Nagy Ferenc (2010): i. m o., Busch Béla (szerk. és társszerző): Büntetőjog. Általános Rész. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, o. Korábban törvényi egységnek tekintette a rendszeres elkövetést Kádár Miklós Kálmán György: A büntetőjog általános tanai. KJK Budapest, o. és Földvári József: i. m o. Utóbbi szerző később az uralkodó felfogáshoz csatlakozott, lásd Földvári József: Magyar büntetőjog. Általános rész. Osiris. Budapest, o. 49 Így Márki Zoltán: i. m o. Hasonlóan (tehát lényegileg minősítő körülményként) szabályozta az évi Btk (3) bekezdés b) pont I. fordulata a rendszeresen elkövetett kémkedést. lást, hogy ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor ez a tényállás lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben az új Btk szerinti testi sértés nem lesz megállapítható. A jogirodalom egy része osztja e felfogást 50, mások a kétszeres értékelés tilalmára hivatkozva vitatják annak helyességét: a tettes és a passzív alany kvalifikált kapcsolatában ugyanis a passzív alany életkora olyan körülmény, amelyet kizárólag a Btk szerinti tényállás vesz figyelembe, s e tekintetben speciális; egyéb vonatkozásokban a tettesi és passzív alanyi kvalifikáció a két bűncselekmény között [ ] tartalmában azonos. Az idézett szerzők ezért a kiskorú sérelmére testi sértést megvalósító és ezzel a passzív alany fejlődését veszélyeztető szülő terhére a korábbi joggyakorlatnak megfelelően 51 a kapcsolati erőszakot mellőzve kiskorú veszélyeztetését és vele halmazatban a testi sértés megfelelő alakzatát állapítanák meg. 52 Ezen álláspont következetes képviseletével azonban több lényeges körülményt is figyelmen kívül hagynánk. A bírói gyakorlat szerint a kétszeres értékelés tilalmát csak azon minősítés sérti, amely két (vagy több) egymással szükségképpen összefüggő bűncselekményt értékel valóságos bűnhalmazatként. 53 A kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolati erőszak kapcsolata azonban bár találkozásuk valóban tipikus szükségszerűnek nem tekinthető. Előfordulhat ugyanis, különösen a kapcsolati erőszak enyhébb formáinál, hogy az elkövető súlyos kötelességszegése ellenére a büntetőeljárásban a kiskorú fejlődésének veszélyeztetésére mint tényállásszerű eredményre nem merül fel adat a büntetőeljárásban, így az elkövető terhére kizárólag a bizonyított kapcsolati erőszak lesz róható. Emellett a kapcsolati erőszak elkövetésére olyan időpontban is sor kerülhet, amikor az elkövető a nevelési, felügyeleti, illetve gondozási kötelezettségének [tehát a Btk (1) bekezdése szerinti speciális tettesi kvalifikáltság] hiánya miatt a kiskorú veszélyeztetését tettesként nem követheti el. Erre például szolgálhat az az eset, ha a szülői felügyeleti jogától megfosztott 54, a kiskorúval az elkövetéskor már nem együtt élő szülő rendszeresen bántalmazza gyermekét. 55 Mindezek alapján nem mond- 50 Lajtár István: i. m. 81. o. 51 Pl. BH Karsai Krisztina Szomora Zsolt: i. m o. 53 Klasszikus példa erre a kettős házasság és az intellektuális közokirat-hamisítás közötti összefüggés. 54 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.) 88., a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) 4: Azon értelmezés, hogy az ilyen szülő a kiskorú veszélyeztetésének tettese nem lehet, a contrario következik a tényállás azon kitételéből, hogy a szülő felügyeleti jogától megfosztott szülő e bűncselekményt csak akkor követheti el tettesként, ha a törd.indd :15:43

26 ható, hogy a kiskorú veszélyeztetésének tényállása minden esetben átfogná a kapcsolati erőszakot, azok tehát nem állnak a koncentrikus körök viszonyában. 56 Ez pedig együttes felmerülésük esetén a halmazat megállapítását eredményezheti. Kétségtelen továbbá, hogy a kapcsolati erőszak testi sértéssel megvalósuló alakzatai speciálisak a testi sértéshez képest, így elsőbbségük utóbbival szemben akkor is indokolt, ha az adott ügyben halmazatban a kiskorú veszélyeztetését is meg kell állapítani. Az a körülmény pedig, hogy a jogalkotó a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. A kapcsolati erőszak megállapítását azonban szülő és gyermeke viszonylatában az elkövetést megelőző együttélésük is megalapozza, a szülői felügyeleti jogától megfosztott vér szerinti szülő pedig a szülői felügyeleti jog megszűnésének ellenére is a gyermek hozzátartozója marad. Vö. Btk (1) bekezdés 14. pont. 56 Schultheisz Emil: A látszólagos halmazat. Acta Juridica et Politica. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Szeged, o. kapcsolati erőszak Btk. 212/A. (2) bekezdésében nevesített alakzatait az (1) bekezdésbeliekkel szemben szubszidiaritási záradékkal nem látta el, a contrario szintén a halmazat megengedhetőségére enged következtetést. Végül átfogóbb érvként szolgálhat a kapcsolati erőszak és a kiskorú veszélyeztetése valóságos halmazatát elfogadó felfogás mellett, ha előbbi másodlagos jogi tárgyára gondolunk: a kapcsolati erőszak ugyanis nemcsak egyéni/családi, hanem közösségi/ társadalmi érdeket is védeni hivatott azáltal, hogy az erőszakmentes családi együttélést kívánja realitássá tenni. Ezért az a felfogás, amely a kapcsolati erőszak megállapítását éppen a szülő/nevelő általi gyermekbántalmazás körében mellőzné, a büntetőjog jogtárgyvédő és negatív szociáletikai értékelő funkcióját tenné zárójelbe. Dr. Ambrus István törd.indd :15:44

27 KITEKINTÉS A tartási kötelezettségre vonatkozó külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az Európai Unióban I. Rendelet az európai tartási kötelezettségről Az európai polgári eljárásjog hatóköre már a Brüszszeli Egyezmény megszületésekor kiterjedt a családi, rokonsági kapcsolatból származó tartási kötelezettségekre vonatkozó ügyekre, illetőleg az ilyen ügyekben keletkezett külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására, anélkül azonban, hogy a tartási követelések jellege megkülönböztetett figyelemben, bánásmódban részesült volna. A tartási kötelezettségek tárgyában született határozatok hatékony és gyors végrehajtási mechanizmusa hiányában a Brüsszeli Egyezmény 5. cikk 2. pontjában rögzített különös joghatósági szabály ugyanakkor nem hozhatott lényeges áttörést az uniós tagállamok tartásdíj-jogosultjai számára. A határon átnyúló tartási ügyek szabályozása előtt tornyosuló számos anyagi jogi és eljárásjogi nehézség mind nemzetközi, mind európai közösségi szinten különös eljárási szabályok lefektetését kívánta meg. 1 Az Európai Unión belül 1999-ben a Tampereiprogram keretében fogalmazódott meg először az az igény, hogy a határon átnyúló tartási követelésekre nézve közös eljárási szabályokat állapítsanak meg, és a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást egyszerűsítsék. 2 A 2001-es cselekvési programban már az exequatur-eljárás teljes eltörlése szerepelt a tartásdíjra vonatkozó bírósági határozatok kölcsönös elismerése megvalósításának eszközeként. 3 A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia ezzel egy időben, 1999-ben indította el a tartási kötelezett- 1 Kengyel Miklós Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog. Osiris, Budapest, (A továbbiakban: Kengyel/Harsági 2009) Garber, Thomas: Verordnung (EG) Nr. 4/2009 des Rates vom 18. Dezember 2008 über die Zuständigkeit, das anwendbare Recht, die Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen und die Zusammenarbeit in Unterhaltssachen. In Kindl, Johann Meller-Hannich, Caroline Wolf, Hans-Joachim (szerk.): Gesamtes Recht der Zwangsvollstreckung. Handkommentar. 2. Auflage. Nomos, Baden-Baden, [A továbbiakban: Garber 2013] 2480.; Kengyel/Harsági 2009, 251.; Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, (A továbbiakban: Wopera 2012) Cselekvési program a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének átültetésére. HL C 12., , 1 9. o. ségekkel kapcsolatos joganyag így elsősorban az évi és az évi tartási egyezmények reformját célzó munkálatait a meglévő egyezményekben foglalt szabályok korszerűsítése céljából. 4 Ezt követően párhuzamosan zajlottak az Európai Unióban a tartással kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendeletjavaslat, valamint az Európai Unió aktív részvételével a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló egyezmény, továbbá a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló jegyzőkönyv tervezeteinek előkészítő munkálatai. A tartási rendelet eredeti rendkívül ambíciózus tervezete is az exequatur teljes eltörlését tűzte ki célul, egyben az alkalmazandó jogra vonatkozó szövegjavaslatot is tartalmazott. 5 A polgári és igazságügyi együttműködés területén az európai jogalkotás számára speciális jogállású Egyesült Királyság azonban egyértelművé tette, hogy amennyiben a jogforrás az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat is tartalmazza, azt nem fogja optinálni, így áthidaló megoldásra volt szükség. 6 A Hágai Egyezményt 7 és a Hágai Jegyzőkönyvet 8 a Konferencia tagállamai november 23. napján írták alá. Ezt követően egyéb politikai kompromiszszumok után vetődött fel annak lehetősége, hogy a 2005-ben a Bizottság által előterjesztett, tartási kötelezettségről szóló rendeletjavaslat eredeti koncepciójától eltérve a Hágai Jegyzőkönyv alkalmazandó jogot érintő szabályai a rendeletből kimaradnak, és a rendeletbe foglalt utaló szabályon keresztül válnak a közösségi jog részévé. 9 Mivel a Hágai Jegyzőkönyv- 4 Borrás, Alegría Degeling, Jennifer: Rapport explicatif sur la Convention sur le recouvrement international des aliments destinés aux enfants et à d autres membres de la famille. Conférence de la Haye de Droit International Privé, novembre (A továbbiakban: Borrás/Degeling jelentés])2. pont. 5 COM (2005) Wopera 2012, HL L 192/51 ( ) 8 Tanács november 30-án a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló november 23-i Hágai Jegyzőkönyvnek az Európai Közösség általi megkötéséről szóló 2009/941/ EK határozatának melléklete; HL L 331/17 ( ) 9 Ferrand, Frédérique: The Council Regulation (EC) no 4/2009 of 18 december 2008 on jurisdiction, applicable law, recog nition törd.indd :15:44

