INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Átírás

1 2016 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES PROGRAM BUDAPEST XVI. KERÜLETI BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA 1

2 Tartalom BEVEZETŐ... 4 AZ ÖNÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI... 4 A BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT TAGJAI... 5 FELADATAIK... 5 ELVÁRT EREDMÉNYEK... 5 TERVEZÉS... 6 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA... 7 A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZEI... 9 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK A TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI. 30 A VEZETŐI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI

3 Budapest XVI. Kerületi Batthyány Ilona Általános Iskola Ötéves program Budapest, augusztus 31. Készítette: Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő javaslata alapján Dunavölgyi Illés Sándorné intézményvezető és a Budapest XVI. Kerületi Batthyány Ilona BECS 3

4 BEVEZETŐ - Az intézményi önértékelési program ötéves középtávú időtartamra meghatározza az intézményi önértékelési tevékenységünk alapelveit. - Programunk belső erőforrásainkra alapuló pedagógiai értékelő tevékenység. - Ez a program az Oktatási Hivatal által kidolgozott, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott módszerekkel történik, alapja a 20/2012. (VIII.13.) EMMI rendelet. - Az önértékelés három szinten saját célok mentén valósul meg a külső (tanfelügyelettel) - pedagógus (8 területre vonatkozóan) - intézményvezető (5 területre vonatkozóan) - intézményi (7 területre vonatkozóan) megegyező értékelési területekkel, értékelési szempontok szerint, hasonló eszközökkel és módszerekkel. Intézményi adatok: Budapest XVI. Kerületi Batthyány Ilona Általános Iskola 1164 Budapest, Georgina u. 23. Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára Országos Tanfelügyelet kézikönyv a szakképző iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat) Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára AZ ÖNÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI 1) Önértékelési csoport létrehozása 2) A nevelőtestület tájékoztatása 3) Az intézményi dokumentumok (pedagógiai program, vezetői program/pályázat, alapító okirat, SzMSz, éves munkatervek és beszámolók), és az intézményekben már működő pedagógus (teljesítmény) értékelési rendszer általános elvárások szempontjából történő megvizsgálása, az intézményi elvárásrendszer megfogalmazása, 4) A dokumentumelemzésen alapuló intézményi elvárások ismertetése a nevelőtestülettel, a nem, vagy csak közvetetten megjelenő elvárások értelmezése,(az intézményben kialakult szokásokra, alkalmazott gyakorlatokra és módszerekre épül,) a nevelőtestületet bevonásával. 5) Az elvárások véglegesítése a nevelőtestület egyetértése után. 6) A véglegesített intézményi elvárások rögzítése az OH által üzemeltetett informatikai felületen. 4

5 A BELSŐ ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT TAGJAI - Tariné Berkes Judit Katalin - Sütő Lászlóné - Bojtos Rita - Ondreák Ivett Intézményvezető feladatai: FELADATAIK A feladatok ellenőrzése, kapcsolattartás a partnerekkel, a legitimáció biztosítása KIR-ben való aktualizálás Az online felület használata A csoporttagok feladatai: Az intézményi önértékelés tervezése és koordinálása, kérdőívek, űrlapok, értékelési szempontrendszerek kialakítása Bevont kollégák feladatai: Adatszolgáltatás, dokumentumelemzés, óralátogatás, az internetes felület kezelése, a tervek feltöltése, kérdőívek kitöltése Az intézményben dolgozó mesterpedagógusok aktív részvételével az éves tervnek megfelelően segítik a BECS munkáját ELVÁRT EREDMÉNYEK A pedagógiai munka minőségének emelése, annak feltárása, hogy az iskola hogyan tudott megfelelni saját céljainak, és azok megvalósításában hol tart. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának megtartása és emelése. Az intézményben folyó szakmai tudatosság fejlesztése. 5

6 TERVEZÉS Az intézmény ötéves önértékelési ciklusának tervezése: Az önértékelési munka célja: Az intézményi átfogó önértékelés célja, - hogy a pedagógusra, vezetőre, intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján, a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. - alapot nyújt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez és értékeléshez - hatékonyan segíti az intézményi problémamegoldást és innovációt Fő cél: A pedagógusok nevelőoktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Elvárt eredmények: Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez 1 című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrész pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. 6

7 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik. Támogatást az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt. A folyamat minden tanévben az alábbi főbb lépések mentén történik. 1. A részletek egyeztetése az érintett pedagógussal. A bevonandó partnerek közös meghatározása a vonatkozó jogszabályok szerint. A törvény szerint meghatározott pedagóguskör, elsődlegesen a minősítés és tanfelügyelet előtt álló pedagógusok. Felelős: intézményvezető, a BECS tagjai Határidő: minden tanév nyitóértekezlete 2. Az érintett pedagógus és a partnerek tájékoztatása, felkészítése. Felelős: intézményvezető, a BECS tagjai Határidő: minden tanév első mérés-értékelési munkaközösség (BECS) munkaközösségi értekezletén 3. A felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségének a biztosítása, és a felmérés elindítása a megadott időintervallumban elérhetővé tett online kérdőív kitöltő felületen. Kérdőívek figyelembevételével intézményi dokumentálás alapján. Felelős: intézményvezető, a BECS tagjai 4. A felmérésen kapott válaszok összesítése. Ha szükséges volt a papír alapú kérdőíves felmérés, ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságának a rögzítése az informatikai rendszerben. Felelős: intézményvezető, a BECS tagjai 5. A pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeinek, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveknek, a pedagógiai munka dokumentumainak a vizsgálata, a dokumentumelemzés eredményének a rögzítése dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. Felelős: az intézményvezető által megbízott személy Határidő: az önértékelés befejezését követő 5 napon belül 6. Amennyiben szükséges interjúk lefolytatása, az interjúkérdések és a válaszok kivonatának rögzítése az informatikai felületen. Felelős: intézményvezető, a BECS tagjai Határidő: az önértékelés befejezését követő 5 napon belül 7. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatainak a megadott szempontok alapján történő rögzítése az informatikai felületen. Felelős: az intézményvezető által kijelölt személy Határidő: az óralátogatást követő 5 napon belül 7

8 8. Az önértékelő pedagógus a rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. Felelős: intézményvezető, az önértékelést végző pedagógus Határidő: az önértékelést követő 5 napon belül 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. 10. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. 8

9 A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZEI 1. ADATGYŰJTÉS 1.1. DOKUMENTUMELEMZÉS Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjainak áttekintése - Melyek a pedagógus kiemelkedő, és melyek a fejleszthető területei? - Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények. - Milyen irányú / tendenciájú változás látható az egyes területeken az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest? Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumainak ellenőrzése Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Óraterv Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Egyéb foglalkozások tervezése Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Napló Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Tanulói füzetek Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 9

10 1.2. MEGFIGYELÉS Óra- és foglalkozáslátogatás Két óra- és foglalkozás megfigyelése és a látottak megbeszélése történik. Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 1.3. INTERJÚK A pedagógussal Az intézményvezetővel/vezetővel Az interjú célja: egyrészt; o a pedagógus önértékelésének folyamatában az adatgyűjtők további információkat nyerjenek, o személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, jövőképéről, másrészt; az értékelt pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az óralátogatás és dokumentumelemzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat, ezért az alábbi javasolt interjúkérdések az óralátogatás és dokumentumelemzés tapasztalatai alapján szükség esetén módosíthatók. A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt (munkaközösség-vezetőt), aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet az értékelésben A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez. Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus 10

11 1.4. KÉRDŐÍV Pedagógus önértékelési kérdőív- online kitöltés az OH informatikai felületén. Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Szülői kérdőív- online kitöltés az iskolaszék döntése alapján az OH informatikai felületén, ha szükséges papír alapon. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus Munkatársi kérdőív: A pedagógusok önértékelésében alkalmazott munkatársi kérdőív, amelyet a nevelőtestület tagjai töltenek ki. Az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára alapján. Adatgyűjtés időpontja: Minden pedagógus esetében az éves ellenőrzési tervben meghatározott időpontban. Adatgyűjtést végzi: Az éves tervben meghatározott pedagógus. 11

12 A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK A TERÜLETEI, ELVÁRÁSOK 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempont Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Elvárás Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásnak, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést szolgálják. Belső elvárás Tanítóink, tanáraink továbbképzéseken sajátítják el a korszerű pedagógiai eljárásokat, és ezeket beépítik mindennapi tevékenységükbe. A tanórákon forrásként felhasznált anyagai érdeklődést felkeltőek, adott korosztálynak szólóak, a tanított anyagrészhez tartalmilag is kapcsolódnak. Módszereit változatosság jellemzi. A pedagógus az otthoni munkát, önálló készülést általa jól ismert oktatóanyagokkal segíti. Iskolánk rendelkezik a modernebb oktatási eszközökkel is. Az interaktív táblák használatának beépítése a tanórák menetébe új feladat pedagógusaink számára. Tanítványainak megmutatja az informatikai alkalmazások, eszközök más tanórákon való használhatóságának lehetőségét A tanulási tevékenységet pedagógusaink tervezik meg és irányítják a gyermekek személyiségéhez igazítva. Céljuk a gyerekek változatos munkaformákban való cselekedtetése. Minden pedagógus az általa legalkalmasabbnak, legcélravezetőbbnek tartott eljárásokat, módszereket, óraszervezési formákat alkalmazza ezt biztosítja módszertani szabadsága. A módszerek alkalmazásánál szem előtt tartja a tanulók életkori sajátosságait, eltérő képességeit, meglévő készségeit. Célja egy-egy téma sokoldalú megközelítése és a megfelelő tanulási stratégiák kialakítása is. Ezen keresztül a kompetenciák fejlesztése. Átfogalmazott belső elvárás Új belső elvárás 12

13 Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. Törekszik a tanulók személyiségének, tanulási stílusainak, szokásainak, módszereinek megismerésére, feltárja az ezzel kapcsolatos problémákat és személyre szóló tanácsokat, ötleteket ad a különböző tanulási módok alkalmazására. A tanulók tanulásáról szerzett ismereteit felhasználja a munka szervezésében. Óratervében előre megjelöli a tanulók bevonási lehetőségeit. Tanórai kérdéseit előre megtervezi. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglakozások, tehetséggondozó szakkörök, versenyfelkészítések és felzárkóztató foglalkozások segíti. Felkészül a különböző képességű tanulókra, olyan feladatsort állít öszsze, amely alkalmas az önálló haladásra is. Figyel az eltérő képességű és tudású diákokra, segítő vagy éppen plusz munkával kívánja támogatni, motiválni őket. A differenciált oktatási formában nyomon tudja követni az eltérő képességűek munkáját. Segítő kérdései, irányítása a tanuló igényeihez illeszkedőek. A pedagógus lehetővé teszi, hogy a tanult elméleti ismereteket a tanuló képes legyen a mindennapi életében alkalmazni. A tanóra teljességéhez a gyakorlati ismereteket szükséges alkalmazni. Minden területnek önálló gyakorlati lehetőségei vannak. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Ezt a tehetséggondozó és fejlesztő programot koordinálják minden évfolyamon az erre szakosodott munkaközösségek. A különféle fejlesztőkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. 13

14 Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe véte-lével választja meg az órákon alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCAciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segíthetik. A rendelkezésre álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszkö-zöket is ismer, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). A pedagógus a tanóra vezetése során figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, ezek alapján választja meg módszereit. Mérési eredményeit dokumentálja, további munkáját azok figyelembe vételével tervezi meg. A pedagógusok minden tanévben versenyekre, beszámolókra, nyelvvizsgákra készítik fel diákjaikat. Ezek eredménye visszajelzés egyben a tarár részére. A tervező munkáját a PDCA elv alapján végzi. Kétévenként minden pedagógusnak belső ellenőrzésre, óralátogatásra kell számítania, amelyek fejlesztő célúak. Legalább öt évente egyszer külső tankerületi látogatásra kerül sor. Mindkét látogatás során kiemelt jelentőségű a pedagógus önreflexiója. Tanári munkájában felismerhető, hogy az eltérő képességű tanulók igényeit is igyekszik kielégíteni. Szükség esetén megfelelő egyéni támogatást nyújt. Segíti a lassú tanulók munkáját, például a tanórán az önálló feladatok megoldása során páros munkában dolgoznak a tanulók. A páros jobb képességű tanulója segíti a tanulási problémával küzdő osztálytársát, akinek a feladata a közös munka eredményének bemutatása. Lehetőség szerint használja és tudatosan építi be órájába az IKT eszközöket, ismeri azok órai alkalmazási lehetőségeit, korlátait. Egy tantárgy megtanítása során a pedagógus első lépésként megtanítja a tantárgy megértéséhez szükséges fogalmakat, azoknak jellemző elemeit. A megtanult fogalmakat, elemek megnevezését következetesen használja, instrukciói pontosak, hallás után is követhetőek. Tájékozott a más tantárgyakból felhasználható ismeretekről, azokra igyekszik óraterveibe beépíteni. Szorgalmazza, hogy tanítványai felkészülései során használják az IKT eszközöket. Készítsenek számítógépes anyagokat. A tanulók által más tanórákra készített prezentációkat is felhasználhatják. 14

15 Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulóknak más forrásokból szerzett tudására. Tanmenete a NAT és a kerettanterv követelményeihez illeszkedik. Biztos szakmódszertani tudással rendelkezik. A pedagógus bíztatja tanítványait a tudás alapjául szolgáló információk több forrásból történő össze-gyűjtésére. Forrásként a szülőktől, saját gyakorlatból szerzett, internetről hozott, ismeretek mellett a könyvtárlátogatás hasznosságát is kiemeli. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempont Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás? Elvárás Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Belső elvárás Pedagógiai munkáját éves szinten, tematikus egységekre és órákra bontva is megtervezi. Éves szinten egyéni és csoportos foglalkozásainak megfelelően írásba is foglalja. (tematikus terv, óravázlat, felkészítő foglalkozások, egyéni fejlesztési tervek, tehetséggondozás) A pedagógus az adott korosztály sajátosságait, előzetes tudását figyelembe véve, a tanulók képességeit fejleszti. Átfogalmazott belső Új belső elvárás Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Tanórákon a tanulócsoport igényeinek megfelelően tudatosan szemléltet, választ módszereket, taneszközöket, munkaformákat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Legyen képes a gyengébb képességű és kevésbé tehetséges tanulót is sikerélményhez juttatni és a tanterv szerint elvárható készségekhez szükséges ismeretanyagot átadni. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Az órát a cél (ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tervezőmunkájára jellemző a tudatosság, a pedagógiai céloknak megfelelően tervezi a didaktikai feladatokat. A tanulóközpontú módszereket, a tanulóközpontú munkaformákat alkalmaz tanóráin. 15

16 Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezés során hogyan érvényesíti a NAT és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. A célok tudatosításból indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza differenciálás elvét. Változatos tevékenységi formákat, feladattípusokat alkalmaz, melyek motiválják, aktivizálják a tanulókat. Munkája során feltárja a tervezés és a megvalósítás közötti eltérés okát, változtatni, módosítani képes tervein. A célok kitűzésénél figyelembe veszi az intézményi tervezési dokumentumok célrendszerét. Tanóráit a céloknak megfelelően logikusan építi fel, valósítja meg. A helyi lehetőségeknek megfelelően használja a digitális eszközöket. A szociális képességek fejlesztése a tanórákon kívül, egyéb tevékenységeknél is megfigyelhető. (csoportmunka, kooperatív munkaforma, közös fellépések és versenyek és szakmai programok, kirándulások, táborok, közös ünnepek, családi programok Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Tanórái alatt alkalmazza a differenciálás elvét, követelmény rendszere során figyelembe veszi a tanulók különféle képességeit, tehetségét, tudásszintjét. Az egyéni foglalkozásokat a differenciálás elve szerint tartja meg. 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempont Elvárás Belső elvárás Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Képes alkalmazkodni az aktuális körülményekhez, helyzetekhez, terveit ezek alapján változtatja, módosítja. rendszeresen felülvizsgálja, elemzi, értékeli. Átfogalmazott belső elvárás Új belső 16

17 Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagokat, Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Reagál a tanulók ötleteire, javaslataira, és azt beépíti az óra menetébe. Kihasználja a tanulók motiválására kínálkozó alkalmakat. Óratervében előre tervez a tanulók bevonási lehetőségeit. Törekszik a tanulók tanulási stílusainak, szokásainak, módszereinek megismerésére. Feltárja az ezzel kapcsolatos problémákat, szükség esetén szakmai segítséget biztosít számukra, személyre szóló tanácsokat, ötleteket ad. A tanulók tanulásáról szerzett ismereteit felhasználja a munka szervezésében. Törekszik a tanulók tanulási stílusainak, szokásainak, módszereinek megismerésére, a különböző tanulási módok alkalmazási lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Tudatosítja az órán használt tanulási stratégiákat. A pedagógus toleranciával és empátiával közelíti és javítja a tanulók tévedéseit, hibái. A tanár az órán alkalmazandó taneszközöket előkészíti, azok használatába a tanulókat is bevonja. A szervezéssel nyugodt körülményeket teremt a tanuláshoz. Törekszik a tanterem az évszakoknak, jeles napoknak és ünnepeknek megfelelő aktualizálására. Óráján használja a tárgy tanítására rendelkezésre álló módszerek és eszközök széles skáláját, beleértve az IKT-eszközöket is. 17

18 információ-kommunikációs technológiák között? Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. A pedagógusok lehetőség szerint az iskola honlapján biztosítanak letölthető, önálló tanuláshoz szükséges útmutatókat a tanulók számára. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a HH, SNI vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempont Elvárás Belső elvárás Átfogalmazott belső elvárás Új belső elvárás Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? A tanulói személyisé(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. A tanulók személyiségének megismerése érdekében információkat gyűjt a szülőktől, a gyermekkel foglalkozó kollégáktól, segítő szakemberektől, folyamatos megfigyeléseket végez. Pedagógiai programunk a NAT-ban és a kerettantervben leírt és helyi tantervben pontosított értékekre, kulcskompetenciákra, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. Kihasználja a tantárgyban rejlő lehetőségeket a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztésére, képességeinek kibontakoztatására. A tanulási tevékenységet pedagógusaink tervezik meg és irányítják a gyermekek személyiségéhez igazítva. A módszerek alkalmazásánál szem előtt tartja a tanulók életkori sajátosságait, eltérő képességeit, meglévő készségeit. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A tanulók személyiségének fejlődésben való szemlélete határozza meg pedagógiáját. Értékelésében a tanulót önmagához viszonyítja. 18

19 Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? A tanuló(k) teljes személyiségnek fejlesztésre, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan, szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. - az esélyegyenlőség megteremtése - sokoldalú személyiség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása a tanulókban, a tanulás módszereinek megtanítása - a folyamatos önművelésre való készség kialakítása az élethosszig tartó tanulás elveinek megfelelően - tehetségkibontakoztatás A pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat felismeri, a felmerülő problémákat észleli. A szakszerű segítségnyújtás útjait alkalmazza a beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű, és általában a különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében; a hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálásának módját megkeresi. Ebben a munkában igénybe veszi a XVI. kerületi szolgáltató intézményeket. A pedagógus munkája során értékeli, felülvizsgálja az egyéni bánásmód megvalósítását. A tanulók személyiségét, értelmi, érzelmi szintjét, érdeklődését szem előtt tartva választ a szakmai, módszertani lehetőségek közül, támogatja az egyéni tanulási stratégia kialakítását. A pedagógus épít a természetes tanulási folyamatokra, a tévedéseket, hibákat is formáló, segítő szándékkal használja fel. Felismerteti a tanulóval a tévedést, s rávezeti a helyes megoldásra. A házi feladat a tananyag elmélyítését, kiegészítését, továbbfejlesztését, esetenként előkészítését szolgálja. Eszköz, melynek segítségével az önálló tanulási képesség kialakul. A gyerekek életkorához szabott, könnyen ellenőrizhető, hogy a tanuló azonnali visszajelzést kaphasson. Ha szükséges, lehet differenciált, lehet kötelező és szorgalmi része. 19

20 Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat A pedagógus hatékony tanulás-szervezési eljárásokat, a differenciálás elvét alkalmazza tanítási óráin a különleges bánásmódspecifikusságnak megfelelően. Tervező munkája során épít a szakértői véleményben leírtakra. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely az Önkormányzat központi esélyegyenlőségi programja alapján; szoros kapcsolat a helyi óvodával és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkörök, szak-körök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása; a szülőkkel való együtt-működés; családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; a szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Folyamatos kapcsolattartás a Tehetséggondozó és Felzárkóztató munkaközösséggel A tanulócsoportban meglévő különbségek figyelembe vételével tervezi munkáját a differenciálás elvének alkalmazásával. 20

21 halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? egységben kezeli. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempont Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben meg tanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat? Elvárás Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Belső elvárás A tanítási órákon csoportok szervezésével igyekszik a közös munka révén a közösséget egybekovácsolni. Szabadidőben közösségi programokat szervez. A pedagógust biztató, bátorító attitűd jellemzi, ahol szabasd hibázni. Lehetővé teszi, hogy a tanulók (az elemi udvariasság szabályai szerint, és a témánál maradva) kérdezzenek, hozzászóljanak, véleményt nyilvánítsanak. A pedagógus kommunikációjával, viselkedésével példát mutat, tanítványaitól elvárja, hogy megnyilvánulásaik egymás elfogadását tükrözzék. A módszerek alkalmazásánál szem előtt tartja a tanulók életkori sajátosságait, eltérő képességeit, meglévő készségeit, társadalmi különbözőségeket. Átfogalmazott belső Új belső elvárás A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Teremtsen lehetőséget a tanítási órákon és szabadidős tevékenységek során a kulturált kommunikációra, vélemény cserére, vitára. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. A közösségfejlesztés során a pedagógusoknak és az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak példamutató, értékközvetítő magatartást kell tanúsítania. 21

22 Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő példát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. A tanítási órákon alkalmaz együttműködést támogató munkaformákat. Aktívan vesz részt diákjaival témahetek, témanapok programjain, tanulmányi kirándulásokat, kulturális programokat szervez. Szorgalmazza az intézmény honlapjának folyamatos figyelemmel kísérését mind tanítványai, mind azok szülei körében. Betartatja a Házirendben leírt szabályokat. Ismeri a csoportban rejlő konfliktusforrásokat, azok megelőzésre tudatosan törekszik. Konfliktushelyzetekben körültekintően jár el. Valamennyi érintett tanulót meghallgatja. Számukra elfogadható megoldásban állapodnak meg, annak betartását ellenőrzi. 22

23 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempont Elvárás Belső elvárás Átfogalmazott belső Új belső Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembe vételével és a saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A pedagógus ismeri az iskolai dokumentumokat, különös tekintettel a műveltségi területek követelményeit, a fejlesztés várt eredményeit (melyet a Helyi tanterv tartalmaz) és az értékelés formáit. Ezekhez igazítja és alkalmazza a tanulócsoport profiljának megfelelő követelményeket, értékelést. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít, és ezeket a pedagógiai folyamatoknak megfelelően, tudatosan tervezi. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Értékelési módszereit, eszközeit a tantárgyi követelmények figyelembe vételével, a csoport fejlettségi szintjéhez viszonyítva tudatosan választja meg. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Az órán adott visszajelzései tömörek, lényegre irányulnak. Az értékelési szempontjainak alkalmazása egyértelmű és követhető a tanulók és a szülők számára. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség estén gyakorlatát módosítani. Tanóráin folyamatosan nyomon követi a tanulók tevékenységét, szükség szerint megerősít, segítséget nyújt, ösztönöz. A tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat önállóan elemzi. Ennek függvényében képes szükség esetén gyakorlatát módosítani. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Önmagukhoz mérten értékeli a tanulók tevékenységeit, eredményeit, visszajelzései fejlesztő hatásúak, ösztönző szándékúak, előre mutatóak. Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésnek fejlődését? Pedagógia munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazásra törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Lehetőség szerint visszacsatolást vár a tanulóktól arról, hogy hogyan értékelik önmaguk tanórai munkáját. 23

24 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempont Elvárás Belső elvárás Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználat (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A pedagógus alkalmazza a közvetlen (direkt) módszereket, melyek alkalmazása során közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. A pedagógus tanúsítson példamutató magatartást, nyelvhasználata szakmai és nyelvi szempontból igényes legyen. Átfogalmazott belső elvárás Új belső elvárás Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja? A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációja az asszertivitást mutatja, viselkedése nyugalmat áraszt. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partne- A pedagógusok és minden partnerük közötti kommunikációt jellemezze a kölcsönösség és a konstruktivitás, ami az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A pedagógus tudatosan támogassa a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését, különös tekintettel a diákbizottság munkáját és az egésznapos iskola adta tanulói együttműködés szélesítését alapvető érintkezési formákat, a kooperatív, - interaktív technikák, biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat alkalmazását. A pedagógusok a digitális napló vezetésével tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel vagy egyéb infokommunikációs csatornák használatával történjen. A digitális naplóban írott üzenet útján értesítse a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredményéről, vagy fegyelmi vétsége esetén. A pedagógus a diákok érdekében működjön együtt a kollégákkal, a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben. Rendszeres kapcsolatot tartson fenn a diákok szüleivel, és egyéb partnerekkel. 24

25 rekkel, szervezetekkel. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együtt működik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Aktívan működjön együtt pedagógustársaival, vegyen részt a tantestület értekezletein, megbeszélésein, konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. Szervezzen tanulmányi kirándulásokat, ill. kísérje el az iskola tanulóit, segítse az iskolai ünnepségek és rendezvények, téma hetek, projekt napok, tematikus programok szervezését, lebonyolítását. A megbeszéléseken, a vitákban az értekezleteken rendszeresen fejtse ki szakmai álláspontját, a vitákban legyen képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető legyen. A partnerek közötti információcsere hatékony módszereire törekszik. Toleránsan, empatikusan viselkedik; keresi az együttműködés lehetőségeit iskolán belül és azon kívül is. A pedagógus az iskola szervezeti kultúrája alapján végzi munkáját. Szerepet vállal a team-munka során; érdeklődést mutat a saját kollégák, illetve a pedagógusközösség munkája iránt. 25

26 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempont Elvárás Belső elvárás Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyisének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára ás a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Reflektív módon elemzi és értékeli pedagógiai munkáját. Pedagógiai kommunikációját tudatos nyelvhasználat jellemzi. Igénye van az innovációra, önképzésre. Saját munkáját elemzi, értékeli. Tisztában van személyiségének előnyeivel és hátrányaival. Részt vesz a kerületi, regionális, országos szakmai gyűléseken, továbbképzéseken. Lehetőség szerint minél gyakrabban használja az iskola által nyújtott digitális taneszközöket és elsajátítja a hozzá szükséges elméleti és gyakorlati alapokat. Az e-naplót illetve levelezőrendszert folyamatosan használja az intézményen belüli munkaközösségek szakmai együttműködésének elősegítése érdekében. Óralátogatásokat, óramegbeszéléseket és műhelymunkákat végez Figyelemmel kíséri a pedagógiával, illetve szakterületével kapcsolatos szakirodalmat és kutatásokat. Lehetőség szerint részt vesz az oktatást vagy az intézmények fejlesztését célzó pályázatok megvalósításában, helyi kutatásban, elemzésben. Átfogalmazott belső elvárás Új belső elvárás 26

27 Önértékelés értékelése: A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. A pedagógusminősítéshez hasonlóan a pedagógusok önértékelése is az egyes elvárások teljesülésének önvizsgálatára épül. Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrész pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít. Öt évre szóló pedagógus ellenőrzési terv Az OH által kijelölt pedagógusok Az intézmény által kijelölt pedagógusok A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az ötévenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben résztvevő pedagógusok (OH kijelölés alapján) Az OH által nem kijelölt, az éves intézkedési tervben meghatározott pedagógusok időarányosan elosztva. 27