E-Controlling. Tartalom. A gazdasági hozzáadott érték meghatározása a controlling segítségével. Tisztelt Előfizetőnk!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Controlling. Tartalom. A gazdasági hozzáadott érték meghatározása a controlling segítségével. Tisztelt Előfizetőnk!"

Átírás

1 E-Controlling Szakmai folyóirat május XIV. évfolyam 5. szám Szücs Tamás I.rész Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az címen várjuk. Honlapunkról - a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econt443 A kézirat lezárásának dátuma: április 25. A gazdasági hozzáadott érték meghatározása a controlling segítségével A mai üzleti élet egyik legnépszerűbb pénzügyi mutatója az EVA (Economic Value Added, azaz gazdasági hozzáadott érték), amely az amerikai Stern Stewart tanácsadó cég bejegyzett védjegye. Létrejöttét olyan dolgok motiválták, mint az igény van arra, hogy egyértelművé váljon, hogy melyik vállalat teremt értéket tulajdonosai számára és melyik nem, továbbá szükség van egy olyan keretre, amely lehetőséget teremt a tulajdonosok és a menedzserek, valamint a dolgozók közötti érdekek egységesítésére. Az elmúlt évtizedben a vállalatok sokkal jobban koncentráltak az értékteremtésre, de a pénzpiacok értékítéletével kapcsolatban fenntartások fogalmazódtak meg. A nagy vállalatok számára fontossá vált, hogy az irányító menedzsment döntéseinél a tulajdonosi szemléletet honosítsanak meg. A döntések meghozatalához mélyebb pénzügyi elemzésre, az összefüggések feltárására lenne szükség. Mindez a gondolkodás az egész vállalati érték növekedését is magába hordozza. Az Economic Value Added [EVA] módszer egy olyan indikátor, amely megvizsgálja a beruházási döntések hatását a vállalati értéknövekményre. Az EVA mögött meghúzódó alapötlet az, hogy a tulajdonosok 6 Tartalom 1 A gazdasági hozzáadott érték meghatározása a controlling segítségével 7 Két cég összehasonlítása az ABC & EVA alapján 10 Számviteli sarok: az év végi zárás keretében céltartalék képzés 11 Adósarok: Társasági adóbevallás Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1

2 szempontjából alapvető elvárás, hogy legalább olyan hozamot realizáljanak, amelyek ekvivalens a vállalt kockázat nagyságával. A feltételezés arra irányul, hogy a vállalat a saját tőkéjén keresztül képes legyen kitermelni akkora nagyságú jövedelemtöbbletet, ami hasonló kockázatú tőkepiaci befektetés esetében elérhető lenne. Az EVA a számítás során számviteli kategóriákat használ fel, amelyek a következők: a kamatozó idegen források, a saját tőke, üzemi eredmény. Ebből is látszik, hogy a módszer nem új felfedezés. Tulajdonképpen a reziduális jövedelem néven futó számviteli mutató, amely üzemi eredmény és a tőkeköltség különbözete. A reziduális jövedelem fogalma még a 20. század első részében fogalmazódott meg, majd igazából a 60-as évektől kezdték el szélesebb körben használni. Stern Steward vezetett be a köztudatba és védette le az EVA nevet. A módszer kialakításán túl nagyon nagy érdemük van abban, hogy az EVA mára már a pénzügyi elemzések standard, alap módszerévé vált. Az EVA célja, hogy a tulajdonosi érték változását mérje, megvizsgálja, hogy a hozam meghaladta-e a tőkeköltségét, képes volt-e értéket teremteni vagy értéket rombolni. Drucker [1995] két részre osztja a profitot az EVA segítségével. A saját tőke által meghatározott profitot elkülöníti az ezen felül realizált résztől. Állítása szerint az eredménykimutatásban meghatározott nyereség nem feltétlenül profit, hiszen még utána adófizetési kötelezettség keletkezik. Az EVA módszere nem csupán egy egyszerű teljesítményt meghatározó módszer, hanem keretét adja a finanszírozási döntéseknek. Az EVA meghatározásánál használt tőkeköltség gyakorlatilag opportunity cost-nak tekinthető. Az opportunity cost azt a mértéket kívánja számszerűsíteni, amely a befektető által részvényekbe vagy kötvényekbe való befektetés esetében realizálhatna a pénzpiacokon. A tőke költsége azt a minimális hozamot fejezi ki, amit a vállalkozás képes kitermelni. A 90-es években a vállalkozások figyelme épületekre, a mindennapi működésre, új termékekre vagy szolgáltatásokra terelődik, amelyek képesek magasabb megtérülést biztosítani, mint a vállalati tőkeköltség. Az értékközpontú vállalatvezetésben a tulajdonosi értékhez kétféle értelmezésben közelítenek. Rappaport [2002] a tulajdonosi értéket a vállalat belső értékéből vezeti le. Tulajdonosi érték = vállalat belső értéke hitelek értéke. A vállalat (belső) értékét a diszkontált cash-flow (DCF) modellen alapuló hozamérték koncepció alapján határozzák meg. Vállalatérték (belső érték) = az előrejelzési időszak működési pénzáramlásainak jelenértéke + maradványérték + piacképes értékpapírok és egyéb befektetések aktuális értéke. Másrészt, befektetői oldalról vizsgálva a tulajdonos akkor ér el extra tulajdonosi hozamot, ha a részvényein elért hozama (osztalék + árfolyamnyereség) a kockázatokat figyelembe véve kedvezőbb, mint a versenytársak részvényein elért hozam, vagy a piac egészének hozama [Rappaport, 2002]. Ez utóbbi hozamra későbbiekben, mint realizált tulajdonosi hozamra fogok hivatkozni, amely a részvénytőke piaci értékelésén alapszik. Copeland és szerzőtársai [1999] az alábbi négy vezetési tevékenységet jelölik meg, melyek együttesen vezérlik és irányítják az értékközpontú vezetés megvalósítását: Értékmaximáló stratégia kialakítása. Az értékmaximáló stratégia lefordítása értékteremtő tényezőkben kifejezett rövid és hosszú távú teljesítménycélokká. Akciótervek, költségtervek meghatározása. Teljesítménymérő /ösztönzési rendszerek. MARADVÁNY JELLEGŰ MUTATÓK Maradványjövedelem (resiudual income, RI Gazdasági profit Economic profit, EP (ROIC-WACC)* befektetett tőke = Gazdasági profit Gazdasági hozzáadott érték (Economic Value Added Refinement of EVA (REVA) VÁLLALAT BELSŐ ÉRTÉKE Módosított EVA (Adjusted EVA, AEVA) Maradvány Cash-flow (Residual Cash flow, RCF) Hozzáadott cash érték (Cash Value Added, CVA) CASH-FLOW ALAPÚ MUTATÓK Befektetés arányos cash-flow megtérülés (Cash flow return on Investment, CFROI) Hozzáadott tulajdonosi érték (Shareholder Value Added, SVA) Minden vállalkozásnál alapvető követelmény, hogy a megvalósított projektek megtérülését vizsgálva a pozitív nettó jelenértéket elérje. A tulajdonosok érdekeit nézve a belső megtérülésnek nyilvánvalóan meg kell haladnia a tőkeköltséget. A belső megtérülési ráta (IRR) számítása nehézkes, emiatt gyakran a számviteli adatokra épülő megterülési mutatóval helyettesítik. A leggyakrabban használt mutató a ROI. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a ROI nem képes jó megközelítést adni az IRR nagyságára vonatkozóan. A hagyományos megközelítés szerint az egyes projekteknél a kezdeti idő- 2

