Talajtan gyakorlat. 1. Talajfelvételezés módszertana. 2. Talajtérképezés
|
|
- Zita Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Talajtan gyakorlat 1. Talajfelvételezés módszertana 2. Talajtérképezés
2 Bevezetés A talaj a földfelszín legfelső, változatos vastagságú, aktív rétege, amelyet térben és időben változó arányban a földi szférák (lito-, atmo-, hidro- és bioszféra) anyagai alkotnak, azok végső soron a napenergia és a belső erők működtette kölcsönhatásainak (anyag- és energiaforgalmának) eredménye, színtere, ill. közvetítője. Legfontosabb jellemvonása a termékenység, vagyis az a tulajdonság, hogy a benne gyökerező növényeket vízzel és tápanyagokkal képes ellátni
3 Bevezetés
4 Bevezetés A talaj a természet biológiai reaktora, transzformátora tora
5 Bevezetés Tápanyagot, és életteret biztosít, t, mint feltételesen telesen megújul juló energiaforrás!
6 Bevezetés Mezőgazdas gazdaság termelőeszköze
7 Bevezetés Nagy kiegyensúlyoz lyozó képesség g (pufferkapacit( pufferkapacitás) Hatalmas szűrőrendszer rendszer
8 Bevezetés Éőhely
9
10 A terepi talajvizsgálatok módszerei A talajtakaró felszínét kivéve, rejtve marad előttünk, ezt a változatos rétegkomplexumot csak valamilyen feltárással tudjuk vizsgálni. 1. Pontszerű vizsgálat kiterjesztése (extrapoláció) a) Talajfúrás b) Talajszelvény-ásás 2. Nagyobb összefüggő felület vizsgálata (talajprofil) a) vízmosás b) útbevágás c) bánya, külszíni fejtés
11 A helyszíni felvételezés munkálatai Az alkalmazott kutatás legfőbb célja az adott terület talajviszonyait hűen visszatükröző térkép készítése 1. A terület bejárása a) Céloktól, szakértelemtől stb. függ az időtartama b) A szemmel látható lényeges különbségek feltárása (talaj-domborzat-növ.-víz hatások, összefüggések) c) Időpont-megválasztás (kora tavasz, késő ősz)
12 A helyszíni felvételezés 2. Munkaterv: munkálatai a) Csoportosítás, különbségek részletezése a célok függvényében (genetika) b) A szükséges számú szelvény helyének kijelölése térkép, ortofotó használatával (függ: térkép léptéke, terület tagoltsága, szakértelem): minden domborzati elemre legalább egy szelvény jusson!
13 A helyszíni felvételezés munkálatai Kúp Nyereg Tető, fennsík Fennsík mélyedéssel Hegyhát Horhos Völgy Szurdok
14 Talajszelvény feltárása fúrással A hagyományos (kézi) fúrókkal általában szegényesebb információkhoz juthatunk: szerkezet nélküli vagy erősen átgyúrt mintához jutunk Szondázás (Kell-e, érdemes-e ásni?) Szelvénymélyítés (alapkőzet, talajvíz fsz. mélysége) Elhatárolás genetika alapján (csak a határok érdekesek, legközelebbi ásott szelvénnyel azonosítható) Dinamikus vizsgálatok (só-, tápanyag-, nedvességdinamika) meghatározott mélységekben, meghatározott időközönként
15 Talajszelvény feltárása fúrással
16 Talajszelvény feltárása fúrással
17 Talajszelvény feltárása fúrással
18 Talajszelvény feltárása fúrással
19 Talajszelvény feltárása fúrással
20 Talajszelvény feltárása fúrással
21 Talajszelvény feltárása ásott szelvénnyel
22 Talajszelvény feltárása ásott szelvénnyel Reprezentativitás (1 szelvény/talajtípus) Célszerű egy domborzati szelvény mentén kijelölni (talajlánc v. katéna) Kerülni kell a talajhibákra utaló foltokat és az antropogén hatású területeket A gödör szabályos, célszerű kialakítása Tájolás (délies): főfal jó megvilágítása céljából Minta a C-szintből Preparálás: erős pengéjű késsel a főfal bontása, az érintetlen állapot rekonstruálásához
23 Talajszelvény vizsgálata A talajszelvény felvételezése több lépésből álló, összetett munkafolyamat. Alapelv, hogy a vizsgálatból egyetlen fázis se maradjon ki! Adatlappal vezetett munka
24 1. Környezet A kiásott szelvénygödör topográfiai helyzetének meghatározása Viszonylagos meghatározás Pontos, térképi mérés GPS Aszűkebb környezete felszínének, jellegzetességeinek leírása (pl. kavicslepellel fedett, cserepes, sülevényes, repedezett stb.)
25 2. Domborzati forma A leírt talajszelvény körüli terület felszíni viszonyai. Alapvető geomorfológiai ismereteket igényel. Például: tetőszint, völgyközi hát, pihenő, nyereg, pusztuló- épülőcsuszamlásveszélyes- stb. lejtő, hordalékkúp, patakalluvium stb. Segítséget nyújt a topográfiai térkép!
26 3. Lejtőszög (-kategória) A lejtők eltérő mértékű hatást gyakorolnak az adott terület talajviszonyaira, főleg a talajpusztulás folyamatában Ki kell térni: Meredekség Alak Irány Kitettség Mikromorfológia (pl. szikpadkák esetén) Lefolyásviszonyok (felszíni vizek lefolyási lehetőségei)
27 3. Lejtőszög (-kategória) Kísérletek bebizonyították, hogy a talajerózió intenzitása nem lineárisan követi a lejtőszögek növekedését; a lepusztulás mértéke bizonyos lejtőszög-tartományokban nagyjából azonos, majd egyes hajlásszög-értékeket meghaladva a következő kategóriá(k)ban felgyorsul. Százalékban kifejezve a 100 m-re jutó magasságemelkedést jelenti.
28 3. Lejtőszög (-kategória) L m a α a lejtő síkja a lejtő magassága a lejtő alapja a lejtőszög tg α = m a m Lejtés(%) = 100 a tg45 = 1 100%
29 3. Lejtőszög (-kategória) Erózióintenzitás-határok: 0-5% -sík 5-12% -enyhén lejtős 12-17% -lejtős, erősen lejtős 17-25% -enyhén meredek 25%-45% -meredek 45-65% -nagyon meredek
30 4. Növényzet A talajszelvény környezetében előforduló jellegzetes flóraelemek, a termőhely (talaj) szikességéről, savanyúságáról stb. árulkodó, ún. indikátorfajok, ill. a gyomnövények felsorolása; kultúrnövények esetében a fejlettségi állapot, a hiánybetegségre utaló tünetek stb. megjelölése.
