ANNEX 6/I. A légijármű üzemeltetése: Nemzetközi kereskedelmi légiszállítás Repülőgépek

Átírás

1 ANNEX 6/I. A légijármű üzemeltetése: Nemzetközi kereskedelmi légiszállítás Repülőgépek I. kötet 8. kiadás július 30. módosítással A jelen kiadvány magába foglalja a 6. Annex I. részének 2001 március 10-e előtt elfogadott összes módosításait és 2001 november 1-től hatálytalanítja 6. Annex I. kötetének összes korábbi kiadásait. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alkalmazhatóságával kapcsolatosan lásd az Előszót. Módosítások A módosítások kiadásáról az ICAO Journal és az egyéb ICAO kiadványok valamint Audio-vizuális kiképzési segédanyagok havi katalógusa rendszeres tájékoztatást biztosítanak. Kísérjék figyelemmel a fenti kiadványokat és a módosításokat az alábbi rovatokba vezessék be: Módosítás száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja július november módosítás 2002 július november 28 (A Tanács 2002 március 15-én fogadta el) 28. módosítás 2003 július november 27. (A Tanács 2003 március 13-án fogadta el) 29. módosítás (A Tanács 2005 március 2005 július november 24 9-én fogadta el) 30. módosítás (A Tanács 2006 március 2006 július november én fogadta el) A következő oldalak cseréje: (iii) (v), (vi), (viii), (xxi), (1-2)-(1-5), (3-1)-(3-2), (4-1)-(4-9), (6-1)-(6-11), (8-1)-(8-4), (9-1)-(9-4), 10-1, APP 2-1, (APP 5-1)-(APP 5-2), (ATT F1)-(ATT F-5) bevezette Kiegészítés száma kiadás időpontja alkalmazhatóság időpontja bevezette

2 A 6. Annex I. részében alkalmazott rövidítések és jelzések AC ACAS ADREP ADS AFCS AGA AIG AOC AOC APU ASDA ASE ASIA/PACIFIC ATC ATM ATS CAS CAT I CAT II CAT IIIA CAT IIIB CAT IIIC Cm CDL CFIT CPDLC CVR DA DA/H DC D-FIS DH DME DSTRK ECAM Rövidítések és jelzés váltóáram Összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer Légijármű baleset vagy esemény jelentés Automatikus légtérfelderítés Automatikus repülésvezérlő rendszer Repülőterek, légútvonalak és földi berendezések Légijármű baleset kivizsgálás és megelőzés Repülésvégrehajtás irányítása Légijármű járatói engedély Segédhajtómű Rendelkezésre álló gyorsításból történő megállási távolság Magasságmérő rendszer hiba Ázsia és Csendes Óceáni területek Légiforgalmi irányító szolgálat Légiforgalom szervezés Légiforgalmi szolgálatok Műszer szerint szabályozott helyesbített sebesség I. kategória II. kategória IIIA. kategória IIIB. kategória IIIC. kategória centiméter Repülésvezérlő szerkezetek alaphelyzettől történő eltéréseinek jegyzéke Földnek ütközés vezetett repülés során (szabályszerűen üzemelő légijárművel) Légiforgalmi irányító és repülőgépvezető közötti adatátviteli összeköttetés Pilótakabin hangrögzítő berendezés Tengerszint feletti elhatározási magasság Elhatározási magasság Berendezés vezérlés Adatátvitelt alkalmazó repüléstájékoztatás Talajszint feletti elhatározási magasság Távolságmérő berendezés Kívánatos repülési irány Központi elektronikus légijármű képernyő

3 EFIS EGT EICAS ELT ELT(AD) ELT(AF) ELT(AP) EPR ETOPS EUROCAE FDAU FDR FL FM ft ft/min g GCAS GNSS GPWS hpa IFR ILS IMC INS ISA kg kg/m 2 km km/h kt/s Lb LDA M MDA MDA/H MDH MEL Elektronikus repülésvezérlő műszer rendszer Kilépő gázhőmérséklet Hajtómű kijelző és hajózószemélyzet riasztó rendszer Vészhelyzeti helyjeladó berendezés Automatikusan kibocsátható vészhelyzeti helyjeladó berendezés Automatikus állandó vészhelyzeti helyjeladó berendezés Automatikus hordozható vészhelyzeti helyjeladó berendezés Hajtómű nyomásviszony Gázsugár hajtóműves repülőgép megnövelt hatótávolságú üzemeltetése Európai Polgári Légiközlekedési Elektronikai Szervezet Repülési adatgyűjtő egység Légijármű repülési adatrögzítő Repülési szint Frekvencia moduláció láb láb/perc Általános gyorsulás Földnek ütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer Műholdas navigációs világ rendszer Földközelség jelző és riasztó rendszer Hektopascal Műszerrepülési szabályok Műszeres leszállító rendszer Műszeres időjárási körülmények Inerciális navigációs rendszer Nemzetközi műlégkör kilogramm kilogramm/négyzetméter kilométer kilométer/óra csomó/másodperc font (súlymérték) Rendelkezésre álló leszállási távolság méter Legalacsonyabb tengerszint feletti süllyedési magasság Legalacsonyabb süllyedési magasság tengerszint/földfelszín felett Legalacsonyabb földfelszín feletti süllyedési magasság Minimális berendezések jegyzéke

4 MHz MLS MMEL MNPS MOPS m/s m/s 2 N N1 N2 N3 NAV NM OCA OCA/H OCH PANS RNP RVR RVSM SICASP SOP SST STOL TAS TAWS TCAS TLA TLS TODA TORA TVE UTC VFR V D VMC V MC Megahertz Mikrohullámú leszállító rendszer Gyártó minimális felszerelési jegyzéke Minimális navigációs teljesítmény előírás Minimális üzemi teljesítmény előírás méter/másodperc méter/másodperc négyzet Newton (erő) Nagynyomású gázturbina forgási sebesség Ventilátor forgási sebesség Kompresszor forgási sebesség Navigáció Tengeri mérföld Akadálymentes tengerszint feletti magasság Akadálymentes tengerszint/földfelszín feletti magasság Akadálymentes földfelszín feletti magasság Légiforgalmi szolgálatok eljárásai Előírt navigációs teljesítmény Futópályamenti látástávolság érték Csökkentett függőleges elkülönítési minimum Másodlagos légtérfelderítő radar fejlesztési és összeütközés elkerülési rendszereket kidolgozó munkacsoport Szabványos üzemeltetési eljárások Hangsebesség feletti szállítás Rövid fel és leszállás Tényleges repülési sebesség Földfelszín közelség figyelmeztető rendszer Forgalmi riasztást és összeütközés elkerülést biztosító rendszer Tolóerő szabályzó kar állásszöge Megcélzott biztonsági szint Rendelkezésre álló felszállási távolság Rendelkezésre álló felszállási nekifutási távolság Összegzett függőleges hiba Egyeztetett világidő Látvarepülési szabályok Tervezési süllyedési sebesség Látás utáni időjárási körülmények Legalacsonyabb sebesség, amelyen a légijármű üzemképtelen fő hajtómű mellett még kormányozható

5 VOR V SO V S1 VTOL WXR Szimbólumok Ultrarövidhullámú körsugárzó adóberendezés Átesési sebesség, azaz a legalacsonyabb állandó sebesség a repülésvezérlő szerkezetek leszálláshoz történő beállítása mellett Átesési sebesség, azaz a legalacsonyabb állandó sebesség a repülésvezérlő szerkezetek meghatározott beállítása mellett Függőleges fel és leszállás Időjárás C Celsius fok % Százalék

6 A jelen Annex előírásaival kapcsolatos kiadványok Egyezmény a Nemzetközi Polgári Légiközlekedésről (Doc 7300) Európai Polgári Légiközlekedési Elektronikai Szervezet (EUROCAE) ED55A és ED56A jelzésű kiadványai Nemzetközi előírások a nyílt tengeren történő összeütközés megelőzésére A Nemzetközi Légiszállítás Szabályzásának Előírásai és Útmutatói (Doc 9587) Jegyzőkönyv a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény (83. b cikkely) módosításáról (Doc 9318) A Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény jelen kiadványban felhasznált Annex-ei 1. Annex Személyi jogosítás 2. Annex Repülési szabályok 3. Annex A nemzetközi légiközlekedés meteorológiai szolgálata 4. Annex Léginavigációs térképek 5. Annex A légi és földi üzemeltetésnél alkalmazott mértékegységek 6. Annex Légijárművek üzemeltetése II. rész Általános célú nemzetközi légiközlekedés Repülőgépek III. rész Nemzetközi üzemeltetés Forgószárnyas légijárművek 7. Annex Légijármű nemzetisége és lajstromozása 8. Annex Légijármű légialkalmassága 9. Annex Egyszerűsítések 10. Annex Légiforgalmi távközlés III. kötet I. rész Digitális adatátviteli rendszerek II. rész Rádiótávbeszélő rendszerek Légiforgalmi távközlés IV. kötet 11. Annex Légiforgalmi szolgálatok 12. Annex Kutatás és mentés 13. Annex Légijármű baleset kivizsgálás 14. Annex Repülőterek I. kötet Repülőtér tervezés és üzemeltetés 15. Annex Légiforgalmi tájékoztató szolgálat 16. Annex Környezetvédelem I. kötet Légijármű zaj 18. Annex Veszélyes árúk légi szállítása A Légiforgalmi Szolgálatok Eljárásai ATM Légiforgalmi Áramlásszervezés (Doc 4444) PANS-OPS Légijármű Üzemeltetés (Doc 8168) I. kötet Repülési eljárások II. kötet A látvarepülési (VFR) és műszerrepülési (IFR) szabályok kidolgozása

7 PANS-ATM Légiforgalom Szabályzása és Légiforgalmi Irányító Szolgálatok Szabályai (DOC 4444) Körzeti Kiegészítő Eljárások (Doc 7030) Kézikönyvek ADREP Légijármű Baleset és Repesemény Jelentése (Doc 9156) Folyamatos Légialkalmassági Kézikönyv (Doc 9642) Légijármű baleset megelőzési kézikönyv (Doc 9422) Repülőtér Szolgálati Kézikönyv (Doc 9137) 1. rész Tűzoltó és mentő szolgálatok 8. rész Repülőtér üzemeltető szolgálatok Légijármű Légialkalmassági Kézikönyv (Doc 9760) Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv (Doc 9683) A Földi Jégtelenítés Végrehajtási Kézikönyve (Doc 9640) Időjárástól Független Légijármű Üzemeltetés Kézikönyve (Doc 9365) A Repülési Szimulátorok Minősítési Kézikönyve (Doc 9625) Üzemeltetés Felügyeleti, Jogosítási és Folyamatos Ellenőrzési Eljárások Kézikönyve (Doc 8335) A 300 Méter (1000 Láb) Csökkentett Függőleges Elkülönítési Minimum FL290 és FL410 Közötti Bevezetésének Kézikönyve (Doc 9574) Az Előírt Navigációs Teljesítmény (RNP) Kézikönyve (Doc 9613) Üzemeltetési Kézikönyv Elkészítése (Doc 9376) Körlevelek 126. szám Útmutató a hangsebesség feletti szállító légijármű üzemeltetéséhez 126. szám Útmutató a hangsebesség feletti szállító légijármű üzemeltetéséhez Előszó Történeti háttér A nemzetközi kereskedelmi légiszállításban üzemeltetett légijárművekre vonatkozó nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat a Tanács először a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény (1944. Chicago) 37. cikkelyének rendelkezései alapján 1948 december 10-én fogadta el és foglalta a 6. számú Annex-be. Az előírások 1949 július 15-én léptek hatályba. A nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások az Üzemeltetési Bizottság 1946 áprilisi első és 1947 februári második ülése javaslatai alapján kerültek kidolgozásra. Az Annex módosításait, amelyek új nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat valamint a

8 meglevő előírások módosításait tartalmazták, az Üzemeltetési Bizottság 1949 február-márciusi harmadik és 1951 március-áprilisi negyedik, ülésének javaslatai alapján dolgozták ki, a Tanács az alábbiak szerint fogadta el és vezette be; 1950 december 5 ( módosítás, hatályos 1951 június 1); 1951 december 4 ( módosítás, hatályos 1952 május 1); 1952 november 28 ( módosítás, hatályos 1953 április 1); 1952 december 2 (134. módosítás, hatályos 1953 május 1); 1953 október 20 (135. módosítás, hatályos 1954 március 1); 1956 február 23 (136. módosítás, hatályos 1956 július 1); 1956 május 8 (137. módosítás, hatályos 1956 szeptember 1) és 1956 május 15 (138. módosítás, hatályos 1956 szeptember 15). A harmadik Léginavigációs Konferencia (1956 szeptember-október, Montreal) többek között felülvizsgálta az Annex teljes 5. fejezetét. A módosítási javaslatokat megküldték az összes szerződő államnak és ezt követően a Léginavigációs Bizottság felülvizsgálta a beérkezett válaszokat és javaslatokat. Az ajánlások eredményeképpen a Tanács 1957 június 13-án 139. módosításként elfogadta az 5. fejezet teljes új szövegét és az 1957 október 1-én hatályba lépett. A Tanács továbbá 1957 június 13-án elfogadta a 140. módosítást, amely 6. fejezetben a légijármű törzsének átvágható részei jelölésével valamint a navigációs fényekkel, a 8. fejezetben a légijármű légialkalmassági bizonyítványának kiadásáért felelős személyek képesítésével, a 9. fejezetben a repülőgépvezető útvonal és repülőtéri minősítésével és a 10. fejezetben a repülés üzemi tisztek szakszolgálati követelményeivel foglalkozott. A módosítás 1957 október 1-én lépett hatályba. Az ötödik kiadás után a Tanács 1958 május 12-én elfogadta a 141. módosítást, amely 1958 december 1-én lépett hatályba. A Tanács 1959 december 8-án elfogadta a 142. módosítást, amely a 6. fejezetben a hordozható vészrádió adókészülék rendszeresítésével foglalkozott, ez 1960 május 1-én lépett hatályba és 1960 augusztus 1-től alkalmazható december 2-án a Tanács elfogadta a 143. módosítást, amely a 4. fejezetben az üzemeltetési tájékoztatásokkal, köztük a légiforgalmi irányító szolgálatnak benyújtott repülési tervek változásával foglalkozott, ez 1961 április 1-én lépett hatályba és 1961 július 1-től alkalmazható március 24-én a Tanács elfogadta a 144. módosítást, amely a hajózószemélyzet repülési szolgálati idejének korlátozásával és pihenőidejének biztosításával foglalkozott és az Annex mellékletében útmutatót készített a szolgálati és pihenő időre vonatkozóan; ez 1961 augusztus 1-én lépett hatályba és 1961 október 1-től alkalmazható. A Tanács 1961 március 24-én elfogadta a 145. és 1961 december 13-án a módosításokat. Ezek elsősorban az oxigén rendszer használatával, a nagyintenzitású összeütközés elleni fények bevezetésével valamint egyéb, szerkesztési kérdésekkel foglalkoztak. A módosítások 1962 április 1-én léptek hatályba és 1962 július 1-től alkalmazhatók. A Tanács 1963 április 8-án elfogadta a 149. módosítást, amely meghatározta, hogy a vízfelszín felett végrehajtott hosszú-távú repülések esetében milyen vészhelyzeti és túlélő felszerelések szállítása szükséges. A módosítás 1963 augusztus 1-én lépett hatályba és 1963 november 1-től alkalmazható. Az Annex hatodik kiadását a 150. módosítás elfogadását követően adták ki, amelyet annak átfogó természete tett szükségessé. Az ajánlásokat a negyedik Léginavigációs Konferencián (1965 novemberdecember, Montreal) dolgozták ki elsősorban azzal a céllal, hogy az Annex megfeleljen a nagy teljesítményű, gázsugár hajtóműves légijárművek támasztotta üzemeltetési követelményeknek. Azonkívül a Konferencia ajánlása alapján az Annex alkalmazhatóságát a nemzetközi menetrendszerű és nemmenetrendszerű kereskedelmi légiszállításban üzemeltetett "repülőgépek"-re korlátozták. Korábban ez a korlátozás csak a nem-menetrendszerű nemzetközi légiszállításra vonatkozott. A 150. módosítást a Tanács 1966 december 14-én fogadta el, ez 1967 április 14-én lépett hatályba és 1967 augusztus 24-től alkalmazható. A Tanács 1967 november 8-án elfogadta a 151. módosítást, amely a 7. Annex 2. módosítása alapján új meghatározást adott a "légijármű" kifejezésnek, továbbá kiegészítette az pontot, felvéve ebbe a három hajtóműves repülőgépeket. A módosítás 1968 március 8-án lépett hatályba és 1968 augusztus 22- től alkalmazható. A Tanács 1969 január 23-án elfogadta a 152. módosítást. Ebben a 4, 7. és 8. fejezetek egyes részeinek

9 pontosítását célzó módosítások mellett a 4. fejezetet olyan előírással egészítették ki, amely megtiltja a repülőgép repülési jellemzőit befolyásoló vészhelyzeti gyakorlást repülés közben abban az esetben, ha a fedélzeten utasok tartózkodnak. Ez adott alkalmat arra is, hogy módosításokat eszközöljenek a Tanács által elfogadott Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások Légijármű üzemeltetés 6. Annex II. rész Nemzetközi általános célú légiközlekedés című társ-dokumentumban. A módosítást alapján az eddig 6. Annex-ként jelzett dokumentum új megnevezése "6. Annex I. rész I. kiadás" lett. A 152. módosítás 1969 május 23-án lépett hatályba és 1969 szeptember 18-tól alkalmazható. A 6. Annex új, Nemzetközi üzemeltetés Forgószárnyas légijárművek című III. részének elfogadása után az I. rész címét módosították, jelezve, hogy az csak repülőgépekre alkalmazható. Az A. táblázat a vonatkozó fontosabb témakörök felsorolásával és az időpontok megjelölésével mutatja a módosításokat, amely időpontokban azokat a Tanács elfogadta, azok érvénybe léptek illetve alkalmazhatóvá váltak. Alkalmazhatóság A 6. Annex I. részének jelen kiadása a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet által elfogadott nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat tartalmazza, amelyek a nemzetközi kereskedelmi légiszállításban történő részvételre jogosított járatók által üzemeltetett repülőgépekre minimális előírásként vonatkoznak és alkalmazandók. A nemzetközi kereskedelmi légiszállítás tevékenységi körébe tartoznak a pénzbeli ellenszolgáltatásért vagy bérleti díjért végzett nemzetközi menetrendszerű és nemmenetrendszerű légi szállítási tevékenységek. A fenti két üzemeltetési típus így magába foglal minden térítés vagy bérleti díj ellenében repülőgéppel végzett nemzetközi légi szállítási tevékenységet. A kettő közötti megkülönböztetés lényege abban rejlik, hogy az Egyezmény az általános nemzetközi légi szállítással szemben kifejezetten a menetrendszerű nemzetközi légi szolgáltatásokról rendelkezett és sürgősen szükségessé vált a pénzbeli ellenszolgáltatásért vagy bérleti díjért végzett nem-menetrendszerű nemzetközi légi szállítási tevékenységre vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások kidolgozása. A továbbiakban tehát nem tekintették szükségesnek, hogy különbséget tegyenek a két típus, a menetrendszerű nemzetközi légi szolgáltatásra valamint a nemzetközi légiszállító tevékenységre vonatkozó előírások között. A 6. Annex I. részének célja az, hogy a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó gyakorlati követelmények meghatározásával hozzájáruljon a nemzetközi légiközlekedés biztonságához továbbá felszólítva az államokat arra, hogy területük felett biztosítsák az ilyen előírások alapján a nemzetközi kereskedelmi légi szállításban tevékenykedő üzemeltetők repülőgépeinek átrepülését, segítse a nemzetközi légiforgalom hatékony, gazdaságos és rendszeres működését. 5. fejezet A biztonságos üzemeltetés egyik fontos eleme a légijármű saját biztonsága, azaz légialkalmassági színvonala. Mindazonáltal a légijármű légialkalmassági szintje a 8. Annex légialkalmassági előírásának alkalmazásával maradéktalanul nem teljesíthető és ezért szükség van a jelen Annex előírásainak alkalmazására is, amelyek kiegészítik az előbbieket. Az eredetileg elfogadott, valamint az módosításokkal kiegészített Annex-ben volt egy "Repülőgép üzemeltetési korlátozások" című fejezet, amely általános rendelkezéseket tartalmazott az Annex hatálya alá eső összes repülőgép üzemeltetésére vonatkozóan. Ezen felül tartalmazott egy részt vagy részeket az akkor létező 8. Annex-el összhangban levő ICAO kategóriák szerint minősített valamint a nem ennek megfelelően minősített repülőgépek vonatkozásában is. Az Üzemeltetési Bizottság negyedik ülésszakán a Légialkalmassági Bizottság együttműködésével a 128.

10 133. módosítások mellett ajánlásokat tett közzé, amelyek a teljesítmény jellemző kódokra vonatkoztak. Ez az ICAO A. kategóriás repülőgépek számára előírtak alternatívájaként bizonyos alapvető emelkedési értékeket jelzett és ezek ajánlott gyakorlati eljárás jogállásúak voltak. A Légialkalmassági Bizottság további ajánlásokat tett az ICAO kategóriák szerint történő jogosítás bizonyos kérdéseivel kapcsolatban és ezek alapján a Tanács 1952 december 2-án elfogadta az 1953 május 1-től hatályos 134. módosítást. A módosítás szerint az Annex A. Mellékleteként alternatív teljesítmény jellemző meghatározás került felvételre, de a Tanács kifejezte azt az álláspontját, hogy mivel a teljesítménnyel kapcsolatos előírások tekintetében még nincs megegyezés, nincs reális alapja az ICAO A. kategória szerinti minősítésnek. Felszólította a szerződő államokat, hogy a teljesítmény jellemzőkre vonatkozó előírások hatálybalépésétől függően vagy addig, amíg a Tanács megfelelő légialkalmassági alapelveket dolgoz ki, tartózkodjanak az ilyen minősítéstől. A Közgyűlés 1953 júniusi hetedik ülésszaka jóváhagyta a Tanács és a Léginavigációs Bizottság eddigi intézkedéseit a légialkalmasság nemzetközi alapelveinek kidolgozására és felszólította a Tanácsot az ilyen irányú feladatok lehető leggyorsabb elvégzésére. A légialkalmassági alapelvek kidolgozását célzó tanulmányok elvégzésében a Léginavigációs Bizottság segítségére volt egy "Légialkalmassági Munkacsoport" elnevezésű nemzetközi szakértő testület, amely hozzájárult a harmadik Léginavigációs Konferencia munkájának előkészítéséhez. A fentiek eredményeképpen új nemzetközi légialkalmassági alapelveket dolgoztak ki, amelyeket a Tanács 1956-ban elfogadott. Ebben elvetették az ICAO kategóriák szerint történő minősítés alapelvét és helyettük a 8. Annex-be átfogó előírásokat dolgoztak ki. Az előírások meghatározták a légialkalmassági bizonyítványok elfogadásának általános minimális követelményrendszerét, amelyet az érintett államok illetékes hatóságai más államok légijárműveinek saját területük feletti repülésére illetve az ott történő leszállás végrehajtására alkalmazhatnak. Ezek célja többek között a más légijárművek, harmadik felek és vagyontárgyak védelme volt és úgy gondolták, hogy a védelem a nemzetközi légialkalmassági előírások az Egyezmény 37. cikkely előírásai szerint történő elfogadásával biztosítható lesz. Felismerték, hogy az ICAO légialkalmassági előírásai nem helyettesíthetik a nemzeti illetve országos szabályokat és egy légijármű légiüzemeltetésre alkalmassá történő nyilvánításához szükség van a mindenre kiterjedő és átfogó, részletes állami légialkalmassági szabályokra illetve az ezeket tartalmazó törvényekre. Minden állam hozza létre a légialkalmasság átfogó és részletes törvényi szabályozását saját feltételei és igényei alapján vagy más szerződő államok hasonló rendelkezéseinek átvétele segítségével. A törvényben meghatározott légialkalmasság szintjét az előírások és ha szükséges, a vonatkozó kiegészítések jelzik. Az előbbi elvek alapján felülvizsgált szöveg került a 6. Annex 5. fejezetébe. A szöveg átfogó előírásokat tartalmaz, amelyek kiegészítik a 8. Annex repülőgép teljesítményre vonatkozó rendelkezéseit (a) továbbá meghatároz két "elfogadható teljesítési módszer"-t, amelyek példákkal mutatják be az előírások szerinti teljesítmény szintet. Olyan törvény elfogadása, amely lényegesen alacsonyabb teljesítmény szintet ír elő, mint amit az "elfogadható teljesítési módszer"-ek tartalmaznak, a jelen Annex 5. fejezetének megsértését jelenti. A nemzetközi légialkalmasság jelenlegi alapelvei A kiegészítő légialkalmassági előírásoknak "elfogadható teljesítési módszer" formájában történő kidolgozásának lassú fejlődése bizonyos aggályokat támasztott az érintettek között és megállapították, hogy a 6. és 8. Annex-ekben szereplő módszerek, amelyeket 1957-ben dolgoztak ki, csak azokra a repülőgép típusokra voltak alkalmazhatók, amelyek abban az időben üzemeltek. Semmit sem tettek az "elfogadható teljesítési módszer"-ek előírásainak felülvizsgálatára, sem pedig az ideiglenes módszerek átértékelésére, noha ez utóbbiakat azért dolgozták ki, hogy gyakorlati alapként szolgáljanak az átfogó módszerek továbbfejlesztéséhez. Ezért a Léginavigációs Bizottság felkérte a Légialkalmassági Bizottságot

11 saját tevékenységének illetve a munka fejlődésének áttekintésére, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy elérték-e a kívánt eredményeket és tettek-e megfelelő módosítási javaslatokat a részletes légialkalmassági előírások korszerűsítése és javítása érdekében. A Légialkalmassági Bizottság 1970 november-decemberi kilencedik ülésszakán Montrealban részletesen megvizsgálta a nehézségeket és javaslatot tett arra, hogy a légialkalmassági követelmények kidolgozásánál vessék el az "elfogadható teljesítési módszer" és az "ideiglenes teljesítési módszer" elveket, ez után pedig az ICAO dolgozzon ki és tegyen közzé olyan útmutató anyagot, amely célja a szerződő államok országos légialkalmassági alapelveinek és jogosítási módszereinek kidolgozása és ezek egységesítése. A tájékoztató anyag címe a "Légialkalmassági Műszaki Kézikönyv" legyen. A Léginavigációs Bizottság a Tanács 1956-ban elfogadott légialkalmassági alapelveinek fejlődése fényében áttekintette a Légialkalmassági Bizottság ajánlásait és arra a megállapításra jutott, hogy az ICAO alapvető légialkalmassági célkitűzései és elvei helyesek, azok jelentős módosításra nem szorulnak. Azt is megállapították, hogy a légialkalmassági előírások lassú fejlődésének egyik fő oka a teljesítés módszereinek kötelező érvénye volt, amelyet a 6. és 8. Annex bevezetője az alábbiak szerint tartalmazott: "Olyan törvény elfogadása, amely a teljesítés elfogadható módszereinél jóval alacsonyabb légialkalmassági szintet követel meg, az előírás megsértésének tekintendő". A nehézségek leküzdése érdekében a Léginavigációs Bizottság számos megközelítési módszert vizsgált meg és végül arra a megállapításra jutott, hogy a légialkalmassági előírások "teljesítés elfogadható módszerei" és a "teljesítés ideiglenes elfogadható módszerei" formájában történő kidolgozását elveti. Az ICAO jelentse ki, hogy az államok eleget tesznek az Egyezmény 33. cikkelyében található kötelezettségüknek akkor, ha elfogadják a 8. Annex általános nemzetközi előírásait és azt szükség szerint légialkalmassági műszaki útmutató anyaggal egészítik ki, kerülve mindennemű kötelező érvényű rendelkezést vagy szabályzást. Ugyanakkor maradjon hatályban az az előírás, mely szerint minden állam alakítsa ki a légialkalmasság átfogó és részletes törvényi szabályozását saját feltételei és igényei alapján vagy más szerződő államok hasonló rendelkezéseinek átvétele segítségével. A Tanács 1972 március 15-én elfogadta a fenti elméletet, amely az ICAO légialkalmassággal kapcsolatos tevékenységének alapjait jelenti. A Tanács jóváhagyta a légialkalmassági útmutató anyag kiadását is "Légialkalmassági Műszaki Kézikönyv" címen. Egyetértésre jutottak abban, hogy az útmutató tényleges jogállással ne rendelkezzen és fő célja a szerződő államok tájékoztatása a 8. Annex II. rész 2.2 szakaszában jelzett részletes országos légialkalmassági előírásainak illetve vonatkozó törvényeinek kidolgozásához. A 6. Annex I. rész vonatkozásában megállapodtak abban, hogy a repülőgép teljesítmény korlátozásokat tartalmazó "elfogadható teljesítési módszerek"-et az Annex-ben hagyják, de melléklet formájában (zöld oldalak) adják ki. A 8. Annex teljesítmény előírásai A 8. Annex IIIA. rész, 2. fejezetének és a IIIB. rész, B alrészének repülőgép teljesítmény előírásai kiegészítik a jelen Annex 5. fejezetében található előírásokat. Mindkettő átfogó célkitűzéseket tartalmaz. A Tanács felhívta a szerződő államok figyelmét arra, hogy ne támasszanak a 41. cikkely alapján felmentésben nem részesülő érkező idegen repülőgépekkel szemben egyéb üzemeltetési követelményeket, csak olyanokat, amelyek a lajstromozó államban érvényben vannak, feltéve hogy ezek biztosítják a jelen Annex 5. fejezetében található előírásoknak valamint a 8. Annex IIIA. rész, 2. fejezetében és a IIIB. rész, B alrészében található kiegészítő előírásoknak megfelelő teljesítmény szint fenntartását. A 41. cikkely alapján felmentésben részesülő légijármű vonatkozásában a jelen Annex 5. fejezete olyan

12 ajánlott gyakorlati eljárást tartalmaz, amelynek alapján a lajstromozó állam biztosítja, hogy a nem felmentett repülőgépekre vonatkozó, az 5.2 szakaszban meghatározott teljesítmény szintet az érintett repülőgépek a lehetőségek szerint teljesítik. A Tanács felhívta a szerződő államok figyelmét arra, hogy ne támasszanak a 41. cikkely alapján felmentésben nem részesülő érkező idegen repülőgépekkel szemben egyéb üzemeltetési követelményeket, csak olyanokat, amelyek a lajstromozó államban érvényben vannak, feltéve ha biztosítják, hogy az előírások kidolgozása alkalmával a lajstromozó állam az ajánlott gyakorlati eljárásokban meghatározottaknak eleget tett. Ezek az ajánlások kiegészítik a Tanács vonatkozó javaslatát, mely szerint a 41. cikkely alapján felmentésben részesülő légijármű esetén a szerződő államok lehetőség szerint alkalmazzák azokat a 8. Annex IIIA. és IIIB. részei alapján a nemzetközi légiközlekedésben utas, teherárú vagy postaküldemények szállításra igénybe venni kívánt 5700 kg-nál nehezebb repülőgép esetében. A szerződő államok tevékenysége Az eltérések jelentése Felhívjuk a szerződő államok figyelmét az Egyezmény 38. cikkelyéből adódó azon kötelezettségükre, hogy a szerződő állam értesítse a Szervezetet bármely eltérésről, amely saját országos előírásai és gyakorlata illetve a jelen Annex nemzetközi előírásai és ennek bármely módosítása között van. Felkérjük továbbá a szerződő államokat, hogy az ilyen értesítést terjesszék ki valamennyi olyan eltérésre is, amely a jelen Annex-ben található ajánlott gyakorlati eljárásokat és ezek bármely módosítását érinti, amennyiben ezen eltérések a légiközlekedés biztonsága szempontjából lényegesek. Ezen felül kérjük, hogy a szerződő államok folyamatosan tájékoztassák a Szervezetet bármilyen jövőbeni eltérésről valamint a korábbiakban jelzett eltérés megszűnéséről. A jelen Annex minden egyes módosításának elfogadása után külön az eltérésekről szóló értesítést kérő levelet küldünk majd minden szerződő államnak. Felhívjuk a szerződő államok figyelmét a 15. Annex rendelkezéseire, amelynek alapján saját országos szabályaik és gyakorlatuk valamint a vonatkozó ICAO előírások és ajánlott gyakorlati eljárások közötti eltérésekről szóló tájékoztatásaikat az Egyezmény 38. cikkelyében előírt kötelezettségük mellett a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálat útján is tegyék közzé. A tájékoztatások továbbítása és közzététele A jelen Annex-ben ismertetett nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások alapján biztosított, a légijárművek üzemeltetését érintő létesítmények, szolgálatok és eljárások létrehozását illetve megszüntetését a 15. Annex előírásainak megfelelően jelentsék be. Az Annex részeinek jogállása Az Annex a következő részekből áll, de nem feltétlenül szükséges, hogy minden rész megtalálható legyen minden egyes Annex-ben. Az egyes részek jogállása a következő: 1. Az Annex anyaga: a) Nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások, amelyeket az Egyezmény rendelkezései szerint a Tanács fogad el. Ezek meghatározása a következő: Előírás vagy Szabvány: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amelynek egységes alkalmazását szükségesnek tartják a nemzetközi légiközlekedés biztonsága és menetrendszerű fenntartása érdekében és amellyel kapcsolatban az Egyezmény alapján a Szerződő Államok megállapodnak. Amennyiben a teljes megállapodás nem