3 szakban magas az eszközérték (a beruházások végett), a használatból eredő amortizáció pedig még alacsony. A vállalkozás kezdetekor a bevételek is alacsonyak, így a számszerűsíthető hozam is alacsony. Az időszak végén nyilvánvalóan épp ellentétes a helyzet. A számviteli adatokra alapozott ROI a kezdeti időszakban alulbecsüli, a végidőszakban pedig felülbecsüli a belső megtérülési rátát. Az üzleti ág szintű ROI meghatározása kisebb mértékű eltérést eredményez az IRR-től, mint amit az egyes projektek okoznak a ROI-ban. Ennek oka az, hogy mivel az amortizálható eszközök aránya nagyobb, így a ROI számítás túlbecsüli a cég belső megtérülését. Az EVA a ROI-hoz hasonlóan számviteli adatokra épül, így elgondolkodtató, hogy milyen korrekciókat kellene elvégezni. Az EVA-koncepció egyik kulcspontja az, hogy az értékteremtő képesség mérésére a számviteli profit helyett a gazdasági profitot kell felhasználni. A gazdasági profit meghatározásának szempontjai az alábbiak: kiszámításakor a bevételekkel szemben az összes tárgyévi költséget figyelembe vesszük, beleértve a tőke költségét is, amely a számviteli elszámolásokban nem kerül kimutatásra; míg a számviteli elszámolásokban a kettős könyvvitel elvei szerint, a pénzügyi rendezéstől függetlenül határozódik meg a tárgyévi eredmény, a gazdasági profitot a cashflow szemlélet alapján számítjuk; a gazdasági profit a számviteli profittal ellentétben kevésbé manipulálható, hiszen éppen a kettős könyvvitel okozta torzításokat szűri ki. Mind a NOPAT, mind a tőke elvárt megtérülésének meghatározásához két-két részadatra van szükség: a NOPAT a korrigált üzemi eredmény és az erre vetített hipotetikus társasági adó különbségeként, a tőke elvárt megtérülése pedig az össztőke és a súlyozott átlagköltség (WACC) szorzataként határozható meg. Az EVA mutatója ezek alapján a tárgyévben elért, minden tényezőt figyelembe vevő adózás utáni működési profitot hasonlítja a vállalkozásba befektetett tőke (saját tőke és idegen tőke) szokásosan elvárt megtérüléséhez. Az EVA fontos jellemzője, hogy pénztömeget fejez ki: a befektetett tőke elvárható megtérülése felett realizált többlethozamot méri. EVA = Adózás utáni eredmény [NOPAT] ( - Tõke költsége Befektetett tõke ) * Befektetett tõke A NOPAT meghatározása A NOPAT rövidítés a Net Operating Profit After Tax kifejezésből származik, amely azt a tárgyévi működési eredményt jelöli, amely figyelmen kívül hagyja a pénzügyi eredmény és a rendkívüli eredmény tételeit. A magyar eredménykimutatás fogalmait használva a NOPAT az üzemi (üzleti) eredmény meghatározott összegekkel korrigált, valamint az ehhez kapcsolódó, tárgyévre jutó társasági adóval csökkentetett összegét jelenti. Kiszámításának képlete: Korrigált üzemi eredmény (Adjusted Operating Profit before Tax) Korrigált társasági adó (Cash Operating Taxes) = NOPAT Korrigált üzemi eredmény A korrigált üzemi eredményt az eredménykimutatásban szerepeltetett üzemi (üzleti) eredményből kiindulva, a megfelelő korrekciók elvégzése után kapjuk. A korrekciók olyan tételekre irányulnak, amelyek a gazdasági profit és a számviteli profit különbségét okozzák. Az alkalmazandó számítási formula a következő: Üzemi (üzleti) eredmény + Kutatás-fejlesztés aktiválható költségei Kutatás-fejlesztés tárgyévre jutó amortizációja + Operatív lízingből származó tárgyévi lízingdíjak = Korrigált üzemi eredmény A korrekciós tételek indoklása a) Kutatás-fejlesztés (K+F) költségei: A számviteli szabályok szerint amennyiben a tárgyévben felmerült K+F költségek jövőbeli bevételek formájában várhatóan megtérülnek, akkor a költségeket a vállalkozás aktiválhatja (tőkésítheti), azaz az eszközei között mutathatja ki, és amortizáció formájában több év alatt számolhatja el költségként. Ez a művelet nem kötelező, hanem szubjektív döntés függvénye. Egyértelmű azonban, hogy a költségként történő elszámolás adózási szempontból jóval előnyösebb, ugyanakkor a K+F költségek az esetek többségében hosszú távon térülnek meg. Az EVA koncepció alapján a K+F költségeit minden esetben tőkésíteni kell, emiatt az eredmény meghatározásakor nem szabad figyelembe venni az ezzel kapcsolatos összes tárgyévi ráfordítást, csak a tárgyévre eső amortizációnak megfelelő összeget. b) Operatív lízingből származó tárgyévi lízingdíjak: Az operatív lízing gyakorlatilag egy hosszú távra szóló bérletet jelent. Ez esetben a lízingbe vevő vállalat az eszközt a saját eszközei között nem veszi nyilvántartásba (így a mérlegében sem szerepel), ezzel kapcsolatban semmilyen fenntartási vagy amortizációs költséget nem számol el (ezeket a terheket a lízingbe adó viseli). Ugyanakkor 3

4 minden üzleti év eredménykimutatásában megjelenik az anyagjellegű ráfordítások között a tárgyévre jutó lízingdíjak (kvázi bérleti díjak) összege. Az EVA filozófiájának megfelelően az ilyen eszközöket a vállalkozás könyveiben kimutatott eszközökkel azonos módon kell kezelni, emiatt a tárgyévi lízingdíjak összegét az eredmény meghatározásakor nem szabad figyelembe venni. Korrigált társasági adó A korrigált üzemi eredményt a pénzügyi és a rendkívüli tételektől, valamint a kettős könyvvitel torzító hatásaitól megtisztított adózatlan eredményként definiálható. Könnyen belátható, hogy ha a fizetendő adót a korrigált üzemi eredménnyel akarjuk szembeállítani, akkor ez esetben is ki kell szűrnünk az említett torzításokat. Az eredménykimutatásban kimutatott adófizetési kötelezettség helyett az alábbi formulát alkalmazzuk: Korrigált üzemi eredmény * Adókulcs Későbbi üzleti évekre halasztott adók + Korábbi évekről tárgyévre halasztott adók = Korrigált társasági adó A levezetésben tartalmaz egy kategóriát, amit a magyar számvitel nem kezel: a halasztott jövedelemadó. Az amerikai számviteli alapelvek (Generally Accepted Accounting Principles, GAAP) lehetővé teszik, hogy a már teljesített, de pénzformában még nem realizálódott bevételekre jutó adót a vállalkozás a következő üzleti év(ek)re halassza, és csak a pénzügyi realizálás évében fizesse meg. Ilyen lehet a részletre történő értékesítés, amelynek árbevétele az eredménykimutatásban a teljesítés évében teljes összegben megjelenik, a pénzügyi teljesítés viszont csak később, részletekben történik meg. A vállalkozás az esedékes adót a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között mint adófizetési kötelezettség (income tax liability), a későbbi évekre halasztott adót pedig a hosszú lejáratú kötelezettségek között mint halasztott jövedelemadó (deferred income tax) mutatja ki. A szükséges korrekció itt arra irányul, hogy a halasztott adót a kiszámított adókötelezettségből le kell vonni (hiszen nem jelentkezik tárgyévi pénzkiáramlásként), a korábbi évekről a tárgyévre halasztott összegeket pedig hozzá kell adni. A befektetett tőke elvárt megtérülése A tőke elvárt megtérülését a vállalkozásba befektetett tőke és a súlyozott átlagköltség (WACC) szorzatként határozzuk meg. A befektetett tőke az EVA elmélete szerint nem egyezik meg a mérlegfőösszeggel, azaz a mérlegben szereplő források összértékével. El kell ugyanis végeznünk bizonyos korrekciókat, amelyek indokai többnyire megegyeznek a korrigált üzemi eredmény kiszámításánál tárgyaltakkal. Az össztőke kiszámítását ezek figyelembevételével az alábbi módon végezhetjük el: Saját tőke + Céltartalékok + Hosszú lejáratú kötelezettségek + Kamatköteles rövid lejáratú kötelezettségek + Jövőbeli operatív lízingdíjak jelenértéke = Befektetett tőke A képletben látható, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek közül csak a kamatfizetési kötelezettség mellett felvett összegeket vesszük számításba. Az EVA logikája alapján ugyanis a rövid távon esedékessé váló tartozások azon tételeit, amelyek nem finanszírozási szerepet töltenek be (pl. szállítókkal szembeni tartozások, bértartozások, társadalombiztosítási kötelezettségek), valamint a passzív időbeli elhatárolásokat nem tekintjük az idegen tőke részének, hanem a mérleg eszköz-oldalán, a nettó forgótőkét csökkentő tételként vesszük számba. Figyelembe vesszük ugyanakkor azt a korábban már említett tényt, hogy EVA szempontból a goodwill nem amortizálható, így eredeti bekerülési értéken kell figyelembe venni. Emiatt a mérlegben szereplő saját tőke összegét az értékelés időpontjáig elszámolt kumulált amortizációval meg kell növelni. Növeli továbbá a befektetett tőkét a mérlegben kimutatásra nem kerülő, operatív lízingbe átvett eszközök még hátralévő lízingdíjainak jelenértéke. A tőke súlyozott átlagköltsége (WACC) A tőke súlyozott átlagköltsége a saját tőke elvárt megtérülésének és az idegen tőke adózás utáni költségének súlyozott átlagaként határozható meg. Mindehhez természetesen szükség van a tőkestruktúrán belül a saját tőke és az idegen tőke arányának meghatározására, valamint a tőkejuttatók által elvárt megtérülési ráták ismeretére. A tőkestruktúra vizsgálatához az előbbiekben taglalt befektetett tőke elemeit szét kell bontani aszerint, hogy saját tőkének vagy idegen tőkének tekintjük-e őket. Ezt szemlélteti a következő táblázat: EVA szerinti saját tőke EVA szerinti idegen tőke Saját tőke Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Kamatköteles rövid lejáratú kötelezettségek Jövőbeli operatív lízingdíjak jelenértéke 4

5 A fenti módon számított saját tőke és idegen tőke összege természetesen a vállalkozásba befektetett össztőke összegét adja. Ezek alapján a saját és idegen tőke megoszlása az össztőkén belül a következő: Saját tőke aránya (we) = EVA szerinti saját tőke / Befektetett tőke Idegen tőke aránya (wd) = EVA szerinti idegen tőke / Befektetett tőke A tőkestruktúra megismerése után a következő lépés az elvárt megtérülések becslése. A saját tőke elvárt megtérülését kiszámíthatjuk a könyv korábbi részében (3/ alfejezet) kifejtett CAPM modell alapján, az idegen tőke elvárt megtérülésének meghatározásakor pedig a különböző adósságok (kölcsönök, hitelek, kibocsátott kötvények) átlagos kamatlábát kell alapul vennünk. Ezzel kapcsolatban el kell elvégeznünk egy további műveletet, amely abból ered, hogy a WACC kiszámításához az idegen tőke adózás utáni költségét kell figyelembe venni. A keresett ráta a * kd = kd (1 T ) formulával határozható meg, ahol k d az idegen tőke adózás * előtti kamatát, T a társasági adó kulcsát, k d pedig az idegen tőke adózás utáni kamatának mértékét jelöli. Mindezek alapján a tőke súlyozott átlagköltsége felírható a következő formában: WACC = w k + w A modell szempontjából nagyon fontos a WACC minél pontosabb meghatározása. A gyakorlat nagyon sokszor beigazolódik, hogy az elméletben meghatározott optimális tőkeszerkezet nem létezik. Ha a cég azt mondja, hogy optimális tőkeszerkezetben működik, akkor a működési szektor szerinti tőkeszerkezeti sávban tevékenykedik ilyen esetben a WACC-ra gyakorolt hatása minimális. A controllingnak figyelembe kell venni a számításai során, hogy létezik optimális tőkeszerkezet, amitől nem célszerű eltérni. Gyorsnövekedésű vállalatok A vállalat értéke a meglévő befektetett eszközöknek, az eszközök által meghatározott EVA jelenértékének és a jövőbeli invesztíciók által biztosított EVA értékének függvénye. Felhívja azokra a veszélyekre a vállalat figyelmét, amelyek tipikusan gyors növekedésű cégek esetében a kudarc vagy a siker mérőszámai. Alapvetően három probléma merül fel: 1. a befektetett eszközök számbavétele; e e d k * d 2. ha az érték %-a a jövőbeli növekedési lehetőségből származik, akkor gyakori, hogy a vezetők át kívánják váltani az EVA jelenlegi értékére; 3. az állandó változású vállalatoknál a vezetők megváltoztatják a kockázati szintet, magasabb negatív hatással számolnak, mint az EVA pozitív értéke. A technológia vállalatok esetében nem valószínű, hogy nagy korreláció található az EVA változása és a piaci érték változás között. A piaci érték az EVA-val kapcsolatos változáson alapul. Így, ha az EVA kisebb mértékben növekszik, akkor az a piaci értékre jelentősebb hatást gyakorol. Az EVA mutató gyenge pontjai az alkalmazásban Egy teljesítménymérő eszköz erényei mellett fontos tisztában lenni hiányosságaival is, hiszen ezek jelentik a felhasználó számára az eszköz használatának korlátait. A hátrányok ismeretének hiányában téves következtetések adódhatnak a mutatóra épülő elemzésekből, ám ezek a vonások egyúttal továbbfejlesztési irányvonalat jelentenek. Az EVA mutató gyakorlati alkalmazása előnyei mellett több problémás területet is a felszínre hozott, amelyek közül néhányat már említettem, az alábbiakban pedig összefoglalom őket: Az EVA abszolút mutató, azaz a vállalatok EVÁ-i nem összehasonlíthatóak. Számviteli adatokon alapul, amelyeknek könnyű a manipulálása, noha a tanácsadók szerint ezen sokat segít a módosítások elvégzése. A sok módosító tényező miatt költséges lehet a kiszámítása. Ciklikus iparágban a ciklus alján értékrombolást, a ciklus elején értéknövelést mutat ki. Az EVA nem alkalmas értékteremtő tényezők elemzésére, vagy stratégiák érzékenységi vizsgálatára, noha ösztönöz arra, hogy a cégnél feltárják az értékteremtő tényezőket. Nem tükrözi a várakozásokat; egyperiódusú. A befektetett tőke korrigált könyv szerinti értékén alapul, amely nem tükrözi a befektetők hozamelvárásának valós alapját. A hátrányok a következő módokon kezelhetők: Az abszolút mutató helyett alkalmazható egy normalizált EVA mutató is, mely a befektetett tőkére vetítve mutatja be az éves értékváltozást (EVA/befektetett tőke). Ez megoldaná az összehasonlíthatósági problémát. Ez a normalizált mutató 5

