ANNEX 2. Repülési szabályok

Átírás

1 ANNEX 2. Repülési szabályok 10. kiadás 2005 július 39. módosítással Jelen kiadvány magában foglalja a Tanács által február 24-ét megelőzően elfogadott módosításokat, és november 24-től hatálytalanítja a 2. Annex összes megelőző kiadását. A nemzetközi szabványok alkalmazhatóságával kapcsolatosan lásd az Előszót. Nemzetközi Polgári Légi-közlekedési Szervezet ICAO Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális kiképzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja beépített 2005 július november 24 bevezette 39. (a Tanács 2006 február 20-án fogadta el) 2006 július november 23. Előszó Történeti háttér A Repülési és Légiforgalmi Irányítási Szabályok (RAC) munkacsoport első ülésszakán 1945 októberében ajánlásokat tett a légiforgalmi irányító szolgálatok előírásaira és ajánlott gyakorlati eljárásaira. Ezeket az akkor működő Léginavigációs Bizottság áttanulmányozta, a Tanács 1946 február 25-én jóváhagyta. Ezeket az 1946 februárjában kiadott Doc 210 RAC/104 kiadvány második részében "Előírások és ajánlott gyakorlati Eljárások Repülési Szabályok" címen tették közzé. A RAC munkacsoport 1946 decembere és 1947 januárja között megtartott második ülésszakán felülvizsgálta a Doc 2010-et és ajánlásokat tett közzé a repülési szabályokat érintő nemzetközi szabványokra és ajánlott gyakorlatokra. Ezt a Tanács a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény (Chicago 1944.) 37. cikkelye alapján az Egyezmény 2. Függelékeként (a továbbiakban 2. Annex) mint nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok elfogadta és a Nemzetközi Repülési Szabályok kiadvány 1948 szeptember 15-én hatályba lépett. A Tanács 1951 november 27-én jóváhagyta a 2. Annex teljesen új szövegezésű változatát, amely a továbbiakban ajánlott gyakorlatokat nem tartalmazott. Az így módosított 2. Annex nemzetközi 1

2 előírásai 1952 április 1-én léptek hatályba és 1952 szeptember 1-től voltak alkalmazhatók. Az egymást követő módosításokat az A. táblázat tartalmazza, jelezve a lényeges témaköröket, valamint a Tanács általi elfogadási, a hatályba lépési és az alkalmazhatósági időpontokat is. Alkalmazhatóság A jelen kiadványban található nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat a 11. Annex rendelkezéseivel együttesen szabályozzák a "Légiközlekedési Szolgálatok Eljárásai Repülési szabályok és Légiforgalmi szolgálatok" valamint a "Körzeti Kiegészítő Eljárások Repülési szabályok és Légiforgalmi szolgálatok" alkalmazását, amely utóbbi kiadványban a körzeti alkalmazáshoz szükséges kiegészítő eljárásokat teszik közzé. Nyílt tenger feletti repülés Megjegyzendő, hogy a 2. Annex 1948 áprilisában történt elfogadása alkalmával és ennek 1951 novemberi módosításakor a Tanács úgy határozott, hogy az Egyezmény 12. cikkelye értelmében az Annex A légijármű közlekedés és repülés végrehajtása szabályai vonatkozásában jogszabálynak minősül és ezért a nyílt vizek felett ezek az előírások kivétel nélkül alkalmazandók. A nyílt vizek felett üzemelő légijárművek feletti fennhatósággal foglalkozó 14. számú módosítás 1972 november 15-én történt elfogadásakor a Tanács hangsúlyozta, hogy a módosításokat kizárólag azért adja ki, hogy ezzel növeljék a repülés biztonságát és megfelelő légiforgalmi szolgálatot biztosítsanak a nyílt vizek felett üzemelő légijárművek számára. A módosítás semmiféle formában nem érinti a lajstromozó államnak a légijármű feletti törvényes jogait vagy az Egyezmény 12. cikkelye értelmében a szerződő államok repülési szabályok betartására vonatkozó felelősségét. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos előírásai és gyakorlata illetve a jelen Annex nemzetközi előírásai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlati eljárásokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesek. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadása után külön az eltérésekről szóló értesítést kérő levelet küldünk majd minden szerződő államnak. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk valamint a vonatkozó ICAO előírások és ajánlott gyakorlati eljárások közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok alapján biztosított - a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását illetve megszüntetését - a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex szövegének alkalmazása az országos előírásokban A Tanács 1948 április 13-án elfogadta azt a határozatot, amelyben felhívják a szerződő államok figyelmét saját országos, nemzeti előírásaikban a szabályozó jellegű ICAO előírások pontos 2

3 nyelvezetének lehetőség szerint azonos alkalmazásának kívánatosságára, továbbá hogy az államok jelezzék a nemzetközi szabványoktól és ajánlott gyakorlatoktól való eltéréseket, ismertetve azokat az országos előírásokat, amelyek a légiközlekedés biztonsága és rendszeressége szempontjából fontosak. Ahol ez lehetséges, a jelen Annex előírásait úgy fogalmaztuk meg és tettük közzé, hogy ezzel megkönnyítsük az országos jogszabályokba lényeges szövegi módosítás nélkül történő átvételüket. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész megtalálható legyen minden egyes Annexben. Az egyes részek jogállása a következő: 1. Az Annex anyaga: a) Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő: Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében és amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlat: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi szabványook és ajánlott gyakorlatok szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi szabványok és az ajánlott gyakorlatok ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi szabványnak vagy ajánlott gyakorlatnak amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása a specifikációt befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Ezek egy nemzetközi szabványt vagy ajánlott gyakorlatot egészítenek ki vagy szemléltetnek és amelyekre egy adott nemzetközi szabványban vagy ajánlott gyakorlatban utalnak. A táblázatok és az ábrák az adott nemzetközi szabvány vagy ajánlott gyakorlat részét képezik és jogállásuk ezekkel megegyező. 2. A nemzetközi szabványokkal és az ajánlott gyakorlatokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi eljárások és gyakorlati eljárások alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást 3

4 tartalmaz a szóban forgó nemzetközi szabványra vagy ajánlott gyakorlatra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi szabványt és ajánlott gyakorlatot kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et öt nyelven fogadták el - angolul, arabul, franciául, oroszul és spanyolul. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előirt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Erről kérjük, értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A szabványokat vékony álló, a megjegyzéseket dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását "Megjegyzés" felirattal is jelezzük. Nincsenek ajámlott gyakorlatok a 2.Annex-ben. A jelen kiadványban alkalmazott mértékegységek a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény 5. Annex előírásainak megfelelően a nemzetközi mértékegység rendszerrel /SI/ összhangban állnak. Ahol az 5. Annex lehetővé teszi a nem SI, alternatív mértékegységek alkalmazását, ott az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol az anyagban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlőek és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás - akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel - vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. A. táblázat A 2. Annex módosításai (Tagolási sorrend: Módosítás Forrás Tárgy Elfogadva/ Hatályos/ Alkalmazható) Első kiadás (1948) Repülési és Légiforgalmi Irányítási Szabályok (RAC) Munkacsoport 2. ülése (1947) Nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlatok Repülési Szabályok április szeptember 15-1) Második kiadás Repülési és Légiforgalmi Irányítási Szabályok (RAC) Munkacsoport 4. ülése (1950) 2. Annex teljes felülvizsgálata és átszerkesztése 1951 november április szeptember 1. 2) Európai és Földközi-tengeri körzet RAC munkacsoport 4. rendkívüli értekezlete Rádióösszeköttetés megszakadása esetén követendő eljárások; repülési terv november április szeptember 1. 3) Harmadik kiadás Második Léginavigációs Konferencia (1955) 4

5 Meghatározások és szakkifejezések a látvarepülési szabályok szerint és ellenőrzött légtéren kívül végrehajtott repülésekre; vészhelyzeti és sürgősségi jelzések; repülőtéri forgalom május november december 1. 4) Léginavigációs bizottság Veszélyes, tiltott és korlátozott légterek meghatározása és alkalmazásukhoz kidolgozott útmutató anyag november ) Negyedik kiadás Repülési és Légiforgalmi Irányítási Szabályok (RAC) valamint a Kutatás és Mentés (SAR) Munkacsoportok ülése (1958) Léginavigációs bizottság Meghatározások; éjszakai VFR repülések megtiltása az ellenőrzött légterekben; az összeütközések elkerülése; repülési tervek; VFR és IFR repülési szabályok; SELCAL előírások; forgalmi előtér beállító jelzései december május augusztus 1. 6) Negyedik kiadás Repülési és Légiforgalmi Irányítási Szabályok (RAC) valamint a Kutatás és Mentés (SAR) Munkacsoportok ülése Légialkalmassági bizottság 4. ülése (1960) Látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repülés; utazómagasság táblázatok; légijármű navigációs fények december november december 1. 7) IV. Észak-atlanti körzeti léginavigációs értekezlet Utazómagasság táblázatok a sarkvidéki területeken július november december 1. 8) Repülési szabályok és Légiforgalmi szolgálatok munkacsoport ülése (1963) Meghatározások; repülési szintek és tengerszint feletti magasságok; repülési terv benyújtása; VFR minimum érték táblázatok; VFR repülése megtiltása éjszaka ellenőrzött légtéren kívül és FL200 feletti repülések esetében; IFR repülések összeköttetései ellenőrzött légtéren kívül; a négy-szektoros utazómagasság táblázat cseréje két-szektoros táblázatra; függőleges elkülönítés FL290 felett november március augusztus 25. 9) Léginavigációs bizottság Tengeri összeütközések megelőzésének nemzetközi szabályaiból készített útmutató anyag november ) ATCAP bizottsági ülés (1966) Léginavigációs bizottság Repülési tervek; Tengeri összeütközések megelőzésének nemzetközi szabályaiból készített útmutató anyag és a vonatkozó előírások törlése június október február 8. 11) Ötödik Léginavigációs Konferencia (1967) Légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája és az összeköttetési követelmények; a beállító jelzései január május szeptember ) Hatodik Léginavigációs Konferencia (1969) Meghatározások; legalacsonyabb repülési magasságok; ellenőrzött VFR repülések; ellenőrzött légtér kijelölése (új szöveg) május szeptember február 4. 13) RAC/COM korlátozott európai körzeti értekezlet (1969) Léginavigációs bizottság 5

6 Rádióösszeköttetés megszakadása esetén követendő eljárások; működési terület használhatatlanságának jelzései március július december 7. 14) Léginavigációs bizottság Fennhatóság a nyílt vizek felett üzemelő légijármű felett november március augusztus 7. 15) ATCAP bizottsági ülés Ismétlődő repülési tervek július április augusztus 1. 16) Hetedik Léginavigációs Konferencia (1972) Megjegyzés az SSR C-mód alkalmazásán alapuló nyomásmagasság megadására vonatkozóan március május ) A Tanács határozata az A17/10 és A18/10 ajánlások bevezetésére A jogtalan beavatkozás alatt álló légijárművel kapcsolatos követendő gyakorlati eljárások április december május ) Léginavigációs bizottság Rádióösszeköttetés megszakadása esetén követendő eljárások; légijármű kölcsönzésére, bérletére és cseréjére vonatkozó megjegyzések április augusztus február ) Hangsebesség feletti légiszállítási munkacsoport (SSTP) 4. ülése (1973) Léginavigációs Bizottság Hangsebesség feletti repülések transz-szónikus gyorsítására és lassítására vonatkozó engedélyek; elfogott légijármű által követendő eljárások; tájékoztató anyag az elfogás szükségességének kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez; együttműködés a katonai hatóságok valamint a légiforgalmi szolgálatok között; utazómagasság táblázatok fogalomkörére vonatkozó változások június október október 9. 20) Léginavigációs Bizottság A 7500-as másodlagos radar-kód használata jogtalan beavatkozás esetén; óra-idő pontosság a légiforgalmi szolgálati egységeknél és a légijármű fedélzetén április augusztus december ) IX. Léginavigációs Konferencia Meghatározások; átkapcsolási pontok és átváltási magasságok; ATS útvonalak középvonalán történő repülésre és az átkapcsolási pontok betartására vonatkozó előírások; utazómagasságok kijelölése; repülési tervek és helyzetjelentések; repülési szintek egyeztetése a 3. Annex és a 10. Annex II. kötetében december április augusztus 1. 22) Léginavigációs bizottság Személyzet nélküli szabad léggömbök; várható érkezési idő március július november ) Hetedik kiadás Léginavigációs Bizottság Polgári légijármű elfogása április augusztus november 26. 6

7 24) Léginavigációs bizottság Légijármű külső fények március július november ) AGA bizottsági ülés (1981) Léginavigációs bizottság Földfelszín feletti magasság; műszeres megközelítési eljárások; mozgási és munkaterület; gurulás és gurulóút meghatározások; a "HIJACK" kifejezés használata a polgári légijármű elfogásánál; a légijármű bérletére; cseréjére és különjárati üzemeltetésére vonatkozó megjegyzés; előírások a légijármű földi mozgására és gurulására; 2. sorozatú jelzések; amelyeket a forgószárnyas légijármű elfogás esetén használ; mértékegységek március július november ) Adatfeldolgozási munkacsoport 1981 évi harmadik ülése Léginavigációs bizottság Meghatározások; a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési terv tartalma; az ismétlődő repülési tervek; ATS adatcsere; az elfogó légijármű által használt kifejezések kiejtése; rádiótelefon sürgősségi jelzés egyeztetése a 10. Annex II. kötetével; UTC - Egyeztetett Egységes Idő június október november ) Nyolcadik kiadás Tanács Léginavigációs Bizottság Polgári légijármű azonosítása és elfogása március július november ) Léginavigációs Bizottság A forgalmi előtér meghatározása; különleges eljárások a jogtalan beavatkozás esetére 1987 március július november ) Kilencedik kiadás Látvarepülési szabályok szerinti üzemeltetés munkacsoport 1986 évi harmadik ülése Titkárság Látás utáni segédeszközök munkacsoport 1987 évi 11. ülése Léginavigációs Bizottság A 6. Annex elfogadása miatt szükséges módosítások Légijármű üzemeltetés VFR/IFR vegyes körülmények között; a légijármű földi mozgása, irányítása és ellenőrzése; a jogtalan beavatkozási eseményei; forgószárnyas légijármű elfogóként történő igénybevétele március július november ) SSR fejlesztési és összeütközés megelőzési rendszerek munkacsoport 1989 évi negyedik ülése Meghatározások; összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer (ACAS) február július november ) Az elkülönítés általános elmélete munkacsoport 1990 évi hetedik ülése Léginavigációs Bizottság Automatikus légtérfelderítés munkacsoport 1992 évi második ülése Meghatározások; légi gurulás; elkülönítés a légijárművek között; polgári légijárművek kötelék repülése ellenőrzött légtérben; automatikus légtérfelderítés március július november ) Léginavigációs Bizottság Megjegyzés az összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer (ACAS) elhelyezésére és alkalmazására vonatkozó előírásokhoz február február ) Léginavigációs Bizottság Összeköttetés megszakadása esetén alkalmazott eljárások február július november 6. 7

8 34) Automatikus légtérfelderítés munkacsoport negyedik ülése (1996), Az elkülönítés általános elméletével foglalkozó munkacsoport kilencedik ülése (1996), az 1. Annex 162. kiegészítésének megfelelő módosítások. Meghatározások; automatikus légtér-felderítési rendszerek és eljárások; adatcsere az automatizált légiforgalmi szolgálati rendszerek között; a levegő-föld adatösszeköttetés alkalmazása az ATS területén; a szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok használatával kapcsolatos kérdések március július november 5. 35) Léginavigációs Bizottság Látás utáni segédeszközök munkacsoport 1997 évi 13. ülése Légiforgalmi szolgálati légterek osztályozása; VMC időjárási körülmények között kiadott légiforgalmi irányítói engedély; futópálya várakozási hely március július november 4. 36) A legutóbbi módosításoknak megfelelő változások: 11. Annex 40.sz. módosítása., 6. Annex I. rész sz. módosítása, 6. Annex II. rész 20. és III. rész 7.sz. módosítása., 3. Annex 72. sz. módosítása. Módosított meghatározások: légiforgalmi irányító egység, bevezető irányító egység, kitérő repülőtér, hajózószemélyzeti tag, légijármű parancsnok, látástávolság; továbbá szerkesztői módosítások március július november 1. 37) Elkülönítési és légtér biztonsági munkacsoport (SASP) Repülőgépvezető eljárásai a jogtalan beavatkozás esetén; szerkesztői módosítások február ).- Titkársági Meghatározások; beállítói jelzések; rádióösszeköttetés megszakadási eljárások; elfogási manőverek; szerkesztői módosítások 2005.február július november ) Titkársági Átszövegezés annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a légi-jármű parancsnok felelőssége az összeütközések elkerülésében február július november fejezet Meghatározások Megjegyzés: A jelen Annex szövegében a szolgálat kifejezés mindvégig a feladatkörök vagy biztosított szolgáltatások megjelölésre vonatkozó elvont fogalom, míg az egység kifejezés egy szolgálatot ellátó kollektív testület megjelölésére szolgál. Amikor a Repülési Szabályokra vonatkozó nemzetközi szabványok szövegében a következő kifejezéseket használjuk, azok jelentése a következő: Adat összeköttetési távközlés Data link communications Olyan távközlési összeköttetés, amelynek célja az adathálózaton keresztül történő közleményváltás. Anyagok (szellemi tevékenységet befolyásoló) használatából származó veszélyek Problematic use of substances Egy vagy több, a szellemi tevékenységet befolyásoló anyag olyan jellegű felhasználása a légiközlekedés személyzete részéről, amely: 8

9 a) közvetlen veszélyt jelent az anyagot felhasználó számára vagy veszélyezteti mások életét, egészségét illetve vagyontárgyait; és/vagy b) foglalkozásbeli, társadalmi, szellemi vagy fizikai nehézséget illetve rendellenességet okoz. Átkapcsolási pont Change over point Az a pont, ahol az ultrarövidhullámú (VHF) körsugárzó VOR berendezéssel kijelölt ATS útvonalszakaszon üzemelő légijárműtől elvárják, hogy a már átrepült berendezés mint elsődleges navigációs vonatkozási hely követéséről átáll az előtt levő berendezés követésére. Megjegyzés: Az átkapcsolási pontokat azért jelölik ki, hogy a jelek erőssége és minősége a legmegfelelőbb egyensúlyban legyen a navigációs berendezések között minden használatos szinten, továbbá hogy azonos berendezéstől származó irányszög vezetést biztosítsanak az azonos útvonalszakaszon üzemelő összes légijármű számára. Átváltási magasság Transition altitude Az a magasság, amelyen vagy amely alatt a légijármű függőleges helyzetét a közepes tengerszint feletti magassághoz viszonyítva ellenőrzik. Automatikus légtérfelderítés Automatic dependent surveillance (ADS) Egy olyan, a légijárműtől származó adatok alapján működő automatikus légtér-felderítési módszer, amely során a légijármű fedélzeti navigációs és helyzet-meghatározó rendszereiből egy adattovábbító összeköttetési rendszer segítségével automatikusan továbbít adatokat, amelyek közé tartozik a légijármű azonosítója, négy-dimenziós helyzete és egyéb, szükséges tájékoztatások. Automatikus légtérfelderítési egyezmény ADS agreement Az automatikus légijármű légtérfelderítési adatok továbbításának terve, amely meghatározza az ADS jelentések megadására vonatkozó előírásokat, azaz a légiforgalmi irányító szolgálati egység által igényelt adatokat és az ADS jelentések gyakoriságát. (Ezekben az ADS szolgáltatás megkezdése előtt kell megállapodni.) Megjegyzés: Az egyezmény tartalmát a földi rendszer és a légijármű között adat csoport vagy csoportok segítségével továbbítják. Automatikus légtérfelderítési adat szolgáltatási megállapodás Automatic dependent surveillance (ADS) contract Olyan módszer, amelynek alapján az ADS egyezményben szereplő tájékoztatásokat továbbítják a földi rendszer és a légijármű között, meghatározva azokat a körülményeket, amelyek között az ADS jelentéseket kezdeményezik és azokat az adatokat, amelyeket a jelentés tartalmaz. Megjegyzés: Az ADS adat szolgáltatási megállapodás általános megnevezés, amely különböző jelentéseket, mint eseti, kérésre biztosítandó, időszakos vagy vészhelyzeti adat szolgáltatást jelenthet. Az ADS jelentések földi továbbítását a földi rendszerek között végezhetik el. Benyújtott repülési terv Filed flight plan A repülőgépvezető vagy kijelölt képviselője által a légiforgalmi szolgálati egységnek benyújtott repülési terv bármely egyéb, későbbi módosítás nélkül. Bevezető irányító egység Approach control office Egy vagy több repülőtér érkező vagy induló ellenőrzött repülés számára légiforgalmi irányító szolgálat biztosítása céljából létesített egység. Bevezető irányító szolgálat Approach control service Az érkező vagy induló ellenőrzött forgalom irányítására létesített légiforgalmi irányító szolgálat. 9

10 Biztonsági szempontból fontos személyek Safety sensitive personnel A légiközlekedés biztonságát veszélyeztető személyek, amennyiben ezek feladataikat és kötelességeiket nem megfelelő módon látják el. Ezek közé tartoznak, de nem csak ezekre korlátozódnak a hajózószemélyzet tagjai, a légijármű karbantartó személyzet és a légiforgalmi irányítók. Ellenőrzött légtér Controlled airspace Meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül a légtér osztályozásnak megfelelően az IFR és VFR repülések számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak. Megjegyzés: Az ellenőrzött légtér olyan gyűjtőfogalom, amelybe a 11. Annex 2.6 pontjában ismertetett A, B, C, D és E osztályú (ATS) légiforgalmi szolgálati légterek tartoznak. Ellenőrzött repülés Controlled flight Bármely repülés, amely légiforgalmi irányítói engedély függvénye. Ellenőrzött repülőtér Controlled aerodrome Olyan repülőtér, amelyen a repülőtéri forgalom számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak. Megjegyzés: Az ellenőrzött repülőtér kifejezés azt jelzi, hogy a repülőtéri forgalom számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak, azonban ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ott repülőtéri irányítói körzet is van. Engedélyhatár Clearance limit Az a pont, ameddig egy légijármű részére légiforgalmi irányítói engedélyt adtak ki. Érvényes repülési terv Current flight plan A későbbi engedélyekből (ha van ilyen) adódó módosításokat is magába foglaló repülési terv. Felhőalap Ceiling A 6000 méter (20000 láb) alatt, az égbolt több mint felét beborító föld vagy vízfelszín feletti legalacsonyabb felhőréteg alapjának magassága. Forgalmi előtér Apron A szárazföldi repülőtéren kijelölt terület, amely az utasok, posta vagy teherárú küldemények be és kirakodására valamint a légijármű üzemanyaggal történő feltöltésére, parkírozására vagy karbantartására szolgál. Forgalmi tájékoztatás Traffic information A légiforgalmi szolgálati egységtől származó, az adott légijármű közelében vagy annak tervezett útvonalán előforduló ismert vagy észlelt légi forgalomról szóló tájékoztatás annak érdekében, hogy a repülőgépvezetőt figyelmeztessék és ezzel segítséget nyújtsanak számára az összeütközés elkerüléséhez. Forgalom elkerülésére adott tájékoztatás Traffic avoidance advice Repülési műveletek végrehajtására vonatkozó tanács a légiforgalmi szolgálati egységtől annak érdekében, hogy ezzel segítséget nyújtsanak a repülőgépvezető számára az összeütközés elkerüléséhez. Földi látástávolság Ground visibility A repülőtéren kijelölt észlelő által jelentett látástávolság. Futópálya Runway Egy szárazföldi repülőtéren meghatározott derékszögű terület, amelyet a légijármű le és felszállására 10

11 alakítottak ki. Futópálya várakozási hely Runway-holding position A futópálya, egy akadálykorlátozási felület vagy az ILS/MLS kritikus/érzékeny terület védelmére kijelölt hely, amelynél a guruló légijárműveknek és egyéb járműveknek a repülőtéri irányító torony ettől eltérő engedélyének hiányában meg kell állniuk és várakozniuk kell. Gurulás Taxiing A légijármű mozgása a repülőtér területén saját hajtóművei segítségével, a fel és leszállás eseteit kivéve. Gurulóút Taxiway Egy szárazföldi repülőtéren a légijárművek gurulására kialakított út, amelynek feladata a repülőtér egyes részei közötti összeköttetés biztosítása, beleértve: a) Légijármű állóhely gurulási nyomvonal A forgalmi előtér gurulóútként kijelölt része, amelynek kizárólagos feladata a légijármű állóhelyek megközelítésének biztosítása. b) Forgalmi előtér gurulóút A gurulóút rendszer forgalmi előtéren átvezető része, amelynek feladata a forgalmi előtéren történő átgurulás biztosítása. c) Gyors legurulóút Egy futópályához hegyes szögben csatlakozó gurulóút, amely lehetővé teszi, hogy a leszállt repülőgépek más legurulásra használható gurulóútakkal szemben nagyobb sebességgel hagyják el a futópályát, ily módon csökkentve annak foglaltsági idejét. Hajózószemélyzeti tag Flight crew member Szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyzeti tag, aki a repülés időtartama alatt a légijármű üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen feladatokkal van megbízva. IFR Instrument Flight Rules A műszerrepülési szabályok jelzésére alkalmazott rövidítés. IFR repülés IFR flight A műszerrepülési szabályok szerint végrehajtott repülés. Illetékes hatóság Appropriate authority a) A nyílt tenger feletti repülés esetén: a lajstromozó állam megfelelő hatósága. b) A nem nyílt tenger feletti repülés esetén: Az átrepült terület felett fennhatósággal rendelkező állam megfelelő hatósága. Illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság Appropriate ATS authority Az adott légtérben a légiforgalmi szolgálatok biztosításáért felelős, az állam által kijelölt megfelelő hatóság. IMC Instrument Meteorological Conditions A műszeres időjárási körülmények jelzésére alkalmazott rövidítés. Irányítói terület Control area A földfelszín felett meghatározott határtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér. Irányítói körzet Control zone A földfelszíntől egy meghatározott felső magasság határig terjedő ellenőrzött légtér. Irányszög Heading 11

12 Az az általában északtól (földrajzi, mágneses, iránytű vagy hálózati) fokokban kifejezett irány, amelyre a légijármű hossztengelye mutat. Ismétlődő repülési terv Repetitive flight plan (RPL) Azonos alapjellemzőkkel rendelkező, rendszeresen üzemeltetett egyedi repülések sorozatára vonatkozó repülési terv, amelyet a járató elfogadásra és ismétlődő felhasználásra nyújt be a légiforgalmi szolgálati egységek számára. Jel terület Signal area A repülőtéren a földi látjelek kihelyezésére használt terület. Jelentő-pont Reporting point Meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva egy légijármű helyzete jelenthető. Kitérő repülőtér Alternate aerodrome Olyan repülőtér, amelyre a légijármű abban az esetben folytathatja az útját, ha a tervezett célállomás repülőtere felé történő repülés folytatása vagy az oda történő leszállás végrehajtása lehetetlenné válik vagy nem tanácsos. A kitérő repülőterek köze tartoznak az alábbiak: Felszállási kitérő Take-off alternate Olyan kitérő repülőtér, amelyen a légijármű leszállhat, ha ez röviddel a felszállás után szükségessé válik és erre az indulási repülőtér nem használható. Útvonal kitérő En-route alternate Olyan kitérő repülőtér, amelyen egy légijármű leszállhat, ha az útvonal-repülés közben a hajózószemélyzet szokásostól eltérő vagy vészhelyzetet tapasztal. Útvonal kitérő megnövelt hatótávolságú üzemeltetésnél ETOPS en-route alternate Olyan alkalmas és megfelelő kitérő repülőtér, amelyen egy légijármű szükség esetén leszállhat, ha a megnövelt hatótávolságú üzemeltetés közben egy hajtómű leáll vagy a hajózószemélyzet egyéb, a szokásostól eltérő vagy vészhelyzetet tapasztal. Célállomás kitérő Destination alternate Olyan kitérő repülőtér, amely felé a légijármű folytathatja az útját, ha a tervezett célállomás repülőterén történő leszállás végrehajtás lehetetlenné válik vagy nem tanácsos. Megjegyzés: Az a repülőtér, amelyről a járat elindult, az adott járat számára útvonal vagy célállomás kitérőként is megjelölhető. Korlátozott terület Restricted area Egy állam föld területe vagy felségvizei felett elhelyezkedő meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül a légijármű repülését bizonyos meghatározott körülmények alapján korlátozzák. Körzeti irányító központ Area control centre Az illetékessége alá tartozó irányítói területeken üzemelő ellenőrzött repülések számára légiforgalmi irányító szolgálat biztosítása céljából létesített egység. Körzeti irányító szolgálat Area control service Az irányítói körzetekben üzemelő ellenőrzött repülések számára létesített légiforgalmi irányító szolgálat. Közelkörzet Terminal control area Egy vagy több repülőtér közelében, általában a légiforgalmi szolgálati útvonalak találkozási pontjánál 12

13 létesített irányítói körzet. Különleges VFR repülés Special VFR flight A repülőtéri irányítói körzeten belül, a látás utáni időjárási körülményeknél rosszabb időjárási helyzetben a légiforgalmi irányító szolgálat által engedélyezett VFR repülés. Látás utáni időjárási körülmények Visual meteorological conditions (VMC) Látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal és felhőalappal kifejezett időjárási körülmények, ha azok a látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeknél jobbak. Megjegyzés: A látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeket a 4. fejezet tartalmazza. Látástávolság Visibility A léginavigációs célokra a látás a következők közül a nagyobb: a) a legnagyobb távolság, amelyen egy megfelelő méretű, a földfelszínhez közel elhelyezkedő fekete tárgy a fényes háttérből látható és felismerhető; b) a legnagyobb távolság, amelyen a kb gyertyafényerejű fények kivilágítatlan háttérből láthatók és azonosíthatók. Megjegyzés: A két távolság a levegőben egy adott kioltási együttható mellett különböző értékű. A b) pont értéke a háttérvilágítás függvényében változó. Az a) pont értéke jelenti a meteorológiai optikai távolságot (MOR). Leszállási terület Landing area A mozgási terület azon része, amelyet a légijármű le és felszállására kívánnak igénybe venni. Légi gurulás Air-taxiing A forgószárnyas vagy VTOL légijármű mozgása a repülőtér felszíne felett, általában földpárna-hatás mellett és 37 km/h (20 csomó) értéknél kisebb földfelszín feletti sebességgel. Megjegyzés: A tényleges magasság változhat és bizonyos forgószárnyas légijárművek a földpárnahatás turbulencia csökkentése valamint a felfüggesztett mozgó teherárú rakományok védelme érdekében 8 méter (25 láb) AGL-nél nagyobb magasságot igényelhetnek. Légifolyosó Airway Folyosó formájában kijelölt irányítói terület vagy ennek egy része. Légiforgalmi irányító és repülőgépvezető közötti adatcsere Controller - pilot data link communications (CPDLC) A légiforgalmi irányító és a repülőgépvezető közötti távközlési módszer, amelyben az légiforgalmi irányítói szolgálati közleményeket adatátviteli összeköttetéssel továbbítják. Légiforgalmi szolgálat Air traffic service Különböző; repüléstájékoztató, riasztó, tanácsadó és légiforgalmi irányító szolgálatokat (körzeti irányító, közel-körzeti irányító vagy repülőtéri irányító szolgálatokat) magába foglaló gyűjtőfogalom. Légiforgalmi szolgálati útvonal ATS route A légiforgalmi szolgálatok biztosítására, a forgalom irányításához szükséges meghatározott repülési útvonal. 1. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálati (ATS) útvonal kifejezés általános megnevezés, amely 13

14 többek között légifolyosót, tanácsadói, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött, érkezési vagy indulási útvonalat is jelenthet. 2. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálati (ATS) útvonalat útvonal leírással határozzák meg, amely tartalmazza az ATS útvonal jelzést, a jelentős pontok (útvonal pontok) közötti rárepülési vagy kirepülési irányszöget, a helyzetjelentési előírásokat valamint, az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által megállapított legalacsonyabb biztonságos tengerszint feletti repülési magasságot. Légiforgalmi állomás Aeronautical station A légiforgalmi mozgó szolgálat földi állomása. Bizonyos esetekben a légiforgalmi állomás hajó fedélzetén vagy vízfelszínen létesített építményen is elhelyezhető. Légiforgalmi irányító szolgálat Air traffic control service A következő célokra létesített szolgálat: a) összeütközés megelőzése: 1) a légijárművek között; és 2) a mozgási területen üzemelő légijárművek és az akadályok között; b) a légiforgalom rendszeres és folyamatos áramlásának elősegítése. Légiforgalmi irányító szolgálati egység Air traffic control unit Különböző, körzeti irányító, közelkörzeti irányító vagy repülőtéri irányító egységeket magába foglaló gyűjtőfogalom. Légiforgalmi irányítói engedély Air traffic control clearance Felhatalmazás a légijármű részére ahhoz, hogy valamely légiforgalmi irányító szolgálati egység által meghatározott feltételek szerint üzemeljen. 1. Megjegyzés: A légiforgalmi irányítói engedély kifejezést, megfelelő szövegkörnyezetben gyakran engedélyre rövidítik. 2. Megjegyzés: A rövidített engedély kifejezést gyakran megelőzhetik a következő gurulási, felszállási, indulási, útvonal, megközelítési vagy leszállási szavak, amelyek a repülés azon szakaszát jelzik, amelyre az engedély vonatkozik. Légiforgalmi szolgálati egység Air traffic services unit Különböző, légiforgalmi irányító egységet, repüléstájékoztató központot vagy légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját magába foglaló gyűjtőfogalom. Légiforgalmi szolgálati légterek Air traffic services airspace Meghatározott kiterjedésű, az ABC betűivel azonosított légterek, amelyeken belül adott típusú repülések üzemelhetnek és amelyek számára légiforgalmi szolgálatokat jelöltek ki valamint üzemeltetési előírásokat határoztak meg. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálati légterek az A G osztályokba tartoznak. Légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája Air traffic services reporting office A légiforgalmi szolgálatokat érintő jelentések valamint az indulás előtt a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési tervek átvételére létesített egység. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája különálló vagy egy már meglevővel mint például egy másik légiforgalmi szolgálati egység vagy a légiforgalmi tájékoztató szolgálat irodája együtt kialakított egység is lehet. Légiforgalmi tájékoztató Kiadvány Aeronautical Information Publication (AIP) 14

15 a léginavigáció szempontjából fontos és tartós jellegű légiforgalmi tájékoztatásokat tartalmazó kiadvány, amelyet az érintett állam vagy annak megbízott szervezete tesz közzé. Légiforgalmi tanácsadó szolgálat Air traffic advisory service A tanácsadói légtéren belül nyújtott szolgálat, amely az IFR repülési tervek alapján üzemelő légijárművek között a lehetséges mértékben elkülönítést biztosít. Légiforgalom Air traffic A levegőben levő valamint a repülőtér munkaterületén üzemelő légijárművek összessége. Légijármű Aircraft Bármely szerkezet, amelynek levegőben maradása a levegővel kialakuló olyan kölcsönhatásokból származik, amelyek különböznek a föld felszínére ható légköri hatásoktól. Légijármű parancsnoka Pilot-in-command A repülés biztonságos végrehajtásáért felelős, a járató vagy az általános célú légiközlekedés esetében a légijármű tulajdonosa részéről parancsnoknak kijelölt repülőgépvezető. Levegő - föld irányítási rádióállomás Air-ground control radio station Légiforgalmi távközlési állomás, amely elsősorban az adott területen belül üzemelő légijárművek üzemeltetéséhez és irányításához szükséges távközlés lebonyolításáért felelős. Magasság Height Egy pontként vett szint, tárgy vagy pont valamint egy meghatározott vonatkozási alap (alapadat) közötti függőleges távolság. Mozgási terület Movement area Egy repülőtérnek a légijárművek fel és leszállására valamint gurulására használandó része amely a munkaterületet és a forgalmi előtere(ke)t foglalja magába. Munkaterület Manoeuvring area Egy repülőtérnek a légijárművek fel és leszállására valamint gurulására használandó része a forgalmi előterek kivételével. Műrepülés Acrobatic flight A légijárművel szándékosan végrehajtott olyan repülési műveletek sorozata, amely hirtelen repülési helyzet változtatással, a szokásostól eltérő repülési helyzetekkel vagy rendkívüli sebesség változtatással jár. Műszeres időjárási körülmények Instrument meteorological conditions (IMC) Látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal és felhőalappal kifejezett időjárási körülmények, amelyek a látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeknél alacsonyabbak. Megjegyzés: A látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeket a 4. fejezet tartalmazza. Műszeres megközelítési eljárás Instrument approach procedure A repülési műszerek segítségével, az akadályoktól megfelelő biztonsági távolságban végrehajtott, előre meghatározott repülési műveletek sorozata, amely a kezdeti megközelítés navigációs pontjától vagy ahol ez alkalmazható egy meghatározott érkezési útvonal kezdetétől addig a pontig tart, amelytől a leszállás végrehajtható, illetve amennyiben a leszállást nem hajtják végre, addig ahonnan a várakozási vagy útvonal akadálymentességi előírásokat alkalmazzák. Nyomás-magasság Pressure-altitude 15

16 A Nemzetközi Műlégkör 8. Annex alapján* szerinti nyomás értéknek megfelelő magasság értékben kifejezett légköri nyomás. Összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer Airborne collision avoidance system (ACAS) A másodlagos légtérfelderítő radar berendezés válaszjel-adó egysége jeleinek segítségével működő fedélzeti rendszer, amely a földi berendezésektől függetlenül tájékoztatja a légijármű vezetőjét az SSR válaszjel-adóval felszerelt, összeütközési veszélyt jelentő egyéb légijárművekről. Rádió-távbeszélés Radiotelephony Olyan rádió-távközlési módszer, amelynek során a tájékoztatás csere elsősorban szóbeli közleményváltással történik. Repülés állapota Flight status Annak jelzése, hogy egy adott légijármű a légiforgalmi szolgálati egységektől különleges kezelést igényel vagy sem. Repülési látástávolság Flight visibility A repülés közben egy légijármű pilótafülkéjéből előre irányba észlelt látástávolság. Repülési szint Flight level Meghatározott hectopascal (hpa) alap-nyomás értékhez viszonyított állandó atmoszférikus légnyomású felület, amely más ilyen felületektől meghatározott légnyomáskülönbséggel van elválasztva. 1. Megjegyzés: Az egyezményes nemzetközi műlégkörnek megfelelően kalibrált nyomásmagasságmérő: a) QNH beállításra állítva tengerszint feletti magasság; b) QFE beállításra állítva a QFE földfelszín feletti magasság; c) hectopascal (hpa) beállításra állítva a repülési szint (FL) kijelzésére használható. 2. Megjegyzés: A fenti 1. megjegyzésben használt tengerszint és földfelszín feletti magasság kifejezések inkább barometrikus, azaz nyomásmagasságot, mint geometrikus, azaz földméréssel számított terepmagasságot jelentenek. Repülési terv Flight plan A légiforgalmi szolgálati egységek rendelkezésére bocsátott, a légijármű tervezett repülésére vagy a repülés egy szakaszára vonatkozó meghatározott tájékoztatás. Repüléstájékoztató körzet Flight information region Meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot biztosítanak. Repüléstájékoztató központ Flight information centre Repüléstájékoztató és riasztó szolgálat biztosítására létrehozott egység. Repüléstájékoztató szolgálat Flight information service A repülések biztonságos és eredményes végrehajtásához hasznos tanácsok és tájékoztatások nyújtása céljából biztosított szolgálat. Repülőgép Aeroplane Levegőnél nehezebb, hajtóművel működő légijármű, amely felhajtóerejét repülés közben főként az olyan felületekre ható aerodinamikai reakciókból nyeri, amelyek a repülés adott körülményei között rögzített helyzetben maradnak. 16

17 Repülőtér Aerodrome Szárazföldön vagy vízfelszínen kijelölt terület (beleértve bármely épületet, létesítményt és berendezést) amely egészében vagy részben a légijárművek érkezésére, indulására és felszíni mozgására kívánnak felhasználni. Repülőtéri forgalom Aerodrome traffic A repülőtér munkaterületén működő összes légijármű és egyéb járművek valamint a repülőtér körzetében repülő összes légijármű forgalma. Megjegyzés: A repülőtér körzetében repülő légijárművön a repülőtér forgalmi körén működő, az oda besoroló és az onnan kilépő légijármű értendő. Repülőtéri forgalmi körzet Aerodrome traffic zone A repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelmére kialakított meghatározott kiterjedésű légtér. Repülőtéri irányító szolgálat Aerodrome control service A repülőtéri forgalom számára létesített légiforgalmi irányító szolgálat. Repülőtéri irányító torony Aerodrome control tower A repülőtéri forgalom számára légiforgalmi irányító szolgálat biztosítása céljából létesített egység. Riasztó szolgálat Alerting service A kutatásra és mentésre szoruló légijárművek vonatkozásában a megfelelő szervek értesítésére és szükség esetén az ezekkel történő együttműködésre létesített szolgálat. Számított érkezési idő Estimated time of arrival A műszerrepülési szabályok szerint végrehajtott repülések esetében az az időpont, amikor a légijármű a számítások szerint azon navigációs berendezéssel meghatározott kijelölt pont fölé érkezik, ahonnan a műszeres megközelítési eljárás megkezdődik; vagy amennyiben nincs ilyen a repülőteret kiszolgáló navigációs berendezés, az az időpont, amikor a légijármű a repülőtér fölé érkezik. A látás utáni szabályok szerint végzett repülések esetében az az időpont, amikor a légijármű a repülőtér fölé érkezik. Számított fékoldási idő Estimated off-block time Az a számított időpont, amikor a légijármű megkezdi az indulással összefüggő mozgását. Szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok Psychoactive substances Alkohol, ópiumból vagy kenderből készített kábítószer, kokain, nyugtatók és altatók, egyéb izgató, serkentő, élénkítő-szerek, képzeteket keltő erős izgatószerek és illékony oldószerek a kávé és a dohányféleségek kivételével. Személyzet nélküli szabad léggömb Unmanned free balloon Hajtómű és személyzet nélkül szabadon repülő, levegőnél könnyebb légijármű. Megjegyzés: A személyzet nélküli szabad léggömbök a 4. Függelék előírásai alapján nehéz, közepes és könnyű osztályba tartoznak. Szint Level A levegőben levő légijármű függőleges helyzetére vonatkozó általános kifejezés, amely jelenthet földfelszín feletti vagy tengerszinthez viszonyított magasságot illetve repülési szintet. Tanácsadói légtér Advisory airspace Meghatározott kiterjedésű légtér vagy kijelölt útvonal, amelyen belül légiforgalmi tanácsadói szolgálat áll rendelkezésre. 17

18 Tanácsadói útvonal Advisory route Kijelölt légi útvonal, amelyen légiforgalmi tanácsadói szolgálat áll rendelkezésre. Teljes számított repülési idő Total estimated elapsed time IFR repülések esetében az a számított időtartam, amely a felszállástól addig szükséges, amíg a légijármű azon navigációs berendezéssel meghatározott kijelölt pont fölé érkezik, ahonnan a műszeres megközelítési eljárás megkezdődik; vagy amennyiben nincs ilyen a rendeltetési repülőteret kiszolgáló navigációs berendezés, az az időtartam, amely alatt a légijármű a rendeltetési repülőtér fölé érkezik. A VFR repülések esetében a felszállástól rendeltetési repülőtér fölé történő érkezésig számított időtartam. Tengerszint feletti magasság Altitude Egy szint, egy pont vagy egy tárgy a közepes tengerszinthez viszonyított függőleges magassága. Tiltott terület Prohibited area Egy állam földfelszíni területe vagy felségvizei felett elhelyezkedő meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül a légijármű repülése tilos. Utazó emelkedés Cruise climb Olyan repülőgép utazó repülés-végrehajtási módszer, amelynek során az útvonalon a tengerszint feletti repülési magasság a repülőgép tömegének csökkenésével növekszik. Utazómagasság Cruising level Az a repülési szint, amelyet a légijármű a repülés jelentős szakasza során tart. Útirány Track A légijármű repülési útvonalának vetülete a föld felületén, amelynek irányát bármely adott pontban általában északhoz (földrajzi, mágneses vagy földrajzi hálózati) viszonyított fok értékben fejezik ki. VFR A látvarepülési szabályok szerint történő üzemeltetés jelzésére használt rövidítés. VFR repülés VFR flight A látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repülés. VMC Visual Meteorological Conditions A látás utáni időjárási körülmények jelzésére alkalmazott rövidítés. Várható bevezetési idő Expected approach time Az az időpont, amikor légiforgalmi irányító szolgálat számítása szerint egy késleltetett érkező légijármű a leszálláshoz történő megközelítés végrehajtásához elhagyja a várakozási pontot. Megjegyzés: A várakozási pont elhagyásának tényleges időpontja a bevezetési engedélytől függ. Veszélyes légtér Danger area Meghatározott méretű légtér, amelyen belül bizonyos kijelölt időpontokban a légijármű repülésére veszélyes tevékenység folyhat. 2. fejezet A repülési szabályok alkalmazhatósága 2.1 A repülési szabályok területi alkalmazhatósága 18

19 2.1.1 A repülési szabályokat egy szerződő állam felség- és lajstromjeleit viselő légijárműre - bárhol is legyen - alkalmazni kell mindaddig, amíg az nem ellentétes az átrepült terület felett jogi illetékességet gyakorló állam közzétett előírásaival. Megjegyzés: A Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet Tanácsának 1948 április 2-án elfogadott 2. Annex-e és ennek 1951 novemberi 1. módósítása azt a határozatot hozta, hogy az Annex a légijármű repülésére és üzemeltetésére vonatkozóan az Egyezmény 12. cikkelye értelmében tartalmazzon előírásokat. Ezért a nyílt vizek feletti repülésre ezek az előírások kivétel nélkül alkalmazandók Amennyiben és ameddig egy szerződő állam a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezetet ennek ellenkezőjéről nem értesítette úgy tekintik, hogy a légijármű lajstromozására vonatkozóan az adott állam hozzájárul az alábbiakhoz: Olyan repülés vonatkozásában, amelyet nyílt vizek azon területei felett hajtanak végre, ahol a körzeti légiközlekedési egyezmény alapján egy szerződő állam felelősséget vállalt a légiforgalmi szolgálatok ellátásáért, a jelen Annex-ben jelzett illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság a szolgálatok biztosításáért felelős állam kijelölt hatósága. Megjegyzés: A körzeti légiközlekedési egyezmény kifejezés általában az ICAO Tanács által a körzeti légiközlekedési tanácskozás javaslatára jóváhagyott megállapodásra vonatkozik. 2.2 A repülési szabályok betartása A levegőben vagy a repülőtér mozgási területén működő légijármű üzemeltetését az átalános szabályok alapján hajtsák végre és ezen felül a repülés közben a légijárművet: a) látvarepülési szabályok szerint; vagy b) műszerrepülési szabályok szerint üzemeltessék. 1. Megjegyzés: A hét kijelölt légiforgalmi szolgálati légtér osztályban a látvarepülési valamint a műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett légijármű részére biztosítandó szolgálatokra vonatkozó tájékoztatást a 11. Annex és pontja tartalmazza. 2. Megjegyzés: A repülőgépvezető a látás utáni időjárási körülények között is választhatja a műszerrepülési szabályok szerint történő repülés végrehajtást vagy erre az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság felkérheti. 2.3 Felelősség a repülési szabályok betartásáért A légijármű parancsnokának felelőssége Egy légijármű parancsnoka felelős a légijármű repülési szabályok szerint történő üzemeltetésért függetlenül attól, hogy azt ténylegesen ő vezeti vagy sem, kivéve hogy a légijármű parancsnoka eltérhet ezen szabályoktól abban az esetben, ha a repülés biztonsága ezt az eltérést feltétlenűl szükségessé teszi Repülés előtti tevékenység A repülés megkezdése előtt a légijármű parancsnoka ismerje meg a tervezett repülésre vonatkozó összes rendelkezésre álló tájékoztatást. Egy repülőtér körzetét elhagyó és minden műszerrepülési szabályok szerint végrehajtott repülés esetében a repülés végrehajtása előtti tevékenység tartalmazza a rendelkezésre álló összes érvényes időjárás jelentés és előrejelzés gondos tanulmányozását, figyelembe véve a szükséges tüzelőanyag mennyíséget és megfelelő módosítás kidolgozását arra az 19

20 esetre, ha a repülést a tervek szerint nem lehet fejezni. 2.4 A légijármű parancsnokának joga A légijármű parancsokának joga a légijárműre vonatkozó összes felmerülő kérdés végső eldöntése parancsnokságának teljes időtartama alatt. 2.5 A szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok használatának veszélyei Azon személy, akinek tevékenysége a repülésbiztonság szempontjából alapvető fontosságú (légiközlekedés biztonságát veszélyeztető személy) nem végezheti feladatait a szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok hatása alatt, mert ezek cselekvőképességét korlátozzák. Ilyen személy számára tilos bármely fenti anyag használata. 3. fejezet Általános szabályok 3.1 Személy és vagyonvédelem A légijármű gondatlan vagy felelőtlen üzemeltetése A légijárművet tilos olyan gondatlan vagy felelőtlen módon üzemeltetni, hogy ez veszélyeztesse mások életét vagy vagyontárgyainak épségét Legalacsonyabb magasságok A fel és leszállás eseteit valamint az illetékes hatóság megfelelő engedélyeit kivéve légi-jármű városok, települések sűrűn lakott területei vagy szabadban tartózkodó ember-csoportok felett csak olyan magasságon repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetében a leszállás a földön tartózkodó személyek vagy az ott elhelyezkedő vagyontárgyak indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható. Megjegyzés - A látva repülési szabályok szerint végrehajtott repülésekre vonatkozó legalacsonyabb magasságokat a 4.6 pont, a műszerrepülési szabályok szerint végrehajtott repülésekre vonatkozó legalacsonyabb magasságokat az pont tartalmazza Utazómagasságok Az utazómagasságot, amelyen a repülést vagy annak egy részét végrehajtják, az alábbiak szerint határozzák meg: a) a legalacsonyabb használható repülési szinten vagy felette illetve ahol alkalmazható, az átváltási magasság felett repülési szintekben; b) a legalacsonyabb használható repülési szint alatt vagy ahol alkalmazható, az átváltási magasság alatt tengerszint feletti magasságban. Megjegyzés - A repülési szintek rendszerét a Légiforgalmi Szolgálatok Eljárásai Légi-jármű Üzemeltetés (Doc 8168) kiadvány előírásai tartalmazzák Tárgyak kidobása vagy anyagok szórása A légi-járműből repülés közben semmiféle tárgyat ne dobjanak ki, vagy anyagot ne szórjanak ki kivéve, ha erre az illetékes hatóság engedélyében meghatározott feltételek szerint, a vonatkozó tájékoztatásokkal összhangban az illetékes légiforgalmi szolgálati egység tanácsot és/vagy engedélyt ad. 20

21 3.1.5 Vontatás A légi-jármű más légi-járművet vagy egyéb tárgyat csak az illetékes hatóság előírásainak megfelelően, a vonatkozó tájékoztatásokkal összhangban és az illetékes légiforgalmi szolgálati egység tanácsa és/vagy engedélye alapján vontathat Ejtőernyős ugrások A kényszerhelyzetben végrehajtott ejtőernyős ugrások kivételével ejtőernyős ugrást csak az illetékes hatóság előírásainak megfelelően, a vonatkozó tájékoztatásokkal összhangban és az illetékes légiforgalmi szolgálati egység tanácsa és/vagy engedélye alapján végezhetnek Műrepülés Műrepülés csak az illetékes hatóság előírásainak megfelelően, a vonatkozó tájékoztatásokkal összhangban és az illetékes légiforgalmi szolgálati egység tanácsa és/vagy engedélye alapján hajtható végre Kötelékrepülés Légi-járművek nem repülhetnek kötelékben csak abban az esetben, ha a repülésben résztvevő légijárművek parancsnokai ezt előzetesen megbeszélték. Ellenőrzött légtérben végrehajtandó kötelékrepülés esetén az csak az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság(ok) feltételei szerint hajtható végre. A feltételek közé a következők tartoznak: a) a kötelék a légi-navigáció és a helyzetjelentés szempontjából egy légi-járműként működik; b) a repülésben résztvevő légi-járművek közötti elkülönítés a kötelékrepülést vezető és az abban résztvevő más légi-járművek parancsnokainak felelőssége és olyan átmeneti időszakokat is tartalmaz, amikor a légi-járművek a kötelékbe történő csatlakozás illetve kiválás alkalmával repülési műveleteket hajtanak végre a köteléken belüli saját elkülönítés biztosítása érdekében; és c) minden egyes légi-jármű oldalirányba és hosszirányba 1 km (0.5 tengeri mérföld) valamint függőlegesen 30 métert (100 láb) nem meghaladó távolságot tart a kötelékrepülést vezető légijárműtől Személyzet nélküli szabad léggömbök A személyzet nélküli szabad léggömböt a 4. Függelék feltételeinek megfelelően és úgy üzemeltessék, hogy az a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse a személyeket, vagyontárgyakat vagy egyéb légijárműveket Tiltott vagy korlátozott légterek A tiltott vagy korlátozott területen belül, amelynek adatait és jellemzőit megfelelő módon közzétették, légi-járművet csak a korlátozások feltételei szerint vagy azon állam engedélye alapján üzemeltethetnek, amelynek területe felett ezeket a légtereket kijelölték. 3.2 Összeütközések elkerülése E szabályokban semmi nem mentesíti a légi-jármű parancsnokot annak felelőssége alól, hogy az akadály elkerülésére legjobban szolgáló cselekedetet tegye, beleértve az ACAS berendezés által biztosított megoldási tanácsadáson alapuló összeütközés elkerülési manővereket. 21

22 1. Megjegyzés - Fontos, hogy a légi-jármű fedélzetén mind a repülés végrehajtása, mind a repülőtér mozgási területén történő működés közben - a repülés típusától vagy a légi-jármű által használt légtér osztályától függetlenül, a potenciális összeütközési veszély észlelése céljából éberséget gyakoroljanak. 2. Megjegyzés - A ACAS berendezés felhasználásához szükséges - a légi-jármű parancsnok felelősségét részletező - üzemeltetési eljárásokat, a PANS-OPS (Doc 8168) I. kötet VIII. rész 3. fejezete tartalmazza. 3. Megjegyzés - Az ACAS berendezés szállítására vonatkozó előírásokat a 6. Annex I. rész 6. fejezete és a II. rész 6. fejezete tartalmazza Közelség Légi-járművet tilos a másik légi-járműhez olyan közel üzemeltetni, hogy az összeütközés veszélye álljon elő Útirány jog Az elsőbbséggel rendelkező légi-jármű köteles tartani repülési irányát és sebességét A következő előírások alapján kitérésre kötelezett légi-jármű kerülje el a másik légi-jármű felett, alatt vagy előtt történő elrepülést kivéve, ha ezt kellő távolságban teszi, és a légi-jármű által keltett turbulencia hatásait figyelembe veszi Közeledés szembetartó irányon Amikor két légi-jármű szembetartó vagy hozzávetőlegesen ilyen irányon egymás felé közeledve repül és összeütközési veszély áll fenn, mindkettő irányától jobbra fordulva térjen ki Közeledés összetartó irányon Amikor két légi-jármű összetartó vagy hozzávetőlegesen ilyen irányon egymás felé közeledve repül, az a légi-jármű adjon utat, amelyiknek a másik légi-jármű a jobb oldalán van, kivéve: a) a levegőnél nehezebb, motoros meghajtású légi-jármű adjon utat a léghajónak, a vitorlázórepülőnek és a léggömbnek; b) a léghajó adjon utat a vitorlázó repülőnek és léggömbnek; c) a vitorlázó repülő adjon utat a léggömbnek; d) a motoros meghajtású légi-jármű adjon utat annak a légi-járműnek, amely láthatóan más légijárművet vagy tárgyakat vontat Előzés Az előzést végrehajtó légi-jármű az a légi-jármű, amelyik a másikat hátulról olyan egyenesen közelíti meg, amely az utóbbi légi-jármű hossztengelyével 70 foknál kisebb szöget zár be, azaz a másikhoz képest olyan helyzetben van, hogy éjszaka se a bal, sem pedig a jobb oldali navigációs fényeit nem láthatják. Az előzés alatt álló légi-jármű elsőbbséggel rendelkezik és az előzést végrehajtó légi-jármű emelkedő, süllyedő vagy vízszintes repülés közben jobbra történő kitéréssel 22

23 biztosítsa a másik légi-jármű útját. A két légi-jármű viszonylagos helyzetében a továbbiakban bekövetkező változás nem mentesíti az előzést végrehajtó légi-járművet ezen kötelezettsége alól mindaddig, amíg azt teljesen meg nem előzte és attól biztonságos távolságra került Leszállás A levegőben levő, illetve a földön vagy vízfelszínen üzemelő légi-jármű adjon utat a leszálló vagy a leszálláshoz történő megközelítés utolsó szakaszaiban levő légi-járműnek Amikor két vagy több levegőnél nehezebb légi-jármű közeledik leszállás céljából egy repülőtérhez, a magasabban repülő adjon utat az alacsonyabban repülő légi-járműnek, azonban ez utóbbi ne használja fel ezt a szabályt arra, hogy a leszálláshoz történő megközelítés utolsó szakaszaiban levő légi-jármű elé vágjon vagy ezt megelőzze. Ettől függetlenül a levegőnél nehezebb, motoros meghajtású légi-jármű adjon utat a vitorlázó repülőnek Kényszerleszállás Az a légi-jármű, amelynek tudomására jut, hogy egy másik kényszerleszállást hajt végre, adjon utat ennek a légi-járműnek Felszállás A repülőtér munkaterületén guruló légi-jármű adjon utat a felszálló vagy felszálláshoz készülő légi-járműnek A légi-jármű földfelszíni mozgása A repülőtér munkaterületén guruló két légi-jármű közötti összeütközés veszélye esetén a következő előírások alkalmazandók: a) amikor két légi-jármű egymással szembetartó vagy közel szembetartó irányon közeledik egymáshoz, mindkettő álljon meg vagy lehetőség szerint a biztonságos oldaltávolság megtartásával jobbra térjen ki egymástól; b) amikor két légi-jármű összetartó irányon közeledik egymáshoz, az adjon elsőbbséget, amelyikhez a másik jobbról közeledik; c) egy másik légi-jármű által előzött légi-jármű elsőbbséggel rendelkezik, és az előzést végrehajtó légi-jármű tartson megfelelő biztonságos oldaltávolságot a másiktól. Megjegyzés - Az előző légi-jármű ismertetését lásd a pontban A munkaterületen guruló légi-jármű álljon meg és várakozzon az összes futópálya várakozási helyen kivéve, ha a repülőtéri irányító toronytól más engedélyt kapott. Megjegyzés: A futópálya várakozási helyjelzéseket és jeleket a 14. Annex, I. kötet, és pontjai tartalmazzák A munkaterületen guruló légi-jármű álljon meg és várakozzon az összes kivilágított megállító kereszt-fénysornál, és csak akkor haladhat tovább, amikor a fényeket kikapcsolták Légijárművön alkalmazandó fények 1. Megjegyzés - A pont repülőgépekre vonatkozó követelményeinek kielégítését célzó fények jellemzőit a 8. Annex tartalmazza. A repülőgépek navigációs fényeire vonatkozó előírások a 6. Annex I. és II. Részeinek Függelékeiben találhatók. A repülőgép fények részletes műszaki előírásait a Légialkalmassági Kézikönyv (Doc 9760) A. Részének 4. fejezete, a forgószárnyas légi-jármű fényekét e dokumentum A. Részének 5. fejezete tartalmazza. 2. Megjegyzés - A c) és a) pontok esetében egy légi-jármű akkor tekintendő üzemelőnek, amikor az gurul, vagy vontatják, illetve ha a gurulás vagy vontatás alatt ideiglenesen megállítják. 23

24 3. Megjegyzés - A vízfelszínen üzemelő légi-jármű esetére lásd a pontot A pont előírásai kivételével napnyugtától napkeltéig vagy az illetékes hatóság által meghatározott bármely más időszakban az összes légi-jármű repülés közben működtesse az alábbiakat: a) összeütközés elleni jelző fények, amelyek célja más légi-jármű figyelmének felkeltése; és b) navigációs fények, amelyek célja a légi-jármű viszonylagos repülési pályájának jelzése a megfigyelő számára, és egyéb olyan fények működtetése tilos, amelyek összetéveszthetősége ezekkel valószínűsíthető. Megjegyzés - A légi-jármű láthatóságának növelése érdekében a Légi-alkalmassági Kézikönyv II. kötetében (Doc 9760) meghatározott összeütközés elleni jelző fények mellett egyéb célokra felszerelt - mint például leszálló vagy légi-jármű testet megvilágító - fények is használhatók A pont előírásai kivételével napnyugtától napkeltéig vagy az illetékes hatóság által meghatározott bármely más időszakban: a) a repülőtér mozgási területein haladó összes légi-jármű működtesse navigációs fényeit, amelyek célja a légi-jármű viszonylagos repülési pályájának jelzése a megfigyelő számára. Egyéb fények nem működtethetők, ha azok a fentiekkel összetéveszthetők; b) a repülőtér mozgási területein levő összes légi-jármű, az egy helyben álló és más módon megfelelően megvilágítottak kivételével működtesse a sárkányszerkezete szélső pontjainak jelzésére szolgáló fényeit; c) a repülőtér mozgási területein üzemelő összes légi-jármű működtesse azokat a fényeit, amelyek célja más légi-jármű figyelmének felkeltése; és d) a repülőtér mozgási területein levő összes légi-jármű, amelyeknek hajtóműve üzemel, működtesse azokat a fényeit, amelyek ezt a tényt jelzik. Megjegyzés - Amennyiben ezek a légi-járművön megfelelő helyen vannak elhelyezve, a b) pontban jelzett navigációs fények kielégíthetik a b) pont követelményeit is. A a) pont előírása szerint felszerelt vörös színű összeütközés elleni fények kielégíthetik a c) és d) pontok követelményeit is feltéve, hogy ezek a megfigyelőket nem vakítják el A pont előírásai kivételével a levegőben levő és a a) pont előírásának megfelelő összeütközés elleni jelző fényekkel felszerelt összes légi-jármű a pontban meghatározott időszakon kívül is működtesse ezeket a fényeket A pont előírásai kivételével az összes légi-jármű: a) amely a repülőtér mozgási területén üzemel és a c) pont előírásának megfelelő összeütközés elleni jelző fényekkel van felszerelve; vagy b) amely a repülőtér mozgási területén üzemel és a d) pont előírásának megfelelő fényekkel van felszerelve a pontban meghatározott időszakon kívül is működtesse ezeket a fényeket A repülőgép-vezető számára engedélyezzék a , , vagy pontok előírásainak megfelelően felszerelt bármely villanó fény lekapcsolását vagy intenzitásának csökkentését, ha ezek ténylegesen vagy valószínűen: 24

25 a) hátrányosan befolyásolják feladatainak kielégítő végrehajtását; vagy b) elvakítják a külső megfigyelőt Gyakorló műszer-repülések Légi-járművel gyakorló műszerrepülési feltételek között tilos repülni kivéve, ha: a) a légi-jármű kifogástalanul működő kettős kormány-berendezéssel van felszerelve; és b) az ellenőrző ülést képesített repülőgép-vezető foglalja el azzal a céllal, hogy biztonsági repülőgépvezetőként működjön a gyakorló műszer-repülési feltételek között repülő másik személy számára. A biztonsági repülőgép-vezető előre és a légi-jármű mindkét oldalára megfelelő kilátással rendelkezzen, vagy a légi-járműben alkalmas helyet elfoglaló kompetens olyan megfigyelővel legyen összeköttetésben, aki megfelelően tudja figyelni a biztonsági repülőgép-vezető helyéről be nem látható területet Üzemelés a repülőtéren és annak közelében A repülőtéren vagy annak közelében üzemeltetett légi-jármű, akár a repülőtér forgalmi körzetében van, akár nem: a) az összeütközés elkerülése érdekében figyelje a repülőtér egyéb forgalmát; b) igazodjon a többi üzemelő légi-jármű közlekedési pályájához, vagy kerülje el azt; c) a leszálláshoz történő megközelítés és a felszállás után minden fordulót balra hajtsa végre kivéve, ha más utasítást nem kap; d) a leszállást és felszállást széllel szemben hajtsa végre kivéve, ha biztonsági, futópálya elrendezési vagy légiforgalmi okok miatt az ettől eltérő irány igénybevétele előnyösebb. 1. Megjegyzés - Lásd pont. 2. Megjegyzés - A repülőtéri forgalmi körzetekben más szabályok is alkalmazhatók Üzemeltetés vízfelszínen Megjegyzés - A jelen Annex pontjának előírásai mellett egyes esetekben a tengeri összeütközések megelőzésének szabályait felülvizsgáló nemzetközi konferencián (1972 London) kidolgozott "Tengeri Összeütközések Megelőzésének Nemzetközi Előírásai"-ban található szabályok is alkalmazhatók Amikor két légi-jármű vagy egy légi és egy vízi jármű közeledik egymáshoz és összeütközési veszély következik be, a légi-jármű a fennálló körülményeknek és feltételeknek megfelelő óvatossággal haladjon, figyelembe véve a szóban forgó jármű korlátozott manőverezési képességeit is Közeledés összetartó irányon Az a légi-jármű, amelyiknek a másik légi- vagy vízi jármű a jobb oldalán van, a másiktól megfelelő biztonságos oldaltávolságot tartva adjon utat Közeledés szembetartó irányon Az a légi-jármű, amelyik egy másik légi- vagy vízi járműhez képest szembetartó vagy hozzávetőlegesen ilyen irányon közeledik, irányától jobbra fordulva megfelelő biztonságos oldaltávolságra térjen ki Előzés Az előzés alatt álló légi vagy vízi jármű elsőbbséggel rendelkezik, és az előzést 25

26 végrehajtó légi-járműnek - elfordulva - megfelelő biztonságos oldaltávolságot kell tartania Leszállás és felszállás A vízfelszínre leszálló vagy az arról felszálló légi-jármű a lehetőségek szerint tartson megfelelő biztonságos oldaltávolságot az összes vízi járműtől, és ne akadályozza azok haladását Vízfelszínen üzemelő légi-járművön alkalmazandó fények Napnyugtától napkeltéig vagy az illetékes hatóság által napnyugta és napkelte között meghatározott bármely más időszakban a vízfelszínen levő összes légi-jármű a Tengeri Összeütközések Megelőzésének Nemzetközi Előírásai szerint (1972) működtesse fényeit kivéve, ha ez gyakorlati okokból nem lehetséges. Ez utóbbi esetben üzemeltessen olyan fényeket, amelyek jellemzőikben és elhelyezésükben a lehető legjobban megfelelnek a nemzetközi előírásoknak. 1. Megjegyzés - A víz-felszínen üzemelő repülőgépeken alkalmazandó fények előírásai a 6. Annex I. és II. részének Függelékeiben találhatók. 2. Megjegyzés - A Tengeri Összeütközések Megelőzésének Nemzetközi Előírásai meghatározzák, hogy a fényekre vonatkozó szabályok napnyugta és napkelte között alkalmazandók. Ezért a pont alapján megállapított bármely - napnyugta és napkelte közötti rövidebb - időszak nem alkalmazható azokon a területeken, mint például nyílt vízen, amelyeken a Tengeri Összeütközések Megelőzésének Nemzetközi Előírásai érvényesek Repülési terv benyújtása 3.3 Repülési tervek A tervezett repülésre vagy repülési szakaszra vonatkozó tájékoztatást a légiforgalmi szolgálati egységeknek repülési terv formájában nyújtsák be A repülés végrehajtása előtt nyújtsanak be repülési tervet: a) minden olyan repülésre vagy repülési szakaszra, amelyet légiforgalmi irányító szolgálat igénybevételével hajtanak végre; b) bármely műszerrepülési szabályok szerint tanácsadói légtérben végrehajtott repülésre; c) bármely repülésre, amelyet meghatározott légtérben vagy ilyen légtérbe vezetően illetve meghatározott útvonalakon hajtanak végre, amennyiben a repüléstájékoztató, riasztó illetve kutató - mentő szolgálat biztosítása érdekében az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság ezt előírja; d) bármely repülésre, amelyet meghatározott légtérben vagy ilyen légtérbe vezetően illetve meghatározott útvonalakon hajtanak végre, amennyiben az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság ezt az azonosítás céljából történő elfogás szükségességének elkerülése érdekében a katonai szervekkel vagy a szomszédos állam légiforgalmi szolgálati egységeivel történő együttműködés elősegítése miatt előírja; e) bármely nemzetközi határokat keresztező repülésre. Megjegyzés: A repülési terv kifejezés jelenthet teljes repülési tervet, amely tartalmazza az összes tájékoztatást a repülés egész útvonalára, vagy ez lehet korlátozott tájékoztatás, amely abban az esetben szükséges, ha a repülési terv benyújtásának célja a repülés egy rövidebb szakaszára, például egy légiútvonal keresztezésére, ellenőrzött repülőtérről történő felszállásra vagy ilyen repülőtérre történő leszállásra vonatkozó engedély beszerzése Nyújtsanak be repülési tervet a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodájának az indulás előtt 26

27 vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati egységhez illetve a légiforgalmi irányító szolgálat levegő-föld rádióállomásához a repülés közben, kivéve ha az ismétlődő repülési terv benyújtása céljából megfelelő intézkedéseket foganatosítottak Amennyiben az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság másként nem írja elő, a légiforgalmi irányító vagy tanácsadó szolgálatot igénybe vevő repülésre vonatkozó repülési tervet az indulás előtt legalább hatvan perccel vagy a repülés közben annyi idővel előbb nyújtsák be, amely biztosítja, hogy azt az illetékes légiforgalmi szolgálati egységek legalább tíz perccel azon időpont előtt megkapják, amikor a légijármű a számítások szerint eléri: a) az ellenőrzött vagy tanácsadói légtér tervezett belépési pontját; vagy b) a légiútvonal vagy a tanácsadói útvonal keresztezési pontját A repülési terv tartalma A repülési terv az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által szükségesnek tekintett módon az alábbi tájékoztatásokat tartalmazza: A légijármű azonosítója; Repülési szabályok és a repülés típusa; Légijárművek száma és típusa valamint a turbulencia kategória; Felszerelések; Indulási repülőtér (lásd 1. Megjegyzés); Számított fékoldási idő (lásd 2. Megjegyzés); Utazó sebesség(ek); Utazó magasság(ok); Követendő útvonal; Rendeltetési repülőtér és a teljes számított repülési idő; Kitérő repülőtér vagy repülőterek; Tüzelőanyag-készlet; Fedélzeten tartózkodó személyek teljes létszáma; Vészhelyzeti és mentőfelszerelések; Egyéb tájékoztatás. 1. Megjegyzés: A repülés közben benyújtott repülési tervek esetében az erre vonatkozó adat azt a helyet jelzi, ahonnan a repülésre vonatkozó kiegészítő tájékoztatások szükség esetén beszerezhetők. 27

28 2. Megjegyzés: A repülés közben benyújtott repülési tervek esetében az itt jelzett időpont az lesz, amikor a légijármű átrepüli az első pontot azon az útvonalon, amelyre a repülési terv vonatkozik. 3. Megjegyzés: A repülési tervben alkalmazott repülőtér" kifejezés olyan, repülőtérnek nem tekinthető helyet is jelenthet, amelyet bizonyos típusú légijárművek például forgószárnyas légijármű vagy léggömb használhatnak A repülési terv kitöltése A repülési terv, bármely célból nyújtották azt be, a kitérő repülőtér megnevezéséig bezárólag tartalmazza azokat a megfelelő adatokat, amelyek a repülés teljes útvonalára vagy annak azon szakaszára vonatkoznak, amelyre a repülési tervet benyújtották Ezen kívül a repülési terv szükség szerint tartalmazzon minden olyan további adatokat, amelyeket az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság előírt vagy amelyeket a repülési terv benyújtója szükségesnek ítélt A repülési terv változtatása A pont előírásainak megfelelően az IFR repülésre vagy az ellenőrzött VFR repülésre benyújtott repülési terv minden változását a lehető legrövidebb időn belül jelentsék az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek. Egyéb VFR repülések esetében a repülési terv jelentős változásait a lehető legrövidebb időn belül jelentsék az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek. 1. Megjegyzés: Az indulás előtt benyújtott, a tüzelőanyag készletre vagy a fedélzeten tartózkodó személyek számára vonatkozó tájékoztatás, ha ez az indulás időpontjában nem pontos, jelentős változásnak tekintendő és ezért az ilyen változást jelenteni kell. 2. Megjegyzés: Az ismétlődő repülési tervek változásának benyújtására vonatkozó eljárásokat a PANS-ATM (Doc. 4444) tartalmazza A repülési terv lezárása Amennyiben az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság másként nem írja elő, bármely repülés, amely vonatkozásában az egész útvonalra vagy a célállomás repülőtérig tartó fennmaradó útvonal szakaszra repülési tervet nyújtottak be, a leszállás követően a lehető legrövidebb időn belül személyesen, rádiótávbeszélőn vagy adathálózati összeköttetés segítségével jelentse leszállását az érkezési repülőtér illetékes légiforgalmi szolgálati egységének Amennyiben a repülési tervet csak a repülés egy olyan szakaszára nyújtották be, amely nem azonos célállomás repülőtérig tartó fennmaradó útvonal szakasszal, azt az illetékes légiforgalmi szolgálati egységének továbbított megfelelő jelentéssel zárják le abban az esetben, ha ezt előírták vagy kérik Amennyiben az érkezési repülőtéren nincs légiforgalmi szolgálati egység, az érkezési jelentést kérésre a leszállás után a lehető legrövidebb időn belül és a rendelkezésre álló leggyorsabb módon adják meg a legközelebbi légiforgalmi szolgálati egységnek Amikor ismert, hogy a távközlési berendezések az érkezési repülőtéren nem kielégítőek és az érkezési jelentés továbbítására a földön egyéb lehetőség nem áll rendelkezésre, a következők szerint járjanak el: Ha lehetséges és ezt kérik, közvetlenül a leszállás előtt továbbítsanak az érkezési jelentésnek megfelelő közleményt az illetékes légiforgalmi szolgálati egység részére. Általában ezt a jelentést azon repüléstájékoztató körzetért felelős légiforgalmi szolgálati egységet kiszolgáló légiforgalmi állomáson adják le, amelyben a légijármű üzemel. 28

29 A légijármű érkezési jelentése a következő adatokat tartalmazza: a) légijármű azonosítója; b) indulási repülőtér: c) rendeltetési repülőtér (csak a kitérő repülőtéren történő leszállás esetén); d) érkezési repülőtér; és e) érkezés időpontja. Megjegyzés: Amikor érkezési jelentést írnak elő, ezen fenti előírások nem teljesítése komoly fennakadásokat okozhat a légiforgalmi szolgálatok működésében és jelentős költségekkel jár a szükségtelen kutató és mentő műveletek végrehajtása. 3.4 Jelzések Az 1. Függelékben ismertetett jelzések észlelése vagy vétele esetén a légijármű hajtsa végre azokat a tevékenységeket, amelyek a Függelékben meghatározott jelzések értelmezése alapján szükségesek Az 1. Függelékben ismertetett jelzések felhasználásuk esetén azzal a jelentéssel rendelkeznek, amelyet a Függelék tartalmaz. Ezeket csak az ismertetett célokra lehet igénybe venni és ne használjanak egyéb olyan jelzéseket, amelyek ezekkel összetéveszthetők. 3.5 Idő Alkalmazzák az éjféllel kezdődő, 24-órás napban számított, órában, percben és szükség szerint másodpercben kifejezett egyeztetett egyetemes időt (UTC) Az ellenőrzött repülés megkezdése előtt valamint bármikor a repülés során, mikor ez szükséges, végezzenek óra - idő egyeztetést. Megjegyzés: Az ilyen idő egyeztetést általában a légiforgalmi szolgálati egységgel végzik el, kivéve ha a járató vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság más intézkedéseket foganatosított Ahol az idő(mérés)t az adatátviteli összeköttetéseknél is felhasználják, annak pontossága 1 másodperc UTC értéken belül legyen Légiforgalmi irányítói engedélyek 3.6 Légiforgalmi irányító szolgálat Minden ellenőrzött repülés vagy ellenőrzött repülésként végrehajtott repülési szakasz megkezdése előtt szerezzenek be légiforgalmi irányítói engedélyt. Az ilyen engedélyt a légiforgalmi irányító szolgálati egységhez benyújtott repülési terv útján kell megkérni. 1. Megjegyzés: A repülési terv szükség szerint tartalmazhatja a repülésnek csak azt a részét, amely a repülésnek azon szakaszát vagy repülési részleteit ismerteti, melyet légiforgalmi irányító szolgálat közreműködésével hajtanak végre. Megengedhető, hogy a légiforgalmi irányítói engedély csak az érvényes repülési terv csak egy részére vonatkozzon, amelyet engedélyhatárral vagy meghatározott repülési műveletek megnevezésével például gurulás, leszállás vagy felszállás jeleznek. 29

30 2. Megjegyzés: Amennyiben a légiforgalmi irányítói engedély a légijármű parancsnoka számára nem kielégítő, a légijármű parancsnoka módosított engedélyt kérhet és ha ez gyakorlatilag lehetséges, kaphat Amikor egy légijármű elsőbbségi engedélyt kért, az illetékes légiforgalmi szolgálati egység kérésére az elsőbbségi engedély kérelmét indokolja meg A repülés lehetséges tovább-engedélyezése Amennyiben az indulás előtt úgy tervezik, hogy a repülés közben a tüzelőanyag készlet függvényében és további engedély alapján a személyzet eldöntheti, hogy a repülést tovább folytatják egy módosított rendeltetési repülőtérre, erről a repülési tervbe illesztett útvonal módosítással (ha ismert) és a módosított rendeltetési repülőtér meghatározásával értesítsék az illetékes légiforgalmi szolgálati egységeket. Megjegyzés: Ezen előírás célja a repülésnek általában az eredetitől távolabbra eső módosított Az ellenőrzött repülőtéren üzemelő légijármű a munkaterületen nem hajthat végre gurulást a repülőtéri irányító torony engedélye nélkül, és be kell tartania az ezen egység által adott bármely utasítást A repülési terv betartása A és pontokban ismertetett előírások kivételével a légijármű tartsa be az ellenőrzött repülésre benyújtott érvényes repülési tervét vagy annak megfelelő részét, kivéve ha valamilyen módosítást kért és erre az illetékes légiforgalmi szolgálati egységtől engedélyt kapott vagy ha olyan kényszerhelyzetbe került, amely azonnali cselekvést követel meg. Ebben az esetben amint azt a kényszer-intézkedés végrehajtása után a körülmények lehetővé teszik, értesítse az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet a foganatosított intézkedésről és arról a tényről, hogy azt kényszerítő körülmények hatására hajtották végre Amennyiben az illetékes légiforgalmi irányító egységtől más felhatalmazást vagy utasítást nem kapott, az ellenőrzött repülések amennyire gyakorlatilag lehetséges: a) kijelölt légiforgalmi szolgálati útvonalon (ATS) történő repülés alkalmával az adott útvonal meghatározott középvonalán; vagy b) bármely más útvonalon történő repülés alkalmával az útvonalat kijelölő navigációs berendezések és/vagy pontok között közvetlenül haladjanak A pontban ismertetett elsődleges fontosságú előírás figyelembevétele mellett egy ultrarövidhullámú VOR berendezéssel kijelölt ATS útvonal szakaszon repülő légijármű a már átrepült berendezés követéséről az úton előtte levő berendezés követésére ahol ilyet létesítettek az átkapcsolási ponton vagy üzemeltetési szempontból ahhoz legközelebb álljon át A pontban előírtaktól való eltérésről értesítsék az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet Nem szándékos eltérések Amennyiben az ellenőrzött repülés nem szándékosan tér el az érvényes repülési tervétől, a következő intézkedéseket tegye meg: a) Eltérés az útvonaltól: ha a légijármű letér az útvonalról, haladéktalanul helyesbítse géptengely irányszögét úgy, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszatérjen az útvonalra; 30

31 b) Tényleges repülési sebesség eltérése esetén: ha a jelentőpontok között az utazómagasságon az átlagos tényleges repülési sebesség a repülési tervben meghatározott repülési sebességhez viszonyítva ± 5 %-kal eltér vagy várhatóan megváltozik, erről tájékoztassák az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet; c) Számított idők eltérése esetén: ha a következő alkalmazható jelentőpontra, repüléstájékoztató körzet határra vagy rendeltetési repülőtérre amelyik előbb következik számított idő három percnél többel, vagy az illetékes ATS hatóság által meghatározott illetve a körzeti légiközlekedési egyezményben kijelölt más időtartammal eltér a légiforgalmi szolgálatok számára megadott időtől, a módosított számított időt a lehető legrövidebb időn belül közöljék illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel Ezen kívül, amikor ADS egyezmény van érvényben, az adathálózaton keresztül automatikusan tájékoztassák az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet (ATSU) a változásról abban az esetben, ha a változás meghaladja az ADS eseti adatszolgáltatási megállapodásban meghatározott határértéket Szándékos eltérések A repülési terv megváltoztatására irányuló kérések a következőkben ismertetett tájékoztatásokat tartalmazzák: a) Az utazómagasság megváltoztatása esetén: a légijármű azonosító jele; a kért új utazómagasság és utazósebesség ezen a magasságon; a módosított számított idők ha alkalmazható a következő repüléstájékoztató körzet határokra. b) Az útvonal megváltoztatása esetén: 1) A rendeltetési hely változatlan: a légijármű azonosító jele; repülési szabályok; a repülés új útvonalának leírása, beleértve a repülési terv vonatkozó adatait attól a helytől kezdődően, amelynél a kért útvonal változtatás megkezdődik; módosított számított idők; bármely más ide tartozó tájékoztatás. 2) A rendeltetési hely változik: a légijármű azonosító jele; repülési szabályok; a repülés új útvonalának leírása a módosított rendeltetési repülőtérre, beleértve a repülési terv vonatkozó adatait attól a helytől kezdődően, amelynél a kért útvonal változtatás megkezdődik; módosított számított idők; kitérő repülőtér (repülőterek); bármely más ide tartozó tájékoztatás Időjárás romlás a VMC értékek alá Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a repülést az érvényes repülési terv szerint látás utáni időjárási körülmények (VMC) között végrehajtani nem lehet, a látvarepülési szabályok szerint üzemeltetett ellenőrzött repülést végző légijármű: a) kérjen módosított engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy a légijármű repülését VMC körülmények között folytathassa a rendeltetési vagy kitérő repülőtérig vagy elhagyja azt a légteret, amelyben a repülést légiforgalmi irányítói engedély alapján hajthatja végre; vagy b) amennyiben a fenti a) alpontban meghatározott engedély nem szerezhető be, folytassa működését VMC körülmények között és értesítse az illetékes légiforgalmi irányító egységet az érintett légtér elhagyása vagy a legközelebbi alkalmas repülőtéren történő leszállás végrehajtása céljából foganatosított intézkedésről; vagy c) a repülőtéri irányító körzeten belül történő működés esetén kérjen engedélyt különleges VFR repülésre; vagy d) kérjen engedélyt a műszerrepülési szabályok szerint történő üzemelésre Helyzetjelentések 31

32 Kivéve, ha az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság vagy ezen hatóság által meghatározott feltételek alapján az illetékes légiforgalmi szolgálati egység ezen kötelezettség alól felmentést nem ad, az ellenőrzött repülés a lehető legrövidebb időn belül jelentse az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek minden egyes kijelölt kötelező jelentőpont átrepülésének időpontját és repülési magasságát valamint bármely más előírt tájékoztatást. Az illetékes légiforgalmi szolgálati egység felkérésére adjon hasonló helyzet jelentéseket bármely más pontnál is. A kijelölt jelentőpontok hiányában az ellenőrzött repülés a helyzet jelentéseket az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által előírt vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati egység által meghatározott időközökben adja meg Az adathálózati összeköttetésen keresztül az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek helyzet tájékoztatást adó légijármű szóbeli helyzetjelentést csak kérésre adjon. Megjegyzés: Azok a feltételek és körülmények, amelyek között a nyomás-magasság SSR C módban történő adása megfelel a helyzet jelentés magassági tájékoztatásra vonatkozó követelményének, a PANS-ATM (Doc 4444) kiadványban találhatók Az irányítás megszűnése Az ellenőrzött repülés - az ellenőrzött repülőtéren történő leszállás kivételével - a lehető legrövidebb időn belül értesítse az illetékes légiforgalmi irányító egységet, mihelyst megszűnik számára a légiforgalmi irányító szolgáltatás Összeköttetések Az ellenőrzött repülést végrehajtó légijármű tartson fenn folyamatos figyelést a megfelelő rádió frekvencián és szükség szerint létesítsen két-oldalú szóbeli rádióösszeköttetést az illetékes légiforgalmi irányító egységgel, kivéve ha az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság az ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában résztvevő légijárművek számára mást ír elő. 1. Megjegyzés: A SELCAL vagy más hasonló automatikus jelző készülékek tesznek a folyamatos figyelésre vonatkozó előírásnak. 2. Megjegyzés: A folyamatos rádió figyelésre vonatkozó előírás a légijármű számára érvényben marad azt követően is, hogy légiforgalmi irányító és repülőgépvezető közötti adatcsere összeköttetést létesítettek Az összeköttetés megszakadása Amennyiben az összeköttetés megszakadása miatt lehetetlen a pont előírásának teljesítése, a légijármű hajtsa végre a 10. Annex II. kötetében található rádióösszeköttetés megszakadására vonatkozó valamint szükség szerint a következőkben ismertetett eljárásokat. Ezeken kívül az ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában résztvevő légijármű figyeljen a látjelek útján kiadható utasításokra is Látás utáni időjárási körülmények (VMC) között a légijármű: a) folytassa repülését látási időjárási körülmények között; b) szálljon le a legközelebbi alkalmas repülőtéren; és c) a leggyorsabb módon jelentse érkezését az illetékes légiforgalmi irányító egységnek Műszeres időjárási körülmények (IMC) között vagy olyan esetben, ha a repülés befejezése a pont (lásd 1. Megjegyzés) alapján nem látszik lehetségesnek, a légijármű: a) kivéve ha a helyi körzeti légiközlekedési egyezmény másként nem rendelkezik, tartsa az utoljára kijelölt sebességét és repülési szintjét vagy legalacsonyabb tengerszint feletti repülési magasságát amelyik a nagyobb érték húsz percig az után, hogy nem tudta jelenteni helyzetét egy kötelező 32

33 jelentőpont felett, majd ezt követően repülési szintjét és sebességét a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési tervnek megfelelően módosítsa; b) az érvényes repülési terve szerint repüljön tovább a rendeltetési repülőteret kiszolgáló megfelelő navigációs berendezésig és ha ez az alábbi c) alpontban ismertetettek teljesítése érdekében szükséges, várakozzon ezen navigációs berendezés felett a süllyedés megkezdéséig; c) kezdje meg a süllyedést a b) alpontban ismertetett navigációs berendezésnél az utoljára vett és nyugtázott várható bevezetési vagy ahhoz a lehető legközelebbi időpontban; vagy ha várható bevezetési időt nem kapott és nyugtázott, az érvényes repülési tervében meghatározott számított érkezési vagy ahhoz a lehető legközelebbi időpontban; d) hajtsa végre a kijelölt navigációs berendezésre előírt szabványos műszermegközelítési eljárást; és e) szálljon le, ha lehetséges a c) alpontban meghatározott számított érkezési idő vagy az utoljára nyugtázott várható bevezetési idő amelyik a későbbi utáni harminc percen belül. 1. Megjegyzés: Amint az az ismertetett időjárási körülményekből is nyilvánvaló, a pont az összes ellenőrzött repülésre, míg a pont csak az IFR repülésekre vonatkozik. 2. Megjegyzés: A légiforgalmi irányító szolgálat intézkedései az érintett légtérben működő többi légijárműre vonatkozóan azon a feltételezésen alapulnak, hogy az összeköttetés megszakadása esetén a légijármű eleget tesz a pont előírásainak. 3. Megjegyzés: Lásd még az pontot is. 3.7 Jogtalan beavatkozás A jogtalan beavatkozás alatt álló légijármű kísérelje meg értesíteni az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet erről a tényről valamint az ezzel kapcsolatos bármely lényeges körülményről és az érvényes repülési tervétől így szükségessé váló bármely eltérésről annak érdekében, hogy az ATS egység biztosítani tudja számára az elsőbbséget és a többi légijárművel való konfliktus lehetőségét a lehető legkisebbre csökkentse. 1. Megjegyzés: A légiforgalmi szolgálati egységek jogtalan beavatkozás helyzeteiben érvényes felelősségét a 11. Annex tartalmazza. 2. Megjegyzés: A jogtalan beavatkozás alatt álló, azonban az ATS egységet erről értesíteni nem tudó légijárművel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó tájékoztató a jelen Annex B. Mellékletében található. 3. Megjegyzés: A másodlagos válaszjeladóval (SSR) felszerelt jogtalan beavatkozás alatt álló légijármű által követendő eljárás a 11. Annex-ben, a PANS-ATM (Doc 4444) és PANS-OPS (Doc 8168) kiadványokban található. 4. Megjegyzés: A légiforgalmi irányító és repülőgépvezető közötti adatcsere kapcsolatot fenntartó, jogtalan beavatkozás alatt álló légijármű által követendő eljárás a 11. Annex-ben, a PANS-ATM (Doc 4444) és a Légiforgalmi szolgálatok adat-összeköttetés alkalmazási kézikönyvében (Doc 9694) kiadványokban található. 3.8 Elfogás Megjegyzés: Az elfogás kifejezés ebben az értelemben nem foglalja magában azt az esetet, amikor a veszélyben levő légijármű számára és kérésére a Nemzetközi Légiközlekedési és Tengerhajózási Kutatási és Mentési Kézikönyv (IAMSAR - Doc 9731) II. és III. kötete alapján biztosítanak légi 33

34 megközelítést és kíséretet A polgári légijármű elfogását a szerződő államok által kiadott megfelelő előírások és adminisztratív irányelvek szerint hajtsák végre, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény és különösen annak 3 (d) cikkelye rendelkezéseinek, melyek alapján a szerződő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy állami légijárműveikre vonatkozó előírásaik kiadásakor kellő figyelmet fordítanak a polgári légiközlekedésben működő légijárművek biztonságára. Ennek megfelelően a vonatkozó előírások és adminisztratív irányelvek kidolgozása alkalmával kellő figyelmet kell fordítani az 1. Függelék 2. részében és a 2. Függelék 1. részében található előírásokra. Megjegyzés: Elismerve, hogy a repülésbiztonság érdekében alapvető fontosságú, hogy a csak végső eszközként alkalmazott elfogás esetében használt bármilyen vizuális jelzéseket a polgári és katonai légijárművek az egész világon helyesen alkalmazzák és értelmezzék, a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet Tanácsa a jelen Annex 1. Függelékéhez tartozó látjelek elfogadása alkalmával felhívta a szerződő államok figyelmét arra, biztosítsák, hogy azokat állami légijárműveik szigorúan tartsák be. Tekintettel arra, hogy a polgári légijárművek elfogása minden esetben gyakorlati veszélyt jelent, a Tanács különleges ajánlásokat dolgozott ki és nyomatékosan kéri, hogy azokat a szerződő államok egységesen alkalmazzák. Ezeket a különleges ajánlásokat az A. Melléklet tartalmazza A polgári légijármű parancsnoka az elfogás alkalmával tegyen eleget a 2. Függelék 2. és 3. részében található nemzetközi előírásoknak és a látjeleket az 1. Függelék 2. részében meghatározottak szerint értelmezze és viszonozza. Megjegyzés: Lásd még és 3.4 pontokat. 3.9 VMC minimális látástávolság és felhőzettől való távolság A látás utáni időjárási körülményekre vonatkozó látástávolság és felhőzettől való távolság minimum értékeket a 3-1. táblázat tartalmazza táblázat * (lásd 4.1 pont) Légtér A*** osztály Távolság felhőtől Repülési látástávolság a B C D E F G 900 m (3000 láb) AMSL vagy 900 m (3000 láb) AMSL vagy m (1000 láb) m (1000 láb) terep feletti magasság felett terep feletti magasságon vagy ez amelyik a alatt nagyobb érték amelyik a nagyobb érték vízszintesen 1500 m, függőlegesen 300 m (1000 láb) 3050 m (10000 láb) AMSL magasságon vagy 5 km ** felette 8 km, 3050 m (10000 láb) AMSL magasság alatt 5 km felhőn kívül és felszín látással * Amikor az átváltási magasság 3050 méter (10000 láb) AMSL értéknél alacsonyabb, a láb magasság helyett FL 100 használandó. ** Amikor az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság így írja elő: a) 1500 méterig terjedő alacsonyabb repülési látástávolság engedélyezhető a repülések számára: 1) amelyeket olyan sebességgel hajtanak végre, amely az uralkodó látástávolság mellett lehetővé teszi 34

35 az egyéb forgalom és bármely akadály időben történő észlelését és az összeütközés elkerülését; vagy 2) ha a körülmények olyanok, hogy az egyéb forgalommal történő találkozás valószínűsége csekély, például olyan területeken, ahol a forgalom kicsi vagy egészen alacsony magasságon végrehajtott munkarepülés esetén. b) A forgószárnyas légijármű üzemeltetése engedélyezhető 1500 méter repülési látástávolság alatt, ha az olyan sebességgel repül, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom és bármely akadály időben történő észlelését és az összeütközés elkerülését. *** Az A. osztályú légtér VMC minimum értéke csak útmutatást biztosít a repülőgép-vezetők részére és nem teszi kötelezővé a látvarepülési szabályok szerint történő üzemeltetés elfogadását az "A" légtér osztályban. 4. fejezet Látvarepülési szabályok 4.1 A különleges VFR repülésként történő üzemelés kivételével a látvarepülési szabályok szerint történő (VFR) repüléseket úgy hajtsák végre, hogy a légijármű a 3-1. táblázatban meghatározott látástávolság és felhőzettől való távolsági értékek vagy azoknál nagyobb értékek mellett repüljön. 4.2 Kivéve ha egy légiforgalmi irányító egység erre engedélyt adott, a látvarepülési szabályok szerint üzemelő (VFR) repülés ne szálljon fel vagy le repülőtéri irányító körzetben levő repülőtéren vagy ne lépjen be a repülőtér forgalmi körzetébe vagy körébe, amikor: a) a felhőalap 450 méternél (1500 láb) alacsonyabb; vagy b) a földi látástávolság kevesebb mint 5 km. 4.3 Napkelte és napnyugta között vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által előírt, ettől eltérő más időszakban látvarepülési szabályok szerint üzemelő (VFR) repüléseket az ilyen hatóság által előírt feltételekkel hajtsák végre. 4.4 Kivéve, ha az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság erre engedélyt adott, a látvarepülési szabályok szerint üzemelő (VFR) repüléseket ne hajtsák végre: a) FL 200 repülési szint felett; b) transszonikus és szuperszonikus repülési sebességgel. 4.5 A látvarepülési szabályok szerint üzemelő (VFR) repülések végrehajtását ne engedélyezzék FL 290 felett azokon a területeken, amelyeken FL 290 repülési szint felett 300 méter (1000 láb) csökkentett függőleges elkülönítési minimumot alkalmaznak. 4.6 Kivéve, ha az a fel és leszállás végrehajtásához szükséges vagy az illetékes hatóság erre engedélyt ad, VFR repülés nem hajtható végre: a) városok, falvak vagy települések sűrűn lakott területei vagy szabadban levő ember-csoportok felett, a légijárműtől mint középponttól számított 600 méter sugarú körben található legmagasabb akadály felett 300 méternél (1000 láb) alacsonyabban; b) a 4.6 a) pontban meghatározottaktól eltérő bármely más föld vagy vízfelszín felett 150 méternél (500 láb) alacsonyabban. 35

36 Megjegyzés: Lásd még pont. 4.7 Kivéve ha a légiforgalmi irányítói engedély másként nem jelzi vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság másként nem rendelkezik, a föld vagy vízfelszín felett 900 méternél (3000 láb) vagy az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által meghatározott ennél magasabb alapmagasságnál nagyobb magasságon üzemeltetett szinttartó utazó VFR repüléseket a 3. Függelék utazómagasság táblázatában meghatározott, az útiránynak megfelelő repülési szinteken hajtsák végre. 4.8 A látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repülés tegyen eleget a 3.6 pont előírásainak, amennyiben azt: a) B, C, és D osztályú légtérben hajtják végre; b) az ellenőrzött repülőterek repülőtéri forgalmának részeként hajtják végre; vagy c) különleges VFR repülésként hajtják végre. 4.9 Az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által a c) vagy d) pont alapján kijelölt területeken belül vagy útvonalakon üzemelő illetve azokra belépő VFR légijármű tartson fenn folyamatos figyelést a megfelelő rádió frekvencián és szükség szerint jelentse helyzetét a repüléstájékoztató szolgálatot ellátó légiforgalmi szolgálati egységnek. Megjegyzés: Lásd a pontot követő megjegyzéseket Amikor a látvarepülési szabályok szerint üzemeltetett légijármű műszerrepülési szabályok (IFR) szerinti üzemeltetésre kíván áttérni: a) amennyiben repülés tervet nyújtott be, közölje az érvényes repülési tervét érintő szükséges módosításokat; vagy b) ha ez a pont alapján szükséges, nyújtson be repülési tervet az illetékes légiforgalmi szolgálati egységeknek és az ellenőrzött légtérben történő IFR repülés megkezdése előtt szerezzen be engedélyt. 5. Fejezet Műszerrepülési szabályok Légijármű berendezések 5.1 Az összes IFR repülésre alkalmazandó szabályok A légijárművel a lerepülendő útvonalnak megfelelő alkalmas műszerekkel és navigációs berendezéssel szereljék fel Legalacsonyabb szintek A fel és leszállás eseteit valamint az illetékes hatóság különleges engedélyeit kivéve a műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett repülést ne hajtsák végre azon állam által megállapított legalacsonyabb tengerszint feletti repülési magasság alatt, amelynek területét átrepülik vagy ha ilyet nem határoztak meg: a) magasföld vagy hegyvidék felett olyan szinten, amely legalább 600 méterrel (2000 láb) magasabb, mint a légijármű számított helyzetétől mint középponttól mért 8 km-es sugarú körön belül található legmagasabb akadály; 36

37 b) a fenti a) alpontban ismertetett eseten kívül olyan szinten, amely legalább 300 méterrel (1000 láb) magasabb, mint a légijármű számított helyzetétől mint középponttól mért 8 km-es sugarú körön belül található legmagasabb akadály. 1. Megjegyzés: A légijármű számított helyzeténél vegyék figyelembe az adott útvonal szakaszon a földön és a légijármű fedélzetén rendelkezésre álló navigációs létesítmények és berendezések alapján biztosítható navigációs pontosságot. 2. Megjegyzés: Lásd még a pontot Áttérés IFR repülésről VFR repülésre Amikor a műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett légijármű látvarepülési szabályok szerinti üzemeltetésre kíván áttérni és a repülésre repülés tervet nyújtott be, értesítse az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet arról, hogy törli IFR repülési tervét és adja meg az érvényes repülési tervét érintő változásokat Amikor a műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett légijármű látás utáni időjárási körülmények közé kerül, ne törölje IFR repülési tervét addig, amíg várható és a hajózószemélyzet szándékával megegyező, hogy a repülés huzamosabb ideig zavartalan látási utáni időjárási körülmények között folytatható lesz. 5.2 Az ellenőrzött légtéren belüli IFR repülésekre alkalmazandó szabályok Az ellenőrzött légtérben üzemelő IFR repülések tegyenek eleget a 3.6 pont előírásainak Az ellenőrzött légtérben üzemelő utazó IFR repülést repülési szinten vagy ha utazó emelkedési repülési eljárást alkalmaznak, a következőkből kiválasztott két repülési szint vagy egy repülési szint felett hajtsák végre: a) a 3. Függelék táblázataiban meghatározott repülési szintek; b) a 3. Függelék alapján módosított repülési szintek a FL 410 felett végrehajtott repülés esetében. kivéve, ha a légiforgalmi irányítói engedélyben vagy az illetékes ATS hatóság által kiadott Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban meghatározottak szerint nem az útiránynak megfelelő repülési szintet alkalmazzák. 5.3 Az ellenőrzött légtéren kívüli IFR repülésekre alkalmazandó szabályok Utazómagasságok Az ellenőrzött légtéren kívül üzemelő szinttartó utazó IFR repülést az útirányának megfelelő, az alábbiakban előírt repülési szinten hajtsák végre: a) a 3. Függelék táblázataiban meghatározott repülési szintek, kivéve ha az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság a közepes tengerszint feletti 900 méter (3000 láb) magasságon vagy ez alatt végrehajtott repülésre mást ír elő; vagy b) a 3. Függelék alapján módosított repülési szintek a FL 410 felett végrehajtott repülés esetében. Megjegyzés: Ez az előírás a hangsebesség feletti repülés esetén nem zárja ki az utazó emelkedési repülési módszer alkalmazását Összeköttetések Az ellenőrzött légtérén kívül, de az illetékes légiforgalmi szolgálati hatóság által a c) vagy d) alpontok alapján kijelölt légterekbe tartó vagy útvonalak mentén repülést végrehajtó légijármű tartson 37

38 fenn folyamatos figyelést a megfelelő rádió frekvencián és szükség szerint létesítsen két-oldalú szóbeli rádióösszeköttetést repüléstájékoztató szolgálatot biztosító illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel. Megjegyzés: Lásd a pontot követő megjegyzéseket Helyzetjelentések Az ellenőrzött légtéren kívül üzemelő IFR repülés - amennyiben az illetékes ATS hatóság előírja -, hogy nyújtson be repülési tervet, tartson fenn folyamatos figyelést a megfelelő rádió frekvencián és szükség szerint létesítsen kétoldalú szóbeli rádióösszeköttetést repüléstájékoztató szolgálatot biztosító illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel, jelentse helyzetét az ellenőrzött repülésekre a pontban előírtak szerint. Megjegyzés: A kijelölt tanácsadói légtéren belül üzemelő, légiforgalmi tájékoztató szolgálat igénybevételét választó IFR repüléstől elvárják, hogy eleget tegyen a 3.6 pont előírásainak, kivéve hogy a repülési terv és ennek változásai nem engedély kötelesek, továbbá két-oldalú összeköttetést tart fenn a repüléstájékoztató szolgálatot biztosító egységgel. 1. Függelék Jelzések 1. Kényszerhelyzeti és sürgősségi jelzések 1. Megjegyzés: Az alábbi előírások egyike sem akadályozhatja meg, hogy egy kényszerhelyzetben levő légijármű bármely rendelkezésre álló eszközt felhasználjon arra, hogy felhívja magára a figyelmet, helyzetét jelezze és segítséget kérjen. 2. Megjegyzés: A kényszerhelyzeti és sürgősségi jelzésekre vonatkozó távközlési előírások részletes ismertetése a 10. Annex II. kötet 5. fejezetében találhatók. 3. Megjegyzés: A kutató és mentő eljárások látjeleinek részletes ismertetése a 12. Annex-ben található. 1.1 Kényszerhelyzeti jelzések A következő, együttesen vagy külön-külön használt jelzések azt jelentik, hogy a légijárművet súlyos, közvetlen veszély fenyegeti és azonnali segítségre van szüksége: a) rádiótávírón vagy bármely más jelző eszközzel leadott SOS betűcsoportból ( Morse kód )álló jelzés; b) rádiótávbeszélőn leadott szóbeli veszély jelzés " AYDAY" c) adathálózaton leadott veszély jelzés " MAYDAY" szó jelentéssel; d) vörös fényű, egyenként rövid időközönként kilőtt jelző-rakéta vagy lövedék; e) ejtőernyővel kidobott vörös színű erős jelző-fény. Megjegyzés: Az ITU rádiószabályzatának 41. cikkelye (lásd 3268, 3270 és 3271 pontok) tartalmazza a rádiótávíró és rádiótávbeszélő automatikus riasztó rendszereinek működtetéséhez szükséges 38

39 tájékoztatásokat A rádiótávíró üzemű riasztó jelzés egy perc alatt továbbított 12 vonásból álló jelzés-sorozat, amelyben az egyes vonások 4 másodpercig, a vonások közötti szünet pedig 1 másodpercig tart. A riasztó jelzés kézzel is leadható, azonban ajánlatos az önműködő berendezéssel történő továbbítás A rádiótávbeszélő üzemű riasztó jelzés két váltakozva leadott, alapvetően szinuszos hangfrekvenciás jelből áll. Az egyik jel frekvenciája 2200 Hz a másik jel frekvenciája pedig 1300 Hz. Az egyes hangfrekvenciás jelek időtartama 250 milliszekundum Ha a rádiótávbeszélő üzemű riasztó jelzést önműködő berendezés adja, a jelzést legalább 30 másodpercig, de legfeljebb egy percig folyamatosan sugározza; amennyiben a jelzést másként adják le, azt a lehető legfolyamatosabban, megközelítőleg egy perc időtartamon át adják. 1.2 Sürgősségi jelzések A következő, együttesen vagy külön-külön használt jelzések azt jelentik, hogy a légijármű olyan nehézségeket kíván jelezni, amelyek leszállásra kényszerítik, azonban azonnali segítségre nincs szüksége: a) a leszálló fények ismételt bekapcsolása és kikapcsolása; vagy b) a navigációs fények ismételt bekapcsolása és kikapcsolása olyan módon, hogy az a villogó navigációs fényektől megkülönböztethető legyen A következő, együttesen vagy külön-külön használt jelzések azt jelentik, hogy a légijárműnek nagyon sürgős közleménye van egy (látókörén belül levő) hajó, légijármű vagy egyéb jármű illetve a fedélzetén tartózkodó személy biztonságával kapcsolatosan: a) rádiótávírón vagy bármely más jelző eszközzel leadott XXX betűcsoportból álló jelzés; b) rádiótávbeszélőn leadott szóbeli sürgősségi jelzés " PAN PAN" c) adathálózaton leadott veszély jelzés " PAN PAN" szó jelentéssel. 2. Elfogás esetén alkalmazandó jelzések 2.1 Az elfogó légijármű által kezdeményezett jelzések és az elfogott légijármű válasz jelzései Sorozat Elfogó légijármű jelzései Jelentés Elfogott légijármű válaszai Jelentés 39

40 1 NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légijármű billegtetése és a navigációs (és forgószárnyas légijármű esetén a leszálló) fények rendszertelen villogtatása kissé az elfogott légijármű felett és előtt, általában attól balra (vagy jobbra, ha az elfogott légijármű forgószárnyas) majd a nyugtázás után lassú szintrepülésben végrehajtott forduló általában balra (vagy jobbra, ha az elfogott légijármű forgószárnyas) a kívánt irányra. 1. Megjegyzés: Az időjárási körülmények vagy a földfelszín szükségessé teheti, hogy az elfogó légijármű a fenti 1. sorozatban meghatározottakkal ellentétes helyzetet és ellentétes irányú fordulót vegyen fel. 2. Megjegyzés: Ha az elfogott légijármű nem képes az elfogó légijárművel együtt repülni, az elfogótól elvárják, hogy várakozási köröket repüljön és billegtetéssel jelezzen mindannyiszor, ahányszor az elfogott légijármű mellett elhalad. 2 NAPPAL vagy ÉJSZAKA Az elfogott légijármű útvonalának keresztezése nélkül végrehajtott 90 -os vagy ennél nagyobb mértékű emelkedő fordulóból álló hirtelen elrepülési művelet az elfogott légijárműtől. 3 NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légijármű futóművének kiengedése (ha ilyen típusú), a leszálló fényszórók folyamatos üzemeltetése és a használatos futópálya átrepülése, vagy ha az elfogott forgószárnyas légijármű, a helikopter leszállóhely átrepülése. A forgószárnyas légijármű esetében az elfogó helikopter végrehajtja a leszálláshoz történő megközelítést és függeszkedést végez a leszállóhely közelében. Önt elfogták. Kövessen. NAPPAL vagy Értettem. ÉJSZAKA Végrehajtom. A légijármű billegtetése, a navigációs fények rendszertelen villogtatása és követés Megjegyzés: Az elfogott légi-jármű hajtsa végre a 3. Fejezet 3.8.pontja szerinti kiegészítő tevékenységet. Tovább haladhat. NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légijármű billegtetése. Szálljon le ezen a repülőtéren. NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légijármű futóművének kiengedése (ha ilyen típusú), a leszálló fényszórók folyamatos üzemeltetése, az elfogó légijármű követése és amennyiben a használatos futópálya vagy helikopter leszállóhely átrepülése után a leszállást biztonságosnak ítélik meg, a leszállás végrehajtása. Értettem. Végrehajtom. Értettem. Végrehajtom. 40

41 2.2 Az elfogott légijármű által kezdeményezett jelzések és az elfogó légijármű válasz jelzései Sorozat Elfogott légijármű jelzései Jelentés Elfogott légijármű válaszai Jelentés 4 NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légijármű futóművének Az ön által kijelölt NAPPAL vagy repülőtér nem felel ÉJSZAKA Ha azt Értettem. Kövessen. behúzása (ha ilyen típusú) és a leszálló fények villogtatása a meg. kívánják, hogy az elfogott légijármű használatos futópálya 300 métert meghaladó (1000 láb) de 600 méternél (2000 láb) nem nagyobb földfelszín feletti magasságon vagy a helikopter leszállóhely 50 métert meghaladó (170 láb) de 100 méternél (3300 láb) nem nagyobb földfelszín feletti magasságon végrehajtott átrepülése közben, majd körözés a használatos futópálya vagy helikopter leszállóhely felett. Ha a leszálló fényszórót nem tudja villogtatni, villogtasson bármely kövesse az elfogó légijárművel egy másik repülőtérre, az elfogó légijármű húzza be futóművét (ha ilyen típusú) és alkalmazza a számára előírt 1. sorozatú jelzéseket. Amennyiben úgy határoznak, hogy elengedik az elfogott légijárművet, az elfogó légijármű alkalmazza a számára előírt 2. sorozatú jelzéseket. más rendelkezésre álló fényt. 5 NAPPAL vagy ÉJSZAKA Az összes rendelkezésre álló fény rendszeres be és kikapcsolása, azonban olyan módon, hogy azt a villogó fényektől meg lehessen különböztetni. 6 NAPPAL vagy ÉJSZAKA Valamennyi rendelkezésre álló fény rendszertelen villogtatása. Nem tudom végrehajtani. Veszélyben vagyok. NAPPAL vagy ÉJSZAKA Az elfogó légijármű alkalmazza a számára előírt 2. sorozatú jelzéseket. Értettem. Továbbhaladhat. Értettem. NAPPAL vagy Értettem. ÉJSZAKA Az elfogó légijármű alkalmazza a számára előírt 2. sorozatú jelzéseket. 3. Korlátozott, tiltott vagy veszélyes légtérben felhatalmazás nélkül repülő vagy oda belépni szándékozó légijármű figyelmeztetésére használt jelzések NAPPAL vagy ÉJSZAKA A fölről 10 másodperces időközönként kilőtt világító jelző lövedék sorozat, amely szétrobbanásakor vörös és zöld fényt mutat vagy csillagokat szór; ezzel az illetéktelen légijárműnek azt jelzi, hogy korlátozott, tiltott vagy veszélyes légtérben halad illetve ahhoz közeledik. A jelzéssel felhívják a légijármű figyelmét, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. 4. Jelzések a repülőtéri forgalomhoz 4.1 Fény és pirotechnikai jelzések Utasítások (lásd 4-1. ábra) Fényjelzések A repülőtér irányítástól 41

42 * az érintett légijármű felé irányítva (lásd az 1.1. ábrát) A levegőben levő légijármű részére A földön levő légijármű részére folyamatos zöld* leszállhat felszállhat folyamatos vörös* adjon utat más légijárműnek és folytassa a Állj! körözést szaggatott zöld* forduljon vissza a leszálláshoz ** gurulhat szaggatott vörös* a repülőtér nem biztonságos, ne szálljon le hagyja el a használatos leszállási területet szaggatott fehér* szálljon le ezen a repülőtéren és guruljon a térjen vissza a repülőtéri forgalmi előtérre ** kiindulási pontjára vörös rakéta jelzés minden eddigi utasítás érvénytelen, egyenlőre nem szálljon le Megjegyzés: ** A leszállási valamint gurulási engedélyeket időben megadják ábra Fény és pirotechnikai jelzések lásd pont Nyugtázás a légijármű részéről 1) Repülés közben: a) nappali órákban: szárnybillegtetéssel; Megjegyzés. Ez a jelzés nem várható a megközelítés alapfalán és a végső egyenesen. 42

43 b) éjszakai órákban: - a leszálló fények kétszeri felvillantása, vagy ha ez nincs felszerelve, a navigációs fények kétszeri bekapcsolása és kikapcsolása. 2) Földön: a) nappali órákban - a légijármű csűrő- vagy oldalkormányának mozgatásával; b) éjszakai órákban: - a leszálló fények kétszeri felvillantása, vagy ha ez nincs felszerelve, a navigációs fények kétszeri bekapcsolása és kikapcsolása. 4.2 Földi látjelek Megjegyzés. A földi látjelek részletes leírását lásd az Annex 14-ben Leszállási tilalom Amikor a jelmezőben sárga átlókkal ellátott vörös négyszöget helyeznek el vízszintesen (1.2. ábra), az azt jelzi, hogy a leszállás tilos és a tilalom tartós jellegű ábra A megközelítéskor és a leszálláskor különleges óvatosság szükséges. A jelmezőben vízszintesen elhelyezett, egy sárga átlóval ellátott vörös négyszög (1.3. ábra) azt jelenti, hogy a munkaterület rossz állapota, vagy bármely más ok miatt a megközelítés, vagy a leszállás során különleges óvatossággal kell eljárni Futópályák és gurulóutak használata 1.3. ábra A jelmezőben vízszintesen elhelyezett fehér színű súlyzó alakú jel (1.4. ábra) azt jelenti, hogy a légijárműveknek felszállásra, valamint leszállásra csak a futópályát, gurulásra pedig csak a gurulóutakat lehet használni ábra A jelmezőben vízszintesen elhelyezett, a pontban leírttal azonos, de a kör alakú részekben a tengelyre merőleges fekete sávokkal ellátott fehér súlyzó alakú jel (1.5. ábra) azt jelenti, hogy csak a felszállásokat és leszállásokat kell a futópályán végrehajtani, egyéb manőverek végrehajtására a futópályák és a gurulóutak használata nem kötelező. 43

44 4.2.4 Lezárt futópályák és gurulóutak 1.5. ábra A futópályákon és gurulóutakon, vagy azok részein vízszintesen elhelyezett, feltűnő sárga vagy fehér egyszerű kereszt alakú jelek (1.6. ábra) azt jelentik, hogy az adott terület nem alkalmas a légijárművek mozgására Leszállási vagy felszállási irányok 1.6. ábra Vízszintesen elhelyezett fehér, vagy narancs színű T alakú leszállójel (1.7. ábra) jelzi a légijárművek számára a leszállás és felszállás irányát, amelyet a T tengelyével párhuzamosan, a keresztszár felé kell végrehajtani. Megjegyzés. Éjszaka a T jelet teljesen, vagy körvonalaiban fehér fénnyel kell kivilágítani ábra A repülőtéri irányító tornyon, vagy annak közelében függőlegesen elhelyezett két számjegy (1.8. ábra) jelzi a munkaterületen lévő légijárműveknek a felszállási irányt a mágneses iránytű közelebbi fokához kerekített 10 fokos egységben kifejezve Jobb forgalmi kör 1.8. ábra A jelmezőben, vagy a használatos futópálya, illetve a leszállási sáv végénél vízszintesen elhelyezett feltűnő színű, jobbra mutató nyíl (1.9. ábra) azt jelzi, hogy leszállás előtt, valamint felszállás után, a fordulókat jobbra kell végezni ábra Légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája Függőlegesen elhelyezett táblán, sárga alapon, fekete C betű (1.10. ábra) a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját jelzi Vitorlázó repülés folyik ábra A jelmezőben vízszintesen elhelyezett fehér színű kettős kereszt (1.11. ábra) azt jelzi, hogy a repülőteret vitorlázók használják, és hogy vitorlázó repülés folyik. 44

45 5.1 A beállító jelzései a légijármű részére ábra 5. Beállító jelzések 1. Megjegyzés. A jelzéseket a légijárművekkel szembefordulva, valamint, hogy a repülőgép-vezető megfigyelését megkönnyítse, szükség szerint megvilágított kezű beállító által történő használatra állapították meg, aki. a) merevszárnyú légijárműveknél a bal szárnyvég előtt a repülőgép-vezető látókörében áll, és b) helikoptereknél olyan helyen, ahonnan a helikoptervezető a legjobban látja. 2. Megjegyzés. A vonatkozó jelzések értelme azonos, akár tárcsával, beállító kézilámpával, vagy rúd alakú lámpával adják le azokat. 3. Megjegyzés. A légijármű hajtóművei, a légijárművel szembe álló beállító helyzetéből jobbra-balra számozottak (azaz az 1. sz. hajtómű a légijármű bal oldalán lévő külső hajtómű). 4. Megjegyzés. A csillaggal megjelölt jelzések lebegő helikopterre vonatkoznak Mielőtt a beállító az alábbi jelzéseket használja, meg kell győződnie arról, hogy az a terület, amelyen belül a légijárművet irányítani fogja, mentes olyan tárgyaktól, melyeknek a pont rendelkezéseit betartva, a légijármű nekiütközne. Megjegyzés. Számos légijármű kialakítása olyan, hogy a szárnyvégek, hajtóművek és más külső részek ívei nem mindig láthatók a pilótafülkéből a légijármű földi manőverei során. 1. A továbbiakban a beállító jelzési szerint működjön A beállító irányítja a repülőgép-vezetőt, ha a repülőtéri forgalmi viszonyok ezt megkívánják. 2. Ez parkolóhely A karok függőlegesen a fej fölött, befelé fordított tenyérrel. 45

46 3. Guruljon a következő beállítóhoz A bal, vagy a jobb kar lefelé, a másik a törzs előtt keresztben és kinyújtva, a következő beállító irányba mutat. 4. Guruljon előre A karok egy kissé oldalt hátrafelé néző tenyérrel, felfelé és lefelé ismétlődő mozgást végezve vállmagasságból. 5. Forduljon a) saját helyzetétől balra: jobb kar lefelé, bal kar felfelé és lefelé ismétlődő mozgást végez. A kar mozgatási sebessége jelzi a forduló mértékét; b) saját helyzetétől jobbra: a bal kar lefelé, jobb kar felfelé és lefelé ismétlődő mozgást végez. A kar mozgási sebessége jelzi a forduló mértékét. 6. Álljon meg A karok ismételt keresztezése a fej felett (a karmozgatás sebessége jelezze a megállás sürgősségét, 46

47 azaz minél gyorsabb a mozgatás, annál sürgősebb a megállás). 7. Fékek a) Fékezzen be: A test előtt vízszintesen felemelt kéz és kar kinyújtott, majd ökölbe szorított ujjakkal. b) Fékezzen ki: A test előtt vízszintesen felemelt kar, kéz ökölbe szorítva, majd az ujjakat kinyújtva. 8. Féktustók a) Féktuskók behelyezve: A karok lefelé nyújtva, befelé néző tenyérrel, széttartott helyzetből befelé mozgatva; 9. Indítsa el a hajtóművet b) Féktuskók eltávolítva: A karok lefelé nyújtva, kifelé néző tenyérrel, kifelé mozgatva. A bal kéz a fej felett kinyújtott ujjakkal mutatja a beindítandó hajtómű számát, jobb kéz a fej magasságában köröző mozgást végez. 10. Állítsa le hajtóműveit Az egyik kar és kéz vállmagasságban vízszintesen, a kézfej a torok előtt lefelé fordítva, kézmozgatás 47

48 oldal irányban, behajlított karral. 11. Lassítson Leengedett karok, lefelé néző tenyérrel, majd többszöri felfelé és lefelé mozgatás. 12. Csökkentse a jelzett oldalon lévő hajtóművek fordulatszámát Leengedett karok, lefelé néző tenyérrel. Ezután a jobb, vagy a bal kéz felfelé és lefelé mozgatása jelzi a lassítandó bal, vagy jobb oldali hajtóművet. 13. Guruljon hátrafelé A karok oldalt leengedve, előre néző tenyérrel. Ismételt előre és felfelé mozgatás vállmagasságig. 14. Forduljon hátrálás közben a) A légijármű farokrészét jobbra: A bal kar lefelé mutat, a jobb kar kinyújtva a fej felett. A jobb kart ismételt mozgatása függőlegesből vízszintesen előre mutató helyzetbe. b) A légijármű farokrészét balra: A jobb kar lefelé mutat, a bal kar kinyújtva a fej felett. A bal kar ismételt mozgatása függőlegesből vízszintesbe, előre mutató helyzetbe. 15. Minden rendben Könyökben behajlított jobb kar felfelé emelve, felfelé mutató hüvelykujjal. *16. Lebegjen A karok oldalra, vízszintesen kinyújtva. *17. Emelkedjen fel 48

49 A karok oldalra, vízszintes kinyújtva, felfelé néző tenyérrel. A karok ismételt mozgatása felfelé. A karok mozgatási sebessége határozza meg az emelkedési sebesség mértékét. *18. Ereszkedjen le A karok oldalra, vízszintesen kinyújtva, lefelé néző tenyérrel. A karok ismételt mozgatása lefelé. A karok mozgatási sebessége határozza meg a leereszkedési sebesség mértékét. *19. Repüljön vízszintesen A megfelelő kar oldalra vízszintesen kinyújtva a repülés irányába. A másik kar ismételt mozgatása a test előtt, ugyanazon irányba. *20. Szálljon le 5.2 A légijármű vezetőjének jelzései a beállító részére Kinyújtott karok a test előtt lefelé, keresztbe téve. 1. Megjegyzés. A jelzéseket a pilótakabinban lévő repülőgép-vezető részére állapították meg, aki a jelzéseit a beállító felé jól láthatóan, kézzel, vagy a beállító megfigyelésének megkönnyítése érdekében megvilágított kézzel adja. 2. Megjegyzés. A légijármű hajtóművei a légijárművel szemben álló beállító helyzetétől jobbra-balra számozottak (azaz az 1. hajtómű a légijármű bal külső hajtóműve). 49

50 5.2.1 Fékek Megjegyzés. Az ököl összeszorítása, vagy az ujjak kinyújtása a befékezés vagy a kifékezés pillanatát jelöli. a) Befékezés: Az arc előtt vízszintesen felemelt kéz és kar, ujjak kinyújtva, majd ökölbe szorítva. b) Kifékezés: Az arc előtt vízszintesen felemelt kar, ökölbe szorított kéz, majd az ujjak kinyújtva Féktuskók a) Helyezze be a féktuskókat: Kinyújtott karok kifelé néző tenyérrel, a kezek az arc elé befelé mozognak. b) Távolítsa el a féktuskókat: Az arc előtt keresztbe lévő kezek kifelé néző tenyérrel, a karok kifelé mozognak Hajtómű(vek) indításra kész(ek) Az egyik kézen a megfelelő számú ujj felemelése jelzi az indítandó hajtómű számát. 2. FÜGGELÉK POLGÁRI LÉGIJÁRMŰVEK ELFOGÁSA (Lásd az Annex 3. Fejezet 3.8 pontját) 1. Betartandó elvi szemponrok az Államok számára 1.1 Abból a célból, hogy egységes szabályozásokat lehessen elérni, mely szükséges a polgári légijárművek biztonságos működése szempontjából, a Szerződő Államoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk az alábbi elvi szempontokra, amikor előírásokat és adminisztratív intézkedéseket dolgoznak ki: a) polgári légijárművek elfogását csak végső eszközként alkalmazzák; b) amennyiben elfogást hajtanak végre, az elfogást csak a légijármű azonosításra korlátozzák, hacsak nem szükséges a légijármű visszavezetése annak tervezett útvonalára, a légijárműnek az ország légteréből történő kivezetése, tiltott, korlátozott vagy veszélyes légterekből történő elvezetése, vagy nem szükséges a légijárművek kijelölt repülőtérre történő leszállíttatása. c) polgári légijármű elfogást gyakorlás céljából ne hajtsanak végre; d) ha rádióösszeköttetés létesíthető, az elfogott légijármű részére a navigációs segítségnyújtást és az ezzel kapcsolatos tájékoztatást rádió-távbeszélőn keresztül adják; e) abban az esetben, ha egy elfogott légijárműtől megkívánják, hogy leszálljon az átrepült területen, a leszállás céljára kijelölt repülőtér alkalmas legyen az érintett légijármű típus biztonságos leszállására. Megjegyzés. Az ICAO tagállamok közgyűlésének május 10-én tartott 25. (rendkívüli) ülésén egyöntetűen elfogadott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 3 (b) cikkelye értelmében a Szerződő Államok elfogadták, hogy minden államnak tartózkodnia kell a fegyverhasználattól repülést folytató polgári légijárművekkel szemben. 50

51 1.2 A Szerződő Államoknak közzé kell tenniük a polgári légijárművet elfogó légijármű szabvány működési eljárását. Az ilyen eljárást úgy kell kidolgozni, hogy az az elfogott légijármű részére ne jelentsen semmiféle veszélyt. Megjegyzés. Szabvány működési eljárásra vonatkozó különleges ajánlásokat az A melléklet 3. pontja tartalmaz. 1.3 A Szerződő Államoknak biztosítaniuk kell, hogy ahol másodlagos radar áll rendelkezésre, ott azt használják fel polgári légijárművek azonosításához azokon a területeken, ahol elfogás válhat szükségessé. 2. Az elfogott légijármű ténykedése 2.1 Egy másik légijármű által elfogott légijárműnek azonnal: a) követnie kell az elfogó légijármű utasításait, a látjeleket az 1 függelékben megadott előírások szerint értelmezve és viszonozva. b) ha lehetséges, értesítse az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet; c) kísérelje meg a rádióösszeköttetés felvételét az elfogó légijárművel, vagy az illetékes, elfogást irányító egységgel, általános hívással a 121,5 MHz kényszerhelyzeti frekvencián, megadva az elfogott légijármű azonosító jelét és a repülés természetét; és ha nem jött létre az összeköttetés és gyakorlatilag lehetséges, ismételje meg ezt a hívást a 243 MHz vészfrekvencián is; d) ha fel van szerelve SSR transzponderrel, állítsa be az A mód 7700 kódot, hacsak más utasítást nem kapott az illetékes légiforgalmi szolgálati egységtől. 2.2 Ha bármely rádión kapott utasítás ellentétes az elfogó légijármű által látjelek útján adott utasítással, az elfogott légijármű kérjen azonnali tisztázást, mialatt továbbra is követi az elfogó légijármű látjelekkel adott utasításait. 2.3 Ha bármely rádión vett utasítás ellentétes az elfogó légijármű által rádión adott utasítással, az elfogott légijármű kérjen azonnali tisztázást, mialatt továbbra is követi az elfogó légijármű rádión adott utasításait. 3. Ráióösszeköttetés az elfogás során Ha létrejön a rádiókapcsolat, de nincs lehetőség közös nyelven a kommunikációra, a 2.1 Táblázatban lévő kifejzeéseket és kiejtések haszbálatával és minden egyes kifejezést kétszer ismételve kíséreljék meg az utasítások, 2.1 táblázat. Az ELFOGÓ légijármű kifejezései Kifejezés Kiejtés Jelentés CALL SIGN KOL SZAIN Mi a hívójele? FOLLOW FOL-LO Kövessen DESCEND DI-SZEND Süllyedjen leszálláshoz YOU LAND JU LEEND Szálljon le ezen a repülőtéren PROCEED PRO-SZID Tovább haladhat Az ELFOGOTT légijármű kifejezései Kifejezés Kiejtés Jelentés 51

52 CALL SIGN KOL SZAIN Hívójelem WILCO VILL-KO Megértettem, végrehajtom CAN NOT KANN NOT Nem tudom teljesíteni REPEAT RI-PIIT Ismételje meg utasítását AM LOST EM LOSZT Eltévedtem MAYDAY MÉJDÉJ Vészhelyzetben vagyok HIJACK HÁJDZSEK Eltérítettek LAND ( ) LEEND ( ) Kérek leszállást ( helyen) DESCEND DI-SZEND Süllyedést kérek 1. Megjegyzés. A második oszlopban a hangsúlyozandó szótag alá van húzva. 2. Megjegyzés. A megadandó hívójel az legyen, melyet a légiforgalmi szolgálati egységekkel tartott rádió-távbeszélő összeköttetés során használnak, és amely megfelel a légijármű repülési tervében szereplő azonosító jelnek. 3. Megjegyzés. A HIJACK kifejezés használatát a körülmények nem mindig teszik lehetővé, illetve kívánatossá. 3. FÜGGELÉK UTAZÁSI SZINTEK TÁBLÁZATAI A jelen Annex által megkívánt esetekben betartandó utazási magasságok a következők: a) azokban a légterekben, amelyekben körzeti repülési egyezmény alapján, és az egyezményben meghatározott körülményekkel összhangban 300 méter (1000 láb) függőleges elkülönítési minimum (VSM) alkalmazandó FL 290 és FL 410* (mindkettő szélső érték beleértendő) között, az utazómagasságok a következők: ÚTIRÁNY** *** FL IFR repülések magasság VFR repülések magasság méter láb méter láb

53 stb. stb. stb. ÚTIRÁNY** *** FL IFR repülések magasság VFR repülések magasság méter láb méter láb

54 stb. stb. stb. * Kivéve, amikor körzeti repülési egyezmény alapján, meghatározott feltételek esetén, a FL 410 felett a légtér kijelölt részeiben működő légijárművek számára a 300 méteres (1000 láb) névleges függőleges elkülönítési minimumra alapozott módosított utazómagasság táblázatot írtak elő használatra. ** Mágneses útirányszög, vagy a sarki területeknél a 70 -os szélességi körnél magasabban, illetve hasonló területek esetén az illetékes ATS hatóságok előírása szerint, hálózati útirány, amelyet a Greenwich-i Meridiánnal párhuzamos vonalaknak egy sztereografikus poláris térképre kivetített hálózata határoz meg, ahol az északi irány a hálózati észak. *** Kivéve, ahol körzeti repülési egyezmény alapján a meghatározó jellegű forgalom irányai miatt és között írják elő, és megfelelő átmeneti eljárásokat határoznak meg ezzel összefüggésben. Megjegyzés. A függőleges elkülönítésre vonatkozó útmutató anyag a Kézikönyv a FL 290 és FL 410 (mindkét szélső érték beleértendő) közötti 300 méteres (1000 láb) függőleges elkülönítési minimum teljesítéséhez (Doc 9574) című dokumentumban található. b) egyéb légterekben: ÚTIRÁNY** *** FL IFR repülések magasság VFR repülések magasság méter láb méter láb stb. stb. stb. stb. stb. stb. 54

55 ÚTIRÁNY** ** FL IFR repülések magasság VFR repülések magasság méter láb méter láb stb. stb. stb. stb. stb. stb. * Mágneses útirányszög, vagy a sarki területeknél a 70 -os szélességi körnél magasabban, illetve hasonló területek esetén az illetékes ATS hatóságok előírása szerint, hálózati útirány, amelyet a Greenwich-i Meridiánnal párhuzamos vonalaknak egy sztereografikus poláris térképre kivetített hálózata határoz meg, ahol az északi irány a hálózati észak. ** Kivéve, ahol körzeti repülési egyezmény alapján a meghatározó jellegű forgalom irányai miatt és között írják elő, és megfelelő átmeneti eljárásokat határoznak meg ezzel összefüggésben. Megjegyzés. A függőleges elkülönítésre vonatkozó útmutató anyag a Kézikönyv a FL 290 és FL 410 (mindkét szélső érték beleértendő) közötti 300 méteres (1000 láb) függőleges elkülönítési minimum teljesítéséhez (Doc 9574) című dokumentumban található. 4. FÜGGELÉK SZEMÉLYZET NÉLKÜLI SZABAD BALLONOK (Megjegyzés. Lásd a jelen Annex 3. Fejezet, pontját.) 1. Személyzet nélküli szabad ballonok osztályba sorolása A személyzet nélküli szabad ballonokat a következőképpen kell osztályozni: 55

56 a) könnyű: az a személyzet nélküli szabad ballon, amely egy vagy több darabból álló terhet szállít, amelynek tömege 4 kg-nál kevesebb, kivéve, ha a ballon az alábbi c) 2), 3) vagy 4) pontoknak megfelelően nehéznek minősül; vagy b) közepes: azt a személyzet nélküli szabad ballon, amely egy vagy több darabból álló terhet szállít, amelynek össztömege 4 kg vagy több, de 6 kg-nál kevesebb, kivéve, ha a ballon az alábbi c) 2), 3) vagy 4) pontoknak megfelelően nehéznek minősül; vagy c) nehéz: az a személyzet nélküli szabad ballon, amely olyan terhet szállít, amelynek: 1) össztömege 6 kg vagy több; vagy 2) egy darab 3 kg-os vagy nehezebb terhet szállít; vagy 3) egy darab 2 kg-os vagy nehezebb csomagot szállít, amelynek területi sűrűsége nagyobb, mint 13 g/cm 2 ; vagy 4) a teher felfüggesztésre olyan kötelet vagy egyéb eszközt használnak, amelynél 230 N, vagy ennél nagyobb becsapódási erőre van szükség ahhoz, hogy a terhelés leváljon a ballonról. 1. Megjegyzés. A c) 3) pontban említett területi sűrűséget úgy kell kiszámítani, hogy a teher grammban kifejezett össztömegét el kell osztani a teher legkisebb felületének négyzetcentiméterben kifejezett nagyságával. 2. Megjegyzés. Lásd a 4.1 ábrát. 2. Általános üzemeltetési szabályok 2.1 A személyzet nélküli szabad ballon nem üzemeltethető azon állam engedélye nélkül, ahol a felbocsátást végrehajtják. 2.2 A kizárólag meteorológiai célokra használt és az illetékes hatóságok által előírtaknak megfelelően üzemeltetett könnyű ballon kivételével, a személyzet nélküli szabad ballon t más állam területére átrepültetni az érintett állam megfelelő engedélye nélkül tilos. 2.3 Amennyiben a repülés tervezésekor okkal feltételezhető, hogy a ballon egy másik állam légterébe sodródhat, a 2.2 pontban megjelölt engedélyt még a felbocsátás megkezdése előtt be kell szerezni. Ilyen engedély beszerezhető ballon repülési sorozatokra, vagy egy adott típusú ismétlődő repülésre, pl. légkörkutató ballon repülésére. 2.4 A személyzet nélküli szabad ballont a lajstromozó állam, valamint a várhatóan átrepült államok előírásaiban meghatározott feltételeknek megfelelően kell üzemeltetni. 2.5 A személyzet nélküli szabad ballont tilos úgy üzemeltetni, hogy a ballon vagy bármely része köztük a teher földnek ütközése a műveletben részt nem vevő személyeket vagy vagyontárgyakat veszélyeztessen. 2.6 Nehéz besorolású személyzet nélküli szabad ballont tilos nyílt tenger felett üzemeltetni a megfelelő ATS hatósággal való előzetes koordináció nélkül. 56

57 3. Üzemeltetési korlátozások és a felszereléssel kapcsolatos követelmények 3.1 A személyzet nélküli nehéz besorolású szabad ballon nem üzemeltethető méter (60000 láb) nyomásmagasságon, vagy ez alatt az illetékes ATS hatóság engedélye nélkül, ha: a) a felhőzet vagy a sötétítő, homályosító jelenség kiterjedése meghaladja a négy oktát; vagy b) a vízszintes látástávolság 8 km-nél kevesebb. 3.2 A nehéz vagy a közepes besorolású, személyzet nélküli szabad ballont tilos úgy felbocsátani, hogy az a városok, települések sűrűn lakott területei és a műveletben részt nem vevő, szabadban tartózkodó embercsoportok felett 300 méternél (1000 láb) alacsonyabban repüljön. 3.3 Nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballont nem szabad üzemeltetni, kivéve, ha a) a ballon legalább két darab, egymástól függetlenül működő, automatikus vagy távirányítású teherleválasztó berendezéssel vagy rendszerrel van felszerelve. Megjegyzés. Ezen berendezések használata a túlnyomásos ballonoknál nem szükséges, mivel azok a teher elengedése után gyorsan felemelkednek és a ballon burkolata így, a kilyukasztásra szolgáló berendezés vagy rendszer nélkül is széthasad. A túlnyomásos ballon itt olyan nem táguló burkolatú ballont jelent, amely ellenáll a belső túlnyomásnak. A ballont úgy töltik fel, hogy az éjszakai kisebb nyomású gáz teljesen kitöltse a ballon belsejét. Az ilyen túlnyomásos ballon gyakorlatilag egészen addig állandó szinten marad, amíg túl sok gáz nem távozik el belőle. c) a ballon burkolata olyan radarjel visszaverő berendezéssel vagy radarjel visszaverő anyaggal van felszerelve, amely a 200 MHz és 2700 MHz frekvencia tartományok között működő földi radar berendezéseknek visszavert jelet ad és/vagy a ballon olyan egyéb berendezéssel van felszerelve, amely a földi radar berendezés hatótávolságán túl a radar kezelőjének folyamatos célkövetésre ad lehetőséget. 3.4 A nehéz besorolású személyzet nélküli szabad ballont tilos olyanterületen üzemeltetni, ahol földi telepítésű, másodlagos radar berendezést használnak, kiéve, ha a ballon olyan transzponderrel van felszerelve, amely képes kijelölt másodlagos radar kód és repülési magasság folyamatos sugárzására, vagy amelyet a megfigyelő állomásról, szükség szerint be lehet kapcsolni. 3.5 Azt a nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballont, amely olyan függő antennával van felszerelve, amelynek bármely pontján történő letörléséhez 230 Newtonnál nagyobb erőre van szükség, csak abban az esetben üzemeltethetnek, ha az antennán legalább 15 méterenként színes jelzőzászló vagy jelzőcsík található. 3.6 A nehéz besorolású személyzet nélküli szabad ballon nem üzemeltethető méter (60000 láb) nyomásmagasság alatt napnyugta és napkelte között, kivéve, ha a ballont, annak tartozékait és a terhet, függetlenül attól, hogy ezek a repülés során a ballonról leválnak-e vagy sem, jelzőfénnyel látják el. 3.7 A nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon, amely 15 méternél hosszabb felfüggeszthető szerkezettel (a nagyon feltűnő, színes, nyitott ejtőernyő kivételével) van ellátva, nem üzemeltethető napkelte és napnyugta között méter (60000 láb) nyomásmagasság alatt, kivéve, ha a függő szerkezetet nagyon feltűnő színes csíkokkal befestik, vagy azt színes jelzőzászlókkal látják el. 4. A repülés szüneteltetése 4.1 A nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon üzemeltetője köteles működésben hozni a fenti 3.3 a) és b) pontban előírt, továbbrepülést megakadályozó berendezést, ha: 57

58 a) ismeretessé válik, hogy az időjárási feltételek az üzemeltetésre előírt minimumoknál rosszabbak; b) meghibásodás, vagy bármely egyéb ok miatt a további üzemeltetés veszélyes lehet a légiforgalomra vagy a földön lévő személyekre vagy vagyontárgyakra; vagy c) mielőtt a ballon engedély nélkül berepül egy másik állam légterébe. 5.1 Repülés előtti tájékoztatás 5. A repülésre vonatkozó tájékoztatás A közepes és a nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon tervezett repüléséről a repülés megkezdése előtt legalább hét nappal előzetes tájékoztatást kell küldeni az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek A tervezett repüléssel kapcsolatos tájékoztatásnak az illetékes légiforgalmi szolgálati egység kívánságának megfelelően az alábbi adatokat, vagy ezek bármelyikét kell tartalmaznia. a) a ballonrepülés azonosító jele vagy kód neve; b) a ballon osztálybasorolása és leírása); c) SSR kód vagy NDB frekvencia (amelyik alkalmazható); d) az üzemeltető neve és telefonszáma; e) a felbocsátás helye; f) a felbocsátás tervezett ideje (vagy több felbocsátás esetén a felbocsátások kezdete és befejezése); g) több ballon felbocsátása esetén a ballonok száma, valamint a felbocsátások közötti időtartam; h) a felemelkedés várható iránya; i) utazómagasság (nyomásmagasság); j) az a várható időtartam, amely a méter (60000 láb) nyomásmagasság keresztezéséig, vagy ha az utazómagasság méter (60000 láb) vagy kevesebb, az utazómagasság eléréséig eltelik, valamint a keresztezés vagy az utazómagasság elérés számított helye; Megjegyzés. Ha az üzemeltetés folyamatosan történő ballon felbocsátásokból áll, a feltüntetendő idők azon várható időpontok, amikor az első és az utolsó ballon eléri a megfelelő repülési szintet (például UTC). k) a repülés befejezésének várható ideje (nap/óra/perc), valamint a tervezett földetérési (megtalálási) terület. Azon ballonok esetében, melyek repülése hosszú ideig tart és ezért a repülés befejezésének idejét, valamint a tervezett földetérési/megtalálási területet pontosan nem lehet előre megállapítani, a hosszú időtartam (long duration) kifejezést kell használni. Megjegyzés. Amennyiben egynél több földetérési/megtalálási területet állapítanak meg, minden egyes helyszínt, a megfelelő várható földetérési idővel együtt fel kell tüntetni. Amennyiben sorozatos földetérés várható, a feltüntetendő idők azon várható időpontok legyenek, amikor a sorozat első és utolsó ballonja földet ér (például UTC). 58

59 5.1.3 Az pont előírásaiban megadott, felbocsátás előtti tájékoztatások bármely változását legalább 6 órával, kritikus időpontú naprendszeri vagy kozmikus zavarok vizsgálata esetén legalább 30 perccel a tervezett felbocsátás előtt be kell jelenteni az érintett légiforgalmi szolgálati egységnek. 5.2 A felbocsátásról szóló tájékoztatás A közepes vagy nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon felbocsátása után az üzemeltetőnek azonnal értesítenie kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet a következőkről: a) a ballonrepülés azonosító jele; b) a felbocsátás helye; c) a felbocsátás tényleges ideje; d) a méter (60000 láb) nyomásmagasság keresztezésének, vagy ha az utazómagasság méter (60000 láb) vagy kevesebb, az utazómagasság elérésének várható ideje és helye; és e) a g) és h) pontban előírtak szerint az előzetes tájékoztatásban közöltektől való bármely eltérés. 5.3 Tájékoztatás a repülési feladat törléséről Az üzemeltetőnek azonnal értesítenie kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet, amint ismertté válik az 5.1 pontban előírtak alapján előzetesen bejelentett közepes vagy nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon repülését törlik. 6. A repülési útvonal követése és helyzetjelentés 6.1 A méter (60000 láb) nyomásmagasságon, vagy ez alatt működő nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon üzemeltetőjének figyelemmel kell kísérnie a ballon repülési útját és a légiforgalmi szolgálatok kívánságának megfelelően, jelentenie kell a ballon helyzetét. Amennyiben a légiforgalmi szolgálatok gyakoribb helyzetjelentést nem kérnek, az üzemeltetőnek minden két órában jelentenie kell a ballon helyzetét. 6.2 A méter (60000 láb) nyomásmagasság felett működő nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon üzemeltetőjének figyelemmel kell kísérnie a ballon repülési útját és a légiforgalmi szolgálatok kívánságának megfelelően jelentenie kell a ballon helyzetét. Amennyiben a légiforgalmi szolgálatok gyakoribb helyzetjelentéseket nem kérnek, az üzemeltetőnek 24 óránként kell jelenteni a ballon helyzetét. 6.3 Amennyiben a ballon helyzetét a 6.1 és a 6.2 pontokban előírtak szerint nem lehet megállapítani, az üzemeltetőnek erről azonnal értesítenie kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet. Ennek az értesítésnek tartalmaznia kell a ballon utolsó megállapított helyzetét. Amikor a ballonrepülési útvonalának követését ismét végre tudják hajtani, az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet azonnal értesíteni kell. 6.4 A nehéz besorolású, személyzet nélküli szabad ballon tervezett süllyedésének megkezdése előtt egy órával az üzemeltetőnek értesíteni kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet a ballonnal kapcsolatos következő adatokról. a) jelenlegei földrajzi helyzet; b) jelenlegi repülési magasság (nyomásmagasság); c) amennyiben lehetséges, a méter (60000 láb) nyomásmagasság keresztezésének időpontja (előre jelzett); 59

60 d) a földetérés várható ideje és helye. 6.5 A nehéz vagy közepes besorolású, személyzet nélküli irányítatlan ballon üzemeltetőjének értesítenie kell az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet a repülési feladat befejezéséről. 4.1 ábra. Személyzet nélküli szabad ballonok osztályozása 60