Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 316/2017. (VI. 15.) közgy. határozatával

2 Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) rendelkezéseivel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 580/2008. (X. 30.) közgy. határozatával fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját, amelynek végrehajtása folyamatos volt. Az Ebktv., a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 161/2013. (VI. 28.) közgy. határozatával elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programban (a továbbiakban: HEP) rögzítette a hatályos elvárásoknak megfelelő, az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A HEP olyan öt évre szóló esélyegyenlőségi program, amely részletes helyzetelemzést tartalmaz a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló Intézkedési Tervben (a továbbiakban: IT) a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedések, valamint az azok elérését szolgálón intézkedések, azok elvárt eredményei, a végrehajtáshoz szükséges erőforrások, valamint a végrehajtás ütemezése került meghatározásra. A HEP időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni és szükség esetén azt felül kell vizsgálni. Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata a 390/2015. (VI. 25.) közgy. határozatában elfogadta a HEP felülvizsgálatát, jóváhagyta a HEP dokumentumot. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott HEP dokumentumban foglaltakkal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az HEP elkészítése során együttműködik szakmai és társadalmi partnerekkel. A HEP-IT című jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően a HEP-IT című szakmai anyag felülvizsgálatát, állapotát és annak eredményeit tartalmazza. Célok A HEP átfogó célja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP- IT célja A HEP IT célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Ebben a dokumentumban kell rögzíteni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként meghatározni annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 2

3 Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeleteit, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva Magyarország Alaptörvénye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a családok védelméről szóló évi CCXI. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény előírásaira. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által elfogadott, az esélyegyenlőségi célcsoporthoz kapcsolódó fontosabb helyi szabályozások a következők: - a közművelődésről szóló 34/2000. (VII. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 12/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelet, - a spotról szóló 19/2004. (V. 27.) önkormányzati rendelet, - a térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 24/2005. (IX. 22.) önkormányzati rendelet, - a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, - a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelet, - a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet, - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet, - a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelet, 3

4 - a Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelet, - a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet, - a Békéscsaba hazavár! felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) önkormányzati rendelet. - a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2016. (III. 31.) önkormányzati rendelet, - a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 19/2016. (V. 3.) önkormányzati rendelet, - az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról szóló 15/2017. (IV. 12.) önkormányzati rendelet, Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás változásának bemutatása A Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az egyes ágazati törvényekben biztosított felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. -ában megállapított feladatkörében eljárva a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok ellátására rendeletet alkot. A HEP megalkotása óta eltelt négy évben a Közgyűlés több rendeletet módosított, hatályon kívül helyezett, illetve új jogszabályokat is alkotott. Ennek oka egyrészt központi jogszabályok módosításai, másrészt a társadalmi, gazdasági környezet változásaira adott szociálpolitikai válasz. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti a békéscsabai lakosság egészségvédelmét. Ennek érdekében az egészségfejlesztő, egészségmegőrző programok szervezése, támogatása mellett 2001 óta biztosítja a 2 éven aluli gyermekek agyhártyagyulladás elleni és 2008 óta a békéscsabai lányok humán papillomavírus (a továbbiakban: HPV) elleni védőoltásának a támogatását. Az agyhártyagyulladás elleni és a HPV elleni védőoltás támogatásának megállapításával kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok, valamint a védőoltásokra vonatkozó központi jogszabályváltozás szükségessé tette a hatályos szabályozás módosítását. Az átláthatóbb és egyszerűbb jogalkalmazás érdekében rendelet módosítása helyett a Közgyűlés a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelet megalkotásáról döntött. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyik legfőbb célkitűzése a békéscsabai lakosság életminőségének javítása mellett, hogy egy vonzó élettér biztosításával a város népességmegtartó képességét erősítse. Az önkormányzat célja olyan biztonságos társadalmi környezet fenntartása, amelyben a család, mint a legalapvetőbb társadalmi közösség olyan értékek közvetítésére képes, amelyek a Békéscsabához való kötődés, az identitástudat kialakításában és az előremutató fejlődésben jelennek meg. A Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelet január 1. napján lépett hatályba. Az önkormányzat a támogatást azoknak a békéscsabai gyermekes családoknak kívánja biztosítani, ahol a gyermekkel azonos helyen lakó, a gyermeket saját háztartásában nevelő - a szülői felügyeletet gyakorló - szülő, gyám a gyermek születésének időpontjában és azt megelőző legalább 3 évben Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén folyamatos bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen a városban lakik. A Szoctv. alapján a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások segélyezési rendszere március 1. napjától jelentősen átalakult. 4

5 Az átalakítás főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze. - Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. - Egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. - Módosult a Szoctv. alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre. - Bővült az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában. - A Szoctv. alapján kötelező segélyek március 1. napjától államigazgatási (járási), az önkormányzatok által nyújtott segélyek egységesen önkormányzati hatósági (képviselő-testületi) hatáskörbe kerültek. Az állam által - a járási intézményrendszer útján - kötelezően nyújtott ellátások március 1. napjától: - az időskorúak járadéka; - az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás [ez utóbbi lesz a jelenleg egészségkárosodásukra tekintettel és a 14. év alatti gyermekük felügyeletét biztosítani nem tudó személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyből]); - az alapösszegű, az emelt és a kiemelt ápolási díj; - az alanyi és a normatív közgyógyellátás; - az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás. A támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. A Szoctv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel, hogy az önkormányzatok milyen élethelyzetekre tekintettel nyújthatnak támogatást. Közgyűlés által elfogadott, a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) március 1. napján lépett hatályba. Az új Rendelet készítésének alapvető koncepciója volt, hogy a békéscsabai lakosság szociális biztonságának biztosítása érdekében a hatályos Szoctv. és a Rendelet alapján nyújtott ellátások tartalma és az ellátásra jogosultak köre tekintetében minimális maradjon a központi jogalkotás miatt az ellátások rendszerében történő változás lakosságot érintő hatása. A Rendelet alapján nyújtható ellátások típusai: lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási támogatás; a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás; gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás; rendkívüli települési támogatás; szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás; köztemetés; tanévkezdési támogatás; felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj. Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása során vetődött fel, hogy a Csaba Baba program akkor töltheti be a jogalkotó által szándékolt célt, ha az önkormányzat megtalálja a lehetőségét annak, hogy a gyermekvállalás előtt álló fiatal diplomásokat támogassa, valamint már most deklarálja, hogy a megszülető békéscsabai gyermekek kezét nem engedi el, hanem segítséget nyújt számukra egy piacképes diploma megszerzéséhez és a helyben történő elhelyezkedéshez. 5

6 A Békéscsaba hazavár! felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelet kéttípusú támogatást különböztet meg: a Békéscsaba hazavár! felsőoktatási hallgatói ösztöndíjjal az önkormányzat a felsőfokú tanulmányhoz nyújt a hallgatóknak támogatást. a Békéscsaba hazavár! életkezdési támogatás a fiatalok békéscsabai munkahellyel rendelkezők felsőfokú tanulmányaik befejezését követően támogatja az önálló életkezdését. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 608/2015. (XI. 25.) közgy. határozatában döntött arról, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ irányító szerve január 1. napjától az Önkormányzat lesz a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás helyett. A közgyűlés arról is döntött, hogy az intézmény feladatait (családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő és gyermekjóléti központ, gyermekek és családok átmeneti otthona, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, utcai szociális munka) az irányító szerv változását követően integrált intézményként a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ biztosítja. A Szoctv. 92. (1) bekezdés a) pontja szerint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a fenntartó önkormányzat rendeletet alkot. A fentiekre tekintettel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megalkotta a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2016. (III. 31.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: térítési díjakat szabályozó rendelet) Ezt követően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 544/2016. (X. 20.) közgy. határozatában döntött arról, hogy a szakosított szociális ellátást - idősek otthona - nyújtó Békéscsabai Kistérségi Életfa Idősek Otthona irányító szerve január 1. napjától Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lesz a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás helyett. Az irányító szerv változásával egyidejűleg az intézmény neve Békéscsabai Életfa Idősek Otthona elnevezésre módosult. Ezért Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásaira és az alkalmazandó térítési díjakra vonatkozó szabályozásra rendeletet kellett alkotnia, amelynek szabályozását beépítette a már hivatkozott, térítési díjakat szabályozó rendeletbe. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lakáspolitikája és támogatási rendszere nagyban segíti a békéscsabai családok lakhatását és otthonteremtését, különös tekintettel a fiatalokra és a kisgyermeket nevelő családokra. A családok otthonteremtéséhez az önkormányzat korábbi kialakított, jelenleg is működő támogatási rendszere számos ponton nyújt segítséget. Az önkormányzat által biztosított támogatás a bérlakás rendszer néhány eleme (pl. ifjúsági garzonházak) és a kamatmentes kölcsön is. Az önkormányzat ezeken túl új támogatás bevezetéséről döntött, amely illeszkedik az önkormányzat családokat támogató és népességmegtartó társadalompolitikájához. A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 19/2016. (V. 3.) önkormányzati rendeletben szabályozott kamatmentes kölcsön az első lakástulajdon megszerzéséhez új vagy használt lakóingatlan vásárláshoz, valamint új lakóingatlan építéséhez vehető igénybe. Magyarország Kormánya a gyermekeket nevelő családokat támogató programja. A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (a továbbiakban: CSOK) bevezetése kapcsán megélénkült az érdeklődés az építési telkek iránt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a megjelenő társadalmi szükséglet és a családok otthonteremtésének segítése érdekében az új szabályozás szerint önkormányzati tulajdonú telek vásárlásához vissza nem térítendő támogatást nyújt. 6

7 Az átláthatóbb és egyszerűbb jogalkalmazás érdekében, valamint szerkezetbeli változtatások miatt megalkotott, az egészségügyi alapellátási körzetek megállapításáról szóló 15/2017. (IV. 12.) önkormányzati rendelet célja, hogy az alapellátási törvény rendelkezéseinek megfelelően egységes szerkezetbe foglalva szabályozza a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogorvosi, a területi védőnői, az iskola-egészségügyi körzeteket, valamint az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátást. Az új szabályozás tartalmi elemei és jogtechnikai megoldásai a felügyeleti szerv elvárásaival összhangban valósultak meg: a mellékletben szereplő háziorvosi körzetek külön-külön mellékletben szerepelnek, az ügyeleti ellátásra vonatkozó rendelkezések a normaszövegben kerültek szabályozásra. HEP Fórum A HEP Fórum június 20. napján tartotta alakuló ülését, amelynek fő témája a HEP tervezetének véleményezése volt. A jelenlévők áttekintették a helyzetelemzést, és véleményezték az intézkedési terveket. A HEP Fórom elnöke a szociális területet felügyelő tanácsnok. Ezt követően a HEP Fórum december 05. napján ülésezett. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakult az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői és szakértői egyben tagjai a HEP Fórumnak is évben január 14-én tartott ülést a HEP Fórum a Polgármesteri Hivatalban. A Fórum további javaslatokat, intézkedési terveket fogalmazott meg az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. 7

