Országgy űlés Hivatala tr;>nlányszám : i. Országgy űlés képvisel ő MSZP Módosító javaslat

Átírás

1 Országgy űlés Hivatala tr;>nlányszám : i 2011JuNf 5, Országgy űlés képvisel ő Módosító javaslat Dr. Kövér László úrna k az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94.. (1) és (3) bekezdése és (1) bekezdése alapján az egyes munkaügy i tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3404 számú törvényjavaslathoz a következ ő terjesztem el ő : módosító javaslato t A törvényjavaslat 21. -a, a Munka Törvénykönyve XII/A. Fejezete a törvényjavaslat szövegéb ő l elmarad. [21. Az Mt. a 193/Z. -t követően a következő alcímmel és /F. -sal egészül ki, ezze l egyidej űleg a jelenlegi 194. megjelölése 194/G. -ra változik : XII/A. Fejezet Az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony sajáto s szabálya i 194. (1) A szövetkezetekről szóló évi X. törvény (a továbbiakban : szövetkezeti törvény) 55. (1) bekezdés e) pontjában foglaltak érdekében az iskolaszövetkezet és nappal i tagozatos tanuló, hallgató tagja egymással munkaviszonyt létesíthet abból a célból is, hogy a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a ta g a harmadik személynél munkát végezzen. Ez a munkavégzés a szövetkezeti törvény szerinti személyes közrem űködésnek min ősül. (2) Az (1) bekezdésben foglalt munkaviszony tekintetében e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 194/A. (1) A munkaviszonyt határozott id őre kell létesíteni. Ennek során a 79. (5) bekezdését nem kell alkalmazni. (2) A munkaszerződésnek a 76. (5)-(6) bekezdésében foglaltaktól eltér ően tartalmazni a kell : a) a felek nevét, illetve megnevezését, b) a tag által vállalt feladatok körét, c) a tag harmadik személynél történ ő munkavégzési kötelezettsége teljesítéséne k id őtartamára járó személyi alapbér legkisebb mértékét,

2 2 d) azt, hogy a felek a tag munkavégzési kötelezettsége teljesítésér ől a alapján esetenként állapodnak meg, valamint e) a felek kapcsolattartásának módját abban az időszakban, amikor a tag munkavégzés i kötelessége szünetel. (3) A munkaviszony kezdete ha a felek eltér ően nem rendelkeznek a munkaszerz ődés megkötésének napja. (4) Az alatt az id ő alatt, amíg a tag az iskolaszövetkezet részére vagy harmadik személy részére munkát nem végez, a t nem kell alkalmazni. (5) A tag részére rendes szabadság nem jár, a munkavégzési kötelezettséggel nem járó id ő azonban nem lehet kevesebb, mint a tagot a alapján megillető szabadság mértéke (1) A harmadik személynél történ ő munkavégzési kötelesség teljesítés e megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és tagja a munkavégzési kötelessé g megkezdését megelőzően írásban megállapodjanak: a) a harmadik személy kilétében, b) a munkavégzési kötelesség teljesítése során betöltendő munkakörben, c) a személyi alapbérben, d) a munkavégzés helyében, e) a harmadik személynél történ ő munkába lépés napjában, valamin t J) minden, bármely fél által szükségesnek tartott további kérdésben. (2) Az iskolaszövetkezet a tagot a munkavégzési kötelesség megkezdésével egyidej űleg köteles tájékoztatni : a) a munkavégzési kötelesség teljesítése során elvégzend ő munkaköri feladat jellemz őirő l (munkaköri leírás), b) az irányadó munkarendr ő l, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkáltatói utasítást adó személyér ő l. 194/C. (1) A fiatal munkavállalónak minősülő tag munkavégzése során számára a harmadik személy munkáltatói utasításokat kizárólag az iskolaszövetkezetnek a munkavégzés helyén tartózkodó, tanulói, hallgatói jogviszonyban nem álló, 18. életévét betöltött tagja, tisztségvisel ője vagy munkavállalója (a továbbiakban : munkavezet ő) közvetítésével adhat. A munkavezet ő a polgári jog szabályai szerint felel a diák tagokka l szemben azért, hogy az utasítások továbbadása során betartja, betartatja a ban foglalt, valamint a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket. (2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó esetben, valamint ha az utasítás adására baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyeget ő közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében van szükség, a tag részér e munkáltatói utasítást adhat a harmadik személy képvisel ője is. (3) Az utasításadási jog körén túl a tag felett egyéb munkáltatói jogot csak a z iskolaszövetkezet részér ől a szövetkezeti törvény 36. (5) bekezdésében szerepl ő szabályzatban kijelölt személy gyakorolhat. A munkáltatói jogok gyakorlására kijelöl t személy az utasításadási jog kapcsán felmerült viták kérdésében, valamint az annak körébe nem tartozó egyéb kérdések tekintetében kapcsolatot tart, közvetít a harmadik személy és a tag között. (4) A harmadik személy az iskolaszövetkezet képvisel őjével, illetve a munkavezetőve l együttm űködni köteles az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében,