13 lehetséges, az eltérést az Egyezmény 38. cikkelyében foglaltak alapján az érintett Államoknak a Tanács felé jelenteniük kell. Ajánlott gyakorlati eljárás: Bármilyen fizikai jellemzőre, kialakításra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozó követelmény, amely egységes alkalmazását a nemzetközi légiközlekedés biztonsága, menetrendszerű és hatékony lebonyolítása érdekében kívánatosnak minősítenek és amelyek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. b) Függelék: A célszerűség érdekében külön csoportosított anyagok, amelyek azonban a Tanács által elfogadott nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások szerves részét képezik. c) Meghatározások: A nemzetközi előírások és az ajánlott gyakorlati eljárások ismertetésénél alkalmazott azon fogalmak pontos magyarázata, amelyek elfogadott szótári jelentés hiányában nem maguktól értetődőek. A meghatározás külön jogállással nem rendelkezik, azonban szerves részét képezi azon nemzetközi előírásnak vagy ajánlott gyakorlati eljárásnak, amelyben előfordul, mert a meghatározás értelmének megváltoztatása az előírást befolyásolja. d) Táblázatok és ábrák: Ezek egy nemzetközi előírást vagy ajánlott gyakorlati eljárást egészítenek ki vagy szemléltetnek és amelyekre egy adott nemzetközi előírásban vagy ajánlott gyakorlati eljárásban utalnak. A táblázatok és az ábrák az adott nemzetközi előírás vagy ajánlott gyakorlati eljárás részét képezik és jogállásuk ezekkel megegyező. Megjegyzendő, hogy a jelen Annex egyes előírásai olyan követelményeket is tartalmaznak, melyek jogállása ajánlott gyakorlati eljárás. Az ilyen esetekben ezek alkalmazására a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekszenek. 2. A nemzetközi előírásokkal és az ajánlott gyakorlati eljárásokkal együtt, a Tanács egyetértésével kiadott egyéb anyagok: a) Előszó: Történeti áttekintés és magyarázat a Tanács tevékenysége alapján. Tartalmazza továbbá az államok kötelezettségeit illetve az ezekre vonatkozó magyarázatokat a nemzetközi eljárások és gyakorlati eljárások alkalmazására az Egyezmény és a Bevezetési Határozat előírásainak megfelelően. b) Bevezető: Az Annex egyes köteteinek, részeinek vagy fejezeteinek elején található magyarázó szöveg, amely segítséget nyújt a vonatkozó szöveg megértéséhez illetve alkalmazásához. c) Megjegyzések: Szükség szerint a szövegbe iktatott anyag, amely tényszerű tájékoztatást vagy utalást tartalmaz a szóban forgó nemzetközi előírásra vagy ajánlott gyakorlati eljárásra vonatkozóan, azonban nem képezi ezek szerves részét. d) Mellékletek: A nemzetközi előírást és ajánlott gyakorlati eljárást kiegészítő anyagot tartalmaznak, vagy azok alkalmazásához szükséges tájékoztatással szolgálnak. Az alkalmazandó nyelv kiválasztása A jelen Annex-et hat nyelven angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven fogadták el. Minden egyes szerződő államot felkérünk, hogy ezek közül válasszon ki egy nyelvet az országos bevezetés céljára vagy bármely egyéb, az egyezményben előirt ténykedés megtételére akár az adott nyelv közvetlen felhasználásával, akár saját nemzeti nyelvére történő lefordításával. Erről kérjük, értesítsék a Szervezetet. Szerkesztői gyakorlat

14 Annak érdekében, hogy minden egyes szerkezeti anyag jogállását az első pillantásra jelezhessük, az alábbi szerkesztői gyakorlatot követjük: A nemzetközi előírásokat vékony álló, az ajánlott gyakorlati eljárásokat vékony dőlt betűkkel nyomtatjuk. Ez utóbbiak jogállását "Ajánlás" felirattal is jelezzük. A vékony dőlt betűvel szedett megjegyzéseket a "Megjegyzés:" felirat egészíti ki. Az írásmód / stílus szempontjából az angol szövegben az előírásokat "shall - kell" kifejezéssel, míg az ajánlott gyakorlati eljárásokat should - szükséges" kifejezéssel jelezzük. (Mindazonáltal a magyar fordítás alkalmával ezt a gyakorlatot nem minden esetben alkalmazzuk, mert a jelzett jogállás és a nyelvi sajátosságok ezt szükségtelenné teszik. Ha ez szükséges, a fordításban nyomatékos (kell) felszólító módot alkalmazunk. Ford.) A jelen kiadványban alkalmazott mértékegységek a nemzetközi polgári légiközlekedésről szóló Egyezmény 5. Annex előírásainak megfelelően a nemzetközi mértékegység rendszerrel /SI/ összhangban állnak. Ahol az 5. Annex lehetővé teszi a nem SI, alternatív mértékegységek alkalmazását, ott az alapegységet követően ezen mértékegységek zárójelben szerepelnek. Ahol az anyagban két mértékegység fajtát alkalmazunk, ott nem szabad azt feltételezni, hogy a mértékegységek értékei egyenlőek és azok egymással korlátlanul felcserélhetők. Mindazonáltal lehetséges, hogy azonos biztonsági szint érhető el bármelyik mértékegység kizárólagos alkalmazásával. A jelen kiadvány bármelyik részére történő hivatkozás akár számmal, akár címmel vagy pedig mindkettővel - vonatkozik az adott rész minden egyes alpontjára is. A. táblázat A 6. Annex I. kötetének módosításai (módosítás forrás tárgy elfogadva/ hatályos/ alkalmazható) Első kiadás A 6. Annex hatodik kiadása alapján, a 152. módosítás felhasználásával 1969 január május szeptember 18. 1) Második kiadás Hatodik Léginavigációs Konferencia a) A legalacsonyabb útvonalmagasság meghatározására vonatkozó felelősség átruházása a járatóról az átrepülendő állam illetékes hatósága számára; b) a repülőgépben felszerelendő további műszerekre vonatkozó előírások az ellenőrzött VFR repülések útvonalszakaszán; és különös hangsúllyal; c) a repülőgépek részére engedélyezi, hogy amennyiben azokat földi tájékozódási pontok alapján látás után nem lehet irányítani (vezetni), olyan egyéb, nem rádiónavigációs berendezések segítségével legyenek irányíthatók, mint például a saját fedélzeti navigációs eszközei, feltéve hogy ezek eleget tesznek bizonyos teljesítmény előírásoknak és ezzel szükségtelenné válik a rádiónavigációs berendezések felszerelésére és szállítására vonatkozó bármely előírás május szeptember február 4. 2) A repülőtér környékén fellépő légijármű zajjal foglalkozó külön értekezlet (1969) és a Hangsebesség feletti szállítási munkacsoport második ülése a) A repülőgép súlya a felszállás megkezdésekor vagy a leszállás várható időpontjában bizonyos külön ismertetett körülmények kivételével ne haladja meg az alkalmazható zajszint előírásokban meghatározott

15 legnagyobb súly értékeket; b) a zajbizonyítványt tartalmazó okmány elhelyezése és szállítása a repülőgépen; c) a láb ( méter) repülési magasság felett üzemeltetni kívánt minden repülőgép legyen felszerelve olyan berendezéssel, amely folyamatosan méri és kijelzi a teljes kozmikus sugárzás értékét április augusztus január 6. 3) A Tanács intézkedése az A17-10 Közgyűlési Határozat alapján Az Annex ajánlott gyakorlati eljárásai közé felvették, hogy minden utasszállító repülőgép pilótafülke ajtaja belülről zárható legyen december április december 7. 4) Harmadik kiadás Léginavigációs Bizottság felülvizsgálata a) A 2. fejezetből törölték azt a rész, amely bizonyos körülmények között lehetővé tette, hogy egyes nemzetközi eljárások ajánlott gyakorlati előírás jogállást kapjanak; b) a "repülőtéri időjárási minimum" helyett "repülőtér üzemeltetési minimum" kifejezés bevezetése; c) az "elhatározási magasság", "műszeres időjárási körülmények", "futópályamenti látástávolság érték" és "látás utáni időjárási körülmények" kifejezések bevezetése; d) előírás bevezetése, melynek értelmében a járató Üzemeltetési Kézikönyvét bizonyos meghatározott anyagokkal kötelezően kiegészítve nyújtsa be a lajstromozó államnak; e) a légijármű fedélzetén szállított elsősegély készletek tartalmának naprakész felsorolását tartalmazó jegyzék elhelyezése; f) az 5700 kg. tömeg megfelelő értékének módosítása fontról fontra; g) előírás arra vonatkozóan, hogy egyes meghatározott repülőgép típusokat Mach-szám mérő és kijelző berendezéssel szereljenek fel; h) előírás arra vonatkozóan, hogy a légi utaskísérők egyes meghatározott repülési szakaszok során ülőhelyeiken bekötve tartózkodjanak június október március 1. 5) Hetedik Léginavigációs Konferencia A "repülési adatrögzítő" és a "legnagyobb (légijármű) tömeg" kifejezések bevezetése valamint a légijármű repülési adatrögzítő rendszeresítésére, üzemeltetésére és a rögzítendő adatokra vonatkozó előírások módosítása május október május 23. 6) A Tanács intézkedése az A18-16 Közgyűlési Határozat alapján a nemzetközi légialkalmassági előírások új alapelveinek figyelembevételével

16 A repülőgép teljesítmény üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó elfogadható teljesítési módszerek felcserélése az Annex-et kiegészítő útmutató Melléklettel, és a repülőgép repülési helyzetét jelző műszereknek a teljes elektromos generátor rendszer meghibásodása esetén vészhelyzeti tápfeszültséggel (tartalék áramforrással) történő ellátásra vonatkozó előírás felvétele. A módosítás elkészítése és közzététele miatt módosult az Annex 3. fejezetének Bevezető Megjegyzése is. A módosítás rámutat az államok feladatainak megosztására és egyes feladatok átruházására vonatkozó gyakorlati módszerekre a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijármű bérbeadása, szerződéses üzemeltetése és cseréje esetében október február május 23. 7) A Tanács intézkedése az A17-10 és A18-16 Közgyűlési Határozatok alapján A jogtalan beavatkozás alatt álló légijármű esetén követendő eljárások bevezetése december április május 23. 8) Léginavigációs Bizottság tanulmánya alapján A jogtalan beavatkozás alatt álló légijármű veszélyeztetésének csökkentésére foganatosítandó intézkedések bevezetése február június október 9. 9) Baleset kivizsgálási és megelőzési munkacsoport 1974 évi ülése Hangsebesség feletti szállítási munkacsoport ötödik ülése A 3. és 14. Annex-ek módosítása alapján végzett változtatások Előírások bevezetése a balesetben vagy repeseményben érintett repülőgép repülési adatrögzítő berendezésének védelmére és őrzésére vonatkozóan, a hajózószemélyzet biztonsági öv és vállheveder rendszerének létrehozásával kapcsolatban, és a repülés végrehajtása során túlzott mértékű kozmikus sugárzás hatásával kapcsolatos intézkedésekre valamint a hajózószemélyzet tagjainak teljes sugárszennyezettségéről szóló feljegyzések készítésére vonatkozóan. A módosítás kiterjed az IFR és ellenőrzött VFR repülések időmérő szerkezetének típusára és pontosságára vonatkozó előírások követelményeinek szigorítására és az SST repülőgép üzemanyagkészletéről szóló tájékoztatás és ellenőrzés biztosítására. A módosítás célja továbbá a 3. és 14. Annex módosításai miatt szükséges részek felülvizsgálatának és a társ-dokumentumok módosításának bemutatása. Ezek a változtatások a PANS-MET-re történő hivatkozás megszüntetését és több kifejezés (Repülőtér, Futópályamenti látástávolság érték, Rendelkezésre álló felszállási nekifutási távolság, Rendelkezésre álló leszállási távolság) módosítását tartalmazzák április augusztus december ) ASIA/PAC körzeti Léginavigációs Konferencia 1973 A vészrádió berendezés szállítására vonatkozó előírást olyan területek felett, ahol a kutatás és mentés különösen nagy nehézségekbe ütközik nem a körzeti léginavigációs egyezmény, hanem az érintett államok határozzák meg június október október 6. 11) Hetedik Léginavigációs Konferencia Léginavigációs Bizottság tanulmánya

17 Előírás a járató számára, hogy olyan üzemeltetési eljárásokat dolgozzon ki, amelyek biztosítják, hogy a repülőgép a precíziós megközelítés végrehajtása során a futópálya küszöböt biztonságos magasságon repüli át június október február ) Léginavigációs Bizottság tanulmánya Előírás bevezetése, hogy bizonyos meghatározott repülőgépeken földközelség figyelmeztető és riasztó rendszert helyezzenek el december április 15. l978 augusztus ) Léginavigációs Bizottság tanulmánya A vészhelyzeti kiürítés végrehajtása során feladatra kijelölt légi utaskísérők üléseinek vállhevederekkel ellátott biztonsági övvel történő felszerelése vonatkozó előírás bevezetése december április november ) Léginavigációs Bizottság tanulmánya A repülésüzemi irányítás kifejezés, és a minimális navigációs teljesítmény előírásnak megfelelő navigációs berendezésekre vonatkozó előírások (MNPS) bevezetése április augusztus november ) Léginavigációs Bizottság tanulmánya A külső fényekre vonatkozó előírások felülvizsgálata, hogy azok megegyezzenek a 2. és 8. Annex új előírásaival, és előírás bevezetése, hogy az Üzemeltetési Kézikönyv tartalmazza a vészhelyzeti és biztonsági berendezések felsorolását, ellenőrző listáját valamint használati utasítását március július november ) AGA Üzemeltetési munkacsoport harmadik és negyedik ülése (1981) a 18. Annex elfogadása Léginavigációs tanulmány Zajcsökkentett légijármű üzemeltetési eljárásokra vonatkozó valamint a műszerrepülési szabályok bevezetése, valamint a repülőgéppel végzett földi gurulásra és az utasok fedélzeten tartózkodása melleti üzemanyagtöltésre vonatkozó jogosítás és képzettség meghatározása. A 18. Annex elfogadása alapján módosításokat vezettek be a veszélyes árucikkek szállításával valamint ezek kereskedelmi repülőgépen történő szállításhoz szükséges hajózószemélyzeti kiképzéssel kapcsolatosan. A követelményrendszer pontosítása érdekében módosították a repülőtér üzemeltetési minimumot és felvették a futópályamenti látástávolság érték tájékoztatás biztosítására vonatkozó előírást. Az alkalmazott mértékegységeket az 5. Annex előírásaival összhangba hozták és felülvizsgálták illetve módosították a 3. fejezet bérlettel, szerződéses üzemeltetéssel és cserével kapcsolatos megjegyzését.

18 1983 március július november ) Baleset kivizsgálási és megelőzési munkacsoport 1979 évi ülése A légijármű repülési adatrögzítőkkel kapcsolatos előírások felülvizsgálata és a tájékoztató anyag mellékletben történő ismertetése március július november 21 18) Akadálymentesség kérdésével foglalkozó munkacsoport hetedik ülése Léginavigációs Bizottság vizsgálatai Tagállam javaslata Emelkedési teljesítmény adat biztosítása minden hajtómű működésének esetére; Két hajtóműves repülőgépek hosszú távú (megnövelt hatótávolságú) üzemeltetése; Akadály adatok biztosítása és a futópályára történő kifordulás és beállás útvesztesége március július november ) Ötödik kiadás Léginavigációs Bizottság Annex felülvizsgálata VFR Üzemeltetési munkacsoport harmadik ülése Léginavigációs Bizottság tanulmánya a) Új meghatározások bevezetése a kereskedelmi légiszállítások üzemeltetésére, a légijármű üzembentartási engedélyére, a gyártó minimális felszerelési jegyzékére és a minimális felszerelési jegyzékre. Módosított meghatározások bevezetése a 6. Annex I. részében a munkarepülés és az általános célú légiközlekedés fogalmakra. A kitérő repülőtér meghatározás felülvizsgálata, felszállási, útvonal és célállomás kitérő repülőtér fogalmak bevezetése; b) a menetrendszerű és nem-menetrendszerű üzemeltetés előírásai közötti különbségek megszüntetése; c) a 6. Annex I. rész alkalmazhatóságának kiterjesztése a nemzetközi kereskedelmi légi szállítási tevékenységre jogosított járatók repülőgépeire; d) légijármű üzembentartási engedély kiadására vonatkozó előírások és útmutató anyag elkészítése; e) a minimális felszerelési jegyzékre vonatkozó előírások és útmutató anyag elkészítése; f) a kitérő repülőterekre vonatkozó tájékoztatások közzététele; g) légijármű üzemeltetési kézikönyv kidolgozására és alkalmazására vonatkozó előírás; h) előírás arra, hogy a járató dolgozzon ki baleset megelőzési és repülésbiztonsági programot valamint a kézipoggyászra vonatkozó megfelelő előírásokat; i) a 6. Annex I. rész tartalmában különbségtétel az üzemeltetési és a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési tervek között; j) új előírás arra vonatkozóan, hogy a légijármű parancsnoka szükség szerint számoljon be a nagytávolságú navigációval kapcsolatos ismereteiről; k) az "ellenőrzött VFR repülés" kifejezés törlése és annak elismerése, hogy bármely VFR repülés ellenőrzött repülés lehet.

19 l) a 13. fejezet Biztonság módosítása; ajánlás, hogy nemcsak az utasszállító, de az összes repülőgép pilótakabin ajtaja zárható legyen; a repülőgép átkutatási eljárásokhoz ellenőrző lista formájában biztosítsanak útmutató anyagot; előírás, hogy a járató dolgozzon ki és vezessen be megfelelő személyzeti kiképzési programot a szabotázs vagy jogtalan beavatkozás eseményeinek megelőzésére és kezelésére; m) tájékoztató anyag kidolgozása az elektronikus megjelenítő ernyőkkel felszerelt repülőgép fontos üzemeltetési adatainak repülési adatrögzítővel történő rögzítésére; n) az Üzemeltetési Kézikönyv tartalmára vonatkozó előírások felülvizsgálata; o) a kézipoggyásszal kapcsolatos előírások kidolgozása; p) a "repülési ellenőrző rendszer" kifejezés felcserélése "ellenőrző lista" kifejezésre március július november ) Üzemeltetési munkacsoport ötödik ülése az Elkülönítési munkacsoport általános elméletének módosítását célzó hetedik és nyolcadik ülés Baleset kivizsgálási munkacsoport 1992 évi ülése Folyamatos légialkalmassági munkacsoport harmadik ülése Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) Repülőtér üzemeltetési minimum, elhatározási magasság, legalacsonyabb süllyedési magasság és akadálymentességi magasság kifejezések módosítása; b) vészhelyzeti helyjel adó és előírt navigációs teljesítmény illetve típus új meghatározások bevezetése; c) a műszeres megközelítés és leszállás osztályozásának bevezetése; d) a Folyamatos légialkalmassági kézikönyv hivatkozás kidolgozása és bevezetése; e) a repülési adatrögzítőkben alkalmazott fém-szalagok használatára vonatkozó előírás módosítása; f) a vészhelyzeti helyjel adó berendezés szállítására vonatkozó előírás bevezetése a vészrádió berendezés és helyjel adó helyett; g) előírás, melynek alapján a repülőgépen elhelyezett navigációs berendezés segítségével a repülőgép előírt navigációs teljesítménye alapján repüljön tervezett útvonalán vagy területeken; előírás a csökkentett 1000 láb (300 m) függőleges elkülönítési minimum egységes bevezetéséhez FL 290 felett; hivatkozás az üzemeltetési kézikönyvben az RNP légtérben történő repülésvégrehajtási követelményekre; h) a karbantartási ellenőrzésre, műszaki módosításokra, javításokra valamint folyamatos légialkalmassági tájékoztatásokra vonatkozó előírások felülvizsgálata március július november ) Hatodik kiadás Léginavigációs Bizottság tanulmányai Veszélyes árúk munkacsoport tizennegyedik ülése Szerkesztői módosítások Szöveg egyeztetése a 6. Annex II. és/vagy III. részével és a szükséges módosítások a) Új és módosított meghatározások bevezetése: légi utaskísérők, repülésvégrehajtási kézikönyv, nagy és kis repülőgép, üzemeltetési kézikönyv;

20 b) előírások módosítása az üzemeltetési létesítményekkel, repülés előkészítéssel, repülési idővel, a hajózószemélyzet repülési szolgálati és kötelező pihenőidejével, az oxigén rendszerrel valamint a megnövelt (ETOPS) hatótávolságú üzemeltetéssel kapcsolatosan; c) új előírások a rendelkezésre álló futópálya hossz meghatározáshoz; d) új és módosított előírások a földközelség jelző és riasztó rendszerrel (GPWS), orvosi és mentőfelszereléssel valamint a nagy repülési magasságon üzemelő repülőgépek oxigénkészletével kapcsolatosan; e) a műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett repülőgépekre vonatkozó előírások módosítása; f) hivatkozás az ICAO Repülési szimulátorok minősítési követelményei kézikönyv -re valamint a hajózószemélyzet új kiképzési programjának előírásaira különös tekintettel az emberi teljesítőképességre és ennek korlátaira; g) a repülésüzemi tiszt meghatározás egyeztetése az 1. Annex előírásaival; h) az üzemeltetési kézikönyv tartalmának felülvizsgálata és új előírások a repülőtér üzemeltetési minimum, oxigén tartalék rendszer, repülési szolgálati idő korlátozások, időzített indulási eljárások, tömeg és súlypont számítási eljárások, földnek történő ütközés (CFIT) elhárítására alkalmazott rendszerek ismertetése és használatára történő kiképzés valamint a földközelség jelző és riasztó rendszer (GPWS) alkalmazásának alapelvei vonatkozásában; i) új előírások a repülési idő, légi utaskísérők repülési szolgálati és kötelező pihenőideje vonatkozásában, a kiképzést érintő előírások felülvizsgálata és módosítása; és j) új és módosított előírások a légijármű tervezés biztonsági kérdéseivel kapcsolatban március július november 9. 22) A Másodlagos radarberendezések továbbfejlesztésével valamint az Összeütközés elkerülését biztosító rendszerekkel foglalkozó munkacsoportok negyedik és ötödik ülése (SICASP/4 és 5) A barometrikus repülési magasságot (nyomásmagasságot) továbbító másodlagos válaszjeladókra vonatkozó valamint az összeütközés elkerülő fedélzeti rendszerekkel kapcsolatos előírások felvétele (ACAS) február július november 7. 23) Hetedik kiadás Repülési adatrögzítéssel foglalkozó munkacsoport első ülése Folyamatos légialkalmassági munkacsoport negyedik ülése Léginavigációs Bizottság tanulmányai Az ICAO és az ipari CFIT munkabizottságok vizsgálatai 1. Annex 162. módosítása és a 11. Annex 38. módosítása Szerkesztői módosítások a) A légijármű üzemeltetési kézikönyv új és módosított meghatározásai, repülésvezérlő szerkezetek alaphelyzettől történő eltéréseinek felsorolása, kitérő repülőtér a megnövelt hatótávolságú üzemeltetés (ETOPS) útvonalán, emberi tényezők alapelvei, emberi teljesítőképesség és teljesítmény, minimális berendezések alap-felsorolása, karbantartás, szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok és előírt navigációs teljesítmény;

21 b) a kölcsönbérlet és csere vonatkozó megjegyzéseinek módosítása; c) a repülési adatrögzítőkkel kapcsolatos új és módosított előírások; d) a szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok használatára vonatkozó új megjegyzés bevezetése; e) a repülés irányába előre érzékelő fedélzeti szélnyírás jelző rendszerekre vonatkozó új előírások; f) a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó új és módosított előírások, amelyek figyelembe veszik a jóváhagyott karbantartó szervezetek igénybevételét és tisztázzák a járató valamint a karbantartó szervezet felelősségét; g) új és módosított előírások a függelékbe áthelyezett üzemeltetési kézikönyv tartalmára vonatkozóan valamint új ajánlott gyakorlati eljárás a földközelség jelző rendszer felszerelésére és szállítására a dugattyús motorral felszerelt repülőgépeken; h) az államok felelősségét érintő új előírások a légijármű üzembentartási engedély alapján végzett tevékenység felügyeletére, az üzemeltetési kézikönyv jóváhagyására valamint a járatói jogosítási és folyamatos ellenőrzési rendszer kialakítására; i) új előírások a légijármű földi jégtelenítésére, a repülőgép üzemeltetési teljesítmény korlátozásokra, tömeg korlátozásokra, érzékeny nyomásmagasság mérőműszerekre valamint az első tiszt legutóbbi folyamatos gyakorlati tapasztalatára vonatkozóan; j) új előírások az összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti rendszer (ACAS) valamint a nyomásmagasságot továbbító válaszjeladók szállítására; és k) új előírások az emberi tényezők figyelembevétele alapján március július november 5. 24) Repülési adatrögzítéssel foglalkozó munkacsoport második ülése A Közgyülés 32. ülése Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) A "légiutaskísérő" kifejezés módosítása "utaskabin személyzet" kifejezésre; b) meghatározások módosítása; c) új előírások a 406 MHz és 121,5 MHz frekvencián üzemelő vészhelyzeti helyjeladó (ELT) berendezések kötelező szállítására; földközelség jelző és riasztó rendszer (GPWS) kiegészítő veszélyes felszín közelség megelőző riasztási funkcióval történő ellátására vonatkozóan; a digitális összeköttetések rögzítésére vonatkozó határidő kijelölése március július november 4. 25) Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) A meghatározások módosítása; b) új előírások a futópályamenti látástávolság érték biztosítására; a műszeres megközelítések követelményei; a légijármű parancsnok feladatainak módosítása.

22 2000 március július november 2. 26) Nyolcadik kiadás Repülési adatrögzítéssel foglalkozó munkacsoport második ülése Baleset kivizsgálási munkacsoport 1999 évi ülése Az egész világot átfogó műholdas navigációs rendszerrel foglalkozó munkacsoport harmadik ülése Folyamatos légialkalmassági munkacsoport ötödik ülése Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) A repülési adatrögzítőkre vonatkozó előírások módosítása, amelyek tartalmazzák a digitális távközlési adatok rögzítését; az új légijármű repülési adatrögzítőjére (FDR) vonatkozó előírások; rögzítendő jellemzők új felsorolása; a pilótakabin hangrögzítők (CVR) két órás felvételi időtartamának előírása; b) új előírások a repülési adatok kiértékelő programjaira vonatkozóan; c) a műszeres megközelítés és leszállás osztályozásának módosítása; d) új előírások a függőleges irányvezetéssel (APV) végrehajtott megközelítésre vonatkozóan; e) új meghatározások és a karbantartással kapcsolatos előírások módosítására vonatkozóan; és f) a zajbizonyítvány angol nyelvre történő lefordítása március július november 1. 27) Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) A földközelség jelző és riasztó rendszerre (GPWS) és az előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztó feladatra vonatkozó előírások módosítása; b) a légijármű szerkezeti tervezésénél és fizikai kialakításában alkalmazott biztonsági elemekre vonatkozó új és módosított előírások március július november ) Elkülönítési és Légtérbiztonsági munkacsoport valamint a Léginavigációs Bizottság tanulmányai a) Az (idegen) nyelvismeretre vonatkozó új előírások; b) a járató repülésbiztonsági dokumentáció rendszerére vonatkozó új meghatározások és előírások; c) a földi kiszolgálás biztonsági tényezőire vonatkozó új meghatározások és előírások; d) a járató államának jogosítása a RNP légtérben történő üzemeltetésre; e) légijármű összeütközés elkerülő fedélzeti rendszerek (ACAS) üzemeltetési kézikönyvének tartalmára vonatkozó új előírások március július november ) Az Üzemeltetői munkacsoport és az Elkülönítési és Légtérbiztonsági munkacsoport hatodik ülése:

23 a) új meghatározás a csökkentett függőleges elkülönítési magasság (RVSM) szerinti üzemeltetésre és az útvonal repülést megkönnyítő repülőgépvezetőre vonatkozóan; b) a és pontok alatt új előírások bevezetése a műszer szerinti repülési szabályok (IFR) vagy éjszakai feltételek közötti, egy repülőgépvezetővel történő üzemeltetésre; c) kivétel a jóváhagyott, egy gázturbinás hajtóművel felszerelt repülőgépek pont szerinti üzemeltetési korlátozásaihoz; d) az és pontok alatt új előírások bevezetése az egy gázturbinás hajtóművel felszerelt repülőgépek műszeres meteorológiai feltételek (IMC) és éjszakai körülmények közötti kereskedelmi üzemeltetésének jóváhagyásához szükséges követelmények meghatározására; e) a 6.22 pont alatt új előírás bevezetése a műszeres repülési szabályok (IFR) szerint, vagy éjszaka egy repülőgépvezetővel végrehajtott üzemeltetéshez szükséges repülőgép felszerelésekre vonatkozó követelmények meghatározására; f) a csökkentett függőleges elkülönítési minimumhoz (RVSM) tartozó repülési magasságokra vonatkozó pont módosítása, valamint a 7.2.5, és pontok alatt új előírások bevezetése az illetékes állam hatóságára vonatkozó felelősség meghatározására azonnali és megfelelő intézkedések meghozatalához, amennyiben az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy egy adott repülőgép vagy egy meghatározott repülőgép típushoz tartozó több repülőgép magasságtartási tulajdonságai meghaladják az előírt korlátozásokat; g) a és pont alatt új előírás bevezetése az elektronikus navigációs adat termékek járató általi kezeléséhez; h) a és pontokhoz tartozó előírások módosítása a repülőgép parancsnok, a másodpilóta és az útvonalrepülést megkönnyítő repülőgépvezető folyamatos gyakorlatban tartásával kapcsolatban; i) a és a pontokhoz tartozó előírások módosítása a repülőgép parancsnok körzeti-, útvonal- és repülőtéri jogosításával kapcsolatban; j) a pont alatt új előírás bevezetése, amely megköveteli az államtól az egy

24 repülőgépvezetővel a műszeres repülési szabályok szerint, vagy éjszaka végrehajtott üzemeltetésre vonatkozó követelmények meghatározását; k) a pont alatt egy új ajánlott eljárás bevezetése, amely meghatározza az egy repülőgépvezetővel történő műszeres repülési szabályok szerinti, vagy éjszakai feltételek közötti üzemeltetésre vonatkozó repülőgép parancsnoki jártasságot és képzési követelményeket; l) a 2. Függelék módosítása az üzemeltetési kézikönyv tartalmára vonatkozóan, a repülőgép parancsnok körzet, útvonal és repülőtér jogosításához valamint az oldalszél és hátszél alatti üzemeltetés korlátozásaihoz kapcsolódóan; és m) egy új, 3. számú Függelék bevezetése, amely meghatározza az egy gázturbinás hajtóművel felszerelt repülőgép éjszaka és/vagy IMC feltételek közötti jóváhagyott üzemeltetésének kiegészítő feltételeit, valamint egy új, 4. számú Függelék bevezetése a magasságtartási tulajdonságokra vonatkozó követelményekhez kapcsolódóan, az RVSM légtérben végrehajtott üzemeltetés során március július november ) Felügyeleti és a Konfliktusmegoldási Rendszerek munkacsoport első ülése, Hajózó személyzetek Szakszolgálati Engedélyeinek kiadásával és Képzésével foglalkozó munkacsoport második ülése, Akadálymentesség kérdésével foglalkozó munkacsoport tizennegyedik ülése, Egyesült Államok által benyújtott javaslat, Tanácsi kérés, A35-17 Közgyűlési Határozat, a Közgyülés 35. ülése és a Tizenegyedik Léginavigációs Konferencia: nagyobb felbotóképességű magasság kódolók szállítása; repülőgépvezetők folyamatos gyakorlatban tartási és szakmai jártassági ellenőrzésének követelményei, a személyzet kereszt jogosítása és a gyakorlati jártasság keresztirányú beszámítása, az alkalmasság értékelése, fenyegetés és hiba kezelés valamint a repülőgépvezetők félévenkénti szakmai jártasság ellenőrzése; a repülőgépvezetők ismerete az eljárások tartalmi felépítése által meghatározott üzemeltetési követelményekről; a Repülés-üzemi tisztek / szolgálatvezetők jogosítása és az állami szabályozó rendszer kritikus elemei; a légijármű üzembentartási engedély másolatának szállítása a légijármű fedélzetén; a biztonsági adatokat gyűjtő és feldolgozó rendszerből származó információk védelmére vonatkozó jogi útmutatások; és a biztonság elfogadható szintjére vonatkozó új útmutató anyagokhoz kapcsolódó biztonság kezelési ajánlások és hivatkozások.

25 2006 március július november fejezet Meghatározások Amennyiben a nemzetközi kereskedelmi légiszállításban üzemeltetett légijárművekre vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások során a következő kifejezéseket alkalmazzák, azok az alábbi jelentéssel rendelkeznek: Aerial Work - Munkarepülés A légijármű olyan különleges szolgáltatások nyújtásához történő üzemeltetése, mint például mezőgazdasági, építési, légi-fényképezési, megfigyelési, felderítési, ellenőrzési, kutató és mentő feladatok valamint hirdetési szolgáltatások. Aerodrome - Repülőtér Szárazföldön vagy vízfelszínen kijelölt terület (beleértve bármilyen épületet, létesítményt vagy szerkezetet), amelyet részben vagy teljes egészében légijárművek érkezésére, indulására valamint földi mozgására kívánnak felhasználni. Aerodrome operating minima Repülőtér üzemeltetési minimum Egy repülőtér igénybevételének korlátozásai a következő repülési feladatok vonatkozásában: a) Felszállás futópályamenti látástávolság (RVR) és/vagy látástávolság értékben és ha szükséges, felhőzet jellemzőkben kifejezve; b) Precíziós megközelítés és leszállás az üzemeltetés kategóriájának megfelelően látástávolság és/vagy futópályamenti látástávolság értékben (RVR) valamint elhatározási magasság értékben (DA/H) kifejezve; c) Függőleges irányvezetéssel végrehajtott megközelítés és leszállás látástávolság és/vagy futópályamenti látástávolság értékben (RVR) valamint elhatározási magasság értékben (DA/H) kifejezve; d) Nem-precíziós megközelítés és leszállás látástávolság és/vagy futópályamenti látástávolság értékben (RVR) valamint legalacsonyabb süllyedési magasság értékben (MDA/H) és ha szükséges, felhőzet jellemzőkben kifejezve. Aeroplane - Repülőgép Levegőnél nehezebb, hajtóművel működő légijármű, amely felhajtóerejét repülés közben főként az olyan felületekre ható aerodinamikai reakciókból nyeri, amelyek a repülés adott körülmények között rögzített helyzetben maradnak. Aircraft - Légijármű Minden olyan szerkezet, amelynek levegőben maradását olyan aerodinamikai reakcióerők biztosítják, amelyek nem azonosak a földfelszínre ható aerodinamikai reakcióerőkkel. Aircraft operating manual - Légijármű üzemeltetési kézikönyv A járató állama által elfogadható kézikönyv, amely tartalmazza az általános, különleges és vészhelyzeti eljárásokat, ellenőrző listákat, korlátozásokat, teljesítmény tájékoztatásokat, a légijármű rendszereinek részletezését valamint minden egyéb, a légijármű üzemeltetéséhez szükséges tájékoztató anyagot.

26 Megjegyzés: A légijármű üzemeltetési kézikönyv az üzemeltetési kézikönyvek közé tartozik. Air operator certificate (AOC) - Légijármű üzembentartási engedély A járatót meghatározott kereskedelmi légiszállítási tevékenység végrehajtására jogosító engedély. Alternate aerodrome - Kitérő repülőtér Olyan repülőtér, amelyre a légijármű abban az esetben folytathatja az útját, ha a tervezett célállomás repülőtere felé történő repülés folytatása vagy az oda történő leszállás végrehajtása lehetetlenné válik vagy nem tanácsos. A kitérő repülőterek közé tartoznak az alábbiak: Felszállási kitérő - Take-off alternate Olyan kitérő repülőtér, amelyen a légijármű leszállhat, ha ez röviddel a fel-szállás után szükségessé válik és erre az indulási repülőtér nem használható. Útvonal kitérő - En-route alternate Olyan kitérő repülőtér, amelyen egy légijármű leszállhat, ha az útvonal-repülés közben a hajózószemélyzet szokásostól eltérő vagy vészhelyzetet tapasztal. Megnövelt hatótávolságú üzemeltetés útvonal kitérő - ETOPS en-route alternate Olyan alkalmas és megfelelő kitérő repülőtér, amelyen egy légijármű le-szállhat, ha a megnövelt hatótávolságú üzemeltetés közben egy hajtómű le-áll vagy a hajózószemélyzet egyéb, a szokásostól eltérő vagy vészhelyzetet tapasztal. Célállomás kitérő - Destination alternate Olyan kitérő repülőtér, amely felé a légijármű folytathatja az útját, ha a tervezett célállomás repülőterén történő leszállás végrehajtás lehetetlenné válik vagy nem tanácsos. Megjegyzés: Az a repülőtér, amelyről a járat elindult, az adott járat számára útvonal vagy célállomás kitérőként is megjelölhető. Approach and landing operations using instrument approach procedures -Műszeres megközelítési eljárásokat alkalmazó megközelítés és leszállás A műszeres megközelítési és leszállási eljárások osztályozása a következő: Nem-precíziós megközelítés és leszállás - Non-precision approach and landing operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek végrehajtása során oldalirányú irányvezetést alkalmaznak, azonban függőleges irányvezetést nem vesznek igénybe. Megközelítés és leszállás függőleges irányvezetéssel - Approach and landing operations with vertical guidance Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek végrehajtása során oldalirányú és függőleges irányvezetést alkalmaznak, azonban az a precíziós megközelítésre és leszállásra vonatkozó üzemeltetési előírásoknak nem tesz eleget. Precíziós megközelítés és leszállás -Precision approach and landing operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek végrehajtása során precíziós oldalirányú és függőleges irányvezetést alkalmaznak az alábbiakban meghatározott üzemeltetési minimumok figyelembevételével: Megjegyzés: Az oldalirányú és függőleges irányvezetés a következő berendezések egyikének segítségével nyújtott iránysáv és siklópálya tájékoztatás: a) földi telepítésű navigációs berendezés; vagy

27 b) számítógéppel biztosított navigációs adatok. Precíziós megközelítés és leszállás kategóriái - Categories of precision approach and landing operations: I. kategória (I. kat) - Category I (CAT I) operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek elhatározási magassága nem kevesebb mint 60 méter (200 láb) valamint a látástávolság értéke nem kevesebb mint 800 méter vagy a futópályamenti látástávolság értéke nem kevesebb mint 550 méter. II. kategória (II. kat) - Category II (CAT II) operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek elhatározási magassága kevesebb mint 60 méter (200 láb) de nem kevesebb mint 30 méter (100 láb) valamint a futópályamenti látástávolság értéke nem kevesebb mint 350 méter. III/A. kategória (III/A. kat) - Category IIIA (CAT IIIA) operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek: a) elhatározási magassága kevesebb mint 30 méter (100 láb) vagy ilyen elhatározási magasságot nem határoztak meg; és b) a futópályamenti látástávolság értéke nem kevesebb mint 200 méter. III/B. kategória (III/B. kat) - Category IIIB (CAT IIIB) operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelynek: a) elhatározási magassága kevesebb mint 15 méter (50 láb) vagy ilyen elhatározási magasságot nem határoztak meg; és b) a futópályamenti látástávolság értéke kevesebb mint 200 méter, de nem kevesebb mint 50 méter. III/C. kategória (III/C. kat) - Category IIIC (CAT IIIC) operations Olyan műszeres megközelítés és leszállás, amelyhez elhatározási magasság és futópályamenti látástávolság érték korlátozást nem határoztak meg. Megjegyzés: Ahol az elhatározási magasság és futópályamenti látástávolság érték korlátozások különböző üzemeltetési kategóriákba esnek, a műszeres megközelítés és leszállás az igényesebb kategória alapján határozandó meg, azaz ott, ahol az elhatározási magasság érték a III/A. kategóriába, míg a futópályamenti látástávolság érték a III/B. kategóriába tartozik, a megközelítés és leszállás III/B. kategóriás lesz. Ugyanígy, amennyiben az elhatározási magasság érték II. kategóriás és a futópályamenti látástávolság érték az I. kategóriába tartozik, a megközelítés és leszállás II. kategóriásnak tekintendő. Basic instrument flight trainer Alap műszerrepülési gyakorló berendezés Olyan megfelelő műszerekkel ellátott berendezés, amely mesterségesen biztosítja a légijármű műszerfal környezetét műszerrepülési körülmények között. Cabin crew member - Utaskabin személyzeti tag Személyzeti tag, aki a járató vagy a légijármű parancsnoka kijelölése alapján az utasok biztonsága érdekében szükséges feladatokat végez, azonban nem a hajózószemélyzet tagja. Commercial air transport operation - Kereskedelmi légiszállítási tevékenység Pénzbeli ellenszolgáltatásért vagy bérleti díjért végzett utas, teherárú vagy postaküldemény szállító

28 légijármű üzemeltetések. Configuration deviation list (CDL) - Repülésvezérlő szerkezetek alaphelyzettől történő eltéréseinek jegyzéke A típus tervezéséért felelős szervezet által kidolgozott és a tervezés állama által jóváhagyott lista, amely meghatározza a légijármű típus bármely olyan külső alkatrészét, amely a repülés megkezdésekor hiányozhat, továbbá szükség szerint tartalmazza az összes vonatkozó üzemeltetési korlátozást valamint repülési teljesítmény korrekciós tájékoztatást. Crew member - Személyzeti tag A járató által a légijárművön a repülési idő alatt szolgálattételre kijelölt személy. Cruising level - Utazómagasság Az a repülési szint, amelyet a légijármű a repülés jelentős szakasza során tart. Dangerous goods - Veszélyes áruk Olyan tárgyak vagy anyagok, amelyek az egészségre, biztonságra vagy az anyagi javakra (tulajdonra) nagy kockázatot jelentenek és amelyek a Műszaki Utasításokban a veszélyes áruk felsorolásában találhatók vagy az Utasítások ilyennek minősítik. Megjegyzés: A veszélyes árukat a 18. Annex 3. fejezete osztályozza. Decision altitude (DA) / Decision height (DH) - Elhatározási magasság A precíziós vagy a függőleges irányvezetéssel végrehajtott megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amelyen megszakított megközelítés eljárást kell kezdeményezni, ha a megközelítés folytatásához szükséges látás utáni tájékozódás feltételei nem jöttek létre. 1. Megjegyzés: A DA elhatározási magasság a közepes tengerszinthez, a DH elhatározási magasság pedig a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. 2. Megjegyzés: A szükséges látás utáni tájékozódás feltételei a fénytechnikai eszközök vagy a megközelítési terület azon elemeinek illetve részeinek látását jelentik, amelyeket a repülőgépvezetőnek elegendő ideig látnia kell ahhoz, hogy a légijármű helyzetét és a szükséges helyzetváltoztatás mértékét a kívánatos repülési pályához viszonyítva értékelhesse. III. kategóriás üzemelés során, amennyiben elhatározási magasságot jelölnek ki, a szükséges látási feltételek az adott eljárásra vagy üzemelésre vonatkoznak. 3. Megjegyzés: A gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében ott, ahol mindkét kifejezést használják, azok "QNH/QFE elhatározási magasság"-ként rövidítve pedig DA/H-ként írhatók le. Emergency locator transmitter - Vészhelyzeti helyjeladó berendezés (ELT) Olyan berendezés leírására szolgáló általános kifejezés, amely a kijelölt hullámhosszakon egyedi megkülönböztethető (rádió)jeleket sugároz és alkalmazásától függően a baleset alkalmával automatikusan működésbe léphet vagy kézzel üzembe helyezhető. A vészhelyzeti helyjeladó berendezés az alábbi típusú lehet: Automatikus rögzített - Automatic fixed ELT (ELT/AF) Olyan vészhelyzeti helyjeladó berendezés, amely a légijárművön állandóan rögzítve helyezkedik el. Automatikus hordozható - Automatic portable ELT (ELT/AP)

29 Olyan vészhelyzeti helyjeladó berendezés, amely a légijárművön rögzítve helyezkedik el, azonban a baleset után a légijármű fedélzetéről könnyen eltávolítható. Automatikusan leváló - Automatically deployable ELT (ELT/AD) Olyan vészhelyzeti helyjeladó berendezés, amely a légijárművön rögzítve helyezkedik el, azonban a baleset után, annak hatására automatikusan leválik a légijárműről. Szükség esetén lehetséges annak kézi eltávolítása is. Túlélési - Survival (ELT/S) Olyan vészhelyzeti helyjeladó berendezés, amely eltávolítható légijárműről és a légijárművön úgy tárolják, hogy azt vészhelyzet esetén a túlélők egyszerűen üzembe helyezhetik és használhatják. Flight crew member - Hajózószemélyzeti tag Szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyzeti tag, akinek munkája a repülési szolgálati idő tartam alatt nélkülözhetetlen a légijármű üzemeltetéséhez. Flight Data Analysis - Repülési adat elemzés A rögzített repülési adatok elemzésének eljárása a légijármű üzemeltetés biztonságának fokozása érdekében. Flight duty period - Repülési szolgálati időtartam Azon teljes időtartam, amely akkor kezdődik, amikor a hajózószemélyzeti tag pihenőidejét követően a repülés vagy repülési sorozat előtt szolgálatba lép és addig az időpontig tart, amikor a hajózószemélyzeti tag a repülés vagy repülési sorozat befejezése után mentesül összes szolgálati feladata alól. Flight manual - Repülésvégrehajtási kézikönyv A légialkalmassági bizonyítvánnyal összhangban kidolgozott és kiadott kézikönyv, amely tartalmazza azokat a korlátozásokat, amelyek mellett a légijármű repülésre alkalmasnak nyilvánítható, valamint azokat az utasításokat és tájékoztatásokat, amelyek a hajózószemélyzet tagjai számára a légijármű biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek. Flight operations officer/flight dispatcher - repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető A járató által a légiüzemeltetés irányításába és felügyeletébe szakszolgálati engedéllyel vagy anélkül bevont, az 1. Annex előírásainak megfelelően jogosított személy, aki a légijármű parancsnokát támogatja, eligazítja és/vagy kiszolgálja a repülés biztonságos lefolytatása érdekében. Flight plan - Repülési terv A légiforgalmi szolgálati egységek rendelkezésére bocsátott, a légijármű tervezett repülésére vagy a repülés egy szakaszára vonatkozó meghatározott tájékoztatás. Flight recorder - Repülési adatrögzítő A légijárművön felszerelt bármely típusú adatrögzítő, amelynek célja a tájékoztatások biztosítása a légijármű baleset vagy repesemény kivizsgáláshoz. Flight safety documents system - Repülésbiztonsági dokumentációs rendszer A járató által létrehozott egymással kölcsönös kapcsolatban lévő dokumentációs rendszer, amely összerendezi és szervezetté teszi a repülések és a földi üzemeltetés végrehajtásához szükséges

30 információkat, és minimum a repülésvégrehajtási kézikönyvből és az üzemeltető karbantartás irányítási kézikönyvéből áll. Flight simulation training device - Mesterséges repülés-gyakorló berendezés Az alábbi három berendezés közül bármelyik, amely a repülési körülmények földi gyakorlati megjelenítésére, pontos utánzására alkalmas: Flight simulator - Repülési szimulátor Egy adott légijármű típus pilótakabinjának pontos utánzata olyan mértékben, hogy a mechanikus, elektromos továbbá elektronikus légijármű rendszerek működése és ezek hatása, a légijármű hajózószemélyzetének általános munkakörnyezete valamint az adott légijármű teljesítmény és repülési jellemzői a valósághoz hűen utánozhatók; Flightprocedures trainer Repülési eljárás gyakorló berendezés Olyan berendezés, amely valóságos pilótafülke környezetet biztosít és mesterségesen ábrázolja a műszerek működését valamint reakcióit, megjeleníti a műszaki, mechanikus, elektromos és elektronikus rendszerek működését valamint az adott osztályba tartozó légijárművek teljesítmény és repülési jellemzőit; Flight recorder - Repülési adatrögzítő A légijárművön felszerelt bármely típusú adatrögzítő, amelynek célja a tájékoztatások biztosítása a légijármű baleset vagy repesemény kivizsgálásához. Flight time Aeroplanes - Repülési idő Repülőgép Az a teljes időtartam, amely akkor kezdődik, amikor a repülőgép a felszállás céljából először megindul és akkor fejeződik be, amikor a repülőgép a repülés után megáll. Megjegyzés: Az itt meghatározott repülési idő azonos az általánosan használt "blokk-idővel" vagy a "féktuskó elvételétől annak visszahelyezéséig" tartó időtartammal, amelyet attól az időponttól mérnek, amikor a repülőgép a felszállás céljából először elindul és akkor fejeződik be, mikor a repülőgép a repülés után megáll. Flight recorder - Repülési adatrögzítő A légijárművön felszerelt bármely típusú adatrögzítő, amelynek célja a tájékoztatások biztosítása a légijármű baleset vagy repesemény kivizsgálásához. Flight safety documents system - Repülésbiztonsági dokumentációs rendszer A járató által létrehozott egymással kölcsönös kapcsolatban lévő dokumentációs rendszer, amely összerendezi és szervezetté teszi a repülések és a földi üzemeltetés végrehajtásához szükséges információkat, és minimum a repülésvégrehajtási kézikönyvből és az üzemeltető karbantartás irányítási kézikönyvéből áll. Flight time - Aeroplanes - Repülési idő - Repülőgép Az a teljes időtartam, amely akkor kezdődik, amikor a repülőgép a felszállás céljából először megindul és akkor fejeződik be, amikor a repülőgép a repülés után megáll. Megjegyzés: Az itt meghatározott repülési idő azonos az általánosan használt "blokk-idővel" vagy a "féktuskó elvételétől annak visszahelyezéséig" tartó időtartammal, amelyet attól az időponttól mérnek, amikor a repülőgép a felszállás céljából először elindul és akkor fejeződik be, mikor a repülőgép a repülés

31 után megáll. General aviation operation - Általános célú légiközlekedés A kereskedelmi légiszállító tevékenységtől valamint a munkarepüléstől eltérő légijármű üzemeltetés. Ground handling - Földi kiszolgálás A légijármű érkezése után és indulása előtt a repülőtéren szükséges kiszolgálási feladatok, amelyeket nem a légiforgalmi szolgálatok végeznek el. Human Factors principles - Emberi tényezők alapelvei A légiközlekedés tervezés, jogosítás, kiképzés, üzemeltetés és karbantartás vonatkozó alapelvei, amelyek célja az emberi teljesítmény és teljesítőképesség tényezőinek átfogó és teljes mértékű figyelembevételével biztonságos kapcsolat kialakítása a személyek és a rendszer egyes elemei között. Human performance - Emberi teljesítmény és teljesítőképesség Az egyéni emberi képességek és korlátozó tényezők, amelyek hatással vannak a légiközlekedési üzemeltetés biztonságára és hatékonyságára. Instrument meteorological conditions (IMC) - Műszeres időjárási körülmények Látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal és felhőalappal # kifejezett időjárási körülmények, ha azok a látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeknél alacsonyabbak. Megjegyzés: A látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeket a 2. Annex 4. fejezete tartalmazza. Large aeroplane - Nagy(méretű) repülőgép Olyan repülőgép, amelynek engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. Maintenance - Karbantartás A légijármű folyamatos légialkalmasságának biztosításához előírt feladatok, beleértve a következők bármelyikét vagy ezek kombinációját; ellenőrzés, átvizsgálás, javítás, csere, módosítás vagy a meghibásodás elhárítása. Maintenance organization's procedures manual - Karbantartó szervezet eljárási kézikönyve A karbantartó szervezet vezetője által jóváhagyott dokumentum, amely részletezi a karbantartó szervezet felépítését, a vezetői felelősségi rendszert, az elvégzendő munkafeladatokat, ismerteti a létesítményeket, a karbantartási eljárásokat valamint a minőségbiztosítási vagy felügyeleti illetve ellenőrzési rendszert. Maintenance programme - Karbantartási program Az előírt tervszerű karbantartási feladatok felsorolását tartalmazó kiadvány, amely jelzi a feladatok végrehajtásának időrendi tervét és rendjét. Ilyen kiadvány lehet a légijármű üzemi megbízhatósági programja, amely azon légijármű biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyre az vonatkozik. Maintenance release - Karbantartási nyilatkozat Olyan igazolást tartalmazó dokumentum, amely megerősíti, hogy a megfelelő karbantartási feladatokat a karbantartást végző szervezet eljárási kézikönyve vagy más egyenértékű rendszer alapján az elfogadott jellemzők figyelembevételével kielégítően elvégezték. Master minimum equipment list (MMEL) - Gyártó minimális felszerelési jegyzéke Az adott légijármű típusra vonatkozóan a gyártó által kidolgozott és a gyártó állama által jóváhagyott

32 felszerelési jegyzék, amely azokat a felszereléseket és egységeket tartalmazza, amelyek közül egy vagy több a repülés megkezdése előtt üzemképtelen lehet. A jegyzékhez (MMEL) különleges üzemeltetési feltételek, korlátozások vagy eljárások határozhatók meg. Maximum mass - Legnagyobb tömeg Legnagyobb engedélyezett felszállósúly. Minimum descent altitude (MDA) / Minimum descent height (MDH) - Legalacsonyabb süllyedési magasság A nem-precíziós megközelítési vagy a körözéssel végrehajtott megközelítési eljárásra előírt meghatározott tengerszint vagy földfelszín feletti magasság, amely alá az előírt látási feltételek létrejöttének hiányában süllyedni tilos. 1. Megjegyzés: A legalacsonyabb QNH süllyedési magasság a közepes tengerszinthez, a legalacsonyabb QFE süllyedési magasság a repülőtér magasságához vagy a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha a futópálya küszöb magassága több mint 2 méterrel (7 láb) a repülőtér magassága alatt van. A megközelítéshez történő körözéshez meghatározott legalacsonyabb süllyedési magasság a repülőtér magasságához viszonyított érték. 2. Megjegyzés: A szükséges látási feltételek a fénytechnikai eszközök vagy a megközelítési terület azon elemeinek illetve részeinek látását jelentik, amelyeket a repülőgépvezetőnek elegendő ideig látnia kell ahhoz, hogy a légijármű helyzetét és a szükséges helyzetváltoztatás mértékét a kívánatos repülési pályához viszonyítva értékelhesse. A körözéssel végrehajtott megközelítés esetében a szükséges látási feltételek a futópálya környezetére vonatkoznak. 3. Megjegyzés: A gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében ott, ahol mindkét kifejezést használják, azok "QNH/QFE legalacsonyabb süllyedési magasság"-ként rövidítve pedig MDA/H-ként írhatók le. Minimum equipment list (MEL) - Minimális felszerelési jegyzék A légijármű üzemeletetéséhez rendelkezésre álló felszerelések jegyzéke, amely meghatározott feltételek alapján tartalmazza azokat a berendezéseket és egységeket, amelyek üzemképtelenek lehetnek. A jegyzéket a járató az adott légijármű vonatkozásában a MMEL vagy ennél szigorúbb feltételek alapján készíti el. Night Éjszaka Az esti polgári szürkület vége és a hajnali polgári szürkület kezdete között eltelt idő vagy olyan más, napnyugat és napkelte között eltelt időszak, amelyet az illetékes hatóság határoz meg. Megjegyzés: Az esti polgári szürkület akkor fejeződik be, amikor a napkorong középpontja 6 fokkal a horizont alá süllyed és a hajnali polgári szürkület akkor kezdődik, amikor a napkorong középpontja 6 fokkal a horizont fölé emelkedik. Obstacle clearance altitude (OCA) or Obstacle clearance height (OCH) - Akadálymentes tengerszint feletti magasság (OCA) vagy akadálymentes földfelszín feletti magasság (OCH) A legalacsonyabb közepes tengerszinthez viszonyított magasság vagy a megfelelő futópálya küszöb illetve a repülőtér magassága feletti magasság - amelyik alkalmazható - amelyet az akadályoktól történő megfelelő függőleges elkülönítés biztosítása érdekében az akadálymentességi előírá-sokkal összhangban határoznak meg. 1. Megjegyzés: Az akadálymentes tengerszint feletti magasság a közepes tengerszinthez, az akadálymentes földfelszín feletti magasság a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. A nem-precíziós

33 megközelítés esetében az akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához vagy a futópálya küszöb magasságához viszonyított érték. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha a futópálya küszöb magassága több mint 2 méterrel (7 láb) a repülőtér magassága alatt van. A megközelítéshez történő körözéshez meghatározott akadálymentes földfelszín feletti magasság a repülőtér magasságához viszonyított érték. 2. Megjegyzés: A gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében ott, ahol mindkét kifejezést használják, azok "QNH/QFE akadálymentes magasság"-ként rövidítve pedig OCA/H-ként írhatók le. Operational control - Repülésüzemi irányítás Felügyelet gyakorlása valamely repülési feladat megkezdésére, folytatására, befejezésére vagy kitérő repülőtérre történő irányítására a légijármű biztonsága valamint a repülés menetrendszerű és gazdaságos lebonyolítása érdekében. Operational flight plan - Üzemeltetői repülési terv A járató terve a repülési feladat biztonságos végrehajtására a repülőgép teljesítményének, üzemeltetési korlátozásainak valamint a követendő útvonalon és az érintett repülőtereken várható repülésvégrehajtási körülmények figyelembevételével. Operations Manual - Üzemeltetési kézikönyv A légijárművet üzemeltető személyzet számára feladataik elvégzéséhez kiadott eljárásokat, utasításokat és tájékoztatásokat tartalmazó kézikönyv. Operator - Járató Valamely személy, szervezet vagy vállalat, amely légijárműveket üzemeltet vagy ilyen tevékenység végzésére ajánlkozik. Operator's maintenance control manual - Járató karbantartás irányítási kézikönyve A járató azon eljárásait ismertető dokumentum, amely biztosítja az összes tervezett és igény szerint végrehajtandó karbantartási feladat megfelelő időben, és szabályozott valamint kielégítő módon történő végrehajtását a járató légijárművén. Pilot-in-command - Légijármű parancsnoka A repülés biztonságos végrehajtásáért felelős, a járató vagy az általános célú légiközlekedés esetében a légijármű tulajdonosa részéről parancsnoknak kijelölt repülőgépvezető. Pressure-altitude - Nyomásmagasság Magasság fogalmakban kifejezett légköri nyomás érték, mely megfelel a nemzetközi Egyezményes Légkör adott nyomásértékének (a 8. Annex alapján). Psychoactive substances - Szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok Alkohol, ópiumból vagy kenderből készített kábítószer, kokain, nyugtatók és altatók, egyéb izgató, serkentő, élénkítőszerek, képzeteket keltő erős izgatószerek és illékony oldószerek a kávé és a dohányféleségek kivételével. Repair - Javítás A légijármű bármely üzemi alkatrészének sérülést vagy üzemszerű kopást követő repülésre alkalmas állapotba történő helyreállítása annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a vonatkozó légialkalmassági előírásoknak, amelyeket az adott légijármű típus bizonyítványának kiadásakor figyelembe vettek.

34 Required navigation performance (RNP) - Előírt navigációs pontosság Egy meghatározott légtérben történő repülés-végrehajtáshoz szükséges navigációs teljesítmény, azaz pontosság. Megjegyzés: A navigációs teljesítményt és előírásokat az adott RNP típusra és/vagy alkalmazásra határozzák meg. Rest period - Pihenőidő A földön eltöltött bármely időtartam, amely alatt a járató a hajózószemélyzet tagját mentesíti összes feladata alól. RNP type - Előírt navigációs pontosság típus A repülőgép tervezett repülési helyzetéhez viszonyított, tengeri mérföldben kifejezett távolsággal meghatározott pontossági érték. A repülés végrehajtása során a repülési idő legalább 95 %-ában ezen a határértéken belül kell a repülőgépnek tartózkodnia. Például: Az RNP 4 olyan navigációs pontosság határértéket jelent, amelynek alapján az adott repülőgép repülési idejének legalább 95 százalékában mindenkori tervezett repülési helyzetéhez viszonyítva plusz/minusz 4 tengeri mérföld (7.4 km) távolságon belül repül. Runway visual range - Futópályamenti látástávolság érték (RVR) Az a távolság, ameddig a futópálya középvonalán álló légijármű vezetője látja a futópálya felületi jelzéseket vagy a futópálya szélét kijelölő illetve a középvonalát azonosító fényeket. Safe forced landing - Biztonságos kényszerleszállás Elkerülhetetlen kényszerleszállás talajra vagy vízfelszínre, melynek során nagy valószínűséggel várható, hogy a légijármű fedélzetén valamint a földön tartózkodó személyek nem sérülnek meg. Safety management system Biztonság irányítási rendszer A biztonság irányításának rendszerezett megközelítése, amely magában foglalja a szükséges szervezeti felépítést, felelősségi köröket, irányelveket és eljárásokat. Safety programme Biztonsági program Előírások és tevékenységek egységes rendszere, amely a biztonság növelésére irányul. Small aeroplane - Kis repülőgép Olyan repülőgép, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg vagy kevesebb. State of Registry - Lajstromozó állam Azon állam, amelynek lajstromába a légijárművet bevezették. Megjegyzés: A nem nemzeti alapon működő nemzetközi üzemeltető vállalkozás vagy szervezet légijárművének lajstromozása esetében az abban érintett államokra együttesen és külön-külön is vonatkozik az a kötelezettség, amely a Chicagó-i Egyezmény értelmében a lajstromozó államot illeti. Erre vonatkozóan lásd a Tanács 1967 december 14-i Határozatát a Nemzetközi Üzemeltető Szervezetek Által Üzemeltetett Légijárművek Nemzeti Hovatartozása és Lajstromozása címmel, amely megtalálható a Nemzetközi Légiszállítás Gazdasági Szabályzására vonatkozó Útmutatóban (Doc 9587).

35 State of the Operator - Járató állama Az az állam, amelynek területén a járató legfőbb üzleti telephelye található. Ennek hiányában az az állam, amelyben a járató állandó tartózkodási helye (címe) van. Synthetic flight trainer - Szintetikus repülési gyakorló berendezés Az alábbi három berendezés közül bármelyik, amely a repülési körülmények földi gyakorlati megjelenítésére, pontos utánzására alkalmas: Repülési szimulátor - Flight simulator Egy adott légijármű típus pilótakabinjának pontos utánzata olyan mértékben, hogy a mechanikus, elektromos továbbá elektronikus légijármű rendszerek működése és ezek hatása, a légijármű hajózószemélyzetének általános munkakörnyezete valamint az adott légijármű teljesítmény és repülési jellemzői a valósághoz hűen utánozhatók legyenek; Repülési eljárás gyakorló berendezés - Flight procedures trainer Olyan berendezés, amely valóságos pilótafülke környezetet biztosít és mesterségesen ábrázolja a műszerek működését valamint reakcióit, megjeleníti a műszaki, mechanikus, elektromos és elektronikus rendszerek működését valamint az adott osztályba tartozó légijárművek teljesítmény és repülési jellemzőit; Alap műszerrepülési gyakorló berendezés - Basic instrument flight trainer Olyan megfelelő műszerekkel ellátott berendezés, amely mesterségesen biztosítja a légijármű műszerfal környezetét műszerrepülési körülmények között. Visual meteorological conditions (VMC) - Látás utáni időjárási körülmények Látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal és felhőalappal* kifejezett időjárási körülmények, ha azok a látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeknél jobbak. Megjegyzés: A látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeket a 2. Annex 4. fejezete tartalmazza. 2. fejezet Alkalmazhatóság A 6. Annex I. részében található nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások a nemzetközi kereskedelmi légiszállítás tevékenység végzésére jogosított járatók repülőgépeinek üzemeltetésére alkalmazhatók. 1. Megjegyzés: A nemzetközi általános célú légiközlekedésben üzemeltetett repülőgépekre vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások a 6. Annex II. részében találhatók. 2. Megjegyzés: A nemzetközi kereskedelmi légiszállításban valamint a nemzetközi általános célú légiközlekedésben üzemeltetett forgószárnyas légijárművekre vonatkozó nemzetközi előírások és ajánlott gyakorlati eljárások a 6. Annex III. részében találhatók.

36 3. fejezet Általános rész 1. Megjegyzés: Bár a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Egyezmény a lajstromozó államra bizonyos feladatokat ír elő, amelyek végrehajtására az állam jogosult vagy kötelezett, a Közgyűlés A23-13 számú határozatában elismerte azt a tényt, hogy a lajstromozó állam bizonyos körülmények között képtelen megfelelő módon eleget tenni a fenti kötelezettségének, amikor a légijárművet más állam járatója elsősorban hajózószemélyzet nélkül bérbe veszi, szerződés vagy csere megállapodás alapján üzemelteti valamint azt is, hogy amíg az Egyezmény 83/b. cikkelye életbe nem lép, az Egyezmény nem megfelelően határozza meg a járató államára ilyen esetekben vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Ezért a Tanács felhívta a figyelmet arra, hogy ha a fenti esetekben a lajstromozó állam megállapítja, hogy képtelen az Egyezményben előírt kötelezettségei teljesítésére, azokat a feladatokat, amelyeket a járató állama jobban el tud végezni és amennyiben ez a feladatok végrehajtását elvállalja, járató államára utalhatja át. Tudomásul vették, hogy a 83/b. cikkely hatályba lépéséig a fentiek csak gyakorlati szempontból lesznek célszerűek és nem érintik a Chicagó-i Egyezménynek a lajstromozó államra vagy harmadik államra háruló kötelezettségeit. Mindazonáltal, mivel a 83/b. cikkely 1997 június 20-án hatályba lépett, a vonatkozó kiegészítést (Doc 9318) aláíró államok kötelesek az ilyen átadási megállapodásokban foglaltak teljesítésére. 2. Megjegyzés: A közös nemzetközi légi üzemeltetés esetében, amelyet olyan repülőgépekkel bonyolítanak le, amelyek nem mindegyike van azonos szerződő államban lajstromozva, a jelen rész előírásai közül semmi sem akadályozza meg az érintett államokat abban, hogy szerződés alapján közösen végezzék el azokat a feladatokat, amelyek végrehajtására a vonatkozó Annex-ek a lajstromozó államot jelölik ki. 3.1 A törvények, előírások és eljárások betartása A járató biztosítsa, hogy minden külföldön tartózkodó alkalmazottja tudatában legyen annak, hogy eleget kell tenniük azon államok jogszabályainak, előírásainak és közzétett eljárásainak, amelyekben az üzemeltetést végrehajtják A járató biztosítsa, hogy összes repülőgépvezetője ismerje a feladataik teljesítéséhez szükséges törvényeket, jogszabályokat, előírásokat és eljárásokat, amelyeket az átrepülendő területre, az igénybe vett repülőterekre és léginavigációs létesítményekre megállapítottak. A járató biztosítsa, hogy a hajózószemélyzet többi tagja is ismerje a repülőgép üzemeltetésével kapcsolatos feladataik teljesítéséhez szükséges ilyen jogszabályokat, előírásokat és eljárásokat. Megjegyzés: A repülőgépvezetőknek és a légiüzemeltetéssel foglalkozó személyeknek szóló azon információkat, amelyek a repülési eljárások paramétereire és az üzemeltetési eljárásokra vonatkoznak, a PANS-OPS I. kötete tartalmazza. A látás utáni és a műszeres repülési eljárásokfelépítésére vonatkozó kövtelményeket a PANS-OPS II. kötete tartalmazza. Az akadály mentesség követelményeinek és eljárásainak használata egyes államokban eltérhetnek a PANS-OPS előírásaitól, és biztonsági okokból

37 fontos ezen különbségek ismerete A repülésüzemi irányításért a járató vagy kijelölt képviselője felelős. Megjegyzés: Ez az előírás nem érinti az állam jogait és kötelezettségeit azon repülőgépek üzemeltetésére vonatkozóan, amelyeket abban az államban vettek lajstromba A repülésüzemi irányításért viselt felelősséggel csak a légijármű parancsnoka és a repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető hatalmazható fel, amennyiben a járató jóváhagyott módszere a légiüzemeltetés irányítására és felügyeletére megköveteli a repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető alkalmazását. Megjegyzés: A repülésüzem irányításának megszervezésére vonatkozó útmutató és a repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető szerepének leírása az Üzemeltetés Felügyeleti, Jogosítási és Folyamatos Ellenőrzési Eljárások Kézikönyvében (Doc 8335) található. A repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető felhatalmazására, kötelességeire, és felelősségi körére vonatkozó részletes útmutatót a Repülésüzemi Kézikönyv Előkészítése (Doc 9376) című anyagban található. A szakszolgálati engedéllyel rendelkező repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető korára, képzettségére, tudására és gyakorlati jártasságára vonatkozó követelmények az 1. Annexben találhatók Amennyiben a repülőgép vagy az utasok biztonságát fenyegető vészhelyzetről először a repülésüzemi tiszt / szolgálatvezető szerez tudomást, akkor annak a személynek a bekezdés szerinti tevékenysége, ahol az lehetséges, tartalmazza a kialakult helyzet természetéről a megfelelő hatóságok késedelem nélküli értesítését, és a segítségre vonatkozó kérést, amennyiben szükséges Amennyiben a repülőgép vagy az utasok biztonságát fenyegető vészhelyzet esetében olyan tevékenységre van szükség, amellyel megsértik a helyi előírásokat vagy eljárásokat, erről a légijármű parancsnoka késedelem nélkül értesítse az illetékes helyi hatóságot. Ha az állam, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezik így rendelkezik, a légijármű parancsnoka bármely ilyen előírás megsértéséről nyújtson be jelentést ezen állam illetékes hatósága számára; ebben az esetben a jelentés másolatát nyújtsa be továbbá a járató állama számára is. Az ilyen jelentéseket a lehető legrövidebb időn, általában 10 napon belül nyújtsák be A járató biztosítsa, hogy a repülőgép fedélzetén a légijármű parancsnokának rendelkezésére álljon az átrepült területen működő kutató és mentő szolgálatokra vonatkozó összes alapvető tájékoztatás. Megjegyzés: Ezt a tájékoztatást a repülőgépvezető számára az üzemeltetési kézikönyv vagy más hasonló, alkalmasnak tekintető tájékoztató anyag is tartalmazhatja.

