NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997"

Átírás

1 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon

2 A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot (NEKAP) 1996-ban, a Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében, de önálló programként fogadta el az Országgyûlés. A NEKAP legfőbb célkitûzése, hogy a lakosság egészségi állapotát befolyásoló környezeti tényezőket feltárja, az összefüggéseket értékelje és a megoldásokra, a helyzet javítására javaslatokat tegyen. Ennek feltétele, hogy a lakosság egészségi állapotáról pontos információnk legyen. A NEKAP keretében részben az Egészségügyi Világszervezet támogatásával az Országos Közegészségügyi Intézetben, majd a jogutód intézet, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetében, környezet-egészségügyi információs rendszer kialakítására került sor. A rendszer lehetőséget teremt az egészségügyi és környezeti adatok korrelációs értékelésére, térbeli és időbeli változások nyomon követésére s ennek alapján beavatkozások tervezésére. Az egészségügyi adatok értékelésének első lépése, hogy a halálozási adatokat elemezzük. A rendszerben felépített adatbázis és a kifejlesztett programok lehetővé teszik a halálozási adatok településszintû értékelését, korszerû statisztikai elemzések alkalmazásával a területi halmozódások kijelölését olyan formában, hogy a statisztikai elemzések lehetőségének feltételei teljesüljenek. Jelen kiadványunkban első elemzéseinket adjuk közre. Célunk az volt, hogy a legfontosabb halálozásokat hoszszú intervallumban, korcsoportos bontás nélkül vizsgáljuk, ahol a kis települések halálozási adatai is értékelhetők. A téranalitikai elemzések lehetővé teszik olyan régiók kijelölését, amelyek az adott halálozások szempontjából kedvezőtlennek vagy éppenséggel kedvezőnek tekinthetők. A halmozódások okai nyilvánvalóan igen sokrétûek, s a kiváltó okokra vonatkozó leegyszerûsített következtetések félrevezethetőek lehetnek. További elemzések már a kitüntetett betegségcsoportok és területi halmozódások figyelembevételével, célzottan készülnek. A jelen feldolgozásban szereplő statisztikai elemzéseket kiegészítjük úgynevezett klaszter analízissel. Reméljük, a kiadvány hozzásegít a magyarországi igen kedvezőtlen halandóság pontosabb értékeléséhez. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, elsősorban a K-Pro Kft.-nek és az ESRI Magyarország GEOCOMP Kft.-nek, akik munkánkat közvetlenül, illetve közvetve segítették, a programok kifejlesztésében segítségünkre voltak. Dr. Pintér Alán

3 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon Írta Dr. Vincze István Nádor Gizella Dr. Páldy Anna Dr. Pintér Alán Málnási Tibor 2000

4 Megjelent a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram kiadásában 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. Felelős kiadó: Dr. Pintér Alán Nyomdai előkészítés: Panoráma Kft. Nyomdai munkálatok: Prospektus Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ISBN: Ez a kiadvány, a TÜV tanúsítványa szerint, az ISO 9001 szabványnak megfelelő, famentes, 100%-ban klórmentes technológiával előállított, környezetbarát papírra készült.

5 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Tartalomjegyzék Összefoglalás 6 1. Bevezetés Módszerek A vizsgálatok főbb paramétereinek megválasztásához használt statisztikai kritériumok A mortalitáselemzésekhez felhasznált alapadatok, fontosabb paraméterek Táblázatos adatok Mortalitási adatok táblázata Populációs adatok táblázata BNO kódok táblázata Az elemzések alapparaméterei A vizsgálatba bevont halálokok A vizsgálatba bevont populáció Az elemzéshez használt térképi alapadatok Adatbázis-kezelés és térinformatikai program Halálozási adatok statisztikai elemzése Standardizált halálozási hányados (SHH) számítása Indirekt standardizált halálozási arányszám (ISHA) számítása Simítási módszer A kedvezőtlen és kedvező régiók kijelölése A kedvezőtlen és kedvező régiók kvantitatív jellemzése A régiók globális jellemzése A régiók egyedi jellemzése Az SHH valószínûségi szintvonalainak előállítása Egyes halálozásokkal kapcsolatos észrevételek Összes halálozás (BNO: A00 Y99) Rosszindulatú daganatok (BNO: C00 C97) A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO: C34) Magasvérnyomás-betegségek (BNO: I10 15) Heveny szívizomelhalás (BNO: I21) Cerebrovascularis betegségek (BNO: I60 96) Idült alsó légúti megbetegedések (BNO: J40 44) Alkoholos májbetegség (BNO: K70) Megbeszélés Melléklet A kijelölt régiók globális kvantitatív jellemzését tartalmazó dokumentum részlete tüdőrák esetében Irodalom Térképek 31

6 6 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Összefoglalás A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) megvalósításához alapvető, hogy széles körû és részletes értékelés álljon rendelkezésre a különböző betegségek, illetve betegségcsoportok miatti halálozás gyakoriságáról és térbeli eloszlásáról. A NEKAP keretében kialakított környezetegészségügyi információs rendszer lehetővé teszi a halálozási adatok részletes, sokrétû elemzését. Ennek első lépéseként a magyarországi legfontosabb halálozásokokat az közötti időszakban, korcsoportos bontás nélkül vizsgáltuk, és elemeztük a térbeli megoszlásukat. Magyarországon a halálozások mintegy 85 90%-át a keringési betegségek, a daganatok, az erőszakos halálok, a légzőszervi és az emésztőszervi betegségek teszik ki. Az itt bemutatott elemzéseket ezen betegségcsoportok miatti halálozások körében végeztük az erőszakos halálok kivételével, s a későbbiekben további betegségek miatti halálozások sajátosságait fogjuk elemezni. Az emésztőszervi betegségek miatti halálozásokból csupán az alkoholos májbetegségeket elemeztük. Tekintettel arra, hogy a betegségcsoportok több, gyakran etiológiailag is különböző betegségeket takarnak, ezen nagy csoportokon belül további elemzésekre is szükség van. A halálozási statisztikai adatok elemzésekor azonban több bizonytalansági tényezőt is figyelembe kell venni, így például a halottvizsgálati adatlap kitöltését, a halálozást befolyásoló tényezők sokrétûségét, a lakóhely változtatásából fakadó bizonytalanságot stb. Alapadatok Az országos, lakóhelyre lebontott, az 1986 és 1997 közötti időszakra vonatkozó, egyedi (kor, nem, időpont stb.) halálozási adatok a Központi Statisztikai Hivataltól származnak. Az országos, helységenkénti koréves populációs adatok csak az os időszakra állnak rendelkezésünkre, melyeket a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalától vásároltuk. Az áttekintő elemzés során mind nemi bontás nélkül, mind férfiaknál, illetve nőknél a teljes lakosság (0 100 évesek) halandóságát együttesen elemeztük a teljes vizsgált időtartamra ( ) összevontan. A vizsgált haláloki csoportok a BNO 10 közbülső névjegyzék szerint: Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint vizsgált csoportok A00 Y99 Összes halálozás C00 C97 Rosszindulatú daganatok C34 A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata I10 15 Magasvérnyomás-betegségek I21 Heveny szívizomelhalás I60 69 Cerebrovascularis betegségek J40 44 Idült alsó légúti betegségek K70 Alkoholos májbetegség Feldolgozási módszerek A halálozás területi egyenlőtlenségeinek elemzése több, egymásra épülő lépéssorozat végrehajtásával történt. Előzetes elemzési tapasztalataink alapján felállítottunk egy olyan statisztikai kritériumot, melynek teljesülése esetén az eredményül kapott térképek megalapozottnak tekinthetők, mert megfelelő esetszámmal alátámasztottak. Ez alapján választottuk ki az elemzésbe bevont halálokokat és populációt, és végeztük el a szükséges körzetösszevonásokat. Ezután előállítottuk a mortalitási mutatókat. A standardizált halálozási hányados (SHH) kiszámításánál az évi lakónépességi adatokat használtuk. A standardizálást a 0 17, 18 29, 30 54, 55 59, éves korcsoportos bontás szerint végeztük. Az irodalomban szokásostól eltérő számítás az SHH értékekben kismértékû eltérést okoz, melynek jelentősége elhanyagolható, mivel a térképeken SHH kategóriákat (az országos szintnél szignifikánsan magasabb, magas, országos szinttel egyező, alacsony, szignifikánsan alacsony) tüntettünk fel. Majd az SHH értékek simítása történt, ami a térbeli folytonosság növelése révén lehetővé tette a kedvezőtlen (SHH >1) és kedvező (SHH <1) halandóságú összefüggő területek, régiók kijelölését. Ezután következett a kialakult régiók kvantitatív jellemzőinek előállítása. Majd az SHH értékek valószínûségi

