A sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban
|
|
- Kornélia Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban Doktori értekezés tézisei Barna János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Dr. Erdei Anna, akadémikus Klasszikus és Molekuláris Genetika Doktori Program Programvezető: Dr. Orosz László, akadémikus Témavezető: Dr. Vellai-Takács Krisztina, egyetemi adjunktus Konzulens: Dr. Vellai Tibor, egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Genetikai Tanszék Budapest, 2012
2 Irodalmi áttekintés A környezeti stressz a sejtekben különböző védekező mechanizmusokat indukál, amelynek egyik fontos kimenete a fehérje szerkezet homeosztázisának fenntartása. Ilyen mechanizmusok a sejtes hősokk-válasz és a citoplazma komponensek lebontását végző autofágia. Az előbbi folyamat során ún. dajkafehérjék (molekuláris chaperone-ok) indukálódnak, amelyek elősegítik a károsodott fehérjék normális térszerkezetének helyreállítását vagy a károsodott fehérjék lebontását, megelőzve ezáltal a sejt működését károsan befolyásoló fehérje aggregátumok kialakulását. A fonálféreg Caenorhabditis elegansban az inzulin/igf-1 (insulin-like growth factor-1) és a TGF-β (transforming growth factor-beta) jelátviteli útvonalak szabályozzák az anyagcserét, az öregedést, a stressz-választ és az egyedfejlődést [1-5]. Különböző környezeti stresszkörülmények (pl. éhezés, nagy egyedsűrűség és magas hőmérséklet) hatására a fenti útvonalak aktivitása csökken, és ennek következtében az állat bizonyos sejtjeiben lipid halmozódik fel, megnövekedik az élettartama, megnő a stressz-tűrő képessége, ill. ún. kitartó (dauer) lárva állapotba alakul [6, 7]. A DAF-11 transzmembrán guanilát cikláz mindkét útvonal upstream regulátora. Az általa képezett ciklikus guanozin monofoszfát (cgmp) másodlagos jelátvivő molekula a TGF-β ligandumot kódoló daf-7 és az inzulin/igf-1 ligandumot kódoló daf-28 gének kifejeződését aktiválja [8, 9]. A három említett útvonal végeredményben a reproduktív egyedfejlődés fenntartásához szükséges szteroid hormon, a dafakronikus sav (DA) képződését szabályozza. A DA szintézis egyik kulcslépését a DAF-7/TGF- és az inzulin/igf-1 jelátvitelek szabályozása alatt álló DAF-9/citokróm P450 katalizálja [6, 10]. Az inzulin/igf-1 és a DAF-7/TGF- útvonal mutánsainak dauer konstitutív fenotípusának penetranciája hőmérséklet-függő: daf-2(-) és daf-7(-) mutáns állatokban a hőmérséklet emelkedésével nő a dauer lárvák aránya. A hőmérséklet mellett az inzulin/igf-1 és TGFjelátviteli útvonal defektív mutáns állatok dauer konstitutív (Daf-c) fenotípusának penetranciáját a tápanyag ellátottság és az egyedsűrűség is befolyásolják. Az eukarióta szervezetekben a HSF-1 hősokk transzkripciós faktor hősokk fehérjék átírásának aktiválása révén mérsékli a hő és más stresszek fehérjekárosító hatását [11-13]. A HSF-1 monomerek a hőmérséklet emelkedésének következtében trimerizálódnak, foszforilálódnak és a sejtmagba jutnak, ahol az aktív HSF-1 egy konzervált upstream 5 szabályozó hősokk elemen keresztül aktiválja célgénjeinek transzkripcióját [13]. Emellett újabban kimutatták, hogy a HSF-1 az egyedfejlődésben és az élethossz szabályozásban is 1
3 szerepet játszik [11, 14]. C. elegansban az inzulin/igf-1 jelátvitel gátolja a HSF-1 aktivitást [1, 14]. Csökkent inzulin/igf-1 jelátvitel esetén a HSF-1 és a DAF-16/FoxO transzkripciós faktorok a megnövekedett élethossz és stressz-rezisztencia kialakításához szükséges gének kifejeződését segítik elő [1]. Célkitűzések A stressz fehérjekárosító hatására a sejtekben különböző védelmi mechanizmusok indukálódnak (stressz-válasz). Ilyenek a sejtes komponensek lebontását végző autofágia, valamint a hősokk-válasz, amelynek során a HSF1 (heat shock transcription factor) chaperone gének kifejeződésének aktiválásán keresztül lehetővé teszi a károsodott fehérjék térszerkezetének helyreállítását vagy lebontását. Doktori munkám célja a C. elegans stresszválaszát szabályozó konzervált jelátviteli tengelyek közötti új kapcsolatok feltárása volt. HSF-1 célgének azonosítása és a szabályozási kapcsolat jellemzése Az eddig azonosított HSF1 célgének többsége klasszikus hősokk fehérjét kódol, azonban az utóbbi évek kutatásai nyomán kiderült, hogy a HSF1 a molekuláris chaperone-ok mellett az egyedfejlődésben és sejt differenciációban szerepet játszó gének kifejeződését is szabályozhatja. A HSF-1 hősokk transzkripciós faktor jól definiált, konzervált kötőhellyel rendelkezik (TTCNNGAANNTTC). Ezért célunk a HSF-1 által közvetlenül szabályozott gének meghatározása volt. Egy DNS szekvencia evolúciós konzerváltsága funkcióra utal. Ezért a potenciális célgének halmazából a Caenorhabditis fajok ortológ génjeinek szabályozó régiójának szekvencia analízisével kívántuk kiválasztani azokat a géneket, amelyekben a HSF-1 kötőhely konzervált, vagyis nagy valószínűséggel a HSF-1 közvetlen szabályozása alatt állnak. Az így megszűrt találatok közül elsősorban azokra a nem klasszikus hősokk fehérjéket kódoló potenciális HSF-1 célgénekre kívántunk koncentrálni, amelyek a stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak elemeit kódolják, vagy az egyedfejlődés szabályozásában betöltött szerepük ismert. A HSF-1 hősokk faktor a hőmérséklet hatására aktiválódik, ezért a potenciális célgének hőmérséklet és HSF-1 függő expressziójának változását kvantitatív RT-PCR felhasználásával kívántuk megvizsgálni. Az in silico azonosított potenciális célgének és a HSF-1 közti szabályozási kapcsolatot a megfelelő riporterek in vivo expressziós analízisével terveztük megerősíteni. A HSF-1 és a potenciális célgénjei közti közvetlen transzkripcionális szabályozást olyan riporter 2
4 konstrukciók előállításával terveztük alátámasztani, amelyek a konszenzus kötőhely vad típusú illetve mutáns verzióját tartalmazzák. A HSF-1 és potenciális célgénjei közötti szabályozási viszonyokat, valamint a szabályozási kapcsolat biológiai jelentőségét kettős mutáns (episztázis) elemzéssel terveztük elvégezni. HSF-1 paralógok azonosítása Gerincesekben a hősokk válaszban kulcsszerepet játszó hősokk transzkripciós faktorok több fehérjéből álló családot alkotnak. Gerinctelenekben ugyanakkor eddig csak egyetlen hősokk transzkripciós faktort azonosítottak. Célom volt, hogy a C. elegans genomban bioinformatikai módszerekkel hősokk transzkripciós faktor-szerű fehérjéket kódoló géneket azonosítsak, és megkezdjem genetikai elemzésüket. Az autofágia és a TGF- jelátvitel kapcsolata A stressz-válaszban szerepet játszó autofágia szabályozását laboratóriumunkban intenzíven vizsgáltuk. Előzetes eredményeink alapján feltételeztük, hogy a TGF- jelátvitel az autofágia szabályozásán keresztül befolyásolja a sejtnövekedést. E hipotézis alátámasztásának érdekében az autofagoszómákhoz kötődő, azokat kijelölő gfp::lgg-1 riporter segítségével kívántam megvizsgálni az autofág aktivitást a hipodermális seam sejtekben különböző TGFútvonal defektív mutánsok in vivo expressziós analízisével. Módszerek HSF-1 kötőhelyek in silico azonosítása a C. elegans genomban A genomszintű kötőhely vizsgálatokat a Wormenhancer (Open genomics) illetve a cisred programok felhasználásával végeztem el. A program predikciói során nyert feltételezett kötőhelyek közül a továbbiakban kizárólag azokkal foglalkoztam, amelyek az evolúciósan közeli rokon faj, a Caenorhabditis briggsae megfelelő ortológ génjeinek genomi környezetében is hasonló pozícióban volt jelen. A kötőhely konzerváltsága ugyanis a szabályozó mechanizmus evolúciós konzervációjára, vagyis a kötőhely funkcionális voltára utal. In vivo expressziós vizsgálatok A vizsgált célgének expressziós elemzésének érdekében transzkripciós és transzlációs GFP riporter konstrukciókat állítottam elő rekombináns DNS technikai módszerekkel. A kötőhely funkcióját célzó vizsgálatokhoz in vitro mutagenezissel készítettem mutáns kötőhelyet tartalmazó konstrukciókat. A transzgenikus állatokat biolisztikus transzformáció segítségével 3
5 hoztam létre. A transzgenikus törzsekben az expressziós elemzéseket fluoreszcens mikroszkóppal tanulmányoztam. daf-7 expressziós aktivitásának jellemzése A daf-7 gén (HSF-1 célgén) expresszióját kvantitatív RT-PCR segítségével is vizsgáltam. A kvantitatív RT-PCR analízishez szinkronizált L1 lárvából izoláltunk RNS-t a PureLink Micro-to-Midi Total RNA Purification System (Invitrogene) kit segítségével. A genomi DNS szennyeződést Rnáz mentes Dnáz I (Fermentas) felhasználásával távolítottuk el. A DNS mentes RNS-t ezután random hexamerekkel a Revert Aid First Strand cdna Synthesis Kit (Fermentas) alkalmazásával írtuk át cdns-sé. A PCR reakciót 20 µl-es végtérfogatban végeztük el a LightCycler FastStart DNA Master SYBR Green I (Roche) kittel a gyártó protokollja szerint. Az amplifikáció LightCycler 2.0 (Roche) készülékkel történt. Mérési eredményeink értékelésekor relatív génexpressziós értékeket komparatív C T módszerrel a 2 -ΔΔCT képlet segítségével határoztuk meg. Élethossz vizsgálat A fonálférgek élethosszát 25 C-on határoztuk meg. A törzseket szinkronizáltuk. L4 (4. lárvastádiumú)/fiatal felnőtt állatok élettartamát FUdR (5-fluoro-2'-deoxyuridine) tartalmú lemezeken mértük meg (a FUdR meggátolja a csíravonal aktivitását, amely sok mutánsban specifikusan befolyásolhatja az élettartamot). Az elpusztult állatokat naponta megszámoltuk és eltávolítottuk. Azokat az állatokat tekintettük halottnak, amelyek a platinatűvel való finom érintés után sem mozdultak meg, és garatjuk pumpáló mozgása is megállt. A mérést addig végeztük, míg élő állat maradt a lemezen. Dauer lárva képzés vizsgálat A dauerek százalékos arányának megállapításához a szinkronizált utódokat a vizsgálati hőmérsékleten (20 C, 23 C, 26,5 C) növesztettük. Amikor a nem dauer állatok elérték az L4 lárva/fiatal felnőtt kort (72, 60 illetve 44 óra múlva), meghatároztuk a dauer lárvák és a felnőtt állatok számát, és kiszámoltuk a dauerek százalékos arányát. 4
6 A doktori értekezés tézisei Doktori kutatómunkám eredményeit az alábbiakban foglalom össze: A HSF-1 traszkripciós faktor gátolja a daf-7 gén expresszióját A daf-7 5 szabályozó régiójában Caenorhabditis fajokban konzervált HSF-1 kötőhelyet azonosítottunk in silico. Kvantitatív RT-PCR segítségével megállapítottuk, hogy a daf-7 expressziója a hőmérséklet emelésével HSF-1 függő módon csökken. Episztázis analízisek segítségével megállapítottuk, hogy 20 és 23 C-on a hsf-1(sy441) hipomorf mutáció szupresszálja a daf-11(m47) és a daf-21(p673) mutánsok dauer konstitutív fenotípusát. Egy daf-7::gfp riporter (ksis2) in vivo expressziós vizsgálatával kimutattuk, hogy DAF- 11/GC és DAF-21/Hsp90 defektív állatokban HSF-1 szükséges a daf-7 expresszió gátlásához az ASI neuronokban: daf-11(-); hsf-1(sy441) és daf-21(p673); hsf-1(sy441) kettős mutáns állatokban vad típusú daf-7 expressziós szintet figyeltünk meg. Hasonló eredményt kaptunk daf-11(-); hsf-1(ok600) mutáns háttérben, illetve a daf-11(-); hsf- 1(RNSi) állatok esetén is. A HSF-1 és a daf-7 közötti közvetlen transzkripcionális szabályozás kimutatása érdekében létrehoztuk a pdaf-7::gfp és a p mut daf-7::gfp riportereket. A p mut daf-7::gfp abban különbözik a pdaf-7::gfp riportertől, hogy 6 bázispár hiányzik a feltételezett HSF-1 kötőhelyből. E riporterek in vivo expressziós vizsgálatával kimutattuk, hogy DAF-11/GC hiányában a daf-7 expresszió gátlásához intakt HSF-1 kötőhely szükséges. Összességében tehát a DAF-11/GC a daf-7 gén kifejeződését a HSF-1 transzkripciós faktor aktivitásának gátlásán keresztül aktiválja. A HSF-1 tehát a TGF- jelátvitel upstream szabályozó komponense, amely magas hőmérsékleten a daf-7 transzkripcióját gátolva segíti elő a dauer egyedfejlődést. Az inzulin/igf-1 jelátvitel a HSF-1 gátlásán keresztül aktiválja a daf-7 expresszióját Egy daf-7::gfp riporter (ksis2) in vivo expressziós vizsgálatának segítségével kimutattuk, hogy az inzulin receptort kódoló daf-2(e1370) funkcióvesztéses mutáns dauer lárvákban a daf-7 expressziója az ASI neuronokban csökken, míg ehhez képest a daf-2(e1370); hsf- 1(sy441) kettős mutáns dauer lárvákban a daf-7 szintje megemelkedik. Hasonló változást tapasztaltunk L1 lárvák vizsgálata során is. 5
7 Megállapítottuk, hogy az inzulin receptor mutáns daf-2(e1370) törzsben a hsf-1 túltermelése esetén a dauer lárvák aránya jelentősen megnövekedik 20 és 23 C-on. Összességében tehát a táplálék ellátottságot érzékelő inzulin/igf-1 útvonalat és a DAF- 7/TGF- jelátvitelt a HSF-1 fűzi össze, lehetővé téve, hogy a dauer fejlődést elősegítő és gátló jelek integrálódjanak. A HSF-1 a daf-7-től downstream is befolyásolja a C. elegans élethosszát és dauer egyedfejlődését Kimutattuk, hogy a daf-7(-) megnövekedett élethosszát a hsf-1(sy441) szuppresszálja, vagyis a hsf-1 a daf-7 géntől downstream hathat az élethossz szabályozásában. Eredményeink szerint hsf-1(sy441) hiányában megnő, míg a hsf-1 túlműködése esetén csökken a dauer lárvák aránya daf-7(-) mutáns háttéren, vagyis a HSF-1 a daf-7 géntől downstream gátolja a dauer egyedfejlődést. A HSF-1 aktiválja a daf-9/citokróm p450 gén kifejeződését A daf-9 cisz szabályozó régiójában Caenorhabditis fajokban konzervált HSF-1 kötőhelyet azonosítottunk in silico. A daf-9 génexpresszió magas hőmérsékleten megemelkedik az L3 lárvák hipodermiszében. A feltételezett hősokk elemet tartalmazó daf-9::gfp riporter (dhex67) segítségével kimutattuk, hogy a HSF-1 hiányában a daf-9 expressziója a hőmérséklet növelésének hatására nem emelkedik meg az L3 lárvák hipodermiszében, vagyis a HSF-1 szükséges a daf-9 átírásának hőmérséklet függő aktiválásához. A daf-9 expressziója DAF-11/GC hiányában is megemelkedik az L3 lárvák hipodermiszében. Ezzel szemben daf-11(m47); hsf-1(sy441) kettős mutáns állatokban a daf-9 gén kifejeződésének szintje nem változik. Ez azt sugallja, hogy a HSF-1 szükséges a daf-9 gén kifejeződésének aktiválásához daf-11(-) mutáns háttéren. Összességében tehát a daf-9 a HSF-1 egy másik transzkripcionális célgénje lehet, és a HSF-1 a daf-7 gátlása, valamint a daf-9 aktiválása révén több ponton, ellentétesen befolyásolja a dauer egyedfejlődést. A C. elegans HSF-2 a reproduktív egyedfejlődést segíti elő A hsf-2 gén egy HSF-1 paralóg fehérjét kódol, amely a HSF-1 klasszikus doménjei közül csak a DNS kötő doménnel rendelkezik. A hsf-2(tm4607) mutáns a TGF- jelátvitel működését befolyásoló daf-11(-) és unc- 3(e151) mutánsok dauer konstitutív fenotípusának penetranciáját erősíti. Ugyanakkor az inzulin/igf-1 jelátvitel defektív daf-2(e1370) és unc-31(e169) mutáns állatok dauer 6
8 konstitutív fenotípusát nem befolyásolja. Mivel a HSF-2 hiánya a TGF- mutáns daf- 7(e1372) dauer konstitutív fenotípusára sincs hatással, ezért elképzelhető, hogy a hsf-2 az unc-31-től upstream, vagy azzal párhuzamosan fejti ki hatását az inzulin/igf-1 jelátvitelre a dauer egyedfejlődés szabályozásában. A DBL-1/TGF- jelátvitel aktiválja az autofágiát C. elegansban Az autofagoszómákhoz kötődő, azokat kijelölő gfp::lgg-1 riporter segítségével megállapítottuk, hogy a hipodermális seam sejtekben a lon-1(e185) mutáns genetikai háttérben megnő az autofág aktivitás. A DBL-1/TGF- jelátvitel a lon-1 gén kifejeződését gátolja. A LON-1 hiányában megnövekedő autofág aktivitás tehát arra utal, hogy a DBL- 1/TGF- útvonal az autofágiát aktiválja. Következtetések Az eddig azonosított HSF1 célgének többsége klasszikus hősokk fehérjét kódol, amelyek a sejtet a stressz hatására kialakuló rendellenes fehérjék károsító hatásaitól védik [12]. Az elmúlt évtized kutatásai során azonban kiderült, hogy a hősokk transzkripciós faktorok a klasszikus hősokk fehérjéket kódoló gének mellett más gének átíródását is szabályozhatják [15, 16]. Néhány kivételtől eltekintve [17, 18] a HSF-1-et transzkripciós aktivátorként jellemezték. Jelen munkában kimutattuk, hogy a HSF-1 két további - nem klasszikus hősokk - fehérjét kódoló gén, a daf-7/tgf- és a daf-9/citokróm p450 expresszióját szabályozza. Megállapítottuk, hogy a HSF-1 több ponton befolyásolja a féreg posztembrionális egyedfejlődését. A daf-7 és a daf-9 gének a C. elegans dauer egyedfejlődését szabályozó TGF- és szteroid hormon útvonalak komponensei. A HSF-1 mindkét gént szabályozza: a daf-7 gén transzkripcióját gátolja, míg a daf-9 gén kifejeződését aktiválja. A HSF-1 kettős - dauer egyedfejlődést indukáló (daf-7 represszálásán keresztül), illetve azt gátló (daf-9 aktiválásán keresztül) szabályozó szerepe egyszerre teszi lehetővé, hogy a populáció biztosan túléljen (néhány dauer lárva), illetve szaporodjon (sok reproduktív felnőtt). Ez a genetikai megoldás nagyban hozzájárulhatott a C. elegans populációk fitneszének maximalizálásához és evolúciós fennmaradásához. A magas hőmérséklet, a nagy egyedsűrűség és az éhezés egyaránt dauer egyedfejlődést indukáló környezeti tényezők. Eredményeink szerint a táplálék ellátottságot érzékelő inzulin/igf-1 és az egyedsűrűséggel arányos dauer feromon szenzor DAF-11/GC, valamint a hőmérséklet egyaránt HSF-1 függő módon szabályozzák a TGF- ligandumot kódoló daf-7 gén kifejeződését. Vagyis a HSF-1 egy bonyolult szabályozási hálózat központi elemeként 7
9 összehangolja az egyedfejlődést, a stressz-választ és az öregedést befolyásoló konzervált jelátviteli útvonalak működését. Kimutattuk továbbá, hogy a C. elegans genomban a HSF-1 mellett egy további hősokk transzkripciós faktor-szerű fehérjét kódoló gén található. Ezen gén (hsf-2) genetikai és expressziós elemzését megkezdtük. Megállapítottuk, hogy a hsf-2 befolyásolja a C. elegans dauer egyedfejlődési programját. Alátámasztottuk továbbá korábbi feltételezésünket, miszerint a DBL-1/TGF- jelátviteli útvonal az autofág folyamatokat aktiválja. Az autofágiához hasonlóan [19, 20] a TGF- a rákban betöltött szerepe kettős: tumorszuppresszor és a tumor kialakulását elősegítő szerepe is ismert [21, 22]. A rák kialakulásának korai fázisában a sejtnövekedés gátlása révén tumorszuppresszor hatású, ugyanakkor a karcinogenezis későbbi fázisaiban a TGF- az áttétek képződését segíti elő. Mindezek arra utalnak, hogy a TGF- jelátvitel és az autofágia közti szabályozási kapcsolat a rák kialakulásában és fejlődésében is szerepet játszhat. Az értekezés alapjául szolgáló közlemények: 1. Barna J, Princz A, Kosztelnik M, Takács-Vellai K, Vellai T. Heat shock factor-1 intertwines insulin/igf-1, TGF-β and cgmp signaling to control development and aging. Barna J, Princz A, Kosztelnik M, Hargitai B, Takács-Vellai K, Vellai T. BMC Dev Biol Nov 1;12(1):32. IF: 2,78 2. Aladzsity I, Tóth ML, Sigmond T, Szabó E, Bicsák B, Barna J, Regos A, Orosz L, Kovács AL, Vellai T. Autophagy genes unc-51 and bec-1 are required for normal cell size in Caenorhabditis elegans. Genetics Sep;177(1): IF: Független idéző: 13 Függő idéző: 5 Összesen: 18 További közlemények: 3. Szabó E, Hargitai B, Regos A, Tihanyi B, Barna J, Borsos E, Takács-Vellai K, Vellai T. TRA-1/GLI controls the expression of the Hox gene lin-39 during C. elegans vulval development. Dev Biol Jun 15; 330 (2): IF: Független idéző: 3 Függő idéző: 3 Összesen: 6 4. Sigmond T, Barna J, Tóth ML, Takács-Vellai K, Pásti G, Kovács AL, Vellai T. Autophagy in Caenorhabditis elegans. Methods Enzymol. 2008; 451: IF: Független idéző: 7 Függő idéző: 2 Összesen: 9 5. Tóth ML, Sigmond T, Borsos E, Barna J, Erdélyi P, Takács-Vellai K, Orosz L, Kovács AL, Csikós G, Sass M, Vellai T. Longevity pathways converge on autophagy genes to regulate life span in Caenorhabditis elegans. Autophagy Apr 1; 4(3): IF: Független idéző: 100 Függő idéző: 8 Összesen: 108 8
10 Felhasznált irodalom: 1. Hsu, A.L., C.T. Murphy, and C. Kenyon, Regulation of aging and age-related disease by DAF-16 and heat-shock factor. Science, (5622): p Kenyon, C.J., The genetics of ageing. Nature, (7288): p Matyash, V., et al., Sterol-derived hormone(s) controls entry into diapause in Caenorhabditis elegans by consecutive activation of DAF-12 and DAF-16. PLoS Biol, (10): p. e Ogg, S., et al., The Fork head transcription factor DAF-16 transduces insulin-like metabolic and longevity signals in C. elegans. Nature, (6654): p Shaw, W.M., et al., The C. elegans TGF-beta Dauer pathway regulates longevity via insulin signaling. Curr Biol, (19): p Gerisch, B. and A. Antebi, Hormonal signals produced by DAF-9/cytochrome P450 regulate C. elegans dauer diapause in response to environmental cues. Development, (8): p Jia, K., P.S. Albert, and D.L. Riddle, DAF-9, a cytochrome P450 regulating C. elegans larval development and adult longevity. Development, (1): p Murakami, M., M. Koga, and Y. Ohshima, DAF-7/TGF-beta expression required for the normal larval development in C. elegans is controlled by a presumed guanylyl cyclase DAF- 11. Mech Dev, (1): p Li, W., S.G. Kennedy, and G. Ruvkun, daf-28 encodes a C. elegans insulin superfamily member that is regulated by environmental cues and acts in the DAF-2 signaling pathway. Genes Dev, (7): p Gerisch, B., et al., A bile acid-like steroid modulates Caenorhabditis elegans lifespan through nuclear receptor signaling. Proc Natl Acad Sci U S A, (12): p Morley, J.F. and R.I. Morimoto, Regulation of longevity in Caenorhabditis elegans by heat shock factor and molecular chaperones. Mol Biol Cell, (2): p Prahlad, V. and R.I. Morimoto, Integrating the stress response: lessons for neurodegenerative diseases from C. elegans. Trends Cell Biol, (2): p Akerfelt, M., R.I. Morimoto, and L. Sistonen, Heat shock factors: integrators of cell stress, development and lifespan. Nat Rev Mol Cell Biol, (8): p Chiang, W.C., et al., HSF-1 regulators DDL-1/2 link insulin-like signaling to heat-shock responses and modulation of longevity. Cell, (1-2): p Xie, Y., et al., Heat shock factor 1 represses transcription of the IL-1beta gene through physical interaction with the nuclear factor of interleukin 6. J Biol Chem, (14): p Takaki, E., et al., Maintenance of olfactory neurogenesis requires HSF1, a major heat shock transcription factor in mice. J Biol Chem, (8): p Wang, J., et al., HSF1 down-regulates XAF1 through transcriptional regulation. J Biol Chem, (5): p Xie, Y., et al., Heat shock factor 1 contains two functional domains that mediate transcriptional repression of the c-fos and c-fms genes. J Biol Chem, (7): p Kimmelman, A.C., The dynamic nature of autophagy in cancer. Genes Dev, (19): p Rosenfeldt, M.T. and K.M. Ryan, The multiple roles of autophagy in cancer. Carcinogenesis, (7): p Wakefield, L.M. and A.B. Roberts, TGF-beta signaling: positive and negative effects on tumorigenesis. Curr Opin Genet Dev, (1): p Bierie, B. and H.L. Moses, Tumour microenvironment: TGFbeta: the molecular Jekyll and Hyde of cancer. Nat Rev Cancer, (7): p
A C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise. Doktori értekezés tézisei.
A C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise Doktori értekezés tézisei Hargitai Balázs Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenPályázati végjelentés (eredmények), Vellai Tibor:
Pályázati végjelentés (eredmények), Vellai Tibor: 1. C. elegans autofág gének meghatározása Bioinformatikai eszközökkel (BLST szekvencia-hasonlósági kereséssel) autofág géneket azonosítottunk a C. elegans
RészletesebbenA Notch receptor-kódoló lin-12 és glp-1 gének cisz-szabályozó régióinak meghatározása Caenorhabditis elegansban - konzervált HOX kontroll?
A Notch receptor-kódoló lin-12 és glp-1 gének cisz-szabályozó régióinak meghatározása Caenorhabditis elegansban - konzervált HOX kontroll? Doktori értekezés tézisei Regős Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenJelátviteli kapcsolatok feltárása Caenorhabditis elegans-ban
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Jelátviteli kapcsolatok feltárása Caenorhabditis elegans-ban Vellai Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszék Budapest 2010. I. ELİSZÓ C. elegans preserves that
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenA TRA-1A/Gli transzkripciós faktor szerepe a lin-39/hoxd4 Hox gén expressziós szabályozásában a Caenorhabditis elegans vulvafejlődése során
A TRA-1A/Gli transzkripciós faktor szerepe a lin-39/hoxd4 Hox gén expressziós szabályozásában a Caenorhabditis elegans vulvafejlődése során Doktori értekezés tézisei Szabó Emese Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Részletesebben1. Szakmai önéletrajz
1. Szakmai önéletrajz Név: Vellainé Takács Krisztina Születési adatok: Budapest, 1971. június 16. Állampolgárság: magyar Családi állapot: férjezett, (Prof. Dr. Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi tanár,
RészletesebbenAz autofág gének szerepe a stressz-indukált sejtpusztulásban C. elegansban Doktori értekezés
Az autofág gének szerepe a stressz-indukált sejtpusztulásban C. elegansban Doktori értekezés Borsos Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola Klasszikus és Molekuláris
RészletesebbenÚj genetikai stratégia kidolgozása az Arabidopsis stressz válaszát szabályzó gének azonosítására
Új genetikai stratégia kidolgozása az Arabidopsis stressz válaszát szabályzó gének azonosítására Tézisfüzet Papdi Csaba Témavezető: Dr. Szabados László MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológia Intézet
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenEgy új genetikai módszerrel azonosított Arabidopsis A4A hősokk faktor funkcionális jellemzése
Egy új genetikai módszerrel azonosított Arabidopsis A4A hősokk faktor funkcionális jellemzése Tézisfüzet Immaculada Pérez Salamó Témavezető: Dr. Szabados László MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológia
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenAz ADA2b adaptor fehérjéket tartalmazó hiszton acetiltranszferáz komplexek szerepének vizsgálata Drosophila melanogaster-ben
Az ADA2b adaptor fehérjéket tartalmazó hiszton acetiltranszferáz komplexek szerepének vizsgálata Drosophila melanogaster-ben DOKTORI TÉZIS Pankotai Tibor Témavezető: Dr. Boros Imre Miklós Szeged, 2007
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenA sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban
A sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban Doktori értekezés Barna János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenMutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport. Haracska Lajos.
Mutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport SZBK Genetikai Intézete (429 dolgozó,, Tel: 62-599666) haracska@brc.hu Haracska Lajos www.brc.hu/lajoslab Evolúci ció és s karcinogenezis: közös k s gyökerek
RészletesebbenA plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint
A PhD értekezés összefoglalása A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban Csoboz Bálint Témavezető: Prof. László Vígh Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenAz autofágia és az apoptózis egymást kiegészítve szabályozza a Caenorhabditis elegans egyedfejlődését
Az autofágia és az apoptózis egymást kiegészítve szabályozza a Caenorhabditis elegans egyedfejlődését PhD tézis Erdélyi Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori iskola
RészletesebbenA Huntington kór patogenezisének vizsgálata Drosophila modell felhasználásával
Bodai László A Huntington kór patogenezisének vizsgálata Drosophila modell felhasználásával a doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenA DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József
A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben A Ph.D. értekezés tézisei Molnár Imre Témavezető: Dr. Mihály József SZTE Biológia Doktori Iskola Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenPh.D. értekezés tézisei. A c-típusú citokrómok biogenezisében résztvevő fehérjék. szerepe és génjeik szabályozása Sinorhizobium meliloti-ban
Ph.D. értekezés tézisei A c-típusú citokrómok biogenezisében résztvevő fehérjék szerepe és génjeik szabályozása Sinorhizobium meliloti-ban Készítette: Cinege Gyöngyi Témavezető: Dr. Dusha Ilona MTA Szegedi
RészletesebbenA felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban
A felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban Ph.D. értekezés tézisei Kalapis Dorottya Témavezető: Dr. Pál Csaba tudományos főmunkatárs Biológia
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEgy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével Kozma Gabriella Ph.D. tézisek Témavezető: Dr. Sipos László Genetikai Intézet MTA Szegedi Biológiai
RészletesebbenA stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben
Doktori (PhD) értekezés tézisei A stresszválasz és a membránok kapcsolata emlıs sejtekben Készítette: Nagy Enikı Éva Témavezetı: Prof. Dr. Vígh László Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem Magyar
RészletesebbenKUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN
KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára témavezető: MÉNESI Dalma, M.Sc. intézet: Növénybiológiai Intézet e-mail cím: menesi.dalma@brc.mta.hu CV: http://www.szbk.hu/file/cv/plant_menesi_dalma_hu.pdf
RészletesebbenA C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban
Ph.D. tézisek A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban Írta: Juhász Szilvia Témavezető: Dr. Haracska Lajos Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEpigenetikai Szabályozás
Epigenetikai Szabályozás Kromatin alapegysége a nukleoszóma 1. DNS Linker DNS Nukleoszóma mag H1 DNS 10 nm 30 nm Nukleoszóma gyöngy (4x2 hiszton molekula + 146 nukleotid pár) 10 nm-es szál 30 nm-es szál
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA Drosophila mir-282 mikrorns gén szerkezeti és funkcionális jellemzése. Bujna Ágnes
A Drosophila mir-282 mikrorns gén szerkezeti és funkcionális jellemzése Bujna Ágnes Ph.D. értekezés tézisei Témavezető: Dr. Erdélyi Miklós Szegedi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola MTA Szegedi Biológiai
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenA Caenorhabditis elegans anterior Hox gén ceh-13 szerepe a sejtmigráció és a sejtfúzió szabályozásában
A Caenorhabditis elegans anterior Hox gén ceh-13 szerepe a sejtmigráció és a sejtfúzió szabályozásában Doktori értekezés tézisei Tihanyi Borbála Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia
RészletesebbenZáróbeszámoló. A pályázat címe: Wnt fehérjék és Wnt receptorok. OTKA azonosító: A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja
Záróbeszámoló A pályázat címe: Wnt fehérjék és Wnt receptorok OTKA azonosító: 75836 A kutatási téma ismertetése: előzmények és a kutatás célja Bevezetés: A Wnt család fehérjéi kulcsszerepet játszanak az
RészletesebbenMembrán-lipid terápiás lehetőségek a sejtszintű stresszválasz helyreállításában Lipidomikai eszközök a Xenohormesis kutatásban
30 TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0004 Membrán-lipid terápiás lehetőségek a sejtszintű stresszválasz helyreállításában Lipidomikai eszközök a Xenohormesis kutatásban Török Zsolt, MTA, Szegedi Biológiai Központ,
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
Részletesebbenbeállítottuk a csirke Bmal1, Clock és AA-NAT mrns szintek kvantitatív mérésére
1. BMAL1, CLOCK ÉS AA-NAT GÉNEK CIRKADIÁN EXPRESSZIÓS MINTÁZATÁNAK VIZSGÁLATA IN VIVO CSIRKE RETINÁBAN ÉS TOBOZMIRIGYBEN A pályázatban elõírt feladatok közül elsõként saját tervezésû primerekkel sikeresen
RészletesebbenGenetikai modell állatok és transzgénia - genomikai megközelítések
Genetikai modell állatok és transzgénia - genomikai megközelítések Vellai Tibor (vellai@falco.elte.hu) Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszék 2012.10.18 GENETIKA A jelen biológiai kutatások integráló
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenProgramozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia. V. MedInProt Konferencia November 19.
Programozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia Dr. Szarka András Dr. Kapuy Orsolya V. MedInProt Konferencia 2016. November 19. Bevezetés Bevezetés
RészletesebbenERD14: egy funkcionálisan rendezetlen dehidrin fehérje szerkezeti és funkcionális jellemzése
Doktori értekezés tézisei ERD14: egy funkcionálisan rendezetlen dehidrin fehérje szerkezeti és funkcionális jellemzése DR. SZALAINÉ ÁGOSTON Bianka Ildikó Témavezetők Dr. PERCZEL András egyetemi tanár és
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenLymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata
Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Dr. Nemes Karolina, Márk Ágnes, Dr. Hajdu Melinda, Csorba Gézáné, Dr. Kopper László, Dr. Csóka Monika, Dr.
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenA metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)
A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85
RészletesebbenA Drosophila melanogaster poszt-meiotikus spermatogenezisében szerepet játszó gének vizsgálata. Ph.D. értekezés tézisei.
A Drosophila melanogaster poszt-meiotikus spermatogenezisében szerepet játszó gének vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Vedelek Viktor Témavezető: Dr. Sinka Rita Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
RészletesebbenBEVEZETÉS. A magasabbrendű növényeknek egész életciklusuk folyamán flexibilisen
BEVEZETÉS A magasabbrendű növényeknek egész életciklusuk folyamán flexibilisen adaptálódniuk kell mind a külső környezetből, mind a szervezetükből érkező ingerekhez. Ezeket a hatásokat az egyes sejtek
RészletesebbenStresszfehérjék (hősokk fehérjék)
Stresszfehérjék (hősokk fehérjék) Ama különféle fehérjék összefoglaló elnevezése, amelyeket az élő sejtek a megemelkedett hőmérsékletre (a hősokkra) válaszul fokozott mértékben termelnek. A hősokk-fehérjék
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenAZ ELÉRT EREDMÉNYEK Új mutáns allélek ismert óragénekben
Az F047013 számú OTKA pályázat zárójelentése Növényi cirkadián óra-komponensek azonosítása és funkcionális jellemzése Dr. Kozma-Bognár László MTA SZBK Növénybiológiai Intézet ELŐZMÉNYEK A legkülönbözőbb
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenMiben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában
Az atomoktól a csillagokig, 2010. október 28., ELTE Fizikai Intézet Miben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában brainmaps.org Homo sapiens (Miroslav Klose) Mus musculus Farkas Illés
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenA Drosophila p53 működésének vizsgálata
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A Drosophila p53 működésének vizsgálata Újfaludi Zsuzsanna Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biokémiai
Részletesebben~ 1 ~ Ezek alapján a következő célokat valósítottuk meg a Ph.D. munkám során:
~ 1 ~ Bevezetés és célkitűzések A sejtekben egy adott időpillanatban expresszált fehérjék összessége a proteom. A kvantitatív proteomika célja a proteom, egy adott kezelés vagy stimulus hatására bekövetkező
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenIntézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc
Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenA nehézségek leküzdése tesz minket egyedivé!
A nehézségek leküzdése tesz minket egyedivé! Major Zoltán 30/595-5569 Szaktanácsadó, Értékesítési vezető 20 éve a mezőgazdaság szolgálatában Biostimulátorok és barna alga készítmények RADIFARM, MEGAFOL,
RészletesebbenDr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
RészletesebbenA sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája
A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt
RészletesebbenPROGRAMFÜZET. "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia SZEPTEMBER 12.
PROGRAMFÜZET "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia 2014. SZEPTEMBER 12. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szeged, Temesvári krt. 62. Az előadások helye: SZBK nagyelőadó Az előadások
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenAz anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben. Nagy Olga
Ph.D. értekezés tézisei Az anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben Nagy Olga Témavezető: Dr. Deák Péter MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenA vas homeosztázis, oxidatív mutagenezis és az antibiotikum rezisztencia evolúciójának kapcsolata
Ph.D. értekezés tézisei A vas homeosztázis, oxidatív mutagenezis és az antibiotikum rezisztencia evolúciójának kapcsolata Méhi Orsolya Katinka Témavezető: Dr. Pál Csaba, tudományos főmunkatárs Biológia
RészletesebbenPh.D. disszertáció tézisei
Ph.D. disszertáció tézisei EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenA határsejtvándorlás szabályozásában résztvevœ gének azonosítása és jellemzése ecetmuslicában
A határsejtvándorlás szabályozásában résztvevœ gének azonosítása és jellemzése ecetmuslicában Ph.D értekezés Szegedi Tudományegyetem MTA Szegedi Biológiai Központ 2004 Készítette: Somogyi Kálmán TémavezetŒ:
Részletesebben