3 3 így különösen lehetővé kell tennie számára a munkavégzés helyére történ ő belépést, az általa kért felvilágosítást meg kell adni, és a tagot érintő ügyekben vele konzultálni köteles. 194/D. A tag munkavégzési kötelessége teljesítésének id őtartama alatt a harmadik személy teljesíti azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelye k a) a munkavédelemre, b) a n ők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképesség űek foglalkoztatására, valamin t c) a munkaid őre, pihen őid őre és ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartására vonatkoznak. 1941E. A munkaviszony a 86. a)-c) pontjában meghatározott eseteken túlmen ően megsz űnik a tagsági jogviszonymegszűnésének időpontjában. 194/F. A munkavégzés során a tagnak okozott kárért a munkáltató és a harmadik személ y a munkáltatói károkozásra vonatkozó szabályai alapján, egyetemlegesen felel." INDOKOLÁ S A törvényjavaslat 21. -ával megállapított Munka Törvénykönyve XII/A. Fejezete ellentétben áll a a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelvvel a továbbiakban: Irányelv), valamint az Mt-én belül koherencia-zavart idéz el ő. 1. Az Irányelv 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint a munkaerő-kölcsönző : olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a nemzeti joggal összhangban munkaszerződést köt vagy munkaviszonyt létesít kölcsönzött munkavállalókkal annak céljából, hogy azokat a kölcsönvev ő vállalkozásoknál val ó ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönözze ki ; c) pontja szerint a kölcsönzött munkavállaló : egy kölcsönvev ő vállalkozásnál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre történ ő kikölcsönzés céljából egy munkaerő-kölcsönzővel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállaló; d) pontja szerint a kölcsönvevő vállalkozás : olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek és aki/amely felügyelete és irányítása mellett a kölcsönzött munkavállal ó ideiglenesen munkát végez ; e) pontja szerint kikölcsönzés : az az időszak, amelyre a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő vállalkozáshoz helyezik ki az adott vállalkozás felügyelete és irányítása mellett i ideiglenes munkavégzés céljából Valamennyi irányelvi definíció közös, a kölcsönzést meghatározó min ősítő jegye: az adott kölcsönvev ő vállalkozás felügyelete és irányítása mellett történik a munkavégzés. A kölcsönvevő felügyelete, irányítása azt jelenti, hogy a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásáho z kapcsolódó munkáltatói jogokat és kötelezettségeket (pl. utasítás, munkaidő-beosztása, pihenő id ők kiadása, ezek nyilvántartása, a munkáltató munkavédelmi kötelezettségei) kizárólag a kölcsönvevő gyakorolhatja. Ennek következménye, hogy az említett min ősítő jegyek fennállás a alapján a harmadik fél részére történő szolgáltatás tárgya a munkaerő átengedése, azaz a munkaerő-kölcsönzés. Bármely, a hazai jogban ezzel ellentétes meghatározás nincs összhangba n az uniós jogközelítési követelményekkel.

