E-CONTROLLING. elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM április XVII. évfolyam 4. szám

Átírás

1 2017. április XVII. évfolyam 4. szám E-CONTROLLING elektronikus szakmai folyóirat TARTALOM GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALKALMAZÁSA ADÓSAROK: ADÓZÓI MINŐSÍTÉS VÁLTOZÁSA Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő 1

2 Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez IN- GYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlapunkról - a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: március 29. Gazdasági hozzáadott érték alkalmazása A mai üzleti élet egyik legnépszerűbb pénzügyi mutatója az EVA (Economic Value Added, gazdasági hozzáadott érték), amely az amerikai Stern Stewart tanácsadó cég bejegyzett védjegye. Az EVA módszer egy olyan indikátor, amely megvizsgálja a beruházási döntések hatását a vállalati értéknövekményre. Az EVA mögött meghúzódó alapötlet az, hogy a tulajdonosok szempontjából alapvető elvárás, hogy legalább olyan hozamot realizáljanak, amelyek ekvivalens a vállalt kockázat nagyságával. Az EVA-koncepció egyik kulcspontja az, hogy az értékteremtő képesség mérésére a számviteli profit helyett a gazdasági profitot kell felhasználni. A gazdasági profit meghatározásának szempontjai az alábbiak: kiszámításakor a bevételekkel szemben az összes tárgyévi költséget figyelembe vesszük, beleértve a tőke költségét is, amely a számviteli elszámolásokban nem kerül kimutatásra; míg a számviteli elszámolásokban a kettős könyvvitel elvei szerint, a pénzügyi rendezéstől függetlenül határozódik meg a tárgyévi eredmény, a gazdasági profitot a cash-flow szemlélet alapján számítjuk; a gazdasági profit a számviteli profittal ellentétben kevésbé manipulálható, hiszen éppen a kettős könyvvitel okozta torzításokat szűri ki. Mind az adózott eredmény (NOPAT), mind a tőke elvárt megtérülésének meghatározásához két-két részadatra van szükség: a NOPAT a korrigált üzemi eredmény és az erre E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában! In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! vetített hipotetikus társasági adó különbségeként, a tőke elvárt megtérülése pedig az össztőke és a súlyozott átlagköltség (WACC) szorzataként határozható meg. Az EVA mutatója ezek alapján a tárgyévben elért, minden tényezőt figyelembe vevő adózás utáni működési profitot hasonlítja a vállalkozásba befektetett tőke (saját tőke és idegen tőke) szokásosan elvárt megtérüléséhez. Az EVA fontos jellemzője, hogy pénztömeget fejez ki: a befektetett tőke elvárható megtérülése felett realizált többlethozamot méri. A NOPAT meghatározása A NOPAT rövidítés a Net Operating Profit After Tax kifejezésből származik, amely azt a tárgyévi működési eredményt jelöli, amely figyelmen kívül hagyja a pénzügyi eredmény és a rendkívüli eredmény tételeit. A magyar eredménykimutatás fogalmait használva a NOPAT az üzemi (üzleti) eredmény meghatározott összegekkel korrigált, valamint az ehhez kapcsolódó, tárgyévre jutó társasági adóval csökkentetett összegét jelenti. Kiszámításának képlete: Korrigált üzemi eredmény (Adjusted Operating Profit before Tax) Korrigált társasági adó (Cash Operating Taxes) = NOPAT Korrigált üzemi eredmény A korrigált üzemi eredményt az eredménykimutatásban szerepeltetett üzemi (üzleti) eredményből kiindulva, megfelelő 2

3 korrekciók elvégzése után kapjuk. A korrekciók olyan tételekre irányulnak, amelyek a gazdasági profit és a számviteli profit különbségét okozzák. Az alkalmazandó számítási formula a következő: Üzemi (üzleti) eredmény + Kutatás-fejlesztés aktiválható költségei Kutatás-fejlesztés tárgyévre jutó amortizációja + Operatív lízingből származó tárgyévi lízingdíjak = Korrigált üzemi eredmény A korrekciós tételek indoklása a) Kutatás-fejlesztés (K+F) költségei: A számviteli szabályok szerint amennyiben a tárgyévben felmerült K+F költségek jövőbeli bevételek formájában várhatóan megtérülnek, akkor a költségeket a vállalkozás aktiválhatja (tőkésítheti), azaz az eszközei között mutathatja ki, és amortizáció formájában több év alatt számolhatja el költségként. Ez a művelet nem kötelező, hanem szubjektív döntés függvénye. Egyértelmű azonban, hogy a költségként történő elszámolás adózási szempontból jóval előnyösebb, ugyanakkor a K+F költségek az esetek többségében hosszú távon térülnek meg. Az EVA koncepció alapján a K+F költségeit minden esetben tőkésíteni kell, emiatt az eredmény meghatározásakor nem szabad figyelembe venni az ezzel kapcsolatos összes tárgyévi ráfordítást, csak a tárgyévre eső amortizációnak megfelelő összeget. b) Operatív lízingből származó tárgyévi lízingdíjak: Az operatív lízing gyakorlatilag egy hosszú távra szóló bérletet jelent. Ez esetben a lízingbe vevő vállalat az eszközt a saját eszközei között nem veszi nyilvántartásba (így a mérlegében sem szerepel), ezzel kapcsolatban semmilyen fenntartási vagy amortizációs költséget nem számol el (ezeket a terheket a lízingbe adó viseli). Ugyanakkor minden üzleti év eredménykimutatásában megjelenik az anyagjellegű ráfordítások között a tárgyévre jutó lízingdíjak (kvázi bérleti díjak) összege. Az EVA filozófiájának megfelelően az ilyen eszközöket a vállalkozás könyveiben kimutatott eszközökkel azonos módon kell kezelni, emiatt a tárgyévi lízingdíjak összegét az eredmény meghatározásakor nem szabad figyelembe venni. Korrigált társasági adó A korrigált üzemi eredményt a pénzügyi és a rendkívüli tételektől, valamint a kettős könyvvitel torzító hatásaitól megtisztított adózás előtti eredményként definiálható. Könnyen belátható, hogy ha a fizetendő adót a korrigált üzemi eredménnyel akarjuk szembeállítani, akkor ez esetben is ki kell szűrnünk az említett torzításokat. Az eredménykimutatásban kimutatott adófizetési kötelezettség helyett az alábbi formulát alkalmazzuk: Korrigált üzemi eredmény Adókulcs Későbbi üzleti évekre halasztott adók + Korábbi évekről tárgyévre halasztott adók = Korrigált társasági adó A levezetésben tartalmaz egy kategóriát, amit a magyar számvitel nem kezel: a halasztott jövedelemadó. A nemzetközi számviteli alapelvek lehetővé teszik, hogy a már teljesített, de pénzformában még nem realizálódott bevételekre jutó adót a vállalkozás a következő üzleti év(ek)re halassza, és csak a pénzügyi realizálás évében fizesse meg. Ilyen lehet a részletre történő értékesítés, amelynek árbevétele az eredménykimutatásban a teljesítés évében teljes összegben megjelenik, a pénzügyi teljesítés viszont csak később, részletekben történik meg. A vállalkozás az esedékes adót a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között mint adófizetési kötelezettség (income tax liability), a későbbi évekre halasztott adót pedig a hosszú lejáratú kötelezettségek között mint halasztott nyereségadó (deferred income tax) mutatja ki. A szükséges korrekció itt arra irányul, hogy a halasztott adót a kiszámított adókötelezettségből le kell vonni (hiszen nem jelentkezik tárgyévi pénzkiáramlásként), a korábbi évekről a tárgyévre halasztott összegeket pedig hozzá kell adni.

4 A befektetett tőke elvárt megtérülése A tőke elvárt megtérülését a vállalkozásba befektetett tőke és a súlyozott átlagköltség (WACC) szorzatként határozzuk meg. A befektetett tőke az EVA elmélete szerint nem egyezik meg a mérlegfőösszeggel, azaz a mérlegben szereplő források összértékével. El kell ugyanis végeznünk bizonyos korrekciókat, amelyek indokai többnyire megegyeznek a korrigált üzemi eredmény kiszámításánál tárgyaltakkal. Az össztőke kiszámítását ezek figyelembevételével az alábbi módon végezhetjük el: Saját tőke + Céltartalékok + Hosszú lejáratú kötelezettségek + Kamatköteles rövid lejáratú kötelezettségek + Jövőbeli operatív lízingdíjak jelenértéke = Befektetett tőke A képletben látható, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek közül csak a kamatfizetési kötelezettség mellett felvett összegeket vesszük számításba. Az EVA logikája alapján ugyanis a rövid távon esedékessé váló tartozások azon tételeit, amelyek nem finanszírozási szerepet töltenek be (pl. szállítókkal szembeni tartozások, bértartozások, társadalombiztosítási kötelezettségek), valamint a passzív időbeli elhatárolásokat nem tekintjük az idegen tőke részének, hanem a mérleg eszköz-oldalán, a nettó forgótőkét csökkentő tételként vesszük számba. Figyelembe vesszük ugyanakkor azt a korábban már említett tényt, hogy EVA szempontból a goodwill nem amortizálható, így eredeti bekerülési értéken kell figyelembe venni. Emiatt a mérlegben szereplő saját tőke összegét az értékelés időpontjáig elszámolt kumulált amortizációval meg kell növelni. Növeli továbbá a befektetett tőkét a mérlegben kimutatásra nem kerülő, operatív lízingbe átvett eszközök még hátralévő lízingdíjainak jelenértéke. A tőke súlyozott átlagköltsége (WACC) A tőke súlyozott átlagköltsége a saját tőke elvárt megtérülésének és az idegen tőke adózás utáni költségének súlyozott átlagaként határozható meg. Mindehhez természetesen szükség van a tőkestruktúrán belül a saját tőke és az idegen tőke arányának meghatározására, valamint a tőkejuttatók által elvárt megtérülési ráták ismeretére. A tőkestruktúra vizsgálatához az előbbiekben taglalt befektetett tőke elemeit szét kell bontani aszerint, hogy saját tőkének vagy idegen tőkének tekintjük-e őket. Ezt szemlélteti a következő táblázat: Saját tőke EVA szerinti saját tőke Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Kamatköteles rövid lejáratú EVA szerinti idegen tőke kötelezettségek Jövőbeli operatív lízingdíjak jelenértéke A fenti módon számított saját tőke és idegen tőke összege természetesen a vállalkozásba befektetett össztőke összegét adja. Ezek alapján a saját és idegen tőke megoszlása az össztőkén belül a következő: Saját tőke aránya (we) = EVA szerinti saját tőke / Befektetett tőke Idegen tőke aránya (wd) = EVA szerinti idegen tőke / Befektetett tőke A tőkestruktúra megismerése után a következő lépés az elvárt megtérülések becslése. A saját tőke elvárt megtérülését kiszámíthatjuk CAPM 1 modell alapján, az idegen tőke elvárt megtérülésének meghatározásakor pedig a különböző adósságok (kölcsönök, hitelek, kibocsátott kötvények) átlagos kamatlábát kell alapul vennünk. Ezzel kapcsolatban el kell elvégeznünk egy további műveletet, amely abból ered, hogy a WACC kiszámításához az idegen tőke adózás utáni költségét kell figyelembe venni. A keresett ráta a formulával határozható meg, ahol az idegen tőke adózás előtti kamatát, T a társasági adó kulcsát, pedig az idegen tőke adózás utáni kamatának mértékét jelöli. Mindezek alapján a tőke súlyozott átlagköltsége felírható a következő formában: A modell szempontjából nagyon fontos a WACC minél pontosabb meghatározása. A gyakorlat nagyon sokszor beigazolódik, hogy az elméletben meghatározott optimális tőkeszerkezet nem létezik. Ha a cég azt mondja, hogy optimális tőkeszerkezetben működik, akkor a működési szektor szerinti tőkeszerkezeti sávban tevékenykedik ilyen esetben a WACC-ra gyakorolt hatása minimális. A kontrollingnak figyelembe kell venni a számításai során, hogy létezik optimális tőkeszerkezet, amitől nem célszerű eltérni. 1 Capital Assets Pricing Model 4

5 Gyorsnövekedésű vállalatok A vállalat értéke a meglévő befektetett eszközöknek, az eszközök által meghatározott EVA jelenértékének és a jövőbeli invesztíciók által biztosított EVA értékének függvénye. Felhívja azokra a veszélyekre a vállalat figyelmét, amelyek tipikusan gyors növekedésű cégek esetében a kudarc vagy a siker mérőszámai. Alapvetően három probléma merül fel: 1. a befektetett eszközök számbavétele; 2. ha az érték 80 90%-a a jövőbeli növekedési lehetőségből származik, akkor gyakori, hogy a vezetők át kívánják váltani az EVA jelenlegi értékére; 3. az állandó változású vállalatoknál a vezetők megváltoztatják a kockázati szintet, magasabb negatív hatással számolnak, mint az EVA pozitív értéke. A technológia vállalatok esetében nem valószínű, hogy nagy korreláció található az EVA változása és a piaci érték változás között. A piaci érték az EVA-val kapcsolatos változáson alapul. Így, ha az EVA kisebb mértékben növekszik, akkor az a piaci értékre jelentősebb hatást gyakorol. Az EVA mutató gyenge pontjai az alkalmazásban Egy teljesítménymérő eszköz erényei mellett fontos tisztában lenni hiányosságaival is, hiszen ezek jelentik a felhasználó számára az eszköz használatának korlátait. A hátrányok ismeretének hiányában téves következtetések adódhatnak a mutatóra épülő elemzésekből, ám ezek a vonások egyúttal továbbfejlesztési irányvonalat jelentenek. Az EVA-mutató gyakorlati alkalmazása előnyei mellett több problémás területet is a felszínre hozott, amelyek közül néhányat már említettem, az alábbiakban pedig összefoglalom őket: Az EVA abszolút mutató, azaz a vállalatok EVÁ-i nem öszszehasonlíthatóak. Számviteli adatokon alapul, amelyeknek könnyű a manipulálása, noha a tanácsadók szerint ezen sokat segít a módosítások elvégzése. A sok módosító tényező miatt költséges lehet a kiszámítása. Ciklikus iparágban a ciklus alján értékrombolást, a ciklus elején értéknövelést mutat ki. Az EVA nem alkalmas értékteremtő tényezők elemzésére, vagy stratégiák érzékenységi vizsgálatára, noha ösztönöz arra, hogy a cégnél feltárják az értékteremtő tényezőket. Nem tükrözi a várakozásokat; egyperiódusú. A befektetett tőke korrigált könyv szerinti értékén alapul, amely nem tükrözi a befektetők hozamelvárásának valós alapját. A hátrányok a következő módokon kezelhetők: az abszolút mutató helyett alkalmazható egy normalilizált EVA mutató is, mely a befektetett tőkére vetítve mutatja be az éves értékváltozást (EVA/befektett tőke). Ez megoldaná az összehasonlíthatósági problémát. Ez a normalizált mutató az empirikus kutatások idézésénél EVARET néven szerepel. Az EVA önmagában nem tükrözi a várakozásokat, de a DCF és az EVA kapcsolatát bemutató rész alapján jövőbeli előrejelzésre is használható. Az utolsó helyen felsorolt problémára pedig megoldást jelenthet a következőkben bemutatandó finomított EVA (REVA). Az EVA és DFC összehasonlítása EVA DCF Érdemes alkalmazni múltbeli teljesítmény elemzésekor ösztönzési rendszer alapjául arra a célra, hogy eldöntsük, melyik évben mennyivel teljesítettük túl a tőkeköltséget jövőre vonatkozó tervezésre (kivéve, ha EVA-alapú számviteli rendszer működik) Előnyök éves értékképződés kimutatása éves teljesítmények mérése hatékony és konzisztens ösztönzési rendszert lehet ráépíteni elosztja a befektetés tőkeköltségét a befektetés élettartamára éves pénzáram kimutatása könnyebb a kiszámítása a kevesebb módosító tényező miatt likviditási szempont szezonális hatások kezelése 5

6 Esettanulmány A MEDISPA Zrt. egy rekreációs intézmény, aminek három telephelye van jelenleg, amelyeket folyamatosan nyitottak meg az évek során. Az első telephely a legrégebbi, míg a harmadik a legújabb telephely. A tulajdonosok korábban a befektetéseik megtérülését a reziduális jövedelem módszerével állapították meg. A mutatót nem tartották meggyőzőnek, így a jövőben áttérnek az EVA módszer alkalmazására. Megnevezés 1. telephely 2. telephely 3. telephely Összesen Árbevétel Változó költségek Fix költségek Üzemi eredmény Kamatráfordítás (8 %) Társasági adó (9 %) Adózott eredmény Év végi mérlegérték Forgóeszközök Befektetett eszközök Összes eszköz Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Saját tőke Összes forrás Kötelezettség valós értéke Saját tőke piaci értéke Tőkeköltsége 14 % Elvárt megtérülés 11 % Halmozott amortizáció Feladat: 1. Számítsa ki az RI mutató értékét az egyes telephelyek esetében az üzemi eredmény és a mérlegfőösszeg alapján! Tegyük fel, hogy a 1. telephely azt fontolgatja, hogy egy új generációs finn szaunákat építene be, amelyek költsége euró. A szaunarendszer várható a működési bevétele euró évente. Milyen hatással lenne ez a projekt már a telephely reziduális jövedelmére? A számszerűsített eredmény alapján milyen döntést hozna meg? 2. Számolja ki a WACC értékét a fenti adatok alapján! 3. Határozza meg az egyes telephelyek EVA értékét, a számításnál használja a befektetett eszközök nettó értékét, majd végezze el a számítást a bruttó érték figyelembevétele mellett is. Milyen különbséget kapunk? A reziduális jövedelem számszerűsítése: Telephely Üzemi eredmény Elvárt megtérülés * Befektetés = Reziduális jövedelem 1. Telephely (11% * ) = Telephely (11% * ) = Telephely (11% * ) =

7 Az új beruházás figyelembevételével a következőképp alakul a RI: ( ,11) = A megkapott eredmény alapján megállapítható, hogy az RI alapján a menedzsment valószínű, hogy elutasítja az újabb fejlesztési projektet. A gazdasági hozzáadott érték = Adózott eredmény [WACC * (Összes eszköz Rövid lejáratú kötelezettség)] 1. telephely = ( ,91) [0,0952 ( )] = telephely = ( ,91) [0,0952 ( )] = telephely = ( ,91) [0,0952 ( )] = Ha nettó értéket alkalmazunk a számításoknál, akkor a legrégebbi, azaz a legjobban leamortizált telephely esetében a legmagasabb az EVA összege. Mindezek alapján fontos felhívni a figyelmet arra, hogy célszerű körültekintően eljárni a végleges döntés meghozatala előtt. Az algoritmus jellegéből adódóan a kisebb nettó értékű befektetés magasabb EVA értéket fog adni. Adósarok: Adózói minősítés változása 1. Megbízható adózókat érintő változások A kockázatos és a megbízható adózókra vonatkozó minősítési szabályokat január 1-jétől szabályozza az Art. A minősítés során a NAV negyedévenként az Art. törvényben meghatározott szempontok alapján kategorizálja a cégbejegyzésre kötelezett, valamint az áfaregisztrált adózókat, majd a minősítés alapján biztosítja a megbízható adózók tekintetében meghatározott előnyöket, illetve érvényesíti a kockázatos adózókra vonatkozó szigorúbb megítélést. A minősítés feltételei, a hozzájuk kapcsolódó kedvezmények, illetve következmények az alábbiak szerint módosultak július 1-jétől a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a legalább három éves működés nem feltétele a megbízható adózói státusz elnyerésének. A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaságok részére az NAV január 1-jétől a többi megbízható adózóhoz képest hamarabb 45 nap helyett 30 napon belül utalja ki az általuk visszaigényelt általános forgalmi adót. A kiutalási határidő további rövidítése várható január 1-jétől, amikor is az NAV a megbízható adózók részére 30 napon belül, míg a megbízható nyilvánosan működő részvénytársaságok részére 20 napon belül lesz köteles kiutalni a visszaigényelt általános forgalmi adót július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. Az adózók e rendelkezések alapján történő minősítésére első alkalommal 2016 harmadik negyedévét követően került sor. A módosított jogszabály szerint január 1-jétől hatályba lépett rendelkezése alapján az adó végrehajtására vonatkozó elévülési szabályok módosításával összhangban, a korábbi szabályozás szerinti 5 év helyett a megbízható minősítés feltétele, hogy a tárgyévben és az azt megelőző 4 évben a NAV nem indított az adózó ellen végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását). A módosítás alapján a minősítés során vizsgált mulasztási bírság összegébe a jövedéki bírságot is bele kell érteni. A fentiekkel párhuzamosan a megbízható adózói minősítés feltételei kibővültek azzal, hogy az adózó tárgyévre vonatkozó adóteljesítményének pozitívnak kell lennie. Ez a feltétel lehetővé teszi az úgynevezett alvó cégek kiszűrését, így csak a tényleges gazdasági 7

8 tevékenységet folytató cégek válhatnak megbízható adózókká. Az első alkalommal 2017 első negyedévét követően minősíti az adózókat az adóhatóság. A január 1-jét követően keletkezett adótartozás esetében a megbízható adózók által igényelhető automatikus részletfizetés mellett az automatikus fizetési halasztásra is lehetőséget ad az törvény. A nettó adótartozás korábban előírt értékhatára 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, megszűnik viszont az e kedvezmény lehetőségére vonatkozó adóhatósági felhívás. 2. Kockázatos adózókat érintő változások július elsejétől a kockázatos adózói minősítésre okot adó körülmények köre bővült a kényszertörlési eljárással, tekintettel arra, hogy a cégjogilag még létező, ám kiüresedett cégek adózási kockázatot hordozhatnak. További változás, hogy a kockázatos adózók esetében is módosult az adókülönbözet számítása. Az adózó akkor minősül kockázatos adózónak, ha a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. A módosítás alapján kockázatos adózóvá válik az az adózó is, amelynek terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át meghaladja. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózó kockázatos adózói minősítése a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn, míg a meghatározott mértékű adókülönbözet, illetve a mulasztási bírság mértékéből adódó kockázatos adózói státusz a minősítés hatályának beálltától számított egy évig érvényes. Az adózók e rendelkezések alapján történő minősítésére első alkalommal harmadik negyedévét követően került sor. A módosítás január 1-jével tovább bővítette a kockázatos adózói minősítés feltételeinek körét azon esettel, ha az adózó székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. bírságot szabtak ki részére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. A módosítás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha az eljárást január 1-jét követően akadályozta. E rendelkezés alapján első alkalommal első negyedévét követően minősíti az adózókat a NAV. A fentiekhez kapcsolódóan a bejelentési szabályok kiegészültek a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó adatokkal és a törvény értelmező rendelkezése is kibővültek a székhelyszolgáltató fogalmával. 3. Az adózói minősítéshez kapcsolódó egyéb módosítások Az egységes jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezése alapján, ha egyidejűleg kellene alkalmazni a megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot ezen rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni január 1-jétől a minősítéstől, vagy a minősítés elmaradásától számított maximum 6 hónapról 3 hónapra módosult a minősítéssel szembeni kifogás előterjesztésének határideje. Az eljárásban történő részvétel önkéntes, az eljárást jegyzőkönyvvel zárja az adóhatóság, ami a feltárt hibákon kívül az eljárás eredményességét is tartalmazza. Eredményes eljárás esetén szankció alkalmazásának nincs helye. Eredménytelen eljárás esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. E-Controlling XVII. évfolyam, negyedik szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Hoppál Előd HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 8