8 A HEP felülvizsgálati szakmai anyagának az áttekintésre és egyeztetésére a HEP Fórum június 19. napján tartott ülésén került sor. A HEP évi felülvizsgálati szakmai anyagának az áttekintésére és egyeztetésére a HEP Fórum június 2. napján tartott ülésén került sor. Monitoring és visszacsatolás A HEP megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság, partnerség A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívtunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az HEP nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum. A nyilvánosság biztosítására folyamatos tájékoztatja a HEP Fórum a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja ( a helyi média is rendelkezésre áll, továbbá az egybeszerkesztett, záradékolt HEP a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság elektronikus felületére feltöltésre kerül a oldalra, ahol bárki számára elérhetővé válik. Az eredményekről a lakosság és a szakemberek is folyamatosan tájékozódhatnak a tolerancia, a befogadás, a problémák iránti érzékenység össztársadalmi szinten történő növelése, támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA 8

9 2013. évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Mélyszegénységben élők és romák életvezetési-, háztartás-gazdálkodási tanácsadása Nagymértékű a családok eladósodottsága Az eladósodott családok számának 5 %-os csökkentése Térítésmentes, önkéntes részvételen alapuló, egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése Az intézkedés megvalósításának határideje: december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Kérdőív és felmérés, helyzetelemzés Határidő nem járt le 96 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra A kérdőívek alapján szükségletalapú tematika került felállítása egyéni és kiscsoportos tanácsadáshoz Térítésmentes egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: június 30. Az IT jelenlegi állapota és eredménye: A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata Térítésmentes egyéni és kiscsoportos adósságkezelési tanácsadás-tanfolyam szervezése, adósságkezelési szolgáltatás biztosítása, települési adósságcsökkentési támogatás nyújtása. Pályázatok: TOP ; TOP BC1; TOP június 30. Indokolás: A mélyszegénységben élők jelentős hátrányokkal rendelkeznek az élet szinte minden (szociális, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén. A háztartások bevételi forrásainak túlnyomó része szociális transzferekből származik, messze nem éri el a létminimum biztosításához szükséges jövedelmet. 9

10 A pénzügyi krízishelyzetek kialakulását számos tényező okozhatja, amelyből egyszerre több is jelen lehet az egyén életében. Ilyen például a létminimumot sem fedező bevételek mellett a megtakarítási lehetőségek nyilvánvaló hiánya, a közüzemi tartozásokból eredő eladósodás, valamint a pénzügyi tudatosság, tervezés mindennapi gyakorlatának hiánya. A mélyszegénységben élők számára elérhető szociális szolgáltatások és támogatásformák, a legtöbb esetben már nem tudják hatékonyan kezelni a családok szociális krízishelyzeteit, megelőzni a háztartások gazdálkodási egyensúlyának felborulását, az eladósodást. A mélyszegénységben élő családok problémáinak feltárására 31 kérdésből álló kérdőívet készítettünk, amelyeket a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Szociálpolitikai Osztály kliensei, illetve ügyfelei töltöttek ki. 120 db kiosztott kérdőívből 96 db került kitöltésre és feldolgozása. A 96 megkérdezett család 50%-ának (48 család) a havi, egy főre jutó jövedelme ,- Ft közötti, 25 családé ,- Ft között van. 16 család él havi ,- Ft közötti jövedelemből és 4 válaszadó nyilatkozta azt, hogy az egy főre jutó jövedelme ,- Ft között van. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett családok a szociális intézményrendszer szolgáltatásait veszik igénybe, feltétezhetjük, hogy a munkajövedelemmel rendelkezők jelentős része közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez a jövedelem csak a foglalkoztatási jogviszony ideje alatt jelent rendszeres bevételi forrást a családoknak, ezért középtávon túl ez a jövedelem - tervezhetetlensége miatt - már nem nyújt biztonságot. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A család eladósodottságát vizsgáló kérdésre 69 válaszadó nyilatkozta, hogy háztartásának nincs, 27 családnak van - feltételezhetően akár több szolgáltatónál is - tartozása. A szegénységben élő családok pénzügyi stabilitásának veszélyeztetésében a lakhatás biztonsága, illetve a lakhatással összefüggő költségek magas aránya különösen jelentős, ezért hangsúlyos szerepet kapnak azok az ismeretek és eszközök, amelyekkel a lakhatás biztonságának támogatására, a tulajdonviszonyok, a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéses viszonyok rendezésének képessége erősödik. A pénzügyi tudatosságra nevelést fontos lenne beemelni a közoktatásba, és megerősíteni a felnőtt oktatásban is. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása Adósságkezelési támogatás iránti kérelmek számának alakulása Év Beadott kérelmek száma Támogatott kérelmek száma Elutasított kérelmek száma Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról (a továbbiakban: települési adósságcsökkentési támogatás) 10

11 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete értelmében március 1-jétől nyújtható települési adósságcsökkentési támogatás a beadott kérelmek számának, valamint a támogatott kérelmek számának csökkenését eredményezte. A csökkenést az indokolta, hogy a szolgáltatók által leigazolt tartozás kérelmezőre eső részét a évtől a helyi rendelet 50 %-ban határozta meg. Az eladósodott háztartásoknak az adósságrendezés során egyszerre több dolgot kell kezelni. Az eladósodottság mögött sokszor információhiány, a helyzet rendezéséhez szükséges tudás és készségek és kompetenciák hiánya áll. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletének a, valamint a értelmében az adósságkezelési tanácsadás a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Központ) intézményi keretein belül működik. A tanfolyamon életvezetési, gazdasági, jogi, lakás-és háztartásgazdálkodási, pénzügyi ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. Az információnyújtással, ügyintézéssel, szociális esetkezeléssel párhuzamosan további kiemelt célfeladat a ruha - és élelmiszeradományok közvetítése. Az eladósodott háztartásoknak az adósságrendezés során egyszerre több dolgot kell kezelni. Az adósságkezelési tanácsadás folyamán, mint speciális segítő szolgáltatás figyelemmel kísérik az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, havonta legalább egy alkalommal személyes találkozást kezdeményeznek az együttműködésre kötelezett személlyel. A évben adósságkezelési tanácsadásban 28 egyén, család, a évben 34 egyén, család részesült. Az alábbi diagramon jól látszik, hogy gazdasági aktivitást tekintve a foglalkoztatottak vették igénybe legnagyobb számban a Központ szolgáltatásait, a munkanélküli és inaktív igénybe vevők aránya közel azonos. A foglalkoztatott kliensek nagy része közfoglalkoztatás keretein belül dolgozott. Békéscsabai igénybe vevők gazdasági aktivitása Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott 26% 7% 29% 38% 3% 13% Probléma típusa Életviteli Családi- kapcsolati Lelki- mentális Gyermeknevelési Anyagi Foglalkoztatással kapcsolatos Egészségkárosodás következménye Ügyintézéshez segítségkérés 8% 11% 4% 18% 6% 35% 2% 11

12 6 éves és fiatalabb férfi 6 éves és fiatalabb nő 7-13 éves férfi 7-13 éves nő éves férfi éves nő 6% éves férfi Nem és korcsoport szerinti megoszlás 12% 1% 1% 1% 1% 11% 4% 0% 0% éves nő 18% éves férfi 11% éves nő 13% 21% Forrás: Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A Központban működő adósságkezelési tanácsadást és szolgáltatást a nők és férfiak és éves korosztálya vette igénybe, de az igénybe vevők köréből kiemelkedik az ifjúsági és fiatal felnőtt nők éves korosztálya, valamint a 62 éves idősebb női generáció is. Azt, hogy a kliensek a gazdasági aktivitást tekintve melyik csoporthoz tartoznak, nagy részben meghatározzák a hozott problémák. A kliensek által hozott problémák jellemzően anyagi jellegűek voltak, majd ezt követte a lelki- mentális probléma, valamint ügyintézésben is sokan kértek segítséget. A kliensek sokszor kilátástalannak látják életüket, céljuk arra korlátozódik, hogy a napi megélhetésük biztosított legyen. A Központ az egyén, család jövedelmi helyzetének megfelelően folyamatos tájékoztatást nyújt az igényelhető önkormányzati támogatásokról, szükség esetén a kérelmek kitöltésében is segítik a rászorulót. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektetett a szociális biztonság megteremtésére, a sérülékeny társadalmi csoportok támogatására, amelynek keretében - több más szociálpolitikai ellátás mellett - a téli időszakban természetbeni juttatásként a rászoruló családoknak (környezettanulmányt követően) tűzifát biztosított a Központ együttműködésével. A helyi jogszabályban biztosított tűzifa támogatás az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: Év október március 31.-ig október március 31.-ig Támogatásban részesített háztartás száma Támogatás esetszáma Támogatás összege (Ft) október március 31.- ig ,- Ft ,- Ft ,- Ft

13 A évben a különösen hideg időjárásra tekintettel, kiemelt figyelmet fordítottunk a nehéz élethelyzetben élő családokra és egyedül élő személyekre. Az önkormányzati költségvetésből biztosított tűzifa támogatás mellett a város közigazgatási területén kitermelt faanyagot, annak kuglizása vagy konyhakészre történő hasogatása után a közfoglalkoztatás keretében szállítottuk az igénylő lakóhelyére. A szociális célú tűzifa biztosítására kérelemre vagy a szociális ellátórendszer intézményeiből érkezett jelzés alapján, környezettanulmány lefolytatását követően került sor. A városi fakitermelésből származó faanyagból - a 393 családból család összesen 580 mázsa tűzifát kapott. A rendkívüli hideg miatt a szociális tűzifa előirányzat felhasználása jelentősen meghaladta az előző év hasonló időszakában történt felhasználást. A következő fűtési szezonban erre az évre ,- Ft maradt a ,- Ft előirányzatból. Annak érdekében, hogy a rászoruló családoknak, egyéneknek a év végén is tudjon az önkormányzat tűzifát biztosítani a megmaradt költségvetési forrás mellett fontos minden olyan lehetőséget megragadni, amely tüzelésre alkalmas faanyaghoz juttatja az önkormányzatot. Ennek érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése döntött arról, hogy kérelmezi a Magyar Állam tulajdonában lévő a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közfoglalkoztatási programjai és egyéb útépítési feladati során kitermelt faanyag ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. Az önkormányzat az igényelt faanyagot szociális tűzifaként a legrászorultabb családok és egyedülálló lakosok szociális helyzetének javítása céljára használja fel. A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a település teherbíró képességétől függően a jogszabályok meghatározzák az állam által biztosított egyes szociális ellátási formák mellett azokat a helyi ellátási formákat és az azokra való jogosultság feltételeit, amelyek az arra rászorulók megélhetési gondjait csökkentik. A szociális ellátás biztosítását az önkormányzat az állampolgároknak önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek tagjaikért viselt felelősségét is figyelembe véve vállalja. A szociális biztonság megteremtése mellett minden esetben nagyon fontos a mentális támogatás, gondozás elérni azt, hogy a sérülékeny társadalmi csoportoknak is legyenek céljaik, nőjön önértékelésük, hogy a mindennapi életükben jobban tudjanak boldogulni, alakuljon és fejlődjön szociális készségük és kompetenciájuk. Mindehhez az egyik fontos út lehet a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatása. A szociális biztonsághoz Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi pályázatok megvalósításával is hozzájárul. Pályázatok: 1. TOP kódszámú pályázat keretében Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségben pályázati program keretében helyi foglalkoztatási együttműködések Békéscsaba Megyei Jogú Város területén és várostérségében (Békéscsabai járás) 2. TOP BC1; TOP kódszámú A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok pályázatok keretében a célcsoport anyagi helyzetének javítását szolgáló tevékenységek végzése. A munkahelyszerzés és munkahelyek megtartása érdekében munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű aktív korú személyek számára. Pénzügytudatos vásárlói felkészítés annak érdekében, hogy a jövedelmüket értelmesen, hatékonyan, költségtakarékosan tudják felhasználni. Fenntartható háztartások kialakítása annak érdekében, hogy a háztartásban fellelhető dolgokat újra hasznosítva tovább költségeket spórolhassanak 13

14 meg. Információs központ kialakítása, amely segíti a munkahelyhez jutást, támogatja a hátrányos helyzetű személyek problémamegoldását, ahol személyes tanácsadáshoz juthatnak. Az alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató képzések és szakmaképzések szervezésével munkapróbát lehetővé tévő programok megvalósításával. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje, a évben a HEP-ben meghatározottak szerint: - a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében életvezetési-, háztartás-gazdálkodási tanácsadással a tervezett célok elérése és fenntarthatósága június MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A felújításra szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tétele A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés megvalósításának határideje: Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások száma (25 db) Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 70 %-os csökkentése Lakások műszaki állapotának pontos meghatározása Munkacsoport felállítása, a szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, kivitelezés december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: Éves beszámolók, felújítási dokumentáció Bizottsági előterjesztések Határidő nem járt le Az intézkedési terv teljesült a határidő lejárta előtt Felújításra kerültek azok az ingatlanok, amelyek az intézkedési tervben meghatározásra kerültek Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata További önkormányzati bérlakások korszerűsítése, felújítása; Pályázat: TOP HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata június

15 Indokolás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 521 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Az önkormányzat a lakhatási gondokkal küzdő személyek és családok elhelyezését kiemelt feladatának tekinti. A gazdaságos és racionális lakásgazdálkodás érdekében fontos, hogy a különböző lakás-karbantartási, - felújítási munkálatok elvégzésére ütemezetten, a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. Az időben elvégzett beavatkozásokkal megakadályozható a lakás állagának további romlása. A lakott, bérlővel rendelkező lakások komfortja és használati értéke nőhet a felújítást követően. A megüresedett lakásokban végzett komplex felújítások révén a lakhatási nehézségekkel küzdők részére rövid időn belül beköltözhető ingatlanokat tudunk biztosítani. A városban jelenleg 175 db szociális lakásként bérbe adható ingatlan van. A bérleményre pályázók lakhatási viszonya nem rendezett, albérlőként, családtagként, szívességi lakáshasználóként élnek. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások felújítására közfoglalkoztatási program keretében intézményfelújító szakmai munkacsoportot állítottunk fel a évben. A gazdasági válság után indított közfoglalkoztatási programok fő célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a passzív ellátások folyósítása helyett a munkavállalás ösztönzése, az aktív foglalkoztatási eszközök, a munkaerőpiac rugalmasságának javítása, a munkaképes korú népesség aktivitásának elősegítése és fenntartása kapjon nagyobb hangsúlyt. Békéscsabán a közfoglalkoztatás megszervezése, az egyes programelemek, feladatok meghatározása a városfejlesztés céljaival és a lakosság részéről megjelenő szükségletekkel összhangban történik. A döntéshozók arra törekszenek, hogy a foglalkoztatottak olyan munkát végezzenek, amely a város fejlődését, az itt élő emberek életminőségének javítását szolgálja, mindamellett értéket teremt. Ez növeli a közfoglalkoztatásban résztvevők önértékelését, társadalmi hasznosságtudatát. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása A közfoglalkoztatási programok tervezésénél a gazdasági, társadalmi folyamatokat nem lehet figyelemen kívül hagyni. A HEP elkészítése óta a munkaerő-piaci helyezet tekintetében az országos folyamatokhoz hasonlóan Békéscsabán is jelentős változás történt. Békéscsabán a regisztrált munkanélküliek száma február hónapjában volt a legmagasabb (4 463 fő), amíg a legalacsonyabb 2016 decemberében (1.528 fő). A 2016 évi decemberi adatok szerint a fő munkavállalási korú 2 népességszám 3,62 relatív mutatóval 3 rendelkezett. A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,91 volt. (Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal) A települési munkaerő-piaci folyamatok természetesen a helyi közfoglalkoztatást is alapvetően befolyásolják, amelyen belül a pozitív változások a közfoglalkoztatásban résztvevők számának csökkenésében érzékelhetőek leginkább. Ugyanakkor az aktív munkaerőpiac elszívó hatása miatt mindinkább a munkaerőpiactól távolabb eső, alacsonyabb végzettségű, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező személyek maradnak az Önkormányzat közfoglalkoztatásában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási programja keretében az önkormányzati lakások felújítása alkalmával fő célfeladat, hogy a szakirányú végzettségű, szakmai munkába bevont személyek az értékteremtő munkavégzés során gyakorlatot, illetve munkatapasztalatot szerezzenek. Az intézményfelújító csapatban több szakma is képviselteti magát (festő-mázoló, burkoló, kőműves, asztalos), feladatuk elsődlegesen az önkormányzati 2 A munkavállalási korú népesség: a KSH népszámlálási, ill. népesség nyilvántartási adatai i állapot szerint. (15-64 éves férfiak és éves nők száma). 3 A relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. 15

16 bérlakások állagmegóvó karbantartása, felújítása. A felújítási munkák megvalósítása rugalmasan szervezhető, így a lakásigénylők várakozási ideje is lerövidülhet. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási programterve a lakásfelújítások és lakáskorszerűsítések vonatkozásában is egyaránt szolgál társadalmi és gazdasági célokat: a lakásokban végzett munka hozzájárul a város ingatlanjainak értékmegóvásához, támogatja a lakókörnyezet folyamatos megújítását, segíti a város fenntartható fejlődését. Mindezzel párhuzamosan gátolja a szlömösödés és szegregátumok kialakulását, továbbá a szakipari munkát végző közfoglalkoztatottaknak lehetőséget biztosít a szakmai tudásuk, gyakorlatuk megújításához, amely segítheti őket a nyílt munkaerőpiacra történő reintegrációban, és hosszú távon hozzájárulhat az álláskeresők aktív munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséhez. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály (önkormányzati bérlakás felújítás a Békéscsaba, Andrássy út 22. II. 3. szám alatt) A lakások felújítására a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) tesz javaslatot. Az elvégzendő munkát és költségtervezetét jelenleg a lakásügyekkel foglalkozó szakbizottság tárgyalja és dönt az engedélyezésről. A Vagyonkezelő végzi a felújítás során a szakmai koordinációt, a szükséges anyagok és eszközök biztosítását. Önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítása, korszerűsítése Békéscsabán Év Lakások száma Felújításra, korszerűsítésre fordított összeg ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály Az önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítása, korszerűsítése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi pályázat megvalósítását tervezi. Pályázat: TOP kódszámú Megyei jogú városok leromlott városi területeinek rehabilitációja pályázati program keretében a szegregátum és a szegregációval veszélyeztetett területek hátrányainak kompenzálásaként Békéscsabán a Franklin utcai 40 bérlakás korszerűsítésére, az ellátások elérhetőségének javítására kerékpárforgalmi létesítmények, közösségi ház, közösségi terek kialakítására kerül sor. 16

17 A HEP átfogó felülvizsgálata kapcsán a június 2-án megtartott HEP- Fórum ülésén elhangzottak alapján a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a HEP végrehajtása során az alábbiak érvényesülését tartjuk fontosnak: - a fogyatékossággal élő romák közszolgáltatásokhoz való hatékony és minőségi hozzáférésének biztosítása, - a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek képzése, átképzése, vállalkozóvá válása mind ehhez iránymutatás, információátadás a források (pályázati lehetőségek) elérésével, munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározottak szerint: - a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a felújításra, korszerűsítésre szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tételével a tervezett célok elérése és fenntarthatósága vonatkozásában június A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Megvalósítási határidő: december 31. Veszélyeztetettség csökkentése a gyermekek körében Magas a veszélyeztetett kiskorúak száma A veszélyeztetettségi arányok 3 %-os csökkentése Kapcsolatfelvétel az érintett segítő szervezetekkel, társhatóságokkal Cselekvési terv végrehajtása Probléma kezelése a szociális munka eszközeivel A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Éves szakmai beszámolók Éves beszámolók a jelzőrendszer részvevőitől Statisztikai adatszolgáltatások Határidő nem járt le Rendelkezésre álló statisztikai adatok információk feldolgozásra kerültek Felvilágosítás, ismeretterjesztés, tanácsadás és tájékoztatás, amelyek segítségével csökkenthető a veszélyeztetett gyermekek száma Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az IT jelenlegi állapota és eredménye: A Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Intézkedési Terve a gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozóan összhangban a Békés Megyei Gyermekvédelmi Partnerségi Protokoll alapelveivel 17

18 HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata június 30. Indokolás: A veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Egy gyermek egyszerre több okból kifolyólag is lehet veszélyeztetett. A veszélyeztetettség megállapításánál nem feltétlenül szempont a szülő iskolai végzettsége, illetve az a tény sem, hogy a gyermek részesül-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül-e. A védelembe vett gyermek sem lesz veszélyeztetett, amennyiben a védelembe vételi eljárás fel tudja azonnal oldani a veszélyeztetettség forrását. A veszélyeztetettség oka négy főcsoportra osztható: - Környezeti főcsoport: a gyermek közvetlen környezete az irányadó, amely hatással lehet a gyermek életére, konkrétan veszélyezteti őt. - Magatartási főcsoport: az érintett kiskorú magatartása, viselkedése. - Egészségi főcsoport: a gyermek egészségi problémája, tanulási nehézsége. - Anyagi főcsoport: az anyagi gond egyértelműen a jövedelmek hiányából származik évben a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 108 volt, évben pedig 144 fő. A veszélyeztetett gyermek száma a vizsgált időszakban 33%-os növekedést mutat. Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2013-ban 47%, 2014-ben 51 % tartozott a környezeti főcsoportba. Mindkét évben a gyermek családon belüli bántalmazása volt a leggyakoribb veszélyeztetettségi ok, ezt követi a gyermek elhanyagolása, és a családi konfliktus. A veszélyeztetett gyermekek 31 %-a tartozott a magatartási főcsoportba 2013-ban és 27%-a 2014-ben. A leggyakoribb ok 2013-ban a tankötelezettség elmulasztása, az aszociális/antiszociális viselkedés, illetve a csavargás volt ban a gyermekintézményben való beilleszkedési nehézséggel küzdött az érintett gyermeke több mint 50%-a. Az egészségi főcsoportba 4-4 fő tartozott mindkét vizsgált évben. 3-3 gyermeknél magatartásvagy tanulási zavar szerepel fő okként megjelölve, és 1-1 esetben a fogyatékosság. A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak 18 %-a tartozott az anyagi főcsoporthoz 2013-évben, és 19%-a évben, ami 19, illetve 27 családot érintett. Gyermekvédelmi alapellátásban részesült gyermekek száma Békéscsabán évben 777 gyermek évben 747 gyermek Védelembe vett gyermekek száma Békéscsabán évben 68 gyermek évben 64 gyermek Kapcsolattartás átmeneti nevelésben lévő gyermekek szüleivel Békéscsabán évben 72 gyermek évben 79 gyermek 18

19 Forrás: Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A megtett intézkedések a veszélyeztetettség vonatkozásában sokrétűek, jellemzően a felmerülő problémára adekvátak. A fennálló veszélyeztetettségi tényező mértékétől függően a szakemberek együttműködnek a jelzőrendszer tagjaival, esetkonferenciát, szakmaközi megbeszélés tartanak. Eszközeik a segítő beszélgetés, pszichológiai vagy jogi segítségnyújtás, esetmegbeszélés keretén belül gyermekpszichiáter szakemberrel történő konzultáció, életvezetési tanácsadás, mediáció, családkonzultáció, krízistámogatás, átmeneti gondozás megajánlása (családok, vagy gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat), utcailakótelepi szociális munka, kórházi szociális munka, valamint más szakemberhez, civil szervezetekhez való irányítás, települési támogatások igényléséhez információ nyújtás, hivatalos ügyek intézésében segítség nyújtás, ezenkívül a Családvédelmi Koordinációért Felelős Szervnek való jelzés, védelembe vétel, illetve más gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása: A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele és a célzottabb szolgáltatásnyújtás érdekében az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) több ponton változtatta meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) normaszövegét. A módosítások egy része augusztus 1-jétől hatályos, a nagyobb változást hozó módosítások azonban csak január 1-jén, vagy még később január 1-jén léptek, illetve január 1-jén lépnek hatályba. A központi jogszabályok legfontosabb változásai: A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrálása, család és gyermekjóléti szolgálatok és központok kialakításával kapcsolatos változások. - A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrálása okán január 1. napjától a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan - egy szervezeti és szakmai egységben - működhet. - Módosult a feladat-ellátási kötelezettség szabálya, amely szerint a polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles család és gyermekjóléti szolgálatot működtetni. - A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles család és gyermekjóléti központot működtetni, a járásszékhely településen működő központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. Általánosságban az új feladatmegosztás a következők szerint alakul: - a települési önkormányzat feladatkörében marad a lakóhely szintű minimumszolgáltatások, általános segítő feladatok biztosítása. - a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységek, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása a járásszékhelyek települési önkormányzataihoz kerül. A járásszékhely településen működő szolgáltató illetékességi területe a hatósági feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a speciális szolgáltatások vonatkozásában kiterjed a járást alkotó települések lakosságára. 19

20 Forrás: Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma évben jelentősen növekedett a korábbi évekhez képest. A főcsoportok tekintetében a legtöbb gyermek környezeti főcsoportba tartozó problémák miatt lett veszélyeztetett, amelyek hátterében leggyakrabban nevelési probléma áll, a szülők életvitele, a gyermek fizikai-lelki elhanyagolása. A magatartási főcsoportban leggyakrabban a tankötelezettség elmulasztása jelenti a problémát, de jelentős számú az aszociális/antiszociális viselkedés és a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség is ban 25 gyermek szerepelt az egészségügyi főcsoportban, 85%-uk magatartás- vagy tanulási zavar miatt. Az anyagi főcsoportban nyilvántartott gyermekek száma csökkent a korábbi évekhez képest. Gyermekvédelmi alapellátásban részesült gyermekek száma Békéscsabán A évben 604 gyermek A évben 298 gyermek Védelembe vett gyermekek száma Békéscsabán A évben 44 gyermek A évben 57 gyermek Kapcsolattartás átmeneti nevelésben lévő gyermekek szüleivel Békéscsabán A évben 66 gyermek A évben 60 gyermek Forrás: Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az észlelő-és jelzőrendszer működésének a biztosítása. Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése az egyik legfontosabb eszköz a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. A hatékony munka érdekében rendszeresen szervezett esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések alkalmasak a családdal végzett munka értékelésére, a későbbi feladatok megtervezésére. A Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ a jelzőrendszeri tagok bevonásával elkészítette az Intézkedési tervet, amelynek célja a jelzőrendszerrel való kapcsolattartás megerősítése, valamint az ismeretterjesztés a veszélyeztető helyzetek elhárítására. Az Intézkedési terv főbb irányai az alábbiak: - szorosabb kapcsolattartás, - visszajelzések küldése 15 napos határidővel, - esetkezelésben történt változásokról tájékoztatás, - tájékoztató előadások tartása (pszichológia, konfliktuskezelés, adósságrendezés témakörökben), - csoportszervezés kamaszok részére, - prevenciós programok szervezése (mese csoport, kézműves csoport, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények). A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében cél a veszélyeztető helyzetek gyors és adekvát megoldása, a gyermekjóléti szolgáltatások hatékonyságának maximalizálása Békéscsabán. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata jövőre vonatkozóan az alábbi célkitűzések mentén kívánja a gyermekvédelmi feladatait szervezni: 20

21 - az ellátórendszer lakossági igények felmérésén alapuló átgondolása, fejlesztése (pl. a bölcsődei ellátásfejlesztés az egyes városrészekről érkező igények figyelembe vételével), - a pénzbeli és természetbeni támogatások fejlesztése a veszélyeztetett, rászoruló nehéz helyzetben lévő családok és gyermekek szükségletei alapján, - jövőbeli prevenciós elképzelések megfogalmazása, - hatékonyság és racionalitás erősítése az ellátórendszer működtetésében (a természetbeni ellátások preferálása), - pályázati források megragadása, - a szünidei gyermekétkeztetés tekintetében cél, hogy a központi költségvetésből lehívható vissza nem térítendő támogatás mellett az önkormányzat továbbra is támogassa az arra rászoruló gyermekek nyári szünidei étkezését, - a védőoltás támogatások fejlesztésének, bővítésének áttekintése, - CSÉN (Családi Életre Nevelés) - program támogatása. A gyermekek veszélyeztetettségének csökkentését szolgálja a májusában elkészült Békés Megyei Gyermekvédelmi Partnerségi Protokoll (a továbbiakban: Partnerségi Protokoll). A Partnerségi Protokoll célja, hogy a jelzőrendszeri tagok feladatának, szerepének, jogszabályi környezetének rendszerszintű áttekintésével, a vonatkozó szakmai ajánlások és útmutatók mentén teljes képet nyújtson valamennyi jelzőrendszeri tag számára, illetve segítséget adjon a jelzés megtételének módjában. A Partnerségi Protokoll kiemelt feladata továbbá egy olyan eljárásrend lefektetése, amely a gyermeket érintő, azonnali intézkedést igénylő súlyos veszélyeztetés felmerülése esetén segíti a gyámhatóság feladatellátását, illetve meghatározza és összehangolja a gyámhatóság és a jelzőrendszer együttműködésének pontjait. A következetes felvilágosító és ismeretterjesztő munkának és jogszabályi változásának is köszönhető, hogy össztársadalmi szinten nőtt a probléma iránti érzékenység és a korábbinál több gyermek és családja került a szakemberek látókörébe. A HEP-IT , valamint HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározottak szerint a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő fenntartása június 30. napjáig A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés megvalósításának határideje: Tartósan beteg gyermekek számának csökkentése A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 5 %-a tartósan beteg Csökkenjen a tartósan beteg gyermekek száma Egészségmegőrző, egészségfejlesztő és egészséges életmódra nevelő program Szükségletekre alapozott egészségfejlesztési program június

22 Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Kérdőíves felmérés Statisztikai adatszolgáltatások Határidő nem járt le 601 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozása Egészségmegőrző, egészségfejlesztő és egészséges életmódra nevelő program és szükségletekre alapozott egészségfejlesztési program szervezése Folyamatos tanácsadás és tájékoztatás, amelyek segítségével csökkenthető a veszélyeztetett gyermekek száma Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata infrastrukturális fejlesztések, egészségfejlesztés, folyamatos tanácsadás és tájékoztatás Pályázatok: TOP BC1; TOP ; TOP BC1; TOP ; június 30. Indokolás: március-decemberben zajló vizsgálat 426 fő részvételével, az Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőív alkalmazásával történt. A kérdőívben a szokásos depresszív tünetek feltérképezése mellett a szorongásos tünetek explorációja is helyet kapott és a szuicid veszélyre is rákérdez. A kérdőív az eltelt egy hét hangulati állapotának mérésére irányul. A nemzetközi validálások alapján a kérdőív az antepartum szakban 7-13 pont felett jelez major depressziót, míg a postpartum periódusban pont felett. Kutatások igazolják, hogy a nők 33,3%-át érinti élete során különböző mértékű hangulatzavar, amelynek legérzékenyebb időszaka a reprodukciós évekre tehető. A perinatális (szülés körüli) időszakban bekövetkező fizikai és hormonális hatások pszichés státuszváltozást vonnak maguk után. 1. trimeszter 2. trimeszter 3. trimeszter Postpartum szak Összesen Kitöltött EPDS db EPDS pontátlag 3,96 3,67 3,48 4,05 Kóros EPDS db Kóros EPDS % 9,70% 12,40% 8,60% 14,90% 10,80% Forrás: Szegedi Tudomány Egyetem és a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény Védőnői Szolgálat A postpartum (szülést követő) időszakban megjelenő fiziológiai változások hatással vannak a szerotonintermelésre is, amely előidézője lehet a hangulati állapot megváltozásának. A terhesség három trimeszterében a hangulati változások különböző mértékben lehetnek jelen. A depresszió csaknem kétszer akkora eséllyel vezethet koraszüléshez, mint a nem depressziós terhesek esetében. Az alacsonyabb születési súly is lehet a depresszió következménye, amelyről többek között azt is kimutatták, hogy a felnőtt korban kialakuló cardiovasculáris betegségekkel hozható összefüggésbe. Azoknál a gyerekeknél, ahol az anya a terhesség alatt, vagy a gyermekágyi időszakban hangulatzavarokkal küzdött, alacsonyabb pontszámot találtak 22

23 a kognitív tesztekben, valamint a gyermek kreatív játékára is negatív hatással van. Gyakoribbak lesznek az alvási és az evési zavarok is a depressziós anyák gyermekeinél. A szorongásos kórképek (pánikbetegség, fóbiák) csaknem mindegyike gyakran társul egyéb perinatális pszichopatológiákhoz. Mindhárom trimeszterben jelentősen befolyásolja a terhes hangulatát az őt körülvevő szociális környezet. A család szupportív viszonyulása, az apa támogató odafordulása a születendő család felé, a mikro- és makromiliő elfogadó attitűdje nagyon fontos védőfaktor a perinatális hangulatváltozások ellen. A gravidák és családjuk részére nyújtott folyamatos tanácsadással és tájékoztatással egészségügyi felvilágosítással csökkenthető a tartósan beteg gyermekek száma. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása Bölcsődei intézményi térítési díj megfizetése alól mentesülők jogcímenkénti megoszlása RGYK 3 vagy több gyermekes család2 Tartósan beteg jövedelem alapján Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A bölcsődei intézményi térítési díj fizetése alól mentesülők száma minden évben kimutatásra kerül. A évtől jelentősen csökkent a tartós betegség okán mentességben részesülők száma. A évi, valamint a évi adatsor kiegészítésre került, ugyanis szeptember 1-jétől a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet értelmében a jövedelemalapú kedvezmény igénybevételére nyílt lehetőség, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 %-át. A évben a bölcsődébe beíratott gyermekek 78 %-a ingyenes ellátásban részesült. A tartósan beteg gyermekek számának csökkentése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségfejlesztési Programjaiban az alábbiak szerint fogalmazódtak meg a gyermekek egészségfejlesztésének alappillérei: egészségfejlesztési programok szervezése a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszerének működtetése (iskolai egészségnapok, iskolai egészséghét), esélyegyenlőség az egészségért (preventív egészségfejlesztő programok és szűrővizsgálatok kiterjesztése a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére), egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein, az egészséges táplálkozás és aktív testmozgás elterjesztése; a mentális betegségek visszaszorítása, a mozgásszervi megbetegedések csökkentése; Környezet-egészségügyi Program népszerűsítése az oktatási-nevelési intézményekben. 23

24 A betegségmegelőzés, egészségmegőrzés és az egészségügyi alapellátás fejlesztése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számos pályázatot nyújtott be, amelyek megvalósítása folyamatban van. Pályázatok: 1. TOP BC1 kódszámú pályázat keretében Egészségügyi alapellátás infrasrtukturális fejlesztése pályázati program az Erzsébethelyi (Jaminai) városrész egészségügyi alapellátás komplex fejlesztése) az egészségügyi alapellátó-rendszer szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza elsősorban Békéscsaba-Erzsébethely városrész lakosságának. A projekttel egy olyan egészségügyi komplexum jön létre, ahol egy helyen összpontosul Békéscsaba-Erzsébethely városrész jelentős területének felnőtt, gyermek háziorvosi, fogászati, valamint védőnői ellátása. 2. TOP kódszámú pályázat keretében új Védőnői Centrum kialakítása az egészségügyi alapellátás komplex fejlesztéséhez járul hozzá. A Békéscsaba, Dedinszky u. 14. szám alatti ingatlan infrastrukturális fejlesztése a védőnői tanácsadás és szolgáltatás minőségi biztosításának érdekében 3db tanácsadó helyiség, 1 db kenetvételi helyiség, 1db multifunkcionális terem, munkaszobák, teakonyha, váró, parkoló, biciklitároló kerül kialakításra. 3. TOP ; TOP kódszámú pályázatok keretében A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok címmel a szociális városrehabilitáció akcióterületén élők számára programok megvalósítására kerül sor. A komplex programsorozat egészségfejlesztési alapelemei az alábbiak. - Az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése. - A családok jelentőségét bemutató rendezvény. - Szülői klub. - Fenntartható háztartások kialakítása. - Családi Életre Nevelés. - Szemléletformáló előadások BIO témában. - Családkonzultáció családterápia. - A fiatalok lelki egészségének megőrzése. - Családi napok szervezése bölcsődékben. - Sportnap. - Egészségnap általános iskolások számára. - Szűrővizsgálatok és életmód-tanácsadás. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározottak szerint: - a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a tartósan beteg gyermekek számának csökkentésével a tervezett célok elérése és fenntartása június A NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél Szociális védőháló megismertetése a veszélyeztetett családokkal Sok esetben nem válik ismertté a családon belüli erőszak A veszélyeztetett családok éljenek a jelzőrendszer és 24

25 Az intézkedés tartalma Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: a szociális védőháló adta lehetőségekkel Tájékoztató anyag írott és elektronikus formában történő megjelenítése december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Statisztikai adatok Határidő nem járt le Tájékoztató anyag készítése Eredmény: Szóróanyag készítése Tájékoztató anyag készítése Módosítási javaslat: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata Indokolás: Tájékoztató kiadvány szerkesztése és megjelentetése: PONT NEM TABU A KAPCSOLATI ERŐSZAK címmel június 30. A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát tud gyakorolni. A családon belüli erőszak kifejezés mellett használatos a kapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható az is, ha harmadik személy követi el család egy tagja ellen, - csupán a családban betöltött szerepe mellett. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a családi vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig. A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén január 1. és december 31. és január 1. és december 31. közötti időszakban a 32/2007. (OT.26.) ORFK utasításában foglalt, a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények közül az alábbiak vonatkozásában indult eljárás: 25

26 Bűncselekmények megnevezése évi esetek száma évi esetek száma Könnyű testi sértés Súlyos testi sértés 5 4 Kiskorú veszélyeztetés 7 13 Tartás elmulasztás Erőszakos közösülés 1 1 (szexuális kényszerítés) Zaklatás Lopás 2 - Rongálás 2 - Magánlaksértés 3 4 Személyi szabadság megsértése 1 - Garázdaság 1 1 Önbíráskodás 1 - Becsületsértés - 1 Forrás: Békéscsabai Rendőrkapitányság Családon belüli erőszakot elkövetők nem szerinti megosztása Békéscsabán évben évben Fiatalkorú nő: - Fiatalkorú férfi: - Fiatalkorú nő: 1 fő Fiatalkorú férfi: - Felnőtt nő: 6 fő Felnőtt férfi: 57 fő Felnőtt nő: 9 fő Felnőtt férfi: 66 fő Összes elkövető száma: 63 fő Összes elkövető száma: 76 fő Családon belüli erőszak áldozatainak nem szerinti megoszlása Békéscsabán Felnőtt nő: 46 fő Felnőtt nő: 47 fő Forrás: Békéscsabai Rendőrkapitányság A családon belüli erőszak áldozatai mindkét vizsgált évben kizárólag nők voltak. A két évben nagyságrendileg hasonló esetszám fordult elő évben 46 fő felnőtt, bántalmazott nő bántalmazásnak a leggyakoribb oka tartás elmulasztás és a zaklatás volt évben 47 felnőtt nőt bántalmaztak, a bántalmazásnak a leggyakoribb oka könnyű-, és súlyos testi sértés és zaklatás volt. A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi problémára, amely nem rá tartozik. Sok esetben a bántalmazó maga is bántalmazott volt gyerekkorában, és konfliktuskezelésre, krízishelyzetek megoldására nem ismer más stratégiát, mint a bántalmazást. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása: A társadalomkutatók ma már egyértelműen a kapcsolati erőszak kifejezéssel foglalják össze a családon belüli, valamint a párkapcsolati erőszak különböző eseteit. A szóbeli (verbális) erőszak, a lelki erőszak, a testi (fizikai) erőszak, a szexuális erőszak, a gazdasági erőszak a további speciális helyzetekkel és formákkal (pl. fenyegető zaklatás, kényszerláthatás, gyermekbántalmazás, nők elleni erőszak, szülő- és idősbántalmazás, fogyatékkal élő családtag bántalmazása, házasságon belüli szexuális erőszak) együtt jelenti a kapcsolati erőszakot. A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén január 1. és december 31. és január 1. és december 31. közötti időszakban a 32/2007. (OT.26.) ORFK utasításában foglalt, a kapcsolati erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények közül az alábbiak vonatkozásában indult eljárás. 26

27 Bűncselekmények megnevezése évi esetek száma évi esetek száma Könnyű testi sértés Súlyos testi sértés 6 4 Kiskorú veszélyeztetés 6 8 Tartás elmulasztás Erőszakos közösülés 1 - Zaklatás 17 8 Lopás - - Rongálás - - Magánlaksértés - 2 Személyi szabadság megsértése 1 - Garázdaság - 1 Önbíráskodás - - Becsületsértés - - Forrás: Békéscsabai Rendőrkapitányság A kapcsolati erőszakot elkövetők nem és kor szerinti megosztása Békéscsabán évben évben Fiatalkorú nő: - Fiatalkorú férfi: - Fiatalkorú nő: - Fiatalkorú férfi: - Felnőtt nő: 12 fő Felnőtt férfi: 78 fő Felnőtt nő: 11 fő Felnőtt férfi: 45 fő 60 év feletti nő: - 60 év feletti férfi: 2 fő 60 év feletti nő:- 60 év feletti férfi: - Elkövetők száma összesen: 92 fő Elkövetők száma összesen: 56 fő A kapcsolati erőszak áldozatainak nem és kor szerinti megoszlása Békéscsabán Gyermekkorú nő: 5 fő Gyermekkorú nő: 5 fő Fiatalkorú nő: - Fiatalkorú nő: 1 fő Felnőtt nő: 65 fő Felnőtt nő: 34 fő 60 év feletti nő: 6 fő 60 év feletti nő:1fő Gyermekkorú férfi: 3 fő Gyermekkorú férfi: 2 fő Fiatalkorú férfi: 2 fő Fiatalkorú férfi: - Felnőtt férfi: 11 fő Felnőtt férfi: 1 fő 60 év feletti férfi: - 60 év feletti férfi: 12 fő Áldozatok száma összesen: 92 fő Áldozatok száma összesen: 56 fő Forrás: Békéscsabai Rendőrkapitányság A kapcsolati erőszak áldozatainak nem és kor szerinti megoszlását bemutató táblázatból látható, hogy az áldozatok száma csökkent az elmúlt évben. Ugyanakkor valamennyi vizsgált évben a legtöbb kapcsolati erőszak áldozatai nők voltak. A évben a bántalmazott felnőtt nők száma 65 fő, a évben 34 fő volt. A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetőzést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. (Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, ENSZ 1993) Mindkét évben követtek el gyermekkorúak ellen erőszakot, 2015-ban 8, 2016-ban 7 esetben. A 60 év felettiek ellen elkövetett erőszakos esetek száma 2015-ben 6, 2016-ban 13 volt. A bántalmazásnak a leggyakoribb esetei: tartás elmulasztás, zaklatás, könnyű-, és súlyos testi sértés. Célunk az, hogy össztársadalmi szinten nőjön a probléma iránti érzékenység és az erőszakot elszenvedettek minél nagyon számban jelezzék a bántalmazás tényét, és a lehető legszélesebb kör számára legyen ismert, hogy hova lehet fordulni probléma esetén segítségért. A tájékoztatás érdekében kiadványt készítettünk, (lásd melléklet) amely bemutatja az erőszak 27

28 típusait, információt nyújt, hogy mi a teendő erőszak észlelése, illetve elszenvedése esetén és tartalmazza a békéscsabai, valamint országos jelzőrendszerben közreműködő intézmények, hivatalok elérhetőségeit. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározott: intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a veszélyeztetett családok felé a szociális védőháló megismertetésével a tervezett célok elérése és fenntarthatósága vonatkozásában június A NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés megvalósításának határideje: Nők visszatérésének segítése a munka világába Korlátozott a gyermekek napközbeni ellátása Férőhelyfejlesztés A célcsoport kérdőíves felmérése Szakmai műhelymunka Akcióterv készítése decembert 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítás: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: Kérdőív Megvalósult férőhelyfejlesztés ITP Határidő nem járt le Kérdőív elemzése elkészült Bölcsődei férőhelyszám nőtt További férőhelyszám növekedést támogató programtervezet készült (ITP) Kérdőív elemzése Férőhelyek bővítésének megvalósítása Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Családbarát munkába állást segítő közszolgáltatások fejlesztése (Lenkey Utcai Óvoda) TOP BC1 Bölcsődei férőhelyszám növelése TOP kódszámú pályázati program keretében HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata június

29 Indokolás: Az utóbbi években több olyan központi jogszabály készült, amely a kisgyermeket nevelő szülők szülés utáni, a gyermek 3 éves kora előtti munkaerőpiacra történői visszatérését támogatja. Az új rendelkezések bevezetését népesedéspolitikai, társadalmi és gazdasági okok is indokolják. Az új jogszabályok hatályba lépését követően megnövekedett az igény a 3 év alatt gyermekek napközbeni elhelyezése iránt. A bölcsődék a családban élő gyermekek életkorának és egészségi állapotának megfelelő gondozást nevelést, korai fejlesztést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosítanak azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük, szociális helyzetük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődékben gondozónevelő munka folyik, amely tartalmazza azokat a nevelési, gondozási feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, a közösségi életre való felkészítését és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A szolgáltató intézmények az alapellátás keretében végzik tevékenységüket. Ahhoz, hogy a családok élni tudjanak az új lehetőségekkel, meg kell teremteni a három év alatti gyermekek napközbeni felügyeletének biztosításának lehetőségét. Ennek megvalósulását jogszabályi változások és pályázati lehetőségek is támogatták. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 23.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) módosítása lehetővé tette, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 101/2010. (II. 18.) számú határozatában valamennyi önkormányzati fenntartású bölcsőde férőhelyszámát módosítsa összesen 34 férőhellyel évben a DAOP-4.1.3/B-11 kódszámú, A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán projekt kapcsán a bölcsődei férőhelyek száma összesen 40 férőhellyel bővült. A Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény a Védőnői Szolgálat közreműködésével kérdőíves felmérést készített a békéscsabai lakosság körében a bölcsődei férőhelyek iránti igények felmérésének céljából. A kérdőívben - amelyet 145 család töltött ki - a megkérdezettek 58 %-a nyilatkozott úgy, hogy igénybe venné a bölcsődei nevelést, gondozást, hogy munkát vállalhasson, vagy mert fontosnak tartja, hogy gyermeke már ebben a korban egy közösség tagja legyen. Forrás: Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 29

30 2014. évben az NM rendelet újabb módosítása szerint, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - az NM rendeletben meghatározott kivétellel - legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Így a két évet betöltött gyermekeket nevelő csoportok férőhelyszáma 12-ről 14 férőhelyre emelkedett. A jogszabályváltozás alapján az önkormányzati fenntartású bölcsődék férőhelyeinek a száma 260-ra emelkedett. A vállalkozásban működtetett MIVA Bölcsi 42 férőhelyen fogadja a gyermekeket. A kapacitáshiány kezelésére a jövőben megvalósítani kívánt bölcsődei komplex fejlesztés (hálózatos kulcsprojekt) keretében elsődlegesen a bölcsődei férőhelyek számának növelése a cél. A fejlesztések megvalósulása érdekében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz illeszkedő fejlesztési részdokumentumot (Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0, a továbbiakban: ITP) 2015 májusában fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása: A bölcsődei férőhelyszámok az elmúlt évtizedekben szinte évről-évre változtak. A férőhelyszám növelése, a jelentkező szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében több fejlesztés is történt az elmúlt években. Bölcsődei összesített férőhelyszámok változásának bemutatása Békéscsabán Év: Férőhely: Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A kisgyermeket nevelő szülők munkába állását segítheti a Gyvt január 1. napjától érvényes változása, amelyben a jogalkotó három új bölcsődei ellátási formát (mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) vezetett be. A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a Gyvt. 43. szerinti bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít. A bölcsődei férőhelyek további növelése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 81/2017. (II. 23.) közgy. határozatában jóváhagyta, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat pályázatot nyújtson be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kódszámú Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése tárgyú pályázati felhívásra. Két bölcsőde fejlesztésére a pályázat révén összesen 180 millió forint fordítható. 30

31 A fejlesztésben érintett intézmények: 1. Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 3. sz. Bölcsőde (Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) Fejlesztési program: A meglévő 132 férőhelyes bölcsőde épületben 2 új bölcsődei csoport kialakítása összesen 24 bölcsődei férőhely létrehozása. A bölcsődei csoportszobákhoz kapcsolódó átadó, mosdó, tornaszoba és sószoba kialakítása. A 10 férőhelyes játszóház új épületrészben való elhelyezése. 2. MIVA Bölcsőde, (Békéscsaba, Pataky László u. 2. ) Fejlesztési program: A meglévő 42 férőhelyes bölcsőde épületének részleges felújítása, az épülethez hozzáépítés által 1 új csoportszoba kialakítása, 12 férőhely létrehozása. A bölcsődei csoportszoba a hozzátartozó kiszolgáló helyiségek kialakítása. Bölcsődei férőhelyszám változás telephelyenként Békéscsabán Intézmény neve, címe: Jelenleg működő férőhelyek száma (2017. év) Fejlesztéssel növelt férőhelyek száma: (2018. év) Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 3. sz. Bölcsőde Békéscsaba, Wlassics sétány fő +10 férőhelyes Játszóház fő +10 férőhelyes Játszóház Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 6. sz. Bölcsőde Békéscsaba, Szigligeti utca fő 50 fő Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény 8. sz. Bölcsőde Békéscsaba, Pásztor utca fő 78 fő MIVA Bölcsőde Békéscsaba, Pataky László utca fő 58 fő Összesen: 302 fő 338 fő A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kódszámú Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése tárgyú pályázati felhívásra bölcsődei férőhelyfejlesztés várható hatásai: - A városi szinten 36 létesítendő bölcsődei férőhely révén az intézménybe jelentkezők hamarabb, a család egyéni szükségletéhez igazított időpontban írathatják be gyermekeiket. - A kisgyermekes családok jó minőségű, színvonalas, elérhető szolgáltatáshoz jutnak. - A fejlesztés támogatja a nők munkavállalási lehetőségét. A HEP-IT átfogó felülvizsgálatához kapcsolódóan június 2-án megtartott a HEP-Fórum soros ülésén elhangzottak alapján a nők esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja a Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házat működtető Egyensúly AE Egyesület partnerségben benyújtásra kerülő a Nők a családban és a munkahelyen (standard) EFOP kódszámú pályázata. A program között valósul meg, de fenntartható lesz a finanszírozást követően is. A helyi Nő-Köz-Pont feladata, célja az, hogy a térségben élő nők családi, társadalmi és munkaerő-piaci szerepeinek összeegyeztetését, a nők foglalkoztathatóságát, atipikus munkavégzését segítsék, könnyítsék meg közvetlen és közvetett segítségnyújtással, a munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködés elősegítésével, a család és munka összeegyeztethetőségének javításával. A program a nők helyzetének javításán keresztül a családok működését célozza, így a tevékenységek során a

32 nők elérése során az egész család (apák, gyermekek, idősebb generáció/nagyszülők) bevonása fontos értéknövelő szempont. A Nő-Köz-Pontok feladata olyan helyi hálózat létrehozása, amely beazonosítja, nyilvántartja, közvetíti a nők és a hozzájuk kapcsolható családi környezet számára a térségben elérhető szolgáltatásokat. A megvalósítás során az információk áramlását, a szolgáltatások elérhetőségét, biztosítását kell előtérbe helyezni. A programban megfogalmazott részcélok: - A nők atipikus foglalkoztathatóságának javítása, különös tekintettel a helyben beazonosítható hiányszakmákra. - A munkáltatók és a munkavállalók helyi szintű együttműködésének javítása a család és a munka összeegyeztethetőségének érdekében. - A magánélet és a munka összehangolását segítő támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és a velük együttműködő közösségek működési feltételeinek megteremtése helyben. - Atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése, elterjesztése a részmunkán és a távmunkán kívül az önfoglalkoztatás, a bedolgozás, az egyszerűsített vagy alkalmi munka, a job sharing és a munkaerő-kölcsönzés formák, az új típusú munkaidő modellek népszerűsítésével és a bevezetés lehetőségének ismertté tételével mind a munkavállalók, mind a munkaadók körében. - A nőkkel szembeni társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása helyi szemléletformáló eszközökkel. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározott: intézkedés a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a nőknek a munka világába történő visszatérésének segítésével a tervezett célok elérése és fenntarthatósága vonatkozásában június AZ IDŐSEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Alacsony a nappali ellátást igénybe vevő időskorúak száma Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: A klubok kihasználtságának 10 %-kal történő növelése Tájékoztató anyagok készítése és megfelelő programok biztosítása december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Beszámolók Statisztikai adatszolgáltatások Határidő nem járt le 126 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra Eredmény: Nyilvánosságot erősítő szakmai koncepció felállítása az érintett célcsoport elérése érdekében 32

33 Módosítási javaslat: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Kérdőíves felmérés A nappali ellátás, idősek klubja korszerűsítése TOP kódszámú pályázati program keretében HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata június 30. Indokolás: A nyugdíjkorhatár elérése, az aktív munkaerőpiacról való kivonulást követően a hétköznapi kapcsolatok meggyengülése, a megmaradt ismerősökkel fenntartható kapcsolat egyre nehézkesebbé válása, a gyermekek és/vagy unokák kirepülése a családi fészekből, sőt a társadalmi, technikai változások egyre dinamikusabb hatása, amelyekhez a korosodó ember nehezebben tud alkalmazkodni mind-mind az elmagányosodás irányába hathatnak. Ahhoz, hogy az öregedést eredményként vagy lehetőségként - és nem fenyegetésként - lehessen megélni, erre az életszakaszra is tudatosan készülni kell. Az aktív időskor lehetőséget ad a mostani és a jövőbeni idősebb embereknek arra, hogy: továbbra is tevékeny szerepet tölthessenek be a társadalomban, tudásukat továbbadják, egészséges, boldog és teljes életet élhessenek. A tevékeny öregkor nagyon fontos a nemzedékek közötti szolidaritás fenntartásában is azokban a társadalmakban, amelyekben egyre több az idős ember. Életképek az Idősek Klubjai által szervezett szabadidős programokról Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ Békéscsaba Megyei Jogú Városban a város több pontján működik az idősek klubja, és sok civil és társadalmi szervezet tart fenn, vagy működtet olyan közösségi teret, amelyek speciálisan az idősek részére biztosítanak rendezvényeket, szolgáltatásokat. Népszerűek a zenés vendéglátással egybekötött rendezvények, a buszos kirándulások, a szabadidő strukturált eltöltését támogató programok. 126 fő által kitöltött kérdőív alapján az alapszolgáltatást igénybe vevők 67%-a rendszeresen jár nappali ellátást biztosító szociális intézménybe. 9% a betegségéből kifolyólag ritkábban látogatja a klubot. 24% nyilatkozott úgy, hogy nincs elegendő információja a programokról. 33

