Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A."

Gyöngyi Veres
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése

2 A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles 500 km, Pécs 41 km

3 A víz körforgalma

4 Víz körforgalma ködfázis szennyezések nagy része itt, savas üledékek eső-(jég) fázis kondenzációs magok, szennyezések felszíni vizek fázisa természetes tisztító hatás (evapotranszspiráció, talajon átszivárgás)

5 Vízhálózat kialakulása

6 Talajok víztelenítése Cél a kialakult vízhálózat és a talaj vízháztartásának megváltoztatása

7 Víztelenítés okai Használati mód változása mezőből szántó, stb. Gazdálkodás megkönnyítése járhatóság, művelés Hozam növelése és biztosítása jobb levegőzöttség Régi eszközök megújítása

8 Víztelenítés eszközei Kiválasztás elve, mi a vizesség oka talajvíz (talajban szabadon mozog) állóvíz (nyílt vízfelület) pangóvíz (nem mozgó víz) források külső okok (nem megfelelő elfolyás, árvizek)

9 Víztelenítés típusai Nagy területű Kis területű

10 Nagy területű víztelenítés Ármentesítések Lecsapolások Vízrendezések

11 Magyarország vízhálózata a pleisztocén végén

12 Kárpát-medence vizei a honfoglaláskor

13 Magyarország folyószabályozások előtt

14 Természetes vízgazdálkodási mód Fok gazdálkodás

15 Fok gazdálkodás jellemzői Célja: megfelelő körülmények teremtése Halászat Legeltetés Erdő Gyümölcsös (Szántó)

16 Fok gazdálkodás Tisztarján fokai

17 Fok gazdálkodás megszűnésének okai XIV. XV. Századtól Szántóföld nyerés Török hódoltság (lakosság száma csökken) Adózási kérdések

18 Fok gazdálkodás megszűnésének következménye Elmocsarasodás

19 Folyószabályozások XIX. század kezdete óta Eredménye új mezőgazdasági területek ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatás kiszáradás szervesanyag tartalom csökkenés szikesedés stb.

20 Folyószabályozások eredménye ma az ország területének 1/3-a árvízveszélyes Utóbbi évek eredménye : gyakoribb árvizek magasabb árvízszint hosszabb levonulás nagyobb elöntött terület

21 Okok Fakitermelések Folyómeder mélyülése Klíma változás

22 Belvizek jelentősége Sík vidéken % Évente ezer ha:

23 Talajvíz szint átlagos mélysége

24 Belvíz helyzet án

25 Kis területű víztelenítés Felületi víztelenítés (legelőkön, árkok) Víztelenítési árok (nagy felületi igény, költséges, táj képe megváltozik) Dréncsövezés (csak a szabad vizet vezeti le, 1896 óta, több ezer ha) Altalajmelioráció (jobb levegő- és vízháztartás) Mélylazítás ( cm mély, nagy pórusok) Vakondrén Mélyszántás (rigolozás) (60 cm-nél mélyebb, drága)

26 Egyes víztelenítési eljárások hatása Dréncsövezés - 30 év Vakondrén 3-5 év Mélylazítás 5-10 év Mélyszántás > 30 év

27 Vizes talajok tulajdonságai I. redukció (glej, vas foltok) nitrát (denitrifikáció) NO 3 - NO 2 - (HNO) N 2 HONH 2 NH Vas vegyületek kék szín: vivianit (Fe 3 (PO 4 ) 2 8 H 2 O) fekete szín: vas szulfid (pirit) (FeS) levegőre kerülve elvesztik színüket vas redukciója (glejesedés) 2 Fe(OH) 3 + Fe OH - Fe 3 (OH) 8 redukált vas vegyületek (ferro-vas) jobban oldódik redukciós szint vasban elszegényedik glejes szintben kevesebb a makrópórusok száma

28 Vizes talajok tulajdonságai II. mangán redukció Mn (Mn III, Mn IV ) redukálódik Mn II MnO H e - Mn H 2 O Mn 2 O H + + 2e - 2 Mn H 2 O frissen elárasztott talajokban a redukált mangán jobban oldódik később MnCO 3 alakban kicsapódhat sok redukált mangán káros lehet a növényekre kén esetén a szulfát szulfiddá alakul nő a ph (nő Fe II mennyisége) H 2 S - gyökérméreg nátrium-szulfát red. nátrium szulfid + CaCO 3 szóda elszikesedés

29 Vizes talajok tulajdonságai III. a talaj eliszapolódik, szerkezet leromlik tápanyagok kilúgozódnak kedvezőtlen redukciós folyamatok alacsonyabb talajhőmérséklet nehéz a gépi művelés termesztett növények kipusztulhatnak erőteljes gyomosodás (víztűrő fajok)

30 Víztelenített talajok tulajdonságai Ideális gyökér a kapilláris zónában Víztelenített talajokon oxidáció ammónium-nitrogén nitrit nitrát vasas foltok eltűnnek, megváltozik a talaj dinamikája

31 A víztelenítés hatása a talajra és az élőlényekre Javul a levegőzöttség (csökken a talaj ph-ja) Nő a gyökerek tere Nő a víz-tározóképesség Jobban melegszik fel a talaj Változik az élőlények fajösszetétele Nő a biológiai aktivitás Gyorsabb a humuszbomlás Gyorsabb a mineralizáció Több tápanyag (nitrogén!)

32 Víztelenítés elterjedése Csapadék mennyiségével nő mezőgazdasági területeken nagyobb az igény Talajvizes területek (völgyek, stb.) Forrásvizek (hegyekben) Pangó (álló) vizes területek talaj - glejesedés

35 Öntözés Közvetlen hatás megváltozik a talajok vízgazdálkodás változik a talajok kémiai, fizikai és biológiai sajátsága változik a talajok termékenysége (kedvező és kedvezőtlen irányban) Közvetett hatás másodlagos rétiesedés, láposodás, szikesedés

36 Öntözőmód megválasztása Cél: talajban a legjobb termékenységet biztosító nedvességtartalmat tartsuk fent megfelelő talajlevegőztetés, vízelvezetés! Öntözési módok: esőztető csepegtető árkos (felületi)

37 A talaj nedvességforgalmának jellemzői

38 Öntözés hatása a talaj nedvességforgalmára Fontos ismernünk: talajok vízgazdálkodási jellemzőit: fizikai talajféleség szerkezet vízkapacitás holt víz hasznosítható nedvességtartalom pórustérfogat víznyelő és vízvezetőképesség stb.

39 Túlöntözés káros hatásai emelkedik a talajvízszint nő a kimosódás kötött talajokon redukciós viszonyok lesznek másodlagos szikesedés léphet fel (sós öntözővíz) fentiek jellemzésére folyamatos vizsgálatok

40 Réti csernozjom talaj nedvességének változása

41 A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők I. Pórustérfogat Durva pórusok aránya Jelentős a vízszintes irányú mozgás is (ábra!) Csatornák közelében jelentősen megnőhet a vízszint

42 A talajvíz mélysége az öntöző csatorna közelében

43 A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők II. Talaj mechanikai összetétele Idővel változik Öntözővízben finom szemcsék

44 A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők III. Talajszerkezet Öntözés hatására Romlik a szerkezet (esőcseppek hatása) Tömődötté válik a talaj Eliszapolódás, repedezett lesz a talaj Kéregképződés: talajaggregátumok szétesése finomszemcsék vándorlás és leülepedése talajfelszín tömörödése szuszpenzió lerakodása a felszínre

45 Öntözés hatása a talajok tápanyagforgalmára Jobb nedvességellátottság - jobb tápanyagfeltáródás Erősebb kilúgozódás (Ca, N, K, P) Rétiesedés (réti folyamatok megjelenése) Láposodás (vízi gyomok elszaporodása)

46 Öntözés hatása a talajok sóforgalmára Öntözés hatására másodlagos szikesedés Oka: sók felhalmozódása nem megfelelő öntözővíz talajvíz emelkedése Másodlagos szikesedés típusai: semleges alkáli sók felhalmozódása a felszínen (NaCl, Na2SO4) semleges alkáli- és alkáliföldfém-sók felhalmozódása a mélyebb talajrétegekben lúgosan hidrolizáló nátriumsók (NaHCO3, Na2CO3) felhalmozódása (szolonyecesedés)

47 Másodlagos szikesedést befolyásoló tényezők Öntözővíz minősége Talajvízviszonyok Öntözés körülményei

48 Öntözővíz minősége I. Hatás talaj sótartalmának növelése talaj sótartalmának csökkentése Minőség megítélése: talaj, az öntözött növény sótűrőképessége, az öntözés módja alapján

49 Öntözővíz minősége II. Származási helytől függ felszíni vizek (folyó és álló) felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) szennyvizek (kommunális, ipari és mg.)

50 Öntözővíz minősége III. Legfontosabb jellemzők: Összes sótartalom (mg/l) Vizek nátriumszázaléka: Na % = (Na + / (Ca ++ + Mg ++ + K + + Na + )) * 100 (mgeé/l) Vizek szódatartalma (fenoftalein lúgossága) Víz magnéziumtartalma Mg % = (Mg ++ / (Ca ++ + Mg ++ )) * 100 (mgeé/l) a víz anion szerinti típusa

51 Öntözővíz minőségi normái Anionok alapján: karbonátos karbonátos-szulfátos szulfát-karbonátos karbonát-klorid-szulfátos Csoportosítás - használhatóság alapján

52 Öntözővizek minőségének javításának lehetőségei Mechanikai javítás: hígításos (jobb vízzel) Kémiai vízjavítás Na 2 CO 3 + CaSO 4 = Na 2 SO 4 + CaCO 3 szódából nátriumszulfát keletkezik

53 Öntözővíz minősítése vezetőképesség és SARérték alapján Nemzetközi szakirodalomban terjedt el SAR (mgeé/l)= (Na+/((Ca ++ +Mg ++ )/2)) 1/2

54 Hazai talajok vízgazdálkodási jellemzői 1-5: kedvezőtlen, 1. Nagy homoktartalom, 2. Nagy agyagtartalom, 3. Szikesedés, 4. Láposodás, 5. Sekély termőréteg 6-8: közepes, 6. Homoktartalom, 7. agyagtartalom Bidló 8. A.: mérsékelten Talajvédelem szikes mélyebben 9. Jó vízgazdálkodású talajok

Hasonló dokumentumok

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag