Földhasználat és birtokszerkezet változása és várható trendje a magyar agráriumban.

Átírás

1 Földhasználat és birtokszerkezet változása és várható trendje a magyar agráriumban. Előadó: Benedek Fülöp ügyvezető igazgató, elnöki főtanácsadó, címzetes egyetemi tanár Dátum: október 10.

2 Egy kis történelem 2

3 A honfoglalástól a szabadságharcig Magyarországon a föld jogilag mindig a királyé volt. A hazai földek csak 1848 után kerültek kereskedelmi forgalomba. 3

4 Őseink Kr. u. 900 körül a honfoglalás során szereztek földet a Kárpát medencében. A középkorban - amikor a nemzetségi alapon megszerzett területek feudális birtokokká válnak - ezt "eredeti foglalásnak" minősítették. Agrárágazati Igazgatóság 4

5 Nagy Lajos király 1351-ben az ősiségről szóló törvényt hagyja jóvá. Ez biztosítja, hogy a nemesi birtokok a nemzetségen belül örökíthetők tovább, így a királyra csak korlátozottan szállhatnak vissza. Az ősiség kezdetben pozitív jelenségnek tűnhetett a nemesség számára, de később éppen a földek szabad forgalmát akadályozta. Ezen az 1848-as jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése változtat mintegy félezer év múlva 5

6 A 19. századig tehát az ősiség gátolja a földtulajdon valódi magántulajdonná alakulását Magyarországon. Vagyis nálunk nem lesz tiszta magántulajdon a földből, mert a tulajdon nem (csak) az egyénhez, hanem egy nemzetséghez kötött. Széchenyi István gróf egyik reformkori főművében, a Hitelben (1830) ezt fejti ki alaposan, a fejlődés gátjának nevezve az ősiség intézményét. 6

7 Az VII. törvénycikk tette lehetővé, hogy... a földesúr és jobbágy közötti szabad egyezség által meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesúri tartalékaikat és adózásaikat... tökéletesen és örök időre... megváltsák. Az úrbériséget az IX. törvénycikk törölte el, az ősiséget és az adományrendszert az XV. törvénycikk számolta fel. A rendi országgyűlés táblái által március 18-án elfogadott a parasztságot minden tekintetben megnyugtató törvény: Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 7

8 Az elmúlt 100 évben gyökeres változásokon ment keresztül a magyar agrárgazdaság. Világháborúk 1956 Kollektivizálás Új gazdasági mechanizmus Rendszerváltás Európai Uniós csatlakozás Birtokpolitika, földhasználat változása Piac szabályozás változása Külgazdasági prioritások változása Agrár támogatás változása Agrárágazati Igazgatóság 8

9 Földhasználat változása 9

10 A birtokszerkezet alakulása 1920-tól a rendszerváltást követő évekig A rendszerváltás után a földbirtok-politika célja a Az 1920-as földreform idején a nagybirtokok területének közel 10%-át osztották ki. Strukturális reformot nem hajtottak végre. Az 1935-ös adatok szerint az 5 kat. holdnál kisebb birtokok az összes birtokok számának 74,7%-t, az összes földbirtokok területének 10,2%-át teszi ki. Az 500 holdon felüli birokok száma 0,15%, és az összes földbirtokok területének 37.7%-át teszik ki. (1 Kh = 0,575 hektár) Az 1945-ös földreform idején összesen kataszteri hold terület került kiosztásra, az átlagos kiosztott terület 5,1 kataszteri hold volt. A földtulajdon több, mint egyharmada tulajdonost cserélt. Az 5 hold alatti birtokok tették ki a birtokok 68%-át. Elvették az 1000 kh feletti birtokokat teljesen, és a 100 és 1000 kh közötti birtokok 100 kh-t meghaladó részét. volt. A fennmaradó 32% 200 hold alatti méretű volt től 1954-ig a tagosítás volt a jellemző, majd 1959-től már csak az üzemen belüli és az üzemek közötti földrendezés volt lehetséges után ismét folytatódott a kollektivizálás. Az 1959-es agrárpolitikai tézisek alapján indult meg a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása. Az 1970-es évektől kezdve tovább folytatódott a birtokkoncentráció, az évtized közepére a gazdaságok túlnyomó többsége 1500 hektárnál nagyobb volt ben a birtokok 14%-a állami gazdaság, 69%-a szövetkezeti magántulajdon visszaállítása és a korábbi tulajdonosi sérelmek kezelése volt. A rendszerváltás után a legnagyobb problémát az egészséges birtokszerkezet kialakítása jelentette. Az évi földtörvény jelentős tulajdonszerzési korlátokat állapított meg a nagybirtokok kialakulásának elkerülésére. Az igen elaprózott tulajdonosi szerkezet mellett az eredmény a kis és közép birtokok kialakulása lett. A földtulajdon és a földhasználat szignifikánsan elvált egymástól. gazdaság, 17% magánszektor Agrárágazati Igazgatóság kezében volt. 10

11 A külterületi termőföldtulajdon szerkezete (2013) Természetes személyek 84,5% Állami tulajdon 11,3% Szövetkezetek 0,3% Gazdasági társaságok 2,7% Egyéb 1.3% Forrás: Országos igazgatáshatáros főösszesítő (FÖMI) 11

12 A termőterület használatának változása szervezeti formák szerint % 15% 44% 44% Gazdálkodó szervezetek Egyéni gazdaságok 41% 32% Gazdaságra nem azonosítható terület Forrás: KSH 12

13 A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2013-ban Mezőgazdasági termelők ( ) Társas vállalkozások (13 624) Egyéni gazdaságok ( ) Nem üzemszerű, Házkörüli termelést folytatók (kb ) Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) ( ) Mellékfoglalkozású és Kisegítő gazdaságok (34 553) Korlátolt felelősségű társaságok (9 128) Egyéb jogi személyiségű társas vállalkozás (pl. erdőbirtokosság) (768) Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, Közkereseti társaság) (2 435) Részvénytársaságok (335) Mezőgazdasági szövetkezetek (958) Forrás: KSH adatok alapján AKI számítás 13

14 A birtokszerkezet jelenlegi struktúrájában a mezőgazdasági terület közel 64%-át a 100 hektár feletti gazdaságok művelik. Birtokméret, ha Gazdaságok száma Mezőgazdasági terület megoszlása, % -1,0 69,3 1,5 1,1-10,0 20,6 7,9 10,1-100,0 8,6 26,8 100,1 és több 1,5 63,8 Összesen 100,0 100, évi adatok 14

15 hektár A földhasználat koncentrációjának összehasonlítása néhány EU tagországban (2013) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% üzemszám Dánia Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: EUROSTAT 15

16 ha ezer db. Az hektár közötti gazdaságok száma és átlagos mezőgazdasági területe ( ) Átlagos gazdaságméret (ha) Gazdaságok száma (ezer db) Forrás: KSH adatai alapján AKI szerkesztés 16

17 Termőterületek és földhasználat Szántó Erdő Gyep Hazánk összes földterülete 9,3 millió ha, ebből (hektár): Nem művelt terület Egyéb művelési ág Földhasználat Magyarországon Mezőgazdasági- és termőterületek művelési ágankénti megoszlása 17

18 Termőföld árak járási bontásban OTP Termőföld értéktérkép Összes termőföld Agrárágazati Igazgatóság A járások esetében hétszeresre az árkülönbség (Ózdi: 276 ezer Ft/ha és Balatonfüredi: 1,903 millió Ft/ha). A tíz legdrágább között három járás Békés megyei. A tíz legolcsóbb járás közül öt Borsod-Abaúj-Zemplén, három Nógrád, kettő pedig Heves megyei, tehát mind az Észak-magyarországi régióban található. A legdrágább kategóriát jelző sötét foltok egyrészt a jó talajminőségű területeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) mutatják, másrészt az autópályák és nagyvárosok közelsége jelent látványos árfelhajtó tényezőt. 18

19 Termőföld árak járási bontásban OTP Termőföld értéktérkép Szántóföld Tavaly a legdrágább Békés megye volt, közel 1,25 milliós hektárárral. A másik véglet Nórád megye, 550 ezer Ft/ha alatti átlagos szántóárral és 2015 között 75% felett drágultak a szántók Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. Hajdú-Bihar és Pest megyében ugyanakkor csak 27%- os volt ez az ütem. Agrárágazati Igazgatóság 19

20 Birtokpolitika 20

21 Politikai szempontok Szakmai szempontok Földbirtok politika Közösségi szabályok Befolyásolás Döntés 21

22 Az összes tagállam birtokpolitikai mozgásterét a közösségi jognak a tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezései határozzák meg. 22

23 Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy "A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége." 23

24 Az új földforgalmi törvény legfontosabb változásai Ki szerezheti meg a földet? Adásvételi szerződés jóváhagyása Birtokban tartható föld maximuma Földműves* Magyar Állam Törvényben meghatározott jogi személy (pl. bevett egyház, jelzálog hitelintézet, önkormányzat) Helyi földbizottság Mezőgazdasági igazgatási szerv 300 ha vagy 6000 AK földszerzési maximum 1200 ha birtok maximum 1800 ha kedvezményes birtok maximum (állatsűrűséghez kötött, 1állategyság/2hektár) *A földműves az a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a törvény végrehajtására kiadásra kerülő rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. 24

25 Pozitív hozadékok Elsősorban társadalmiak A vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése. A helyi vállalkozások gyarapodása. A közepes méretű agrárüzemek terjedése. A regionális élelmiszergazdaság bővülése. A földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozása. 25

26 Negatív externáliák Elsősorban gazdaságiak Csökkenhet az állatállomány. Mérséklődhet a foglalkoztatás. Vagyonvesztést okozhat. Mindezek miatt visszaeshet az ágazat gazdasági teljesítménye. 26

27 Az 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepe a termelési szerkezetben (2016) Megnevezés Gazdaságok száma (db) (2016.év) Mezőgazdasági terület (ezer ha) (2016.év) Szarvasmarha állomány (ezer db) (2015. év) Összes gazdaság 1200 ha feletti gazdaságok száma aránya (%) 1800 ha feletti gazdaságok száma aránya (%) ,0 267,0 0,2 108,0 0, ,0 589,7 11,9 361,2 7,3 926,1 196,8 21,2 118,7 12,8 ebből tejelő tehén 396,4 156,1 39,4 90,0 22,7 Sertésállomány (ezer db) (2015. év) 4 742, ,2 23,3 793,7 16,7 ebből tenyészkoca Forrás: KSH alapján AKI Vállalkozáselemzési Osztályának számításai 27

28 A gazdaságok termelési szerkezete üzemméret csoportok szerint (2013) Üzemtípus 50 ha alatt között 500 ha felett száma aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) Szántóföldi növénytermesztők , , ,7 Szabadföldi zöldségtermesztők , ,2 14 1,1 Zöldséghajtató gazdaságok ,6 10 0,1 - - Gyümölcstermesztők , ,7 3 0,2 Szőlőtermesztők , ,9 - - Húsmarha- és juhtartók , ,4 81 6,6 Tejtermelő tehenészetek , , ,2 Sertéstartók ,0 73 0,6 15 1,2 Baromfitartók ,7 79 0,6 8 0,7 Vegyes gazdaságok , , ,3 Nem besorolható gazdaságok ,2 17 0,1 - - Összesen , , ,0 Forrás: KSH ÁMÖ 2013 alapján AKI számításai 28

29 A földhasználati korlát bevezetésének közvetlen elméleti következményei Állatot vagy földterületet vesztő gazdaságok száma 472. Birtokpolitikai célok megvalósításához nyert terület 534 ezer hektár. Felszámolt állatlétszám 141 ezer ÁE (5,7%). Megszűnő munkahely 2443 (2,8%). 29

30 A földhasználati korlát bevezetésének közvetlen és közvetett elméleti következményei Elveszne a teljes tehén- és sertésállomány 28%-a: 100 ezer tehén, ezer sertés. 612 ezer hektár szabadulna fel birtokpolitikai célokra munkahely megszűnik (8,6%). Vagyonvesztés: milliárd forint. 30

31 A földhasználati korlát bevezetésének tényleges következményei A földforgalmi törvény tényleges hatása vélhetően közel sem lesz olyan drasztikus, mint amit az elméleti számok mutatnak. Oka: Földhaszonbérleti szerződések elhúzódó lejárta: A területek 30%-a 5 éven belül, 50%-a 5-10 éven belül, 20%-a éven belül jár le. A földforgalmi törvényt kiegészítő jogszabályokban üzemszabályozás, integráció rejlő negatív hatásokat mérséklő lehetőségek. A belépő új kapacitások hatása. 31

32 Állami tulajdonú földek értékesítése I. A Kormány ban lehetővé tette a helyben lakó magyar földművesek számára az állami tulajdonú földterületek megvásárlását. az állami földbirtok-politika irányelveivel összhangban, átlátható eljárások keretében, az erdők és természetvédelmi területek kivételével, a három hektárnál kisebb földrészletek egyszerűsített, ajánlattételi felhívással, a három hektárnál nagyobb földrészletek a 23 megyei jogú városban a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lebonyolított árverésen, a helyben kialakult piaci ár feletti értéken, a kikiáltási ár alatti értékesítés lehetőségének kizárásával, 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a Magyar Állam visszavásárlási jogának kikötésével, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által a vásárlásokhoz igénybe vehető földvásárlási hitelprogram meghirdetésével. Agrárágazati Igazgatóság 32

33 Az állami tulajdonú földek értékesítése II. A 2015-ben értékesített földrészletek Földrészlet területe Terület (ha) Földrészlet (db) 3 ha alatt ha között ha között ha között ha között ha között ha között ha felett Mindösszesen Forrás: NFA A meghirdetett földterület mintegy 70%-a talált gazdára. Mintegy 30 ezer földműves jutott piaci áron földtulajdonhoz. Átlagár: 1,4 millió Ft/ha. A befolyt 270 milliárd forint felhasználása: még nem eldöntött. (államadóság törlesztés, termőföldvásárlás, birtokpolitikai célok megvalósítása). 33

34 Öntözés növeli a föld értékét 34

35 Magyarország aszályossági térképe Forrás: Pálfai,

36 Miért szükséges az öntözés? Az öntözés magas hozamokat és jó minőségű, homogén terméket eredményez, miközben csökken a termelés kockázata. Az öntözéssel a vízigényesebb növényfajok és fajták is termelésbe vonhatók, a termelési szerkezet megváltozásához, a termelési intenzitás növekedéséhez is hozzájárul. A területek öntözési lehetőségének megteremtése (a termelési potenciál növekedését elismerve) növeli a föld értékét. Az öntözésfejlesztés az ágazat hatékonyságának fokozása mellett a multifunkcionális mezőgazdaság érvényesítését is szolgálja. 36

37 A mezőgazdasági célú vízhasználat jellemzői (1.) Az uniós tagországokkal összevetve hazánk (3,3%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten öntözi mezőgazdasági területeit. A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek nem növekedtek, a vízjogilag öntözhető terület nagysága nem változott. Az öntözésre berendezett összes terület 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya között az éves csapadékmennyiségtől függően 30-55% között alakult, ez a mezőgazdasági terület mindössze 1-2%-át (az engedély nélküli vízkivétellel együtt 2-3%-át) fedi le. 37

38 A mezőgazdasági célú vízhasználat jellemzői (2.) Az elmúlt tíz évben bekövetkezett lassú ütemű birtokkoncentráció ellenére az öntözési berendezések gazdaságos beruházása és üzemeltetése még mindig nem megoldott. Az öntözés döntően (90% feletti arányban) szántóterületen zajlik, és csak 10% oszlik meg a gyümölcs, szőlő- és gyepterületek között. A rendszerváltás előtt megvalósult meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások jelentős része amortizálódott, gazdátlanná vált, néhány nagyobb gazdaság kezébe került, a kisebb egyéni gazdaságok területein egyáltalán nem jellemző az öntözés. A rendszerváltást követően hazánkban nem alakultak ki a kisebb gazdaságok összefogásán alapuló, a fajlagos öntözési költségek csökkentését eredményező, meliorált térségek. A 2004-től megnyíló uniós támogatások jelentősen nem növelték az öntözésfejlesztési beruházásokat. (A támogatások elsősorban a szűkös saját tőke kiegészítésén keresztül segítenek, de önmagukban, a termelés megfelelő jövedelmezősége hiányában nem tudnak ösztönzőleg hatni). A megöntözött szántóterületből zöldségfélét a területek 30%-án (ennek kétharmada csemegekukorica, ötöde zöldborsó), kukoricát 23%-án, cukorrépát 10%-án, takarmánynövényt 5,4%-án termesztenek. 38

39 ezer ha Az öntözött terület nagyságának változása Magyarországon Forrás: AKI, HAKI 39

40 Köszönöm a figyelmüket! 40