34 Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Idős korban a személyközi kapcsolatok, kommunikációk számának csökkenése nem csupán környezeti, azaz külső okok következménye, hanem abban - mint az öregedés alakulásában általában - az egyéni jellemzőknek is nagy a szerepük. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ nappali ellátás igénybe vétele Ellátási forma év év Időskorúak nappali intézményi ellátása 196 fő 174 fő Fogyatékos személyek nappali ellátása 17 fő 17 fő Szenvedély betegek nappali ellátása 22 fő 25 fő Demens betegek nappali ellátása 88 fő 72 fő Összesen 323 fő 288 fő Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ A nappali ellátást igénybevevők alacsonyabb számát a következő okok határozzák meg: az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevő idősek egy része egészségi állapota miatt a házi segítségnyújtásra szorul, az időskori aktivitást az egészségi és mentális állapot is befolyásolja, tárgyi és személyi feltételek bővítésére lenne szükség némely telephelyen. A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása: Békéscsaba Megyei Jogú Városban a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ nappali ellátást nyújtó telephelyein az ellátotti létszám az elmúlt 4 évben összességében nőtt. Az egyes ellátástípusokon belül az igénybevétel a személyes szükségletek szerint változik. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ nappali ellátás igénybe vétele Ellátási forma év év Időskorúak nappali intézményi ellátása 236 fő 203 fő Fogyatékos személyek nappali ellátása 17 fő 19 fő Szenvedély betegek nappali ellátása 28 fő 40 fő Demens betegek nappali ellátása 59 fő 74 fő Összesen 340 fő 336 fő Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 135/2017. (IV. 6.) közgy. határozatában döntött arról, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat pályázatot nyújt be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kódszámú Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése tárgyú pályázati program keretében a nappali ellátás, idősek klubja korszerűsítése. A beruházások teljes költségére összesen legfeljebb 100 millió forint fordítható. A pályázatban érintett intézmények: 3. Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Központ Kossuth Utcai Idősek Klubja. (Békéscsaba, Mezőmegyer, Kossuth u. 2.) 4. Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Központ Mokry Utcai Idősek Klubja. (Békéscsaba, Mokry u. 14.) 5. Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Központ Jázmin Utcai Idősek Klubja. (Békéscsaba, Gerla, Jázmin u. 1.) Fejlesztési program: fűtési illetve épületenergetikai korszerűsítés épület hőszigetelés 34

35 homlokzati nyílászárók cseréje akadálymentesítés elektromos hálózat korszerűsítése, felújítása. A pályázati program megvalósítása keretében az épületek bővítésével és átalakításával lehetőség adódik a nappali ellátás kötelező feladatának maradéktalan biztosítására, a szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetésére. Az épületek infrastrukturális fejlesztésével megerősödik a korszerű szociális alapellátási intézményhálózat, amely alkalmas a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő ellátásra, a minőségi szociális alapszolgáltatások biztosítására. A évben további 102 db igényfelmérő kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra az idős emberek egyéni szükségleteinek, igényeinek, korábbi tapasztalatainak és véleményének a felmérésére annak érdekében, hogy minél megalapozottabban, hatékonyabban lehessen biztosítani az időskorúak nappali ellátását, az idősek otthona ellátást, a valós szükségleteken alapuló férőhelyszámok kialakítását. A kérdőívet az aktív időskor jegyében az idősek klubjait rendszeresen látogató éves kor közötti személyek töltötték ki, akik tagjai egyéb közösségeknek is (vallási közösség, karitatív szervezet, egyesület, baráti kör, önképző kör), amelyeken keresztül a baráti és közösségi kapcsolatok ápolásán túlmenően rekreációs és egyéb kulturális tevékenységbe (sport, turisztika, kórus, tánc, kézművesség, kézimunka, keresztrejtvényfejtés, gasztrokulturális programok) kapcsolódnak be. A felmérés a témakörök vonatkozásában a személyes információk lekérdezésén (kor, nem, iskolai végzettség, családi állapot és anyagi helyzet) túlmenően kitért az egészségképre (mentális és fizikai állapot), valamint a motivációk témakörön belül mindazokra a lehetséges kérdésekre, (interakciók- személyközi, illetve baráti kapcsolatok, viselkedéskultúra, környezetkultúra), amelyeken keresztül körvonalazódik a szociális szolgáltatásoknak, mint felmerülő szükségleteknek az igénybevétele, hiszen mindezek hozzájárulhatnak a mentális és fizikai belső egyensúlyi állapot kialakulásához és fenntartásához segítve az aktív időskor megőrzését. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A megkérdezettek a tevékeny időskor megőrzésének érdekében jobban figyelnek az egészséges étkezésre, havonta legalább egyszer orvoshoz járnak, igyekeznek javítani kondíciójukat: sétálnak, sportolnak, kirándulnak, a szellemi frissesség megtartása jegyében: olvasnak, utazgatnak, hódolnak a hobbijuknak, dolgoznak részmunkaidőben. Az életminőség megőrzésének érdekében a válaszolók sokat pihennek, több időt töltenek a családjukkal. A kérdőívet kitöltők jellemzően kisebb anyagi gondokkal küzdenek, amelyek megoldásában leginkább összességében 80%-uk a családjukra, barátaira, állami és önkormányzati intézményi segítségre és végsősorban saját magára számíthat. A megkérdezettek csupán 2%-a számíthat egyházi, illetve civil szervezetek segítségére vagy akár a szomszédok segítségére, 35

36 és 18%-uknak nincsenek anyagi gondjaik. Mindezek kapcsán összességében a válaszolók 95%-a nem vagy csak néha gondolkodik el azon, hogy idősek otthonába költözzön, illetve jelenleg elképzelhetetlennek tartja azt, mert elsősorban saját lakókörnyezetében/családjával szeretne élni. A megkérdezettek csupán 5%-a jelentkezett az idősek otthonába, ahol jelenleg várólistás. A kérdőívet kitöltök 60%-a gondolja úgy, hogy jövedelme nem lenne elég arra, hogy az idősek otthonában a teljes ellátásért járó összeget kifizesse, 25%-a igen, 15%-uk a kérdésre nem válaszolt. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Az idősek otthonába történő egyszeri belépési díj befizetésére vonatkozó kérdés megválaszolásánál a megkérdezettek összességében 80%-a fogalmazta meg, hogy nem tudná azt befizetni, illetve egy jövőbeli élethelyzet-alakuláshoz kötötte azt, és csupán 4%-uk helyezte kilátásba az egyszeri belépési díj befizetést forint összeghatárig. Az idősek otthonába költözés kapcsán kevés nyugdíj esetén a teljes ellátásért hiányzó összeg befizetésére vonatkozó kérdésfelvetésre a válaszolók 40 % -a nem tudja, hogy honnan pótolná a teljes ellátáshoz hiányzó összeget, 28 %-uk épít ez ügyben a családjára és csupán 6% -uk számít a saját megtakarítására, 26 %-uk a kérdésre nem válaszolt. Idős korban a személyközi kapcsolatok, interakciók számának csökkenése nem csupán környezeti, azaz külső okok következménye, hanem abban - mint az öregedés folyamatában - az egyéni személyiségjegyeknek is jelentős szerepük van. E tekintetben is vizsgálva a szociális szolgáltatások igénybevételét, illetve a nyitottságot és hajlandóságot az idősek otthonába történő költözésre az elmagányosodás, a kiszolgáltatottság, 36

37 valamint a mentális és fizikai leépülés elkerülésére a tevékeny időskor megőrzése érdekében a megkérdezettek 53%-a többnyire házastársával szeretne beköltözni az idősek otthonába, illetve nem szeretne egyedül lenni, és nyitott arra, hogy lakótársat/társakat kapjon, a válaszolók 37% -a érzi úgy, hogy egyedül is beköltözne, a megkérdezettek csupán 10%-a nem válaszolt a kérdésre. Mindezzel párhuzamosan a kérdőívet kitöltők az idősek otthonában az ellátást komfortfokozattal (fürdőszobás, teraszos szoba) és infrastruktúrával (tv, számítógép, internet, kisbusz, személyautó), valamint az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó különböző specifikus szolgáltatásokkal (orvosi ellátás, gyógytorna, masszőr, uszodahasználat, testápolás), továbbá egyéb kiegészítő elemekkel (kulturális programok házon belül és házon kívül, könyvtár, imaszoba) képzelik el. A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetése érdekében a Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtása során kérdőívet készítettünk nem csak az érintett célcsoport részére, hanem a szociális szolgáltatást nyújtó intézményvezetők számára is kikérve véleményüket a bentlakásos idősellátás témakörben, annak érdekében, hogy a döntéshozók minél több oldalról, részletesebben megismerhessék az ellátórendszerben dolgozók szakmai véleményét, meglátásait, amelyek hasznos alapot adhatnak a jövőbeni fejlesztési irányok, célok előkészítéséhez, illetve megvalósításához. A két érintett intézmény: a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ, valamint a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona. A kérdőívben feltett kérdésre, - hogy Véleménye szerint kielégíti-e a jelenlegi szükségletet a meglévő férőhelyszám, vagy indokolt további férőhelyszám fejlesztés településünkön? Ha igen, hány fővel? - az alábbi válaszok születtek: Meglévő információink alapján és a kérelmezők beszámolója szerint a legtöbb intézmény várólistával rendelkezik, így a bekerülési idő jelentősen megnövekedett, ezért szükséges lenne férőhelyszám növelése, 50 férőhellyel. Az Intézmény várólistáján folyamatosan nő az intézményi elhelyezésre várakozók száma. Tudomásom szerint a többi Békéscsabai idősek otthonában is van várólista, ezért a későbbiekben a férőhelyszám fejlesztése véleményem szerint szükséges lesz. A szociális szolgáltatások és támogatások megismerésében fontos szerep jut a nyilvánosságnak. A kérdőívet kitöltők 70%-a a nyilvánosságon keresztül (előadások, lakossági fórumok, kiadványok, szórólapok, rádió, tv, internet), 30%-a egyéb úton (családgondozó, szociális gondozó, háziorvos, családtagok, önkormányzat, egyház, civil szervezetek) értesül a szociális szolgáltatásokról és támogatásokról, amelyek közül a legnépszerűbb a szociális étkeztetés, valamint a nappali ellátás (idősek klubja). A nappali ellátást biztosító intézményeknek, azaz a kluboknak nagy szerepe van az időskorú személyek életében. A nyilvánosság erősítésével, a médiumok bevonásával, tájékoztató szóróanyagok megjelentetésével, az interneten közzétett aktuális információkkal hatékonyabban megvalósítható lenne, hogy a közösségi, kulturális, vagy akár képzési programok szervezők elérjék a megfelelő személyre szóló módszert az érintett célcsoport elérésére. A szükségletalapú ellátás racionális szervezése érdekében a jövőben más ellátotti csoportokat (pl. házi segítségnyújtásban részesülők) is szükséges a kérdőíves felmérésbe bevonni. 37

38 A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározott: az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetésével a tervezett célok elérése és fenntartása tekintetében június AZ IDŐSEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Az idősek információs társadalomba való bevonása, valamint közéleti szerepvállalásuk erősítése Alacsony az idősek informatikai jártassága Az időskorúak megfelelő informatikai jártassággal rendelkezzenek, valamint erősödjön közéleti szerepvállalásuk Kérdőíves felmérés Képzési és programterv terv készítése Felhasználói szintű informatikai jártasság Az intézkedés megvalósításának határideje: december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Kérdőíves felmérés Oktatási program-tervezet Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Határidő nem járt le 126 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra Kérdőív alapján képzés szervezése Eredmény: Módosítási javaslat: Számítástechnikai képzés szervezése Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az IT jelenlegi állapota és eredménye: HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata Kérdőíves felmérés, szakmai beszámolók, pályázatok, közvéleménykutatás alapján multigenerációs kulturális rekreációs és oktatás-képzési programterv összeállítása CSABAI AKTÍV 60 PLUSZ címmel június 30. Indokolás: 38

39 Az Európai Bizottság 2012-t az Aktív időskor európai évének kiáltotta ki. A kezdeményezés célja, hogy javítsa az idősödő emberek életminőségét. Az aktív időskor-program társadalmi célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson az emberek számára a minőségi életre: hogy szükségleteik, vágyaik és képességeik szerint vehessenek részt a társadalom életében, úgy, hogy amikor arra szükségük van, megfelelő védelemben, biztonságban és gondoskodásban részesüljenek. E célkitűzés megvalósításának egyik eleme a felhasználói szintű informatikai jártasság megszerzése. A közelmúlt gyors technológiai fejlődése és az internet térhódítása okán a digitális írástudatlanság miatt az idősebb korosztálynak nagyobb a kockázata az aktív társadalomból való kirekesztődésre. Egyre több információ, áru és szolgáltatás - beleértve a kormányzati szolgáltatásokat is - érhető el kizárólag elektronikus úton, ezért a kirekesztődés kockázata várhatóan növekszik a digitális írástudatlanok körében. A probléma kapcsán kérdőíves, az idősek informatikai jártasságára fókuszáló felmérés készült, amelyet 126 fő töltött ki. A kérdőívekben megfogalmazott válaszok és az érintettekkel folytatott személyes beszélgetések alapján a főbb megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze: - az aktív munkavállalói évek alatt az idősek mindennapi munkájában és életében még nem volt jelen ilyen mértékben a számítástechnika, az internet, nem volt rá szükségük, - a mai környezet már több esetben is megkívánja, hogy egy minimális általános számítástechnikai tudással mindenki rendelkezzen, mert több élethelyzetben hátrányt jelenthet a számítástechnikai tudás hiánya, - a számítástechnikai alapképzésekre jelentkezők általában sikeresen elsajátították a számítástechnika alapjait, a kezdeti apróbb sikeresek nagy motivációt jelentenek a résztvevőknek, - sokat jelent a képzésben résztvevők számára a családi támogatás, a pozitív megerősítés, - nagy előnyt jelent, hogy egyre több intézményben biztosított a látogatók számára az internetes hozzáférés, - a Fövenyes Utcai Idősek Klubja tagjai külön is jelezték, hogy szívesen részt vennének ilyen képzésen. Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitika Osztály A 126 fő által kitöltött kérdőív alapján az idősek klubjaiba is járók 45%-a jelezte részvételi szándékát számítástechnikai képzésben, és 55% nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Az alapellátás szolgáltatást igénybe vevők 61 %-a érdeklődik a képzési lehetőség iránt. A felmérés alapján Netgeneráció 60+ elnevezéssel a Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület közreműködésével augusztus 24. napján számítástechnikai képzés indult 4 kurzusban. Egy-egy kurzus 12, alkalmanként 90 perces képzésből állt. A képzés tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze. A kurzus elvégzése után nőtt azoknak az időskorúaknak a száma, akik a számítógép alapszintű felhasználására képesek. Az új tudás megszerzése révén bővült a résztvevők kapcsolati hálója, csökkent az elmagányosodás, elszigeteltség kockázata. 39

40 A HEP-IT évi felülvizsgálatának indokolása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint 2006-ban az Idősbarát Önkormányzat Díj nyertese, az azóta eltelt időszakban továbbra is ennek szellemiségében fogalmazta meg, illeszkedve az Európai Bizottság által 2012-ben az Aktív időskor európai éve jegyében kihirdetett aktív időskor-program társadalmi célkitűzéséhez, a helyi sajátosságokat figyelembevevő és arra építő idősügyi koncepcióját, amelynek pillérei az alábbiak. Irányítás, koordinálás, tervezés és tervezhetőség - A hatékony és a szubszidiaritás elvén működő szociálpolitika. - A szükségleteken alapuló, egymásra épülő, az öngondoskodásra késztető, fejlesztő szolgáltatási rendszer, valamint szociális támogatási rendszer kiépítése a szociális és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások tekintetében. Közösségi erő fejlesztése, újraértékelése: méltóság, gondoskodás, önmegvalósítás, részvétel, önkéntesség, fejlődés - élethosszig tartó tanulás - A szociális ellátó-és szolgáltató rendszerben prioritás: a családok, gyermekek és idősek védelme, valamint a prevenció. - Otthon közeli szolgáltatások, ellátások hatékonyságának növelése, fejlesztése. - Közösségi prevenciós, valamint gyógyításhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó programok, önsegítő események, képzések szervezése, továbbá kulturális, szórakoztatási, informatikai képzési, szabadidős-rekreációs lehetőségek megvalósítása. - Az Idősek Világnapjának méltó ünneplése. - Részvétel a társadalom tevékenységében - közéleti szerepvállalás előmozdítása. - Tudásáramlás elősegítése: a fiatal nemzedék és idős generáció között tudásátadás és tapasztalatcsere multikulturális programok szervezésével. Fenntarthatóság, igazságosság és méltányosság, szolidaritás, kiemelt célcsoportok és élethelyzetek - A különböző ellátási szintek területén a többszektorúság fejlesztése. - Az ellátások szükségletközelségének megteremtése. - Az ellátási paletta szélesítése. - A védelmi feladatok közigazgatási szinten való megjelenítése. - A központi és a helyi jogalkotás akarataként nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások megteremtése a családok, valamint a veszélyeztetett, rászoruló nehéz helyzetben lévő családok és nehéz sorsú idősek számára. - Jövőbeli prevenciós elképzelések megfogalmazása, prevenciós határok kialakítása a pénzbeli és a célzottabb természetbeli ellátásokra vonatkozólag. - Pályázati forrás megragadása. Átláthatóság, eredményesség az aktív öregedés modell elősegítése érdekében - Az intézményi struktúra átlátható kialakítása. - Célorientált és eredményes ellátórendszer kiépítése. - Az önkormányzati és civil szféra együttműködése (alapítványok, egyesületek, klubok). - Az egyházakkal való jó kapcsolat ápolása. - Erőforrások, feltételek biztosítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének idősügyet érintő döntési mechanizmusát az aktív csabai idősekért elv CSABAI AKTÍV 60 PLUSZ - határozza meg. Felfogásunk szerint a korosztályok közötti átjárhatóság (tranzit), az integratív városi programok és az innovatív aktivizáló eszközök nagyban hozzájárulnak a tevékeny időskor megéléséhez, az idős korosztály közéleti szerepvállalásához, az információs társadalomba történő bevonásához. A HEP átfogó felülvizsgálata kapcsán június 2-án megtartott HEP- Fórumon az alábbiak fogalmazták meg a részvevők: 40

41 Célok: - az aktív időskor megőrzésének jegyében folyamatos igény és állapotfelmérés, gondozási szükségletvizsgálat, - az idősek közéleti szerepvállalásának elősegítése, - az ellátási formák szükségleteken alapuló folyamatos mérésével az otthonközeli ellátások megtartása, a családban maradás lehetőségének elősegítésével. Feladat: - partnerség és együttműködés az igény és állapotfelmérésben, valamint a gondozási szükségletvizsgálatban, a házi segítségnyújtásban, a férőhelyszámok alakításában, továbbá az informatikai jártasságot segítő képzési programterv összeállításában, az önkormányzati és civil szféra között (kiemelt partnerek: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békéscsabai Életfa Idősek Otthona, a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ, Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület, továbbá a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete), - számítógéppark fejlesztése. Akcióterület : - Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ és telephelyei- nyugdíjas klubok, - Békéscsabai Életfa Idősek Otthona - Békéscsaba Városi Nyugdíjas Egyesület. A HEP-IT , valamint a HEP-IT átfogó felülvizsgálatának határideje a évben a HEP-ben meghatározott: intézkedés az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében az idősek információs társadalomba való bevonásával, valamint közéleti szerepvállalásuk erősítésével a tervezett célok elérése és fenntarthatósága vonatkozásában június A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A fogyatékkal élők tájékoztatása az igénybe vehető ellátásokról A fogyatékkal élők nem ismerik teljes körűen az állami és önkormányzati támogatásokat Az intézkedéssel elérni kívánt cél A fogyatékkal élő személyek megismerjék a támogatási rendszert Az intézkedés tartalma Tájékoztató anyagok készítése Az intézkedés megvalósításának határideje: december 31. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Tájékoztató anyag - tervezet Határidő nem járt le Fogyatékkal élők támogatási rendszerének áttekintése 41

42 Eredmény: Módosítási javaslat: Az IT jelenlegi állapota és eredménye: A fogyatékos ellátás rendszerű áttekintése Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: június 30. A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata HEP IT és a HEP-IT átfogó felülvizsgálata EFOP VEKOP -16 kódszámú A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai-és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése pályázati program keretében tanácsadó hálózat, valamint tanácsadói pont kialakításával, információnyújtással, új szolgáltatások létrehozásával a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ bevonásával június 30. Indokolás: Az Európai Unió 1983 óta mindig kijelöl valamilyen tematikus évet. Az európai év feladata, hogy minél nagyobb számban bevonja az uniós polgárokat, különösen a fiatalokat a világról, az emberi méltóságról és a közös jövő szóló társadalmi vitába. A kiválasztott téma kapcsán Unió-szerte mindenütt figyelemfelkeltő és tájékoztató eseményekre kerül sor. A cél az, hogy az Európai Unió ez által is felhívja a figyelmet bizonyos kérdésekre, ösztönözze a róluk folytatott párbeszédet, és megváltoztassa az emberek hozzáállását a témával kapcsolatban. Az európai évek alkalmából a Bizottság sok esetben kiegészítő uniós finanszírozást juttat azoknak a helyi, országos vagy határokon átívelő projekteknek, amelyek az év témájához kapcsolódó célokat szolgálják. Az európai év jelzésértékű is egyben: eszköz arra, hogy az EU intézményei és a tagállamok kormányai kötelezettséget vállaljanak arra, hogy kellő figyelmet szentelnek majd az adott témának a szakpolitikai döntéshozatal során a fogyatékossággal élő emberek európai éve volt. A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és a lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldog, tartalmas, teljes értékű életet élhessenek. A fogyatékossággal élő életét megkönnyíteni, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét. 42