28 höz a tagállamoknak külön kell csatlakozni, ezért a rendelet számol annak lehetőségével is, hogy a évi Hágai Jegyzőkönyv nem válik alkalmazhatóvá minden tagállamban, ezért a határozatok elismerésére, a végrehajthatóvá nyilvánításra és a végrehajtásra irányadó szabályok megfogalmazásakor a rendelet különböztet a évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, exequatur-eljárás nélküli, illetve az annak hatálya alá nem tartozó, exequatur-eljárás lefolytatására köteles tagállamok között. 10 Az Európai Unió Tanácsa által december 18. napján elfogadott, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 4/2009/ EK rendelet (a továbbiakban: EuTR.) (8) preambulumbekezdése szerint a rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni a évi Hágai Egyezményt és a évi Hágai Jegyzőkönyvet. Az Európai Unió Tanácsa november 30. napján kelt 2009/941/ EK határozatával a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, november 23. Hágai Jegyzőkönyvet az Európai Közösség nevében jóváhagyta. 11 A határozat szerint tekintettel a Jegyzőkönyv és a rendelet közötti szoros kapcsolatra a jegyzőkönyv szabályait ideiglenesen akkor is alkalmazni kell a közösségen belül, ha a jegyzőkönyv június 18-án a rendelet alkalmazásának időpontjában még nem lépett hatályba. A Jegyzőkönyv hatályba lépését annak 25. cikke szabályozza, mely szerint a jegyzőkönyv a második megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított 3 hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. A Jegyzőkönyv augusztus 1-jén lépett hatályba, mert az Európai Unió április 8-i csatlakozásán túl Szerbia április 10-én csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz március 31. napján a 2011/220/EU tanácsi határozattal az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság javaslatára a Hágai Egyezmény aláírását az Európai Unió nevében jóváhagyta. Ennek megfelelően április 6. napján Hágában az Európai Unió nevében Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere írta alá a Hágai Egyezményt, az Európai Unión kívül azonban aláírta az Egyesült Államok, Norvégia, Ukrajna, Burkina Faso, Bosznia-Hercegovina és Albánia is. and enforcement of decision and cooperation in matters relating to maintenance obligations. In Campuzano Díaz, Beatriz Czepelak, Marcin Rodríguez Benot, Andrés Rodríguez Vázquez, Ángeles: Latest Developments in EU Privite International Law. Intersentia, Cambridge Antwerp Portland, (A továbbiakban: Ferrand 2011) EuTR. (20) preambulumbekezdés. 11 HL L 331/17 ( ) II. Külföldi határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása 1. Az európai tartási rendelet végrehajtási rendszerének jellemzői Kétség sem férhet ahhoz, hogy a tartási rendelet leglátványosabb újítása a végrehajthatóvá nyilvánítási (exequatur-) eljárás eltörlése, automatikusan lehetővé téve ezzel a tartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok szabad áramlását. 12 A Tampereiprogram megfogalmazása óta tízéves jogalkotási folyamat végeredményeként megszülető tartási rendelet e rendelkezése jelentős előrelépés a határon átnyúló, európai végrehajtások hatékonyabbá tétele terén, és fontos paradigmaváltás is a Brüsszel-I. rendelet nehézkes végrehajtási rendjéhez képest. Az exequatur eltörlésével egy külföldi határozat komolyabb akadályok nélkül hatolhat be a tagállami végrehajtási és eljárásjog területére, feltéve, hogy a határozat meghozatala során a évi Hágai Jegyzőkönyvben rögzített kollíziós jogi szabályokat alkalmazták, hiszen a tagállami hatóságok feladata a határozatok végrehajtásának elrendelésére korlátozódik. Erre utal az EuTR. (24) preambulumbekezdése: a kollíziós szabályok alkalmazása révén nyújtott garanciáknak indokolniuk kell, hogy a tartási kötelezettségekre vonatkozóan a évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban hozott határozatokat a többi tagállamban el kell ismerni és azokat további eljárások nélkül, valamint a végrehajtás helye szerinti tagállamban tartalmi ellenőrzés nélkül végre kell hajtani. 13 Egyesek az exequatur-eljárás eltörlését akként jellemzik, hogy ezzel eltűnt a külföldi határozatok végrehajtása feletti kontroll, azonban ez korántsem igaz, hiszen valójában egy kétoldalú kontroll, jelesül a határozatot hozó tagállam és a végrehajtás helye szerinti tagállam ellenőrzése is érvényesül. 14 Mivel a évi Hágai Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás a tagállamok szabad választásához kötött, az európai jogalkotó már a tartási rendelet megalkotásakor számolt azzal a reális lehetőséggel, hogy a Jegyzőkönyv hatálya csak a tagállamok egy részére lesz irányadó, ezért a határozatok elismerésére, végrehajt- 12 Ancel/Muir Watt 2010, ; Heger, Matthias Selg, Ulrike: Die europäische Unterhaltsverordnung und das neue Auslandsunterhaltsgesetz Die erleichterte Durchsetzung von Unterhaltsansprüchen im Ausland. Zeitschrift für das gesamte Familienrecht, 2011/14. (A továbbiakban: Heger/Selg 2011) 1105.; Ferrand 2011, EuTR. (24) preambulumbekezdés. 14 Gallant, Estelle: Règlement CE no 4/2009 du 18 décembre 2008 relatif à la compétence, la loi applicable, la reconnaissance et l exécution des décisions et la coopération en matière d obligations alimentaires. Droit processuel civil de l Union européenne (A továbbiakban: Gallant 2011) 354. pont törd.indd :15:44

29 hatóvá nyilvánítására és végrehajtására vonatkozó szabályok megfogalmazásakor dualista rendszert alakított ki: a gyorsított végrehajtási rend a évi Hágai Jegyzőkönyvhöz csatlakozott, míg a klasszikus végrehajtási rend a évi Hágai Jegyzőkönyvhöz nem csatlakozott tagállamokra alkalmazandó. 15 Az előbbi eljárásrend gyorsabb, gördülékenyebb átjárást enged a végrehajtás államába, ezért ezt a német és osztrák jogirodalom első átjárónak ( erster Korridor ), míg az utóbbi, hagyományos elismerési és végrehajtási rend alapján az átjutás nehézkesebb, ezért ezt második átjárónak ( zweiter Korridor ) nevezik. 16 A évi Hágai Jegyzőkönyvhöz nem csatlakozott az Egyesült Királyság és Dánia, ám a rendelet egyáltalán nem alkalmazható a Dániából származó határozatokra, tekintettel arra, hogy Dánia nem fogadta el az EuTR. alkalmazását sem. 17 A tartási határozatok elismerésére, végrehajthatóvá nyilvánítására és végrehajtására vonatkozó rendeleti rendelkezések alkalmazhatósága a joghatósági szabályoktól eltérően független a felek lakóhelyétől, illetőleg szokásos tartózkodási helyétől, ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy a végrehajtandó határozatot másik tagállamban hozták-e. 18 Az EuTR. alkalmazhatósága felől mindig a külföldi határozatot végrehajtó tagállam bírósága vagy hatósága dönt, a határozatot hozó tagállam bíróságának jogi álláspontjához nincs kötve. A határozat fogalmát az EuTR. 2. cikk (1) bekezdés 1. pontja definiálja, a definíció lényegében megfelel a Brüsszel-I. rendelet 32. cikke szerinti fogalommeghatározásnak. A határozatokon kívül a perbeli egyezségek és a közokiratok is lehetnek végrehajtás tárgyai: a perbeli egyezség fogalmát az EuTR. 2. cikk (1) bekezdés 2. pontja, míg a közokirat fogalmát az EuTR. 2. cikk (1) bekezdés 3. pontja tartalmazza. Noha az EuTR. a tartásdíjra jogosult tartási igénye végrehajtásának egyszerűsítését, vagyis a jogosult végrehajtási pozíciójának erősítését célozza, az EuTR. végrehajtási szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a végrehajtandó határozat a tartásdíj fizetésére kötelezettnek kedvez, így ha a tartásdíj mértékét leszállítja, vagy a tartásdíj-fizetési kötelezettséget megszünteti Bambust, Isabelle: Le règlement européen 4/2009 en matière d obligations alimentaires. Journal des tribunaux, 2009/22. (A továbbiakban: Bambust 2009) Nademleinsky, Marco: Die neue EU-Unterhaltsverordnung. Zeitschrift für Ehe- und Familienrecht, 2011/4. (A továbbiakban: Nademleinsky 2011) Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, HL L 299/62. ( ); EuTR. (48) preambulumbekezdés. 18 Garber 2013, Gruber, Urs Peter: Die neue EG-Unterhaltsverordnung. IPRax, 2010/2. (A továbbiakban: Gruber 2010), A évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban hozott határozatok elismerése és végrehajtása Az ipso jure elismerés Az elismerés alapfeltétele, hogy az EuTR. szerinti határozat olyan másik tagállamból származzon, amely a évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozik [EuTR. 17. cikk (1) bekezdés]. E határozatokat a végrehajtás tagállamában külön eljárás és határozat hozatala nélkül el kell ismerni (ipso jure elismerés). 20 Az elismerés egyúttal azt is eredményezi, hogy a végrehajtandó határozat minden olyan hatása, amelylyel a határozatot hozó tagállamban felruházták, az elismerés tagállamára is kiterjed, és fordítva: a határozat nem fejthet ki a végrehajtás tagállamában olyan hatást, amely a származás tagállamában sem illeti meg (hatáskiterjesztés elve). 21 A tartási kötelezettségre vonatkozó határozatok tagállamokban történő elismerésének egyetlen célja, hogy lehetővé tegye, megkönnyítse a határozatban rögzített tartási követelés behajtását. 22 Erre tekintettel az EuTR. 22. cikke kimondja, hogy valamely tartási kötelezettséget érintő határozatnak az EuTR. alapján történő elismerése és végrehajtása semmi esetre sem jelenti a határozat tárgyát képező tartási kötelezettség alapjául szolgáló családi vagy rokoni kapcsolat, házasság vagy házassági rokonságkapcsolat fennállásának elismerését. Az EuTR. 22. cikkében írt rendelkezés azonban nem a hatáskiterjesztés korlátozása, hanem a révision au fond tilalmának betartása, mely szerint a végrehajtó tagállam bírósága nem vizsgálhatja a végrehajtandó határozattal elbírált ügy ténybeli és jogi elemeit. Az automatikus elismerés a végrehajtandó tartási határozatnak csak a tartásdíjról rendelkező részére vonatkozik. 23 Az EuTR. 17. cikk (1) bekezdésének egyenes fogalmazása értelmében a fenti feltételeknek megfelelő határozatokat az elismerés megtámadásának lehetősége nélkül el kell ismerni. Ellentétben tehát a Brüsszel-I. rendelet joglogikájával, az EuTR. alkalmazása során a határozat elismerésének megtámadá- 20 Conti, Natalia: Grenzüberschreitende Durchsetzung von Unterhaltsansprüchen in Europa. Eine Untersuchung der neuen EG-Unterhaltsverordnung. Sellier, München, (A továbbiakban: Conti 2011), Andrae, Marianne Schimrick, Martin: Kapitel IV. Anerkennung, Vollstreckbarkeit und Vollstreckung der Entscheidungen. In Rauscher, Thomas: Europäisches Zivilprozess- und Kollisionsrecht. Kommentar. Sellier, München, [A továbbiakban: Andrae/Schimrick 2010], 593.; Bittmann, David-Christoph: Europäische Unterhaltsverordnung. In Wiedmann, Thomas Gebauer, Martin: Zivilrecht unter europäischem Einfluss. 2. kiadás. C. H. Beck, Stuttgart/München, (A továbbiakban: Bittmann 2010) 36/87.; Garber 2013, EuTR. (21) és (25) preambulumbekezdés. 23 Andrae/Schimrick 2010, törd.indd :15:44

30 sa nem lehetséges, ezért az EuTR. nem tartalmaz a Brüsszel-I. rendelet 32. cikkében szereplőhöz hasonló elismerés-megtagadási okokat sem. Az EuTR. 21. cikke csak a végrehajtás megtagadásának lehetőségéről rendelkezik. 24 A végrehajthatóvá nyilvánítás eltörlése Az EuTR. 17. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hozott lényeges változást a tartási határozatok végrehajtása terén a korábbi végrehajthatóvá nyilvánítás eltörlésével. A rendelkezés szerint a évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban meghozott, az adott államban végrehajtható határozatok a többi tagállamban ugyanígy végrehajthatók a végrehajthatóvá nyilvánításuk szükségessége nélkül. Az EuTR. kiiktatja a évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban meghozott határozatok tekintetében a köztes végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást. Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben a határozat a származási tagállamban végrehajtható, a végrehajtási kérelem pusztán formai ellenőrzése után a végrehajtás egy másik például az adós tartózkodási helye szerinti tagállamban közvetlenül elrendelhető. 25 Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az exequatur eltörlésével nem önálló végrehajtási jogcím keletkezett, vagyis a változás hatására a tartási határozatok nem képeznek a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelethez hasonló európai végrehajtható okiratot. 26 A korábbiakhoz képest lényeges változás abban áll, hogy a tartási határozatok a végrehajtás államában hozott végrehajthatóvá nyilvánító határozat nélkül az EuTR.-ben, illetőleg a tagállami rendelkezésekben foglalt formai feltételek teljesítése esetén közvetlenül végrehajtás elrendelésének alapjául szolgálnak. 27 Ez lényegében azt eredményezi, hogy a külföldi tartási határozat Dánia és az Egyesült Királyság kivételével a végrehajtás tagállamában úgy viselkedik, mintha azt belföldön hozták volna. 28 Az EuTR. szabályai nem hátráltatják a végrehajtás elrendelését a végrehajtás tagállamának bírósága által kötelező módon, hivatalból elvégzendő vizsgálatokkal: így nem kell ellenőrizni, hogy a határozat összeegyeztethető-e a tagállam közrendjével, vagy a 24 Bittmann 2010, 36/ Ancel/Muir Watt 2010, Garber 2013, 2503.; Andrae/Schimrick 2010, Gallant 2011, 351. pont 28 Dose, Hans-Joachim: Das deutsche Unterhaltsrecht unter dem Einfluss der Unterhalts-VO und der Haager Unterhaltsübereinkommen Vollstreckbarkeit ausländischer Unterhaltstitel. In Coester-Waltjen, Dagmar Lipp, Volker Schumann, Eva Veit, Barbara (Hg.): Europäisches Unterhaltsrecht. Universitätsverlag Göttingen, (A továbbiakban: Dose 2010), 87. határozat meghozatala során betartották-e a joghatósági vagy a kollíziós jogi szabályokat. 29 A végrehajtás elrendelése előtt nincs jelentősége annak sem, hogy a határozatot hozó tagállam bírósága bizonyos garanciális jellegű eljárásjogi minimumkövetelményeknek, mint például a meghallgatáshoz való jog biztosításának vagy az alperes tájékoztatásának stb. eleget tett-e, e körülmények csak utólag, a kötelezett kérelmére képezhetik vizsgálat tárgyát. 30 Hess ennek kapcsán sommásan jegyzi meg, hogy az EuTR. emiatt elmarad a polgári és igazságügyi együttműködés jelenleg elvárt integrációs szintjétől, ráadásul az európai jogalkotó ezzel a hiánnyal lemondott a minimumharmonizáció és az ítéletek szabad áramlása közötti logikai összefüggésről is. 31 Az adós természetesen nincs elzárva a jogvédelemtől: a határozatot hozó tagállamban az EuTR. 19. cikke szerint felülvizsgálati kérelmet, a végrehajtás államában az EuTR. 21. cikke szerinti végrehajtás megtagadása vagy felfüggesztése iránti kérelmet terjeszthet elő. 32 Iratok a végrehajtás céljából Az EuTR. 20. cikke szabályozza, hogy mely iratokat kell csatolnia a végrehajtást kérőnek a végrehajtás lefolytatása érdekében, a felsorolás taxatív. A rendeleti jogalkotó célja az alaki követelmények szűkre szabása volt: a lehető legkevesebbre korlátozni a végrehajtás azon alakiságait, amelyek valószínűleg megnövelik a tartásra jogosult által viselendő költségeket. 33 A másik tagállamban lefolytatandó végrehajtás érdekében a végrehajtást kérőnek a következő iratokat kell az illetékes végrehajtó hatóságok rendelkezésére bocsátania: a) a határozatnak a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő egy példánya; b) a határozatról az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága által az I. mellékletben található formanyomtatványon kiállított kivonat; 29 Andrae/Schimrick 2010, 595.; Conti 2011, 160.; Garber 2013, ; Hess, Burkhard: Die Verordnung Nr. 4/2009/EG zum Unterhaltsrecht (EU-Unterhaltsverordnung). In Schmidt, Claudia (szerk.): Internationale Unterhaltsrealisierung, Rechtsgrundlagen und praktische Anwendung. Nomos, Baden-Baden, (A továbbiakban: Hess 2011) 20.; Nademleinsky 2011, Ilyen garanciális rendelkezéseket tartalmaznak az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkei, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkei és az európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK tanácsi rendelet cikkei. 31 Hess, Burkhard: Europäisches Zivilprozessrecht. C. F. Müller, Heidelberg, (A továbbiakban: Hess 2010) Andrae/Schimrick 2010, EuTR. (27) preambulumbekezdés törd.indd :15:45

31 c) adott esetben a hátralékokról szóló irat, mely jelzi az összeg kiszámításának dátumát; d) amennyiben szükséges, a b) pontban említett formanyomtatvány tartalmának átirata vagy fordítása a végrehajtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, vagy egyik hivatalos nyelvére. [EuTR. 20. cikk (1) bekezdés] A végrehajtás államának illetékes hatósága a fenti alaki követelmények körében az alábbiakat köteles vizsgálni: ad a) A végrehajtást kérőnek a végrehajtandó határozat eredeti, a határozatot hozó hatóság által kiállított példányát kell csatolnia, a határozat másolata, átirata nem képezheti végrehajtás alapját. 34 A végrehajtás tárgyát képező határozat fordításával kapcsolatban az EuTR. abból az elvből indul ki, hogy a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó költségek csökkentése érdekében nem kérhető fordítás, kivéve ha a végrehajtást vitatják. 35 Ezzel összhangban az EuTR. 20. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem kötelezhetik a végrehajtást kérőt a határozat fordításának benyújtására. Az EuTR. ez alól egyetlen kivételt képez: amennyiben a határozat végrehajtása ellen jogorvoslattal élnek, megkövetelhető a fordítás. Ez utóbbi kivételt tágan kell értelmezni, tehát akár az EuTR. 19. vagy 21. cikke szerinti, akár egyéb tagállami jog által biztosított jogorvoslattal élnek, a fordítás megkövetelhető. 36 Hogy ilyen esetben kinek kell a fordítási költségeket előlegezni és viselni, azt a nemzeti jognak kell szabályoznia. A magyar állam az EuTR. alkalmazásához közzétett hivatalos tájékoztatójában közölte, hogy a 21 éven aluli gyermekek tartására irányuló ügyekben a tartási rendelet 46. cikke értelmében a magyar állam teljes költségmentességet biztosít. A belső magyar jog értelmében ugyanakkor a feleket a többi típusú tartási ügyben (házastársi tartás, szülőtartás stb.) is tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, így a feleknek jövedelmi-vagyoni viszonyaiktól függetlenül nem kell a költségeket, illetéket előlegezniük. A külföldi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a benne foglaltak megértése, márpedig ha a végrehajtó hatóság a határozat tartalmát nem érti, akkor a határozat fordítása szükséges. Az EuTR. 20. cikk (2) bekezdésének rendelkezését a gyakorlatban csak úgy lehet végrehajtani, hogy a végrehajtást elrendelő hatóság mérlegelheti, szükséges-e a határozat fordítása. 37 A magyar jog ugyanakkor meg tud felelni az EuTR. 20. cikk (2) bekezdésének, hiszen a rendelkezés szerint a végrehajtást kérő az, aki nem kötelezhető a határozat fordítására, 34 Garber 2013, EuTR. (28) preambulumbekezdés. 36 Bittmann 2010, 36/ Andrae/Schimrick 2010, 610. amelyre megoldást szolgáltat a fent kifejtettek szerint az EuTR. 46. cikke, illetőleg a magyar jog szerinti költségfeljegyzési jog. ad b) A határozat kivonatát az EuTR. I. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell kiállítani. A kivonatot a határozatot hozó határozat állítja ki. A kivonat kiállításával a határozatot hozó tagállam igazolja, hogy a származási tagállamban a határozat végrehajtható. 38 Minden tagállam kijelölhet egy vagy több nyelvet az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelvei közül, amelye(ke)n a saját nyelvén kívül a formanyomtatvány kiállítását elfogadja [EuTR. 20. cikk (1) bekezdés d) pont]. Hazánk az EuTR. 71. cikk (1) bekezdés g) pontjában írt kötelezettségének eleget téve azt közölte az Európai Bizottsággal, hogy a kérelmeket és formanyomtatványokat magyar nyelven fogadja. ad c) A hátralékról szóló irat abban az esetben kötelező csatolmánya a kérelemnek, ha a jogosultnak hátralékos gyermektartásdíj-követelése is van a kötelezettel szemben. A hátralékról szóló iratról nem áll rendelkezésre formanyomtatvány, noha az egységes jogalkalmazás ezt megkívánná, így ez a rendelet egyik pótolandó hiányossága. A hátralék kimutatását az esedékességi időszakok pontos feltüntetésével kell elvégezni. ad d) A kivonat fordítására, ha az nem magyar nyelven készült [lásd b) pont], minden esetben szükség van. Ez azonban lényegesen korlátozottabb fordítási követelmény a korábbi teljes határozat fordítását megkívánó általános tagállami gyakorlathoz képest. 39 A szükséges fordításokat a tagállamok valamelyikében fordítások készítésére jogosult személynek kell elkészítenie [EuTR. 20. cikk (3) bekezdés]. A tartási határozat felülvizsgálata Az exequatur áttörését szemléletváltásnak kellett kísérnie a tartásdíj-fizetésre kötelezett számára nyitva álló jogvédelmi mechanizmus terén is, melyre mintát a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/ EK rendelet [a továbbiakban: EuVhoR.] 19. cikke, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet 18. cikke [a továbbiakban: EuKkR.], illetőleg az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK rendelet [a továbbiakban: EuFmhR.] 20. cikke szolgáltatott. 40 Az EuTR. 19. cikke önálló (autonóm) jogorvoslat formájában meghatározott feltételek és határidő rögzítése mellett megadja a lehetőséget a végrehajtás alapját képező tartási határozat utólagos, kérelemre történő felülvizsgálatára, mellyel kikü- 38 Gallant 2011, 353. pont. 39 Hess 2010, Wopera 2012, törd.indd :15:45

32 szöbölhető a tartásra kötelezett legalapvetőbb jogának, a meghallgatáshoz való jognak a megsértése. 41 A felülvizsgálathoz való jog az alapeljárás helye szerinti tagállam bírósága előtt meg nem jelenő, mulasztó alperes számára biztosított rendkívüli jogorvoslat, amely ugyanakkor nem érinti az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga szerinti egyéb rendkívüli jogorvoslatok alkalmazását, feltéve, hogy a tagállami belső jogorvoslatok nem összeegyeztethetetlenek a közösségi jog által biztosított felülvizsgálathoz való joggal. 42 A magyar jog például a tartási ügyekben is lehetőséget ad a felperes kérelmére a szabályszerű idézés ellenére az első tárgyaláson meg nem jelenő és írásbeli védekezést elő nem terjesztő alperes bírósági meghagyással (mulasztási határozat) való kötelezésére az idézéssel közölt kereset szerinti tartalommal, a meghagyással szemben azonban ellentmondásnak van helye, mely jogorvoslat nem öszszeegyeztethetetlen a felülvizsgálati joggal. A felülvizsgálat kérelemre indul, ugyanakkor a kérelem alaki, tartalmi követelményeire az EuTR. rendelkezést nem tartalmaz, így arra a tagállami belső jog az irányadó. 43 A felülvizsgálati kérelmet az eredeti eljárás helye, vagyis a határozat származása szerinti tagállamban kell előterjeszteni. 44 Hazánk az EuTR. 71. cikk c) pontjában előírt kötelezettsége alapján arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy az EuTR. 19. cikke szerinti felülvizsgálati eljárást az első fokon eljáró helyi bíróságon a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XIII. fejezete a szerinti perújítás szabályai szerint kell megindítani. A kérelem tartalmi követelményeire a Pp (2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. A kötelezettnek a kérelmet haladéktalanul, de minden esetben 45 napos meg nem hosszabbítható határidőn belül kell előterjesztenie. 45 A határidő azonban nem a határozat kézbesítésétől, hanem azon a napon kezdődik, amikor az alperes ténylegesen megismerte a határozat tartalmát, és abban a helyzetben volt, hogy cselekedjen, legkésőbb azonban azon első végrehajtási intézkedés napján, amely a javai fölötti rendelkezési jogát részben vagy egészben elvonja [EuTR. 19. cikk (2) bekezdés]. A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő tehát legkésőbb akkor elkezdődik, amikor a kötelezett a végrehajtási eljárás szakaszában javaival részben vagy egészben először nem rendelkezhet szabadon Bittmann 2010, 36/99.; Ferrand 2011, 104.; Garber 2013, ; Gruber 2010, EuTR. (29) preambulumbekezdés. 43 Bittmann 2010, 36/ Dose 2010, Fucik, Robert: Die Europäische Unterhaltsverordnung. Gemeinschaftsrechtliche Anerkennungs- und Vollstreckungsmechanismen. Interdisziplinäre Zeitschrift für Familienrecht, 2009/6. sz. 306.; Gallant 2011, 355. pont. 46 EuTR. (29) preambulumbekezdés. A végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatósága a kötelezett kérelmére egészben vagy részben felfüggesztheti az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozatának végrehajtását, ha az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes bíróságához az EuTR. 19. cikkének megfelelően az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozatának felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtottak be [EuTR. 21. (3) bekezdés]. A felülvizsgálatra az EuTR.-ben taxatíve rögzített okokból kerülhet sor: a) ha az eljárást megindító iratot, illetve az ezzel egyenértékű iratot nem kézbesítették az alperes részére megfelelő időben és oly módon, hogy az említett személy gondoskodni tudjon saját védelméről [EuTR 19. cikk (1) bekezdés a) pont], vagy b) ha az alperest a tartási követelés vitatásában vis maior vagy rendkívüli körülmények akadályozták meg, anélkül, hogy ez neki felróható lenne [EuTR 19. cikk (1) bekezdés b) pont]. Ugyanakkor bármelyik ok fennállása esetén is kizárt felülvizsgálat, ha a kötelezett nem élt jogorvoslattal, holott arra a megelőző eljárásban lehetősége volt. 47 A felülvizsgálati okok a tartásra kötelezett meghallgatáshoz, védekezéshez való jogát veszik oltalom alá, azonban a védelem mindkét ok esetén csak az alapeljárás kezdeti fázisára terjed ki, a később például az ítélet meghozatalakor vagy akár a jogorvoslati eljárásban elkövetett jogsértés nem ad alapot a felülvizsgálatra. 48 Az EuTR. 19. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálati ok tényállása akkor teljesül, ha a kérelmező számára az alapeljárásban az eljárást megindító irat kézbesítését követően rendelkezésre álló idő nem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben felkészülhessen az eljárásban való részvételre. 49 A felülvizsgálati ok szinte szó szerint megegyezik a Brüsszel-I. rendelet 34. cikk 2. pontjában írt elismerés-megtagadási okkal, így a rendelkezés alkalmazása során a Brüsszel-I. rendelethez kapcsolódó gyakorlatot is figyelembe kell venni, mindemellett a rendelkezést az EuTR. 11. cikk (1) bekezdésével összhangban kell értelmezni. 50 A szabály alkalmazásakor elsősorban nem az eljárás kezdete és a kézbesítés közötti időtartamot, hanem azt kell vizsgálni, hogy a kötelezettnek elegendő ideje volt-e a tényleges védekezésre való felkészülésre, például arra, hogy az adott ügyben szükséges szakismerettel rendelkező ügyvéddel a kapcsolatot felvegye. 51 Szigorú időhatárok nem rögzíthetők, minden esetben a konkrét ügy egyedi körülményei között kell állást foglalni a kérdésben. Az EuTR. 19. cikk (1) bekezdés b) pontjában lefektetett generálklauzula értelmében a felülvizsgálatra 47 EuTR. (26) preambulumbekezdés; Conti 2011, Garber 2013, Andrae/Schimrick 2010, Bambust 2009, 386.; Conti 2011, Bittmann 2010, 36/ törd.indd :15:45

33 okot adhat az is, ha a tartásdíj-fizetésre kötelezett a tartási követelés ellen vis major vagy rendkívüli körülmények miatt nem tudott tiltakozni. A vis major és a rendkívüli körülmény fogalmát az EuVhoR. 19. cikk (1) bekezdés b) pontjával és az EuFmhR. 20. cikkével összhangban uniós jogi szempontból önállóan kell értelmezni. 52 Az előbbi a kötelezett befolyási körén kívül, míg az utóbbi a kötelezett rendelkezése alá eső különleges körülményeket értékeli felülvizsgálatra érdemesnek. Ha a felülvizsgálati kérelem alaptalan, azt el kell utasítani, így a végrehajtandó határozat hatályban marad [EuTR. 19. cikk (3) bekezdés első mondat], azonban ha a feltételek fennállnak, akkor a határozat hatásai a felek között visszamenőleges hatállyal (ex tunc) megszűnnek, a határozat semmis [EuTR. 19. cikk (3) bekezdés második mondat]. 53 Önmagában a sikeres felülvizsgálati kérelem az alapeljárásban hozott határozat érdemi felülvizsgálatára nem vezethet, emiatt a kérelem elnevezése kissé megtévesztő is, az eredményes felülvizsgálati kérelem hatása csak az alapeljárásban hozott határozat hatályon kívül helyezése lehet, a határozatnak semmilyen tény vonatkozásában nem lehet kötőerőt tulajdonítani. 54 A határozat hatályon kívül helyezése folytán új kereset előterjesztésére nincs szükség, az eljárást folytatni kell, amelyben az alperes kifejtheti védekezését. Az eljárás folytatásának rendjét a nemzeti jogalkotónak kell kialakítania azzal, hogy a jogosult nem veszíti el az elévülés vagy jogvesztés időtartamának megszakítására vonatkozó kedvezményt, sem az eredeti eljárásban megszerzett, a tartás visszamenőleges hatályú követelésére vonatkozó jogát [EuTR. 19. cikk (3) bekezdés harmadik mondat]. Hazánk a perújítás keretei közé illesztette be az EuTR. 19. cikke szerinti jogorvoslatot, utalva a Pp aira. A Pp. e szabályait azonban csak az EuTR. rendelkezéseinek megfelelően, azzal összhangban lehet alkalmazni. Így a kérelem előterjesztése vonatkozásában nem érvényesülnek a határidőre vonatkozó Pp.-beli rendelkezések [Pp (1) és (3) bekezdés, Pp ]. Ha a felülvizsgálati kérelem EuTR. szerinti oka fennáll, a perújítás keretei között a Pp. a határozat hatályon kívül helyezését csak az érdemi eljárás részbeni vagy egészbeni megismétlésének eredményeként teszi lehetővé (Pp ). Álláspontom szerint a hatályon kívül helyezés érdemi megismétlés eredményétől való függővé tételének az EuTR. keretei között nincsen jogi akadálya, de amenynyiben a felülvizsgálati kérelem oka fennáll, és az alapeljárás érdemi lefolytatása (megismétlése) szükséges, ennek megállapításától, vagyis az érdemi tárgyalásba bocsátkozástól kezdve az alaphatározat ha- 52 Andrae/Schimrick 2010, 606.; Conti 2011, Bambust 2009, ; Bittmann 2010, 36/ Garber 2013, tást nem fejthet ki, azt az EuTR. 19. cikk (3) bekezdése szerint semmisnek (hatálytalannak) kell tekinteni, a határozat végrehajthatóságát és így a folyó végrehajtást is fel kell függeszteni. A megismételt eljárásban nem érvényesül a Pp (1) bekezdése sem, hiszen a hatálytalan határozat semmilyen szempontból nem vehető figyelembe, vagyis úgy kell eljárni, mintha az alaphatározat teljes hatályon kívül helyezése miatt az eljárást egészében meg kellene ismételni. A végrehajtás felfüggesztésére az EuTR. 21. cikk (3) bekezdése alapján van lehetőség. A végrehajtás megtagadása A évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban meghozott határozatok más tagállam általi végrehajtásának felgyorsítása érdekében az EuTR. korlátozza a végrehajtás megtagadásának azon indokait, amelyekre a kötelezett a tartási követelés határokon átnyúló jellege miatt hivatkozhat. 55 Ez a korlátozás azonban nem jelentheti az elismerés megtagadását, kivéve, ha az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozata összeegyeztethetetlen egy másik olyan határozattal, amely eleget tesz a végrehajtás helye szerinti tagállamban való elismeréshez szükséges feltételeknek [EuTR. 21. cikk (2) bekezdés második albekezdés]. Az EuTR. a végrehajtás megtagadását három okból engedi meg: a) a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján fennálló indokok alapján [EuTR. 21. cikk (1) bekezdés]; b) ha az eredeti eljárás helye szerinti bíróság által hozott határozat végrehajtásához való jog vagy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam, vagy a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján, attól függően, hogy melyik tagállam ír elő hosszabb elévülési időt elévült [EuTR. 21. cikk (2) bekezdés első albekezdés]; c) ha az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozata összeegyeztethetetlen a végrehajtás helye szerinti tagállamban, vagy egy másik tagállamban, illetve harmadik államban hozott olyan határozattal, amely eleget tesz a végrehajtás helye szerinti tagállamban való elismeréshez szükséges feltételeknek [EuTR. 21. cikk (2) bekezdés második albekezdés]. Mindhárom végrehajtás-megtagadási ok vizsgálatára a végrehajtás helye szerinti tagállam hatósága rendelkezik joghatósággal. A hatáskörre és az illetékességre a lex fori az irányadó. Hazánkban mindhárom végrehajtás-megtagadási okra speciális hatásköri és illetékességi szabályokat kell alkalmazni. Mindhárom megtagadási ok esetén a részbeni és az egészbeni megtagadásra is lehetőség van. 55 EuTR. (30) preambulumbekezdés; Bittmann 2010, 36/ törd.indd :15:45

34 ad a) Noha az eredeti rendeletjavaslat a tagállami jogi végrehajtás-megtagadási okok alkalmazásának lehetőségét teljesen kizárta, az EuTR. szerint a rendeletben meghatározott önálló végrehajtás-megtagadási okokon kívül a tagállami végrehajtás-megtagadási okok is figyelembe vehetők. 56 A kölcsönös elismerés elvéből következően a más tagállam tartási határozatát a tagállamban hozott határozatokkal azonos feltételek szerint kell végrehajtani, amely azt is jelenti, hogy a végrehajtás megtagadására is csak korlátozott esetekben nyílhat lehetőség. Ez a korlátozás azonban nem érintheti a megtagadásnak az EuTR.-ben felsoroltakkal össze nem egyeztethetetlen, nemzeti jog szerinti indokokat, mint például a tartozásnak a végrehajtás időpontjában való, kötelezett általi rendezése, vagy bizonyos javak le nem foglalhatósága. 57 Az EuTR. 21. cikk (1) bekezdésében végrehajtás megtagadásaként megjelölt jogintézmény a magyar végrehajtási jogi terminológiában nem a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 19. (1) bekezdése szerinti végrehajtás (elrendelése) megtagadásának, hanem a végrehajtás foganatosítása során érvényesülő adósvédelmi, végrehajtást korlátozó rendelkezéseknek [pl.: Vht , Vht , 79/A., 89 96/B. ] feleltethető meg. Hangsúlyozandó azonban, hogy az adós kizárólag a végrehajtás tagállamában érvényes foglalási, végrehajtási korlátozásokra hivatkozhat, a határozatot hozó tagállamban alkalmazandóakra nem. 58 Ez a végrehajtás-megtagadási ok adósi oldalon a végrehajtás foganatosításának fázisában merülhet fel, és jogsérelem esetén az adós a végrehajtás korlátozását, megszüntetését kérheti, vagy végrehajtási kifogást terjeszthet elő a jogellenes végrehajtói intézkedés ellen az erre irányadó nemperes és peres eljárási szabályok alapján. Az adósnak az igénybe vett jogorvoslatra irányadó hatásköri és illetékességi szabályok szerinti hatóságnál kell előterjeszteni kérelmét [Vht. 55. (1), 56. (1) és 217. (2) bekezdés; Pp és 373. ]. ad b) Az adós kérelmezheti a végrehajtás megtagadását, ha a végrehajtási jogcím, vagyis a végrehajtandó határozatban foglalt tartási követelés a határozatot hozó vagy a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján elévült. 59 A két elévülési idő közül a hosszabb az irányadó. Kérdéses, hogy miként kell értelmezni a hosszabb elévülési idő fogalmát. Az egyik álláspont szerint figyelembe kell venni a határidő kezdetére irányadó tagállami szabályozást is, és azt kell alkalmazni, amelyik alapján mindent egybevéve az elévülési idő később jár le, így adott esetben irányadó lehet a rövidebb elévülési idő is. 60 Azonban 56 COM 2005 (649) 57 EuTR. (30) preambulumbekezdés. 58 Conti 2011, 175.; Garber 2013, Gallant 2011, 356. pont. 60 Garber 2013, az EuTR. 21. cikk (2) bekezdése értelmezhető szigorúan is, vagyis akként, hogy azt a tagállami jogot kell alkalmazni végrehajtási jog elévülésére, amelyik a hosszabb elévülési határidőt határozza meg, függetlenül annak lejártától. Álláspontom szerint az előbbi értelmezés felel meg az EuTR. szabályának hátterében álló hitelezővédelmi elvnek. E végrehajtás-megtagadási ok hatásköri és illetékességi szabályai közvetlenül nincsenek tisztázva a magyar jogban, ezért a kérelem tartalmából kell kiindulni. A végrehajtási jog elévülésére az adós a végrehajtás foganatosításának szakaszában tud hivatkozni, és ez tartalmilag végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti pernek tekintendő. E pertípusra irányadó speciális hatásköri és illetékességi szabályokat kell figyelembe venni az EuTR. 21. cikk (2) bekezdése szerinti elévülési kifogás elbírálásánál is (Pp ) ad c) Az adós kérelmezheti a végrehajtás megtagadását, ha a végrehajtandó határozat összeegyeztethetetlen egy másik határozattal. Ha ez a másik határozat egy másik tagállamból vagy harmadik államból származik, a határozatnak a végrehajtás szerinti tagállamban elismerhetőnek kell lennie, de nem feltétel, hogy az elismerését kérjék is. 61 Az összeegyeztethetetlenség fogalmát uniós jogi szempontból, autonóm módon kell értelmezni. A határozatok egymással akkor összeegyeztethetetlenek, ha a határozatoknak a végrehajtás tagállamában be álló joghatásai egymást kölcsönösen kizárják. 62 A tartási kötelezettséggel kapcsolatos korábbi határozatot a megváltozott körülmények miatt módosító hatályú határozat ugyanakkor nem tekinthető összeegyeztethetetlen határozatnak [EuTR. 21. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés], vagyis elvileg mindegyik határozat végrehajtható ugyanabban a tagállamban. 63 Ilyenkor a végrehajtást elrendelő tagállami bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy a konkrét egyedi esetben a korábban vagy a később hozott határozat fejt-e ki hatást. 64 Ha a tartási kötelezettséggel kapcsolatos határozat egy státushatározattal ellentétes (összeegyeztethetetlen), a státushatározat élvez elsőbbséget, és tartalmától függően a végrehajtást meg kell tagadni. 65 Ez a végrehajtás-megtagadási ok hazánkban a végrehajtás foganatosításának fázisában merülhet fel, a kérelmet azonban tartalmilag végrehajtási lap viszszavonása iránti kérelemnek kell tekinteni a Vht (3) bekezdés c) pontja alapján Bittmann 2010, 36/ Andrae/Schimrick 2010, Bittmann 2010, 36/ Andrae/Schimrick 2010, 621.; Garber 2013, Andrae/Schimrick 2010, A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy [ ] a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a végrehajtás megtagadásának feltételei fennállnak [Vht (3) bekezdés c) pont] törd.indd :15:45

35 A végrehajtás felfüggesztése A évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban meghozott határozatok más tagállam általi végrehajtásának felgyorsítása érdekében az EuTR. korlátozza a végrehajtás felfüggesztésének azon indokait, amelyekre a kötelezett a tartási követelés határokon átnyúló jellege miatt hivatkozhat. 67 A végrehajtás felfüggesztését az EuTR. két esetben teszi lehetővé: a) ha az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes bíróságához a 19. cikknek megfelelően az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozatának felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtottak be [EuTR. 21. cikk (3) bekezdés első albekezdés]; b) ha az eredeti eljárás helye szerinti bíróság határozatának végrehajthatóságát az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették [EuTR. 21. cikk (3) bekezdés második albekezdés]. A felfüggesztésre minden esetben csak az adós kérelmére van lehetőség. A felfüggesztő határozat meghozatalára a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának van joghatósága. A hatáskörre és az illetékességre a lex fori az irányadó. Magyarországon a Vht. 48. (8) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak [ ] a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése szerinti kérelméről. A végrehajtást foganatosító bíróság fogalmát a Vht (6) bekezdése adja meg. Mindkét esetben a részbeni és az egészbeni felfüggesztésre is lehetőség van. ad a) A felfüggesztési ok a fentebb tárgyalt felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez kapcsolódik, ahol a felfüggesztéssel kapcsolatos kérdéseket is érintettem. A rendelkezés alkalmazása feltételezi a határon átnyúló elem létét. 68 ad b) A felfüggesztéshez ebben az esetben nem elegendő, hogy az eredeti eljárás tagállamában a tartási kötelezettséget tartalmazó határozattal szemben jogorvoslattal éltek, a felfüggesztés oka akkor áll fenn különösen, ha a végrehajtásra nézve halasztó hatályú a jogorvoslat. 69 A végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságának ebben az esetben nincs mérlegelési lehetősége, vagyis ha a határozat végrehajthatósága hiányzik, a határozat végrehajtását is fel kell függeszteni A évi Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban hozott határozatok elismerése és végrehajtása A tagállamok közül az Egyesült Királyság és Dániát kivéve a többi tagállam között alkalmazan- 67 EuTR. (30) preambulumbekezdés. 68 Andrae/Schimrick 2010, Bittmann 2010, 36/ Garber 2013, dók az EuTR.-nek a IV. fejezet 2. szakaszában ( cikk) írt rendelkezései. 71 E köztes rendelkezések kidolgozásához a Brüsszel-I. rendeletben a határozatok elismerésére és végrehajtására irányadó szabályok szolgáltak mintául annak némi szövegezésbeli pontosításával, kiigazításával. 72 A Brüsszel-I. rendelethez (a továbbiakban: R.) képest az alábbi különbségeket szükséges kiemelni: a) A R. 34. cikk 1. pontjával parallel EuTR. 24. cikk első albekezdés a) pontja kiegészült azzal, hogy a közrendre vonatkozó feltétel nem alkalmazható a joghatósággal kapcsolatos szabályokra. b) Az EuTR. 21. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdésével azonos tartalmú értelmező rendelkezés az EuTR. 24. cikk második albekezdése, mely szerint a tartási kötelezettségre vonatkozó korábbi határozatot a megváltozott körülmények miatt módosító határozatok nem tekinthetők összeegyeztethetetlennek a 24. cikk első albekezdés c) vagy a d) pont értelmében. 73 c) Az elismerés és végrehajtás elrendelésének illetékességét a végrehajtás helyén kívül nem az adós lakóhelye [R. 39. cikk (2) bekezdés], hanem szokásos tartózkodási helye [EuTR. 27. cikk (2) bekezdés] alapozza meg. 74 A szokásos tartózkodási hely fogalmának értelmezésére az Európai Unió Bíróságának iránymutatását kell figyelembe venni. 75 d) Az EuTR. 30. cikke harminc napos határidőhöz köti a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat meghozatalát. 76 A határidő számítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, június 3-i 1182/71/ EGK, Euratom tanácsi rendeletet kell alkalmazni. 77 e) Újítás, hogy a végrehajthatóvá nyilvánító határozat ellen a jogorvoslatot a kézbesítéstől számított 30 napon belül, ha pedig az adós szokásos tartózkodási helye más tagállamban van, 45 napon belül kell benyújtani, ellentétben a R. 43. cikk (5) bekezdése 71 Dánia nem vesz részt tartási rendelet alkalmazásában, így Dánia és a többi tagállam között a Brüsszel-I. rendelet rendelkezései alkalmazandók a tartási határozatok végrehajtása tekintetében. 72 EuTR. (26) preambulumbekezdés; Wopera 2012, Bambust 2009, Neumayr, Matthias: Verordnung (EG) Nr. 4/2009 des Rates vom 18. Dezember 2008 über die Zuständigkeit, das anwendbare Recht, die Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen und die Zusammenarbeit in Unterhaltssachen. In Kindl, Johann Meller-Hannich, Caroline Wolf, Hans-Joachim (szerk.): Gesamtes Recht der Zwangsvollstreckung. Handkommentar. 2. Auflage. Nomos, Baden-Baden, (A továbbiakban: Neumayr 2013) Az Európai Unió Bíróságának a C-523/07. sz. A-ügyben április 2-án hozott ítélete (EBHT 2009., I o.) 44. pont; az Európai Unió Bíróságának a C-497/10. sz. Barbara Mercredi kontra Richard Chaffe ügyben december 22-én hozott ítélete (EBHT 2010., I o.) 51. pont. 76 EuTR. (26) preambulumbekezdés. 77 EuTR. (41) preambulumbekezdés törd.indd :15:46

36 szerinti egy, illetőleg kettő hónapos szabályától [EuTR. 32. cikk (5) bekezdés]. 78 Az EuTR. 34. cikk (2) bekezdése a jogorvoslat elbírálásának határidejét 90 napban maximálja. 4. Közös szabályok Az EuTR cikkei olyan közös szabályokat tartalmaznak, amelyeket minden tartási határozat végrehajtására alkalmazni kell [EuTR. 16. cikk (4) bekezdés], függetlenül attól, hogy a határozatot a évi Hágai Jegyzőkönyv rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismerő (EuTR cikk), illetőleg nem elismerő (EuTR cikk) tagállamban hozták-e. A közös rendelkezések az alábbi kérdéseket érintik: a) A tartási követelések gyors és hatékony behajtásának és az elhúzást célzó cselekedetek megakadályozásának biztosítása érdekében az EuTR. kifejezett célkitűzése, hogy a tagállamokban hozott, tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elvben előzetesen végrehajthatóak legyenek. 79 Ezért az EuTR. 39. cikke értelmében az eredeti eljárás szerinti bíróság egy esetleges jogorvoslat ellenére előzetesen akkor is végrehajthatónak nyilváníthatja a határozatot, ha az a nemzeti jog szerint előzetesen nem végrehajtható. Az EuTR. 39. cikkének mintájául a Brüsszel-IIa rendelet 41. cikke szolgált. Az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítás kérelemre és hivatalból is elrendelhető. 80 A szabály értelmezése során vitatott, hogy az EuTR. 39. cikke határon átnyúló vonatkozás hiányában is alkalmazható-e. 81 Hazánkban ennek a kérdésnek csekély jelentősége van, hiszen a magyar jog szerint a tartásdíjban marasztaló ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak kell nyilvánítani [Pp a) pont]. 82 Mivel az EuTR. 39. cikke kiszélesíti a tartási határozatok végrehajthatóságát, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmek számának megnövekedésével lehet számolni. 83 b) Az EuTR. 40. cikkében írt rendelkezések jelentős hasonlóságot mutatnak az EuTR. 28. cikkében írt szabályozással, azonban a cikk címéből elismert határozat érvényesítése és a szabályozás szövegezéséből kiderül, hogy az itt írt formai követelményeknek másik, olyan eljárásban kell eleget tenni, amelyben a tartási határozatra mint bizonyítékra hivatkoz- 78 Neumayr 2013, EuTR. (22) preambulumbekezdés; Wopera 2012, Conti 2011, Andrae/Schimrick 2010, Az előzetes végrehajthatóság intézményét a tagállamok közül ismeri még a belga, a francia, a görög, a holland, a luxemburgi, az olasz, a portugál és a spanyol jog. Ausztriában a gyermektartásdíjban marasztaló ítélet előzetesen végrehajtható. 83 Bambust 2009, 388. nak. 84 Így például e formai szabályok alkalmazandók, ha azonos felek között más tartási határozat alapján indul meg a végrehajtás, és az érdekelt fél igazolni kívánja, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat egy másik határozattal összeegyeztethetetlen. c) Az EuTR. 41. cikk (1) bekezdése hasonlóan az EuFmhR. 21. cikk (1) bekezdéséhez, az EuVhoR. 20. cikk (1) bekezdéséhez és az EuKkR. 21. cikk (1) bekezdéséhez a végrehajtási eljárás tekintetében a végrehajtás helye szerinti tagállam jogára utal. A végrehajtási eljárás során az EuTR. speciális rendelkezéseit, így az előzetes végrehajthatóságra (EuTR. 39. cikk), a diszkriminációtilalomra [EuTR. 41. cikk (1) bekezdés második mondat], az elérhetőségi korlátozásra [EuTR. 41. cikk (2) bekezdés], az érdemi felülvizsgálat tilalmára (EuTR. 42. cikk) és a költségek elsőbbség nélküli megtérítésének tilalmára (EuTR. 43. cikk) vonatkozó szabályokat azonban alkalmazni kell. 85 d) Az EuTR. 41. cikk (1) bekezdés második mondata rögzíti a diszkriminációtilalmat: a valamely tagállamban hozott, a végrehajtás helye szerinti tagállamban végrehajtható határozatot a végrehajtás szerinti adott tagállamban hozott határozat végrehajtási feltételeivel azonos feltételekkel kell végrehajtani. e) A 44/2001/EK rendelethez kapcsolódóan több tagállam köztük Magyarország is alkalmaz(ott) olyan korlátozó rendelkezést, mely megkövetelte, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás során a végrehajtás helye szerinti tagállami postacímmmel vagy kézbesítésre meghatalmazott képviselővel rendelkezzen. 86 Az EuTR. 41. cikk (2) bekezdése ennek tilalmát fogalmazza meg, amikor kimondja, hogy a végrehajtást kérő nem köteles a végrehajtás szerinti államban sem postacímmel, sem felhatalmazott képviselővel rendelkezni. Az EuTR. ennek révén korlátozni kívánja a végrehajtás azon alakiságait, amelyek valószínűleg megnövelik a tartásra jogosult által viselendő költségeket. 87 Ezzel összhangban hazánkban a Vht. 37/B. (4) bekezdése mondja ki, hogy nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban. f) Az EuTR. a R. 36. cikkéhez és 45. cikk (2) bekezdéséhez hasonlóan lefekteti a révision au fond tilalmát: a valamely tagállamban hozott határozat semmilyen esetben sem képezheti érdemi felülvizsgálat tárgyát abban a tagállamban, melyben a határozat elismerését, végrehajthatóságát vagy végrehajtását kérelmezik. 88 Az Európai Unió Bírósága a R. 36. cikkét 84 Conti 2011, 184.; Bittmann 2010, 36/186.; Neumayr 2013, Neumayr 2013, Hazánkban a Vht. 37/B. (1) bekezdése tartalmaz a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezést. 87 EuTR. (27) preambulumbekezdés. 88 Gallant 2011, 367. pont törd.indd :15:46

37 értelmezve a Prism Investments BV kontra J. A. van der Meer ügyben hangsúlyozta, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás kizárólag a kérelmező által bemutatott dokumentumok formai ellenőrzéséből állhat, ezért egyéb feltételek vizsgálata a Brüsszel-I rendelettel ellentétes, hiszen a R. (17) pre am bulumbekezdésében megfogalmazott hatékonyságra és gyorsaságra irányuló célkitűzésbe ütközik. 89 g) Az EuTR. alkalmazása során felmerülő költségek megtérítése nem élvezhet elsőbbséget a tartási követelések behajtásával szemben (EuTR. 43. cikk). 89 Az Európai Unió Bírósága október 13. napján kelt, C-139/10. számú ügyben hozott ítélete (EBHT 2011., I o.); ugyanezt az elvet tartalmazza az Európai Unió Bírósága szeptember 6. napján kelt, C-619/10. számú Trade Agency Ltd. c. Seramico Investments Ltd. ügyben hozott ítélete (EBHT-ben még nem tették közzé) , 31. és 40. pont. A szabály nyelvtani értelmezése szerint a végrehajtási költségek ugyan nem élvezhetnek elsőbbséget a tartási követeléssel szemben, de nem jelenti azt, hogy a költségek csak a tartási követelés teljes kielégítése után hajthatók be. 90 Ennek megfelelően a magyar szabályozás szerint a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a Vht szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre [Vht (2) bekezdés]. 90 Andrae/Schimrick 2010, 652. Dr. Simon Károly László törd.indd :15:46

38 JOGGYAKORLAT Távoltartási ügyek a Kúria gyakorlatában 1. A távoltartás célja, az ügyész szerepe az eljárásban A jogerős végzés alapjául szolgáló tényállás szerint a bántalmazó június 16-án ittas állapotban a házastársi közös lakásban bántalmazta anyósát, P. I.-nét, valamint a feleségét, V. S.-nét és a lányát, V. G.-t. A bántalmazó agresszív magatartása miatt a rendőrséget kihívták, és a rendőrkapitányság határozatával elrendelte V. S. ideiglenes megelőző távoltartását V. G. és V. S.-né vonatkozásában. A határozat P. I.-né tekintetében rendelkezést nem tartalmazott. Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat meghozatalát követően a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény (Hketv.) 14. -ának (1) bekezdése alapján a rendőrség hivatalból kezdeményezte a bíróságon V. S.-né és V. G. bántalmazottak és V. S. bántalmazó közötti megelőző távoltartás elrendelése iránti nemperes eljárást. Az eljárásban a megyei főügyészség a Hketv. 13. (5) bekezdése alapján fellépett, indítványozta, hogy a bíróság 30 napra rendelje el a megelőző távoltartást V. S.-né, V. G., valamint P. I.-né vonatkozásában, ugyanis a bántalmazó a hozzátartozók közötti erőszakot P. I.-né vonatkozásában, sérelmére is megvalósította. Az elsőfokú bíróság végzésével V. S. bántalmazóval szemben június 17. napjától kezdődően 30 nap időtartamra elrendelte a megelőző távoltartást, melynek hatálya alatt a bántalmazó köteles a bántalmazottaktól, V. S.-nétól és V. G.-től magát távol tartani, velük közvetve vagy közvetlenül érintkezésbe nem léphet, telefonon vagy levelezés útján kapcsolatot nem vehet fel, nem tarthat fenn. Köteles a házastársi közös ingatlant elhagyni, oda 30 napig nem térhet vissza. Az elsőfokú bíróság a rendőrségi iratok és a felek személyes meghallgatása alapján megállapította, hogy V. S. bántalmazó június 16. napján elkövetett cselekményével a bántalmazottak testi és lelki egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztető cselekményt valósított meg. Erre tekintettel elrendelte a megelőző távoltartást, melynek időtartamát 30 napban határozta meg. A végzés ellen az eljárás során fellépő főügyészség élt fellebbezéssel, melyben a határozat megváltoztatását, P. I.-né bántalmazott vonatkozásában is érdemi határozat hozatalát kérte, ahogyan már az elsőfokú eljárás során is. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Álláspontja szerint a főügyészség fellebbezése nem volt megalapozott. Megállapította, hogy jelen esetben a rendőrség által kezdeményezett, megelőző távoltartásra irányuló nemperes eljárást ideiglenes megelőző távoltartás iránt indított rendőrségi eljárás előzte meg. A rendőrség vonatkozó határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, annak bírói felülvizsgálatára kerülhet sor, közigazgatási nemperes eljárásban. Jelen esetben azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérték, így P. I.-né bántalmazott sem kifogásolta, hogy vele szemben a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást nem rendelte el. A Hketv ának (5) bekezdése szerint az ügyész a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban felléphet, ennek lehetőségéről az eljáró bíróság haladéktalanul értesíti az ügyészt. A nemperes eljárásokról szóló évi 5. tvr ának (3) bekezdése értelmében az ügyész fellépésére a Pp. szabályait kell alkalmazni. A Pp. 9. -ának (1) bekezdése szerint az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet. Az Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) AB határozata kimondta, hogy az ügyész korlátozás nélküli perbeli részvételi joga sérti a felek magán autonómiáját és a diszkrecionális indítványtételi jogosultság az önrendelkezés alkotmányos jogába való megengedhetetlen állami beavatkozást jelent. Ennek megfelelően, erre tekintettel módosult az ügyész perbeli jogállása, a fentiek szerint. Természetes személy javára akkor indokolt a keresetindítás, ha a személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik törd.indd :15:46

39 A másodfokú bíróság szerint azonban jelen esetben P. I.-né a rendőrségi eljárás során nem kifogásolta, hogy vele kapcsolatban megelőző távoltartást nem rendeltek el, és nem nyújtott be kérelmet sem a bírósághoz, hogy jogai védelme érdekében megelőző távoltartás iránti eljárást kezdeményezzen. Az ügyész perbeli fellépése nem tekinthető önálló jogosítványnak, hanem az pusztán a perindítási jog dinamikus mozzanata, azaz egy már megindult perben való részvétel, ugyanazon megfontolás alapján, amely a konkrét esetben a keresetindítás jogát is megalapozta volna. Adott esetben a Hketv. meghatározza, hogy a megelőző távoltartás iránti nemperes eljárást ki kezdeményezheti, ezek között az ügyész nem szerepel, így csak az eljárásban résztvevő bántalmazottak jogainak elősegítése végett léphet fel az eljárásban, a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett. A másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság a megelőző távoltartás iránti nemperes eljárásban nem hozhat határozatot olyan személy vonatkozásában, akitől a bántalmazó távoltartását a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás során nem rendelte el. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős végzés ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyet a Legfőbb Ügyészség oly módon tartott fenn, hogy a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. A felülvizsgálati kérelem értelmében a Hketv ának (2) bekezdése szerint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásra a Pp. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. A Hketv ának (5) bekezdése általános, feltétel nélküli fellépési lehetőséget biztosít az ügyész számára, e tekintetben tehát eltér a Pp. 9. (2) bekezdésében foglalt azon fellépési jogtól, amely a fellépés feltételeként a jogosult jogai védelmére képtelen állapotát, illetve ezen állapotnak a per (nemperes eljárás) folyamán történő beállását határozza meg. A megelőző távoltartás iránti eljárás hivatalból indult, abban törvényben biztosított jogánál fogva az ügyész fellépett, indítványt tett, majd fellebbezett. Téves a másodfokú bíróság azon következtetése, miszerint a nemperes eljárás megindítására irányuló jogosultság hiányában az ügyész csak a már folyamatban lévő bántalmazottak jogainak elősegítése végett léphet fel az eljárásban. A Hketv ának (1) bekezdése szerint a megelőző távoltartás iránti bírósági nemperes eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. Amennyiben azt ideiglenes megelőző távoltartásra irányuló eljárás előzte meg ahogyan jelen esetben is a nemperes eljárás a törvény erejénél fogva, hivatalból indul minden bántalmazott vonatkozásában, tehát nem kell egyik bántalmazottnak sem kérnie a megelőző távoltartási eljárás megindítását, valamint a bántalmazó tőle való távoltartását még akkor sem, ha az ő vonatkozásában a rendőrség a távoltartásról elmulasztott rendelkezni. Ebből következően nincs relevanciája annak, hogy a konkrét ügyben vagy az azt megelőző rendőrségi eljárásban P. I.-né kérte-e a távoltartás elrendelését, illetve kifogásolta-e, hogy vele szemben V. S. távoltartását nem rendelték el. A nemperes eljárásban eljáró bíróságnak a rendőrségi eljárás és a nemperes eljárás során felmerülő és meglévő bizonyítékokat együttesen, összességükben értékelve kell megállapítania, hogy a törvény hatálya alá tartozó személy vonatkozásában megvalósult-e a hozzátartozók közötti erőszak, továbbá, hogy a körülményeket mérlegelve az időmúlásra is tekintettel indokolt-e a távoltartás elrendelése. A Hketv ának (1) bekezdése értelmében a megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. A törvény szövege tehát még utalásszerűen sem tartalmaz előírást arról, hogy a bíróságnak az eljárása során figyelemmel kellene lennie a közigazgatási határozat rendelkező részére. Azt, hogy a bíróság a megelőző távoltartásra irányuló nemperes eljárásban kit tekint félnek, tehát bántalmazónak, illetve bántalmazottnak, maga döntheti el és nyilvánítja ki ügydöntő végzésében. Erre vonatkozóan a bizonyítási eljárás során az ügyész indítványt tehet és ezzel nem sérti a felek magánautonómiáját. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróságnak a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján meg kellett volna változtatnia az elsőfokú bíróság végzését és érdemi döntést kellett volna hoznia P. I.-né vonatkozásában is a megelőző távoltartásról. A bántalmazottak és a bántalmazó felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria megalapozottnak találta. Álláspontját a következőkkel indokolta. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz fűződő minden embert megillető alapvető emberi jogok védelmében, a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása érdekében hozta. A Hketv. 1. -ának (1) bekezdése értelmében hozzátartozók közötti erőszaknak minősül többek között a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális törd.indd :15:46

40 önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység. A Hketv. 6. -a alapján a rendőrség a helyszíni intézkedése során észleltek alapján hivatalból, illetve a törvényben nevesítettek bejelentését követően 72 óra időtartamú ideiglenes megelőző távoltartást rendel el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából, a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Ha a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el, ezt követően megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást kell hivatalból kezdeményeznie. A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárást ugyanakkor közvetlenül a bántalmazott, valamint hozzátartozója is kérelmezheti. A Hketv. 16. (1) bekezdés szerint a megelőző távoltartást legfeljebb 30 napra 1 a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából, a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. A fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy az ideiglenes megelőző távoltartásra, illetve a megelőző távoltartásra vonatkozó eljárás során, annak érdekében, hogy még azt megelőzően kezelni lehessen a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt súlyosabb helyzet, esetleg bűncselekmény bekövetkezne, a Hketv. alapvetően a hatóság hivatalbóli eljárására, intézkedésére épít, felismerve azt, hogy a (potenciális) bántalmazottak, a családon belüli erőszak megfélemlített áldozatai többnyire a bántalmazóval egy lakásban élve, a várható retorziótól tartva általában nincsenek abban a helyzetben, hogy maguk álljanak ki jogaik mellett és a rendőrség, illetve a bíróság eljárását, intézkedését kérjék. A fentieknek megfelelően biztosít a Hketv ának (5) bekezdése széles körű, korlátozás nélküli fellépési lehetőséget a megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban az ügyész számára. A Hketv. 13. (1) bekezdése értelmében a megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt. A 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. (3) bekezdése alapján a nemperes eljárásban a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. 1 A évi CCLII. törvény 120. (5) bekezdésében foglalt módosítás a maximális időtartamot 60 napra emelte. Az ügyész szerepét a polgári peres eljárásban a Pp. 9. -a szabályozza. Ennek értelmében az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Ha az ügyészt keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, a perben felléphet. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti. Jelen esetben azonban az ügyész megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban való szerepvállalására nem a Pp. 9. -ának hivatkozott rendelkezése, hanem a Hketv a (5) bekezdésének sui generis rendelkezése az irányadó, ami általános, korlátozás nélküli fellépési lehetőséget biztosít az ügyész számára minden egyes megelőző távoltartási eljárásban, melyről a bíróságnak az ügyészt kivétel nélkül minden esetben haladéktalanul értesítenie kell. A korábbiakban kifejtettek szerint ugyanis a megelőző távoltartási eljárás esetén a bántalmazottak kiszolgáltatott helyzetét, azt, hogy családon belüli erőszak esetén a jogosult a jogainak védelmére általában nem képes, a jogalkotó eleve vélelmezi. A megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárás során a fellépő ügyész feladata nem szűkül le a bántalmazottak jogainak elősegítésére, ahogyan azt a másodfokú bíróság állítja, különös tekintettel arra, hogy a hivatalból indult eljárás során a bántalmazott nincs is klasszikus értelemben a fél, a kérelmező pozíciójában. Ha a megelőző távoltartási eljárást ideiglenes megelőző távoltartásra irányuló eljárás előzte meg, a bírósági eljárás minden esetben hivatalból indul, tehát ahogyan arra a felülvizsgálati kérelem is hivatkozik egyik bántalmazottnak sem kell kérnie az eljárás megindítását, még annak az érintettnek sem, akinek vonatkozásában a rendőrség a távoltartásról elmulasztott rendelkezni. A megelőző távoltartásra irányuló eljárás során a bíróság ugyan figyelembe veszi az ideiglenes távoltartásra vonatkozó iratanyagot, hiszen eljárása az ott észlelt családon belüli erőszakhoz kapcsolódik, azonban az nem a korábbi rendőrségi határozat felülvizsgálatára irányul. Eljárása során megkísérli az érintettek személyes meghallgatását, tanúmeghallgatást is foganatosíthat, illetve a rendelkezésére álló okirati bizonyítékokat is figyelembe veszi, majd a bizonyítékot mérlegelve dönt arról, hogy az ideiglenes távoltartásra okot adó családon belüli erőszak jellegére, súlyára tekintettel, a bántalmazottak védelme érdekében indokolt és szükséges-e a legfeljebb 30 napos időtartamú megelőző távoltartás elrendelése. A bíróság tehát akár az ideiglenes távoltartási határozatban rögzítettől eltérő tényállást is megállapíthat. Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 1. -ának (2) bekezdése értelmében az ügyészség a törd.indd :15:46

41 jogszabályok megsértése esetén törvényben meghatározott esetekben és módon fellép a törvényesség érdekében. Ennek megfelelően járt el jelen esetben a főügyészség, amikor a Hketv ának (5) bekezdése szerinti jogkörével élve, ami általános (feltétel nélküli) fellépési lehetőséget biztosít számára, annak megállapítását kérte, hogy a bántalmazott a családon belüli erőszakot P. I.-né vonatkozásában is megvalósította. Ezt a bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság is tényként állapította meg, a jogkövetkezmények levonása azonban elmaradt. Az eljárt bíróságok ugyanis tévesen értelmezték az ügyész Hktv. 13. (5) bekezdése szerinti fellépési jogának tartalmát, illetve a megelőző távoltartást alapvetően csak az ideiglenes megelőző távoltartás időbeli kiterjesztésének tekintették. A kifejtettekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a megelőző távoltartásra vonatkozó jogerős határozat a Pp (4) bekezdése alapján jogszabálysértő, ezért azt megváltoztatva megállapította, hogy bántalmazó június 16-án P. I.-né sérelmére is hozzátartozók közötti erőszakot valósított meg. A megelőző távoltartás elrendelését azonban P. I.-né vonatkozásában a Kúria mellőzte. Az elsőfokú bíróság ugyanis közvetlenül a távoltartás elrendelésére okot adó esemény után, június 17-től kezdődően rendelte el 30 napos időtartamra előzetesen végrehajtható végzésével a bántalmazó távoltartását. Jelenleg pedig értelemszerűen már nincsen lehetőség arra, hogy az elkövetés időpontjára visszamenőleges hatállyal kerüljön sor a távoltartás elrendelésére P. I.-né bántalmazott vonatkozásában is. Visszamenőleges hatállyal nem írható elő kötelezettség a bántalmazó számára, hiszen az abban foglaltak teljesítése, végrehajtása eleve lehetetlen. A bíróságnak a megelőző távoltartásra vonatkozó határozatában vagy a jövőre nézve kell elrendelnie legfeljebb 30 napos távoltartást, vagy amennyiben a bizonyítási eljárás eredményeként úgy ítéli meg, hogy a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából, aktuális viszonyából következően a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésének veszélye a határozat hozataláig megszűnt a távoltartás elrendelésének mellőzésére kell hogy sor kerüljön. Jelen esetben pedig nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a megelőző távoltartás elrendelését megalapozó bántalmazói magatartás elkövetése óta a bántalmazó részéről folyamatosan további atrocitásokra került volna sor (Kúria Pfv. II /2011. szám). 2. A hivatalból és a kérelemre indult eljárás különbözősége A rendőrkapitányság határozatával ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el a bántalmazóval szemben december 4-én, 72 óra időtartamra. Határozatának indokolása szerint december 4-én 19 óra 35 perckor intézkedésre került sor a bántalmazott és a bántalmazó T., J. utcai lakásában. Ezen a napon a bántalmazó ittas állapotban tért haza, majd vitatkozni kezdett feleségével és megfenyegette őt. A bántalmazott elmondta, hogy ezt megelőzően, októberben a férje tettleg bántalmazta, a házastársak kiskorú gyermekei félnek az édesapjuktól. A szomszédok elmondása szerint a bántalmazó agresszív természetű, rendszeresen italozik és ilyenkor a családjára támad. A rendőri intézkedés alkalmával alkoholszonda alkalmazására került sor, melynek eredményeként megállapítást nyert a bántalmazó ittassága. A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásra vonatkozó határozatát és az ezzel kapcsolatos rendőrségi iratokat a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény (Hketv.) 14. -ának (1) alapján megelőző távoltartás elrendelése végett hivatalból megküldte a bíróságnak. Az ügyben a Hketv ának (5) bekezdése alapján a városi ügyészség fellépést jelentett be és indítványozta, hogy a bíróság a cselekmény súlyára és az eset körülményeire tekintettel rövidebb időre rendeljen el megelőző távoltartást, továbbá állapítsa meg, hogy a bántalmazó szülői felügyeleti joga, valamint kapcsolattartási joga két kiskorú gyermeke vonatkozásában ezen időtartamban szünetel. A meghallgatás során a bántalmazott úgy nyilatkozott, hogy a bántalmazó visszajöhet, ha nem fog cirkuszolni, miután a gyerekek hiányolják. Erre tekintettel nem igényelte a távoltartás elrendelését, az eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást megszüntette. Megállapította, hogy a bántalmazott, mint kérelmező a személyes meghallgatása során akként nyilatkozott, hogy kérelmét nem tartja fenn és kéri az eljárás megszüntetését, melyhez a bántalmazó, mint kérelmezett hozzájárult. A Hketv ának (2) bekezdése szerint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásra a Pp. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. A Pp ának e) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes a keresetétől elállt. A Pp (1) bekezdése értelmében a felperes a per érdemi tárgyalása előtt a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. Tekintettel arra, hogy a kérelmezett a kérelmétől elállt, a kérelmező pedig a megszüntetéshez hozzájárult, az elsőfokú bíróság figyelemmel a Polgári perrendtartásban alkalmazandó kérelemhez kötöttség elvére az eljárást a Pp ának e) pontja alapján megszüntette törd.indd :15:47

42 Az elsőfokú végzés ellen az ügyész nyújtott be fellebbezést. A fellebbezés értelmében az elsőfokú bíróság a hivatalból indult eljárás során helytelenül alkalmazta a Hketv ának (2) bekezdését és erre figyelemmel az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével rendelkezett az eljárás Pp e) pontja szerinti megszüntetéséről. Nem volt tekintettel ugyanis arra, hogy a Hketv. egyértelműen megkülönbözteti a rendőrség által hivatalból kezdeményezett megelőző távoltartási eljárást a kérelemre induló eljárástól. A kérelemre indult nemperes eljárásban a kérelmező és a kérelmezett félnek tekinthető, így a kérelmező élhet a kérelemtől elállás lehetőségével, melyre figyelemmel a bíróság a Pp e) pontja alapján az eljárást megszüntetheti. Ugyanakkor a Hketv. 14. (1) bekezdése szerinti hivatalból indult eljárás esetében az eljárás ténylegesen nem kérelem alapján indul, nincsen klasszikus értelemben vett kérelmező és kérelmezett, hanem a Hketv. szerinti bántalmazottról és bántalmazóról van szó. A bíróság az eljárása során nem félként, hanem érdekeltként hallgatja meg a bántalmazót, illetve a bántalmazottat és az általuk elmondottakat csak egy-egy bizonyítékként értékeli az egyéb (okirati) bizonyítékok között. Erre tekintettel a Hketv ának (2) bekezdése alapján az eljárás lefolytatásának és az érdemi döntés meghozatalának nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg. A Hketv. ugyanis az ideiglenes megelőző távoltartásra, illetve a megelőző távoltartásra vonatkozó eljárása során annak érdekében, hogy még azt megelőzően kezelni lehessen a családon belüli erőszak jelenségét mielőtt súlyosabb helyzet, esetleg bűncselekmény bekövetkezne alapvetően a hatóságok hivatalbóli eljárására, intézkedésére épít, felismerve azt, hogy a bántalmazottak, a családon belüli erőszak megfélemlített áldozatai többnyire a bántalmazóval egy lakásban élve, a várható retorziótól tartva, rendszerint nincsenek abban a helyzetben, hogy maguk álljanak ki saját, illetve esetlegesen gyermekeik jogai mellett. A fellebbezés szerint erre figyelemmel a hivatalból indult eljárásban a bíróság az eljárás megszüntetésére irányuló bántalmazotti kérelmet még akkor sem értékelheti a Pp ának e) pontjában szabályozott kérelemtől való elállásnak, ha ez megegyezik a jelenlevő bántalmazó nyilatkozatával. A bíróságnak tehát a hivatalból indult nemperes eljárásban mindenképpen állást kell foglalnia, hogy a körülményekből megalapozottan lehet-e következtetni a Hketv. 1. -ának (1) bekezdése szerinti hozzátartozók közötti erőszakra és amennyiben az erőszak tényét megállapítja, a Hketv ának (1) bekezdése alapján el kell rendelnie a megelőző távoltartást. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. -ának (3) bekezdése értelmében amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik a nemperes eljárásokra is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 3. -ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A Pp. 3. -ának (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a másodfokú bíróság szerint a Hketv ának (1) és (2) bekezdése nem tesz különbséget a hivatalból, illetve a kérelemre indult eljárások között a tekintetben, hogy a hivatalból indult eljárás vonatkozásában nem kellene alkalmazni a Pp. szabályait. Kétségtelen, hogy a Hketv. 14. (1) bekezdése esetén amennyiben a megelőző távoltartásra irányuló eljárást a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartásra vonatkozó határozata előzi meg, ilyenkor hivatalból induló eljárásról van szó, amit a rendőrség kezdeményez, szemben azzal az eljárással, amikor a bántalmazott a rendőrségi eljárás kezdeményezését mellőzve közvetlenül a bírósághoz fordul. A Hketv. ugyanakkor semmilyen utalást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hivatalból indult eljárásban a bántalmazót, illetve a bántalmazottat nem félnek, hanem érdekeltnek kellene tekinteni. A bántalmazót és a bántalmazottat a hivatalból indult eljárás során is megilletik a fél jogai, ami a Hketv ának (2) bekezdéséből is kitűnik, amikor a törvény rögzíti, hogy a hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg. Tekintettel arra, hogy az ügyészség hivatkozásával szemben a Hketv. semminemű kikötést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hivatalból indult eljárás során nem kell a bíróságnak a Pp. vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni, a hivatalból indult eljárás során is irányadóak a Pp. rendelkezései, ennek megfelelően a Pp. 3. -ában foglaltak szerint amennyiben a kérelmezetti bántalmazott nem kívánja az eljárás folytatását, a per megszüntetésének van helye. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul helytállóan alkalmazta, ezért döntését annak indokai alapján helybenhagyta törd.indd :15:47

43 A jogerős végzés ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a megelőző távoltartás elrendelésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság okfejtése nem volt helytálló, jogszabályba ütköző módon került sor a Pp e) pontjának alkalmazására. A felülvizsgálati kérelem értelmében ahogyan arra a Kúria korábban már rámutatott a Hketv. elsősorban a hivatalbóli eljárást, intézkedést helyezi előtérbe, felismerve azt, hogy a (potenciális) bántalmazottak, a családon belüli erőszak megfélemlített áldozatai, többnyire a bántalmazóval egy lakásban élve a várható retorziótól tartva általában nincsenek abban a helyzetben, hogy maguk álljanak ki jogaik mellett és a rendőrség, illetve a bíróság eljárását, intézkedését kérjék. A fellebbezésben lefektetett okfejtést megismételve a felülvizsgálati kérelem ismételten arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hivatalból indult nemperes eljárásban a bíróság a bántalmazót és bántalmazottat érdekeltként hallgatja meg, így a bántalmazott kérelmét, valamint a bántalmazó nyilatkozatát a hivatalból indult eljárásban nem lehet az eljárás megszüntetésére irányuló kérelemként értékelni. A nem peres eljárásban eljáró bíróságnak a rendőrségi eljárás, valamint a nemperes eljárás során felmerült bizonyítékokat együttesen, összességében értékelve kell megállapítania, hogy megvalósult-e a hozzátartozók közötti erőszak és indokolt-e a távoltartás elrendelése. Jelen esetben a másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését. Ezt követően az első fokon eljárt bíróságnak a megismételt eljárásban arról kellett volna állást foglalnia, hogy lehet-e megalapozottan következtetni a hozzátartozók közötti erőszak megvalósulásáról. Az eltelt időre figyelemmel azonban az ügyészség álláspontja szerint jelen ügyben a másodfokú végzés megváltoztatása és a megelőző távoltartás elrendelésének mellőzése indokolt. A Legfőbb Ügyészség a főügyészség felülvizsgálati kérelmét fenntartotta. Ugyancsak kiemelte a hivatalbóli és a kérelemre induló bírósági nemperes eljárás eltérő jellegét, különbözőségét. A bántalmazott és a bántalmazó a felülvizsgálati eljárás során nyilatkozatot nem tett. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria megalapozottnak találta, a következő indokok alapján. A Hketv.-ben szabályozott megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárásra két módon is sor kerülhet. Az egyik, amikor ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését követően azt a Hketv a (1) bekezdésének első fordulata szerint a rendőrség hivatalból kezdeményezi, a másik, amikor a megelőző távoltartást a bántalmazott, illetve hozzátartozója kérelmezi a Hketv a (1) bekezdésének második fordulata szerint. Ebben az esetben tehát az eljárás kérelemre indul. A Hketv ának (1) bekezdése szerint a megelőző távoltartást legfeljebb 30 napra a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. A fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy az ideiglenes megelőző távoltartásra, illetve a megelőző távoltartásra vonatkozó eljárás során annak érdekében, hogy még azt megelőzően kezelni lehessen a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt súlyosabb helyzet, esetleg bűncselekmény bekövetkezne, a Hketv. alapvetően a hatóság hivatalbóli eljárására, intézkedésére épít, felismerve azt, hogy a (potenciális) bántalmazottak, a családon belüli erőszak megfélemlített áldozatai többnyire a bántalmazóval egy lakásban élve, a várható retorziótól tartva általában nincsenek abban a helyzetben, hogy maguk álljanak ki jogaik mellett és a rendőrség, illetve a bíróság eljárását, intézkedését kérjék. A fentieknek megfelelően biztosít a Hketv ának (5) bekezdése széles körű, korlátozás nélküli fellépési lehetőséget a megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban az ügyész számára (BH /P.3. elvi határozat). A Hketv a értelmében a megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt. A 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. -ának (3) bekezdése alapján a nemperes eljárásban a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Kétségtelen, hogy a Hketv. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a megelőző távoltartással kapcsolatos nemperes eljárás során feltéve, hogy az hivatalból indult nem alkalmazható a Pp ának e) pontja, melynek értelmében a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes a keresetétől elállott. A korábban kifejtettek szerint azonban a hivatalból indult eljárás jellegéből, céljából következően ha a bíróság nemperes eljárását a rendőrség ideiglenes távoltartó határozata előzte meg, a bántalmazott és a bántalmazó kérelmezői, illetve kérelmezetti eljárási pozíciója formális jellegű, nem a kérelmezett (bántalmazott) az ügy ura, különös tekintettel arra, hogy általában nincsen abban a helyzetben, hogy maga álljon ki a jogai mellett. Ezért azon nyilatkozatát, mely szerint nem kéri a megelőző távoltartás elrendelését, az eljárás megszüntetését kívánja, a bíróság csak egy szempontként értékeli, amikor az eset összes körülményét mérlegelve a megelőző távoltartásról, vagy annak mellőzéséről dönt törd.indd :15:47

44 A hivatalból indult megelőző távoltartási eljárás speciális jellegét fejezi ki az a körülmény is, hogy az esetek jelentős hányadában, így jelen ügyben is, az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére a bántalmazott érdekében oly módon került sor, hogy bár a bántalmazás tényét a bántalmazott megerősítette, azonban már az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését sem kérte, ahogyan a bírósági megelőző távoltartás elrendelését sem. Ez azonban nem képezhette akadályát a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartó határozata meghozatalának, majd a bírósági eljárás kezdeményezésének és az eljárás lefolytatásának sem. Kétségtelen, hogy míg a bántalmazott által kezdeményezett megelőző távoltartás iránti eljárásban a fél Pp. 3. -a szerinti rendelkezési joga folytán ilyen irányú kérelem esetén sor kellett volna, hogy kerüljön az eljárás megszüntetésére, azonban a hivatalból kezdeményezett eljárás során éppen az érintett bántalmazott jogainak védelme ezt számára nem teszi lehetővé. A Pp. szabályainak megfelelő alkalmazása jelen esetben ugyanis a bántalmazó cselekményének érdemi vizsgálatát és ennek megfelelő adekvát érdemi döntés meghozatalát teszik szükségessé, összhangban Magyarország Alaptörvénye 28. cikkében foglaltakkal, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Helyesen hivatkozott ezért a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a hivatalból indult eljárásban önmagában a bántalmazott kérelme, valamint a bántalmazó nyilatkozata alapján az eljárás Pp a e) pontja szerinti megszüntetésének nincs helye. Alapos a főügyészség indítványa a tekintetben is, hogy jelen esetben a jogerős végzés megváltoztatásának és a megelőző távoltartás elrendelése mellőzésének van helye. A jogerős végzés esetleges hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítása az eltelt időre is figyelemmel ugyanis a Hketv.-ben meghatározott cél elérésére már nem lenne alkalmas, mely szerint optimális esetben a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartást közvetlenül követi a bíróság távoltartást elrendelő határozata, huzamossá téve azt. Jelen esetben pedig az esetlegesen megismételt eljárás következtében a bíróság döntésére csak hónapokkal az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő rendőrségi határozat megszületését követően kerülhetne sor, ami a törvény céljával nyilvánvalóan nem egyeztethető össze. A fentiekkel összefüggésben az is értékelendő körülmény, hogy a bántalmazott a bántalmazó cselekményét megbocsátotta és a megelőző távoltartás mellőzését kérte. A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő, ezért azt a Pp ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, ugyanakkor a megelőző távoltartás elrendelését mellőzte (Kúria Pfv. II /2013. szám). Összeállította: Dr. Kőrös András KÖVETKEZŐ SZÁMUNK VÁRHATÓ TARTALMÁBÓL: Dr. Boros Zsuzsa: Az új Ptk. Családjogi Könyvéhez kapcsolódó átmeneti szabályokról Dr. Kozák Henriett: A gyermek meghallgatása az őt érintő ügyekben Dr. Takács Andrea: Csak beteg ne legyen a gyerek! a szülői felügyelet gyakorlása a gyermek betegsége esetén Dr. Gulyás István: Együttműködési és támogatási kötelezettség a családjogi tartás új szabályaiban Beszámoló a Családi Jog folyóirat május 29-i konferenciájáról Fõszerkesztõ: Dr. Kõrös András Szerkesztõk: Dr. Bencze Lászlóné, Dr. Grád András, Dr. Katonáné dr. Pehr Erika, Dr. Szeibert Orsolya Kiadja: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft Budapest, Montevideo utca 14. Telefon: , Fax: info@hvgorac.hu Internet: Felelõs kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: dr. Gábor Zsolt Grafikai tervezõ: Kõszegi Zsolt Mûszaki szerkesztõ: Bors Kriszta Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. A szerkesztõség címe: 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Telefon: , Fax: Elõfizethetõ: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél Elõfizetési díj: évre: 8316 Ft (megjelenik háromhavonta). Nyomtatás: Regiszter Nyomda Felelõs vezetõ: Nagy Béla ISSN törd.indd :15:48

45 Ára: 8000 Ft Jogkódex előfizetőknek 50% kedvezménnyel: 4000 Ft* * A Jogkódex előfizetők a könyvet a nyomtatott változaton túlmenően elektronikusan is elérik a szoftverükön. A kedvezmény csak közvetlen kiadói megrendelés esetén vehető igénybe. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK MAGYARÁZATA Második, hatályosított kiadás Munkajogi Iratmintatár CD-melléklettel SZERZŐK: Kozma Anna, Lőrincz György, Pál Lajos, Pethő Róbert SZERKESZTŐ: Kardkovács Kolos 2012-ben néhány hónap alatt igazi jogi bestsellerré vált Az új Munka Törvénykönyvének magyarázata című kötet, melyet az új Mt.-t előkészítő szakmai csapat ügyvéd tagjai írtak. A megjelenés óta eltelt több mint két évre tekintettel a szerzők és a kiadó úgy döntöttek, hogy elkészítik a második kiadást, ezúttal már elhagyva a címből az új jelzőt. A neves munkajogász szakemberek az aktualizált kiadásban feldolgozták az időközben bekövetkezett Mt. módosításokat, beépítették a vonatkozó átmeneti rendelkezéseket (melyeket 2012-ben a kiadó még külön kötetben jelentetett meg), megosztották első jogalkalmazói tapasztalataikat, kitértek a felmerült értelmezési kérdésekre, valamint az időközben hatályba lépett új Ptk.-hoz igazították a magyarázatokat. A CD-mellékletben hatvannégy aktualizált, szerkeszthető munkajogi iratminta található. A CSALÁDJOGI HARMONIZÁCIÓ KÉRDÉSEI ÉS LEHETŐSÉGEI EURÓPÁBAN SZERZŐ: Szeibert Orsolya A kötet a családjoggal kapcsolatos néhány alapvető intézményt érint, azaz a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint az élettársi viszonyt; továbbá a szülői státusz keletkezését, a közös szülői felügyeletet, végül pedig a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartását. Valamennyi fenti területen bemutatásra és elemzésre kerülnek az európai tendenciák, a meghatározó európai dokumentumok, az uniós jogforrások, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, Ára: 3900 Ft valamint az Európai Unió Bíróságának a vonatkozó döntései, mindezek mellett pedig az európai szintű jogegységesítő megközelítések, különösen, ami az Európai Családjogi Bizottság tevékenységét illeti. A kutatás arra keresett választ, hogy mennyiben mutatkozik a vizsgált kérdésekben egységes európai álláspont: ugyanazt nevezik-e például bejegyzett élettársi viszonynak, illetve ugyanolyan megoldásokkal támogatják-e a közös szülői felügyelet intézményét a különböző európai országokban; s ha ez az egységesség egyelőre nincs is jelen, várható-e annak kialakulása. A családjognak mint anyagi jognak a kérdései uniós vonatkozásban is számottevőek. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) Telefon: (36-1) info@hvgorac.hu 5% WEBES MEGRENDELÉS törd.indd :15:48

46 Új magánjog sorozat Szerződések tára Az új Ptk. alapján Szerkesztő: Wellmann György Szerzők: Bacher Gusztáv, Bartal Géza, Boronkay Miklós, Darázs Lénárd, Gárdos Péter, László András Dániel, Molnár Ambrus, Molnár Bence, Németh Sándor, Szecskay Katalin, Török Tamás, Villám Krisztián, Wellmann György Ez az új Polgári Törvénykönyv alapján összeállított, több mint 120 szerződésmintát felvonultató kötet március 15. után iránytű lehet az okiratszerkesztésben. A mintatár fejezetenként rövid és közérthető áttekintést nyújt az adott szerződéstípus jogszabályi hátteréről, elsősorban az új tudnivalókra koncentrálva. A jogszabályi háttérről szóló magyarázatokat a jegyzetekkel ellátott szerződésminták követik. A könyvben található valamennyi szerződésminta elérhető a Jogkódex iratminta moduljában. Ára: 9000 Ft Gazdasági társaságok Cégtörvény Szerkesztő: Sárközy Tamás Szerzők: Gadó Gábor, Gál Judit, Pázmándi Kinga, Sándor Tamás, Sárközy Tamás, Vezekényi Ursula, Wellmann György A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy összefüggéseiben, elméleti igényességgel, ugyanakkor a gyakorlatban is jól alkalmazhatóan bemutassák a gazdasági társaságokra vonatkozó megújult szabályozást. A szerzők a Ptk. rendelkezései mellett bemutatják a módosult cégnyilvántartási és cégeljárási szabályokat; az egyes jogi személyek átalakulása, egyesülése, szétválása külön törvényben szereplő rendjét; valamint az új szabályozásra történő átállás anyagi és eljárási szabályait. Ára: 8000 Ft Jogkódex előfizetőknek 50% kedvezménnyel: 4000 Ft* A szerződések érvénytelensége Szerzők: Kiss Gábor, Sándor István A kézikönyv az új Ptk. egészét áttekinti: a semmisségi okokat a személyek jogában, a dologi jogban, a kötelmi jog általános és különös részében, a megtámadhatósági okokat a kötelmi jog általános részében. A kötet ismerteti a kötelmi jog különös részében szabályozott egyes szerződések esetében tipikusan előforduló érvénytelenségi okokat is. A hagyományos polgári jogi területeken túl a szerzők bemutatják a társasági szerződés érvénytelenségét, a fogyasztói szerződések sajátos érvénytelenségi okait, valamint a fizetésképtelenségi jogban ismert eseteket. * A Jogkódex előfizetők a könyvet a nyomtatott változaton túlmenően elektronikusan is elérik a szoftverükön. A kedvezmény csak közvetlen kiadói megrendelés esetén vehető igénybe. Ára: 7000 Ft Jogkódex előfizetőknek 50% kedvezménnyel: 3500 Ft* HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 1037 Budapest, Montevideo utca 14. Fax: (36-1) Telefon: (36-1) info@hvgorac.hu WEBES VÁSÁRLÁS 10% törd.indd :15:49