4 4 A törvényjavaslattal megállapított Mt. XIUA. Fejezet (Az iskolaszövetkezet és tagja között fennálló munkaviszony sajátos szabályairól) az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti munkaviszonyt szabályozza abból a célból is, hogy a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében a tag a harmadik személyné l munkát végezzen. A törvényjavaslat alábbi rendelkezései a Fejezet által megállapítot t konstrukció egészére kihatva az Irányelv fentebb idézett rendelkezéseibe ütköznek, figyelemmel arra, hogy a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatá s ténylegesen munkaerő-kölcsönzés. A törvényjavaslat általános szabálya szerint munkavégzésével kapcsolatban a hallgató részér e munkáltatói utasítást adhat a harmadik személy képvisel ője is. Ezen túlmen ően a törvényjavaslattal megállapított Mt. 194/D. -a szerint a szövetkezeti tag hallgató munkavégzés i kötelessége teljesítésének időtartama alatt a harmadik személy teljesíti azokat a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek a munkavédelemre, a n ők, a fiatal munkavállalók, a megváltozot t munkaképesség űek foglalkoztatására, valamint a munkaidőre, pihen őidőre és eze k nyilvántartására vonatkozó szabályok betartására vonatkoznak. A törvényjavaslat szabályaiból egyértelm űen megállapítható: a szolgáltatást megrendel ő harmadik személy felügyelete és irányítása mellett történik a munkavégzés, hiszen olya n munkáltatói jogokat gyakorol és kötelezettségeket teljesít, melyek az Irányelv meghatározás a alapján a munkaerő-kölcsönzés mellőzhetetlen fogalmi elemeit valósítják meg. Azzal, hogy a törvényjavaslattal megállapított Mt. XII/A. Fejezet mindezt nem tekinti munkaerőkölcsönzésnek, Magyarország nem teljesíti maradéktalanul az Irányelv átvételét, amely utóbb a z uniós támogatások megvonását is eredményezhet ő kötelezettségszegési eljárás megindításáva l jár Ezen túlmenően a törvényjavaslat szerint az Mt. XII/A. Fejezetének hatálya alatt i munkaviszonyban álló szövetkezeti tag részére rendes szabadság nem jár. E rendelkezé s elfogadásával egyrészt Magyarország megsérti a munkaid ő szervezésének néhány vonatkozásáró l szóló 2003/88/EK irányelv és a Magyarország által is ratifikált, a fizetett szabadságról szóló 132. számú Nemzetközi Munkaügyi Egyezményt. Mindkét nemzetközi munkajogi norma alapján a munkaviszonyban állóknak legalább négy hét fizetett szabadságot kell biztosítani. Az Irányelv megsértése ugyancsak kötelezettségszegési eljárás megindítását fog eredményezni Magyarországgal szemben. 2. A törvényjavaslat az Irányelv jogközelítési szempontjainak megsértése mellett az Mt-én belül i koherencia zavart is előidéz. Elöljáróban leszögezendő: a törvényjavaslattal megállapított Mt. XII/ A. Fejezetének szabályai a szabályozás tárgyát tekintve nem az Mt-be, hanem a szövetkezeti törvénybe tartoznának A törvényjavaslat 16. -ával megállapított Mt. 193/ C. (1) bekezdésének e) pontja alapján kikölcsönzés : az az időszak, amely alatt a kölcsönzött munkavállalót ideiglenesen a kölcsönvev ő foglalkoztatja és gyakorolja felette a ban meghatározott jogokat. Az Mt. említett a az utasítási jogot szabályozza, amelyet a törvényjavaslattal beiktatott Mt. XIUA. Fejezete általános szabályként az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevev ő harmadik személyne k biztosít. Azaz, az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevev ő harmadik felet ellentétben az Mt. további szabályaival a kölcsönvevő pozíciójába hozza a törvényjavaslat A törvényjavaslat 17. -ával megállapított Mt. 193/ D. (1) bekezdése szerint kölcsönbeadó többek között - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában szövetkezet lehet. Az Mt. idézett szabályával ellentétes az Mt. XIUA. -ban szabályozott, a harmadik fé l részére szolgáltatást biztosító konstrukció, mivel az ténylegesen a fentebb leírtak alapján a

5 5 tevékenységnek a törvényben leírt min ősítő jegyei alapján összességében munkaer ő-kölcsönzést valósít meg. Mindezt alátámasztja az Mt. 193/ G. (5) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvev ő min ősül munkáltatónak többek között - a munkavállaló munkavédelmére, a n ők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképesség űek foglalkoztatására, a munkavégzésre (utasítási jog), a munkaidőre és pihenőid őre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében. Ehhez képest a törvényjavaslattal megállapított Mt. 194/D. -a szerint a szövetkezeti tag hallgató munkavégzési kötelesség e teljesítésének id őtartama alatt a harmadik személyt a kölcsönvev őt megillet ő munkáltatói jogo k illetik meg és kötelezettségek terhelik (az utasítási jog mellett a munkavédelemre, a n ők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, valamint a munkaid őre, pihenőidőre és ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartására vonatkozó jogok é s kötelezettségek). A törvényjavaslat ezzel további koherencia-zavart okoz az Mt-én belül. 3. Az uniós és a nemzetközi jog megsértése mellett az érintett rendelkezés alkotmánysért ő, mivel a rendes szabadságra való jogosultság tekintetében az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csa k összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.]. A munkaviszonyban állás valamennyi munkavállaló vonatkozásában megteremti az összehasonlítható helyzetet, ugyanakkor szemben a munkavállalók bármely má s csoportjával az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti, az Mt. XII/A. Fejezetének hatálya alá tartozó munkaviszonyt esetében fizetett rendes szabadság nem jár. A törvényjavaslat szerinti, a munkavállalók közötti megkülönböztetés alkotmányellenes, miutá n mindennek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, azaz a megkülönbözteté s önkényesnek tekintendő. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata alapján megengedhetetlen a megkülönböztetés, mert a törvényjavaslat azonos jogi helyzetben lév ő, azonos szabályozási körb e tartozó jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltér ő rendelkezéseket (8818/1991. AB határozat). 4. A módosító javaslat az Mt. XII/A. Fejezetének elhagyásával megszünteti a törvényjavasla t Irányelvvel ellentétes szabályozását, valamint az MT-én belüli rendelkezések közötti koherencia - zavart. Budapest, június 15. Kiss Péter Simon Gábor Gúr Nándor Szűcs Erika Dr. Nemény András Dr. Varga László Sos Tamás Dr. Garai István fil