7 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, szintvonalai készültek el, melynek célja a régiókon belüli valószínûségi csomópontok bemutatása volt. Végül pedig előálltak azok a térképek, dokumentumok, amelyek együttes elemzésével lehetővé vált az egyes halálokok területi egyenlőtlenségeinek értékelése. Eredmények Minden egyes elemzésről több térkép és igen sok értékes információt tartalmazó szöveges dokumentum készült. Ez a kiadvány minden egyes haláloki elemzésről 4 térképet mutat be, melyek a következők: 1. az eredeti, körzetenkénti, kategorizált SHH értékek területi eloszlása; 2. a simítási eljárás utáni, kategorizált SHH értékek területi eloszlása; 3. a elhelyezkedése; 4. a szintvonalas valószínûségi térképe. A dokumentum több szinten ad leíró adatokat, számszerû jellemzőket a kialakult régiókról. Ezek a szintek a következők: 1. Összes kedvezőtlen és kedvező régió együttese (pl.: régiók száma, közös SHH, terület, lakosság, a halálozás időbeni trendjét jellemző indirekt standardizált halálozási arányszám (ISHA) változása, kedvező és összehasonlítása stb.); 2. Kedvezőtlen és kedvező régiók (pl.: terület, lakosság, közös SHH, régiók rangsorai, ISHA változás stb.); 3. Régión belüli részletezés (régiókhoz tartozó települések leíró adatai, megyei eloszlásuk, a régión belüli SHH szélsőséges értékeihez tartozó helységek listája stb.). A kiadvány terjedelmi okok miatt az elkészült dokumentumok közül csak az egyik halálokhoz (a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás) tartozóból mutat be részleteket, melyek az ennél a betegségnél kialakult, ra vonatkozó globális (1. 2. szintû) leíró adatokat ismertetik. A vizsgált halálokokkal kapcsolatban legfontosabb megállapításaink a következők A vizsgálatok során több esetben is találtunk igen nagy kiterjedésû, kedvezőtlen halandóságú régiót. Ezek jellemzője, hogy erősen szegmentált a határuk és több megyére átnyúlnak, valamint az egyes részeket sokszor csak vékony területek, hidak kötik össze. Ezek a régiók feltehetően több kisebb régió összeolvadásával keletkeztek. Erre mutat az is, hogy ezen óriás régiókon belül a valószínûségi térképekkel több olyan területet lehetett találni, ahol a vizsgált halálok miatti halálozás az országos szintnél szignifikánsan magasabb, azaz úgynevezett valószínûségi csomópontokat azonosítottunk. Jól alátámasztják az elmondottakat többek között a heveny szívizomelhalás, az idült alsó légúti megbetegedések és az alkoholos májbetegség miatti halálozást bemutató valószínûségi térképek. Több, itt bemutatott vizsgálatnál a férfiak és nők esetében a kedvezőtlen halandóságú régiók térbeli elhelyezkedése nagyon hasonló, de szinte minden esetben kimutatható volt a férfiaknál a kedvezőtlen területek nagyobb kiterjedése. Összes halálozás (BNO: A00 Y99) ( oldal) A férfiak és nők halandóságának együttes vizsgálata során 10 kedvezőtlen régiót (SHH >1) lehetett azonosítani, ahol az ország lakosságának 26%-a él. A régiók összevont lakosságára vonatkozó halálozás 14%-kal magasabb, mint az országos szint. A nemi bontás nélkül készült térképen a Dunántúl nyugati és déli részén, valamint a Duna Tisza közén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében figyelhető meg halálozási többlet. A férfiak összhalálozása hasonló területi eloszlást mutat, mint a nemi bontás nélküli térkép. A nők összhalálozásában az országos szinthez képest többlet figyelhető meg Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, valamint Somogy megye kisebb, összefüggő területein és Budapesten. Ez utóbbi halmozódás a férfiak körében nem mutatható ki. Rosszindulatú daganatok (BNO: C00 C97) ( oldal) A férfiak és nők halandóságának együttes vizsgálata során 6 kedvezőtlen régiót (SHH >1) lehetett kimutatni. Ezen régiók területén él az ország lakosságának 24,3%-a. A régiók összevont lakosságára vonatkozó halálozás 11,8%-kal magasabb, mint az országos szint. Mind a hat régió kis területû.

8 8 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Nemi bontás nélkül csak Budapesten és környékén figyelhető meg az egyetlen nagyobb területi halmozódás. Jellemző a sok átlagos minősítésû körzet, amit különösen a simított térképen lehet jól megfigyelni. Férfiak esetében szembeötlő a Pest Jász-Nagykun-Szolnok Heves megye területén kialakult összefüggő kedvezőtlen régió, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található nagyobb kedvezőtlen régió. A nők rosszindulatú daganatos halálozásának halmozódása Budapestre, illetve 6 egyéb kis területre korlátozódik. A hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO: C34) ( oldal) A nemi bontás nélküli elemzés során hat kedvezőtlen régiót azonosítottunk (SHH >1), ezek magukban foglalják az ország lakosságának 33,5%-át. Ezen területek összevont lakosságának halálozása 15%-kal magasabb, mint az országos. Nem túl nagy a különbség a halálozás szempontjából a kedvező régiók összevont lakosságához viszonyítva, ahol a halálozás 7%-kal alacsonyabb az országos halálozási szintnél. A nemi bontás nélküli értékelésnél egy nagy szembetûnő területi halmozódás tapasztalható a halandósági többletben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb részére kiterjed és amely átnyúlik Heves, Csongrád és Békés megyére is. Ezenkívül Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint Hajdú-Bihar megyén keresztül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is áthúzódó kedvezőtlen régió található. A nemi bontással végzett elemzésből levonható az a következtetés, hogy a két nem halálozásának kedvezőtlen régiói lényegileg hasonló területen találhatók, de a férfiak esetében a kedvezőtlen terület nagysága jelentősen (7 8-szorosan) nagyobb. Magasvérnyomás-betegségek (BNO: I10 15) ( oldal) A halálokcsoport meglehetősen kevert, és minden bizonnyal kódolási és diagnosztikai problémák is befolyásolják az értékelést. A nemi bontás nélkül végzett vizsgálatnál 5 kedvezőtlen régiót lehetett kimutatni, két nagyobb és három kisebb területen. Ezeken a területeken él az ország lakosságának 30,1%-a, és erre a populációra vonatkozóan a vizsgált halálok miatt 65,6%-os többlethalálozás figyelhető meg. A kedvező területen a halálozás 30,7%-kal alacsonyabb, mint az országos, azaz ennél a haláloknál nagy a különbség a kedvező és kedvezőtlen területek halálozása között. A nemi bontás nélkül végzett vizsgálat alapján Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területe a kedvezőtlen régióhoz tartozik. Ezenkívül Baranya megye teljes területén és Somogy megye területének mintegy 80%-án figyelhető meg halmozódás ebben a halálokban, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye jelentős területe is a kedvezőtlen régióhoz tartozik. A nemenként végzett vizsgálatoknál a kedvezőtlen területek térbeli elhelyezkedése, illetve nagysága nagyon hasonló, ennek következtében mindkettő hasonló a nemi bontás nélkül kapott kedvezőtlen régiók területi eloszlásához is. Heveny szívizomelhalás (BNO: I21) ( oldal) Nemi bontás nélkül 2 nagyobb és 9 kisebb kedvezőtlen régiót lehetett meghatározni. Ezeken a területeken lakik az ország lakosságának 42,5%-a, illetve ezen területek összevont lakosságára vonatkozóan a fenti halálozás 16,8%-os többlete figyelhető meg. Nemi bontás nélkül a heveny szívizomelhalás miatti halálozás halmozódása főleg Közép-Magyarországra lokalizálódik. A kedvezőtlen területek főleg Pest és Bács-Kiskun megyében, illetve Békés megyében találhatók, kisebb mértékben, de még mindig jelentős területek találhatók Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. A nemenként végzett vizsgálatoknál a kedvezőtlen területek térbeli elhelyezkedése, illetve nagysága nagyon hasonló, ezért hasonló a nemi bontás nélkül meghatározott területi eloszlásához. Cerebrovascularis betegségek (BNO: I60 96) ( oldal) Az összlakosságra vonatkozó halálesetek elemzése során 2 nagyobb és 8 kisebb kedvezőtlen régiót találtunk. Ezeken a területeken az ország lakosságának 33,4%-a él, és itt a halálozás szintje 26,6%-kal magasabb, mint az országos. A kedvező területek összevont lakosságára vonatkoztatva a ha-

9 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, lálozás 15,9%-kal volt alacsonyabb, mint az országos, azaz a kedvező és nem különböztek jelentős mértékben. A cerebrovascularis betegségek miatti halálozásban mind nemi bontás nélkül, mind nemenként külön vizsgálva a Dunántúl nyugati, délnyugati részén, valamint az északi megyékben és Pest megye keleti részén figyelhető meg halálozási többlet szignifikánsan gyakrabban. Nemenként külön vizsgálva, a térbeli elhelyezkedése a nők és férfiak esetében nagyon hasonló, de a kedvezőtlen területek kiterjedése némileg nagyobb a férfiaknál. Idült alsó légúti megbetegedések (BNO: J40 44) ( oldal) A nemi bontás nélkül végzett vizsgálatoknál 4 nagyobb és 3 kisebb régiót lehetett kimutatni. Ezeken a területeken lakik az ország lakosságának 30,6%-a, erre a populációra vonatkozóan a halálozás 50,2%-kal volt magasabb az országos szintnél. A kedvező területeken a halálozás 25,9%-kal alacsonyabb, mint az országos szint, azaz igen nagy a különbség a kedvező és között. Nemi bontás nélkül vizsgálva Magyarország délnyugati és északkeleti területein látható leginkább halmozódás. A férfiak és nők halálozását külön vizsgálva, a férfiaknál a kiterjedése nagyobb, jelentős az eltérés a férfiak és a nők között Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, valamint a Vas és Veszprém megyére kiterjedő régiónál. A kedvezőtlen területek térbeli elrendeződése hasonló a két nem esetében. Alkoholos májbetegség (BNO: K70) ( oldal) A nemenként nem bontott vizsgálatban 2 nagyobb és 2 kisebb régiót lehetett kimutatni. Ezek területén él az ország lakosságának 34,6%-a, és ebben a népességben a fenti halálok miatti halálozás 45,6%-os többlete tapasztalható. A kedvező területeken a vizsgált halálok szintje 28%-kal alacsonyabb az országosnál, vagyis nagy a különbség a kedvező és a kedvezőtlen területek halálozása között. Az alkoholos májbetegség mint halálok főleg Közép-Magyarország területén halmozódik. A nemenként végzett vizsgálatok a hasonló térbeli elhelyezkedését mutatták, de a férfiaknál a területek kiterjedése nagyobb volt. Különösen nagy ez a területi különbség Bács-Kiskun, Tolna, Baranya és Zala megyében. A jelen kiadványban a vezető halálokok miatti halálozás területi megoszlását kívántuk bemutatni. A leíró epidemiológiai módszerrel végzett elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes betegségek miatti halálozás az ország egyes régióiban jelentős többletet mutat az országos halálozási szinthez képest. A simítási eljárás csökkenti a kis települések statisztikailag bizonytalan adataiból eredő torzító hatást. A halandóság szempontjából on belül lehetővé válik a többlethalálozási csomópontok azonosítása is. A teljes, részletes dokumentáció tanulmányozása lehetőséget ad az egyes helyi halandósági jellemzők mélyebb tanulmányozására. A teljes rendszer, amelyben a leíró epidemiológiai vizsgálat az egyik lehetséges vizsgálati mód, támogatni tudja a további vizsgálatokat a pontszerû szennyezők vizsgálatára vagy a nagy területre kiterjedő (és meghatározott) környezeti tényezők elemzésére készült módszerekkel. A kis eseménygyakoriságok vizsgálatára a klaszter analízis módszerei állnak rendelkezésre. A leíró térepidemiológiai rendszer korlátai a rendszer módszereiből, felépítéséből, logikájából adódnak. A rendszer nem alkalmas például olyan jelenségek vizsgálatára, ahol az események gyakorisága olyan kicsi, hogy a vizsgálati periódus alatt a helységek több mint húsz százalékában nincs megfigyelhető esemény, pl. ritka betegség és/vagy viszonylag rövid a vizsgálati időperiódus. Ilyen esetekben az erre a célra jelenleg fejlesztés alatt álló klaszter analízis által meghatározott sûrûsödési pontokban és némileg más szempontok szerint célszerû a jelenség leírását végezni. A fenti korlátok nem csökkentik a rendszer értékét, csak felhívják a figyelmet arra, hogy minden vonatkozásban jól mûködő rendszerek általában nem léteznek, és minden esetben ismernünk kell vizsgáló rendszerünk korlátait.

10 10 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Bevezetés A lakosság egészségi állapotának jellemzésére egyik legmegbízhatóbb paraméterként a halálozási adatok használhatók, amelyek elemzése értékes információval szolgál a halálozás területi különbségeinek feltárására, s alapot adhat az oki összefüggések keresésére. A halálozási statisztikai adatok elemzésekor azonban figyelembe kell venni, hogy bizonytalansági tényezők lehetnek egyebek között: a halottvizsgálati adatlap kitöltése (betegség felismerése, BNO szabályrendszere, halálokok kódolása, boncolás stb.); a halálozást befolyásoló tényezők sokrétûsége (gondozás, betegellátás, kórházba kerülés, túlélés, a betegség incidenciája stb). A halandóság területi egyenlőtlenségeinek, a halmozódások vagy éppen az alacsonyabb halálozási szint értékelésénél nem lehet megfeledkezni arról, hogy a statisztikai bizonytalanság mellett néhány olyan tényező is nehezíti az értékelést, mint pl. a lakóhely változtatásából fakadó bizonytalanság. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében a környezeti és egészségi adatok integrálására, a jelenségek térbeli és időbeli megoszlásának nyomon követésére térinformatikai rendszer kialakítására került sor. A rendszer infrastruktúrájáról, a meglévő számítástechnikai lehetőségekről (hardver, szoftver, statisztikai módszerek stb.) már korábban többször beszámoltunk (Vincze, 1998, 1999). Jelen kiadványunk célja, hogy ismertessük az közötti időszakban a legfontosabb halálokok területi eloszlását. A jelen bemutatás nem alkalmas analítikai elemzésekre, és az egyes halálokok miatti halálozás területi halmozódásaiból nem lehet következtetni sem a morbiditás területi előfordulására, sem a betegségek etiológiájára, de alapul szolgálhat a halmozódások további finomabb, analítikus elemzéséhez.

11 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Módszerek A mortalitás területi egyenlőtlenségeinek elemzése több, egymásra épülő lépéssorozat végrehajtásával történt. Előzetes elemzési tapasztalataink alapján felállítottunk egy olyan statisztikai kritériumot, melynek teljesülése esetén az eredményül kapott térképek megalapozottnak tekinthetők, mert megfelelő esetszámmal alátámasztottak (2.1.). Ez alapján választottuk ki az elemzésbe bevont halálokokat és populációt, és végeztük el a szükséges körzetösszevonásokat (2.2.). Ezután az adatbázisból leválogattuk a megfelelő adatokat (2.3.), és előállítottuk a mortalitási mutatókat (2.3.1.). Majd a standardizált halálozási hányados (SHH) értékek simítása történt (2.3.2.), amely a térbeli folytonosság növelése révén lehetővé tette a kedvezőtlen (SHH >1) és kedvező (SHH <1) halandóságú összefüggő területek, régiók kijelölését (2.3.3.). Ezután következett a kialakult régiók kvantitatív jellemzőinek előállítása (2.3.4.). Ezt követően az SHH értékek valószínûségi szintvonalai készültek el (2.4.), melynek célja a régiókon belüli valószínûségi csomópontok bemutatása volt. Végül pedig előálltak azok a térképek (6.), dokumentumok (5. melléklet), amelyek együttes elemzésével lehetővé vált az egyes halálokok miatti halálozás területi egyenlőtlenségeinek értékelése (3.). Ezt a folyamatot mutatja be az 1. ábra A vizsgálatok főbb paramétereinek megválasztásához használt statisztikai kritériumok A halálozás térségi, kisterületi elemzésénél elsődleges szempont, hogy a vizsgált települési egységenként statisztikailag értékelhető számú tényleges haláleset forduljon elő. Ez háromféleképpen érhető el: 1. Hosszabb vizsgálati időtartamot választunk; 2. A kis lélekszámú településeket összevonjuk; 3. Olyan betegséget vagy betegségcsoportot választunk, amelynek viszonylag magasabb a halálozási gyakorisága. Ennek alapján számolható ki az elemzéshez szükséges minimális populáció létszáma (p) az (1) öszszefüggés alapján: p = k n x f ahol: k a várható esetszám a vizsgálati periódusban, f a vizsgált halálokok éves halálozási gyakorisága, n az időtartam hossza években. Vizsgálataink során a körzetenkénti minimális populációt 2000 főnek választottuk, amit a fejezetben ismertetett helység-összevonási algoritmussal értünk el. Egy elkészült térkép esetében a populáció nagysága szerint sorba állított körzetek legkisebb 10%- ának átlagánál megvizsgáltuk a (2) feltétel teljesülését: (1) k = n x f x p >3,8 (2) Tapasztalataink alapján ezt az értéket fogadtuk el a kis települések számára a legkisebb átlagos várható esetszámnak. Amennyiben a k érték háromnál kisebb, abban az esetben az illető halálok miatti halálozás területi megoszlását megjelenítő térképet nem tartottuk alkalmasnak az elemzésre. A vizsgálatok paramétereit (halálokok, időszak, populáció) ezen elméleti meggondolás figyelembevételével választottuk ki. A 2. a., ill. b. ábrán a vizsgált időintervallumra és populációra vonatkozó kis településeken várható átlagos esetszámok (k), illetve az országos halálozási arányok (n x f) láthatók a vizsgálatba bevont halálokok esetén. A 2. a. ábrából leolvasható, hogy a (2) feltétel az elemzésben szereplő esetek többségében teljesül. Egyedül a nőknél az alkoholos májbetegségek miatti halálozás esetében nem teljesül a kritérium (itt k~3.1), viszont a térkép szemrevételezése után ezt is elemzésre alkalmasnak tartottuk. A 2. a. ábrából az is látható, hogy az esetek egy részében további bontások (rövidebb időtartam, korcsoportok) is lehetségesek. Ezekről a vizsgálatokról egy későbbi kiadványban fogunk beszámolni A mortalitáselemzésekhez felhasznált alapadatok, fontosabb paraméterek A mortalitáselemzéshez felhasznált adatok típusuk szerint táblázatos (2.2.1.), paraméteres (2.2.2.) és térképi (2.2.3.) jellegûek voltak, a 2.2. fejezet ezen adatok leírását tartalmazza.

12 12 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, STATISZTIKAI KRITÉRIUMOK 2.1 Táblázatos alapadatok: Mortalitási adatok Populációs adatok BNO kódok BEMENŐ ADATOK Standardizálási paraméterek: Betegségcsoportok Populáció Időszak Térképi alapadatok: KSH kódos körzetek Összevont körzetek ELŐFELDOLGOZÁS Halálozási adatok statisztikai elemzése Simítás RÉGIÓK FELDOLGOZÁSA INFORMÁCIÓKIVONÁS Régiógenerálás Régiójellemzés VALÓSZÍNÛSÉGI SZINTVONALAK GENERÁLÁSA 2.4 EREDMÉNYEK Szöveges dokumentáció 4. melléklet Térképek 6. melléklet SZAKÉRTŐI ÉRTÉKELÉS ábra. A mortalitáselemzés folyamatábrája

13 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, A kis településeken a vizsgált betegségek miatti halálozás átlagos várható esetszáma 1986 és 1997 között ,3 82,6 47, ,4 35,2 várható esetszám (k) ,0 14,3 3,9 12,4 9,5 3,1 13,7 8,7 5,0 21,5 14,1 24,9 29,3 11,7 7,5 4,2 együtt férfiak nők 0 A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata Alkoholos májbetegség Magasvérnyomásbetegségek Heveny szívizomelhalás Cerebrovascularis megbetegedések Rosszindulatú daganatok Idült alsó légúti betegségek a. A vizsgált betegségcsoportok miatti halálozás országos gyakoriságának alakulása 1986 és 1997 között 12 éves gyakoriság (n x f) 1000 fôre együtt férfiak nők 0 A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata Alkoholos májbetegség Magasvérnyomásbetegségek Heveny szívizomelhalás Cerebrovascularis megbetegedések Rosszindulatú daganatok Idült alsó légúti betegségek b. 2. ábra. A kis településeken a halálozás átlagos várható esetszáma (a), illetve a 12 éves halálozási gyakoriság 1000 főre (b) az egyes halálokoknál k: várható esetszám, n: évek száma (itt: 12), f: éves halálozási gyakoriság 1000 főre

14 14 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Táblázatos adatok A mortalitáselemzéshez használt táblázatos adatokat INGRES relációs adatbázisban tároljuk. Ebben a szakaszban a fontosabb táblázatokat ismertetjük Mortalitási adatok táblázata Az országos, lakóhelyre lebontott, az 1986 és 1997 közötti időszakra vonatkozó egyedi (kor, nem, időpont stb.) halálozási adatok a Központi Statisztikai Hivataltól származnak Populációs adatok táblázata Az országos, helységenkénti koréves populációs adatok a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalában 1993-tól vannak elektronikus formában nyilvántartva, így ezen adatokat csak az közötti időszakra tudtuk beszerezni BNO kódok táblázata A betegségek BNO 9, illetve BNO 10 szerinti osztályba sorolását tartalmazza, amelyet a GYÓGYINFOK-tól kaptunk Az elemzések alapparaméterei A vizsgálatban használt paraméterek (halálokok, populáció, időszak) részletesebb adatai a következők A vizsgált halálokok A vizsgált halálokok BNO 10 szerinti osztályozását az 1. táblázat tartalmazza. Kiválasztásukat az indokolta, hogy ezek a leggyakoribb halálokok, melyek a férfiak halálozásának 58%-át, nők esetén 56%- át tették ki 1993-ban (3. ábra). 1. táblázat. A vizsgált haláloki csoportok a BNO 10 Közbülső névjegyzék szerint Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerint vizsgált csoportok A00 Y99 Összes halálozás C00 C97 Rosszindulatú daganatok C34 A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata I10 15 Magasvérnyomás-betegségek I21 Heveny szívizomelhalás I60 69 Cerebrovascularis betegségek J40 44 Idült alsó légúti betegségek K70 Alkoholos májbetegség A vizsgálatba bevont populáció Az áttekintő elemzés során mind nemi bontás nélkül, mind férfiaknál, illetve nőknél a teljes lakosság (0 100 évesek) halandóságát együttesen elemeztük a teljes vizsgált időtartamra ( ) összevontan Az elemzéshez használt térképi alapadatok A térképi alapadat, a 3149 db körzetet tartalmazó közigazgatási határos térkép a GEOMETRIA KFT. terméke, amelyben a helységek KSH kódjukkal vannak azonosítva. Az adatok statisztikai bizonytalanságának csökkentésére a 2000 főt el nem érő szomszédos helységeket összevontuk, amíg el nem érték a 2000 főt. Az összevonást 2 lépésben végeztük el. Első lépésként az azonos irányítószámú körzetek összevonásával 2584 körzetet kaptunk. A második lépésben a 2000 főt el nem érő szomszédos körzeteket vontuk össze. Az összevonás során arra törekedtünk, hogy a kialakuló új körzetek minél in-

15 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, kább őrizzék meg az eredeti helységek tulajdonságait, és az egy körzetet alkotó helységek egy megyéhez tartozzanak. Az összevonást ARC/INFO AML nyelven írt program segítségével értük el. Így az eredetileg 3149 KSH kóddal azonosított körzetből összevonások után 1289 körzetet kaptunk. 16% FÉRFIAK 7% 16% 1% 2% 6% 2% 1% 4% 11% A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Egyéb rosszindulatú daganatok Magasvérnyomás-betegségek Heveny szívizomelhalás 22% 12% Cerebrovascularis megbetegedések Egyéb keringési betegségek 2% 12% 2% NŐK 18% Idült alsó légúti betegségek Egyéb légzőszervi betegségek Alkoholos májbetegségek 1% 3% 1% 3% Nem alkoholos májbetegségek Egyéb emésztõszervi betegségek 5% Egyéb halálokok 9% 28% 16% 3. ábra. Magyarország férfi és női lakossága halálozásának megoszlása a főbb halálokok szerint 1993-ban (Forrás: Demográfiai Évkönyv, KSH, 1994.)

16 16 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Adatbázis-kezelés és térinformatikai program A halálozási adatok adatbázisból való lekérdezésére, statisztikai, térinformatikai elemzésére INGRES adatbázis-kezelő, illetve ARC/INFO AML nyelven írt célprogramok segítségével került sor Halálozási adatok statisztikai elemzése A bemenő paraméterek alapján leválogatott halálozási és népességi adatok segítségével előállítottuk a körzetek standardizált halálozási hányadosát (SHH). Teszteltük a körzetek halálozási szintjének eltérését az országostól (szignifikancia próba). A halálozás időbeni alakulását az indirekt standardizált halálozási arányszámmal (ISHA) jellemeztük Standardizált halálozási hányados számolása (SHH) A standardizálás alapjául az év népességi adatait vettük figyelembe, mivel ez volt a legkorábbi év ami a vizsgálati periódus közepét jelentő évhez a legközelebbi adatsor, ahol településszintû, koréves populációs adatok álltak rendelkezésünkre. Ennek következtében az SHH értékekben a szabályos eljárással számított értéktől való kismértékû eltérés fennállhat, azonban az analízis leíró jellege miatt e hiba minden bizonnyal elhanyagolható. A standardizálást a 0 17, 18 29, 30 54, 55 59, éves korcsoportos bontás szerint végeztük el. Az általánosan használt ötéves korcsoportos bontástól való eltérést technikai okok indokolták, valamint az is, hogy a térképes megjelenítés során nem a pontos SHH értékeket, hanem annak kategóriáit tüntettük fel. Az SHH számolásánál az indirekt standardizálási módszert alkalmaztuk Kramer (1988) szerint, az SHH szignifikanciájának számolását x 2 -próbával végeztük. Szignifikánsnak tekintettük az eltérést a p <0,05 szintnél (az SHH valószínûségének [p] számítási módja a 2.4. fejezetben található) Indirekt standardizált halálozási arányszám (ISHA) számítása A halálozási gyakoriság időbeni alakulása az indirekt standardizált halálozási arányszám (ISHA) mutatóval vizsgálható, amelyet a (3) képlet alapján határoztunk meg: ISHAi = SHH i x P1993 f i (3) ahol SHH i a halálok standardizált halálozási hányadosa, f i az országos halálozási arányszám az i. évben, P 1993 az évi lakosságszám. Az ISHA ismertetett számítási módja eltér az irodalomban használt szokásos módszertől (Vargáné és Boján, 1996). Az eltérő számolást a rendelkezésre álló népességi adatok korlátozott volta indokolja Simítási módszer A kevés lakosú helységekben a halálozás alacsony tényleges esetszámai az SHH értékek térbeli eloszlását zajossá, az értékelést bizonytalanná teszik. Ezen zaj csökkentésére, illetve a területi folytonosság növelésére simítási módszert alkalmaztunk, amihez Cislaghi et al. (1995) módszerét használtuk kisebb módosítással. A módszer által leírtak szerint n alkalommal véletlenszerûen N darab területközpontot (partíció központ) választottunk ki, és minden helységet minden alkalommal a hozzá legközelebb eső központhoz rendeltünk. A hozzárendelésnél a valós távolságok lakossággal súlyozott értékeivel számoltunk azért, hogy a nagy lakosságszámú helységek (ahol a lakosság > fő) biztos SHH értékei ne nagyon változzanak a (4) képlet alapján: D ij =d ij x { [ 1 + k x abs (p i p j ) (p i + p j )]} ahol D ij a súlyozott távolság, d ij az euklideszi távolság, k egy konstans (vizsgálatainkban ennek értéke 2 volt), amely a lakosságszám figyelembevételének erősségét szabályozza, p i és p j a lakosság száma az i. és j. településnél. A módszer szerint a partícióközpontokhoz vont településeknél átlagos SHH-t kell számolni. Ennél a számításnál is figyelembe vettük a település lakosságának számát az (5) képlet szerint: (4)

17 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, m ahol az SHH k ' a k. iterációban számított átlagos SHH érték, ami a véletlenszerûen kiválasztott központhoz kapcsolt települések mindegyikéhez hozzá lett rendelve, az SHH i a központhoz rendelt i. település eredeti SHH értéke, p i a lakossága, p t a központhoz rendelt települések összes lakossága, m a központhoz rendelt települések száma. Tapasztalataink szerint a simítási eljárás legnagyobb mértékben a partíciószámtól (N) vagy inkább az N/M aránytól függött, ahol M a körzetek száma. A partíciószám 1 és M között változhat (itt M = 1289 volt). Teljes a simítás, ha N = 1 (N/M = 1/M); nincs simítás, ha N = M (N/M = 1). A két érték között pedig valamilyen fokú simítás történik. A partíciószám megadása során a betegség miatti halálozás eredeti SHH értékeinek területi eloszlását és a halálozás gyakoriságát kell figyelembe venni. A jelen elemzésben a nagy, összefüggő foltokat eredményező területi eloszlás mellett tekintetbe vettük a véletlenszerû, kisebb méretû foltokat eredményező eloszlást is, ezért partíciószámként 600-at adtunk meg (N/M~0,5). A simítás mint statisztikai mûvelet alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy megfelelő partíciószám választása esetén egyes jelenségek térbeli összefüggéseinek meghatározását segíti, lehetővé téve ez által a kedvezőtlen, illetve kedvező régiók kialakítását, nem megfelelő partíciószám esetén viszont túlsimítás léphet fel, a területi eltérések kiegyenlítődhetnek, a szignifikáns SHH értékû körzetek eltûnhetnek, így a régiókijelölés lehetetlenné válhat. Ki kell emelni, hogy a simítás után létrejött térképeket csak a régiók kijelölésére használtuk, de a régiók jellemzésére szolgáló vizsgálatokat az eredeti, nem simított adatokkal végeztük. A valószínûségi térképeket is a nem simított adatok alapján határoztuk meg. p i SHHk ' = [ SHH i x ( pt )] (5) i= A kedvezőtlen és kedvező régiók kijelölése A régiók meghatározására a helységek simított SHH értékeit az alábbi öt kategóriába soroltuk (itt p a simított SHH értékek valószínûsége): 1. Az országos szintnél szignifikánsan magasabb (p <0,05) 2. SHH 1,1-nél magasabb, de nem szignifikáns (p >0,05) 3. Az országossal megegyező érték, azaz az SHH 0,9 és 1,1 közötti érték (p >0,05) 4. SHH 0,9-nél alacsonyabb, de nem szignifikáns (p >0,05), vagy a tényleges esetszám 0 5. Az országos szintnél szignifikánsan alacsonyabb (p <0,05) Első lépésként a simított SHH kategóriákat tartalmazó térképet 1,5 x 1,5 km-es gridhálózatra bontottuk. A régióképzés kiinduló pontjai (központjai) a szignifikáns eltérésû (1. vagy 5. kategóriájú) gridcellák voltak. Az egyes nem szignifikáns (2., 3., 4.) kategóriájú gridcellák régióhoz kapcsolását a következő 3 kritérium teljesüléséhez kötöttük: Egy gridcella: 1. 7,5 km sugarú környezetében a gridcellák SHH értékeinek átlaga megfelel a megadott küszöbnek, amely itt 2,5 volt; km-es sugarú környezete homogén, vagyis nincs benne szignifikáns és ellentétes jellegû SHH kategóriát tartalmazó gridcella; km-es sugarú környezetében van neki megfelelő szignifikáns (1. vagy 5. kategóriájú) gridcella. Ha az átlag megfelelt a küszöbnek, a cella környezete homogén és a régiónak megfelelő volt és közel volt egy régióközponthoz, akkor az a régióhoz kapcsolódott, ellentétes esetben kimaradt a régióképzésből. A gridcellák segítségével kialakított régiókat végül megfelelő módon körzethatárokra alakítottuk vissza. A régiók kijelölését a fenti elvek szerint a GEOCOMP RT. által kifejlesztett ARC/INFO AML nyelven írt program alkalmazásával végeztük A kedvezőtlen és kedvező régiók kvantitatív jellemzése Kvantitatív jellemzőket csak a lakosságszám választott alsó értékénél (itt: az ország lakosságának 0,1%-a) több lakosú régiókról adtunk. A kialakult régiók jellemzése több szinten történt. Egyrészt globális, az összes kedvezőtlen, illetve kedvező régiót együttesen jellemző értékeket ( ), másrészt az egyes régiókat egyedi módon részletesen leíró adatokat állítottunk elő ( ).

18 18 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, A régiók leíró adatait a GEOCOMP RT. által kifejlesztett ARC/INFO AML nyelven írt, valamint a K-PRO KFT. által készített INGRES adatbáziskezelő rendszer nyelvén írt program állította elő. A végső formájú dokumentum WINWORD, illetve EXCEL macro nyelven írt program segítségével készült el A régiók globális jellemzése A származtatott adatok egyik része globálisan jellemezte a kialakult régiókat. Egy ilyen dokumentum részletét mutatja be az 5. melléklet a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás (a továbbiakban tüdőrák) esetén a ra (lásd: 5. melléklet). A dokumentumrészlet 4 egységből tevődik össze. Az 1. része a vizsgálatazonosító jellemzőket (azonosító kód, szöveges leírás, vizsgálati időszak, vizsgált betegségcsoport) és a régiókról generált alapadatokat (kedvező és száma, szelekciós küszöbhöz tartozó lakosság, a küszöb alapján kiszelektált kedvezőtlen és kedvező régiók száma, összlakossága, összterülete, közös SHH értéke 1 ) tartalmazza. A 2. része a kedvezőtlen és kedvező régiók összevetésének eredményét tartalmazza lakosságuk, területük, közös SHH 1 értékük alapján. A 3. része az egyes ra vonatkozó jellemző adatokat táblázatosan foglalja össze. (A teljes dokumentum tartalmazza a kedvező régiókra vonatkozó hasonló jellemzőket is, de ezt terjedelmi okokból kihagytuk.) Az M1. táblázat tartalmazza az egyes régiók összterületét, a hozzájuk tartozó települések számát, illetve ezek megoszlását kis (lakosság < fő), valamint nagy (lakosság > fő) lakosságszámú helységek között. Az M2. táblázat pedig az egyes régiókhoz tartozó helységek összlakosságát, az ország összlakosságán belüli százalékos megoszlását, illetve az egyes régiók átlagos SHH értékét tartalmazza. Itt meg kell jegyezni, hogy az egyes régiók átlagos SHH értéke nem azonos a régió közös SHH értékével. Az átlagos SHH a régióhoz tartozó települések SHH értékeinek átlaga, közös SHH pedig az alábbiakban 1. Végül pedig a különböző szempontok (terület, lakosság, átlagos SHH érték, lakosság x átlagos SHH érték) szerinti rangsorait tartalmazza az M3. táblázat. A 4. része az összes kedvezőtlen régió halálozási arányának időbeli változását tükröző ISHA mutató értékeire a legkisebb négyzetek módszerével (lásd: Juvancz-Paksy,1982) illesztett egyenesre vonatkozó adatokat tartalmazza (kezdő időpont, kezdő ISHA érték, meredekség, szignifikancia). A meredekség nagysága a változás ütemének mértékét jelzi, előjele a változás irányát mutatja. Pozitív, ha növekszik; negatív, ha csökken az ISHA érték a vizsgált időszakban. A trend szignifikanciája annak a valószínûsége (p t ) hogy az illesztett egyenes meredeksége eltér 0-tól. Ezt t-próba alapján teszteljük (lásd: Juvancz-Paksy, 1982). Ha p t >0,1, akkor az ISHA mutató statisztikailag az időben állandónak tekinthető, ha p t <0,01, akkor az ISHA 99%-os valószínûséggel változik az időben. Az ISHA mutató időbeli alakulása, illetve az illesztett egyenes adatai láthatók az M1. ábrán A régiók egyedi jellemzése A származtatott adatok másik része az egyes régiókról szolgáltat részletes adatokat. Ilyen adatok a következők: 1. a régiókhoz tartozó települések adatainak felsorolása (név, irányítószám, lakosság, SHH érték, simított SHH érték, SHH valószínûsége, ISHA trend meredeksége, a trend szignifikanciája); 2. a régión belüli SHH szélsőséges (alsó és felső decilis) értékeihez tartozó helységek listája; 3. a régióhoz tartozó települések megyei eloszlása; 4. az egyes régiók ISHA értékeire illesztett egyenes jellemzői, melyek a régió együttes halálozási gyakoriságának alakulását tükrözik a vizsgált időszakban. Ilyen adatok az egyenes meredeksége, kezdő értéke, trendjének szignifikanciája, valamint a korrelációs együttható (r), melynek négyzete az illeszkedés erősségét méri (lásd: Juvancz-Paksy, 1982). Az r 2 0 és 1 között változik, minél közelebb van 1-hez, annál jobban illeszkednek a pontok a trendvonalhoz Az SHH valószínûségi szintvonalainak előállítása A valószínûségi szintvonalak a GEOCOMP RT. által fejlesztett ARC/INFO AML nyelven írt programmal készültek, amely az ARC/INFO TIN (3 dimenziós felületek kezelését végző) moduljára épült. A helységek SHH értékeinek valószínûsége a következő hipotézis tesztelésével határozható meg: 1 a közös SHH érték (SHHr) az r. régióhoz tartozó helységek együttes lakosságára számolt SHH érték (SHH r = T r /V r, T r a régió helységeinek összes tényleges esetszáma, V r a régió várható esetszáma)

19 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, mi a valószínûsége annak, hogy SHH i = 1, vagyis az i. helység tényleges és várható esetszáma azonos, a vizsgált helységben az adott betegség miatti halálozás szintje nem tér el az országostól? A hipotézis x 2 -próbával ellenőrizhető, ez alapján a helység SHH értékének valószínûsége (p) meghatározható. Általában azonban nem a p értékét jelenítjük meg, hanem a komplementerét, a q = 1 p értéket, amely azt adja meg, hogy milyen valószínûséggel tér el a helység halálozása az országos szinttől, azaz az SHH értéke 1-től. Ez az eltérés kétirányú lehet (pozitív és negatív), ennek megfelelően két valószínûségi térkép készül minden esetben. Általában a pozitív irányú eltérések érdekelnek minket, vagyis azok a területek, ahol az SHH értékek nagy valószínûséggel nagyobbak 1-nél, azaz a halálok miatt halálozási többlet mutatható ki. A valószínûségi térképeket különböző p értékekhez tartozó szintvonalakkal jelenítettük meg. Először 1,5 x 1,5 km-es gridcellákra bontottuk a p értékeket tartalmazó térképet. Ezután az áttekinthetőség kedvéért simító szûrést alkalmaztunk a túl gyors p érték-változások csökkentésére. Majd felületet illesztettünk a simított értékekre, és előállítottuk a kapott felület adott valószínûségi értékeihez tartozó szintvonalait. A generált szintvonalak a következő p értékekhez tartoztak: p <0,2; p <0,1; p <0,05; p <0,001.

20 20 Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon, Egyes halálozásokkal kapcsolatos észrevételek Ebben a fejezetben az egyes vizsgálatokhoz fûzött észrevételek a kedvezőtlen területekre vonatkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy a kedvező területek elhelyezkedését nem tartjuk informatívnak, ezen területek elemzése is fontos a későbbi részletes vizsgálatok szempontjából. A jelen vizsgálat leíró epidemiológiai jellegû, ezért megállapításaink nem utalnak etiológiai összefüggésekre. További analitikus epidemiológiai vizsgálatokat tartunk szükségesnek az ok okozati összefüggések tisztázására. A vizsgálatok során több esetben is találtunk igen nagy kiterjedésû kedvezőtlen halandóságú régiót. Ezek jellemzője, hogy erősen szegmentált a határuk és több megyére átnyúlnak, valamint az egyes részeket sokszor csak vékony területek, hidak kötik össze. Ezek a régiók feltehetően több kisebb régió összeolvadásával keletkeztek, erre mutat az is, hogy ezen óriás régiókon belül a valószínûségi szintvonalakkal több olyan területet lehetett találni, ahol a vizsgált halálok miatti halálozás az országos szintnél szignifikánsan magasabb, azaz úgynevezett valószínûségi csomópontokat azonosítottunk. Jól alátámasztják az elmondottakat többek között a heveny szívizomelhalás, az idült alsó légúti megbetegedések és az alkoholos májbetegség miatti halálozást bemutató valószínûségi térképek. Több, itt bemutatott vizsgálatnál a férfiak és nők esetében a kedvezőtlen halandóságú régiók térbeli elhelyezkedése nagyon hasonló, de szinte minden esetben kimutatható volt a férfiaknál a kedvezőtlen területek nagyobb kiterjedése. Az egyes halálokoknál keletkezett legfontosabb globális, kvantitatív jellemzőit (lakosság-, illetve területarány az országban, közös SHH) a 4. ábra, a kedvezőtlen és kedvező régiók összehasonlításának (összlakosság, összterület, közös SHH érték szempontjából) eredményét pedig az 5. ábra mutatja be Összes halálozás (BNO: A00 Y99) ( oldal) A férfiak és nők halandóságának együttes vizsgálata során 10 kedvezőtlen régiót (SHH >1) lehetett azonosítani, ahol az ország lakosságának 26%-a él. A régiók összevont lakosságára vonatkozó halálozás 14%-kal magasabb, mint az országos szint. A halálozás szempontjából nem különböztek jelentősen a kedvező régióktól, ahol az SHH csak 5%-kal volt alacsonyabb az országos szintnél. (A térképeken a régiók számozása a program által automatikusan generált, a kedvezőtlen és a kedvező régiókat egyaránt számbavevő jelölés eredménye. A térképeken értelemszerûen csak a kedvezőtlen régiókat jelenítettük meg az eredeti sorszámmal.) A nemi bontás nélkül készült térképen a Dunántúl nyugati és déli részén, valamint a Duna Tisza közén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében figyelhető meg halálozási többlet. A férfiak összhalálozása hasonló területi eloszlást mutat, mint a nemi bontás nélküli térkép. A nők összhalálozásában az országos szinthez képest többlet figyelhető meg Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, valamint Somogy megye kisebb, összefüggő területein és Budapesten. Ez utóbbi halmozódás a férfiak körében nem mutatható ki Rosszindulatú daganatok (BNO: C00 C97) ( oldal) A férfiak és nők halandóságának együttes vizsgálata során 6 kedvezőtlen régiót (SHH >1) lehetett kimutatni. Ezen régiók területén él az ország lakosságának 24,3%-a. A régiók összevont lakosságára vonatkozó halálozás 11,8%-kal magasabb, mint az országos szint. Mind a hat régió kis területû. A rosszindulatú daganatok miatti halálozás térbeli eloszlása nagyjából egyenletesnek tûnik, a halálozás szempontjából nem különböztek jelentősen a kedvező régióktól, ahol az SHH csak 7%- kal volt alacsonyabb az országos szintnél. Nemi bontás nélkül csak Budapesten és környékén figyelhető meg az egyetlen nagyobb területi halmozódás. A térbeli egyenlőtlenségek által létrehozott régiók területei általában kicsik és főként a nagy városok területére esnek, amit különösen a simított térképen lehet jól megfigyelni. Szembetûnő például, hogy a simítás nélküli térképen Debrecen területén a rosszindulatú daganatok miatti halálozás szignifikáns többlete rajzolódik ki, ami a simított térképen az országos szintet jellemző színnel jelenik meg. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a nagyobb lélekszámú településeken előforduló nagyobb várható és tényleges esetszámból számolt SHH érték kisebb eltérés esetén is szignifikánsnak bizonyult. (Debrecen esetében a 2,6%-os többlethalálozás a simítás következtében 1,8%-ra csökkent, amely érték már nem különbözött az országos szinttől.)

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Páldy Anna 1, Juhász Attila 2, Bobvos János 1, Nagy Csilla 2 1 Országos Környzetegészségügyi

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt Autókereskedők A csapat tagjai Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt A feladat Magyarországon belül hol érdemes új autókereskedést nyitni? Az üzletben milyen

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. 1 1. Előzmények a pályázat célja A pályázatkiírás célja energiamegtakarítást

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Teljesítménymenedzsment modul

Teljesítménymenedzsment modul A nexonpm a szervezet valamennyi munkatársára kiterjedő vezetői eszköz, amely tudatosabbá és eredményesebbé teszi a teljesítmény menedzselését, és javítja a vezető-beosztott kommunikáció hatékonyságát.

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Tisztelt Ügyfelünk! A 2007. december 1-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVII. Törvény (a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései

Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON Veszprém, 2006. október 09. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2006 ISBN-10: 963-235-019-7

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

2.1.2 Egészségi állapot

2.1.2 Egészségi állapot 2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Miniszteri Közlemény

Miniszteri Közlemény Miniszteri Közlemény A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet 14. (1) bekezdés a) pontja értelmében a következőket teszem közzé. 1. Évente 6 millió jármű áthaladásánál

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon

Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon A fontos dolgokat nem lehet "kicsit" csinálni. Az ember nem lehet egy kicsit terhes, egy kicsit vérbajos, egy kicsit halott" Popper Péter MKSZ XXXVI. Kongresszus

Részletesebben

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában, december 28-án jelent meg az Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1

AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata

Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem,

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat

A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat A 305/2011/EU Rendelet V. és III. mellékletében bekövetkezett változások. 2014. június 16-ig hatályos változat 2014. június 16-tól hatályos változat V. melléklet A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Hunyadi János Általános Iskola

Hunyadi János Általános Iskola 4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 6. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben