ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.

Átírás

1 ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Szakmai beszámoló A debreceni hajléktalan-ellátás évről Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni, Mennyit kell a szegénynek szenvedni.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Beszámoló a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft évi munkájáról 1.1. A Szociális és Egészségügyi Központ szakmai beszámolója (Dobozi u.2/d.) 1.2. A Sziget Szálló szakmai beszámolója (Wesselényi u.55.) 1.3. A Derék Szálló Székhelyének szakmai beszámolója (Derék u em.) 1.4. A Derék Szálló Telephelyének szakmai beszámolója (Derék u em.) 1.5. A Fecske Családok Átmeneti Otthona szakmai beszámolója (Derék u em) 1.6. A Fészek Családok Átmeneti Otthona szakmai beszámolója (Derék u em.) 2. Személyi, és tárgyi feltételek 3. Költségvetés, működésünk forrásai 4. Fejlesztési Terveink - 2 -

3 1. Beszámoló a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft évi munkájáról A ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. működése a évben is nagyon eseménydús volt. A szakmai előírásoknak megfelelve, és az ellátotti igényekre reagálva az év elején néhány intézmény szervezeti felépítésén változtattunk, melyet jeleztünk az Önkormányzat felé. Az év legrangosabb eseménye a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központtal és a koppenhágai Projekt Udenforral együttműködésében Jens Galschiot dán szobrász, hajléktalan emberekről formázott mérethű alkotásaiból rendezett kiállítás volt. Az esemény aktualitását egyrészt a debreceni hajléktalan-ellátás 20 éves születésnapja - melyre jubileumi kiadványt is adtunk ki-, másrészt a 2010 Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve adta. A debreceni rendezvényt megelőzően a szobrok a FEANTSA (Nemzeti Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetsége) és a Projekt Udenfor közös rendezésében az Európai Parlamentben is kiállításra kerültek, majd Dánia nagyvárosait járták végig a nehéz sorsú emberekről készült alkotások. A kiállítást július 8-án ünnepélyes keretek között, helyi és országos döntéshozók valamint a szakma meghívásával nyitottuk meg. A 13 műalkotást három héten keresztül több ezer látogató tekintette a MODEM előtti forgalmas téren. A kiállítás célja a hajléktalanságot és a hajléktalan embereket övező mítoszok lebontása, a helyi társadalom és a döntéshozók érzékenyítése. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet célja volt, hogy - egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás formájában - gyors segítséget nyújtson a válság hatásaként krízishelyzetbe került családok számára. Az Észak-alföldi Régióra eső pályázati keretösszeget a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve a Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából szervezetünk kezelte, és pályázatot hirdetett a szeptember 30-át követően kilakoltatott, azaz önálló lakhatását elveszített, kiskorú (18 év alatti) gyermeket nevelő családok önálló lakhatását elősegítő program megvalósítására. Az úgynevezett krízisalapból az önálló lakhatásukat elveszített családok legalább 6, legfeljebb 12 hónapig maximálisan Ft. lakásbérleti támogatásban 20 család részesült. TÁMOP /2 programunk keretén belül a nyíregyházi Periféria Egyesülettel konzorciumban május április 29. között 20 fő hajléktalan személy OKJ-s képzéseken, munkaerő-piaci szolgáltatásokon vesz részt. Céljaink között a projektben részt vevők lakhatási helyzetének megoldását is szerepel albérlet, szobabérlet vagy munkásszálló formájában, ezzel is tehermentesítve a túlterhelt intézményrendszert. Ügyfeleink ig 3 db. OKJ-s képzésen vesznek részt: takarító, takarítógép-kezelő, parkgondozó. Ez alatt az időszak alatt mindenki lakhatási támogatást is kap, valamint a képzés mellett tréningeken vesznek részt az ügyfelek. A képzést sikeresen elvégzett ügyfelek közül 6 főnek 4 hónap alatt legalább 60 napos munkaviszonyt kell létesíteni

4 2009. májusától 18 hónapon keresztül tartott a TÁMOP /8/1/A Gyermekek és fiatalok integrációs programjai című pályázati programunk, melynek zárásaképpen a résztvevő családok nyarán Siófokon egy egyhetes táborban vettek részt. A program záróbeszámolóját az ősszel elkészítettük, amelyet az Esza Kft. elfogadott. A 2010-es évben is folytatódott kollegánk tevékenysége, mely során a TÁMOP es kiemelt program támogatásával megszervezésre kerültek regionális foglalkozatási- és lakhatási műhelyek, szakmai napok, a szociális munkához, a foglalkoztathatóság fejlesztéséhez, a foglalkoztatás elősegítéséhez, az önálló lakhatás támogatásához kapcsolódó szakmai és módszertani anyagok készültek. Jó ügyért lelkesedni a legizgalmasabb dolog a világon - 4 -

5 1.1. A Szociális és Egészségügyi Központ szakmai beszámolója Nappali Melegedő A Dobozi utcai 50 férőhelyes nappali melegedő alapvető információs és szolgáltatási bázis a hajléktalan emberek számára, hiszen itt juthatnak hozzá a hajléktalan igazolványhoz, az orvosi ellátáshoz, és a szállást nyújtó intézményekbe történő felvételéhez szükséges első interjú is itt készül el. Az intézmény óta az alapszükségletek kielégítésén túl biztosítja a hajléktalan emberek számára a kulturális lehetőségek igénybevételét, a szociális és mentális segítségnyújtást évben a nappali melegedőben összesen 799 fő vette igénybe a szolgáltatásokat, 125 fő nő (16%) és 674 fő (84%) férfi, a napi ellátotti létszám átlagban 148 fő volt. Az új ellátottak száma 133 fő volt, amelyből 84% férfi (112fő) és 16% nő (21fő). Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: a szolgáltatást igénybevevők 16 %-a nő (125 fő), 84 %-a férfi (674fő). Az ellátottak 7%-a év közötti (55 fő), 16%-a év közötti (129 fő), 32%-a év közötti (259 fő), 33%-a év közötti (263 fő), és 12%-a 61 év feletti (93 fő). A tavalyi évhez viszonyítva nőtt a 60 év felettiek aránya, ami arra is utal, hogy egyre nagyobb szükség van egy hajléktalanok otthonára, ahol ezek az idős, beteg emberek az állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek. Családi állapot jellemzői: a szolgáltatást igénybevevők közül nőtlen/hajadon 37% (293 fő), elvált 46% (367 fő), házas 11% (92 fő), özvegy 6% (47 fő). Az adatokból látható, hogy az ügyfeleink legnagyobb része elvált, és róluk az is elmondható hogy semmilyen kapcsolatot nem ápolnak a családjukkal, amely nagyban megnehezíti a társadalmi reintegrációt. Iskolai végzettség: az ellátottak 8%-a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik (63fő), 43%-a 8 általánossal rendelkezik (338 fő), 41%-a szakmunkásképzőt végzett (328 fő), 7%-a középiskolát végzett vagy érettségizett (59fő), 1%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik (11 fő). Az iskolai végzettség meghatározó a munkaerő-piacon elfoglalt hely tekintetében, így a jövedelmi viszonyoknál is visszatükröződnek az ismertetett adatok. Jövedelmi viszonyok: az ellátottak 47%-ának nincs rendszeres jövedelme (378 fő), 21%-a alkalmi munkát végez (168fő), 9%-a munkajövedelemmel rendelkezik (73fő),melynek nagy része közcélú foglalkoztatás; 12%-a szociális ellátásban részesül (96 fő), 11% nyugdíjszerű jövedelemmel rendelkezik (84 fő)

6 A melegedőben végzett szociális ügyintézés elsődleges feladata a személyi iratok beszerzésén túl valamilyen rendszeres jövedelem intézése, amely a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások közé tartozik. Sajnos az ügyfelek nagy része nem bejelentett munkahelyen dolgozott, ezért semmilyen jövedelemre nem jogosultak, így őket önálló lakhatásba helyezni szinte teljesen lehetetlen. A hajléktalan igazolvány kiállítása az intézményben történik, amely feltétele a szállások és az étkezés igénybevételének. A kiállításhoz negatív tüdőszűrő lelet, és orvosi igazolás szükséges, érvényességi ideje 2 hónap. Az intézmény a kötelező feladatai ellátása mellett rendszeresen keresi a pályázati lehetőségeket a szolgáltatás minőségének javítása érdekében év végéig tartott az a pályázat, amiben két ügyfelünknek lakhatási segítséget nyújtottunk. Debrecen Város Önkormányzata a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.-vel kötött együttműködési megállapodás keretében Ft támogatást nyújtott, melyet ig krízishelyzetben lévő hajléktalan emberek étkeztetésére fordítottunk. Ebből az összegből a Nappali Melegedő januárban 20 fő, februártól novemberig 23 fő, decemberben pedig 10 fő részére hétköznaponként biztosított kétfogásos meleg ételt. Az intézményben egyre több olyan szociálisan rászorult személy jelent meg év folyamán, akiknek a lakhatása még megoldott, de mindennapos anyagi problémákkal küszködnek. Ezen célcsoport tagjait más ellátási formák (társszervezetek, családsegítők, szenvedélybetegek intézményei, önkormányzati ellátások, kórházak, pszichiátriai intézmények, stb.) felé irányítjuk. Az engedélyezett 50 férőhelyes intézményben naponta átlagosan 148 fő hajléktalan személy jelenik meg, így a szociális és mentális gondozás mellett minimális idő marad közösségi programok szervezésére, de a kalendáris ünnepekről az ügyfelekkel közösen emlékeztünk meg. Az ügyfelek ellátását a lakosság rendszeres ruhaadománya is segíti, amelynek egy részét az intézménybe hozzák be, egy részét pedig a ruhagyűjtő konténerbe helyeznek el. Éjjeli menedékhely A Dobozi utcai 35 férőhelyes éjjeli menedékhely évek óta elsősorban az idős, beteg hajléktalan személyek elhelyezést biztosítja, így napi 24 órában nyitva tart. Az intézmény az éjszakai szállás biztosításán túl szociális ügyintézést, jogi tanácsadást, mentális segítségnyújtást is biztosít ben 168 fő vette igénybe az éjjeli menedékhelyet. Az ellátottak 81%-a (137 fő) férfi és 19%-a (31 fő) nő, a napi ellátotti létszám 35 fő volt. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az ellátottak 2%-a 18 és 30 év közötti (3 fő), 9%-a 31 és 40 év közötti (15 fő), 33%-a év közötti (56 fő), 43%-a év közötti (72 fő), és 13%-a 60 év feletti (22 fő). Az adatokból látható hogy az ellátottak 56%-a az 50 év feletti korosztályt képviseli, amelyhez az ellátásnak is alkalmazkodnia kellett. Jellemző, hogy az elhelyezetteknek súlyos egészségügyi problémáik is vannak

7 Családi állapot: az ügyfelek 27%-a nőtlen/hajadon (45 fő), 3%-a házas (5 fő), 4%-a házas de különél (8 fő), 54%-a elvált (91 fő), 12%-a özvegy (19 fő). Az özvegyek aránya a többi intézmény mutatóihoz képest magas, amelynek az idősebb korosztály ellátása az oka. Iskolai végzettség: az ellátottak 4%-a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik (7 fő), 57%-a 8.általános iskolai végzettségű (95 fő), 28%-a szakmunkást végzett (43 fő), 12% érettségizett (20 fő) /mindannyian férfiak/, 1%-a (3 fő) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Jövedelemi helyzet: nincs jövedelme 43%-nak (73 fő), 3%-nak munkából származó jövedelme van (5 fő), 30% nyugdíjszerű jövedelmet kap (50 fő), 22% szociális juttatásban részesül (37 fő), 2% (3 fő) alkalmi munkát végez. Az adatokból látható, hogy nagyon magas azoknak az ügyfeleknek a száma, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, melynek az az oka hogy nem rendelkeznek megfelelő jogosultsági idővel, vagy nincs meg a szükséges együttműködési idő a szociális ellátás folyósításához. Kihelyezési adatok: Együttműködési megállapodással rendelkezünk a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat Hajléktalanok Otthonával, ahol évben 4 főt sikerült elhelyezni, 12 fő átmeneti szállásra került, 2 fő a Terápiás Házba nyert felvételt, 6 fő albérletbe költözött évtől heti 2 alkalommal pszichiáter szakorvos erősíti a szociális munkások tevékenységét, így a pszichiátriai betegek /ellátottaink között magas a pszichiátriai betegek aránya/ is megfelelő ellátáshoz jutnak, és elhelyezésük is gördülékenyebbé vált napjáig a közösségi helyiségben 4 fő részére időszakos férőhelyeket alakítottunk ki az intézményben. Erre nagy szükség volt, mert az intenzív szociális munka eredményeképpen egyre többen kérelmezik elhelyezésüket a téli időszakban. Belvárosi Utcai Szociális és a Nagyerdei Utca Szociális szolgálat A két utcai szolgálat a korábbi évekhez hasonló szakmai standardok alapján végezte munkáját, és tevékenysége során előtérbe helyezte a pozitív zéró tolerancia elvét, amely azt jelenti, hogy krízisidőszakban az ügyfél elhelyezését mindenképpen meg kell oldani. A Nagyerdei Utcai Szociális Szolgálat 2010-ben 123 személyt, a Belvárosi Utcai Szociális Szolgálat pedig 141 személyt látott el. Az ügyfelek 84%-a férfi (222 fő), 16%-a nő (42 fő) évben a két szolgálat összesen 40 új ügyfelet regisztrált /28 főt az első, 12 főt a második félévben./ - 7 -

8 Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az ellátottak 84%-a férfi, 16%-a nő. A férfiak 17%-a, a nők 9%-a év közötti; a férfiak 31%-a, a nők 24%-a év közötti; a férfiak 34%-a, a nők 36%-a év közötti; a férfiak 13%-a, a nők 19%-a év közötti; a férfiak 3%-a, a nők 6%-a év közötti; a férfiak 2%-a, a nők 6%-a 70 év feletti. Az adatokból látható, hogy a férfiak között nagyon magas a év közöttiek aránya, akik munkaerő-piaci szempontból aktívak, de ők alacsony iskolai végzettségük miatt általában közcélú foglalkoztatás keretében dolgoznak. Családi állapot: Az ügyfelek 18%-a nőtlen/hajadon (48 fő), 24%-a házas (63 fő), 47%-a elvált (124 fő), 11%-a özvegy (29 fő). Iskolai végzetség: Az ellátottak 6,5%-a nem végezte el a 8. általános iskolai tanulmányait (17fő), 33%-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (87 fő), 48%-a szakmunkásképzőt végzett (127 fő), 12%-a érettségizett (32 fő), 0.5%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik (1fő). Jövedelmi viszonyok: Ügyfeleink 46%-a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik (121 fő); 18%-a alkalmi munkát végez (48 fő); 36%-a rendszeres jövedelemmel rendelkezik (95 fő), melynek 73%-a közcélú munka, 27%-nak nyugdíjszerű jövedelme, vagy szociális ellátása van. A jövedelmi viszonyokra jellemző annak alacsony értéke, mely nagyban megnehezíti az önálló lakhatást, és önfenntartást. A hajléktalanná válás okai: az ellátottak 51%-a jövedelmi helyzete miatt (135 fő), 34%-a lakhatási lehetőség megszűnése miatt (90 fő), 15%-a családi viszonyok megromlása miatt (39fő) vált hajléktalanná. Gondozási eredmények: évben 8 fő kertségekben lévő albérletbe költözött, éjjeli menedékhelyre 47 főt sikerült elhelyezni. Fontos megemlíteni, hogy az utcán élő ügyfelek szívesebben veszik igénybe a kisebb intézményeket, ezért őket a leggyakrabban a menedékhelyek udvarain felállított lakókonténerben helyezzük el. Az idősebb emberek közül 4 főt sikerült Nyíregyházára hajléktalanok otthonába helyezni. Pályázatok tekintetében a téli programok közül a közterületeken élők étkeztetése (teajárat) 100 napon keresztül valósult meg, napi 80 adag került kiosztásra. A teljes időszakra vetítve ez adag étel, amit közel 180 fő vett igénybe

9 Immár ötödik éve ig napi 24 órában életmentés céljából krízisautó szolgáltatást működtetünk. Az elmúlt időszakban 142 esetben (130 fő férfi és 12 nő) történt bejelentés, melyből 133 esetben elfogadták a segítséget. Ez a szolgáltatás alapvető fontosságú ügyfeleink számára. Szakmai munkánk során minden esetben törekedtünk arra, hogy minél nagyobb számmal irányítsuk az utcán élő ügyfeleket az intézményi ellátások felé. Ennek eredményeképp többen jelentkeztek az Éjjeli Menedékhelyeken. A nyári időszakban és a hidegebb idő beálltával még olyanok is igénybe vették a szálláshelyeket, akik a korábbi években kategorikusan elutasították ezt a lehetőséget. Egészségügyi Centrum Debrecenben a szükségletekre és a hazai egészségügyi ellátórendszer hiányosságára reagálva több mint 2 éve jött létre az Egészségügyi Centrum. A hajléktalanok egészségügyi ellátását biztosító intézmény napi 24, heti 168 órában folyamatos háziorvosi ellátást biztosít a hozzá forduló hajléktalanok részére, valamint hétköznapokon mozgó orvosi szolgáltatást biztosít. A praxis statisztikai adatai évben az új ügyfelek száma 160 fő volt: 117 fő férfi és 43 fő nő évben 147 fő új ügyfél vette igénybe a háziorvosi ellátást: 122 fő férfi és 25 fő nő. A tavalyi évben pedig 173 fő új ügyfél jelent meg az ellátásban 140 fő férfi, 33 fő nő. Látható, hogy az elmúlt 3 évben összesen 480 fővel bővült a rendelőben megjelent személyek száma évben a rendelésen megjelentek száma 930 fő: év közötti 3 fő, év közötti 47 fő, év közötti 129 fő, év közötti 277 fő, év közötti 326 fő, év közötti 107 fő, 70 év feletti 41 fő. Szakrendelések igénybevételére az év folyamán 972 esetben került sor, mely 786 személy beutalását jelentette. A betegek szakrendelőkbe szállítását saját betegszállító járművünkkel oldottuk meg, ezáltal nem csak betegeink megjelenését kontrolláltuk, de a vizsgálati eredmények is időben visszaérkeztek a rendelőbe. Sürgősségi beutalás 41 személynél 43 esetben, főleg fizikai ártalmak, akut traumatológiai esetek, akut hasi kórképek és az idült légúti megbetegedések miatt történt ben a H1N1 ellen összesen 87-en kaptak ingyenes védőoltást, míg a szezonális influenza elleni vakcina beadását pedig 37-en kérték. A praxist kiegészítő ügyeleti ellátás, valamint a mozgó orvosi ellátás adatai Ügyeleti időben /16-08 óráig/ összesen 185 főnél történt orvosi ellátás. Az ügyeletben megjelent betegek egy része az orvosi segítségnyújtás után távozik, majd később más problémával jelentkezik, mely szintén ellátást igényel. Az egészségügyi ellátás fontos eleme, hogy szükség esetén elhelyezést biztosítson azon hajléktalan ügyfeleink számára, akiknek gyógyulása, lábadozása rendszeres felügyeletet igényel. A betegek elhelyezése 15 férőhelyen lábadozószobai elhelyezés keretében valósul meg ben 105 fő vette igénybe a lábadozószobai ellátást. A szolgáltatást igénybevevők 83%-a férfi (87 fő) 17%-a nő (18 fő), mely tükrözi a hajléktalan populáció nemenkénti - 9 -

10 megoszlásának arányait is. A lábadozószobában elhelyezett betegek csaknem mindegyike általánosan legyengült állapotban került hozzánk. Az intézményben minden szolgáltatás ingyenes, 24 órában van jelen orvos, asszisztens és szociális szakember. A napi forgalom tekintetében a kihasználtság átlagosan 100%-os volt. A szolgáltatást igénybevevők közel 38%-a fekvőbeteg intézményi ellátást követően, 62%-a az intézmény háziorvosának, valamint az utcai gondozó szolgálatok javaslata alapján kapott elhelyezést intézményünkben, 1 fő a regionális együttműködés alapján kapott gondozást. A fekvőbeteg intézmények által küldött betegek felvételét orvosi vizsgálat előzi meg. A mozgó orvosi ellátás naponta 4 órában nyújt azonnali orvosi segítséget az utcán, közterületen élő ügyfeleink számára. Az Utcai Szociális Szolgálatok munkatársainak jelzése, együttműködése alapján került sor kiszállásra, majd az egészségügyi állapot felmérését követően történt meg az ellátás. Mozgó orvosi szolgáltatás keretében 261 fő esetében történt ellátás évben is készült felmérés egészségügyi jogviszonyok ellenőrzése céljából. A felmérés elsősorban a tartósan utcán élő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és/vagy tartós, kezelést nem igénylő ügyfeleinket érintette, de az intézményi ellátásban lévőket is vizsgálta. Az egészségügyi jogviszonyok rendezettségét, rendelői jelzések alapján, jelenleg is folyamatosan nyomon követjük, hiszen szociális rászorultság okán évente újra kell igényelni a költségmentességet. Legnagyobb problémát a végleges megoldásra váró ügyfeleink elhelyezése jelenti. Az ellátottak kórképében diagnosztizált betegségek, valamint az alacsony jövedelem jelentősen beszűkítik az intézményi elhelyezhetőség lehetőségeit. Az egyéb szociális intézmények várólistája hosszú, ami intézményünk bedugulását eredményezte, ezért nagyon fontos lenne egy 50 férőhelyes hajléktalanok otthona

11 1.2. A Sziget Szálló szakmai beszámolója Az intézmény február 23-tól Sziget Szálló néven vegyes profilú intézményként működik, és a korábbi 50 férőhelyes Éjjeli Menedékhely mellett kialakításra került egy 16 fős Nappali Melegedő. Erre a változtatásra a Dobozi utcai Nappali Melegedő túlterheltsége, és az ügyfelek hatékonyabb ellátása érdekében volt szükség. A 2010-es évben az éjjeli menedékhely szolgáltatásait igénybe vevők száma 223 fő volt, ebből a nők létszáma 42 fő, a férfiaké 181 fő. Az intézmény éves kihasználtsága 2010.évben 150% fölött volt, a téli időszakban gyakran 100 fő feletti volt a napi ellátotti létszám. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az ellátottak 19%-a nő (42 fő), 81%-a férfi (181 fő). Ez az arány eltolódott a férfiak javára, hiszen néhány évvel ezelőtt a nők 25%-ot képviseltek a hajléktalan emberek között. A 223 főből 92 fő (41%) a 2010-es évben vette először igénybe az intézmény szolgáltatásait. Az ellátottak közül 9 fő (5%) év közötti, 191 fő (85%) év közötti, ebből 131 fő 45 év fölötti (59%); 23 fő (10%) 60 év feletti. A 60 év feletti személyek elhelyezése nagy problémát jelent az intézménynek, hiszen a hajléktalan státusszal rendelkezőket nem szívesen veszik fel tartós bentlakásos intézménybe, ezért kényszerűségből a menedékhelyen biztosítunk számukra ellátást. Családi állapot: az ellátottak közül 83 fő nőtlen/hajadon (37%), 101 fő elvált (46%), 20 fő házas, de külön él házastársától (9%), 3 fő élettársi kapcsolatban él (1%), 16 fő özvegy (7%). Sajnos a nőtlen/hajadon és az elváltak aránya a támogató kapcsolatok hiányát is jelzi, amely nagyban megnehezíti a társadalmi reintegrációt. Iskolai végzettség: a szolgáltatást igénybevevők 8 százaléka (18 fő) nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, 52 százaléka (116 fő) 8 általános végzettségű, szakmunkásképzőt 24 százalék (55 fő) végezett, érettségije 10 százaléknak (23 fő) van, 2 százalék (5 fő) technikusi végzettségű és csupán 3 százalék (6 fő) az, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Mivel az iskolai végzettség nagyon fontos tényező a munkaerőpiacon elfoglalt pozíció tekintetében, ezért az itt ismertetett adatok a jövedelmi helyzetet is meghatározzák. Jövedelmi helyzet: az ellátottak közül 126 fő (56%) semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, 9 fő (4%) munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkezik, 37 fő (17%) nyugdíjszerű jövedelemmel rendelkezik, 42 fő (19%) szociális ellátással rendelkezik, 9 fő (4%) alkalmi munkát végez. A rendszeres munkaviszonnyal rendelkezők közül 2 fő közcélú foglalkoztatás keretében dolgozik. A jövedelmi viszonyok tekintetében megállapítható, hogy az ügyfelek csupán 44 százalékának van rendszeres jövedelme. A 2010-es évben 48 fő (21,5 %) esetében történt sikeres kivezetés: 26 fő (54%) albérletbe költözött, 6 fő (12,5%) családjához költözött vissza, 5 fő (10,5 %) vidéken munkalehetőséget kapott, 8 fő (16,5 %) a ReFoMix Kft. másik intézményében kapott elhelyezést. 44 fő (20%) csak néhány napig vette igénybe a szolgáltatásokat, az ő jelenlegi tartózkodási helyükről nincs tudomásunk

12 Az Éjjeli menedékhely a szállást nyújtó intézmények közül alacsony küszöbű intézménytípusnak tekinthető. Az igénybevétel feltételei minimálisak, és az intézmény 1 éjszakára nyújt elhelyezést. A nyitvatartási idő az év minden napján 17 órától másnap reggel 7 óráig tart. Az intézmény alapfeladata a krízishelyzetben lévő hajléktalan személyek éjszakai elhelyezése. Elmondható, hogy számos ellátott évek óta, sőt vannak olyan személyek, akik több mint 10 éve életvitelszerűen használják az intézményt. A hajléktalanságban eltöltött évek száma az ellátottakra vetítve 6,23 év/fő. Ez a magas érték azt is jelenti, hogy az ügyfelek egy részének jövedelmi, egészségi és mentális állapota miatt csak tartós intézményi elhelyezés jelenti a végleges megoldást. A évben már nyáron is több mint 100%-os, a krízisidőszakban azonban 200%-os kihasználtsággal működött az intézmény. Az ellátásra megnövekedett igények kielégítése érdekében pályázati forrásból között 21 napon keresztül 20 fő részére krízisférőhelyeket alakítottunk ki 2 db férőhelyes lakókonténerben. A program ideje alatt 109 főnek az ellátását és az elhelyezését oldottuk meg ilyen formában. Intézményünk december 1. napjától április 30-ig 8 időszakos férőhely üzemeltetésére kapott működési engedélyt /az intézmény adottságai csak ilyen kevés plusz férőhelyszámot tesz lehetővé), így az intézmény területén elhelyezett lakókonténerben 4 főt, és a közösségi helyiségben pedig további 4 főt lehet elhelyezni a téli időszakban. A másik konténer működési engedélyeztetési eljárása folyamatban van. Az intézményben működő Nappali Melegedő 16 fő részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok gyakorlására, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtunk, valamint közösségi programokat szervezünk. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők száma évben 143 fő volt, ebből a nők létszáma 25 fő, a férfiaké 118 fő július hónapra a napi átlaglétszám elérte a 25 főt (138%-os kihasználtság), amely létszám igazolja az intézmény létjogosultságát. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az ellátottak 17%-a nő (25 fő), és 83%-a férfi (118 fő). A nők 84 %-a (21 fő) év közötti, melyből 15 fő (71,5%) 45 év fölötti; 4 fő (16%) 60 év feletti. A férfiak esetében is a év közötti kliensek száma a meghatározó 85 % (100 fő), melyből 60% (60 fő) 45 év fölötti; 11% (13 fő) 60 év feletti. A nők között nagyon magas a 45 év felettiek száma, akik a munkaerő-piacion hátrányos helyzetben vannak

13 Családi állapot: az ellátottak közül 66 fő (46%) elvált vagy házas, de különél házastársától; közel 40 százalék (57 fő) még nem élt házasságban, 5 százalék (7 fő) házas, 1 százalék (2 fő) élettársi kapcsolatban él, 8 százalék (11 fő) özvegy. Iskolai végzettség: a szolgáltatást igénybevevők 6 százaléka (9 fő) nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, 57 százaléka (82 fő) 8 általános végzettségű, szakmunkásképzőt 25 százaléka (36 fő) végezte el, érettségije 9 százalékának (13 fő) van, 1 százalék (1 fő) alatti a technikusi végzettségű, és közel 1 százalék (2 fő) feletti a felsőfokú végzettségűek aránya. Jövedelmi helyzet: az ellátottak 56 százaléka (80 fő) nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel, rendszeres munkaviszonnyal 3 százalék (5 fő) rendelkezik, 3 fő közcélú foglalkoztatás keretében dolgozik, 18 százalék (26 fő) részesül valamilyen szociális ellátásban, 17 százalék (24 fő) rendelkezik nyugdíjszerű jövedelemmel, 6 százalék alkalmi munkát végez (8 fő). A jövedelmi viszonyok tekintetében megállapítható, hogy az ellátottak 44 százalékának van rendszeresnek mondható jövedelme, azonban ezek a jövedelmek olyan alacsonyak, hogy nem teszik lehetővé az önálló lakhatás fenntartását. A nappali melegedő létrehozásával nagyban csökkent a Dobozi utcai melegedőre nehezedő nyomás, így az ügyfelek egy része /akik éjszakáikat zömében az éjjeli menedékhelyen töltik/ a Wesselényi utcán kap szolgáltatást. Az intézményt leggyakrabban azok az ügyfelek veszik igénybe, akik korábban napközben a Petőfi tér körül töltötték idejüket. A melegedő hétfőtől péntekig 9-15 óráig tart ügyfélfogadást, és fő profilja a fiziológiai szükségletek kielégítésén túl a személyes problémák megoldásának segítése, melynek formája egyéni beszélgetés a segítővel. Ez tulajdonképpen az információnyújtás során kialakult kapcsolat folytatása az ügyféllel. Az egyéni beszélgetés jó alkalom arra, hogy kiszűrjük és megtámogassuk a továbblépésre motivált és képes embereket. A nyújtott szolgáltatások közé leggyakrabban a ruhapótlás és a tisztálkodás tartozott

14 1.3. A Derék Szálló Székhelyének szakmai beszámolója februárjától a Hajléktalanok Átmeneti Szállása integrált intézményi formában működik tovább. A Derék Szálló székhelyén 50 férőhelyes átmeneti szállás üzemel, ahol 13 db. garzonlakásban biztosítunk átmeneti elhelyezést. Az intézmény telephelyén kertes családi házban 18 férőhelyes átmeneti szállás működik. A Székhely kislétszámú családok elhelyezésére specializálódott, de a felmerült szükségletek kielégítése miatt egyre gyakrabban kerülnek be intézményünkbe az éjjeli menedékhelyeket, és a nappali melegedőket igénybe vevő egyedülálló ügyfelek (8 fő, 7 fő férfi és 1 fő nő) évben összesen 62 fő (19 gyermek és 43 felnőtt) vette igénybe az intézmény szolgáltatásait, közülük 27 főnek évben (21 felnőtt, 6 gyermek) kezdődött az ellátása. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az ellátottak 42%-a nő (26 fő), 58%-a férfi (36 fő). 49% év közötti, ebből 17 fő 45 év feletti (27%), 30%-a 18 év alatti, 18%-ban év közöttiek, 3 % 61év fölötti. A nők aránya a családok elhelyezése miatt magasabb, mint az éjjeli menedékhelyeket és nappali melegedőket igénybevevők esetében. Családi állapot: házas 8 fő (18,5%); házas de különél 2 fő (4,5%) elvált 14 fő (33%); özvegy 5 fő (12%); nőtlen/hajadon (a gyermekek számával csökkentve): 14 fő (32%). Magas az elvált ellátottak aránya, amely a kapcsolati konfliktus miatt bekerült ügyfelek arányát tükrözik. A 43 felnőtt korú ellátott iskolai végzettsége a következő: 1 főnek (2,5%) 6 általános iskolai osztálya van, 16 fő (37%) 8 általános iskolát végzett, 16 fő (37%) szakmunkásképzőt, 8 fő (19%) érettségizett vagy szakközépiskolát végzett, 2 főnek (4,5 %) diplomája van. Az ellátottak jövedelmi helyzete tükrözi az aktuális munkaerő-piaci helyzetet: nem rendelkezik jövedelemmel 3 fő, szociális ellátásban részesül 20 fő, nyugdíjat kap 3 fő, gyesen van: 6 fő, rendszeres munkavégzésből származó jövedelme 11 főnek van. A jövedelemmel rendelkezők többsége határozott idejű szerződéssel közcélú programban dolgozik, mely szerződések decemberrel megszűntek. A bekerülés okai: 2010-ben az ellátottak többsége lakhatásának megszűnése miatt került az intézménybe 20 fő (32%), melynek oka leggyakrabban az eladósodás miatti fizetésképtelenség volt. A második leggyakoribb ok a lakhatás megoldása szempontjából legreményvesztettebb helyzet, az utcán élés volt: 14 fő (23%) került be ezen okból az intézménybe. 12 fő (20%) családi kapcsolatok megromlása miatt kényszerült az Átmeneti Szállóra, 4 fő (6%) éjjeli menedékhelyekről, 7 fő (11%) más intézményből költözött be, az intézményben pedig 5 gyermek született (8%) évben 28 fő költözött ki az intézményből: 18 fő albérletbe került, ebből 8 fő támogatott albérletbe. Családok Átmeneti Otthonába egy 3 fős család költözött. Elhunyt 1 fő, eltűnt 1fő, 4 fő ismeretlen helyre távozott, 1 fő más városban lévő hajléktalanellátó intézménybe költözött

15 Az átmeneti elhelyezés maximális két éve alatt segítséget nyújtunk az ügyfeleknek szociális, lakhatási, anyagi helyzetük megoldásához. Az anyagi helyzet rendezését követően takarékosságra ösztönözzük ügyfeleinket, melyet a későbbiekben bérlakás igénylésére, albérleti kaucióra vagy más lakásmegoldásra használhatnak fel. Az önálló lakhatás elősegítése, illetve a lakókörnyezetbe való beilleszkedés segítése pszichológusi tanácsadással, és a szociális munkások támogatásával történik. A munkahelyi, családi kapcsolatok helyreállítása, a lelkileg, anyagilag támogató családi háttér megteremtésének ösztönzése gyakran az egyetlen lehetőség a kliensek lakhatásának végleges megoldására. Fontosak a közös rendezvények a Szállás életében, amelyek erősítik a kohéziót a szállón élő emberek között, és amelyek során alapvető együttélési szabályokat sajátítanak el az ügyfelek. A jó légkörű közösségben könnyebben kezelhetők a súrlódások, nyitottabbakká, megértőbbé válnak a lakók. Közösségi programként kézműves foglalkozásokat, farsangi rendezvényt tartottunk, Anyák Napját, gyermeknapot ünnepeltünk, mikulás rendezvényt, adventi estéket, karácsonyi ünnepséget, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvány által pályázati forrásból finanszírozott közösségi programok keretében filmvetítéseket tartottunk, színházlátogatást, múzeumlátogatást, mozilátogatást és egy közös sárospataki kirándulást szerveztünk a gondozottaknak. A tárgyévben öt lakás felújítása történt, ahol elektromos vezetékek cseréjét, és festés-mázolást végeztettünk. Pályázati forrásból informatikai eszközök, irodai berendezések, tűzhelyek és hűtőszekrények kerültek beszerzésre. A kliensek élelmiszerrel való ellátásában segítséget jelentett az Élelmiszerbank rendszeres adománya

16 1.4. A Derék Szálló Telephelyének szakmai beszámolója A Szávay Gyula utcán található kertes családi ház februárjáig 18 férőhelyen hajléktalanok rehabilitációs intézményeként működött. Az intézményben élő hajléktalan emberek mentális és szociális állapota, valamint a hajléktalanok rehabilitációs intézményére vonatkozó szakmai előírások szigorodása miatt a kft. vezetése az intézmény átminősítése mellett döntött, így 2010.februárjától a Szávay utcai rehabilitációs intézmény 18 fővel a Derék Szálló Telephelyeként Hajléktalanok Átmeneti Szállásaként működik évben összesen 24 fő vette igénybe az elhelyezést. 60 új kérelmet vettünk fel, melyekből 6 embert tudott az intézmény 2010-ben elhelyezni, tehát több mint tízszeres a túljelentkezés. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás:az ellátottak 63%-a férfi (15 fő) és 37%- a nő (9 fő), 96% év közötti (23 fő), ebből 45 év feletti 14 fő (58%), 4 % pedig 60 év fölötti (1 fő). Mivel egyedülálló nők elhelyezésére elsősorban ebben az intézményben van lehetőség, ezért ilyen magas a nők aránya az ellátottakon belül. Családi állapot: 8 % házas, de különél (2 fő), 66 % egyedülálló (16 fő), 25 % elvált (6 fő), 4% özvegy (1fő). Az intézményben nincs házas személy, mely abból adódik, hogy az intézmény elsősorban egyedülálló hajléktalan személyek elhelyezését szolgálja. Iskolai végzettség: 1 fő (4%) kevesebb, mint 8 általános iskolai osztályt végzett, 11 fő (46%) 8 általános iskolai osztályt végzett; 9-en (37,5%) szakmunkásképzőt végeztek; 3 fő (12,5%) szakközépiskolát végzett. Jövedelmi helyzet: 3 fő rendszeres munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkezik (12%), 9-en kapnak nyugdíjszerű ellátást (38%), 9 fő szociális ellátásban részesül (38%), 3 lakónak egyáltalán nincs jövedelme (12%). Az adatokból látható, hogy az ügyfelek nagyon magas arányban részesülnek alacsony összegű nyugdíjszerű, vagy segély típusú ellátásban, mely nagyban megnehezíti a lakhatási helyzet megoldását. A bekerülés okai: 18 fő (75%) a korábbi rehabilitációs intézményben lakott, 2 fő betegszobáról került be (8%), 1 fő családon belüli erőszak miatt költözött be (4%), 1 fő korábban szívességi lakáshasználó volt, és megszűnt a lakhatása (4%); 1 embernek megszűnt az albérlete (4%), 1 fő pedig közvetlenül közterületről került be az intézménybe (4%). A kiköltözés okai: évben 6 fő került ki az intézményből: 1fő hajléktalanok otthonába került, 1fő Értelmi Fogyatékosok Otthonába költözött, 1fő szenvedélybetegek otthonába került, 1 fő ismerőshöz költözött, 1 fő bántalmazott nők otthonába került, 1 fő pedig az együttműködés teljes hiánya miatt visszakerült az éjjeli menedékhelyre

17 A családi házas övezetben elhelyezkedő szállás a közösség összetartó erejét használja fel a kliensek alkalmazkodóképességének javítására, új célok kialakítására. A közös szobákban nincs a lakóknak magányosság érzése, problémáikban egymásra is tudnak támaszkodni. A jelentkezők kiválasztásánál meghatározó a felvételi beszélgetés, mely döntően az együttműködés képességére teszi a hangsúlyt. Az intézményben maximum 2 évig kerülhet sor az elhelyezésre. Ez alatt az idő alatt szociális munkás, pszichológus és jogász biztosít szakmai segítséget az ügyfeleknek ahhoz, hogy az elhelyezési idő letelte után lakhatási, pszichés, szociális helyzetük megnyugtató módon rendeződjön. Sajnos szakmai munkánkat nagyban megnehezíti az ellátottak egészségi és mentális állapota, és számos esetben csak másik intézményben történő elhelyezés jelenti a végleges megoldást számukra. Közösségi programjaink keretében nagy hangsúlyt fektetünk a kulturális művelődésre: játékos vetélkedőkkel, népi hagyományok, szokások felelevenítésével. A közösségi szellemet erősítő légkörben lakóink jobban tolerálják egymás különféle családi, szociális, kulturális hátterét. Pályázati forrásból a székhellyel közösen megvalósításra került egy programsorozat, melyben: filmvetítéseket, színházlátogatást, múzeumlátogatást, mozilátogatást és egy közös sárospataki kirándulást szerveztünk a gondozottaknak

18 1.5. A Fecske Családok Átmeneti Otthona szakmai beszámolója Debrecenben 9 éve működik a Fecske Családok Átmeneti Otthona, amely az otthontalanná vált, hátrányos helyzetű gyermekes családok részére nyújt szolgáltatást. Az intézmény 10 db összkomfortos garzonlakásban 40 fő részére biztosít elhelyezést, működését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény határozza meg. Az intézmény évben 21 család, 86 fő (35 fő felnőtt, 51 fő gyermek) ellátását biztosította. Az elhelyezett családok 23 %-a már korábban is igénybe vette a városban működő valamelyik családok átmeneti otthonának a szolgáltatását. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: az előző évekhez képest a felnőttek esetében (35 fő) kiegyenlítődni látszik a nemek aránya (14 férfi, 21 nő), mely a csonkacsaládok számának csökkenését is mutatja. Az intézményünkben lakó szülők év közöttiek, 62 %-uk 30 év alatti. A gyermekek 58 %-a általános iskolába jár, jellemző rájuk az osztályismétlés, a gyenge tanulmányi teljesítmény. A 3 év alattiak aránya mindösszesen 11 % (6 fő) volt, közülük 3 fő bölcsődébe járt, a másik 3 gyermek pedig édesanyjával volt otthon. A családi állapot változatos képet mutat. Az általunk ellátott 21 család 33 %-a (7 család) egyszülős család, akik közül 5 anyuka három vagy több gyermeket nevel egyedül. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy munkajövedelemmel közülük csak 1 fő rendelkezik. 8 családban (38%) a gyermekek szülei házasságban élnek, 6 családban (29%) a szülők élettársak. Iskolai végzettség tekintetében elmondhatjuk, hogy a szülők 51 %-ának (18 fő) 8 általános, vagy annál alacsonyabb a képzettsége, 31 % (11 fő) szerzett szakmát, 14 % (5 fő) érettségizett, felsőfokú tanulmányokat pedig 2 % (1 fő) folytatott. A nők esetében az alacsony iskolai végzettség, a félbehagyott tanulmányok egyik oka a korai családalapítás, a gyermekvállalás. A munkaerő-piaci helyzetet tekintve az ellátott felnőttek közül (35 fő) 10 fő (29%) rendelkezik munkaviszonnyal, 7 fő (20%) tanfolyamra jár, 7 fő (20%) gyesen vagy gyeten van, 7 fő (20%) alkalmi munkából él, 4 fő (11%) pedig munkanélküli, vagy szociális ellátásban részesül. Az intézménybe történt bekerülés okai: A családok egyre komplexebb problémákkal küzdenek, jellemzően anyagi nehézségek, életvezetési és egészségügyi problémák miatt kerültek intézményünkbe. 2 család felvételét párkapcsolati krízisének megoldatlansága indokolta. Megjelentek azon családok (14 %), akik bedőlt lakáshitelük miatt kerestek menedéket intézményünkben. Ez a 3 család nem tudta fizetni lakáshitelének megemelkedett törlesztő részleteit, jelentős összegű közüzemi díjtartozást halmozott fel, mely a szolgáltatás kikapcsolását és a további lakhatás ellehetetlenülését eredményezte évben 11 család kigondozására került sor, akik közül 6 család albérletbe költözött, 2 család rokonnál oldotta meg a lakhatását szívességi lakáshasználóként, 2 család pedig lakáspályázaton szociális bérlakást nyert. 1 család esetében a szülők kérésére családba fogadás történt. Az intézményi elhelyezés utáni jövő tervezését megnehezíti, hogy több családnak van jelentős összegű lakáshitel tartozása, vagy lakbér- és közüzemi díjtartozása

19 A gyermekvédelmi törvény től az ellátottaink számára kedvező módon változott, így az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A módosítás következtében a hozzánk forduló kérelmezők szélesebb körének tudunk segítséget nyújtani. Az intézményben dolgozó szakemberek segítséget nyújtanak az ügyfeleknek problémáik (adósságkezelés, anyagi, életvezetési, munkahelyi, jogi, pszichológiai) komplex értelmezésében és azok megoldásában. Szociálpedagógusaink és szakgondozóink az iskoláskorú gyermekek és az óvodások részére hetente tartottak foglalkozást. A szabadidő hasznos eltöltésén túl a programok egyik fő célja a személyiség érzelmi nevelése, a szociális készségek fejlesztése volt. Elsődleges szerephez jutottak a fejlesztő- és társas játékok, sportés akadályversenyek, a kapcsolatteremtést, kapcsolattartást segítő szituációk, amelyek fejlesztik a kommunikációt, elősegítik a kortárs kapcsolatok erősítését, a kézműves játékok pedig mozgósítják a gyerekek fantáziáját, fejlesztik kézügyességüket. Az ügyfelek többsége munkavállalás, elhelyezkedés szempontjából halmozottan hátrányos helyzetű. Szociális szakembereink folyamatosan tartottak álláskeresési tréninget, melynek célja az eredményes elhelyezkedés, illetve a munkahely megtartása volt. Az iskolai lemorzsolódás elkerülése érdekében kollégáink igény szerint egyéni korrepetálás keretében foglalkoztak a felzárkózásra szoruló gyerekekkel. A korábbi évekhez hasonlóan megemlékeztünk a kalendáris ünnepekről a gyermekek által készített műsorral, ezáltal is egy követendő mintát mutatunk lakóinknak, mely mindennapi életüket bensőségesebbé teheti. Szakmai teamünk - szociálpedagógusok, szakgondozók, gondozók, pszichológus, jogász komplex szakmai tudásával, a családokkal együttműködve folyamatosan arra törekedett, hogy megszüntesse a gyermekek veszélyeztetettségét, segítse a szülőket gyermekeik ellátásában, és közreműködjön az intézményi ellátást szükségessé tevő okok megszűntetésében, a család helyzetének rendeződésében, lakhatási, életvezetési problémáinak megoldásában

20 1.6. A Fészek Családok Átmeneti Otthona szakmai beszámolója A családok átmeneti otthona Debrecen városban továbbra is jelentős szerepet vállal fel a megnövekedett számú létbizonytalanságba sodródott családok segítésében. Az intézmény segítséget, támogatást nyújt az otthontalanná válás okainak megszüntetéséhez, a régi otthon visszaszerzéséhez, vagy valamilyen új lakhatási megoldás megtalálásához, biztosítja a szülő számára a gyermekével történő együttes lakhatást, és a szükség szerinti további ellátást, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében. A 2010-es évre - hasonlóan az előző évekhez - elmondható, hogy az intézmény kihasználtsága 100 %-on felüli volt, mivel alkalmanként havi fővel működtünk. Szolgáltatásainkat összesen 90 fő (24 család) vette igénybe, 45 fő felnőtt és 45 fő gyermek. A 2010-ben felvételre került új családok száma 13. Az ellátottak jellemzői Korcsoport szerinti megoszlás: a 45 fő gyermekből 62 % lány, 37 % fiú, a 45 fő felnőtt esetén 53 % nő, 47 % férfi ellátott volt. A gyermekek kor szerinti megoszlása alapján a 7-14 éves korúak létszáma volt a legmagasabb, tehát 51 %-uk általános iskolás. Bölcsödébe három gyermek járt (6,5%), 20 % itthon tartózkodott a szülővel (9 fő), óvodába 16 % járt (7 fő), középfokú intézményben pedig 3 gyermek (6,5%) tanult. Az ellátott felnőttek 16 %-a éves (7 fő), 75%-a év közötti fiatal felnőtt (34 fő) és 6%-a éves korú felnőtt (3fő). Az adatok azt igazolják, hogy az ellátott családjainknál nagyobb számban fordul elő, hogy a felnőttek fiatalon lesznek szülőkké, és többségük 2-3 gyermeket is vállal. A problémát az is okozza, hogy ezen felnőttek többsége iskolai tanulmányait nem fejezi be, vagy nem folytatja, így kevésbé tud a munkaerőpiacon érvényesülni. Az ellátottak családi állapota: Az ellátott családok közül 14 szülő élettársi-, 8 szülő házastársi kapcsolatban él, és két családban egyedülálló anya a családfenntartó, akik elváltak. Ez az arány is azt mutatja, hogy egyre több számban fordul elő az élettársi kapcsolat, ami adott esetben megnehezíti a szakmai munkánkat, mert azt tapasztaljuk, hogy bizonytalan alapokra épül a szülők kapcsolata, és ez további problémaforrást képez. Iskolai végzettség: az ellátott felnőttek 54 %-a (24 fő) 8 általános, 3 %-a (1 fő) 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. Emellett egy fő analfabéta, ami abszolút kirekesztődést eredményezhet a munkaerőpiacról. Átképzésen 21% (9 fő) vett részt, szakmával 18% (8 fő), érettségivel pedig 3% (1 fő) rendelkezik. A mutatók alapján az ellátott felnőttek 58%-a az alacsony iskolai végzettsége okán, már hátrányos helyzetből indul a munka-erőpiaci versenyen. Jövedelmi helyzet: a felnőtt 36%- nak munkaviszonyból származó jövedelme van (16 fő), 4%-a alkalmi munkát végez 2 fő, 16%-nak kizárólag családi pótléka van kap (7 fő), 20%-nak szociális ellátása van, 4%-nak képzési támogatása van (2 fő)

21 Az intézménybe kerülés okai: 33 %-ban a családok intézményi bekerülésének oka hátrányos jövedelmi viszonyok miatt a család létfenntartásának veszélye, illetve megoldatlan lakhatási probléma. Utóbbi problémán belül három fő problémacsoport ismeretes, egyrészt a krízishelyzet, a hajléktalanná válás veszélye, valamint az elégtelen lakhatási körülmények. 24 beköltözött családból 10 esetén komoly problémaforrásként fogalmazódott meg a munkanélküliség. Jellemzőek még az életvezetési-, életmódbeli-, diszfunkcionális működésből származó problémák. Az intézményből történt kiköltözés okai: 1 család saját tulajdonú ingatlant vásárolt, 2 család sikeresen pályázott szociális bérlakásra, 1 család sikeresen pályázott a Krízisalap pályázatra melynek keretében kilenc hónapig albérleti támogatásban részesül, 7 család albérletbe költözött, 1 család rokonhoz, 1 pedig ismeretlen helyre költözött. Intézményünkben az ellátott gyermekek többszörösen hátrányos helyzetűek, mivel a rendezetlen lakhatási körülmények mellett jellemző családjaikban az életmódbeli-, életvezetési-, gyermeknevelési problémák, devianciák, diszfunkcionálisan működő szülőgyermek kapcsolatok. Emellett a gyermekek vegyes korcsoportot képviselnek éves korúak -, és eltérő családi kulturális háttérrel rendelkeznek, ami szintén befolyásolja a szocializációjukat. Ezen körülmények figyelembe vétele mellett differenciáltan terveztük meg a gyermekre vonatkozó éves szakmai programtervet. Külön hangsúlyt fektetünk a képesség-, készségfejlesztésre, felzárkóztatásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, prevencióra mivel a gyermekeink egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a fokozott társadalmi változások eredményeképpen. A kreatív Játszóházi - foglalkozások témakörei az adott időszak vagy hónap sajátosságainak (pl. ünnepek, hagyományok, évszakok) megfelelően került megtervezésre. Közösségi foglalkozásokon került sor az adott időszak aktuális ünnepeinek Farsangi-, Anyák napi, Mikulás-, Karácsonyi ünnepség - családias hangulatban történő megünneplésére. Közösségi programokra a tavalyi évben is több alkalommal került sor, melyre igen nagy szükség van az átmeneti gondozásban lévő gyermekek és szüleik számára, hiszen volt olyan gyermek, aki közösen szüleivel még sosem vett részt korábban közös programokon. Gyermeknap alkalmából Állatkerti kiránduláson, a Vojtina Bábszínházban bábelőadásokon, illetve a TÁMOP projekt keretében június hónapban egyhetes siófoki nyaraláson vettek részt az ellátott gyerekek. Igény szerint tanulószobai korrepetálást biztosítottunk azoknak a gyerekeknek, akik képességfejlesztése, felzárkóztatása érdekében a korrepetálás szükségessé vált. Az internet használata is biztosított minden ellátott számára a Játszó helyiségben

22 2. Személyi, és tárgyi feltételek A ReFoMix Kft.-ben dolgozók szakemberek száma december 31-én : 64 fő A foglalkoztatás módja alapján: Státuszon dolgozók: 48 fő Szerződéses dolgozók: 16 fő Közcélú foglalkoztatottak: 0 fő Felsőfokú szakirányú egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezik Felsőfokú nem szakirányú diploma Középfokú szakirányú végzettség (szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, stb.) Középfokú nem szakirányú végzettség Alapfokú szakirányú végzettség (szociális ápoló- és gondozó) Alapfokú nem szakirányú végzettség 28 fő 5 fő 15 fő 3 fő 4 fő 9 fő A dolgozók továbbképzése a törvényi előírásnak megfelelően történik. Minden évben van néhány kollega, aki teljesíti továbbképzési kötelezettséget, évben ez 9 főt jelentett. Az épületek, helyiségek a végzett szakmai tevékenységeinknek, törvényi előírásoknak megfelelnek. A tavalyi évben megtörtént a Szávay Gyula utcai intézmény külső akadálymentesítése, a Dobozi utca csatornája rácsatlakozott a városi rendszerre, a Derék utcán pedig folytatódott a lakásokat elektromos rendszerének teljes korszerűsítése

23 Támogató 3. Költségvetés, működésünk forrásai Támogatás összege Ft %-os arány Támogatási cél DMJV Önkormányzati támogatás ,07 Feladatnormatíva - éves működésre DMJV Önkormányzati támogatás Magyar Államkincstár Országos Egészség Pénztár , , ,14 Összesen Támogatásból Pályázati források Támogatási évben összeg Ft beérkezett összeg ESZA Kft-ÚMFT Hajléktalanokért közalapítvány Hajléktalan személyek krízisétkeztetésének támogatása Különböző hajléktalan-ellátási jogcímen folyósított normatíva 24 órás egészségügyi ellátás és mozgóorvosi szolgálat Támogatási cél "Főbejárat" Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációját segítő programok támogatása - TAMOP / ( ig csak előleg utalása történt) Kríziselhelyezés biztosítása 20 férőhelyen 21 napon keresztül Hajléktalanokért közalapítvány Hajléktalanokért közalapítvány Hajléktalanokért közalapítvány Hajléktalanokért közalapítvány Hajléktalanokért közalapítvány fő munkatárs részvételének biztosítása a FEANTSA rendezvényén Brüsszelben: utazási költség (repülőjegy) Kiskorú gyermeket nevelő családok lakhatását elősegítő program-krízisalap ( én ebből a kevés számú nyertes pályázó miatt visszautalt összeg: Ft) Zöldterületen élő 2 fő hajléktalan lakhatási helyzetének javítása Kulturális ismeretterjesztő mentálhigiénés program hajléktalan személyek számára 10 alkalommal TAMOP programhoz kapcsolódó rendezvények költségeinek támogatása Hajléktalanokért közalapítvány Átmeneti Szállás tárgyi feltételének fejlesztése Hajléktalanokért közalapítvány Köztéri szoborkiállítás megrendezésének támogatása Hajléktalanokért közalapítvány Teajárat pályázat 2010/11 Hajléktalanokért közalapítvány Krízisautó pályázat 2010/11 Viktória Ápoló Gondozó Otthon SZEP- Szakértői véleményezés Szociális és Munkaügyi Minisztérium Összesen Átmeneti Gondozást Nyújtó Szolgáltatók VII. Országos Konferenciájának támogatására (2009. évről áthúzódó)