A földrajz. képesség- és kompetenciafejlesztési. feladatai

Átírás

1 A földrajz képesség- és kompetenciafejlesztési feladatai

2 A mit? és a miért?-et meghatározzák a tantárgyi célok és feladatok A földrajztanítás alapfeladatai

3 A földrajztanítás feladatai 1. A világban való eligazodás térben, időben, folyamatokban, jelenségekben 2. Oknyomozás: a tapasztalható természeti és társadalmi gazdasági, környezeti jelenségek okainak, kapcsolatainak értelmezése 3. Prognosztizálás 4. Információs kultúra kifejlesztése hozzájutás földrajzi-környezeti információkhoz értelmezés feldolgozás alkalmazás 5. Modellekben való gondolkodás: ismeretek, képzetek, szemlélet bővítés, pontosítás, mélyítés 6. Kritikai szemlélet: elemi tárgyalási képesség: tárgyi tudás vélemény érvelés vita döntés környezetért felelős magatartás

4 7. A tanulási technikák tanítása: a hagyományos + az új társadalmi igényként jelentkező módszerek elsajátítása (pl. felfedezéses-kutatásos tanulás, kooperatív tanulás, projektmódszer)

5 Komplex látásmódra törekvés

6 A földrajztanítás irányelveiből következő képességfejlesztő módszerek Eligazodás a világban térbeli és időbeli tájékozódási képességek Hagyományos módszerek Topográfiai gyakorlatok Térképolvasási gyakorlatok Időszámítás Idősorok összeállítása Új módszerek Útvonaltervezés Virtuális séta, utazás Időszalagok készítése Időléptékek összehasonlítása

7 Térbeli tájékozódás - hagyományos

8 Bemutatás térkép alapján Igaz állítások megfogal- mazása

9 Térbeli tájékozódás - új Tér- és időbeli modellek olvasása

10 A tájhierarchia érzékeltetése

11 Oknyomozási és prognosztizálási képesség kialakítása Hagyományos módszerek Kérdés-válasz technika (frontális) Ok-okozati párok alkotása Logikai láncok összeállítása Megfigyelés, vizsgálódás Új módszerek Folyamatmagyarázat Folyamatábra, séma elemzése, készítése Grafikus rendezők használata Vizsgálattervezés Prognózisalkotás Esetelemzés

12 Oknyomozás - hagyományos Folytonossági láncolat

13 Logikai kapcsolatok - ellentétpárok Pl. diorit - kapcsolat: deltatorkolat - kapcsolat: árkos süllyedék - kapcsolat: Bretagne tengerpartja - kapcsolat: fejlődő ország - kapcsolat: polder - kapcsolat:

14 Oknyomozás és prognosztizálás - új

15 Grafikus rendező - Igazságosztó gyűrthegység röghegység magashegység közép- hegység lánchegység háthegység röghegység gyűrthegység mészkő- hegység vulkáni hegység újidei középidei gyűrthegység röghegység magashegység Himalája Skandináv-hg. közép- hegység Bükk lánchegység háthegység röghegység Tien-san Dél-kínai- hegyvid. gyűrthegység Himalája Kis- Kárpátok mészkő- hegység vulkáni hegység újidei Dinárihegység Kilimandzsárócsoport középidei Bükk

16 Grafikus rendezők - Mellette-ellene táblázat Mellette szól Csapadék nélkül nagy gondot okoz a földművelés, az élelmiszertermelés Csapadék kell az állatok táplálásához és a természet szépségéhez. Csapadék táplálja a felszíni és a felszín alatti vizeket, amire szükségük van az embereknek. Csapadék nélkül nincs vízkörforgás. A csapadék portalanít. A csapadék nyáron lehűti a forró levegőt. Ha hó hullik, nincs nagyon hideg. Ha hó van, lehet hógolyózni és szánkózni. A hó szép. Ellene szól A sok csapadék árvizeket okozhat. A jégeső tönkreteheti a termést. A csapadék lepusztíthatja a talajt. A csapadék beszivárog a kőzetekbe, és szétrepeszti őket. A csapadék kimoshatja a szennyeződést a levegőből. Nyári zivatarkor mennydörög és villámlik, amitől nagyon félek. Az eső elrontja a nyári strandolást. Ha sokáig esik, rossz kedvem van. Az esős idő csúnya (ha a szél is fúj).

17 Prognózisalkotás - Időbeli metszetek Üdvözlet az ókori Rómából Készíts mai képeslapot! Készíts jövőbeli képeslapot! Összehasonlítás

18 Prognózisalkotás Milyen ez a táj? Milyen lesz a jövőben?

19 Modellezd a problémát! Az utak sózása A kísérlet menete: 1. A jégkockatartók megtöltése vízzel 2. A jégkockatartókat betenni a mélyhűtőbe A víz megfagyasztása 3. A jégkockák összetörése és ledarálása A jégkása szétterítése 4. Az egyikre sót, a másikra homokot szórni Összekeverni 5. Megfigyelni, hogy mi történt Következtetni

20 Az információs kultúra megalapozása Hagyományos módszerek INFORMÁCIÓ Tankönyvi és ismeretterjesztő szöveg feldolgozása Kötött ábra- és képelemzés Statisztikai adatelemzés Tematikus térképolvasás =valamire vonatkozó rendszerezett ismeret, új ismeretet, újdonság jellegű hír Új módszerek: Gyűjtőmunka könyvtári és tömegkommunikációs forrásokból (pl. hagyományos és digitális könyvtárak, tévé- és rádióműsorok, folyóiratok, újságok, internetes hírportálok, médiatárak használata); Forráselemzés (pl. szemelvények, adatok, ábrák, képek, tömegkommunikációs források, internettesés mobiltelefon-szolgáltatások); Statisztikai adatok felhasználása, számítása, ábrázolása; Tájékozódás, objektumok, jelenségek, felismerése légifotón és műholdfelvételen; Terméklista, projektbeszámoló összeállítása

21 Információhordozók és információközvetítők Elsődleges információ A valóság megismerése közvetlen módon (érzékelés, észlelés) Elsődleges i.hordozók Valóság Komplex eszközök Könyvtár, médiatár, gyűjtemény, kiállítás, Múzeum, DVD-ROM Másodlagos információ A valóság megismerése közvetett módon (információhordozókkal) Másodlagos információhordozók Szöveg, hang, térkép Ábra, kép, modell Adat, adatsor Az információhordozók közvetítői Nyomtatott szöveg, térkép, atlasz, földgömb, állókép, film, ábra, valóságos és virtuális modell, hangfelvétel, Internet

22 Információs - hagyományos Képelemzés

23 A műholdfelvétel és a térkép összevetése

24 Információs - új Információszerzés képalapú médiumokból Hogyan jeleníti meg a földrajzi lényeget? lényegkiemelés gyakorlása + médianyelv megismerése

25 Értelmezés animációval és interaktív feladatokkal

26 Információkkal való bánásmód mozzanatai 1. Az információk megszerzése megismerni az inf. hordozót + eszközhasználat 2. Az információk megszűrése - elképzelés: mit keresek? mi a cél? - keresési kör szűkítése - hamis információ kiszűrése 3. Az információk befogadása a használható információs elemek kigyűjtése 4. Az információk feldolgozása a megszerzett információk rendszerezése, rögzítése 5. Az információk felhasználása, alkalmazása mire jó? hol veszem hasznát?

27 A modellekben való gondolkodás képességének kialakítása Hagyományos módszerek Makettek (statikus modellek) használata (pl. terep- és homokasztali, csillagászati) megszemélyesítő modellezés Új módszerek Modellábrák (sémák, rendszerábrák) értelmezése, készítése Tipikus tájak jellemzése, feldolgozása Modellek használata (virtuális modellek) Modellezés (pl. terepasztali, demonstrációs, kísérleti) A gondolkodás, cselekvés modellezése

28 Modellszerűség - hagyományos

29 Modellszerűség - új

30 Modellezd! Modellezd a rajzon látható tipikus tájat! Modellezd a tipikus tájat az atlaszlapon látható információk alapján!

31 Gondolkodási stratégiatérkép készítése Hogyan tudnék felkészülni a földrajzdolgozatra? A tankönyv tartalomjegyzékének megnézése - Miről volt szó? Mennyi idő szükséges? Leckék átlapozása - Mire emlékszem? Mire nem emlékszem? Leckék átolvasása + térképek böngészése Tartalmak felidézése A fontosabb fogalmak kigyűjtése a leckékből Tartalmuk meghatározása A fontosabb folyamatok, jelenségek kigyűjtése a leckéből Lényegük meghatározása A fontosabb összefüggések kigyűjtése a leckéből Lényegük meghatározása A topográfiai fogalmak kigyűjtése a leckékből Megkeresésük a térképen, fekvésük megfogalmazása, tartalom hozzákapcsolása, bejelölésük körvonalas térképbe A munkafüzeti feladatok átlapozása A dolgozatban lehetséges feladattípusok átgondolása

32 A kritikai szemlélet képességének kialakítása Hagyományos módszerek Igaz állítások megfogalmazása Állásfoglalás megfogalmazása Hibakeresés Képzeletbeli riport készítése Új módszerek Véleményütköztetés, érvelés, vita Valós riportkészítés Kommunikációs gyakorlat Helyzetgyakorlat Szerepjáték

33 Kritikai szemlélet - hagyományos Képzeletbeli riport Riportkészítés Valós riport

34 Kritikai szemlélet - új Helyszínépítés Helyzetismertetés + terem átrendezése (helyszínfelépítés) beleélés néhány tanulótól: Mit éreztek? Milyen illatokat éreztek? Milyen hangokat hallotok? Jelenítsétek meg!