6 az empirikus kutatások idézésénél EVARET néven szerepel. Az EVA önmagában nem tükrözi a várakozásokat, de a DCF és az EVA kapcsolatát bemutató rész alapján jövőbeli előrejelzésre is használható. Az utolsó helyen felsorolt problémára pedig megoldást jelenthet a következőkben bemutatandó finomított EVA (REVA). Az EVA és DCF összehasonlítása EVA DCF Érdemes alkalmazni múltbeli teljesítmény elemzésekor ösztönzési rendszer alapjául arra a célra, hogy eldöntsük, melyik évben mennyivel teljesítettük túl a tőkeköltséget jövőre vonatkozó tervezésre (kivéve, ha EVA-alapú számviteli rendszer működik) Előnyök éves értékképződés kimutatása éves teljesítmények mérése hatékony és konzisztens ösztönzési rendszert lehet ráépíteni elosztja a befektetés tőkeköltségét a befektetés élettartamára éves pénzáram kimutatása könnyebb a kiszámítása a kevesebb módosító tényező miatt likviditási szempont szezonális hatások kezelése Továbbfejlesztett EVA Az EVA alapvetően statikus mutató: egy adott év teljesítményéből (a Mérleg és Eredménykimutatás adataiból) kiindulva határozza meg a hozzáadott érték nagyságát. Sokan ezt a mutató egyik legnagyobb gyengeségének tartják. Létezik azonban az EVA-nak egy továbbfejlesztett változata, ami figyelembe veszi a jövőbeli gazdasági eseményeket is. Ez az MVA, amiről a későbbiekben még szót ejtünk. További gyengeségként róják fel az EVA-nak, hogy a tőke összetevőinek meghatározásakor azok könyv szerinti értékét veszi figyelembe. Ezt a problémát is megpróbálták korrigálni. A REVA (Refined EVA, Finomított EVA) a cég piaci értékével dolgozik, az AEVA (Adjusted EVA, Módosított EVA) pedig az aktuális értékekkel. A látszólag egyszerű EVA számítás hátterében számtalan kérdés, probléma áll. Az egyik kritikus kérdés, hogy a befektetett tőke értékét piaci vagy könyvszerinti értéken határozzuk meg. Tulajdonosi nézőpontból, a tulajdonos az általa befektetett tőke megtérülésében érdekelt. Amikor a tulajdonos mérlegeli befektetése megtartását, akkor a jövőbeli várható hozamot a piaci árfolyammal, és nem a könyvszerinti értékkel hasonlítja össze. Ebben az értelemben a befektetett tőke a vállalat piaci értékével egyenlő és nem egyszerűen az eszközök gazdasági könyv szerinti értékével. Ez a szemlélet vezetett el a REVA (refinement of EVA) kidolgozásához. A REVA abban finomítja az EVA-t, hogy számítása során a befektetett tőkét nem könyvszerinti értéken, hanem piaci értéken értékeli. REVA t = NOPAT t WACC * (vállalat saját tőkéjének piaci értéke + vállalat adósságának könyv szerinti értéke) t-1 Bacidore J. M. és szerzőtársai [1997] véleménye szerint a REVA sokkal alkalmasabb a felsővezetői teljesítmény mérésére mint az EVA, mert ez az igazi mércéje annak, hogy a vállalat túlteljesítette-e a piac elvárásait, és ezáltal teremtett-e tulajdonosi értéket. Nyilvánvalóan a REVA nem alkalmas az összes vezető teljesítményének mérésére, különösen azoknál az alacsonyabb szintű vezetőknél nem, akik döntéseinek kevesebb hatása van a részvényárfolyamra. Ezért Bacidore J. M. és szerzőtársai a REVA és az EVA együttes alkalmazását javasolják, a felsővezetők esetében a REVA, az alsóbb szintű vezetőknél az EVA a jobb mutató. A módosított EVA esetében a cég aktuális értékével számol, ezáltal kívánja tökéletesíteni a gazdasági hozzáadott érték fogalmát. Felhasznált irodalom: 1. Stern Steward & Company. (n.d.) Stern Stewart s four M s. Retrieved September 27, 2006 from sternstewart.com/evaabout/fourm.php 2. Stewart, G. B., III. (2006, June 1). The real reasons Enron failed. Journal of Applied Corporate Finance, 18 (2), Retrieved September 24, 2006 from 3. De Villiers, J., 1997, The Distortions in Economic Value Added (EVA) Caused by Inflation, Journal of Economics and Business, 49: Kaplan, R., Atkinson, A.: Vezetői üzleti gazdaságtan, Panem Kiadó, Kaplan, R., Cooper R.: Költség & hatás: Integrált költségszámítási rendszerek: az eredményes vállalati működés alapjai, IFUA Horváth & Partner, Roztocki, N., & Needy, K. L. (1999, June). Integrating Activity-Based Costing and Economic Value Added in Manufacturing. Engineering Management Journal, 11(2),