38 3.1.8 A járató biztosítsa, hogy a hajózószemélyzet tagjai az 1. Annex előírásai szerint bizonyítsák képességüket a légiforgalmi rádiótávbeszélő összeköttetések során alkalmazott nyelv szóbeli használatára és megértésére. 3.2 A biztonság irányítása Az állam dolgozzon ki egy biztonsági programot, hogy a repülőgépek üzemeltetése során elfogadható biztonsági szintet lehessen elérni A célul kitűzött elfogadható biztonsági szintet az érintett állam(ok) határozza(ák) meg. Megjegyzés a biztonsági programra és az elfogadható biztonsági szint meghatározására vonatkozó útmutatót a 11. Annex E. melléklete és a Biztonság Irányítási Kézikönyv (SMM) (Doc 9859) tartalmazza Ajánlás az államok követeljék meg, hogy a biztonsági programjuk részeként egy járató vezessen be a járató államának elfogadható biztonság irányítási rendszert, amely minimum: a) megnevezi a biztonsági veszélyeket; b) biztosítja, hogy egy elfogadható biztonsági szint kialakításához szükséges megelőző intézkedések alkalmazásra kerülnek; c)gondoskodik a folyamatos figyelésről és az elért biztonsági szint rendszeres felülvizsgálatáról; és d)törekedik a teljeskörű biztonsági szint folyamatos tökéletesítésére január 01-től az államok a biztonsági programjuk részeként követeljék meg, hogy egy járató vezessen be a járató államának elfogadható biztonság irányítási rendszert, amely minimum: a) megnevezi a biztonsági veszélyeket; b) biztosítja, hogy egy elfogadható biztonsági szint kialakításához szükséges megelőző intézkedések alkalmazásra kerülnek; c)gondoskodik a folyamatos figyelésről és az elért biztonsági szint rendszeres felülvizsgálatáról; és d)törekedik a teljeskörű biztonsági szint folyamatos tökéletesítésére.

39 3.2.5 A biztonság irányítási rendszer világosan határozza meg a biztonságért viselt felelősség függelmi viszonyait a járató teljes szervezetén belül, beleértve a felső vezetés biztonságért viselt közvetlen felelősségét. Megjegyzés: A biztonság irányítási rendszerre vonatkozó útmutató a Biztonság Irányítási Kézikönyv-ben (SMM) (Doc 9859) található Ajánlás január 1-től a kg-nál nagyobb engedélyezett felszállósúllyal (tömeg) rendelkező repülőgép járatója biztonság irányítási rendszere részeként dolgozzon ki és vezessen be repülési adat elemző programot A kg-nál nagyobb engedélyezett felszállósúllyal (tömeg) rendelkező repülőgép járatója biztonság irányítási rendszere részeként dolgozzon ki és vezessen be repülési adat elemző programot. Megjegyzés: A járató a repülési adat elemző program végrehajtásával megbízhat más szervezetet, azonban az ilyen programmal kapcsolatos általános felelősség a járatót terheli A repülési adat elemző program nem lehet szankcionáló jellegű és megfelelő intézkedéseket tartalmazzon az adatforrások védelmére. 1. megjegyzés: A repülési adat elemző programokra vonatkozó útmutató a Biztonság Irányítási Kézikönyv-ben (SMM) (Doc 9859) található. 2. megjegyzés: A biztonsági adatgyűjtő és feldolgozó rendszerektől származó információk jogi útmutatóit a 13. Annex, E. melléklete tartalmazza A járató, biztonság irányítási rendszere részeként, az üzemeltető személyzet részére, felhasználásra és útmutatásra repülésbiztonsági dokumentációs rendszert dolgozzon ki. Megjegyzés: A repülésbiztonsági dokumentációs rendszer kidolgozására és elrendelésére vonatkozó útmutató a H. mellékletben található. 3.2 Baleset megelőzési és repülésbiztonsági program A járató dolgozzon ki és vezessen be baleset megelőzési és repülésbiztonsági programot. Megjegyzés: A baleset megelőzésre vonatkozó útmutató a Baleset Megelőzési Kézikönyv-ben (Doc 9422) valamint az Üzemeltetési Kézikönyv Elkészítése (Doc 9376) című kiadványokban található Ajánlás 2002 január 1-től a kg-nál nagyobb engedélyezett felszállósúllyal (tömeg) rendelkező repülőgép járatója baleset megelőzési és repülésbiztonsági terve részeként dolgozzon ki és vezessen be repülési adat elemző programot január 1-től a kg-nál nagyobb engedélyezett felszállósúllyal (tömeg) rendelkező repülőgép járatója baleset megelőzési és repülésbiztonsági terve részeként dolgozzon ki és vezessen be repülési adat elemző programot.

40 Megjegyzés: A járató a repülési adat elemző program végrehajtásával megbízhat más szervezetet, azonban az ilyen programmal kapcsolatos általános felelősség a járatót terheli A repülési adat elemző program nem lehet szankcionáló jellegű és megfelelő intézkedéseket tartalmazzon az adatforrások védelmére. Megjegyzés: A repülési adat elemző programokra vonatkozó útmutató a Baleset Megelőzési Kézikönyvben (Doc 9422) található. 3.3 Repülésbiztonsági dokumentációs rendszer A járató az üzemeltető személyzet részére, felhasználásra és útmutatásra repülésbiztonsági dokumentációs rendszert dolgozzon ki. Megjegyzés: A repülésbiztonsági dokumentációs rendszer kidolgozására és elrendezésére vonatkozó útmutató a H. mellékletben található. 3.4 Veszélyes árúk 1. Megjegyzés: A veszélyes árúkra vonatkozó előírások a 18. Annex-ben találhatók. 2. Megjegyzés: Az Egyezmény 35. cikkelye bizonyos teherárú korlátozási osztályokra vonatkozik. 3.5 Szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok használata Megjegyzés: A szellemi tevékenységet befolyásoló anyagok használatára vonatkozó előírások az 1. Annex és a 2. Annex 2.5 pontjaiban találhatók. 4. fejezet Repülésvégrehajtás 4.1 Az üzemeltetés létesítményei A járató biztosítsa, hogy a repülés végrehajtása ne kezdődjön meg az előtt, hogy minden rendelkezésre álló lehetséges és ésszerű eszközzel meggyőződtek arról, hogy azok a rendelkezésre álló földi és/vagy vízfelszíni létesítmények, amelyek a repülőgép biztonságos üzemeltetése valamint az utasok védelme érdekében közvetlenül szükségesek megfelelnek annak az üzemeltetés típusnak, amelynek alapján a repülést végre fogják hajtani és azokat a fenti célnak megfelelő módon üzemeltetik. Megjegyzés: A jelen előírásban alkalmazott "lehetséges és ésszerű eszköz" kifejezés a járató részére az indulási helyen, a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok kiadott hivatalos információiból vagy más forrásokból származó rendelkezésre álló tájékoztatásokat jelenti A járató biztosítsa, hogy az üzemeltetés során tapasztalt bármilyen működési rendellenességet indokolatlan késedelem nélkül jelentsék be a létesítmény üzemeltetéséért felelős hatóságnak A repülőtereket és azok létesítményeit a kiadott igénybevételi feltételek alapján, a közzétett üzemidőben az időjárási körülményektől függetlenül, folyamatosan bocsássák a repülési üzem rendelkezésére.

41 4.2 Üzemeltetési engedélyek és ellenőrzés Légijármű üzembentartási engedély A járató kereskedelmi légiszállítási tevékenységet csak akkor végezhet, ha érvényes légijármű üzembentartási engedéllyel rendelkezik, amelyet a járató állama bocsátott ki A légijármű üzembentartási engedély a meghatározott feltételek és korlátozások betartása mellett feljogosítja a járatót a kereskedelmi légiszállítási tevékenység végzésére. Megjegyzés - a légijármű üzembentartási engedélyre vonatkozó útmutatót és a kapcsolódó felhatalmazásokat, feltételeket és korlátozásokat, melyeket az üzemeltetői specifikáció tartalmazhat, a Repülésüzem Ellenőrzésére, Tanúsítására és Folyamatos Felülvizsgálatára vonatkozó Eljárások Kézikönye (Doc 8335) tartalmazza A szerződő államok egy másik szerződő állam által kiadott légijármű üzembentartási engedélyt érvényesnek fogadhatnak el, feltételezve azt, hogy az engedély kiadásául szolgáló követelmények legalább azonosak a jelen Annexben meghatározott vonatkozó előírásokkal A légijármű üzembentartási engedély vagy más ezzel egyenértékű dokumentum kibocsátása a járató állam részéről annak függvénye, hogy a járató a meghatározott üzemeltetés természetétől és nagyságrendjétől függően és figyelembevételével bizonyságot tesz a repülési tevékenység megfelelő szervezéséről, ellenőrzési módszereiről és átfogó irányításáról valamint a kiképzési és karbantartási programjairól. Megjegyzés: A légijármű üzembentartási engedély kiadásával kapcsolatos tájékoztatás az F. Függelékben található A légijármű üzembentartási engedély folyamatos érvényessége attól függ, hogy a járató a járató államának ellenőrzése alatt eleget tesz a pont előírásának A légijármű üzembentartási engedély legalább a következőket tartalmazza: a) a járató megnevezése (cégnév, székhelye); b) a kiadás időpontja és az érvényesség időtartama; c) az engedélyezett tevékenység típusok ismertetése; d) a használatra engedélyezett légijármű típus(ok); és e) üzemeltetésre engedélyezett területek vagy repülési útvonalak A járató állama az 5. Függelékkel öszhangban, dolgozzon ki és alkalmazzon járató üzemeltetés engedélyezési és folyamatos minőség ellenőrzési rendszert mellyel biztosítja a 4.2 pontban található, a légijármű üzemeltetés színvonalára vonatkozó előírások betartását Üzemeltetési kézikönyv A járató az érintett üzemeltető személyzet részére felhasználásra és tájékoztatásra a 2. Függelék előírásaival összhangban biztosítson üzemeltetési kézikönyvet, amelyet szükség szerint módosítsanak és egészítsenek ki, hogy az mindig naprakész legyen. Minden ilyen kiegészítést és módosítást adjanak ki a kézikönyv használatára kötelezett összes személynek A járató állama írja elő a járató számára, hogy az üzemeltetési kézikönyvének egy példányát és az összes kiegészítést és/vagy módosítást adja át a járató államának felülvizsgálatra, elfogadásra és ahol szükséges jóváhagyásra. A járató üzemeltetési kézikönyvébe vegye fel az összes további kötelező anyagot, amelyeket a járató állama igényelhet.

42 1. Megjegyzés: Az üzemeltetési kézikönyv tartalmára és szerkezetére vonatkozó előírásokat a 2. Függelék tartalmazza. 2. Megjegyzés: Az üzemeltetési kézikönyvben szereplő egyes tételekhez a 4.2.7, 6.1.3, 9.3.1, 12.4 és pontok előírásai alapján a járató államának jóváhagyása szükséges Üzemeltetési utasítások Általános rész A járató biztosítsa, hogy az üzemeltetésben résztvevő valamennyi személy saját feladatairól, felelősségéről valamint a feladatainak a járató tevékenységében elfoglalt helyéről megfelelő oktatásban részesüljön A repülőtér mozgási területén a repülőgép nem végezhet gurulást, kivéve ha a kormányánál helyet foglaló személy: a) a járató vagy megbízott képviselőjétől megfelelő felhatalmazással rendelkezik ; b) teljes mértékben jogosult a repülőgép gurulásának végrehajtására; c) jogosult a rádió-távbeszélő berendezés használatára; és d) erre jogosított személytől megfelelő kiképzést kapott a repülőtér elrendezése, útvonalai, jelzései, jelölései, fényei, a légiforgalmi irányítás utasításai, jelzései, kifejezései és eljárásai vonatkozásában továbbá képes a repülőgépnek a repülőtér területén történő biztonságos mozgatásához szükséges üzemeltetési előírások betartására Ajánlás A járató adjon ki üzemeltetési utasításokat és biztosítson tájékoztatásokat a repülőgép összes működő hajtóművel történő emelkedési képességéről, hogy ezzel a légijármű parancsnoka a meglevő felszállási körülmények és a tervezett felszállási módszer (repülés-technika) alapján meghatározhassa az indulási szakasz kezdeti emelkedés mértékét. Ezt a tájékoztatást vegyék fel az üzemeltetési kézikönyvbe Vészhelyzet repülés közben történő gyakorlása A járató biztosítsa, hogy vészhelyzeti vagy a rendes üzemeléstől eltérő gyakorlást illetve szimulációt ne végezzenek a repülés közben abban az esetben, ha a fedélzeten utasok tartózkodnak vagy teherárút szállítanak Ellenőrző jegyzékek A hajózószemélyzet a repülőgép üzemeltetésének minden szakasza előtt, alatt és után továbbá vészhelyzetben alkalmazza a pont előírása alapján elkészített és kiadott ellenőrző jegyzékeket annak biztosítására, hogy végrehajtották a légijármű üzemeltetési kézikönyvében, repülés-végrehajtási kézikönyvében vagy más, a légialkalmassági bizonyítvánnyal kapcsolatos egyéb dokumentumban valamint üzemeltetési tájékoztató kiadványokban található üzemeltetési előírásokat. Az ellenőrző jegyzékek összeállítása és felhasználása alkalmával vegyék figyelembe az emberi tényezők alapelveit. Megjegyzés: Az Emberi Tényezők alapelveinek alkalmazására vonatkozó útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található Legalacsonyabb repülési magasságok A járató jogosult arra, hogy kijelölje a legalacsonyabb repülési magasságokat azokon a repülési

43 útvonalakon, amelyekre az átrepült útvonal állama vagy az útvonalért felelős állam is kijelölt ilyen magasságokat, feltéve hogy ezek nem alacsonyabbak, mint amelyeket az állam határozott meg A járató határozza meg és az üzemeltetési kézikönyvben tegye közzé azt a módszert, amely szerint meghatározni kívánja a legalacsonyabb repülési magasságokat azokra a repülési útvonalakra, amelyekre az átrepült útvonal állama vagy az útvonalért felelős állam ilyen magasságokat nem jelölt ki. A fenti módszer alapján meghatározott legalacsonyabb repülési magasságok ne legyenek alacsonyabbak, mint a 2. Annex-ben meghatározott értékek Ajánlás A legalacsonyabb repülési magasságok meghatározásának módszerét a járató állama hagyja jóvá Ajánlás A járató állama ezeket a legalacsonyabb repülési magasságokat kellő megfontolás után, a következő tényezőknek az üzemeltetés biztonságát valószínűleg befolyásoló hatásai figyelembevételével hagyja jóvá: a) a pontosság és megbízhatóság, amellyel a repülőgép helyzete meghatározható; b) a felhasznált magasságmérő berendezések jelzéseinek pontatlansága; c) a földfelszín jellemzői (például a magasság hirtelen változásai); d) kedvezőtlen időjárási körülmények előfordulásának valószínűsége (például erős turbulencia vagy leszálló légáramlatok); e) a léginavigációs térképek lehetséges pontatlanságai; és f) légtér korlátozások Repülőtér üzemeltetési minimum A járató állama írja elő, hogy a járató minden egyes olyan repülőtérre határozzon meg repülőtér üzemeltetési minimumot, amelyet használni kíván. Az ilyen minimum meghatározásának módszerét a járató állama hagyja jóvá. A minimum ne legyen alacsonyabb, mint amelyet a repülőtérre azon állam ír elő, amelyben a repülőtér elhelyezkedik, kivéve ha erre az érintett állam külön engedélyt ad. Megjegyzés: Ez az előírás nem követeli meg attól az államtól, amelyben a repülőtér elhelyezkedik, hogy repülőtér üzemeltetési minimumot határozzon meg A járató állama írja elő, hogy a repülőtér üzemeltetési minimum meghatározásánál bármely üzemeltetési mód esetében a következőket teljes mértékben vegyék figyelembe: a) a repülőgép típusa, teljesítménye, kezelése és kiszolgálási jellemzői; b) a hajózószemélyzet összetétele, szakmai alkalmassága és tapasztalata; c) az igénybevételre kiválasztható futópályák méretei és jellemzői; d) a rendelkezésre álló látás utáni és nem-látás utáni földi segédeszközök pontossága és jellemzői;

44 e) a repülőgépen rendelkezésre álló berendezések, amelyek a navigációhoz és/vagy a leszálláshoz történő megközelítéshez valamint a megszakított megközelítés repülési pályájának irányításához szükségesek; f) a megközelítési és a megszakított megközelítési területeken elhelyezkedő akadályok valamint a műszeres megközelítési eljárásokhoz meghatározott akadálymentes tengerszint és földfelszín feletti magasságok; g) az időjárási körülmények felderítésére, meghatározására és jelentésére alkalmazott módszerek; és h) a kezdeti emelkedési területeken levő akadályok és a szükséges biztonsági elkülönítés értékei. Megjegyzés: A repülőtér üzemeltetési minimum meghatározásával kapcsolatos útmutató az Időjárástól Független Üzemeltetés Kézikönyv-ében (Doc 9365) található A II. és III. kategóriás műszeres megközelítés és leszállás csak akkor engedélyezhető, amennyiben a futópályamenti látástávolság értékről (RVR) szóló tájékoztatás rendelkezésre áll Ajánlás A műszeres megközelítés és leszállás végrehajtására 800 méter látástávolság alatti repülőtéri üzemeltetési minimumot csak akkor lehet engedélyezni, ha a futópályamenti látástávolság értékről (RVR) szóló tájékoztatás rendelkezésre áll Futópálya küszöb átrepülési magasság a precíziós megközelítések esetében A járató dolgozzon ki üzemeltetési eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a precíziós megközelítésekhez használt repülőgép repülésvezérlő szerkezeteinek leszállási beállítása mellett és ilyen repülési helyzetben a futópálya küszöböt biztonságos magasságon repülje át Tüzelőanyag és olaj jegyzékek A járató tartson fenn tüzelőanyag és olaj jegyzékeket annak lehetővé tétele érdekében, hogy a járató állama megbizonyosodjon arról, hogy a pont előírásainak minden egyes repülés esetében eleget tettek A tüzelőanyag és olaj jegyzékeket a járató három hónap időtartamig őrizze meg Hajózószemélyzet Légijármű parancsnok A járató minden egyes járatra jelöljön ki egy repülőgépvezetőt a parancsnoki feladatok ellátására Repülési idő, repülési szolgálati időtartam és pihenőidő A járató dolgozzon ki szabályokat és előírásokat a repülési idő és a repülési szolgálati időtartam korlátozására továbbá a megfelelő pihenőidő biztosítására a személyzet minden tagja számára. Ezeket a szabályokat a járató állama által meghatározott vagy jóváhagyott előírásokkal összhangban dolgozzák ki és vegyék fel az üzemeltetési kézikönyvbe A járató rendszeresen tartsa nyilván a személyzet minden tagjának repülési idejét, repülési szolgálati valamint pihenő idejét is. Megjegyzés: A korlátozások kidolgozásával kapcsolatos útmutató az A. Mellékletben található Minden egyes olyan repülés vonatkozásában, amelynek során a légijármű méter ( láb) magasság felett repül, a járató az egymást követő 12 hónap alatt a személyzet minden egyes tagját ért

45 teljes kozmikus sugárzás értékének meghatározhatósága érdekében rendszeresen tartsa nyilván a szükséges adatokat. Megjegyzés: A teljes kozmikus sugárzás értékének nyilvántartására vonatkozó útmutató a 126 számú körlevélben SST Légijármű Üzemeltetési Tájékoztató található Utasok A járató biztosítsa, hogy az utasokkal megismertessék a következő eszközök elhelyezkedését és használatát: a) biztonsági övek; b) vészkijáratok; c) mentőmellények, ha ezek szállítását előírták; d) oxigén légzőkészülék, amennyiben az utasok részére oxigén szállítását előírták; és e) más, egyéni használatra rendszeresített mentőfelszerelések, beleértve az utastájékoztató kiadványokat is A járató tájékoztassa az utasokat a közös használatra rendszeresített alapvető mentőfelszerelések elhelyezkedéséről és általános használatáról A repülés során bekövetkező vészhelyzetekben az utasokat a körülményeknek megfelelő vészhelyzeti tevékenységre utasítsák A járató biztosítsa, hogy a fel és leszállás során valamint bármikor, amikor a repülés alkalmával turbulencia vagy bármely vészhelyzet következik be és ezt az óvintézkedést szükségesnek ítélik, a repülőgép fedélzetén tartózkodó valamennyi utas a rendelkezésre álló biztonsági övvel vagy hevederrel az ülésbe legyen bekötve. 4.3 Repülés előkészítés A repülési feladat végrehajtása addig ne kezdődjön meg, amíg a repülés előkészítési nyomtatványokat nem töltötték ki annak bizonyítására, hogy a légijármű parancsnoka meggyőződött a következőkről: a) a a repülőgép repülésre alkalmas; b) a 6. fejezetben előírt műszerek és berendezések az adott repülési feladat típus végrehajtására felszerelésre kerültek, megfelelőek és üzemképesek; c) a repülőgép karbantartás kibocsátó jegyzőkönyvét a 8.8 pontban előírtak szerint kiállították; d) a repülőgép tömege valamint súlypont-helyzete a várható repülési körülmények figyelembevételével olyan, hogy a repülési feladat biztonságosan végrehajtható; e) bármely szállítmányt megfelelő módon elhelyeztek és biztonságosan rögzítettek; f) ellenőrizték, hogy az 5. fejezetben található üzemeltetési korlátozások az adott repülés vonatkozásában betarthatók illetve teljesíthetők; és

46 g) eleget tettek a pontban található üzemeltetési repülés tervezés előírásnak A kitöltött repülés előkészítési nyomtatványokat a járató három hónapig őrizze meg Üzemeltetési repülés tervezés Minden tervezett repüléshez készítsenek üzemeltetési repülési tervet. Az üzemeltetési repülési tervet a légijármű parancsnoka és ahol ilyen van, a repülés-üzemi tiszt vagy szolgálatvezető fogadja el és írja alá. A terv egy példányát továbbítsák a járatónak vagy kijelölt képviselőjének illetve ha ezek végrehajtása nem lehetséges, az üzemeltetési repülési tervet hagyják a repülőtéri hatóságnál vagy az indulási állomáson más, alkalmas helyen. Megjegyzés: A repülés-üzemi tiszt vagy szolgálatvezető feladatait a 4.6 szakasz tartalmazza Az üzemeltetési kézikönyvben ismertetni kell az üzemeltetési repülési terv tartalmát és használatát Felszállási kitérő repülőtér Kitérő repülőterek Válasszanak ki és az üzemeltetési repülési tervben határozzanak meg felszállási kitérő repülőteret, ha az indulási repülőtéren az időjárási körülmények az alkalmazható repülőtér üzemeltetési minimum értékén vagy az alatt vannak illetve ha bármely más okból az indulási repülőtérre történő visszatérés nem lehetséges A felszállási kitérő repülőtér az indulási repülőtértől számított alábbi távolságokon belül helyezkedjen el: a) Két hajtóműves repülőgépek esetében nem több mint egy órányi repülésnek megfelelő távolság egy (működő) hajtóműves utazósebessége mellett; b) Három vagy több hajtóműves repülőgépek esetében nem több mint két órányi repülésnek megfelelő távolság egy üzemképtelen hajtóművel történő repülés utazósebessége mellett A felszállási kitérő repülőtérként kiválasztandó repülőtérről rendelkezésre álló tájékoztatások jelezzék, hogy az igénybevétel várható időpontjában a repülőtér (időjárási) körülményei adott üzemeltetésre vonatkozó repülőtér üzemeltetési minimumnak megfelelőek vagy annál jobbak lesznek Útvonal kitérő repülőtér A két sugárhajtóművel felszerelt repülőgép megnövelt hatótávolságú üzemeltetése esetében, a 4.7 pont alapján válasszanak ki és az üzemeltetési valamint a légiforgalmi szolgálatoknak benyújtott repülési tervekben határozzanak meg útvonal kitérő repülőtereket Célállomás kitérő repülőtér A műszerrepülési szabályok szerint végrehajtott repülések esetében válasszanak ki és az üzemeltetési valamint a légiforgalmi szolgálatoknak benyújtott repülési tervekben határozzanak meg legalább egy célállomás kitérő repülőteret, kivéve ha:

47 a) a repülés időtartama és az uralkodó időjárási körülmények olyanok, hogy nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a tervezett leszállási repülőtéren az érkezés számított időpontjában valamint az ezt megelőző és az ezt követő ésszerű idő-határokon belül a megközelítés és a leszállás látás utáni időjárási körülmények között végrehajtható lesz; és b) a tervezett leszállási repülőtér elszigetelt fekvésű és nincs alkalmas célállomás kitérő repülőtér Időjárási körülmények A látvarepülési szabályok szerint tervezett repülés végrehajtását ne kezdjék meg csak akkor, ha az érvényes időjárás-jelentések vagy az érvényes időjárás-jelentések és előrejelzések kombinációja azt jelzik, hogy az útvonalon vagy annak látvarepülési szabályok szerint tervezett repülési szakaszán a megfelelő időben az uralkodó időjárási körülmények olyanok lesznek, hogy a Látás után történő repülésvégrehajtás szabályai (VFR) betarthatók lesznek A műszerrepülési szabályok szerint tervezett repülés végrehajtását ne kezdjék meg csak akkor, ha a rendelkezésre álló tájékoztatások szerint az érkezés várható időpontjában a tervezett leszállási repülőtéren vagy ahol célállomás kitérő repülőtér meghatározása is szükséges, legalább egy ilyen repülőtéren az uralkodó (időjárási) körülmények repülőtér üzemeltetési minimumnak megfelelőek vagy annál jobbak lesznek. Megjegyzés: Néhány állam gyakorlata szerint a repülés tervezési célokra magasabb minimumokat jelölnek meg arra az esetre, ha a repülőteret célállomás kitérőként választják szemben azzal, ha a repülőtér a tervezett leszállás helye Ismert vagy várható jegesedés körülményei között a repülést ne kezdjék meg, csak akkor, ha a repülőgép ilyen körülmények között történő üzemelésre van jogosítva és felszerelve Ismert vagy várható földi jegesedés körülményei között történő üzemelésre tervezett járat nem szállhat fel mindaddig, amíg a repülőgépet jegesedés szempontjából nem vizsgálták felül és nem végezték el a megfelelő jégtelenítést illetve jégmentesítést. A jeget vagy más természetes szennyező anyagot úgy távolítsák el a repülőgépről, hogy az közvetlenül a felszállás előtt is repülésre alkalmas állapotban legyen. Megjegyzés: A fentiekre vonatkozó tájékoztatót a Légijármű Földi Jégtelenítés Végrehajtása Kézikönyv (Doc 9640) tartalmazza Tüzelőanyag (üzemanyag) és olajkészlet Megjegyzés: A hangsebesség felett repülő repülőgépek tüzelőanyag és olajkészletének meghatározása különleges körülmények figyelembevételét teszi szükségessé az ilyen repülőgép típus egyedi üzemeltetési jellemzői miatt. A hangsebesség feletti repülőgépek tüzelőanyag-készletével kapcsolatos útmutató a 126 számú körlevélben SST Légijármű Üzemeltetési Tájékoztató található Minden repülőgép esetében A repülés végrehajtását ne kezdjék meg csak akkor, ha az időjárási körülmények valamint a repülés során várható bármely késés figyelembevételével a repülőgép elegendő tüzelőanyagot és olajat szállít ahhoz, hogy a repülést biztonságosan be tudja fejezni. Ezen kívül az előre nem látható eseményekre való tekintettel szállítsanak tartalékot is Légcsavaros repülőgép esetében A pont előírásának megfelelően szállított tüzelőanyag és olaj mennyisége a légcsavaros repülőgép esetében legalább annyi legyen, ami lehetővé teszi, hogy a

48 repülőgép: Ha célállomás kitérő repülőtér kijelölése szükséges: a) elrepüljön arra a repülőtérre, amelyre a repülést tervezték és onnan tovább repüljön az üzemeltetési és a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési terveiben meghatározott (tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából) legkritikusabb kitérő repülőtérre majd ezután további 45 percig; vagy b) egy bármely előre meghatározott ponton át elrepüljön a kitérő repülőtérre majd ezután további 45 percig, feltéve hogy ez nem kevesebb, mint az a mennyiség, amely a tervezett repülőtérre történő repüléshez és ezt követően; 1) további 45 perc repüléshez valamint az utazómagasságon tervezett repülési idő 15 %-a lerepüléséhez ; vagy 2) két órai repüléshez amelyik a kevesebb szükséges Ha célállomás kitérő repülőtér kijelölése nem szükséges: a) a a) alapján elrepüljön arra a repülőtérre, amelyre a repülést tervezték és ez után további 45 percig; vagy b) a b) alapján elrepüljön arra a repülőtérre, amelyre a repülést tervezték és ezt követően; 1) további 45 perc repüléshez valamint az utazómagasságon tervezett repülési idő 15 %-a lerepüléséhez; vagy 2) két óra időtartamig amelyik a kevesebb repüljön Gázsugár hajtóműves repülőgép esetében A pont előírásának megfelelően szállított tüzelőanyag és olaj mennyisége a gázsugár hajtóműves repülőgép esetében legalább annyi legyen, ami lehetővé teszi, hogy a repülőgép: Ha célállomás kitérő repülőtér kijelölése szükséges: a) elrepüljön arra a repülőtérre amelyre a repülést tervezték és ott egy megközelítést és egy megszakított megközelítést hajtson végre majd ezek után; 1) tovább repüljön az üzemeltetési és a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési terveiben meghatározott kitérő repülőtérre; és ezt követően; 2) a kitérő repülőtér felett 1500 láb (450 méter) magasságon, szabványos hőmérsékleti viszonyok között, a várakozásra előírt sebességgel 30 percet repüljön valamint megközelítést és leszállást hajtson végre; és 3) ezen felül a repülőgép rendelkezzen annyi tüzelőanyaggal, amely fedezi a járató által meghatározott és a járató állama által jóváhagyott, előre nem látható esetekben bekövetkező fogyasztás növekedés mennyiségét; vagy b) egy bármely előre meghatározott ponton át elrepüljön a kitérő repülőtérre majd ott 1500 láb (450 méter) magasságon, szabványos hőmérsékleti viszonyok között, a várakozásra előírt sebességgel 30 percet repüljön továbbá ezen felül a repülőgép rendelkezzen annyi tüzelő-anyaggal, amely fedezi a járató által meghatározott és a járató állama által jóváhagyott, előre nem látható esetekben bekövetkező fogyasztás

49 növekedés mennyiségét, feltéve hogy ez a teljes mennyiség nem kevesebb, mint a célrepülőtérig történő és ezen felül további két órányi, általános utazósebességgel történő repüléshez szükséges teljes tüzelőanyagkészlet Ha célállomás kitérő repülőtér kijelölése nem szükséges: a) a a) alapján elrepüljön arra a repülőtérre, amelyre a repülést tervezték és ezt követően: 1) a repülőtér felett 1500 láb (450 méter) magasságon, szabványos hőmérsékleti viszonyok között, a várakozásra előírt sebességgel 30 percet repüljön; és 2) ezen felül a repülőgép rendelkezzen annyi tüzelőanyaggal, amely fedezi a járató által meghatározott és a járató állama által jóváhagyott, előre nem látható esetekben bekövetkező fogyasztás növekedés mennyiségét; és b) a b) alapján elrepüljön arra a repülőtérre, amelyre a repülést tervezték és ezt követően rendes utazósebességnek megfelelő tüzelőanyag-fogyasztással további két óra időtartamig repüljön A pont előírása alapján szükséges tüzelőanyag és olaj készlet mennyiségének kiszámításánál legalább a következő tényezőket vegyék figyelembe: a) előrejelzett időjárási körülmények; b) várható légiforgalmi irányítói engedélyek és útvonalak valamint forgalmi késések; c) a műszerrepülési szabályok szerint (IFR) végrehajtott repülés esetében egy műszeres megközelítés végrehajtása a célállomás repülőtéren, beleértve egy megszakított megközelítést is; d) az üzemeltetési kézikönyvben a repülés végrehajtása alatt (útközben) a túlnyomásos kabin dehermetizálódás amennyiben alkalmazható valamint egy hajtómű meghibásodása esetére előírt eljárások; és e) minden egyéb olyan körülmény, amely a repülőgép leszállását késleltetheti vagy a tüzelőanyag és/vagy olajfogyasztást növelheti. Megjegyzés: A pontban ismertetett tényezők nem korlátozzák a repülési terv repülés közben történő módosításának lehetőségét és a repülés áttervezését egy másik repülőtérre, feltéve hogy a pont előírásai teljesíthetők attól a ponttól kezdődően is, ahol a repülés áttervezése megtörtént Tüzelőanyag-feltöltés utasokkal a fedélzeten A repülőgépen ne végezzenek tüzelőanyag feltöltést akkor, amikor az utasok beszállnak, kiszállnak vagy a repülőgép fedélzetén tartózkodnak, kivéve ha elegendő számú kiképzett személyzet áll készenlétben a repülőgép leggyorsabb és legcélszerűbb módszerekkel történő kiürítésének megkezdésére és a kiürítés irányítására Az utasok beszállása, kiszállása vagy a repülőgép fedélzetén történő tartózkodása alatt végzett tüzelőanyag feltöltés alatt a repülőgép belső távbeszélő berendezése vagy más alkalmas eszköz segítségével tartsanak fenn két-oldalú összeköttetést a tüzelőanyag feltöltést ellenőrző földi személyzet és a repülőgép fedélzetén tartózkodó kiképzett személyzet között.

50 1. Megjegyzés: A pont előírása a tüzelőanyag-feltöltés előfeltételeként nem teszi alapvetően szükségessé a repülőgép saját beépített lépcsőjének kibocsátását vagy a vészkijáratok kinyitását. 2. Megjegyzés: A légijármű tüzelőanyag feltöltésére vonatkozó előírások a 14. Annex-ben és a biztonságos tüzelőanyag feltöltési módszerekkel kapcsolatos útmutató a Repülőtér Szolgálati Kézikönyv (Doc 9137) 1. valamint 8. részében található. 3. Megjegyzés: Amikor a repülőgép tüzelőanyaggal történő feltöltését nem kerozinnal végzik, a feltöltés alkalmával a kerozin más gázturbina hajtóanyagokkal keveredik, vagy nyílt töltővezetéket alkalmaznak, további elővigyázatossági rendszabályokra van szükség Oxigén készlet Megjegyzés: A szövegben alkalmazott abszolút légnyomás értékeknek megfelelő, az egyezményes légkör alapján meghatározott megközelítő magasságok a következők: Abszolút légnyomás magasság méter magasság láb 700 hpa hpa hpa Olyan repülési magasságon végrehajtandó repülés esetén, amelyen a személyek részére rendszeresített kabin(ok)ban a légnyomás 700 hpa értéknél alacsonyabb, a repülést ne kezdjék meg csak akkor, ha elegendő mennyiségű belégzésre alkalmas oxigént biztosítottak, amely ellátja: a) a személyzet minden tagját valamint az utasok 10 %-át 30 percet meghaladó bármely olyan időtartamra, amely alatt az általuk elfoglalt kabinban a légnyomás 700 hpa és 620 hpa érték között van; és b) a személyzet tagjait valamint az utasokat bármely olyan időtartamra, amely alatt az általuk elfoglalt kabinban a légnyomás 620 hpa értéknél alacsonyabb A túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgép esetében a repülés végrehajtását ne kezdjék meg csak akkor, ha elegendő mennyiségű belélegzésre alkalmas oxigént biztosítottak, amely a túlnyomás megszűnése esetén, a repülés körülményeinek megfelelően ellátja a személyzet összes tagját valamint az utasokat bármely olyan időtartamra, amely alatt az általuk elfoglalt kabinban a légnyomás 700 hpa értéknél alacsonyabb. Ezen kívül, ha a repülőgépet olyan repülési magasságon üzemeltetik, amelyen az atmoszférikus légnyomás értéke 376 hpa-nál alacsonyabb vagy amelyen az atmoszférikus légnyomás értéke 376 hpa-nál magasabb, de a repülőgéppel négy percen belül nem lehet biztonságosan olyan magasságra süllyedni, amelyen az atmoszférikus légnyomás értéke 620 hpa-nak felel meg, az utaskabinban tartózkodó személyek részére legalább tíz percre elegendő oxigén készletet biztosítsanak. 4.4 Repülési eljárások Repülőtér üzemeltetési minimum A repülést ne folytassák a tervezett leszállási repülőtér felé csak abban az esetben, ha a rendelkezésre álló legújabb tájékoztatások azt jelzik, hogy az érkezés várható időpontjában az adott vagy legalább egy célállomás kitérő repülőtéren a leszállás a pont előírásaiban meghatározott üzemeltetési minimum érték alapján végrehajtható.

51 A precíziós megközelítés esetében a műszeres megközelítést ne folytassák a külső marker adó (OM) navigációs ponton túl vagy nem precíziós megközelítés esetében a repülőtér feletti 300 méter (1000 láb) magasság alatt, kivéve ha a jelentett látástávolság vagy a meghatározó futópályamenti látástávolság érték (RVR) a megállapított minimum felett van Amennyiben precíziós megközelítés esetében a külső marker adó (OM) navigációs pont átrepülése után vagy nem precíziós megközelítés esetében a repülőtér feletti 300 méter (1000 láb) magasság alá történő süllyedésnél a jelentett látástávolság vagy a meghatározó futópályamenti látástávolság érték a megállapított minimum alá csökken, a megközelítés az elhatározási vagy a legalacsonyabb süllyedési magasságig folytatható. A repülőgép semmi esetre se folytassa a leszálláshoz történő megközelítését bármely repülőtérre azon a meghatározott ponton túl, amely után a repülőtérre megállapított repülőtér üzemeltetési minimum értéket megsértené. Megjegyzés: A meghatározó futópályamenti látástávolság érték az egy vagy több mérési helyről (földetérési terület, futópálya középpont, megállási terület) jelentett RVR értékeket jelenti, amelyeket az üzemeltetési minimum érték teljesítésének megállapítására használnak. Ahol RVR értéket alkalmaznak, a meghatározó futópályamenti látástávolság érték a földetérési területre vonatkozó RVR, kivéve ha a helyi előírások mást nem határoznak meg Időjárási megfigyelések Megjegyzés: A repülés végrehajtása során a légijármű fedélzetén történő időjárás megfigyelés, észlelés, feljegyzés valamint jelentés megfelelő eljárásait a 3. Annex, a PANS-ATM (Doc 4444) és a vonatkozó Körzeti Kiegészítő Eljárások (Doc 7030) tartalmazzák Repülésre veszélyes körülmények A repülésre veszélyes, az időjárási viszonyokkal kapcsolatostól eltérő, a repülés végrehajtása során tapasztalt egyéb körülményeket a lehető legrövidebb időn belül jelentsék az illetékes légiforgalmi állomásnak. A jelentések tartalmazzák a más légijárművek biztonságával kapcsolatos vagy kapcsolatba hozható részleteket is A hajózószemélyzet tagjai munkahelyeiken Fel és leszállás A pilótakabinban szolgálatra kijelölt valamennyi hajózószemélyzeti tag tartózkodjon szolgálati helyén Útvonalon A pilótakabinban szolgálatra kijelölt valamennyi hajózószemélyzeti tag tartózkodjon szolgálati helyén, kivéve ha távolléte a repülőgép üzemeltetésével kapcsolatos feladatok elvégzése vagy fiziológiai okok miatt szükséges Biztonsági övek A hajózószemélyzet valamennyi tagja szolgálati helyén tartsa biztonsági övét becsatolva Vállhevederekkel ellátott biztonsági övek A fel és leszállási szakaszokban a hajózószemélyzet valamennyi repülőgépvezető ülést elfoglaló tagja vállhevederrel ellátott biztonsági övét tartsa becsatolva; a hajózószemélyzet többi tagja a fel és leszállási szakaszokban vállhevederrel ellátott biztonsági övét tartsa becsatolva, kivéve ha a vállhevederek akadályozzák őket feladataik végrehajtásában, amely esetben a vállhevedereket kikapcsolhatják, azonban a biztonsági öveket bekapcsolva kell tartaniuk. Megjegyzés: A vállhevederekkel ellátott biztonsági öv egymástól függetlenül használható vállhevederekből

52 és biztonsági övből áll Oxigén használat A repülőgép repülési közben történő biztonságos üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ellátó összes hajózószemélyzeti tagja folyamatosan használja az oxigén légzőkészüléket, amikor ezt az uralkodó körülmények a vagy pontok előírásai alapján szükségessé teszik Olyan túlnyomásos kabinnal ellátott repülőgép esetében, amely azon tengerszint feletti magasság felett üzemel, amelyben az atmoszférikus nyomás 376 hpa értéknél alacsonyabb, az összes hajózószemélyzeti tag szolgálati helyén álljon rendelkezésre gyorsan igénybe vehető, zárt oxigén álarc (légzőmaszk), amely szükség esetén azonnal belégzésre alkalmas oxigént biztosít A túlnyomásos kabinnal felszerelt repülőgép utaskabin személyzeti tagjainak és utasainak védelme dehermetizáció a túlnyomás megszűnése esetén Ajánlás Az utaskabin személyzeti tagok biztonságát úgy védjék, hogy azok az esetleges túlnyomás megszűnése esetében szükségessé váló vészsüllyedés alkalmával eszméletüket nagy valószínűséggel ne veszítsék el továbbá képesek maradjanak arra, hogy a vészhelyzetet követő stabilizált repülés folyamán az utasokat elsősegélyben részesítsék. Az utasok biztonságát olyan eszközökkel, berendezésekkel vagy üzemeltetési eljárásokkal védjék, amelyek nagy valószínűséggel biztosítják, hogy az utasok túlélik a túlnyomás megszűnése miatt fellépő oxigénhiány hatásait. Megjegyzés: Nem lehet előre megállapítani vagy feltételezni, hogy az utaskabin személyzet a túlnyomás megszűnése esetén szükségessé váló vészsüllyedés alkalmával mindig képes lesz segítséget nyújtani az utasoknak Repülés végrehajtása során alkalmazandó üzemeltetési utasítások A légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési terv megváltoztatását magába foglaló járatói üzemeltetési utasításokat, ha lehetséges még a repülőgépre történő továbbítás előtt egyeztessék az illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel. Megjegyzés: Amennyiben a fent jelzett egyeztetés nem lehetséges, a kapott üzemeltetési utasítás nem mentesíti a repülőgépvezetőt az illetékes légiforgalmi szolgálati egység megfelelő engedélyének beszerzésével kapcsolatos felelőssége alól a repülési terv megváltoztatása előtt Műszerrepülési eljárások A műszeres megközelítési és leszállási kategóriák alapján minden egyes műszeres futópályára vagy műszerrepülési szabályok szerint történő üzemeltetésre használt repülőtérre dolgozzanak ki egy vagy több műszeres megközelítési eljárást, amelyet az az állam hagyjon jóvá és tegyen közzé, amelynek területén a repülőtér elhelyezkedik A műszerrepülési szabályok szerint üzemelő összes repülőgép tartsa be azokat a műszerrepülési eljárásokat, amelyeket az az állam hagyott jóvá, amelynek területén a repülőtér elhelyezkedik. 1. Megjegyzés: A műszeres megközelítés és leszállás kategóriáit illetve az osztályozást az I. fejezet tartalmazza. 2. Megjegyzés: A műszerrepülési eljárásokban érintett személyek részére ajánlott üzemeltetési eljárások a PANS OPS (Doc 8168) I. kötetében találhatók.

53 3. Megjegyzés: A műszerrepülési eljárások kidolgozásában érintett szakértők részére ajánlott tájékoztató anyag a PANS-OPS (Doc 8168) II. kötetében található Repülőgép zajcsökkentő eljárások Ajánlás A zajcsökkentés érdekében kidolgozott repülőgép üzemeltetési eljárások feleljenek meg a PANS-OPS I. kötet V. rész (Doc 8168) előírásainak Ajánlás A járató által egy repülőgép típus vonatkozásában kidolgozott zajcsökkentési eljárás minden repülőtérre azonos legyen. 4.5 A légijármű parancsnok kötelmei Az ajtók bezárása után a légijármű parancsnoka felelős a fedélzeten tartózkodó összes személyzeti tag, utas és az elhelyezett teherárú biztonságáért. A parancsnok felelős továbbá a repülőgép üzemeltetéséért és biztonságáért attól a pillanattól kezdve, amikor a repülőgép a felszállás céljából történő indulásra készen áll addig, mikor az a repülés után végleg megáll és az elsődleges hajtómű egységeket leállítják A légijármű parancsnoka biztosítsa, hogy pontosan és részletesen betartsák a repülési ellenőrző jegyzékekre vonatkozó pontban ismertetett előírást A légijármű parancsnoka felelős a legközelebbi illetékes hatóság lehető leggyorsabb értesítéséért a repülőgépet érintő bármely olyan balesetről, amelynek következménye bármely személy súlyos vagy halálos sérülése illetve a repülőgép vagy más anyagi javak jelentős károsodása. Megjegyzés: A "súlyos sérülés" kifejezés meghatározása a 13. Annex-ben található A légijármű parancsnoka felelős az összes, a repülőgépen tapasztalt vagy feltételezett meghibásodás jelentéséért a járató felé a repülés befejezését követően A légijármű parancsnoka felelős a pontban ismertetett tájékoztatásokat tartalmazó útinaplóért vagy általános nyilatkozatért. Megjegyzés: A Közgyűlés 1956 június-július hónapjaiban, Caracasban tartott tizedik ülésszakán elfogadott A10-36 számú határozata értelmében a 9. Annex-ben ismertetett "Általános Nyilatkozat" (General Declaration) amennyiben tartalmazza az Egyezmény 34. cikkelyében előírt tájékoztatásokat a szerződő államok részéről az "Útinapló" (Journey Log Book) megfelelő változataként fogadható el. 4.6 A repülés-üzemi tiszt vagy szolgálatvezető kötelmei A repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető amikor a pont előírásainak megfelelően repülésfelügyeleti feladatok ellátásával van megbízva hajtsa végre a következőket: a) segítse a légijármű parancsnokát a repülés előkészítésében és adjon meg számára minden szükséges tájékoztatást;

54 b) segítse a légijármű parancsnokát az üzemeltetési és a légiforgalmi szolgálati egységeknek benyújtott repülési tervek elkészítésében valamint amennyiben erre szükség van, írja alá a dokumentumokat és nyújtsa be a megfelelő repülési tervet az illetékes légiforgalmi szolgálati egységnek; c) repülés közben a rendelkezésre álló eszközök segítségével adja meg a légijármű parancsnoka számára azokat a tájékoztatásokat, amelyek a repülés biztonságos végrehajtásához szükségesek lehetnek; és d) vészhelyzet esetén kezdeményezze az üzemeltetési kézikönyvben található vészhelyzetre vonatkozó eljárásokat A repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető feladatainak végrehajtása során kerüljön el minden olyan ténykedést, amellyel ellentétbe kerülne a következő szervezetek által kidolgozott eljárásokkal: a) légiforgalmi irányítás; b) meteorológiai szolgálatok; és c) távközlési szolgálatok. 4.7 Két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépek megnövelt hatótávolságú üzemeltetésére (ETOPS) vonatkozó kiegészítő előírások A két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet a pont ajánlásában foglaltak kivételével, a járató államának külön engedélye nélkül ne üzemeltessenek olyan útvonalon, amelyen az alkalmas útvonal kitérő repülőtérig tartó egy hajtóműves utazósebességgel történő repülés ideje meghaladja az állam által ilyen üzemeltetésre meghatározott legnagyobb időtartamot, azaz küszöb-időt. 1. Megjegyzés: A küszöb-idő értékével kapcsolatos útmutató az E. Mellékletben található. 2. Megjegyzés: Az üzemeltetés engedélyezésére vonatkozóan, amelynek alapján eleget tehetnek az pont előírásának, a megfelelő és alkalmas kitérő repülőterekkel kapcsolatos útmutató az E. Mellékletben található A járató állama az üzemeltetés engedélyezésekor biztosítsa, hogy: a) a repülőgép típus légialkalmassági bizonyítványa; b) a hajtómű rendszer megbízhatósága; és c) a járató karbantartási programjai, üzemeltetési eljárásai és gyakorlata, repülés felügyeleti módszerei és eljárásai valamint hajózószemélyzet kiképzési programjai; alapján teljes mértékben teljesítik a 6. és 8. Annex-ekben meghatározott átfogó repülésbiztonsági szintet. Ennek felmérésekor vegyék figyelembe a lerepülendő útvonalat, a várható repülési körülményeket valamint az alkalmas útvonal kitérő repülőterek elhelyezkedését is. 1. Megjegyzés: A fenti követelmények teljesítésére vonatkozó útmutató az E. Mellékletben található. 2. Megjegyzés: A repülőgép rendszereinek a pontban jelzett teljesítmény és megbízhatóság szintjére

55 illetve folyamatos légialkalmasság tényezőire és jellemzőire vonatkozó útmutató a Légialkalmassági Kézikönyv-ben (Doc 9760) található A pont előírása alapján végrehajtandó repülést ne kezdjék meg csak akkor, ha az érkezés lehetséges időszakában a kijelölt útvonal kitérő repülőtér illetve repülőterek rendelkezésre áll(nak) és a tájékoztatások azt jelzik, hogy a fenti repülőterek körülményei az adott üzemeltetéshez elfogadott repülőtér üzemeltetési minimum értékeknek megfelelőek vagy azoknál jobbak lesznek Ajánlás A két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgép típus járatójának állama, amely az ilyen repülőgép részére 1986 március 25. előtt adott ki üzemeltetési engedélyt olyan útvonalra, ahol az egy hajtóműves utazósebességgel történő repülés időtartama az alkalmas útvonal kitérő repülőtérig meghaladja a pontban az ilyen üzemeltetésre megállapított küszöb-időt, vizsgálja meg, hogy a jelzett időpont után az adott útvonalon az ilyen üzemeltetés folytatását tovább engedélyezi. 4.8 Kézipoggyász A járató biztosítsa, hogy a repülőgépre felvitt és az utaskabinban elhelyezett összes poggyászt megfelelő módon és biztonságosan tárolják (szállítsák). 5. fejezet Repülőgép teljesítmény üzemeltetési korlátozások 5.1 Általános rész A repülőgépeket a lajstromozó állam részéről a jelen fejezet alkalmazható nemzetközi előírásaival összhangban kidolgozott és közzétett, részletes és átfogó teljesítmény előírás betartásával üzemeltessék Az egy hajtóművel felszerelt repülőgépeket csak olyan időjárási és fényviszonyok között valamint olyan útvonalak és (kitérő) területek felett üzemeltessék, amelyek a hajtómű meghibásodása esetén lehetővé teszik a biztonságos kényszerleszállás végrehajtást Ajánlás Olyan repülőgépek esetében, amelyekre a 8. Annex IIIA és IIIB része az Egyezmény 41. cikkelyének előírásában található felmentés miatt nem alkalmazható, a lajstromozó állam biztosítsa, hogy az 5.2 pontban meghatározott teljesítmény szintet a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék. 5.2 A 8. Annex IIIA és IIIB részei alapján jogosított repülőgépek Az pontokban ismertetett előírások azokra a repülőgépekre vonatkoznak, amelyekre 8. Annex IIIA és IIIB részek előírásai alkalmazhatók. Megjegyzés: A következő nemzetközi előírások nem tartalmaznak az országos légialkalmassági előírásokban található rendelkezésekkel összevethető érték (mennyiség) előírásokat. Ezeket az pont alapján a szerződő államok kiegészítésképpen saját előírásaiban határozzák meg Az pontban jelzett, az pontban kijelölt repülőgépekre vonatkozó átfogó és részletes országos előírásokban meghatározott teljesítmény szintek legalább lényegükben feleljenek meg a jelen fejezet előírásaiban megfogalmazott általános színvonalnak. Megjegyzés: A C. Melléklet útmutató anyagot tartalmaz, amely példák segítségével mutatja be a jelen fejezet nemzetközi előírásaiban és ajánlott gyakorlati eljárásaiban biztosítani kívánt teljesítmény szintet.

56 5.2.3 A repülőgépet a légialkalmassági bizonyítványban megállapított feltételek alapján, a repülésvégrehajtási kézikönyvében található elfogadott teljesítmény korlátozások betartásával üzemeltessék A lajstromozó állam az ésszerűség határain belül foganatosítson olyan elővigyázatossági intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az elvárható általános biztonsági szint fenntartását minden várható még a jelen fejezetben tételesen nem jelzett üzemeltetési körülmények között A repülés végrehajtását ne kezdjék meg csak akkor, ha a repülésvégrehajtási kézikönyvben található teljesítmény tájékoztatások azt jelzik, hogy a tervezett repülés során be tudják tartani az pontok előírásait A jelen fejezet előírásainak alkalmazásakor vegyék figyelembe a repülőgép teljesítményét jelentősen befolyásoló összes tényezőt (mint például a tömeg, üzemeltetési eljárások, a repülőtér magasságának megfelelő nyomás-magasság, hőmérséklet, szélviszonyok, futópálya lejtése és állapota azaz a felületen található latyak, víz és/vagy hó a szárazföldi valamint a vízfelszín állapota a vízi repülőgépek vonatkozásában). Ezeket a tényezőket közvetlenül üzemeltetési jellemzőként vagy közvetetten tűrési illetve határértékként vegyék figyelembe, amelyek azon teljesítmény adatok részletes ismertetésével vagy átfogó teljesítmény előírással adhatók meg, amelyek alapján a repülőgépet üzemeltetik Tömeg korlátozások a) A felszállás végrehajtásának megkezdésekor a repülőgép tömege ne haladja meg az pont alapján meghatározott, sem pedig a repülés előrehaladása folyamán vagy az üzemanyag-kibocsátás miatt bekövetkező súlycsökkenést figyelembe vevő pontok alapján meghatározott értékeket úgy, ahogy az az és pontok alkalmazása során, a kitérő repülőterek vonatkozásában az c) pontban valamint az pontban szerepel. b) A felszállás végrehajtásának megkezdésekor a repülőgép tömege semmi esetre se haladja meg a repülőgép repülésvégrehajtási kézikönyvében a repülőtér magasságának megfelelő nyomás-magasságra meghatározott legnagyobb felszálló-súly értéket továbbá ha a legnagyobb felszálló-súly meghatározására más jellemzőket is felhasználnak, bármely más helyi környezeti jellemzővel meghatározott értéket. c) A tervezett leszállási vagy bármely kijelölt célállomás kitérő repülőtéren az érkezés várható időpontjában a repülőgép számított tömege semmi esetre se haladja meg a repülőgép repülésvégrehajtási kézikönyvében a repülőtér magasságának megfelelő nyomás-magasságra meghatározott legnagyobb leszálló-súly értéket továbbá ha a legnagyobb leszálló-súly meghatározására más jellemzőket is felhasználnak, bármely más helyi környezeti jellemzővel meghatározott értéket. d) A felszállás végrehajtásának megkezdésekor vagy a tervezett leszállási illetve bármely kijelölt célállomás kitérő repülőtéren az érkezés várható időpontjában a repülőgép számított tömege semmi esetre se haladja meg a legnagyobb engedélyezett tömeget, amely megfelel a 16. Annex I. kötet zajszint minősítési előírásainak, kivéve ha különleges körülmények között, bizonyos repülőtéren vagy futópályán, ahol zajszint probléma nem jelentkezik, erre az érintett állam illetékes hatósága, amelyben a repülőtér elhelyezkedik, külön engedélyt ad Felszállás A repülőgép a felszállás során bármely időpontban bekövetkező kritikus hajtómű meghibásodás esetén képes legyen a felszállás megszakítására valamint a rendelkezésre álló gyorsításból történő megállási távolságon belül történő megállásra vagy a felszállás folytatására és a repülési pályán

57 levő összes akadály feletti biztonságos elkülönítés tartására addig, amíg olyan helyzetbe kerül, hogy eleget tud tenni az pont előírásának. Megjegyzés: A fenti pontban jelzett "biztonságos elkülönítés"-t a C. Mellékletben található példákkal mutatjuk be A rendelkezésre álló futópálya hossz meghatározásánál vegyék figyelembe azt a távolság csökkenést ha van ilyen ami a felszállási helyzetbe történő kigurulás miatt következhet be Útvonalon Egy hajtómű üzemképtelen A repülőgép az útvonalrepülés vagy tervezett kitérés során bármely időpontban bekövetkező kritikus hajtómű meghibásodás esetén a repülési útvonal legalacsonyabb repülési magassága alá történő süllyedés nélkül képes legyen a repülés folytatására egy olyan repülőtérig, amelyen az pont előírásának eleget tudnak tenni Útvonalon Kettő hajtómű üzemképtelen A három vagy több hajtóművel felszerelt repülőgép az útvonalrepülés bármely részén, ahol az útvonal kitérő repülőterek elhelyezkedése és a repülés teljes időtartama olyan, hogy egy második hajtómű meghibásodás valószínűségét a jelen fejezet előírásaiba foglalt általános repülésbiztonsági szint fenntartása érdekében figyelembe kell venni, bármely két hajtómű meghibásodása esetén képes legyen az útvonal kitérő repülőtérig történő repülés folytatására és ott a leszállás végrehajtására Leszállás A repülőgép a tervezett leszállási vagy bármely kitérő repülőtéren a megközelítési repülési útvonalon levő összes akadály felett biztonságos elkülönítést tartva képes legyen a leszállás végrehajtására valamint a rendelkezésre álló leszállási távolságon belül a leszállás utáni kigurulás végén megállásra vagy vízi-repülőgép esetében megfelelő sebességre történő lelassulásra. Vegyenek figyelembe megfelelő tűrés-határokat a várható megközelítési és leszállási módszerek illetve repüléstechnikai eljárások alapján, amennyiben ezeket a teljesítmény adatok meghatározásánál figyelmen kívül hagyták. 5.3 Akadály adatok Tegyék közzé az akadályokra vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy a járató kidolgozhassa az pont előírásának megfelelő eljárásait. Megjegyzés: Bizonyos akadály adatok közzétételének módszerei a 4. és 15. Annex-ekben találhatók A járató az pont előírásának teljesítése alkalmával vegye figyelembe a térképek pontosságát. 6. fejezet Repülőgép műszerek, felszerelések és repülési okmányok Megjegyzés: A repülőgép távközlési és navigációs berendezésekkel történő felszerelésére vonatkozó előírásokat a 7. fejezet tartalmazza. 6.1 Általános rész A légialkalmassági bizonyítvány kiadásához szükséges alapvető felszereléseken kívül a felhasznált repülőgép típustól valamint a repülés végrehajtásának körülményeitől függően a következő pontokban előírt műszereket, felszereléseket és repülési okmányokat helyezzék el vagy szállítsák a repülőgépen. Az előírt műszereket és berendezéseket, beleértve azok felszerelését is a lajstromozó állam hagyja jóvá vagy fogadja el A repülőgép szállítson egy tanúsított hiteles másolatot a fejezetben meghatározott légijármű

58 üzembentartási engedélyből, és egy másolatot a repülőgép típusra érvényes felhatalmazásokból, feltételekből és korlátozásokból, melyek a tanúsítással összefüggésben kerültek kiadásra. Amikor a tanúsítás és a hozzá kapcsolódó felhatalmazások, feltételek és korlátozások a járató állama részéről az angoltól eltérő nyelven kerül kiadásra, akkor mellékeljék az angol nyelvű forditásokat is.. Megjegyzés a légijármű üzembentartási engedélyére és az ahhoz kapcsolódó azon, az üzemeltetési specifikációban esetleg megadott felhatalmazásokra, feltételekre és korlátozásokra vonatkozó útmutatót az Üzemeltetés Felügyeleti, Jogosítási és Folyamatos Ellenőrzési Eljárások Kézikönyve (Doc 8335) tartalmazza A járató az üzemeltetési kézikönyvben helyezze el a járató állama által jóváhagyott minimális felszerelési jegyzéket (MEL), amelynek segítségével a légijármű parancsnoka eldöntheti, hogy a repülés végrehajtása megkezdhető vagy egy közbenső állomástól folytatható abban az esetben, ha bármely műszer, felszerelés vagy rendszer üzemképtelenné válik. Ahol a járató állama nem azonos a lajstromozó állammal, a járató állama biztosítsa, hogy a minimális felszerelési jegyzék az adott repülőgép esetében ne befolyásolja a lajstromozó állam vonatkozó légialkalmassági előírásainak teljesítését. Megjegyzés: A minimális felszerelési jegyzék (MEL) tájékoztatót a G. Melléklet tartalmazza. 6.2 Az összes repülőgép összes repülése A repülőgépet szereljék fel azokkal a műszerekkel, amelyek a hajózószemélyzet számára lehetővé teszik a repülőgép repülési pályájának irányítását és ellenőrzését, bármely előírt eljárás művelet végrehajtását valamint a repülőgép üzemeltetési korlátozásainak a várható üzemeltetési körülmények között történő megfigyelését A repülőgépet szereljék fel: a) hozzáférhető és a repülőgépen szállításra engedélyezett utasok számának megfelelő egészségügyi felszereléssel; Ajánlás Az egészségügyi felszerelés a következőket tartalmazza; 1) általános használatra összeállított egy vagy több elsősegélynyújtó készlet; és 2) a több mint 250 utas szállítására jogosított repülőgép esetében orvosok és repülőgépen repülés közben bekövetkező orvosi (egészségügyi) kényszerhelyzetek megoldására kiképzett és képesített más személyek részére összeállított egészségügyi készlet. Megjegyzés: Az egészségügyi készletek típusára, számára, elhelyezésére és tartalmára vonatkozó útmutató a B. Mellékletben található. b) olyan típusú hordozható tűzoltó készülék(ek)kel, amelynek tűzoltó anyaga igénybevétel után nem szennyezi veszélyesen a repülőgép belső terének levegőjét. Legalább egy ilyen tűzoltó készüléket helyezzenek el;

59 1) a repülőgép pilótafülkéjében; és 2) minden egyes olyan utaskabinban, amely a pilótakabintól el van választva és amelyet a hajózószemélyzet nem tud azonnal megközelíteni. Megjegyzés: Előírásosnak minősül bármely olyan hordozható tűzoltó készülék, amely a repülőgép légialkalmassági bizonyítványában előírtak szerint került elhelyezésre. c) 1) egy a járató állama által meghatározott életkor feletti minden egyes személy részére megfelelő ülő vagy fekvőhellyel; 2) minden üléshez egy biztonsági övvel valamint minden fekvőhelyhez egy bekötő biztonsági hevederrel; és 3) minden egyes hajózószemélyzeti tag üléshez egy vállhevederekkel ellátott biztonsági övvel. A biztonsági vállhevederekhez tartozzon egy olyan szerkezet is, amely a hirtelen lassulás esetében automatikusan visszatartja az ülésben helyet foglaló személy testét. Ajánlás A repülőgépvezetői üléseken felszerelt, vállhevederekkel ellátott biztonsági övhöz tartozzon egy olyan szerkezet is, amely megakadályozza, hogy a hirtelen cselekvőképtelenné vált repülőgépvezető gátolja a kormányszervek működését. Megjegyzés: A vállhevederekkel ellátott biztonsági öv egymástól függetlenül használható vállhevederekből és biztonsági övből áll. d) az utasok felé a következő tájékoztatások és utasítások továbbítására szolgáló eszközökkel; 1) mikor kapcsolják be a biztonsági öveket; 2) amennyiben oxigén szállítása van előírva, mikor és hogyan kell használni az oxigén-ellátó berendezést; 3) dohányzás korlátozása; 4) a mentőmellények vagy egyéb megfelelő egyéni úszóeszközök elhelyezkedése és használata, amennyiben ezek szállítása van előírva; és 5) a vészkijáratok elhelyezkedése és nyitása; e) megfelelő értékű elektromos biztosítékokkal tartalékként a repülés közben hozzáférhető biztosítékok cseréjéhez A repülőgép szállítson; a) a pontban előírt üzemeltetési kézikönyvet vagy annak azon részeit, amelyek a repülés végrehajtására vonatkoznak; b) az adott repülőgép repülésvégrehajtási kézikönyvét vagy más olyan dokumentumot, amely tartalmazza az 5. fejezet alkalmazásához szükséges teljesítmény adatokat valamint bármely más olyan tájékoztatást, amelyre a repülőgép üzemeltetéséhez a légialkalmassági bizonyítványban meghatározott értékeken

60 belül szükség van, kivéve ha ezek az adatok az üzemeltetési kézikönyvben megtalálhatók; és c) érvényes és alkalmas térképeket, amelyek fedik a tervezett repülés útvonalát valamint bármely olyan egyéb útvonalat, amelyről joggal feltételezhető, hogy arra a repülés átirányítható Az átvágható felületek jelzése Amennyiben a repülőgépen a mentőszemélyzet részére jelzik a kényszerhelyzet esetén a törzsön átvágható felületeket, azokat az alábbi ábrának megfelelő módon jelöljék meg. A jelölések színe vörös vagy sárga legyen és ha erre a háttértől történő megkülönböztethetőség érdekében szükség van, azokat fehér színű alapozásra készítsék el Amennyiben a sarkok jelölése egymástól több mint 2 méter távolságra vannak, fessenek fel 9 x 3 cm-es vonalakat olyan módon, hogy az egymás mellett levő vonalak közötti távolság 2 méternél nagyobb ne legyen. Megjegyzés: Ez az előírás nem teszi szükségessé azt, hogy bármely repülőgép sárkányszerkezetén átvágható felületek legyenek. 6.3 Repülési adatrögzítők 1. Megjegyzés: A repülési adatrögzítők két rendszerből illetve berendezésből, a repülési adatrögzítőből (FDR) valamint a pilótakabin hangrögzítőből (CVR) állnak. 2. Megjegyzés: Az összetett repülési adat és pilótakabín hangrögzítő berendezések csak a jelen Annex-ben külön ismertetett repülési adatrögzítő berendezés előírások teljesítésére használhatók. 3. Megjegyzés: A repülési adatrögzítőkre vonatkozó részletes útmutató a D. Mellékletben található. A légijármű törzsén levő átvágható felületek azaz behatolási pontok jelzése a mentőszemélyzet számára (lásd 6.2.4) Repülési adatrögzítők típusok Az I. típusú repülési adatrögzítő rögzítse azokat az adatokat, amelyek a repülőgép repülési

61 pályájának, sebességének, helyzetének, hajtómű teljesítményének és működésének valamint a repülésvezérlő szerkezetek beállításának és működésének pontos meghatározásához szükségesek A II. és IIA. típusú repülési adatrögzítő rögzítse azokat az adatokat, amelyek a repülőgép repülési pályájának, sebességének, helyzetének, hajtómű teljesítményének valamint a magassági és áramlásrontó (fékező) szerkezetei beállításának pontos meghatározásához szükségesek január 1. után ne használjanak fémszalaggal üzemelő repülési adatrögzítő berendezést Ajánlás 1998 november 5. után ne használják a frekvencia modulációt (FM) alkalmazó analóg adatrögzítőket január 1. után ne használják a fényképészeti filmmel működő repülési adatrögzítőket Az összes olyan digitális adathálózati összeköttetést alkalmazó repülőgép, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2005 január 1. után adják ki, valamint pilótakabin hangrögzítő berendezés (CVR) szállítására kötelezett, az összes adathálózati digitális közleményváltást a repülési adatrögzítő berendezésén rögzítse. A legkisebb felvételi időtartam azonos legyen a pilótakabin hangrögzítő berendezés felvételi időtartamával és a felvétel összevethető legyen a pilótakabinban rögzített hangfelvétellel január 1. után az összes digitális adathálózati összeköttetést alkalmazó repülőgép, amely pilótakabin hangrögzítő berendezés (CVR) szállítására kötelezett, az összes adathálózati digitális közleményváltást a repülési adatrögzítő berendezésén rögzítse. A legkisebb felvételi időtartam azonos legyen a pilótakabin hangrögzítő berendezés felvételi időtartamával és összevethető legyen a pilótakabinban rögzített hangfelvétellel Az adathálózati digitális közleményváltás tartalmának megismeréséhez szükség tájékoztatást és ahol ez lehetséges a közlemény megjelenítésének vagy a hajózószemélyzet által történt lehívásának időpontját rögzítsék. Megjegyzés: Az adathálózati összeköttetések közé tartoznak, azonban nem csak ezekre korlátozódnak a következők: ADS automatikus légtérfelderítés CPDLC légiforgalmi irányító és repülőgépvezető közötti adathálózati összeköttetések D-FIS adathálózati és repüléstájékoztató szolgálati összeköttetések AOC légiközlekedési üzemi irányítási közlemények Ajánlás Minden olyan 5700 kg. legnagyobb engedélyezett felszálló-súlynál nagyobb tömegű repülőgépet, amely repülési adatrögzítő és pilótakabin hangrögzítő berendezések szállítására kötelezett, alternatív megoldásként kettő összetett repülési adat és pilótakabin hangrögzítő berendezéssel is (FDR/CVR) felszerelhetnek Ajánlás Minden olyan több gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszálló-súlya 5700 kg. vagy kevesebb és amely repülési adatrögzítő és/vagy pilótakabin hangrögzítő berendezések szállítására kötelezett, alternatív megoldásként egy összetett repülési adat és pilótakabin hangrögzítő berendezéssel is (FDR/CVR) felszerelhetnek Az I.A típusú repülési adatrögzítő rögzítse azokat a jellemző adatokat, amelyek a repülőgép

62 repülési pályájának, sebességének, helyzetének, hajtómű teljesítményének és működésének valamint a repülésvezérlő szerkezetek beállításának és működésének pontos meghatározásához szükségesek. A következő pontokban ismertetjük azokat a jellemzőket, amelyek kielégítik az I.A típusú repülési adatrögzítőre vonatkozó előírásokat. A jelölés (*) nélküli jellemzők rögzítése kötelező. A jelöléssel ellátott (*) jellemzők akkor rögzítendők, ha a repülőgép rendszerei vagy a hajózószemélyzet a jellemzőt illetve adatot a repülőgép üzemeltetéshez használja fel A repülőgép repülési pályájára és sebességére vonatkozó előírásokat kielégítő jellemzők: nyomás-magasság műszer szerinti vagy kalibrált repülési sebesség levegő föld viszonyítási helyzet és minden egyes futóműhöz tartozó levegő-föld érzékelő, szükség szerint külső levegő hőmérséklete vagy össz-hőmérséklet géptengely irányszög (a hajózószemélyzet elsődleges műszerei alapján) függőleges gyorsulás oldalirányú gyorsulás hosszirányú gyorsulás (törzs tengely) idő vagy relatív idő számítás navigációs adatok*: széleltérítés sodródási szög, szélsebesség, szélirány, szélességi és hosszúsági fok adatok földi feletti sebesség* rádió magasságmérő jelzett magassága* A repülési helyzetre vonatkozó előírásokat kielégítő jellemzők: bólintási helyzet, azaz repülőgép kereszt-tengely körüli mozgása bedöntési helyzet, azaz a repülőgép hossztengely körüli elfordulása legyezőmozgás helyzet, azaz a repülőgép függőleges tengelye körüli elfordulás* állásszög* A hajtóműre vonatkozó előírásokat kielégítő jellemzők: hajtómű tolóerő illetve teljesítmény: minden egyes hajtómű tolóereje, pilótakabin tolóerő szabályzó kar(ok) helyzete

63 sugárfordító helyzete* hajtómű teljesítmény vezérlés és jeladó helyzete* hajtómű levegő elvételi szelep helyzete* további hajtómű jellemzők: kiáramló gáznyomás arányérték, hajtómű rezgési szint jelzett értékek, tüzelőanyag áramlási értékek, tüzelőanyag áramlás lekapcsoló kar helyzete, N1, N2, EGT, TLA, N A repülésvezérlő szerkezetek helyzetére vonatkozó előírásokat kielégítő jellemzők: bólintás trimm kiegyenlítő lap(ok) helyzete fékszárnyak*: belépőél helyzete, pilótakabin fékszárny szabályzó kar választás orrsegédszárnyak*: orrsegédszárny belépőél helyzete, pilótakabin szabályzó kar választás futómű*: futómű egységek helyzete, választó kar helyzete legyezőmozgás trimm kiegyenlítő lap helyzete* bedöntés trimm (hossztengely körüli elfordulás) kiegyenlítő lap helyzete* pilótakabin trimm szabályzók helyzete (vezérlés)*: bólintás, bedöntés, legyezőmozgás földi áramlásrontó aerodinamikai fék és repülési interceptor*: spoiler helyzet, választó kapcsoló beállítások jégmentesítő és/vagy jégtelenítő berendezések választása és működése* hidraulika nyomás (minden egyes rendszer)* tüzelőanyag-mennyiség* AC és DC elektromos táplálások helyzete* segédhajtómű csapoló-szelep helyzete* számított súlyponthelyzet* Az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat kielégítő jellemzők: riasztások elsődleges repülés vezérlő szerkezetek helyzete és a kezelő egységek beállítása: bólintási, bedöntési és elfordulási tengelyek

64 irányadó átrepülése minden egyes navigációs vevőberendezés frekvencia kiválasztása kézi rádió adógomb helyzete és CVR/FDR szinkron jel automatikus repülésvezérlés, hajtómű teljesítmény automatikus szabályzás, AFCS üzemmód és kapcsolók állása* választott barometrikus nyomás beállítás*: légijármű parancsok és első tiszt választott nyomásmagasság, repülési sebesség, emelkedési és süllyedési sebesség, MACH szám, géptengely irányszög, repülési irányszög, korrigált repülési pálya, megközelítési siklópálya szög (repülőgépvezető részéről állítható értékek)* választott elhatározási magasság* az elektronikus repülési műszerrendszer (EFIS) választott megjelenítési beállítása*: légijármű parancsok és első tiszt több funkciós hajtómű teljesítmény és állapot riasztás megjelenítési beállítása* GPWS/TAWS/GCAS helyzet*: földfelszín megjelenítési mód választás, figyelmeztető jelzések és riasztások, riasztási állapot, tanácsadó rendszer állapot, üzemi kapcsolók helyzete alacsony nyomás riasztás*: hidraulika és pneumatika rendszerek számítógép meghibásodás riasztás* veszélyes kabinnyomás csökkenés riasztás* összeütközés elkerülését biztosító fedélzeti riasztó rendszerek helyzete és jelzései (TCAS/ACAS)* jegesedés jelzőrendszer* veszélyes hajtómű rezgés riasztás minden egyes hajtóműnél* veszélyes hajtómű túlmelegedés riasztás minden egyes hajtóműnél* veszélyes alacsony olajnyomás riasztás minden egyes hajtóműnél* veszélyes hajtómű fordulatszám túllépés riasztás minden egyes hajtóműnél* szélnyírás riasztás* repülés közben működő átesés elleni védelem, jelzőrendszer és automatika 1 6 helyzete és működése* a pilótakabinban található összes repülésvezérlő egység bemeneti erőhatásai*: botkormány,

65 kormányoszlop, pedálok, karok erőértékek függőleges eltérések*: ILS siklópálya, MLS magasság irányvezetés, GNSS megközelítési pálya vízszintes eltérések*: ILS iránysáv, MLS oldalszög irányvezetés, GNSS megközelítési pálya távolságmérő jelzőműszerek jelzett távolság értékei (1 és 2 DME készletek)* elsődleges navigációs rendszerek*: GNSS, INS, VOR/DME, MLS, ILS, Loran C fékberendezések*: bal és jobb oldali féknyomások, bal és jobb oldali fékpedál helyzete időpont* események jelzése* a homloküvegre való kivetítés (HUD) használatban* az oldalsó kivetítő képernyő bekapcsolva* 1. Megjegyzés: Az előírt jellemzők, közöttük a tartományok, a mintavételi pontosság és felbontás megtalálhatók az EUROCAE Polgári Légiközlekedési Berendezések Európai Szervezetének repülési adatrögzítő rendszerekre kidolgozott MOPS (minimális üzemi teljesítmény előírások) kiadványában vagy más egyenértékű dokumentumban. 2. Megjegyzés: A rögzítendő jellemzők száma a repülőgép típustól, annak összetettségétől függ, azonban a csillag (*) jelölés nélküli jellemzőket ettől függetlenül rögzíteni kell. A jelöléssel ellátott (*) jellemzők akkor rögzítendők, ha a repülőgép rendszerei vagy a hajózószemélyzet a jellemzőt illetve adatot a repülőgép üzemeltetéshez használja fel Repülési adatrögzítők felvételi időtartam Minden repülési adatrögzítő képes legyen a működése legalább utolsó 25 órájában rögzített tájékoztatások tárolására, kivéve a IIA. típusú repülési adatrögzítőt, amely képes legyen a működése legalább utolsó 30 percében rögzített tájékoztatások tárolására Repülési adatrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1989 január 1-én vagy ezt követően adták ki Minden olyan repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint kg. I. típusú repülési adatrögzítő berendezéssel szereljenek fel Minden olyan repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) 5700 kgtól kg-ig terjed, II. típusú repülési adatrögzítő berendezéssel szereljenek fel Ajánlás Az összes olyan több hajtóműves, gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) 5700 kg. vagy kevesebb és egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1990 január 1-én vagy ezt követően adták ki, szereljenek fel IIA. típusú repülési adatrögzítő berendezéssel.

66 6.3.4 Repülési adatrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1987 január 1-én vagy ezt követően, azonban 1989 január 1. előtt adták ki Minden olyan gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. a pontban jelzettek kivételével szereljenek fel olyan repülési adatrögzítővel, amely rögzíti az időt, a repülési magasságot, a repülési sebességet, a függőleges irányú gyorsulást valamint a repülési irányszöget Ajánlás Minden olyan gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. a pontban jelzettek kivételével szereljenek fel olyan repülési adatrögzítővel, amely rögzíti az időt, a repülési magasságot, a repülési sebességet, a függőleges irányú gyorsulást, a repülési irányszöget valamint azokat a további jellemző adatokat, amelyek a repülőgép függőleges és hossztengelyhez viszonyított helyzetének (bólintás és bedöntés), beállított rádiófrekvenciáinak valamint minden egyes hajtóműve teljesítményének meghatározásához szükségesek Minden olyan gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint kg. és olyan típuscsaládba tartozik, amelynek prototípusát az illetékes országos hatóság 1969 szeptember 30. után látta el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal, II. típusú repülési adatrögzítő berendezéssel szereljenek fel Repülési adatrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1987 január 1. előtt adták ki Minden olyan gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. szereljenek fel olyan repülési adatrögzítővel, amely rögzíti az időt, a repülési magasságot, a repülési sebességet, a függőleges irányú gyorsulást valamint a repülési irányszöget Ajánlás Minden olyan gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint kg. és olyan típuscsaládba tartozik, amelynek prototípusát az illetékes országos hatóság 1969 szeptember 30. után látta el légialkalmassági bizonyítvánnyal, szereljenek fel olyan repülési adatrögzítővel, amely az idő, a repülési magasság, a repülési sebesség, a függőleges irányú gyorsulás és a repülési irányszög mellett rögzíti azokat a további jellemző adatokat, amelyek az alábbiak meghatározásához szükségesek: a) a repülőgép repülési helyzete a repülési pályájának eléréséhez; és b) az elért repülési pályán a repülőgépre ható alapvető erők, valamint ezek eredetének megállapítása Repülési adatrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2005 január 1. után adják ki Minden olyan repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. IA típusú repülési adatrögzítő berendezéssel szereljenek fel Pilótakabin hangrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1987 január 1-én vagy ezt követően adták ki

67 Minden olyan repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg. szereljenek fel pilótakabin hangrögzítő berendezéssel, amelynek célja a pilótakabin belső hangkörnyezetének rögzítése a repülés időtartama alatt Ajánlás Minden olyan több hajtóműves, gázturbinás repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) 5700 kg. vagy kevesebb és egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1990 január 1-én vagy ezt követően adták ki, szereljenek fel pilótakabin hangrögzítő berendezéssel, amelynek célja a pilótakabin belső hangkörnyezetének rögzítése a repülés időtartama alatt Pilótakabin hangrögzítők Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1987 január 1. előtt adták ki Megjegyzés: A pilótakabin hangrögzítő berendezések teljesítmény előírásai megtalálhatók az EUROCAE Polgári Légiközlekedési Berendezések Európai Szervezetének repülési adatrögzítő rendszerekre kidolgozott MOPS (minimális üzemi teljesítmény előírások) kiadványában vagy más egyenértékű dokumentumban Minden olyan gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint kg. és olyan típuscsaládba tartozik, amelynek prototípusát az illetékes országos hatóság 1969 szeptember 30. után látta el légialkalmassági bizonyítvánnyal, szereljenek fel pilótakabin hangrögzítő berendezéssel, amelynek célja a pilótakabin belső hangkörnyezetének rögzítése a repülés időtartama alatt Ajánlás Minden olyan gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) 5700 kg-tól kg-ig terjed és olyan típuscsaládba tartozik, amelynek prototípusát az illetékes országos hatóság 1969 szeptember 30. után látta el légialkalmassági bizonyítvánnyal, szereljenek fel pilótakabin hangrögzítő berendezéssel, amelynek célja a pilótakabin belső hangkörnyezetének rögzítése a repülés időtartama alatt Pilótakabin hangrögzítők felvételi időtartam A pilótakabin hangrögzítő berendezés képes legyen a működése legalább utolsó 30 percében rögzített tájékoztatások tárolására Ajánlás Az a pilótakabin hangrögzítő berendezés, amelyet olyan repülőgépbe szereltek fel, melynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg és egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1990 január 1-én vagy ezt követően adták ki, képes legyen a működése legalább utolsó két órájában rögzített tájékoztatások tárolására Az a pilótakabin hangrögzítő berendezés, amelyet olyan repülőgépbe szereltek fel, melynek legnagyobb engedélyezett felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg és egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2003 január 1. után adták ki, képes legyen a működése legalább utolsó két órájában rögzített tájékoztatások tárolására Repülési adatrögzítők szerkezet és beszerelés A repülési adatrögzítőket úgy készítsék el és helyezzék el illetve szereljék be a repülőgépbe, hogy biztosítsák a rögzített adatok gyakorlatilag lehetséges legnagyobb védelmét annak érdekében, hogy a rögzített tájékoztatások megőrizhetők, leolvashatók és feldolgozhatók legyenek. A repülési adatrögzítők feleljenek meg a baleseti törési ellenálló képességre és tűzvédelemre vonatkozó ipari előírásoknak.

68 Megjegyzés: A baleseti törési ellenálló képesség és tűzvédelem ipari előírásai megtalálhatók a Polgári Légiközlekedési Berendezések Európai Szervezete (EUROCAE) ED55 és ED56A jelű és hasonló kiadványokban Repülési adatrögzítők működés A repülési adatrögzítőt a repülés alatt ne kapcsolják ki A repülési adatrögzítővel rögzített tájékoztatások megőrzése érdekében a berendezést egy baleset vagy repesemény utáni repülés befejezését követően kapcsolják ki és azt a tájékoztatásokat tartalmazó adathordozónak a 13. Annex előírásaival összhangban végrehajtott eltávolítása előtt ne kapcsolják ismét be. 1. Megjegyzés: A repülési adatrögzítővel rögzített tájékoztatások légijárműből történő eltávolításának szükségességét a vizsgálatot végző állam vizsgáló hatósága határozza meg az esemény súlyossága és körülményei alapján, beleértve az eseménynek a repülési üzemre gyakorolt hatását is. 2. Megjegyzés: A járatónak a repülési adatrögzítővel rögzített tájékoztatások tárolására vonatkozó felelősségét a 11.6 pont tartalmazza Repülési adatrögzítők folyamatos működőképesség Végezzék el a repülési adat (FDR) és pilótakabin hangrögzítő (CVR) rendszerek felvételeinek üzemi ellenőrzését és értékelését annak érdekében, hogy a rögzítő berendezések folyamatos működőképességét biztosíthassák. Megjegyzés: A repülési adat (FDR) és pilótakabin hangrögzítő rendszerek (CVR) ellenőrzésének eljárásait a D. Melléklet tartalmazza. 6.4 Az összes, látvarepülési szabályok szerint üzemeltetett repülőgép Az összes, látvarepülési szabályok (VFR) szerint üzemeltetett repülőgépet szereljenek fel a következőkkel: a) egy mágneses iránytűvel; b) egy pontos időmérő berendezéssel, amely az időt órában, percben és másodpercben jelzi; c) érzékeny nyomás-magasság mérőműszerrel; d) repülési sebesség mérőműszerrel; és e) olyan további műszerekkel vagy berendezésekkel, amelyeket az illetékes hatóság előírt A látvarepülési szabályok szerint (VFR), ellenőrzött repülésként üzemeltetett repülőgépet a 6.9 pont előírásainak megfelelően szereljék fel. 6.5 Az összes, vízfelszín felett üzemeltetett repülőgép Vízi-repülőgépek

69 Minden vízi-repülőgépet szereljenek fel: a) a fedélzeten tartózkodó minden személy részére ülőhelyéről vagy fekvőhelyéről azonnal hozzáférhető helyen tárolt mentőmellénnyel vagy egyéb megfelelő egyéni úszóeszközzel; b) a tengeri összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokban előírt ahol ez alkalmazható hangjelzést előállító berendezéssel; és c) egy darab horgonnyal. Megjegyzés: A vízi repülőgépek közé tartoznak a vízi repülőgépként üzemeltetett un. "kétéltű" repülőgépek is Szárazföldi repülőgépek A szárazföldi repülőgépeket szereljék fel a pontban előírtakkal, amennyiben: a) az és pontoknak megfelelően üzemeltetett szárazföldi repülőgép vízfelszín felett repül és a parttól több mint 93 km (50 tengeri mérföld) távolságra eltávolodik; b) bármely egyéb szárazföldi repülőgép a parttól olyan távolságra repül a vízfelszín felett, amely nagyobb mint a hajtómű nélküli siklás távolsága; és c) olyan repülőtéren száll fel vagy le, ahol a járató államának véleménye szerint a felszállási vagy leszállási útvonal olyan hosszan vezet vízfelszín felett, hogy az esetleges rendellenes üzemelés vagy repesemény alkalmával vízreszállás valószínű A fenti pontban jelzett felszerelés a fedélzeten tartózkodó minden személy részére ülőhelyéről vagy fekvőhelyéről azonnal hozzáférhető helyen tárolt mentőmellény vagy egyéb megfelelő egyéni úszóeszköz. Megjegyzés: A szárazföldi repülőgépek közé tartoznak a szárazföldi repülőgépként üzemeltetett un. "kétéltű" repülőgépek is Az összes, vízfelszín felett hosszú távú repülést végrehajtó repülőgép A vagy pontokban amelyik alkalmazható előírt felszerelés mellett minden olyan repülőgépet, amelyet olyan útvonalon használnak, ahol az vagy pontok előírásai szerint üzemeltetett repülőgép az utazósebességet figyelembe véve 120 perces repülésnek megfelelő vagy 740 km (400 tengeri mérföld) távolságnál nagyobb mértékben amelyik a kisebb érték valamint minden más repülőgép 30 perces repülésnek megfelelő vagy 185 km (100 tengeri mérföld) távolságnál nagyobb mértékben amelyik a kisebb érték eltávolodhat a kényszerleszállás végrehajtására alkalmas szárazföldtől szereljenek fel a következőkkel: a) elegendő számú mentő-tutaj a fedélzeten tartózkodó összes személy elhelyezésére, amelyeket úgy tárolnak, hogy azok a vészhelyzet esetén gyorsan üzembe helyezhetők és az útvonal sajátosságainak megfelelő életmentő eszközökkel vannak ellátva, beleértve a létfenntartási eszközöket is; és b) a 2. Annex-ben ismertetett pirotechnikai vészjelzések előállítására szolgáló felszerelés Minden egyes mentőmellényt és egyéb megfelelő egyéni úszóeszközt, amelyet a a),

70 és pontok előírásai alapján szállítanak, a felhasználó személy feltalálásának megkönnyítése érdekében lássanak el elektromos világítással, kivéve ha a c) pont előírását a mentőmellénytől eltérő más egyéni úszóeszköz segítségével teljesítik. 6.6 Az összes, kijelölt szárazföld felett üzemeltetett repülőgép Amennyiben a repülőgépet azon szárazföldi területek felett üzemeltetik, amelyeket az érintett államok olyan területként jelölnek meg, ahol a kutatás és mentés különös nehézségekbe ütközik, a repülőgépet szereljék fel olyan jeladó berendezéssel és életmentő felszereléssel, beleértve a létfenntartási eszközöket is, amelyek nagy valószínűséggel megfelelnek az átrepülendő terület sajátosságainak. 6.7 Az összes, nagy repülési magasságon üzemeltetett repülőgép Megjegyzés: A szövegben alkalmazott abszolút légnyomás értékeknek megfelelő, az egyezményes légkör alapján meghatározott megközelítő magasságok a következők: Abszolút légnyomás magasság méter magasság láb 700 hpa hpa hpa Azt a repülőgépet, amelyet olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, amelyeken a személyek részére rendszeresített kabin(ok)ban a légnyomás 700 hpa értéknél alacsonyabb, szereljenek fel olyan oxigén tároló és adagoló berendezéssel, amely lehetővé teszi a pontban előírt oxigén készlet tárolását és szükség szerinti adagolását Azt a repülőgépet, amelyet olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, amelyeken az atmoszférikus légnyomás 700 hpa értéknél alacsonyabb, azonban a repülőgép személyek részére rendszeresített kabinjá(i)ban megfelelő módszerekkel 700 hpa értéknél nagyobb nyomást biztosítanak, szereljenek fel olyan oxigén tároló és adagoló berendezéssel, amely lehetővé teszi a pontban előírt oxigén készlet tárolását és szükség szerinti adagolását Az 1962 július 1-én vagy ezt követően üzembe állított új, túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgépeket, amelyeket olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, ahol az atmoszférikus nyomás 376 hpa értéknél alacsonyabb, szereljék fel olyan berendezéssel, amely a kabin légnyomás bármely veszélyes csökkenése esetén egyértelmű figyelmeztető jelzést ad a repülőgépvezető számára Ajánlás Az 1962 július 1. előtt üzembe állított túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgépeket, amelyeket olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, ahol az atmoszférikus nyomás 376 hpa értéknél alacsonyabb, szereljék fel olyan berendezéssel, amely a kabin légnyomás bármely veszélyes csökkenése esetén egyértelmű figyelmeztető jelzést ad a repülőgépvezető számára Azt a repülőgépet, amelyet olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, amelyeken az atmoszférikus légnyomás 376 hpa értéknél alacsonyabb vagy amelyet olyan repülési magasságokon üzemeltetnek, ahol az atmoszférikus légnyomás több mint 376 hpa, azonban a repülőgép négy percen belül nem tud olyan biztonságosan olyan repülési magasságra süllyedni, ahol az atmoszférikus légnyomás értéke 620 hpa és amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1998 november 9-én vagy ezt követően adták ki, szereljék fel a pont előírásának megfelelő automatikusan működésbe lépő oxigén berendezéssel. Az oxigén adagoló eszközök teljes száma legalább 10 %-kal több legyen, mint az utasok és utaskabin személyzeti tagok üléseinek száma.

71 6.7.6 Ajánlás Azt a repülőgépet, amelyet olyan repülési magasságokon kívánnak üzemeltetni, ahol az atmoszférikus légnyomás 376 hpa értéknél alacsonyabb vagy amelyet olyan repülési magasságokon üzemeltetnek, ahol az atmoszférikus légnyomás több mint 376 hpa, azonban a repülőgép négy percen belül nem tud biztonságosan olyan repülési magasságra süllyedni, ahol az atmoszférikus légnyomás értéke 620 hpa és amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1998 november 9. előtt adták ki, szereljék fel a pont előírásának megfelelő automatikusan működésbe lépő oxigén berendezéssel. Az oxigén adagoló eszközök teljes száma legalább 10 %-kal több legyen, mint az utasok és utaskabin személyzeti tagok üléseinek száma. 6.8 Az összes, jegesedési körülmények között üzemeltetett repülőgép Minden olyan repülőgépet, amelyet ténylegesen jelentett vagy várható jegesedési időjárási körülmények között üzemeltetnek, alkalmas jégtelenítő és/vagy jégmentesítő rendszerrel szereljenek fel. 6.9 Az összes, műszerrepülési szabályok szerint üzemeltetett repülőgép Az összes, műszerrepülési szabály szerint (IFR) üzemeltetett repülőgépet, továbbá azokat, amelyek üzemeltetésük során egy vagy több műszer segítsége nélkül nem tarthatók a kívánt repülési helyzetben, szereljék fel: a) egy mágneses iránytűvel; b) egy pontos időmérő berendezéssel, amely az időt órában, percben és másodpercben jelzi; c) kettő darab érzékeny, kiegyenlített dob-mutatós vagy hasonló megjelenítést biztosító nyomás-magasság mérőműszerrel; Megjegyzés: A három mutatós valamint a dob-mutatós magasságmérők nem elégítik ki a fenti c) alpont előírását. d) repülési sebesség mérőműszerrel, amely olyan berendezéssel van ellátva, amely megakadályozza a vízpára lecsapódás vagy jegesedés következtében lehetséges helytelen működést; e) elfordulás és dőlés jelzőműszerrel; f) repülési helyzetjelző műszerrel (műhorizont); g) irányjelző műszerrel (géptengely irány-jelző pörgettyűs giroszkópikus műszer): Megjegyzés: a e), f) és g) pontok előírásainak műszerek együttesével vagy integrált repülés vezérlési rendszerrel is eleget lehet tenni, feltéve, hogy a rendszer a három külön műszer egységen belül és együttesen is védve van a teljes meghibásodás ellen. h) a pörgettyűs műszerek kielégítő elektromos táplálásának jelzésére szolgáló eszközzel; i) a külső levegő hőmérsékletét jelző, a pilótakabinban felszerelt műszerrel; j) emelkedési és süllyedési sebesség mérőműszerrel; és

72 k) olyan további műszerekkel vagy berendezésekkel, amelyeket az illetékes hatóság előírt Az összes 5700 kg. tömegnél nehezebb repülőgép Elektromos üzemeltetésű repülési helyzetjelző műszerek vésztáplálása Minden 1975 január 1. után üzembe állított új repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) több mint 5700 kg, szereljenek fel az elektromos energiát biztosító fő rendszertől független vészhelyzeti áramforrással, amelynek az a feladata, hogy a légijármű parancsnoka számára legalább 30 percig működtesse és tisztán láthatóan megvilágítsa a repülőgép repülési helyzetjelző műszerét (műhorizont). A vészhelyzeti áramforrás az elektromos energiát biztosító fő rendszer teljes meghibásodását követően automatikusan lépjen működésbe és a műszerfalon jelenjen meg egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a repülőgép repülési helyzetjelző műszerét vagy műszereit a vészhelyzeti áramforrás üzemelteti Bármely repülőgépvezető által használt repülési helyzetjelző műszereket úgy helyezzék és rendezzék el, hogy azok jelzései a repülőgépvezető üléséből jól láthatók legyenek anélkül, hogy a repülőgépvezető rendes testhelyzetét és általában a repülési pálya irányába előretekintő tekintetének irányát lényegesen megváltoztatná Az összes, éjszaka üzemeltetett repülőgép Az összes, éjszaka üzemeltetett repülőgépet szereljenek fel: a) a 6.9 pontban előírt valamennyi berendezéssel; b) a repülés közben levő valamint a repülőtér mozgási területein üzemelő légijármű számára a 2. Annexben előírt (navigációs) fényekkel; Megjegyzés: A 2. Annex előírásainak megfelelő navigációs fényeket az 1. Függelékben ismertetjük. A fények általános jellemzőit a 8. Annex-ben határoztuk meg. A repülés közben lévő valamint a repülőtér mozgási területein üzemelő légijárművek fényeire vonatkozó, 2. Annex előírásainak megfelelő fények jellemzőit a Légialkalmassági Kézikönyv -ben (Doc 9760) részletezzük. c) két leszálló fényszóróval; Megjegyzés: Az egy darab leszálló fényszóróval felszerelt, nem a 8. Annex előírásai alapján jogosított repülőgépek, amelyeknek a leszálló fényszórójában két külön, egymástól függetlenül táplált izzószál helyezkedik el, a 6.10 c) pont előírását teljesítőnek tekinthetők. d) a repülőgép biztonságos üzemeltetése szempontjából alapvető fontosságú, a hajózószemélyzet által használt valamennyi műszer és berendezés (meg)világításával; e) világítással valamennyi utastérben; és f) elektromos kézilámpával minden egyes hajózószemélyzeti szolgálati helyen Túlnyomásos repülőgépek amikor utasokat szállítanak időjárásfelderítő radarberendezés

73 Ajánlás A túlnyomásos kabinnal ellátott repülőgépeket, amikor azok utasokat szállítanak és ezeket olyan területeken üzemeltetik, ahol éjszaka vagy műszeres időjárási körülmények között az időjárásfelderítő radarberendezéssel várhatóan idejében felderíthető zivatarok és más gyakorlatilag veszélyt jelentő időjárási jelenségek fordulhatnak elő, üzemképes időjárás-felderítő radarberendezéssel szereljék fel Az összes, méter ( láb) repülési magasság felett üzemeltetett repülőgép sugárzásérzékelő és jelző berendezés Minden olyan repülőgépet, amelyet méter ( láb) repülési magasság felett kívánnak üzemeltetni, szereljenek fel sugárzásmérő és jelző rendszerrel, amely folyamatosan méri és jelzi a teljes kozmikus sugárzás (azaz a galaktikus és szoláris eredetű ion és neutron sugárzás) kapott és a repülés során összegzett mennyiségét. A berendezés kijelző egysége egy hajózószemélyzeti tag számára közvetlenül látható legyen. Megjegyzés: A berendezést az illetékes országos hatóság által elfogadhatónak tartott értékek alapján szabályozzák be (kalibrálják) Az összes olyan repülőgép, amely megfelel a 16. Annex I. kötet zajbizonyítvány előírásoknak A repülőgép szállítson olyan dokumentumot, amely megfelel a repülőgép zajbizonyítványának. Amikor ez az okmány vagy a lajstromozó állam részéről jóváhagyott más, egyéb dokumentumban található zajszint minősítést tartalmazó megfelelő nyilatkozat nem angol nyelvű, mellékeljék annak hiteles angol nyelvű fordítását is. Megjegyzés: A zajszint minősítést bármely olyan dokumentum tartalmazhatja, amelyet a lajstromozó állam elfogad és a fedélzeten szállítanak MACH-szám jelzőműszer Minden olyan repülőgépet, amelynek üzemeltetési sebesség korlátozásait Mach-szám érték(ek)ben fejezik ki, Mach-szám jelzőműszerrel szereljenek fel. Megjegyzés: Ez az előírás nem zárja ki a repülési sebesség mérőműszer igénybevételét a légiforgalmi szolgálatok céljaira megadott Mach-szám érték kiszámításához Repülőgépek, amelyeket földközelség jelző és riasztó rendszerrel (GPWS) kell felszerelni Minden olyan gázsugár hajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 9 utas szállítására jogosított, földközelség jelző és riasztó rendszerrel szereljenek fel Minden olyan gázsugár hajtóműves repülőgépet, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2001 január 1-én vagy ezt követően adják ki, engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) kg-nál nagyobb vagy amely több mint 30 utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan földközelség jelző és riasztó rendszerrel, ami előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztási feladatra is képes.

74 Minden olyan gázsugár hajtóműves repülőgépet, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2004 január 1-én vagy ezt követően adják ki, és engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 9 utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan földközelség jelző és riasztó rendszerrel, ami előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztási feladatra is képes január 1-től minden olyan gázsugár hajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 9 utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan földközelség jelző és riasztó rendszerrel, ami előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztási feladatra is képes Ajánlás Minden olyan gázsugár hajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg vagy kevesebb és ötnél több, de kilencnél kevesebb utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan földközelség jelző és riasztó rendszerrel, amely biztosítja a a) valamint c) alpontokban előírt riasztást, a nem biztonságos földfelszín feletti magasság figyelmeztetést és előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztási feladatra is képes január 1-től minden olyan dugattyús motorral felszerelt repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 9 utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan földközelség jelző és riasztó rendszerrel, amely biztosítja a a) valamint c) alpontokban előírt riasztást, a nem biztonságos földfelszín feletti magasság figyelmeztetést és előre irányuló veszélyes földfelszín közelség megelőző riasztási feladatra is képes A földközelség jelző és riasztó rendszer képes legyen a hajózószemélyzet részére önműködően, időben és jól megkülönböztethető módon figyelmeztető jelzést adni abban az esetben, ha a repülőgép a föld felszínét gyakorlati szempontból veszélyes mértékben megközelíti A földközelség jelző és riasztó rendszer legalább a következő körülmények között adjon figyelmeztető jelzést: a) túlzott mértékű süllyedés; b) túlzott mértékű közeledés a föld felszínéhez; c) felszállást vagy átstartolást követő túlzott mértékű magasságvesztés; d) a földfelszín nem biztonságos megközelítése abban az esetben, amikor a repülőgép repülésvezérlő berendezései nem leszállási elrendezésben vannak; a) a futómű nincs kiengedett és rögzített helyzetben; b) fékszárnyak nincsenek leszállási helyzetben; e) túlzott mértékű süllyedés a műszeres siklópálya alá A földközelség jelző és riasztó rendszer legalább a következő körülmények között adjon figyelmeztető jelzést: a) túlzott mértékű süllyedés; b) túlzott mértékű közeledés a föld felszínéhez; c) felszállást vagy átstartolást követő túlzott mértékű magasságvesztés;

75 d) a földfelszín nem biztonságos megközelítése abban az esetben, amikor a repülőgép repülésvezérlő berendezései nem leszállási elrendezésben vannak; 1) a futómű nincs kiengedett és rögzített helyzetben; 2) fékszárnyak nincsenek leszállási helyzetben; e) túlzott mértékű süllyedés a műszeres siklópálya alá Utasszállító repülőgépek utaskabin személyzet ülései Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1981 január 1- én vagy ezt követően adták ki Minden repülőgépet szereljenek fel a repülőgép hossztengelyéhez viszonyított 15 tartományon belül előre vagy hátrafelé néző, vállhevederekkel ellátott biztonsági övvel rendelkező üléssel minden utaskabin személyzeti tag részére, akikre a repülőgép vészkiürítésénél a 12.1 pont előírása céljából szükség van Repülőgépek, amelyek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 1981 január 1. előtt adták ki Ajánlás Minden repülőgépet szereljenek fel a repülőgép hossztengelyéhez viszonyított 15 tartományon belül előre vagy hátrafelé néző, vállhevederekkel ellátott biztonsági övvel rendelkező üléssel minden utaskabin személyzeti tag részére, akikre a repülőgép vészkiürítésénél a 12.1 pont előírása céljából szükség van. Megjegyzés: A vállhevederekkel ellátott biztonsági öv egymástól függetlenül használható vállhevederekből és biztonsági övből áll A és pontok előírásai szerint biztosított utaskabin személyzeti tag üléseket úgy helyezzék el, hogy azok a padlószinten és egyéb helyeken található vészkijáratok közelében legyenek, ahogy azt a lajstromozó állam a vészhelyzeti kiürítésre vonatkozó előírásaiban meghatározta Vészhelyzeti helyjeladó berendezés (ELT) A pont előírása kivételével 2005 január 1-ig minden, a pont szerint vízfelszín felett hosszú távú repülést végrehajtó repülőgépet legalább kettő darab vészhelyzeti helyjeladó (ELT/S) berendezéssel szereljenek fel Minden olyan, a pont szerint vízfelszín felett hosszú távú repülést végrehajtó repülőgépet, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2002 január 1. után adták ki, legalább kettő darab vészhelyzeti helyjeladó (ELT/S) berendezéssel szereljenek fel, amelyek közül az egyik automatikus működésű legyen január 1-től minden, a pont szerint vízfelszín felett hosszú távú repülést végrehajtó repülőgépet legalább kettő darab vészhelyzeti helyjeladó (ELT/S) berendezéssel szereljenek fel, amelyek közül az egyik automatikus működésű legyen A pont előírása kivételével a 6.6 pont szerint kijelölt szárazföldi terület felett repülést

76 végrehajtó repülőgépet 2005 január 1-ig legalább egy darab vészhelyzeti helyjeladó (ELT/S) berendezéssel szereljék fel Minden olyan, a 6.6 pont szerint kijelölt szárazföldi terület felett repülést végrehajtó repülőgépet, amelynek egyedi légialkalmassági bizonyítványát először 2002 január 1. után adták ki, legalább egy darab automatikus vészhelyzeti helyjeladó (ELT) berendezéssel szereljenek fel A 6.6 pont szerint kijelölt szárazföldi terület felett repülést végrehajtó repülőgépet 2005 január 1-től legalább egy darab automatikus vészhelyzeti helyjeladó (ELT) berendezéssel szereljenek fel Ajánlás Minden repülőgép szállítson egy automatikus működésű vészhelyzeti helyjeladó (ELT) berendezést A fenti pontok alapján felszerelt és szállított vészhelyzeti helyjeladó (ELT) berendezés a 10. Annex III. kötet vonatkozó előírásainak megfelelően üzemeljen Repülőgépek, amelyeket összeütközést elkerülő fedélzeti rendszerrel (ACAS II) kell felszerelni január 1-től minden olyan gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) kg-nál nagyobb vagy amely több mint 30 utas szállítására jogosított, szereljenek fel összeütközést elkerülő fedélzeti rendszerrel (ACAS II) január 1-től minden olyan gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 19 utas szállítására jogosított, szereljenek fel összeütközést elkerülő fedélzeti rendszerrel (ACAS II) Ajánlás Minden repülőgépet szereljenek fel összeütközést elkerülő fedélzeti rendszerrel (ACAS II) Az összeütközést elkerülő fedélzeti rendszer a 10. Annex IV. kötet vonatkozó előírásainak megfelelően üzemeljen Repülőgépek, amelyeket nyomásmagasság-adó másodlagos radar válaszjeladóval kell felszerelni A 10. Annex IV. kötet vonatkozó előírásainak megfelelően üzemelő minden repülőgépet szereljenek fel nyomásmagasság-adó másodlagos radar válaszjeladó berendezéssel. Megjegyzés: Ennek az előírásnak célja a légiforgalmi szolgálatok valamint az összeütközést elkerülő fedélzeti rendszerek hatékony működésének továbbfejlesztése Mikrofonok A pilótakabinban szolgálati feladatot ellátó összes hajózószemélyzeti tag az átváltási szint/magasság alatt közleményváltásaihoz kézi vagy fejhallgatóhoz erősített mikrofont használjon Sugárhajtóműves légijárművek a repülés irányába előre irányuló (vizsgáló) fedélzeti szélnyírás jelző rendszer Ajánlás Minden olyan sugárhajtóműves repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb

77 felszállósúlya (tömege) 5700 kg-nál nagyobb vagy amely több mint 19 utas szállítására jogosított, a repülés irányába előre vizsgáló fedélzeti szélnyírás jelző rendszerrel szereljenek fel Ajánlás A repülés irányába előre vizsgáló fedélzeti szélnyírás jelző rendszer képes legyen időben hang és látjelzés útján figyelmeztetést adni a repülőgépvezető számára a légijármű előtt levő szélnyírásról, megfelelő tájékoztatást nyújtani annak elősegítésére, hogy szükség esetén biztonságosan megszakított megközelítést, átstartolást vagy egyéb elkerülő repülési műveletet kezdjen és hajtson végre. A rendszer továbbá az önműködő leszállító berendezés alkalmazása esetében jelezze a repülőgépvezető számára, ha a szélnyírás a berendezésre engedélyezett határértékeket megközelíti. 7. fejezet Repülőgép távközlési és navigációs berendezések 7.1 Távközlési berendezés A repülőgépet szereljék fel olyan rádió távközlésre alkalmas berendezéssel, amely képes: a) a repülőtéri irányítás céljainak megfelelő kétoldalú összeköttetés fenntartására; b) a repülés végrehajtása során bármikor alkalmas az időjárási tájékoztatások vételére; és c) a repülés végrehajtása során bármikor alkalmas a kétoldalú rádióösszeköttetés fenntartására legalább egy légiforgalmi állomással valamint más olyan légiforgalmi állomásokkal és olyan hullámhosszokon, amelyeket az illetékes hatóság előírt. Megjegyzés: A pont előírásai teljesítettnek tekinthetők, ha az útvonalon szokásos hullámterjedési viszonyok között a repülőgép képes az itt meghatározott távközlési összeköttetések fenntartására A pont alapján előírt rádió berendezés képes legyen rádió összeköttetés fenntartására a MHz-es légiközlekedési vészfrekvencián. 7.2 Navigációs berendezés A repülőgépet szereljék fel olyan navigációs berendezéssel, amelynek segítségével az képes: a) az üzemeltetői repülési tervében meghatározott útvonal követésére; és b) a légiforgalmi szolgálatok előírásainak megfelelő repülés végrehajtására; kivéve, amennyiben az illetékes hatóság ezt nem tiltja meg amikor a látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repülés során a navigációt a földi tájékozódási pontok látás utáni azonosításával hajtja vége A légtér meghatározott szakaszaiban vagy olyan útvonalakon történő repülés esetében, amelyekre vonatkozóan RNP típust írtak elő, a repülőgép a pontban ismertetett előírások mellett: a) legyen felszerelve olyan navigációs berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik az előírt RNP típus(ok) szerinti üzemeltetést; b) a járató állama részéről rendelkezzen jogosítással az ilyen légtérben történő üzemeléshez.

78 Megjegyzés: Az előírt navigációs pontosságra (RNP), az ezzel összefüggő eljárásokra valamint a jogosítási folyamatra vonatkozó tájékoztatásokat az RNP Kézikönyv (Doc 9613) tartalmazza. A kiadvány átfogóan felsorolja azokat a dokumentumokat és egyéb anyagokat, amelyeket az államok és a nemzetközi szervezetek a navigációs rendszerekre valamint az előírt navigációs teljesítményre vonatkozóan készítettek el A Körzeti Léginavigációs Egyezmény alapján kijelölt olyan légterekben végrehajtott repülések esetében, amelyekre vonatkozóan minimális navigációs teljesítmény előírást (MNPS) írtak elő, a repülőgépet szereljék fel olyan navigációs berendezéssel: a) amely a kijelölt repülési útvonal bármely pontján a hajózószemélyzet részére az előírt pontossággal és folyamatosan jelzi az útvonal-tartást vagy az ettől való eltérést; és b) amelyet a járató állama az érintett MNPS üzemeltetésre engedélyezett. Megjegyzés: Az előírt minimális navigációs teljesítményre vonatkozó értékek és alkalmazási eljárások a Körzeti Kiegészítő Eljárások című kiadványban (Doc 7030) találhatók A légtér azon meghatározott szakaszaiban történő repüléseknél, ahol a helyi Körzeti Léginavigációs Egyezmény értelmében FL 290 felett 300 méter (1000 láb) függőleges elkülönítési minimumot (RVSM) alkalmaznak, a repülőgépet szereljék fel: a) olyan berendezéssel, amely képes: 1) a tartott repülési szintet (FL) a hajózószemélyzet részére jelezni; 2) a kiválasztott repülési szintet automatikusan tartani; 3) a hajózószemélyzet részére riasztó jelzést adni, ha a kiválasztott repülési szinttől eltérnek az eltérés riasztó jelzés határértéke ne haladja meg a + / - 90 métert (300 láb); és 4) a nyomás-magasságot automatikusan jelezni; és b) a repülőgépet a járató állama az ilyen légtérben történő üzemeltetésre engedélyezze A repülőgépet szereljék fel olyan alkalmas navigációs berendezéssel, amely biztosítja, hogy a repülés végrehajtásának bármely szakaszában bekövetkező, az egyik rendszert érintő meghibásodás esetében a repülőgépet a valamint ahol ez alkalmazható, a 7.2.2, és pontok előírásainak megfelelően tovább lehessen irányítani (navigálni). Megjegyzés: A FL 290 felett 300 méter (1000 láb) függőleges elkülönítési minimum alkalmazására kijelölt légtérben szükséges légijármű berendezésekre vonatkozó útmutató a 300 méter (1000 láb) Függőleges elkülönítési minimum bevezetése FL 290 és FL 410 repülési szintek között (Doc 9574) kézikönyvben található A műszeres időjárási körülmények között végrehajtott leszállással tervezett repülések esetében a repülőgépet szereljék fel olyan rádió berendezéssel, amely alkalmas az irányvezetést biztosító rádiójelek vételére egy olyan pontig, ahonnan a leszállás látással végrehajtható. Ez a rádió berendezés képes legyen az irányvezetés biztosítására minden olyan tervezett leszállási valamint bármely kijelölt kitérő repülőtéren, ahol műszeres időjárási körülmények között történő leszállás végrehajtását tervezik.

79 7.3 Felszerelés A berendezéseket úgy szereljék fel, hogy bármely egyedi egység meghibásodása amely akár rádió távközlési összeköttetési, akár navigációs illetve mindkét célra szükséges ne okozza a távközlési összeköttetési vagy navigációs célokból szükséges másik egység meghibásodását. 8. fejezet Repülőgép karbantartás 1. Megjegyzés: A jelen fejezetben történő alkalmazás során a repülőgép kifejezésbe tartoznak a hajtóművek, légcsavarok, alkatrészek, műszerek, szerkezeti egységek és felszerelések, beleértve a vészhelyzeti felszereléseket is. 2. Megjegyzés: A jelen fejezetben megadott előírások a lajstromozó állam előírásait jelentik. Amennyiben a járató állama nem azonos a lajstromozó állammal, szükséges lehet a járató állama bármely további előírásainak figyelembevétele is. 3. Megjegyzés: A folyamatos légialkalmasság követelményeire vonatkozó útmutató a Légialkalmassági Kézikönyv-ben (Doc 9760) található. 8.1 A járató karbantartási felelőssége A járató biztosítsa, hogy a lajstromozó állam részéről elfogadható eljárásokkal összhangban: a) minden üzemeltetett repülőgépe repülésre alkalmas állapotban legyen; b) a tervezett repüléshez szükséges üzemeltetési és vészhelyzeti berendezések működőképesek legyenek; c) minden egyes üzemeltetett repülőgép Légialkalmassági Bizonyítványa érvényes legyen A járató ne üzemeltesse a repülőgépet csak abban az esetben, ha azt a lajstromozó állam részéről elfogadható, a 8.7 pont alapján jóváhagyott szervezet vagy ennek megfelelő (műszaki) rendszer karbantartja és szolgálatra átadja Amikor a lajstromozó állam elfogadja a fenti megfelelő (műszaki) rendszert, a kkarbantartási nyilatkozatot aláíró személy az 1. Annex előírásainak megfelelő szakszolgálati jogosítással rendelkezzen A járató alkalmazzon egy személyt vagy munkacsoportot annak biztosítására, hogy az összes karbantartási feladatot a karbantartás irányítási kézikönyvnek megfelelően végzik el A járató biztosítsa, hogy repülőgépeinek karbantartását a karbantartási programnak megfelelően végzik el. 8.2 A járató karbantartás irányítási kézikönyve A járató a karbantartást végző szervezetek és személyek tájékoztatására és használatára a 11.2 szakasz előírásaival összhangban, a lajstromozó állam által elfogadható karbantartás irányítási kézikönyvet biztosítson. A kézikönyv tartalmi kialakítása kövesse az emberi tényezők elveit.

80 Megjegyzés: Az Emberi Tényezők alapelveinek alkalmazására vonatkozó útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található A járató biztosítsa, hogy a karbantartás irányítási kézikönyvet szükség szerint módosítsák és egészítsék ki annak érdekében, hogy az abban található tájékoztatások mindig naprakészek legyenek A járató karbantartás irányítási kézikönyve kiadott összes módosításának megfelelő példányait haladéktalanul juttassák el minden olyan szervezetnek vagy személynek, amelynek a kézikönyv eredeti példányát átadták A járató adja át a járatói karbantartás irányítási kézikönyv egy-egy példányát a lajstromozó és a járató államainak az összes módosítással és/vagy kiegészítéssel továbbá az összes olyan anyaggal együtt, amelyeket ezek kötelezően előírnak. 8.3 Karbantartási program A járató a karbantartást végző szervezetek és személyek tájékoztatására és használatára a 11.3 szakaszban meghatározott tájékoztatásokat tartalmazó, a lajstromozó állam részéről jóváhagyott karbantartási programot adjon ki. A járató karbantartási programjának kidolgozása és felhasználása alkalmával vegyék figyelembe az emberi tényezők alapelveit. Megjegyzés: Az Emberi Tényezők alapelveinek alkalmazására vonatkozó útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található A karbantartási program összes módosításának megfelelő példányait haladéktalanul juttassák el minden olyan szervezetnek vagy személynek, amelynek a karbantartási programot átadták. 8.4 Karbantartások nyilvántartása A járató biztosítsa a karbantartásokra vonatkozó alábbi nyilvántartások megőrzését a pontban jelzett időtartamig: a) a repülőgép és az összes korlátozott ideig üzemeltethető alkatrészének teljes üzemideje (szükség szerint órában, naptári időszakban és repülési ciklusokban meghatározva); b) a repülőgép állapota az összes kötelező folyamatos légialkalmassági előírás és tájékoztatás teljesítése vonatkozásában; c) a repülőgép és főbb szerkezeti elemeinek, alkatrészeinek módosítása és javítása valamint ennek részletezése; d) a repülőgép vagy meghatározott kötelező karbantartási időszakkal vagy ciklussal rendelkező részeinek teljes üzemideje az utolsó (nagy)javítás óta (szükség szerint órában, naptári időszakban és/vagy repülési ciklusokban meghatározva); e) a repülőgép karbantartási programhoz viszonyított jelenlegi felülvizsgálati ellenőrzési helyzete a feladatok végrehajtása alapján; és

81 f) részletes karbantartási jegyzőkönyvek, amelyekből megállapítható, hogy teljesítették a karbantartási kézikönyvben található, a karbantartási nyilatkozatra vonatkozó összes előírást A a) e) alpontokban ismertetett nyilvántartásokat azon egység üzemi élettartamának lejáratát és üzemeltetésből történő végleges kivonását követő legalább 90 napig őrizzék meg, amely egységre a nyilvántartás vonatkozik. A f) alpontban ismertetett karbantartási nyilatkozatot az aláírást követő egy évig őrizzék meg Amennyiben a repülőgép járatója ideiglenesen megváltozik, a nyilvántartást bocsássák az új járató rendelkezésére. Ha a járató véglegesen megváltozik, a nyilvántartást adják át az új járatónak. Megjegyzés: A pont vonatkozásában a lajstromozó állam feladata annak megítélése, hogy mi tekintendő a járató ideiglenes megváltozásának. A lajstromozó állam ezt a nyilvántartások feletti felügyelet, azaz a nyilvántartások elkészítése, tárolása és hozzáférhetősége alapján határozhatja meg. 8.5 Folyamatos légialkalmassági tájékoztatás Az 5700 kg. engedélyezett legnagyobb felszállósúlynál (tömeg) nehezebb repülőgép járatója a folyamatos légialkalmasság szempontjából kövesse figyelemmel és értékelje a repülőgép üzemeltetését és karbantartását, biztosítsa a lajtromozó állam részéről előírt tájékoztatásokat valamint azokat a 8. Annex II. rész és pontok előírásaiban meghatározott rendszerben jelentse Az 5700 kg. engedélyezett legnagyobb felszállósúlynál (tömeg) nehezebb repülőgép járatója a repülőgép típus tervezéséért felelős szervezettől szerezze be és értékelje ki a rendelkezésre álló folyamatos légialkalmassági tájékoztatásokat és ajánlásokat továbbá ezek alapján szükség szerint, a lajstromozó állam által elfogadható eljárásokkal összhangban vezessen be megfelelő intézkedéseket. Megjegyzés: A repülőgép típus tervezéséért felelős szervezet kifejezés értelmezésére vonatkozó útmutatót a Légialkalmassági Kézikönyv (Doc 9760) tartalmazza. 8.6 Módosítások és javítások Az összes módosítást és javítást a lajstromozó állam által elfogadható légialkalmassági előírásoknak megfelelően végezzék el. Dolgozzanak ki eljárásokat annak biztosítására, hogy a légialkalmassági követelményeknek való megfelelőséget alátámasztó adatok, a létrehozást követően megőrzésre kerüljenek. 8.7 Engedélyezett karbantartó szervezet Az engedély kiadása A karbantartó szervezet engedélyének az állam részéről történő kiadása attól függ, hogy a jelölt szervezet bizonyítja az ilyen szervezetekre vonatkozó, a 8.7 szakaszban található előírások teljesítését Az engedélyezési okmány legalább a következőket tartalmazza: a) a szervezet neve és székhelye; b) a kiadás időpontja és érvényessége; c) a engedélyezés feltételei.

82 Az engedély folyamatos érvényessége attól függ, hogy a szervezet továbbra is eleget tesz a jóváhagyott karbantartó szervezetre vonatkozó, a 8.7 szakaszban található előírásoknak Karbantartó szervezet eljárási kézikönyve A karbantartó szervezet biztosítsa, hogy a karbantartást végző személyek tájékoztatására és használatára külön kötetekben is kiadható, a következő tájékoztatásokat tartalmazó eljárási kézikönyv álljon rendelkezésre: a) a szervezet engedélyezési feltételei alapján jóváhagyott munkafeladatok általános ismertetése; b) a szakasz előírásai alapján a szervezet eljárásainak valamint minőségügyi vagy ellenőrzési rendszerének ismertetése; c) a szervezet létesítményeinek általános ismertetése; d) a pontban előírt személy vagy személyek neve és beosztása; e) a karbantartó személyzet szakmai jártasságának ellenőrzésére alkalmazott eljárások ismertetése a pont előírása alapján; f) a karbantartásra vonatkozó nyilvántartások elkészítésének és megőrzésének módszerei a szakasz előírásai alapján; g).a karbantartási nyilatkozat elkészítésénél alkalmazott eljárás, és a jegyzőkönyv aláírási körülményeinek meghatározása; h) a karbantartási nyilatkozat aláírására kijelölt személyek és jogosítási körük; i) a járató további karbantartási eljárásai és az ezekkel kapcsolatos előírások teljesítésére vonatkozó eljárások szükség szerinti ismertetése; j) a 8. Annex II. rész és pontjaiban előírt, a szolgálati tájékoztatások jelentésére vonatkozó követelmények teljesítésének eljárásai; és k) a légialkalmasságot befolyásoló összes szükséges adatnak a típus-bizonyítvány tulajdonosától vagy a típust tervező szervezettől történő beszerzésének, értékelésének, módosításának és szétosztásának eljárásai a karbantartó szervezeten belül A karbantartó szervezet biztosítsa, hogy az eljárási kézikönyvet szükség szerint módosítsák és egészítsék ki abból a célból, hogy az abban található tájékoztatások mindig naprakészek legyenek Az eljárási kézikönyv összes módosításának megfelelő példányait haladéktalanul juttassák el minden olyan szervezetnek vagy személynek, amelynek a kézikönyv eredeti példányát átadták A biztonság irányítása Az államok dolgozzanak ki biztonsági programot annak érdekében, hogy a légijárművek karbantartásánál elfogadható biztonsági szintet érjenek el.

83 A célul kitűzött elfogadható biztonsági szintet az érintett állam(ok) határozza(ák) meg. Megjegyzés a biztonsági programra és az elfogadható biztonsági szint meghatározására vonatkozó útmutatót a 11. Annex E. melléklete és a Biztonság Irányítási Kézikönyv (SMM) (Doc 9859) tartalmazza Ajánlás az államok követeljék meg, hogy a biztonsági programjuk részeként egy karbantartó szervezet vezessen be az államnak elfogadható biztonság irányítási rendszert, amely minimum: a) megnevezi a biztonsági veszélyeket; b) biztosítja, hogy egy elfogadható biztonsági szint kialakításához szükséges megelőző intézkedések alkalmazásra kerülnek; c) gondoskodik a folyamatos figyelésről és az elért biztonsági szint rendszeres felülvizsgálatáról; és d) törekedik a teljeskörű biztonsági szint folyamatos tökéletesítésére január 01-től az államok a biztonsági programjuk részeként követeljék meg, hogy egy karbantató szervezet vezessen be az állam számára elfogadható biztonság irányítási rendszert, amely minimum: a) megnevezi a biztonsági veszélyeket; b) biztosítja, hogy egy elfogadható biztonsági szint kialakításához szükséges megelőző intézkedések alkalmazásra kerülnek; c) gondoskodik a folyamatos figyelésről és az elért biztonsági szint rendszeres felülvizsgálatáról; és d) törekedik a teljeskörű biztonsági szint folyamatos tökéletesítésére A biztonság irányítási rendszer világosan határozza meg a biztonságért viselt felelősség függelmi viszonyait egy karbantartó szervezeten belül, beleértve a felső vezetés biztonságért viselt közvetlen felelősségét. Megjegyzés: A biztonság irányítási rendszerre vonatkozó útmutató a Biztonság Irányítási Kézikönyv-ben (SMM) (Doc 9859) található Karbantartási eljárások és minőség biztosítási rendszer A karbantartó szervezet dolgozzon ki és vezessen be az engedélyt kiadó állam részéről elfogadható eljárásokat, amelyek biztosítják a karbantartás megfelelő és szakszerű elvégzését továbbá összhangban vannak a jelen fejezet összes vonatkozó előírásával A karbantartó szervezet biztosítsa a pont előírásának teljesítését egy független minőség biztosítási rendszer létrehozásával, amely figyelemmel kíséri és felülvizsgálja az alkalmazott eljárások helyességét vagy olyan ellenőrzési rendszer kialakításával, amely biztosítja az összes karbantartási feladat megfelelő előírás-szerű elvégzését Létesítmények A létesítmények és a munkakörülmények az elvégzendő feladatra alkalmasak legyenek A karbantartó szervezet rendelkezzen azon munka elvégzéséhez szükséges műszaki adatokkal, berendezésekkel, felszerelésekkel, szerszámokkal és anyagokkal, amelyre engedéllyel illetve jóváhagyással rendelkezik.

84 Alakítsanak ki megfelelő raktár területet az alkatrészek, berendezések, szerszámok és anyagok tárolására. Hozzanak létre biztonságos raktározási körülményeket valamint akadályozzák meg a raktározott egységek károsodását és sérülését Személyzet A karbantartó szervezet jelöljön ki egy személyt vagy munkacsoportot, akik felelősek annak biztosításáért, hogy a szervezet megfelel az engedélyezett karbantartó szervezetre vonatkozó, a 8.7 szakaszban található előírásoknak A karbantartó szervezet alkalmazza a szükséges személyeket, akik az elvégzendő munkát megtervezik, végrehajtják, felügyelik, ellenőrzik és kibocsátják A karbantartó személyzet szakmai jártassága a feladattal (eljárással) legyen összhangban és az engedélyező állam részére elfogadható szintű legyen. A karbantartási munka megfelelő elvégzésének igazolására készített karbantartási nyilatkozatot az erre az 1. Annex alapján jogosított személy írja alá A karbantartó szervezet biztosítsa, hogy a karbantartásban résztvevő összes személy feladatának és felelősségének megfelelő alapkiképzésben és folyamatos továbbképzésben részesüljön. A karbantartó szervezet által kidolgozott és alkalmazott kiképzési program tartalmazzon emberi tevékenységet és teljesítményt fejlesztő elméleti és gyakorlati képzést, beleértve a többi karbantartó személlyel és a hajózószemélyzettel történő együttműködést is. Megjegyzés: Az emberi teljesítmény fejlesztését célzó kiképzési programok tervezéséhez útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található Jegyzőkönyvek A karbantartó szervezet készítsen részletes karbantartási jegyzőkönyvet annak bizonyítására, hogy a karbantartási nyilatkozat aláírásához szükséges összes előírásnak és feltételnek eleget tettek A pontban előírt karbantartási jegyzőkönyveket a karbantartási nyilatkozat aláírását követően legalább egy évig őrizzék meg. 8.8 Karbantartási nyilatkozat A karbantartási munka megfelelő, a karbantartó szervezet eljárási kézikönyvében ismertetett eljárásoknak és a jóváhagyott feltételeknek megfelelően történő sikeres elvégzésének igazolására készítsenek el és írjanak alá karbantartási nyilatkozatot A karbantartási nyilatkozat tartalmazzon igazolást az alábbiakról: a) az elvégzett karbantartási munka alapvető részletei, beleértve a felhasznált engedélyezési illetve jóváhagyási feltételek részletezését; b) a karbantartás befejezésének időpontja; c) az engedélyezett karbantartó szervezet azonosítója; és d) a karbantartási nyilatkozatot aláíró személy vagy személyek neve. 9. fejezet A repülőgép hajózószemélyzete

85 9.1 A hajózószemélyzet összetétele A hajózószemélyzet tagjainak száma és összetétele az üzemeltetési kézikönyvben előírtnál ne legyen kevesebb. A repülésvégrehajtási kézikönyvben vagy a légijármű légialkalmassági bizonyítványával összefüggésben levő más egyéb dokumentumban meghatározott minimális létszámon felül a hajózószemélyzetet egészítsék ki további hajózószemélyzeti tagokkal abban az esetben, ha ezt a repülőgép vagy az adott üzemeltetés típusa valamint a hajózószemélyzet váltási pontok közötti repülés időtartama ezt szükségessé teszi Rádió berendezés kezelője A hajózószemélyzetben legyen legalább egy olyan tag, aki az alkalmazott rádió-távbeszélő berendezés üzemeltetésére jogosító, a lajstromozó állam által kiadott vagy elfogadott érvényes rádiótávbeszélő kezelői engedéllyel rendelkezik Fedélzeti mérnök Amennyiben a repülőgép típuson külön fedélzeti mérnök munkahelyet alakítottak ki, a hajózószemélyzetben legyen legalább egy fedélzeti mérnök, akit külön ezen munkahely feladatainak ellátására jelöltek ki, kivéve ha ezek kielégítő ellátására saját feladatainak megfelelő elvégzése mellett a hajózószemélyzet más olyan tagja képes, aki fedélzeti mérnöki szakszolgálati engedéllyel rendelkezik Hajózó navigátor Minden olyan üzemeltetés esetében, amelynél a járató államának előírása szerint a repülés biztonságos végrehajtásához szükséges navigációs feladatokat a légijármű vezetők a repülőgépvezetői munkahelyről nem tudják megfelelő módon ellátni, a hajózószemélyzetben legyen legalább egy olyan tag, aki hajózó navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. 9.2 A hajózószemélyzeti tag vészhelyzeti kötelességei A járató minden egyes repülőgép típusra jelölje ki és határozza meg a hajózószemélyzet minden tagjának vészhelyzetben vagy a repülőgép vészkiürítése esetében elvégzendő egyéni feladatait. A járató kiképzési programja tartalmazza ezen vészhelyzeti feladatok éves gyakorlását, beleértve az összes előírás szerint szállított vészhelyzeti és életmentő berendezés használatát valamint a repülőgép vészkiürítésének gyakorlását is. 9.3 A hajózószemélyzeti tag kiképző programok A járató dolgozzon ki és folyamatosan tartson fenn a járató állama részéről elfogadott és jóváhagyott földi és repülési kiképzési programot, amely biztosítja, hogy a hajózószemélyzet minden tagja kijelölt feladatainak ellátására megfelelő kiképzésben részesüljön. A kiképzési program: a) tartalmazzon a járató állama által meghatározott földi és repülési kiképző létesítményeket továbbá jól képzett és jogosított oktatókat; b) földi és repülési kiképzésből álljon minden olyan repülőgép típuson, amelyen a hajózószemélyzeti tag szolgálatot teljesít; c) terjedjen ki a hajózószemélyzet tagjai közötti együttműködésre továbbá az összes olyan vészhelyzet vagy rendellenes üzemelés esetén szükséges eljárás gyakorlására, amely a hajtómű, sárkányszerkezet, repülési rendszerek meghibásodás, tűz vagy más rendellenesség esetében következhet be; d) tartalmazzon olyan elméleti és gyakorlati képzést, amely a betervezett üzemeltetési területekre

86 érvényes látás szerinti és műszeres repülési eljárásokra, a fenyegetések és hibák kezelését is magába foglaló emberi teljesítőképesség fejlesztésre, valamint a veszélyes áruk szállítására tér ki; e) biztosítsa hogy a hajózószemélyzet minden egyes tagja ismerje azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásáért személyesen felelős továbbá ezen feladatok kapcsolatát a hajózószemélyzet többi tagjának feladataival, különös tekintettel a vészhelyzeti vagy rendellenes üzemelés esetében szükséges eljárásokra, és f) a járató államának előírásai alapján rendszeres időközönként kerüljön megismétlésre, melynek alkalmával az érintettek jártasságukról tegyenek vizsgát. 1. Megjegyzés: A pont tiltja, hogy vészhelyzeti vagy a rendes üzemeléstől eltérő gyakorlást illetve szimulációt végezzenek a repülés közben abban az esetben, ha a fedélzeten utasok tartózkodnak vagy teherárut szállítanak. 2. Megjegyzés: A repülési kiképzést a járató állama által megfelelőnek tartott mértékben a járató állama részéről erre a célra engedélyezett szintetikus repülési gyakorló berendezésen is végre lehet hajtani. 3. Megjegyzés: A 9.2 és 9.3 pontokban előírt ismétlődő képzés terjedelme változtatható és annak nem kell olyan alaposnak lennie, mint az adott repülőgép típus vonatkozásában lebonyolított első (alap) kiképzés. 4. Megjegyzés: Az időszakos földi kiképzés követelményeinek biztosítására a já-rató állama által megfelelőnek tartott mértékben levelező tanfolyamokat, írásbeli vizsgáztatást vagy más, elfogadott módszereket is alkalmazhatnak. 5. Megjegyzés: A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos kiképzésre vonatkozó előírásokat a 18. Annex tartalmazza. 6. Megjegyzés: Az emberi teljesítmény és gyakorlati ismeretek fejlesztését célzó kiképzési programok tervezésére vonatkozó útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található. 7. Megjegyzés: A repülőgépvezetőknek és a légiüzemeltetéssel foglalkozó személyeknek szóló azon információkat, amelyek a repülési eljárások paramétereire és az üzemeltetési eljárásokra vonatkoznak, a PANS-OPS I. kötete tartalmazza. A látás utáni és a műszeres repülési eljárások felépítésére vonatkozó kövtelményeket a PANS-OPS II. kötete tartalmazza. Az akadály mentesség követelményeinek és eljárásainak használata egyes államokban eltérhetnek a PANS-OPS előírásaitól, és biztonsági okokból fontos ezen különbségek ismerete. 8. Megjegyzés: A hajózószemélyzetek kiképzési programjainak tartalmi összeállítására vonatkozó útmutató anyag a Repülésüzemi Kézikönyv Előkészítése (Doc 9376) című anyagban található.

87 9. Megjegyzés: az alkalmasság megállapítására használatos különböző eszközökre vonatkozó útmutató A Légiforgalmi Szolgálatok Eljárásai Képzés (PANS-TRG, Doc 9868) című anyag 2. fejezetének mellékletében található Az időszakos ismétlődő repülési képzés követelményei az adott repülőgép típus vonatkozásában teljesítettnek tekinthetők, amennyiben: a) a járató állama által jóváhagyott mértékben olyan repülőgép szintetikus repülési gyakorló berendezést használnak, amelyet az állam erre a célra jóváhagyott; vagy b) a megfelelő időszakon belül elvégzik a pontban az adott repülőgép típusra előírt repüléstechnikai ellenőrzést. 9.4 Jogosítások Megjegyzés: A személyzet kereszt jogosításának, az eltérő típusokon való repülésnek és a képzettség beszámításának általános tulajdonságaira vonatkozó útmutatót lásd az Egyéni szakszolgálati engedélyek kiadását biztosító állami rendszer létrehozására vonatkozó eljárások kézikönyvében (Doc 9379) Folyamatos gyakorlatban tartás légijármű parancsnok és másodpilóta A járató a repülés-vezérlő rendszerek fel és leszállás végrehajtása közben történő kezelésére csak olyan légijármű parancsnokot vagy másodpilótát jelöljön ki, aki megelőző kilencven nap folyamán az adott repülőgép típuson, vagy annak változatán, illetve erre a célra elfogadott repülési szimulátoron legalább három fel és leszállás alkalmával ilyen feladatot teljesített Amikor egy repülőgép parancsnok vagy egy másodpilóta azonos típusú repülőgép különböző változatait, vagy a légiüzemeltetési eljárások, a rendszerek és a kiszolgálás tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró de eltérő típusú repülőgépeket vezeti az állam döntse el, hogy a bekezdés követelményeit milyen feltételekkel lehet összekapcsolni minden egyes változatra vagy minden egyes repülőgép típusra vonatkozóan Folyamatos gyakorlatban tartás útvonalrepülést megkönnyítő repülőgépvezető A járató csak olyan repülőgépvezetőt jelöljön ki útvonalrepülést megkönnyítő repülőgépvezető beosztásba egy repülőgép típuson, vagy egy repülőgép típus eltérő változatain, aki a megelőző kilencven nap folyamán: az adott repülőgép típuson légijármű parancsnokként, másodpilótaként, vagy útvonalrepülést megkönnyítő repülőgépvezetőként tevékenykedett; vagy repülőgépvezetői képességeket frissítő képzésen vett részt, amely magába foglalja az útvonal repülésre vonatkozó normál, rendellenes és vészhelyzeti eljárások gyakorlását az adott légijármű típuson vagy erre a célra elfogadott repülési szimulátoron, és gyakorolta megközelítési és leszállási eljárásokat, ahol a megközelítési és leszállási eljárások gyakorlásának végrehajtása során a repülőgép tényleges vezetésében nem feltétlenül kell részt vennie Amikor egy útvonalrepülést megkönnyítő repülőgépvezető azonos típusú repülőgép különböző változatait, vagy a légiüzemeltetési eljárások, a rendszerek és a kiszolgálás tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró de eltérő típusú repülőgépeket vezeti az állam döntse el, hogy a bekezdés követelményeit milyen feltételekkel lehet összekapcsolni minden egyes változatra vagy minden egyes repülőgép típusra vonatkozóan.

88 9.4.3 Légijármű parancsnok körzet, útvonal és repülőtér jogosítása A járató a repülőgépvezetőt légijármű parancsnokként mindaddig ne jelölje ki olyan útvonalra vagy útvonal szakaszra, amelyre az érintett repülőgép-vezetőnek nincs érvényes jogosítása, amíg ez a személy nem tesz eleget a és pontok előírásainak Valamennyi érintett repülőgépvezető bizonyítsa a járató számára, hogy megfelelő mértékben ismeri a következőket: a) a lerepülendő útvonalat valamint az igénybe vett repülőtereket a következő jellemzők vonatkozásában; 1) domborzati viszonyok és legalacsonyabb biztonságos repülési magasságok; 2) az évszaknak megfelelő időjárási körülmények; 3) a meteorológiai, távközlési és légiforgalmi irányítási létesítmények, szolgálatok valamint eljárások; 4) a kutató és mentő szolgálati eljárások; és 5) a tervezett repülési útvonal teljes hosszán található navigációs létesítmények és eljárások, beleértve bármely nagy távolságú navigációs eljárást is; és b) a sűrűn lakott területek felett valamint a nagy forgalmú légtereken keresztül vezető repülési útvonalak eljárásai, akadályai, fizikai jellemzői, megközelítési segédeszközei, érkezési, indulási, várakozási és műszeres megközelítési eljárásai továbbá az alkalmazható üzemeltetési minimumok. Megjegyzés: Az érkezési, indulási, várakozási és műszeres megközelítési eljárások ismeretét az erre a célra alkalmas kiképzési segédeszköz igénybevételével is bizonyítani lehet A légijármű parancsnoka hajtson végre egy tényleges megközelítést az útvonalon elhelyezkedő összes leszállási repülőtérre olyan repülőgépvezető megfigyelése mellett, aki az adott repülőtérre jogosítással rendelkezik és hajózószemélyzeti tagként vagy megfigyelőként a fedélzeten tartózkodik, kivéve ha: a) a repülőtér megközelítése nem nehéz terep felett történik és a műszeres megközelítési eljárások valamint az ehhez rendelkezésre álló segédeszközök hasonlóak azokhoz, amelyeket a repülőgépvezető jól ismer, továbbá az általános üzemeltetési minimumokat a járató állama által jóváhagyott biztonsági tűrésekkel megnövelték vagy a megközelítés és leszállás nagy valószínűséggel látás utáni időjárási körülmények között hajtható végre; vagy b) a kezdeti megközelítési magasságról történő süllyedés nappal és látás utáni időjárási körülmények között hajtható végre; vagy c) a járató a légijármű parancsnokát megfelelő vizuális segédeszközök segítségével felkészíti és jogosítja az adott repülőtéren történő leszállás végrehajtására; vagy d) az adott repülőtér olyan repülőtér mellett helyezkedik el, amelyre a légijármű parancsnoka érvényes leszállási jogosítással rendelkezik A járató vezessen megfelelő nyilvántartást, amellyel a járató állama részére kielégítően bizonyítja

89 a repülőgépvezető jogosítását valamint a jogosítás megszerzésének módját A járató egy repülőgépvezetőt egy útvonalon, vagy a járató által kijelölt és a járató állama által jóváhagyott körzeten belül légijármű parancsnokként csak akkor foglalkoztasson tovább, ha az érintett a megelőző 12 hónapon belül hajózószemélyzeti tagként, ellenőrző repülőgépvezetőként vagy a pilótakabinban megfigyelőként legalább egy utat megtett: A kijelölt körzeten belül; és Amennyiben szükséges bármilyen útvonalon, ahol az útvonallal vagy fel- és leszállásra használni kívánt repülőterekkel kapcsolatos eljárások speciális tudás vagy képességek alkalmazását követelik meg Amennyiben több mint 12 hónap telt el azóta, hogy a repülőgépvezető nem repült az útvonal közvetlen közelében és hasonló adottságú terep felett az ilyen kijelölt körzet, útvonal vagy repülőtér hatarárain belül, és nem gyakorolta a vonatkozó eljárásokat az adott célra alkalmas gyakorló berendezéseken, akkor az adott körzeten belül, vagy útvonalon légijármű parancsnokként történő foglalkoztatása előtt az adott repülőgépvezetőnek meg kell erősítenie a jogosítását a és pontok előírásai alapján A repülőgépvezető szakmai jártasságának ellenőrzése A járató biztosítsa a repülőgépvezető repüléstechnikai felkészültségének és a vészhelyzeti eljárások megfelelő végrehajtásának ellenőrzését oly módon, amelyből egyértelműen kiderül a repülőgépvezető szakmai jártassága minden egyes repülőgép típuson vagy egy repülőgép típus változatain. Amennyiben az üzemeltetés műszerrepülési szabályok között is végrehajtható, a járató biztosítsa, hogy a repülőgépvezető az ilyen szabályok alapján történő megfelelő tevékenységét, szakmai jártasságát a járató ellenőrző repülőgépvezetője vagy a járató államának képviselője előtt bizonyítsa. Az ilyen ellenőrzéseket egy éven belül két alkalommal végezzék el, azonban négy egymást követő hónapon belül kétszer végrehajtott hasonló jellegű ellenőrzés a fenti követelményt önmagában nem elégíti ki. 1. Megjegyzés: Az ellenőrzések olyan részleteinek végrehajtására felhasználhatók a járató állama részéről elfogadott repülési szimulátorok, amelyekre ezek külön jogosítással rendelkeznek. 2. Megjegyzés: Lásd az ICAO Repülési Szimulátorok Jogosítási Kézikönyv-ét (Doc 9625) Amikor egy járató a repülőgép személyzetet azonos típusú repülőgép különböző változataira, vagy a légiüzemeltetési eljárások, a rendszerek és a kiszolgálás tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró de eltérő típusú repülőgépekre osztja be, az állam döntse el, hogy a bekezdés követelményeit milyen feltételekkel lehet összekapcsolni minden egyes változatra vagy minden egyes repülőgép típusra vonatkozóan Egy repülőgépvezetővel történő üzemeltetés műszer szerinti (IFR) vagy éjszakai feltételek közötti repülés esetén A járató állama határozza meg a műszer szerinti repülés (IFR) vagy az éjszakai repülés feltételei közötti, egy repülőgépvezetővel végrehajtott üzemeltetés jártassági, folyamatos gyakorlatban tartási és képzési követelményeit. Előírás a légijármű parancsnoka:

90 a) a műszer szerinti (IFR) vagy az éjszakai feltételek közötti repüléshez gyűjtsön össze legalább 50 óra repülési időt az adott osztályba tartozó légijárművön, amelyből legalább 10 órát légijármű parancsnokként teljesítsen; a műszer szerinti (IFR) repüléshez gyűjtsön össze legkevesebb 25 óra IFR feltételek között repülési időt az adott osztályba tartozó légijárművön, amely részét képezheti az a) alpont szerinti 50 repült órának; b) a műszer szerinti (IFR) repüléshez gyűjtsön össze legkevesebb 25 óra IFR feltételek között repülési időt az adott osztályba tartozó légijárművön, amely részét képezheti az a) alpont szerinti 50 repült órának; c) éjszakai feltételek közötti repüléshez gyűjtsön össze legkevesebb 15 óra éjszakai feltételek közötti repült időt, amely részét képezheti az a) alpont szerinti 50 repült órának; d) az IFR feltételei szerinti repülésekhez mutasson fel folyamatos gyakorlatban tartást az egy repülőgépvezetővel, IFR feltételei között végrehajtott repülésekből, ahol: i. a megelőző 90 nap során hajtson végre három műszer szerinti megközelítést tartalmazó, legalább öt IFR szerinti repülést az adott osztályba tartozó repülőgépen, egy repülőgépvezetős feltételek mellett; vagy ii. a megelőző 90 nap során hajtson végre ellenőrző repülést az adott osztályba tartozó repülőgépen, IFR feltételeknek megfelelő megközelítés során; e) az éjszakai feltételek szerinti repülésekhez, a megelőző 90 napon belül hajtson végre legalább három éjszakai le- és felszállást az adott osztályba tartozó repülőgépen, egy repülőgépvezetős feltételek mellett; és f) sikeresen hajtsa végre a képzési programot, amelynek a 9.3 alfejezetben leírt követelmények mellett tartalmaznia kell az utasok repülőgép vészelhagyására vonatkozó tájékoztatását, a robotpilóta kezelését, és az egyszerűsített repülés-közbeni dokumentáció használatát. g) A és a alfejezetekben feltüntetett alap- és megújító repülési képzést valamint szakmai jártasság ellenőrzést a légijármű parancsnoka egy repülőgépvezetős beosztásban hajtsa végre az adott osztályba tartozó repülőgépen, az üzemeltetést reprezentáló feltételek mellett A hajózószemélyzet felszerelése A hajózószemélyzet tagja rendelkezzen könnyen hozzáférhető, megfelelő tartalék szemüveggel abban az esetben, ha szakszolgálati tevékenységének végzésére csak megfelelő korrekciós szemüveg viselése mellett jogosult. 9.6 Repülési idő, repülési szolgálati idő és pihenőidő A járató állama dolgozzon ki előírásokat a hajózószemélyzet tagjainak repülési idejének valamint repülési szolgálati idejének korlátozására. Ezek az előírások biztosítsák a megfelelő pihenőidőt és olyanok legyenek, hogy a repülés vagy repülési sorozat végrehajtása során illetve bizonyos időszak alatt ezen feladatok és más események miatt felhalmozódott fáradtság ne veszélyeztesse a repülés biztonságát. Megjegyzés: A korlátozások kidolgozásával kapcsolatos útmutató az A. Mellékletben található. 10. fejezet Repülés-üzemi tiszt / szolgálatvezető

91 Amennyiben a járató állama megköveteli, hogy a légiüzemeltetés irányításának és felügyeletének jóváhagyott rendszerén belül alkalmazott repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető rendelkezzen szakszolgálati engedéllyel, akkor az érintett repülés-üzemi tisztet/szolgálatvezetőt az 1. Annex előírásainak megfelelő szakszolgálati engedéllyel lássák el. Amennyiben a repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető szakszolgálati engedélytől eltérő más jogosítási módszert fogadnak el, akkor a légiüzemeltetés irányításának és felügyeletének jóváhagyott rendszerével összefüggésben, a járató állama követelje meg, hogy az ilyen személyek minimum feleljenek meg az 1. Annexben a repülés-üzemi tisztre/szolgálatvezetőre meghatározott követelményeknek A légiüzemeltetés irányításának és felügyeletének jóváhagyott rendszerével szolgálatra csak azt követően osztható be, hogy: a) megfelelően elvégezte a járatóra meghatározott tanfolyamot, amely tartalmazza a bekezdésben a járató légiüzemeltetés irányításának és felügyeletének jóváhagyott rendszerével összefüggő sajátságos összetevőket; Megjegyzés: az ilyen tananyag összeállítására vonatkozó útmutató a Kiképzési Kézikönyv (Doc 7192), repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető című D-3 részében található. b) a megelőző 12 hónapon belül legalább egy alkalommal egy egy-irányú útvonal jogosító repülésen vett részt a repülőgép pilótakabinjában bármely olyan terület felett, amelyre repülésfelügyeleti jogosítással rendelkezik. A repülés gyakorlati szempontból lehető legtöbb leszállást is foglaljon magába; Megjegyzés: A jogosító repülés céljainak megfelelően a repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető legyen képes ellenőrizni a hajózó személyzet egymás közötti kommunikációját biztosító rendszert és a rádió kommunikációt, és legyen képes megfigyelni a hajózó személyzet tevékenységét. c) a járatónak bizonyította, hogy kielégítő mértékben ismeri: 1) a 2. Függelékben ismertetett üzemeltetési kézikönyv tartalmát; 2) az igénybe vett repülőgép rádió berendezését; és 3) az igénybe vett repülőgép navigációs berendezéseit; d) bizonyította a járatónak, hogy ismeri azon feladatok következő részleteit, amelyekért felelős valamint azokat a területeket, amelyeken az érintett repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető repülés-felügyelet gyakorlására jogosult; 1) az évszaknak megfelelő időjárási körülmények és a meteorológiai tájékoztatások beszerzési forrásai; 2) az időjárási körülmények hatásai az igénybe vett repülőgépek rádió berendezéseinek vételi tulajdonságaira; 3) az üzemeltetés során használt egyes rádiónavigációs rendszerek jellegzetességei és üzemeltetési korlátozásai; és

92 4) a repülőgép terhelési utasítása; e) bizonyította a járatónak, hogy rendelkezik az emberi teljesítőképességgel összefüggő olyan ismeretekkel és jártassággal, amelyek a szolgálatvezetői tevékenységgel állnak kapcsolatban; és f) bizonyította a járatónak, hogy képes a 4.6 pontban kijelölt feladatainak ellátására Ajánlás A szolgálatra kijelölt repülés-üzemi tiszt/szolgálatvezető teljes mértékben ismerje a feladatkörét érintő üzemeltetés összes jellemzőit, beleértve az emberi teljesítőképességgel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket. Megjegyzés: Az emberi teljesítmény és gyakorlati ismeretek fejlesztését célzó kiképzési programok tervezéséhez útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található Ajánlás A repülés-üzemi tisztet/szolgálatvezetőt ne jelöljék ki szolgálatra abban az esetben, ha egymást követő 12 hónapon keresztül ilyen szolgálatot nem látott el, kivéve, ha a 10.2 pont előírásainak eleget tesz. 11. fejezet Kézikönyvek, naplók és nyilvántartások Megjegyzés: A következő kiegészítő kézikönyvek, nyilvántartások és jegyzőkönyvek a jelen Annex anyagával kapcsolatban vannak, azonban ezeket a fejezet nem tartalmazza: tüzelőanyag és olaj jegyzőkönyvek lásd karbantartási nyilvántartás lásd 8.4 repülési idő jegyzőkönyvek lásd repülés előkészítési formanyomtatványok lásd 4.3 üzemeltetői repülési terv lásd légijármű parancsnok útvonal és repülőtér jogosítások nyilvántartásai lásd Repülésvégrehajtási kézikönyv Megjegyzés: A repülésvégrehajtási kézikönyv a 8. Annex-ben meghatározott tájékoztatásokat tartalmazza. A repülésvégrehajtási kézikönyvet a lajstromozó állam előírásai alapján kötelező érvényű változások behelyezésével tartsák naprakészen Járató karbantartás irányítási kézikönyve A járató 8.2 szakasz előírásai alapján biztosított karbantartás irányítási kézikönyve, amelyet több részben is kiadhat, a következő tájékoztatásokat tartalmazza: a) a pont alapján előírt eljárások ismertetése, szükség szerint: 1) a járató és az engedélyezett karbantartó szervezet közötti adminisztratív megállapodások; 2) a karbantartás végrehajtási eljárások valamint a karbantartási nyilatkozat elkészítési és aláírási eljárások, amikor a karbantartást olyan rendszerben hajtják végre, amely nem azonos az engedélyezett karbantartó szervezet eljárásaival; b) a pontban előírt személy vagy személyek neve és feladatai;

93 c) hivatkozás a pontban előírt karbantartási programra; d) a járató karbantartási jegyzőkönyveinek elkészítési és megőrzési módszerei a 8.4 szakasz előírásai alapján; e) a pontban előírt karbantartás és üzemeltetés felügyeleti, értékelési és jegyzőkönyvezési eljárások ismertetése; f) a 8. Annex II. rész és pontjaiban előírt, a szolgálati tájékoztatások jelentésére vonatkozó követelmények teljesítésének eljárásai; g) a pontban előírt folyamatos légialkalmassági tájékoztatások értékelésének és ezek alapján végrehajtott bármely tevékenység elvégzésének eljárásai; h) a kötelező folyamatos légialkalmassági tájékoztatás alapján szükséges intézkedések végrehajtásának eljárásai; i) az ellenőrzési és elemzési rendszer kialakításának és fenntartásának ismertetése valamint a karbantartási program teljesítményének és hatékonyságának folyamatos felügyelete, melynek célja a program bármely hiányosságának kiküszöbölése; j) az légijármű típusok és típusváltozatok ismertetése, amelyekre a kézikönyv alkalmazható; k) azon eljárások ismertetése, amelyek biztosítják a légialkalmasságot befolyásoló meghibásodások valamint hiányosságok jegyzőkönyvezését és kijavítását; és l) azon eljárások ismertetése, amelyekkel a lajstromozó államot értesítik a repülés végrehajtás során bekövetkezett jelentősebb rendellenességekről Karbantartási program Minden egyes repülőgép karbantartási programja a 8.3 szakasz előírásai alapján a következőket tartalmazza: a) a karbantartási feladatok és ezek elvégzésének időszakai a repülőgép várható és tervezett igénybevételének figyelembevételével; b) a repülőgép szerkezeti épségének folyamatos ellenőrzése amikor ez a karbantartási feladat alkalmazható; c) a fenti a) és b) alpontok előírásaitól való eltérés vagy azok megváltozatása céljából alkalmazott eljárások; és d) a légijármű rendszereinek, alkatrészeinek és hajtóműveinek állapotát és megbízhatóságát felülvizsgáló programok szükség szerinti ismertetése A légijármű típusra kötelezőnek kijelölt karbantartási feladatokat és ezek elvégzésének időszakait ennek megfelelően azonosítsák.

94 Ajánlás A karbantartási programot a tervezés állama vagy a típus tervezéséért felelős szervezet által rendelkezésre bocsátott tájékoztatások valamint bármely más megfelelő gyakorlati tapasztalatok alapján dolgozzák ki Útinapló Ajánlás A repülőgép útinaplója a következő tételeket és a megfelelő római számokat tartalmazza: I _ A repülőgép nemzeti hovatartozása és lajstromjele. II _ A repülés időpontja. III _ A személyzeti tagok névsora. IV _ A személyzet tagjainak kijelölt feladatai. V _ Az indulási helye. VI _ Az érkezés helye. VII _ Az indulás időpontja. VIII _ Az érkezés időpontja. IX _ A repülés időtartama. X _ A repülési feladat pontos meghatározása (magáncélú, munkarepülés, menetrendszerű vagy nemmenetrendszerű repülés). XI _ Események és megfigyelések ha van. XII _ A felelős személy aláírása Ajánlás A repülőgép útinaplót naprakészen vezessék, a bejegyzéseket tollal vagy kitörölhetetlen ceruzával írják be Ajánlás A kitöltött útinaplót őrizzék meg, hogy a repülőgép üzemeltetésének utolsó hat hónapjáról folyamatos feljegyzés álljon rendelkezésre A fedélzeten szállított vészhelyzeti és túlélési felszerelések jegyzéke A járató mindig rendelkezzen a mentést koordináló központnak azonnal továbbítható jegyzékkel, amely tartalmazza a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett bármely repülőgépén szállított vészhelyzeti és túlélési felszerelések felsorolását. A tájékoztató szükség szerint tartalmazza a mentőtutajok számát, színét és típusát, a rendelkezésre álló pirotechnikai eszközök ismertetését, a vészhelyzeti egészségügyi készletek részletezését, a vízkészletek meghatározását valamint a hordozható vészhelyzeti rádióberendezések típusát és frekvenciáit Repülési adatrögzítő felvételei

95 A járató a lehetőségek határain belül biztosítsa, hogy amennyiben egyik légijárműve balesetet szenvedett vagy repeseményben érintett, az összes vonatkozó repülési adatrögzítő felvételt és ha szükséges, a repülési adatrögzítő berendezéseket is megőrizze és azokat a 13. Annex előírásaival összhangban biztonságos őrizet alatt tárolja. 12. fejezet Utaskabin személyzeti tagok 12.1 Vészhelyzeti feladatok kijelölése A járató a járató államának egyetértésével minden egyes repülőgép típusához az ülésszám vagy a szállított utasok száma alapján határozza meg a szükséges utaskabin személyzeti tagok legkisebb számát annak érdekében, hogy vészhelyzetben vagy olyan esetben, amikor a repülőgép vészkiürítése válik szükségessé, a fentiekre előírt feladatokat valamint a repülőgép biztonságos és gyors elhagyását végrehajtsák. Ezeket a feladatokat a járató minden egyes repülőgép típusára határozza meg Utaskabin személyzeti tagok vészkiürítési szolgálati helyeiken A fel és leszállás végrehajtása alkalmával továbbá minden olyan esetben, amikor a légijármű parancsnoka erre utasítást ad, a vészhelyzeti feladatokkal megbízott minden utaskabin személyzeti tag tartózkodjon a 6.16 pont előírásai alapján részére kijelölt ülésen Utaskabin személyzeti tagok védelme a repülés alatt A fel és leszállás végrehajtása alkalmával továbbá minden olyan esetben, amikor a légijármű parancsnoka erre utasítást ad, minden utaskabin személyzeti tag foglaljon helyet és biztonsági övét vagy ha ilyet biztosítottak, váll-hevederekkel ellátott biztonsági övét csatolja be Kiképzés A járató a járató államának jóváhagyásával dolgozzon ki és bonyolítson le kiképzési programot, amelyen az utaskabin személyzeti tagnak történő kijelölése előtt minden érintett személynek részt kell vennie. Az utaskabin személyzeti tagok ezt követően évente vegyenek részt ismétlődő képzési programon. Ezek a kiképzési programok biztosítsák, hogy minden érintett személy: a) gyakorlottan végre tudja hajtani azokat a biztonsági feladatokat és kötelezettségeket, amelyek elvégzésére a repülés során bekövetkező vészhelyzet vagy vészkiürítést igénylő helyzet esetében az utaskabin személyzeti tagot kijelölték; b) megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezzen a repülőgép fedélzetén történő szállításra előírt vészhelyzeti és életmentő felszerelések használatában és képes ezen eszközök, mint például mentőmellények, mentőtutajok, vészcsúszdák, vészkijáratok, hordozható tűzoltó készülékek, oxigén berendezések és elsősegély-nyújtó készletek használatára; c) amennyiben 3000 méter ( láb) repülési magasság felett üzemeltetett repülőgépen teljesít szolgálatot, ismerje az oxigén hiány hatásait valamint a túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgép esetében a hirtelen nyomásvesztést azaz dehermetizációt kísérő fiziológiai tüneteket; d) olyan mértékben ismerje a személyzet többi tagjának vészhelyzet esetére kijelölt feladatait, amennyire az saját feladatainak ellátásához szükséges;

96 e) ismerje a repülőgép utaskabinjában szállítható illetve nem szállítható veszélyes árukat és végezze el a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, a 18. Annex-ben előírt kiképzési programot; és f) ismerje az utaskabinban végrehajtandó biztonsági feladatokat érintő emberi tevékenységet és teljesítményt, beleértve az utaskabin személyzet és a hajózószemélyzet közötti együttműködést is. Megjegyzés: Az emberi teljesítmény ismeretének fejlesztését célzó kiképzési programokra vonatkozó útmutató az Emberi Tényezők Kiképzési Kézikönyv-ében (Doc 9683) található Repülési idő, repülési szolgálati idő és pihenőidő A járató állama dolgozzon ki előírásokat az utaskabin személyzeti tagok repülési idejének és repülési szolgálati idejének korlátozására valamint a megfelelő pihenőidő biztosítására. Megjegyzés: A korlátozások kidolgozásával kapcsolatos útmutató az A. Mellékletben található. 13. fejezet Védelem 2 * Belföldi kereskedelmi üzemetetés Ajánlás A jelen fejezetben előírt nemzetközi előírásokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat az összes szerződő állam alkalmazza a belföldi kereskedelmi (légi-szállítási) üzemeltetésre A hajózószemélyzet kabinjának védelme Minden olyan repülőgépen, amely pilótakabin ajtóval van felszerelve, ez az ajtó belülről zárható legyen. Biztosítsanak megfelelő lehetőséget arra, hogy az utaskabin személyzet bizalmasan és feltűnés nélkül értesíthesse a hajózó-személyzetet az utaskabinban tapasztalható gyanús tevékenységről vagy a biztonság szintjének csökkenéséről november 1-től minden olyan utasszállító repülőgépet, amelynek engedélyezett legnagyobb felszállósúlya (tömege) több mint kg vagy amely több mint 60 utas szállítására jogosított, szereljenek fel olyan jóváhagyott pilótakabin ajtóval, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy megakadályozza a kézifegyver tűzzel és a kézigránát szilánkkal történő kinyílását valamint ellenáll a jogtalan személyek erőszakos behatolási kísérleteinek. Ez az ajtó bármely repülőgépvezető üléséből nyitható és zárható legyen Az összes olyan repülőgépen, amelyet a pont alapján szereltek fel pilótakabin ajtóval: a) ezt az ajtót csukják be és tartsák bezárva attól az időponttól kezdődően, amikor a légijármű összes külső ajtaját a beszállítást követően bezárják, addig az időpontig, amíg bármely ilyen ajtót a kiszállítás céljából kinyitják. Kivételt képez, az erre jogosított személyek szükségszerű be és kilépésének lehetővé tétele; és b) tegyék lehetővé, hogy bármely repülőgépvezető üléséből megfigyelhessék a pilótakabin ajtó előtti teljes területet annak érdekében, hogy a belépést kérő személyeket azonosíthassák, valamint a gyanús viselkedést felfedezzék vagy a tényleges veszélyhelyzetet felismerjék Ajánlás Minden olyan utasszállító repülőgépet a lehetőségek szerint szereljenek fel olyan

97 jóváhagyott pilótakabin ajtóval, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy megakadályozza a kézifegyver tűzzel és a kézigránát szilánkkal történő kinyílását valamint ellenálljon a jogtalan személyek erőszakos behatolási kísérleteinek. Ez az ajtó bármely repülőgépvezető üléséből nyitható és zárható legyen Ajánlás Az összes olyan repülőgépen, amelyet a pont alapján szereltek fel pilótakabin ajtóval: a) ezt az ajtót csukják be és tartsák bezárva attól az időponttól kezdődően, amikor a légijármű összes külső ajtaját a beszállítást követően bezárják, addig az időpontig, amíg bármely ilyen ajtót a kiszállítás céljából kinyitják. Kivételt képez, az erre jogosított személyek szükségszerű be és kilépésének lehetővé tétele; és b) tegyék lehetővé, hogy bármely repülőgépvezető üléséből megfigyelhessék a pilótakabin ajtó előtti teljes területet annak érdekében, hogy a belépést kérő személyeket azonosíthassák, valamint a gyanús viselkedést felfedezzék vagy a tényleges veszélyhelyzetet felismerjék Repülőgép átkutatás ellenőrző jegyzéke A járató biztosítsa, hogy a repülőgép fedélzetén ellenőrző jegyzéket helyezzenek el, amely tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek alapján a feltételezett szabotázs esetén a robbanószerkezet felkutatása érdekében, valamint ha megalapozott gyanú áll fenn, hogy a repülőgép jogtalan beavatkozás tárgya lehet, végre tudják hajtani a repülőgép átvizsgálását az elrejtett fegyverek, robbanóanyagok vagy más veszélyes eszközök feltalálása céljából. Az ellenőrző jegyzék mellett biztosítsanak útmutatást azokról a feladatokról és tevékenységekről, amelyeket abban az esetben szükséges végrehajtani, ha robbanószerkezetet vagy gyanús tárgyat találnak. Adjanak továbbá tájékoztatást az adott repülőgép azon részéről, ahol a robbanószerkezet elhelyezése a legkevésbé veszélyes Kiképzési programok A járató dolgozzon ki és bonyolítson le kiképzési programot, amely lehetővé teszi, hogy a személyzet minden tagja a helyzetnek leginkább megfelelő módon tevékenykedjen, a lehető legkisebbre csökkentve ezzel a jogtalan beavatkozás következményeit. A kiképzési program legalább az alábbiakra terjedjen ki: a) bármely esemény súlyosságának megállapítása; b) kapcsolattartás és egyeztetés a hajózószemélyzet tagjai között; c) megfelelő önvédelmi tevékenységek; d) a személyzeti tagok számára kiadott a halálos sérülést nem okozó védelmi eszközök használata, amelyek alkalmazását az üzemeltető állama jóváhagyta; e) a terroristák viselkedésmódjának megismerése és megértése, ami a személyzet tagjainak segítséget ad a repülőgép eltérítői magatartás és az utasok válaszreakcióinak kezelése során; f) a különféle fenyegetések körülményei közötti élő szituációs gyakorlatok; g) a repülőgép védelmében szükséges eljárások a pilótakabinban; és

98 h) repülőgép átkutatási eljárások és szükség szerint útmutató a repülőgép azon részéről, ahol a robbanószerkezet elhelyezése a legkevésbé veszélyes A járató továbbá dolgozzon ki és bonyolítson le kiképzési programot, amelynek során az érintett alkalmazottai megismerik azokat a megelőző intézkedéseket és a szükséges módszereket, amelyek az utasok, poggyász, teherárú, postaküldemények, felszerelések és kellékek repülőgépen történő szállítására vonatkoznak, hozzájárulva ezzel a szabotázs vagy más jogtalan beavatkozás megelőzéséhez A jogtalan beavatkozás jelentése A jogtalan beavatkozást követően a légijármű parancsnoka a kijelölt helyi hatóságnak késedelem nélkül tegyen jelentést erről az eseményről Egyebek Ajánlás A bomba fenyegetés céljából a legkisebb kockázatot jelentő térségnél történő használatra, speciális eszközt kell biztosítani, amellyel a léglökés terjedése és iránya irányítható Ajánlás Ahol a járató elfogadja szállításra az utasoktól átvett fegyvereket, a repülőgépen legyen alkalmas hely az ilyen fegyverek olyan módon történő tárolására, hogy azok a repülés közben senki számára ne legyenek elérhetők. 1. Függelék A repülőgépeken rendszeresítendő fények Megjegyzés: Lásd a 6. fejezet 6.10 szakaszt) 1. A kifejezések magyarázata Ahol a jelen Függelékben következő kifejezéseket alkalmazzák, azok az alábbi jelentéssel rendelkeznek: Fedési szögek Angles of coverage a) Az "A" fedési szög két egymást metsző függőleges sík között elhelyezkedő, a hossztengely mentén hátrafelé néző, a középvonaltól jobbra és balra 70 -ot bezáró körszeletekből áll, amelyek a hossztengelyt függőleges síkban metszik. b) Az "F" fedési szög két egymást metsző függőleges sík között elhelyezkedő, a hossztengely mentén előre néző, a középvonaltól jobbra és balra 110 -ot bezáró körszeletekből áll, amelyek a hossztengelyt függőleges síkban metszik. c) Az "L" fedési szög két egymást metsző függőleges sík között elhelyezkedő körszeletből áll, az egyik sík párhuzamos a repülőgép hossztengelyével és a másik attól balra elhelyezkedve 110 -os körszeletet alkot, amely a hossztengely mentén előre néz.

99 ) Az "R" fedési szög két egymást metsző függőleges sík között elhelyezkedő körszeletből áll, az egyik sík párhuzamos a repülőgép hossztengelyével és a másik attól jobbra elhelyezkedve 110 -os körszeletet alkot, amely a hossztengely mentén előre néz. Vízszintes sík Horizontal plane A repülőgép hossztengelyét magába foglaló és a repülőgép szimmetria síkjára merőleges sík. Repülőgép hossztengelye Longitudinal axis of aeroplane Az általános utazósebességen a repülés irányával párhuzamos kiválasztott tengely, amely keresztülhalad a repülőgép súlypontján. 1. ábra A repülőgépen rendszeresítendő navigációs fények Haladás Making way A repülőgép akkor halad a víz felszínén, ha az mozgásban van és a vízhez viszonyított sebessége magasabb. Irányítás alatt Under command A repülőgép a víz felszínén akkor van irányítás alatt azaz mozgása akkor tekinthető irányítottnak, amikor azzal végre lehet hajtani az egyéb vizijárművek kikerülésére kidolgozott, a Tengeri Összeütközések Megelőzésére Vonatkozó Nemzetközi Előírások-ban meghatározott műveleteket. Sodródás Under way A vízfelszínen levő repülőgép akkor sodródik, ha az nincs a szárazföldön vagy ahhoz horgonyozva illetve nincs a szárazföldhöz rögzített vagy a vízfelszínen levő bármely rögzített tárgyhoz horgonyozva. Függőleges síkok Vertical planes A vízszintes síkra merőleges síkok. Látható Visible Sötét éjszaka tiszta légköri viszonyok mellett látható.

100 2. ábra Amikor a repülőgép sodródik 2. A levegőben levő repülőgépen rendszeresítendő navigációs fények Megjegyzés: Az itt meghatározott fények célja a 2. Annex navigációs fényekre vonatkozó előírásainak teljesítése. A repülőgépen az 1- ábrának megfelelően a következő navigációs fények takarásmentesen láthatók legyenek: a) a vízszintes sík alá és fölé az "L" fedési szög területén vörös színű fény; b) a vízszintes sík alá és fölé az "R" fedési szög területén zöld színű fény; c) a vízszintes sík alá és fölé az "A" fedési szög területén hátrafelé fehér színű fény. 3. ábra Amikor a repülőgép másik vizijárművet vagy repülőgépet vontat 3. A vízen levő repülőgépen rendszeresítendő fények 3.1 Általános Megjegyzés: Az itt meghatározott fények célja a 2. Annex vízfelületen levő repülőgépeken elhelyezett