31 5. Szelvény általános adatainak feljegyzése 1. Mélység mérése mérőléc segítségével 2. Humuszos réteg vastagsága 3. Karbonátos réteg vastagsága 4. Fenolftalein-lúgosság 5. Talajvízszint mélysége Valamennyi centiméterben!
32 6. Morfológiai vizsgálat A talajszelvény teljes terepi vizsgálatának összefoglaló elnevezése 1. Genetikai szintek talajrétegek elhatárolása 2. Talajszintek és -rétegek megnevezése/jelölése 3. Talajszintek és rétegek leírása, jellemzése
33 6.1. Talajszintek, talajrétegek elhatárolása Preparált felület
34 6.1. Talajszintek, talajrétegek elhatárolása
35 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A genetikai talajszintek: A talajképző folyamatok eredményeként kialakult és elkülönült horizontokat genetikai talajszinteknek nevezzük. A talajmorfológiában ezek jelölésére egyezményes betűjelzést használunk. Talajrétegek: Egy vagy több tulajdonságban különbözőek, de ezek nem talajgenetikai folyamatok során jöttek létre, hanem hordalékok.
36 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése Az ABC nagybetűivel jelöljük (pl. A,B,C,D,G) Szintek közötti átmenet jelölésére kettős betűjelzést használunk: AB (csern. BET), BC (csernozjom) stb. Vertikális, további tagolhatóság: a betűk után arab index-számokat vagy kisbetűket írunk: A 1, B 2, A sz, stb.
37 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A-szint: A talajok felső szintje, amely néha (pl. erodált talajok esetében) hiányozhat. Kétféle értelmezésben használjuk: A Kilúgzási talaj felső, (eluviális) egyenletesen szint. elhumuszosodott (podzolos, szintje (Csernozjomokra, agyagbemosódásos, réti talajokra, továbbá pszeudoglejes rendzinákra, barna humuszkarbonát erdőtalajokra, szologyokra, talajokra, humuszos szolonyecekre homok,öntés jellemző) talajokra, láp talajokra jellemző)
38 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A 00 -szint: az erdők leveléből, gallyaiból, ágaiból, terméseiből származó alomtakaró felső része (mor).
39 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A 0 -szint:különböző mértékben elbomlott növényi részekből áll. (moder)
40 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A 1 -szint: A kilugzási szint felső, sötét színű, humuszos rétege. A 2 -szint: A kilúgzási szint alsó, fakó színű, elporosodott rétege. Agyag- és humusztartalma kicsi, gyakran tartalmaz kovasav-behintést (podzol, szology)
41 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A-szint: A klasszikus Dokucsajevi értelmezés szerint, a felső egyenletesen humuszosodott szint. Az itt felhalmozódott szerves anyag a talaj ásványi részével szoros kapcsolatban áll. Színe a humuszanyagok mennyiségétől és minőségétől függően a feketétől világosbarnáig terjedhet.
42 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A sz -szint: Megművelt réteg. Nem genetikai szint, antropogén szint. Alján gyakran megtalálható az ún. eketalp-réteg, amelyet minden esetben fel kell tüntetni!
43 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése B-szint: Az A-szintet követő - az erdőtalajokban általában csekélyebb biológiai aktivitású szint. Ezt is kettős értelmezésben használjuk A Felhalmozódási humusztartalom (illuviális) csökkenésével szint kialakuló (podzolos, átmeneti szint, a talajképző agyagbemosódásos, kőzet felé (B)-vel is pszeudoglejes szokás jelölni (csernozjomokra, barna erdőtalajokra, réti jellemző). szologyokra, szolonyecekre jellemző).
44 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése B 1 -szint: sötétbarna szín, magas szeszkvioxid- és/vagy agyagtartalom, (kicserélhető Na + ) erős szerkezetesség és tömődöttség jellemzi. B 2 -szint: világosabb barna szín, kisebb agyagtartalom és tömődöttség jellemzi
45 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése (B): Humuszos átmeneti szint, a humusz színe uralkodó. (B)C: A B- és a C-szint anyagát keverten tartalmazza (tarka gilisztatevékenység!)
46 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése C-szint: Humuszmentes, mállott talajképző kőzet. Gyakran tagolja vízoldható sók kiválásából származó felhalmozódás. Ez gyakran összefüggő réteget, kemény padot alkot. Pl. mész: CCaCO 3, gipsz: CCaSO 4
47 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése D-szint: Ágyazati kőzet. A talaj a C-szint anyagából alakul ki, ez pedig a C alatt található. Pl. andezit tufát lösz fed be. A talajképződést nem befolyásolja!
48 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A00** alom- (avar-) takaró elbomlatlan növényi maradványok (mor) A0** alom- (avar-) takaró részben elbomlott növényi maradványok (moder) TALAJFELSZÍN A 1 viszonylag sötét szín, sötét szín, morzsás, szemcsés a kilúgzási szint humuszos legfelső humuszos nagyobb humusztartalom alszint je (mull) szerkezet szint (mull) A A 2 fakó szín, kovasavbehintés, alacsony a tulajdonképpeni kilúgzási a mélységgel csökkenő szeszkvioxid- és/vagy (eluviális) (al)szint humusztartalom agyagtartalom, gyenge szerkezetesség humuszos (B) sötétbarna szín, magas átmeneti szint (csernozjom talajokban szeszkvioxid-és/vagy mészlepedék) B 1 agyagtartalom, felhalmozódási (illuviális) szint(ek) erős szerkezetesség és tömődöttség B 2 világosabb barna szín, állatjárat-kitöltések átmenet a kisebb agyagtartalom és (krotovinák***) talajképző kőzetbe tömődöttség (B)C a felső részében gyakran C talajképző kőzet CaCO 3 - felhalmozódási (C Ca ) talajképző kőzet C alszinttel D ágyazati kőzet a C-szint anyagától eltérő kőzet vagy eltemetett talajréteg ágyazati kőzet D
49 6.2. Talajszintek, talajrétegek megnevezése A 1 A 1 A 2 A 2 B 1 B 1 B 2 B 2 C C
50 6.3. Talajszintek, talajrétegek leírása 1. Talajszintek és rétegek megnevezése a jegyzőkönyvben 2. Talajszintek és rétegek mélysége. Pl. A: Az A 0 - szint nem számít, vastagságát külön adjuk meg 3. A szintek határvonala határozottságának (éles, határozott, fokozatos, elmosódott) és jellegének (nyelves, zsákos, márványozott, hullámos) leírása. 4. Talajszintek és rétegek morfológiai, alapvető fizikai és kémiai tulajdonságainak leírása
51 A talaj színe 1. Közvetlenül befolyásolja a hőgazdálkodást, így közvetett hatással van vízgazdálkodásra, a mikroorganizmusok működésére stb. 2. Következtetni lehet humusztartalomra (kivéve vízhatás, kőzethatás) 3. Oxidációs, redukciós folyamatok felismerése 4. Kilúgzás erőssége (egyre fakóbb) 5. Következtetni lehet képződési folyamatokra a jellegzetes színű szintek felismerésével. 6. Sok talaj elnevezése színére utal: csernozjom=fekete föld, zseltozjom=sárga föld, podzol=hamuszín, terra rosa=vörös föld, rozsdabarna-, fahéjszínű stb.
52 A talaj színe Nehézségek a meghatározásnál: Az emberek színlátása nem egyforma, különösen keverékszínek esetén. A szín függ a pillanatnyi nedvességállapottól Befolyásolja még: a talaj foltos, csíkos vagy márványozott tarkasága, a dús gyökérzet, sok konkréció, durva vázrészek (kő, kavics) Ugyanazon színárnyalatok elnevezése országonként, tájegységenként más és más lehet.
53 Az emberi színlátás: A talaj színe A szem, a látás szerve, az elektromágneses spektrum meghatározott hullámhossztartományába tartozó sugárzásokból (látható tartomány: kék, zöld, vörös) alkot képet. A retinán található érzékelősejtek (azaz detektorok) a látóideg útján továbbítják az általuk észlelt jeleket az agyba. Az agy pedig ezeket a mérési eredményeket dolgozza fel, s végeredményként egy képet állít elő. Ez a kép tehát tulajdonképpen nem más, mint a szín- és fényesség-adatok térbeli eloszlásának együttes megjelenése.
54 A talaj színe A színek térben való elhelyezésével többen foglalkoztak. A talajtan a színek azonosítására Munsell amerikai festőművész színmodelljét használja. A rendszerben minden színnek három tulajdonsága van: Árnyalat (hue): az uralkodó színárnyalat hullámhossz alapján. Érték (value): a szín mélysége, azaz a világos és a sötét árnyalatok skálája. Teltség (chroma): a tiszta szín és a szürke aránya.
55 A talaj színe A neutrális színek a függőleges tengelyen helyezkednek el, melynek az alján a fekete, a tetején pedig a fehér található. A különböző árnyalatok a neutrális tengely körül változó szögben találhatóak. A telítettségi skála merőleges a neutrális tengelyre, ahol a telítettség kifelé egyre növekszik. Chroma Hue Value
56 A talaj színe Megnedvesítjük Szétnyomkodjuk Megkeressük a skálában a megfelelő színt
57 A talaj színe C
58 A talaj tarkázottsága A talaj színe A tarkaság forrása: alapanyag v. durva vázrészek, konkréciók miatt A tarkaság mérve: gyengén tarka (max. 2% más), közepesen tarka (2-20%), erősen tarka (>20%) A tarkaság formája: foltosan-, csíkosan-, márványozottan- (nem éles határ), hálósan-, mozaikosan tarka talaj. A talaj fénye: csillogó, szurokfényű, selymes, viaszfényű, tompa (matt).
59 A talaj nedvessége Jól tájékoztat a vízgazdálkodásról, segítséget nyújt a genetikus típus meghatározásához. Talajnedvesség fokozat Száraz Friss Nyirkos Nedves Sáros Jellemzője Vizet nem tartalmaz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik Vízzel leöntve színe kissé sötétül Összenyomva kissé tapad, de vizet nem lehet kipréselni belőle, a kézen nyomot hagy. Összenyomva erősen tapad, de vizet csak nehezen lehet kipréselni belőle, a kézen nedves foltot hagy. Max. vízkapacitás, telítve van. Összenyomva vizet lehet kipréselni belőle
60 A talaj mechanikai összetétele A talajok mechanikai összetételén vagy fizikai féleségén a talajok textúráját, szövetét értjük, amelyet a benne levő alkotórészek (elemi szemcsék) nagysága és mennyisége határoz meg. Az elemi szemcsék %-os megoszlása a talaj mechanikai összetétele. A terepen a szintekből vett minták fizikai féleségét ujjunk között morzsolva tapasztalt érzet, valamint az ún. gyúrópróba segítségével állapíthatjuk meg.
61 A talaj mechanikai összetétele Atterberg-féle beosztás
62 A talaj mechanikai összetétele Szekunder oxidok és hidroxidok Földpátok, csillámok stb. Agyagásványok Kvarc Homok Por Agyag
63 A talaj mechanikai összetétele Tapintás a talajmintát ujjaink között morzsolgatva szárazon és nedvesen egyaránt éles, karcoló felületeket érzünk az apró homokszemcséken kívül finom, sima tapintású, púderszerű alkotórészeket is érzünk csak finom, porszerű részeket érzünk, amelyek felülete nem érdes és nem csúszós a por- és agyagtartalom arányától függően gyengébben vagy erősebben tapad szárazon nehezen nyomható szét, nedvesen síkos, erősen tapad Gyúrópróba diónyi talajmennyiséget tenyerünkön vízzel összegyúrva az anyag széttöredezik, szétesik a talajmasszából golyó formálható, de henger (sodralék) már nem (készítésekor széttöredezik) a golyó hengerré sodorható, de gyűrűvé már nem hajlítható, mert eközben külső szegélyén megrepedezik és széttöredezik gyűrű is formálható belőle, amely a külső szegélyén többé-kevésbé megrepedezik golyó, henger, gyűrű, sőt perec formálható belőle, repedezés nélkül Fizikai féleség homok vályogos homok/ homokos vályog* vályog (por) agyagos vályog/ vályogos agyag* agyag
64 A talaj mechanikai összetétele Lösz, iszap: A talajban vályog! Kavics, sóder (murva) Tőzeg, lápföld (tőzeg+ásványi talaj), kotu (előrehaladott bomlás)
65 A talaj mechanikai összetétele
66 A talaj szerkezete A szilárd fázist alkotó ásványi részecskék, különböző erők és folyamatok hatására halmazokká, aggregátumokká tapadnak össze. A 0,002 mm nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát, az ennél kisebb méret részecskék pedig a vázrészek összeragasztásában vesznek részt. A szerkezetesség a talajnak azon tulajdonsága, hogy egy darabja magától, v. külső erő hatására egymáshoz hasonló szerkezeti elemekre esik szét. Ezek fejlettsége, kifejezettsége, alakja, nagysága, állandósága jell. a talajképződési folyamatokra fontos típusbélyeg Agronómiai tulajdonságokat determinálja
67 Kötőerők: A talaj szerkezete Adhézió: egy szilárd felület és egy másik fázis összetapadását okozó kölcsönhatás, aminek nagysága a felülettel arányos ( kolloidok>durvább szemcsék). Van der Waals-erők, H-kötések, elektrosztatikai vonzás, felületi kémiai kötések hozzák létre. Kohézió: anyagok elemi részecskéi közötti összetartás (anyagok belsejében). Van der Waals-erők, H-kötések következménye
68 A talaj szerkezete Kötőanyagok: Szerves anyagok: humusz, poliszacharidok, nyálka-anyagok. Agyagásványok: adhéziós erők segítségével, humuszban szegény talajoknál jelentős. Fe- és Al-hidroxidok, -oxihidroxidok: a szilikátok mállásakor szabadulnak fel, erős cementáló hatásuk van. Kationhidak: a Ca 2+ (semleges közeli) és az Al 3+ (savas) hidak segítik a kolloidok és durvább szemcsék kapcsolódását. CaCO 3 : száradáskor képződő mészlepedék bevonja az aggregátumok felületét. Nedvesedéskor feloldódik. Biológiai szervezetek és termékeik: mikroorganizmus-telepek és a talajlakó állatok ürüléke.
69 A talaj szerkezete A nedvességtartalom jelentősen befolyásolja a szerkezetességet. Legjobban enyhén nedves állapotban figyelhető meg. A lepattintott talajrögöt óvatosan szét kell tördelni. Megfigyelhetők: 1. Elemi szemcsék (homok, vályog, agyag) 2. Nem teljesen kifejlődött szerkezeti elemek 3. Kifejlett, ép szerkezeti elemek 4. Leromlott, sérült, csonka szerkezeti elemek 5. Durva vázrészek (kő, kavics stb.) 6. Kiválások, konkréciók
70 A talaj szerkezete A talaj szerkezetesség fokára, az első négy csoport egymáshoz viszonyított aránya a jellemző: 1. Szerkezet nélküli: szerkezeti elemek nem ismerhetők fel. Lehet tömött (pl. mésszel összecementált homoktalajok) vagy poros, homokos (pl. futóhomok) 2. Gyengén szerkezetes: kevés, gyengén kifejlődött szerkezeti elem (pl. réti öntéstalajok) 3. Közepesen szerkezetes: nagyrészt ép, jól kifejlődött szerkezeti elemekből áll. Nyomás hatására nagy részük ép marad (pl. réti és csernozjom talajok) 4. Erősen szerkezetes: Kevés sérült elem, dörzsöléssel szemben ellenállóak (pl. egyes erdőtalajok B-szintje)
71 A talaj szerkezete A talajszerkezet típusa: a szerkezeti elemek alakját, nagyságát, elrendeződését figyeljük. Térbeli kiterjedés alapján három nagy csoportot különböztetünk meg: I. Köbös: a tér három irányában kb. egyformán fejlett II. Hasábszerű: a tér két irányában gyengén, egy irányban jól fejlettek III. Lemezszerű: két irányban jól, egy irányban gyengén fejlettek
72 A talaj szerkezete Ezeken belül elkülönítünk: I./1.: Poliéderes szerkezetet I./2.: Diós szerkezetet I./3.: Szemcsés szerkezetet I./4.: Rögös szerkezetet I./5.: Morzsás szerkezetet II./1.: Hasábos szerkezetet II./2.: Oszlopos szerkezetet III./1.: Leveles szerkezetet III./2.: Lemezes szerkezetet III./3.: Táblás szerkezetet III./4.: Réteges szerkezetet
73 A talaj szerkezete I./1.: Poliéderes szerkezetet: az egyes szerkezeti elemeket határozott élek és síklapok határolják. Ásáskor építőkocka szerű mozaikokra esnek szét. Pl.: főleg a réti talajokban a humuszos és a mészakkumulációs szint közti átmeneti rétegben jellemző, de a barna erdőtalajok felhalmozódási szintjében és a réti csernozjomokban is fellelhető.
74 A talaj szerkezete I./2.: Diós szerkezetet: az egyes szerkezeti elemeket apró síklapok határolják, könnyen elválnak. Száraz állapotban a diónyi szerkezeti elemek dióhoz hasonló csörgő hang kíséretében gördülnek. Pl.: barna erdőtalajok felhalmozódási szintjében.
75 A talaj szerkezete I./3.: Szemcsés szerkezetet: az egyes szerkezeti elemeket legömbölyödött és sík felületek egyaránt határolják. Pl.: Ramann-féle barna erdőtalajok B-szintjében, réti csernozjomok és réti talajok szántott rétege alatti szintben.
76 A talaj szerkezete I./5.: Morzsás szerkezetet: az egymáshoz lazán illeszkedő szerkezeti elemeket legömbölyített élek és felületek jellemzik. Agronómiai szempontból a legkedvezőbb szerkezet (kedvező víz-, hő-, tápanyag-, levegőgazdálkodás). Pl.: Csernozjomok, jó kultúrállapotú barna erdőtalajok, réti talajok, rendzinák, egyes kotus láptalajok humuszos szintje.
77 A talaj szerkezete I./4.: Rögös szerkezetet: az egyes szerkezeti elemeket görbült. Az egyes elemek között sok durva pórus, hézag van. Agronómiai szempontból kedvezőtlen. Legtöbbször antropogén hatásra alakul ki mezőségi és réti talajokon helytelen talajművelés miatt.
78 A talaj szerkezete II./1.: Hasábos szerkezetet: A szerkezeti elemeket egyenes, sokszor viaszfényű síklapok határolják, melyek élei élesek, kifejezettek. A megnyúlt hasábok felső része (feje) is éles élekkel és síklapokkal határolt. Pl.: ált. a tömődött felhalmozódási szintekre jell.: ABBET és pszeudoglejes barna erdőtalajok B-szintje, réti szolonyec B-szintje.
79 A talaj szerkezete II./2.: Oszlopos szerkezetet: Abban tér el a hasábos szerkezettől, hogy az oszlopfejek legömbölyítettek. Pl.: elsősorban a szolonyec talajokra jellemző, de némi oszloposság már a szoloncsák-szolonyec talajokban is megfigyelhető.
80 A talaj szerkezete III./1.: Leveles szerkezetet, III./2.: Lemezes szerkezetet, III./3.: Táblás szerkezetet, III./4.: Réteges szerkezetet: A szerkezeti elemek a tér két irányában (vízszintesen) többnyire sík felülettel határoltak, laposak. A fenti négy szerkezeti elem a lapjainak vastagsága szerint különíthető el. Pl.: leveles: egyes ABBET és pszeudoglejes barna erdőtalajok A2szintjeiben fordul elő leginkább. Lemezes, táblás, réteges szerkezet főleg a szolonyec talajok A-szintjében figyelhető meg.
81 A talaj szerkezete A talajszerkezet elemeinek vízzel és művelőeszközökkel szembeni ellenállósága (szerk. elemek minősége) Elsősorban a vízzel szemben mutatott viselkedés szabja meg. Ha víz hatására könnyen szétáznak, akkor eső hatására a talaj szerkezetessége leromlik, vagy megszűnik, ha vízben áztatva a szerkezeti elemek nagy része megmarad a talajszerk. Vízálló. Szerkezeti elemek vízállóságának vizsgálata Meyer-Rennenkampff-féle készülék
82 A talaj szerkezete A tömődöttség: a talajrészecskéket összetartó erők nagyságát tükrözi és a genetikai szinteknek az aprítással, deformálással (talajműveléssel) szemben tanúsított eltérő ellenállásában, valamint vízbefogadó képességük különbségeiben fejeződik ki. A tömődöttség változásait már a szelvény főfalának kipreparálásakor észrevehetjük. Eközben ugyanis regisztráljuk: a bontóeszköznek (kés, ásó, geológuskalapács, csákány) az adott talajszintbe nyomásához/ütéséhez szükséges erőkifejtés nagyságát; a keletkezett vágás- (törés-) nyomok/felületek jellegét és méreteit; a lehasadt/kitört anyag mennyiségét. Penetrométer: tömődöttség vizsgálatára szolgáló nélkül. eszköz szelvény
83 A talaj szerkezete A tömődöttséget befolyásolják: A talaj morfológiai tulajdonságai (rétegzettség, szerkezeti állapot, kiválások stb.) Fizikai tulajdonságai (mechanikai összetétel, kő-kavics arány, nedvességtartalom stb.) Kémiai tulajdonságai (CaCO 3 -tartalom stb.) Rajta élő növényzet (gyökérzet tömege, eloszlása) Agrotechnika (talajművelés, trágyázás, öntözés stb.)
84 A talaj szerkezete A tömődöttség fokozatai Omlós (folyós) Laza Enyhén tömődött Tömődött Erősen tömődött Igen erősen tömődött Tömör Jellemzés minden eszközzel könnyen bontható vágásélek nem maradnak minden eszköz könnyen behatol a vágásélek nagyrészt épek késsel bontható a vágásélek épek a kés is nehezen hatol bele kisméretű talajdarabkák feszíthetők ki csákánnyal még nagyobb darabok kipattinthatók csákánnyal is csak kisebb darabok pattinthatók ki hegyének nyoma jól a nagy erővel beütött csákányhegy alig hagy nyomot Előfordulás kötőanyag nélküli talajszintek (futó- és dűnehomokok, kotu stb.) homoktalajok, frissen megmunkált talajszintek általában a talajok A sz -szintje, alsóbb talajszintek öntözéssel összeiszapolt szintek és eketalp-rétegek erdőtalajok és szolonyecek B-szintje szolonyecek oszlopos B-szintje; mész-konkréciós, ill. agyaggal cementált homokos-kavicsos szintek vaskőfok, mészkőpad, tömör hegységalkotó kőzetek
85 Másodlagos képződmények A talaj szerves és ásványi alkotórészeinek átalakulása (humuszosodás, mállás) és elmozdulása útján keletkezett anyagok. A szerkezeti elemek felületét vonják be igen vékony hártyák formájában (kivéve kovasavbehintések). Megjelenésük, jellegük, színük, anyagi minőségük igen fontos genetikai bélyeg, bizonyos talajképződési folyamatokat jeleznek, ezért a talaj genetikai típusának, altípusának és változatának meghatározásában nélkülözhetetlenek.
86 Másodlagos képződmények Név Jellemzés Viselkedés Előfordulás Agyaghártyák sárgás-vörösesbarna, agyagásvány-, Al-oxidhidrát (esetleg mangán/humusz-) tartalmú, viaszfényű bevonatok a felületről ledörzsölve nyomukban világosabb, sárgásabb szín tűnik elő agyagbemosódásos, podzolos, pszeudoglejes barna erdőtalajok, szolonyec szikesek, réti talajok Humuszhártyák Agyaghumuszhártyák matt vagy fényes fekete bevonatok a ledörzsölés helye némileg kiszürkül csernozjom talajok megművelt és csernozjom barna erdőtalajok AB-szintjei Vasoxid-hártyák és mangánbevonatok vörösbarna, feketésbarna nehezen ledörzsölhetők (kovárványos) rozsdabarna erdőtalajok, réti és podzolos barna erdőtalajok Kovasav-behintés apró, fehér, gyakran átlátszó gömböcskékből álló, porszerű bevonat podzolos barna erdőtalaj A 2 -szintje, szologyosodott szolonyec talaj A-szintje
87 Kiválások, konkréciók Azokat a képződményeket soroljuk ide, amelyek a talajoldatban vándorló anyagok betöményedése és kicsapódása során keletkeztek. Terepi azonosításukra egyszerű, az anyagi minőséget (elsősorban a kémiai tulajdonságokat és a színt) figyelembe vevő meghatározó-kulcs szolgál. A megjelenési hely, ill. forma, az íz és egyéb tulajdonságaikra alapozott további osztályozásuk lehetséges
88 Kiválások, konkréciók Művelet Viselkedés Szín Csoport jól oldódik 1. vízoldható sók (sókiválások) Oldás desztillált vízben gyengén CaSO 4, MgCO 3 nem oldódik további vizsgálat ( HCl) Lecseppentés 10%-os pezseg 2. karbonátok (CaCO 3, MgCO 3 ) sósavval nem pezseg további vizsgálat ( szín) fehér, cukorszerű bevonat amorf kovasav* fehér, levegőn világoskékre 3. vasfoszfát (vivianit) Színek megfigyelése barna, rozsdabarna 3. Fe 3+ oxidjai és hidroxidjai kékes, zöldes, szürkés 3. Fe 2+ oxidjai és hidroxidjai sötétlila-fekete 3. Mn oxidjai és hidroxidjai * Másodlagos képződmény
89 Kiválások, konkréciók Csoport Név Jellemzés Viselkedés Előfordulás (1) Vízoldható sók (sókivirágzás, sókéreg, önálló kristályok) gipsz (CaSO4 2H2O) fehér por vagy fecskefarok - ikerkristályok sajátosan sós ízű fehér por konyhasó (NaCl) vagy kocka alakú kristályok glaubersó - mirabilit (Na2SO4 sós-keserű ízű, fehér por vízben jól oldódik keserűsó - keserű ízű, fehér por epsomit (MgSO4 szóda (Na2CO3 fehér por 10H2O) vízben nehezen oldódik, sósavval lecseppentve nem pezseg sósavtól pezseg, oldata síkos tapintású, fenoftaleinnel élénkvörös-meggypiros szoloncsák(os) talajok
90 Kiválások, konkréciók Csoport Név Jellemzés Viselkedés (2) Karbonátok (szénsavasmésztartalmú kiválások és konkréciók) mészlepedék (pszeudomicélium = gombafonalszerű) mész-ér mészgöbecs mészkőpad mészbélés csatornakitöltés a szerkezeti elemek felületére vékony, szürkésfehér hártya alakjában kicsapódott szénsavas mész 0,5 1,0 mm vastag, egykori gyökérjáratokat kitöltő képződmény változatos alakú és nagyságú, kemény, tömör kiválások szénsavas mésszel horizontálisan összecementált mészkonkréciók beágyazott kőzettörmelék másodlagosan kicsapódott mésszel bélelt fészke függőleges szivárgócsatornákban kicsapódott CaCO3- felhalmozódás sósavval lecseppentve pezseg
91 Kiválások, konkréciók Csoport Név Jellemzés Viselkedés Előfordulás vasrozsdásság vasszeplők határozatlan alakú és nagyságú, vöröses- (rozsda-) barna színű* foltok, szalagok 1 2 mm ø-jű, vörös barna színű*, puha, kenődő göbök tartós oxidációs viszonyok láp-, réti és szikes talajok gyenge vízhatás barna erdőtalajok, réti csernozjom, túl nedves erdőtalajok B-szintje (3) Vas-, ill. vasmangán- vegyületek vasborsók 1 1,5 cm ø-jű, gömbhéjas szerkezetű kiválások* oxidációs-redukciós folyamatok váltakozása réti talajok B-szintje szolonyecek B-szintje talajvíz-glej hidromorf talajok altalaja vízállás-glej anaerob körülmények nem tömör képződmény: kékes zöldes, okozta redukciós szürkés elszíneződés folyamatok elöntött talajok felszíni rétegei pangóvíz-glej pszeudoglejes barna erdőtalaj B-szintje
92 Gyökérzet A talaj kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságainak legjobb indikátora. Szelvénybeli elhelyezkedése, mennyisége kitűnően jelzi a lehatolását, terjeszkedését gátló tényezőket: a gyökerek nemcsak a fizikai akadályok (kőzettörmelékes-kavicsos, erősen tömődött agyagos szintek stb.), hanem a káros vegyületeket (Na-sók, glej stb.) tartalmazó gyakran láthatatlan rétegek közelében is jellegzetesen vízszintes irányba fordulnak. A gyökérhálózat mennyiségi viszonyaira vonatkozóan sincsenek abszolút értékek; fejlettségét egyszerű tapasztalati skála alapján, szintenként adjuk meg, a sok, közepes, kevés, ill. nincs kategóriák felhasználásával.
93 Állatjáratok A talajban élő állatok tevékenységének nyomai a talaj biológiai aktivitásának hű tükrözői. Közülük elsősorban a gilisztajáratok, ill. a kisemlősök humuszos anyaggal kitöltött járatainak (krotovinák) keresztmetszetei érdemelnek figyelmet, amelyek a csernozjom-szelvények elmaradhatatlan jellemzőiként más talaj-típusok fontos talajdinamikai változásairól egykori erdővagy hidromorf talajok sztyepesedéséről (csernozjommá fejlődéséről) is árulkodnak. A felvételezés során megbecsüljük a gilisztajáratok relatív gyakoriságát, ill. megadjuk a krotovinák számát és méreteit.
94 CaCO 3 (pezsgés) A karbonáttartalom szintenkénti meghatározása a legfontosabb terepi kémiai vizsgálatok közé tartozik. A vizsgálat elvi alapja : CO 2 CaCO 2 + Cl + H CO H 2 O H + 2Cl Ca A reakcióegyenlet értelmében szén-dioxid keletkezik. Ennek mennyisége arányos a karbonáttartalommal, tehát a 10%-os sósavval történt lecseppentés nyomán fellépő pezsgés intenzitásából az egyes talajszintek mésztartalmára következtethetünk.
95 CaCO 3 (pezsgés) A talajszelvény mészállapotából (karbonátprofil) következtetni lehet: a kilúgzás mértékére (CaCO 3 mennyisége, eloszlása), a talajképző kőzet karbonátosságára milyen típus, altípus, változat másodlagos mésztartalom megjelenésére ( a talajfejlődés irányának a hosszabb ideje folyó mezőgazdasági művelés okozta megváltozására utal) pl. barna erdőtalajok felülről történő átmeszeződése és/vagy alulról való visszameszeződése. egyéb körülményekre (meszes lejtőhordalék)
96 CaCO 3 (pezsgés) A pezsgés jellege Észlelés Karbonát-tartalom Jegyzőkönyvi CaCO 3, % jele semmilyen módon nem nincs nincs észlelhető ø 0 alig hallható a mintát a fülhöz tartva, kevés buborék elpattanásának gyenge hangja nagyon kevés, egyenlőtlenül eloszlott ny(omokban) 0 2 gyenge közepes erős igen erős a lecseppentett felszínen buborékok elpattanása látható a lecseppentett folt teljes felületén egyenletesen pezseg lecseppentés után a folyadék lassan felhabzik a folyadék azonnal és intenzíven felhabzik (forr) kevés közepes sok igen sok ++++ > 10
97 Kémhatás A ph-érték a H + -ion-koncentráció negatív kitevőjű logaritmusa.. Mérésére általában a legegyszerűbb kolorimetrikus módszert alkalmazzuk. Ennek lényege, hogy a kivett talajdarabkából desztillált vízzel szuszpenziót készítünk, amelynek kémhatását a belemártott indikátorpapír színváltozása jelzi. A ph-értéket az indikátorpapírhoz mellékelt színskálán olvassuk le.
98 Talajvíz Rendszerint az első vízzáró réteg felett összegyülekező, a kőzetszemcsék közötti hézagokat, pórusokat teljesen kitöltő, természetes vízforma. Vizsgálata mindenekelőtt a viszonylag mély fekvésű térszínek hidromorf (vagy többé-kevésbé ilyen hatás alatt álló) talajainak genetikai-dinamikai értékelése szempontjából fontos, de a mezőgazdasági gyakorlatban betöltött szerepének ismerete sem elhanyagolható (öntözés).
99 Talajvíz A térség talajvíz-viszonyait jellemző általános adatok begyűjtése A talajvízre vonatkozó begyűjtött adatok vizsgálata: terepen, laborban (ionokra, kémiai oxigénigény (KOI), biológiai oxigénigény (BOI) A talajvízszint mélység meghatározása: A megállapodott talajvíztükör mélysége, azaz a víz első megjelenésétől bizonyos idő eltelte után, újabb méréssel felvett adat (gödörben megjelenik, vagy a talpba mélyített fúrással). Ingadozása (monitoring)
100 Talajvíz
101 Talajszelvény vizsgálata
102 7. A talaj rendszertani besorolása Főtípus. Megnevezése a talajok legáltalánosabb sajátságait foglalja magában, egyszersmind azok jellemző földrajzi elterjedésére is utal (váztalajok, öntés- és lejtőhordalék-talajok, kőzethatású talajok, barna erdőtalajok, réti talajok stb.).
103 7. A talaj rendszertani besorolása Típus. A talajrendszertan alapkategóriája. Definíciószerűen: egy típusba tartoznak azok a talajok, amelyek azonos/hasonló talajképződési tényezők, ill. folyamatok együttes hatására alakultak ki és nagyjából azonos fejlettségi állapotot értek el. Pl. a barna erdőtalajok főtípusán belül az egységesen agyagosodott szelvényű talajok típusneve barnaföld, az agyagásványok függőleges elmozdulása miatt eltérő agyagtartalmú A- és B- szinttel jellemzetteké agyagbemosódásos barna erdőtalaj stb.
104 7. A talaj rendszertani besorolása Altípus. A típusok továbbtagolását jelenti bizonyos talajképző folyamatok megjelenése, mások hatásának erőssége és még jó néhány megkülönböztető bélyeg alapján, s gyakran az egyik talajtípusból a másikba történő fejlődés közbenső, átmeneti stádiumát képviseli (genetika!). A fenti példáknál maradva: az olyan barnaföld (típus), amelyben az agyagásványok függőleges elmozdulása már megkezdődött, de ennek mértéke az agyagbemosódásos barna erdőtalajra (típus) jellemző határértéket még nem érte el, az agyagbemosódásos barnaföld (altípus) elnevezést kapja ( már nem típusos barnaföld, de még nem típusos agyagbemosódásos barna erdőtalaj ).
105 7. A talaj rendszertani besorolása Változat. A talajnak a terepen észlelt aktuális tulajdonságait foglalja magában. Pl. a térképezés során több szelvényben is feltárhatjuk ugyanazt a talajtípust/altípust, ám korántsem biztos, hogy ezek minden tekintetben hasonlítanak egymásra: az egyik erősen, a másik közepesen erodált lehet, a harmadik humuszos rétege vékonyabb, mint a negyediké stb. Ezeket az eltéréseket a megfelelő jelzőkkel (pl. erősen/közepesen/gyengén erodált, sekély/mély humuszos rétegű, sztyepesedő, rétiesedő, visszameszeződött, forgatott, lejtőhordalékkal fedett stb.) kifejezve, lényegében a változat elnevezését adjuk meg.
106 7. A talaj rendszertani besorolása
107 Környezet: a szobi műúttól 150 m-re Ny-ra, az Ipoly kanyarulatától m-re, maradékgerinc tetején, 0-5%- os lejtőkategória Növényzet: - A szelvény mélysége: 150 cm A humuszos réteg vastagsága: 25 cm AB sz 0-25 Világosbarna alapszínű, sárgás-vöröses barna foltokkal-sávokkal tarkított vályogos homok. Tömődött, rontott szer-ke-zetű, kultúrszemcsés. A szint alján szélesebb sávokban bekevert B-anyag. Vas-magánszeplős. Ritka hajszálgyökér-hálózat, elszenesedett növénymaradványok. CaCO 3 0. B Sárgásbarna, gyengén rozsdavöröses árnyalatú, enyhén tömődött, szerkezet nélküli középszemű homok. Elszórtan néhány vékony gyökér. CaCO 3 0 B Világos sárgásbarna, gyengén vöröses árnyalatú, laza, szer-ke-zet nélküli középszemű homok. CaCO 3 0 C 55- (150) Fakó oliv sárgás-szürkés barna, lefelé növekvő szem-cse-nagy-sá-gú, laza durvahomok (murva). CaCO 3 0 Főtípus: közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok Típus: Ramann-féle barna erdőtalaj (barnaföld) Altípus: rozsdabarna erdőtalaj Változat: közepesen erodált rozsdabarna erdőtalaj szélfújta folyóvízi homokon
TEREPGYAKORLATI JEGYZŐKÖNYV. Biológiai talajerő-gazdálkodás szakirányú továbbképzési szak április 29.
TEREPGYAKORLATI JEGYZŐKÖNYV Biológiai talajerő-gazdálkodás szakirányú továbbképzési szak 2019. április 29. Budapest XXIII. Soroksár Botanikus kert, SZIE Kísérleti Üzem és Tangazdaság TALAJFELVÉTELI ADATLAP
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenBerente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet
Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenA TALAJ. Talajökológia, 1. előadás
A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,
RészletesebbenJellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenÁltalános talajtani ismeretek és vizsgálatok
1 Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok A talaj definíciója: a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. Részletesebben: a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenTALAJTAN I. Cziráki László 1014.
TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Magyarország váz, litomorf és zonális talajai 1. Váztalajok 2. Sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenBevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása
Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés
RészletesebbenCsernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %
Csernozjom talajok Területi kiterjedés: 22.4 % a síkságok magasabban fekvő részein találhatók, az évi középhőmérséklet 10-11 C, az évi csapadék 500-650 mm, természetes növényzete: az édes füvekből, pillangósokból
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenMichéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék
A talajképző kőzet szerepe a talajok képződésében és kialakult tulajdonságaiban Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék AGRÁR - ÁSVÁNYVAGYON FÓRUM Gyöngyös, 2017. április 19
RészletesebbenA Ravazdi Erdei Iskola oktatóközpontjának bemutatása víz- és talajvizsgálatok bemutató
A Ravazdi Erdei Iskola oktatóközpontjának bemutatása víz- és talajvizsgálatok bemutató Budapest, 2013. március 9. Lampert Bálint Halbritter András Kultúrtörténeti értékek Ravazdon és környékén Erdészeti
RészletesebbenTalaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai
Talaj- és talajvízvédelem előadás III. A talajszerkezet kialakulása, a talajszerkezet degradációja, a talajművelés talajdegradációs hatásai A talajok többségének jellegzetes szerkezete, struktúrája van
RészletesebbenLáptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály
A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály A magyar talajosztályozási rendszer megfeleltetése a nemzetközi elvárásoknak, a diagnosztikai alapú osztályozás főtípusainak bemutatása A vízhatású és a
Részletesebben2. szelvény. 4. szelvény. 5. szelvény. 1. szelvény. 3. szelvény
1. szelvény 2. szelvény 3. szelvény 4. szelvény 5. szelvény 1. melléklet 6. szelvény 7. szelvény 8. szelvény szelvény szelvény 11. szelvény 12. szelvény 13. szelvény 14. szelvény 15. szelvény 16. szelvény
Részletesebben1. A talaj fogalma, funkciói, tulajdonságai (A)
Talajtan Az itt látható tematika sajnos még nem véglegesített, az oldal teljes feltöltésére jelenleg nincs lehetőségünk. Amennyiben rendelkezel olyan anyaggal, amelyet megosztanál másokkal is, küldd el
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)
Tantárgy neve: Talajtan Kreditértéke: 4 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra előadás
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenKörnyezetfizikai mintavételezés 3 Talajmintavétel
Környezetfizikai mintavételezés 3 Talajmintavétel Papp Sándor jegyzete alapján 1. Bevezetés A talaj a földfelszín legfelső, változatos vastagságú, aktív rétege, amelyet térben és időben változó arányban
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajművelést befolyásoló talajfizikai tényezők, a talajok állapotát és művelhetőségét meghatározó paraméterek
RészletesebbenFőbb talajtípusok jellemzői
6. számú melléklet Főbb talajtípusok jellemzői Barna erdőtalajok Az ebben a főtípusban egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma, a fák által termelt és évenként földre
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenLejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel
Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a ivel Bertóti Réka Diána Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földrajz Intézet IX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia Miskolc, 2013.
RészletesebbenTalajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok
Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok A talajok nem egyedekként, hanem folytonos takaróként jelennek meg a természetben. A talajosztályozási rendszerek többsége a
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
RészletesebbenTalajrendszerezés elve és módszerei
9. TLJRENDSZERTN Talajrendszerezés elve és módszerei Mesterséges talajosztályozás: 1-1 kiragadott tulajdonság alapján. Nem ad megfelelő információt. Természetes talajosztályozás: talajképződés körülményei,
RészletesebbenTalajképződés. Gruiz Katalin
Talajképződés Gruiz Katalin Talajképző tényezők A talajok képződése kőzetek felületén indul meg. Az alapkőzet egy sor fizikai, kémiai és biológiai átalakuláson megy keresztül mire a föld felszínét borító,
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenTalaj szerkezet, legjellemz bb talajok TALAJKÉPZ DÉS. Talaj, és talajszelvény definíciója A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE
Talaj szerkezet, legjellemz bb talajok Készítette: Mucsi Zoltán A TALAJ A FÖLDKÉREG KÉRGE A TALAJ A FÖLDKÉREG LEGKÜLS, LAZA, TERMÉKENY RÉTEGE VIZET ÉS TÁPANYAGOKAT BIZTOSÍT A NÖVÉNYEK SZÁMÁRA TALAJKÉPZ
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenMUNKAANYAG. Simonné Szerdai Zsuzsanna. Talajrendszertan. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek
Simonné Szerdai Zsuzsanna Talajrendszertan A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek A követelménymodul száma: 3112-08 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50 A TALAJKÉPZŐ
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és
RészletesebbenA települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenBevezetés a talajtanba XI. Talajosztályozás: Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Szikes talajok Réti talajok
Bevezetés a talajtanba XI. Talajosztályozás: Barna erdőtalajok Csernozjom talajok Szikes talajok Réti talajok KÖZÉP- ÉS DÉL KELETEURÓPAI BARNA ERDŐTALAJOK A magyarországi erdőtalajok nagy része a barna
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenInnovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig
Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenTájrendezés és tájvédelem 3.
Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenA talaj kémiája
A talaj kémiája 2015.12.03. A talaj fogalma felépítése Pedoszféra: litoszféra/atmoszféra/hidroszféra/bioszféra érintkezésénél létező réteg, alkotója a talaj Talaj: A termőreteg, kolloid méretű szilárd
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László
Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás
RészletesebbenA talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenMUNKAANYAG. Fazekas Sándor. Talajvizsgálatok végzése helyszíni gyorsvizsgálattal. A követelménymodul megnevezése:
Fazekas Sándor Talajvizsgálatok végzése helyszíni gyorsvizsgálattal A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenA talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.
www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen
RészletesebbenNedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenHazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK
TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenSzéleróziótól veszélyetetett területek
Talajvédelem V. Szélerózió okai, széleróziós károk. Széleróziót kiváltó tényezők. Széleróziót befolyásoló tényezők. A talajrészecskék mozgásának módjai. Deflációs felszíni formák. A defláció elleni védekezés
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenTermészeti erőforrás és környezetgazdálkodás 3.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Dömsödi János Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 3. TEK3 modul A termőföld, mint természeti erőforrás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
RészletesebbenINFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ
Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább
RészletesebbenFÖLDMŰVEK ÉPÍTÉSE Rézsűk kialakításának tervezési szempontjai
FÖLDMŰVEK ÉPÍTÉSE Rézsűk kialakításának tervezési szempontjai -6-8m töltés rézsűmagasságig a rézsűhajlásokat általában táblázatból adjuk meg a talajminőség függvényében vízzel nem érintkező rézsűként.
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenKét lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Két lábbal a földön A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában Dr. KOÓS Sándor Föld Napja a REX Állatszigeten
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles
RészletesebbenTalaj szerkezet, legjellemzőbb talajok
Talaj szerkezet, legjellemzőbb talajok Talaj, és talajszelvény definíciója Talajnak tekinthető a felszíntől az elmállatlan kőzetig terjedő néhol vékonyabb, másutt vastagabb, átlagosan 1,5-2 m vastagságú-
RészletesebbenA talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit
A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia
Részletesebben