7 II. rész Két cég összehasonlítása az ABC & EVA alapján A vállalatok számára a legfőbb motivációs tényező abban fogalmazható meg, hogy az Activity Based Costing (ABC) alkalmazása lehetővé teszi a megbízható költséginformációkat. A megbízható költséginformációk lehetővé teszik a vállalat számára a jövedelmezőség és versenyképesség javítását. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ABC egymagában nem képes támogatni a vezetői döntéseket. A legtöbb esetben az ABC elemzés hatása véget ér az általános költségek felosztásával, a közvetlen költségekhez való hozzárendeléssel. Ezt nevezik kamatfizetés és adózás előtti eredménynek vagy működő profitnak. Az ABC elemzés eredményei figyelmen kívül hagyják azokat a költségeket, amelyek a termék előállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz szükséges tőke megszerzésekor felmerül. Mindez a menedzsereket rossz döntések meghozatalára kényszeríthetik. A vállalatok gyakran magas működő profitot mutatnak ki egyegy termékvonalra, azonban nem szükségszerűen megfelelő indikátorok a tulajdonosok számára. Ha az aktuális tőkeköltség magasabb a működési profitnál, akkor a vállalat tőkéjét inkább erodálja, mint gyarapítja. Az ABC hiányosságai (a tőkeköltség figyelembe vétele) miatt több szerző kombinálja a hozzáadott gazdasági értékkel (EVA). Az ABC az elnevezéséből is kitűnik, hogy elsősorban a költségekre, míg az EVA pedig a tőkére helyezi a hangsúlyt. Néhány szerző ABC alapú információs rendszer kialakítását javasolja (Sundaram, 1999). Az ABC és EVA integrált rendszer szerint a költségtárgy (termék, munka, fogyasztó vagy szolgáltatás) akkor jövedelmező gazdaságilag, ha képesek vagyunk eladni a teljes költség mellett. Más szóval az jelenti, hogy a realizált jövedelem fedezi a közvetlen, a közvetett költségeket és a tőkeköltséget is. ABC & EVA profit = Árbevétel közvetlen költség általános költség tőkeköltség. Ha ABC & EVA profit pozitív akkor részvénytőkét generál a vállalat számára, a negatív érték ezzel szemben csökkenti a részvénytőke nagyságát. Az árbevétel és a közvetlen költsége meghatározás egyszerű feladat. A gyakorlatban az általános költsége felosztására a hagyományos költségelszámolást alkalmazzák. A modellben az újdonság a tőkeköltség szerepeltetése. A tőke költségének meghatározás az igényelt tőke (C) és a tőkeköltség ráta (CCR) segítségével történik. Tőke költség = C CCR A tőke értékét az adott gazdasági társaságba befektetett tőke, a vállalkozás által megtakarított pénz mennyisége fejezi ki. A CCR mértéke több tényező függvénye: a kamatszint, a kockázat nagysága, az adott társaság tőkeszerkezete és a befektetői elvárások. A módszer menete: 1. A vállalkozási finanszírozási struktúrájának áttekintése Szükséges a pénzügyi információk kinyerése a vállalkozás mérleg és eredménykimutatásból. 2. A fő tevékenységek azonosítása Identifikálása a vállalkozás termelési és üzleti tevékenységének annak érdekében, hogy a szükséges fizikai erőforrások, illetve tőke rendelkezésre álljon. 3. Az egyes tevékenységek működési költségeinek meghatározása A hagyományos költségszámításhoz hasonlóan, az egyes tevékenységek általános költségeinek kalkulációját kívánja elvégezni. A költségeknek tükröznie kell az általános erőforrások felhasználásának mértékét. 4. A tőkeköltség meghatározása egyes tevékenységenként a Tevékenység-Tőke kapcsolatának elemzése (Activity Capital Dependence Analysis) módszer alapján Ez a lépés hiányzik a hagyományos költségkalkuláció módszertanából. Az egyes tevékenységek költségeiben nem csak a fizikailag felhasznált erőforrások értékét kell megjeleníteni, hanem a szükséges tőkebefektetés költségeit is. Emiatt a teljes költség összege magasabb az ABC által meghatározott költségnél. A befektetés költséginek meghatározásához az eredménykimutatás jelentős szerepet tölt be. Az így meghatározott összegeket hozzá kell adni az ABC keretében meghatározott költségekhez. 5. A költségdriverek kiválasztása Ez a lépes a hagyományos költségelszámoláshoz hasonlóan olyan költségjellemzők kiválasztását jelenti, amely segítségével képesek vagyunk az általános és tőke költségeket felosztani az egyes tevékenységek között. 6. A termék költségének kalkulációja A közvetlen költség a felosztott általános és tőke költséggel való kiegészítése. A technika alkalmazását célszerű tesztelni két olyan cégen keresztül, amelyek költségstruktúrája eltéréseket tartalmaz. Az első cég esetében jellemzően közvetlen költségek a dominánsak, míg komoly tőkeköltségeket kell finanszírozni. A másik cég esetében komoly arányt képez közvetett költségek aránya. A vizsgálat három módszer vesz alapul: a hagyományos költségszámítást, az Activity Based Costing és az Integrált ABC & EVA módszerét. 7

8 FIRST cég költségstruktúrája a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Összeg, ezer Megoszlása, %-ban Közvetlen költség ,0 Közvetett költség ,4 Tőke költsége ,6 Teljes költség ,0 A tőkeköltségek 11,6 százalékot képviselnek 1. cég teljes költségeinek összegéből, ami komoly nagyságot jelent. A magas tőkeköltségnek alapvető magyarázata abban található, hogy az adott cég tevékenysége speciális berendezéseket igényel, ami relatíve magas befektetéssel jár együtt. Továbbá a cég magas tőkeigényét a széles termékvonal is indokolja. A termékre jutó költségek három módszer segítségével Termékvonal Hagyományos költségelszámolás (TCA) ABC ABC & EVA Ágytakaró Membrán Lézer Tekercs címke Sapkák Vegyes részek Összesen A táblázat adatai egyértelműen jelzi, hogy az integrált ABC & EVA módszer átlagosan 13,1%-kal magasabb költségszinttel dolgozik. Az egyes termékek költségeinek alakulásából az is kiderül, hogy a hagyományos költségszámítás jelentős torzításokat tartalmaz. A tőkeköltségek figyelembe vételével a termékekre jutó költségek erőteljes növekedésének vagyunk tanúi. A tevékenység alapú költségelszámolás már átrendezi a költségszerkezetet. Az eredmények elgondolkodtatóvá teszik a vállalkozást, hiszen az első három termék egy koncentráltabb marketinggondolkodással komoly nyereséget képes felhalmozni. Ezzel szemben a második három termék esetében célszerű lenne elgondolkozni az outsourcingról. A termékre jutó költségének változása a tőkeköltségek figyelembevételével Termékvonal TCA ABC& EVA ABC ABC& EVA Ágytakaró + 1.2% % Membrán % + 9.7% Lézer % % Tekercs címke % + 5.6% Sapkák % + 4.9% Vegyes részek % + 6.9% Összesen % % 8

9 SECOND cég költségstruktúrája Megnevezés Összeg, ezer Megoszlása, %-ban Közvetlen költség ,2 Közvetett költség ,7 Tőke költsége 396 7,1 Teljes költség ,0 A cég költségszerkezete eltérő az előző társaságtól, hiszen a közvetett költségek mértéke10 %-kal magasabb, ugyanakkor a tőkeköltsége pedig ebből eredően alacsonyabb. Az egyes költségviselőhöz hozzárendelt költségtételek aránya is alacsonyabb. Ez a költségstruktúra relatíve kiegyenlített, a cég a követett költségeket vagy nem képes vagy nem érdekelt a felosztásban. Továbbá a tevékenység jellege is indokolja, feltételezhető, hogy humán erőforrás kvalifikált, így a munkaerő költsége (közvetett) jelentős összegű. Az előzőekhez hasonlóan a termékhez való költségrendelés esetében mindhárom módszer elvégzésre került, aminek eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: Termékvonal Hagyományos költségelszámolás ABC ABC & EVA (TCA) Motor és motor alkatrészek Megszakító Vezérlőpanel Vegyes részek Teljes költség Az egyes termékekhez való hozzárendeléseket megvizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a korábban a nyereségesnek vélt motor és motoralkatrészek költségének alakulása kedvezőtlen irányba terelődött a modernebb számítások esetében. Az integrált ABC & EVA módszerét használva viszonyítási alapként, akkor egyértelmű, hogy a hagyományos költségek számítás nagyon torz költséget határoz meg. Termékvonal TCA ABC& EVA ABC ABC& EVA Motor és motor alkatrészek % + 7.7% Megszakító % + 8.5% Vezérlőpanel -9.9% + 6.5% Vegyes részek -28.0% + 6.9% Teljes költség + 7.6% + 7.6% A legsikeresebbnek vélt termék esetében a vállalati döntés lehetséges iránya egy mérsékelt áremelés lehet. Azonban csak akkor kivitelezhető, ha a cég vezető pozíciót tölt be az adott piacon. A két költségszerkezetében eltérő cég költségszerkezetét megvizsgálva megállapítható, hogy a hagyományos költségszámítás nem ad reális eredményt. A közvetett költségek allokálására kiválóan alkalmazható az Activity Based Costing eljárás, azonban a tőkeköltségek nem kerülnek a vizsgálat középpontjába. A valósághoz közeli költségpozíció meghatározásához szükség van EVA módszerének integrálására. 9

10 III. rész Számviteli sarok: az év végi zárás keretében céltartalék képzés Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A céltartalékok besorolása: a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre, egyéb, ami lehet nem realizált árfolyamveszteség, más jogszabályok által előírt céltartalék. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek. A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék-képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította. Egy mindennapi eset egy termelő vállalkozásnál, ahol a termékeire 3 éves garanciát vállal. A garanciális javítások a korábbi évek értékesítési tapasztalatait (hasonló termékre vonatkozólag) figyelembe véve az értékesítés árbevételének az 5%-át teszi ki. A meghibásodás megoszlása az empirikus tapasztalatok alapján az első évben 45%, a másodikban 30%, a harmadik évben 25%. Az értékesítési adatok a következők: Megnevezés Érték, Ft 20X X X Mutassuk be az egyes évek céltartalék-képzését! 1. év céltartaléka A bevétel függvényében: ,05 = T Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre év céltartaléka 1. év értékesítésének 2. évére jutó céltartalék: ,05 (0,3+0,25) = év értékesítésének 1. évére jutó céltartalék: ,05 = Az előző évben képzett céltartalék feloldása T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása A tárgyévi céltartalék képzése T Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre év céltartaléka 1. év értékesítésének 3. évére jutó céltartalék: ,05 0,25 = év értékesítésének 2. évére jutó céltartalék: ,05 (0,3+0,25) = év értékesítésének 1. évére jutó céltartalék: ,05 = Az előző évben képzett céltartalék feloldása T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása A tárgyévi céltartalék képzése T Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre év céltartaléka Feltételezzük tovább már nem gyártjuk a terméket, így a következőket kell elszámolni: 2. év értékesítésének3. évére jutó céltartalék: ,05 0,25 = év értékesítésének 2. évére jutó céltartalék: ,05 (0,3+0,25) =

11 Az előző évben képzett céltartalék feloldása T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása A tárgyévi céltartalék képzése T Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre IV. rész Adósarok: Társasági adóbevallás Az adóbevallás elkészítésekor odafigyelni arra, ha kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban áfa nélkül számítva magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár) a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel a Tao. tv-ben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül módosítani kell az adózás előtti eredményt. A szokásos piaci ár meghatározásához a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében foglalt módszerek valamelyikét kell alapul venni. A Tao. tv pontjának alpontjai tételesen meghatározzák, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony mely esetekben áll fenn az adózó (például A cég) és más személy (például B cég, magánszemély) között. E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte az adózó és más személy között még nem keletkeztet adóalap korrekciót, de az egymással kapcsolt vállalkozásban állók bármely szerződéses ügylete (adás-vétel, kölcsön-nyújtás stb.) esetén egyrészt bejelentési kötelezettség keletkezik az Art. szerint, másrészt vizsgálandó a szokásos piaci árhoz viszonyított alkalmazott ellenérték (ár, kamat). Önmagában továbbá az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő felek szerződései sem feltétlenül jelentenek korrekciós kötelezettséget, csak akkor, ha az adott szerződés kapcsán alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártól eltér. A kivételes szabály szerint, ha a kapcsolt fél magánszemély, nincs módosító tétel, vagyis a vele kötött szerződés alapján a piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén sincs sem növelő, sem csökkentő korrekció. Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét. Meg kell növelnie az adózónak az adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Az alapítónál, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónál, továbbá a tagnál apport esetén is felmerülhet adózás előtti eredmény módosítása, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) nem pénzbeli hozzájárulás formájában teljesíti, emeli fel a jegyzett tőkét, a tőketartalékot, szállítja le tőkekivonással a jegyzett tőkét, részesül a vagyonkiadásban megszűnéskor, részesül vagyoni értékű juttatásként az osztalékban E-Controlling XIV. évfolyam, ötödik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest. Váci út. 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

A vállalkozás bemutatása. A számvitelpolitika fő vonásai

A vállalkozás bemutatása. A számvitelpolitika fő vonásai A vállalkozás bemutatása A Társaság neve: Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft Székhelye: Pécs, Felsővámház u 50. Alapító okirat kelte: 2011. 11.24. A Társaság által gyakorolt tevékenységek: Előadó művészet

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. március 8. Képviseletre jogosult I. Általános rész A KÖZHASZNÚ

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult

Kiegészítő Melléklet Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult Cég neve: Időszak: I. Az -én alakult II. A számviteli politikája alapján III. Mérleget érintő kiegészítések 1. oldal Cég neve: Időszak: Az Immateriális javak és a Tárgyi Eszközök alakulása IV. Eredményt

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete

DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet. 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete DUNAVARSÁNYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI KFT. 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18. Kiegészítő melléklet 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló melléklete Adószám: 13386140-2-13 Cégjegyzékszám: 13-09-101130 Ügyvezető

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével!

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével! KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS mintafeladat (20 pontot érő rész, ennek megfelelően 2-3 kérdés is várható) Feladat: - Ismertesse a Simons-féle kockázat-kalkulátor működési elvét, részletezze gyakorlati alkalmazhatóságát

Részletesebben

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag QUAESTOR Fundamentális elemzés Segédanyag A vállalat számviteli elemzése A fundamentális értékeléshez minden esetben a pénzügyi adatok, számviteli kimutatások jelentik az alapot Az éves jelentésbl és a

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben