AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER TOVÁBBI ÁTALAKÍTÁSÁRÓL
|
|
- Mária Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG JAVASLATAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER TOVÁBBI ÁTALAKÍTÁSÁRÓL OKTÓBER. 5.
2 A Magyar Kórházszövetség április 2-án tartott közgyűlésén elfogadta A Magyar Kórházszövetség üzenetei című dokumentumot. Ez 10 pontban sorolja fel a Kórházszövetség véleményét arról, hogy melyek a legfontosabb előttünk álló tennivalók egészségügyi rendszerünk továbbfejlesztése során. A széles konszenzussal elfogadott üzeneteket ma is aktuálisnak tartjuk. Ezért ez képezi jelen anyagunk első részét. Az elmúlt hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága vezetőivel ismételten lehetőségünk nyílt konzultációkat folytatni az aktuális helyzet értékeléséről és a rendszerátalakítás további terveiről. Ezekbe a megbeszélésekbe az Államtitkárság kezdeményezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői is bekapcsolódtak. A felvázolt egészségpolitikai szándékok és közös útkeresések alapján a Kórházszövetség alternatívát is megfogalmazó összefoglaló javaslatcsomagot állított össze, mely jelen dokumentum második részét képezi. Budapest, október 5. Dr. Rácz Jenő Dr. Velkey György Dr. Svébis Mihály volt elnök elnök jelölt elnök
3 I. rész A Magyar Kórházszövetség üzenetei A magyar társadalom stabilizálódása és a gazdaság fellendülése elképzelhetetlen biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül e célok eléréséhez ajánl együttműködést a Magyar Kórházszövetség, amely a következő 10 üzenetet küldi a magyar társadalom, a tagkórházak, az egészségügyben dolgozó munkatársak és a döntéshozó testületek tagjai felé: 1. A Magyar Kórházszövetség rendszeres és kezdeményező kapcsolatra törekszik a tagkórházakkal és számít folyamatos felvetéseikre, amelyeket összegyűjt és hangsúlyosan közvetít az illetékes döntéshozóknak. 2. A Szövetség elkötelezett a betegközpontú ellátás mellett, ezért támogatja a minőségügyi akkreditációs rendszer bevezetését, a betegbiztonság javítására irányuló programok működtetését, a betegek várakozási idejének csökkentését a meglévő erőforrások mellett is az ellátási folyamatok jobb szervezésével. 3. Igyekszik elősegíteni a hazai egészségügy társadalmi megbecsülésének helyreállítását, amihez kéri a politika és a média építő hozzáállását. 4. A Kórházszövetség kiáll a béremelés és az ösztöndíj-programok folytatása mellett, különös tekintettel a mozgóbérek valamint a gazdasági és műszaki területen dolgozók bére mielőbbi rendezésére. Szükségesnek látja az egészségügyi életpályamodell kidolgozását és az egészségügyi dolgozókat érő atrocitások visszaszorítását. 5. A Kórházszövetség úgy véli, hogy a kórházak méltányos finanszírozásához elengedhetetlen a díjtételek emelése, az átfogó súlyszám-revízió és a feladatarányos finanszírozási keretek kialakítása. 6. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése további források bevonásával képzelhető el, átfogó energiaracionalizálási programmal, a központi régió intézményeinek felzárkóztatásával és az amortizáció rendszerszerű pótlásával. 7. A Szövetség meggyőződése, hogy a kórházak többletbevételhez juthatnak piaci alapon is, ezért fontosnak tartja a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét az állami fenntartású intézményekben, a fizetős betegek ellátásának elkülönítésével a hazai biztosított betegekétől. 8. A Magyar Kórházszövetség szorgalmazza a szerkezet-átalakítás, a kapacitásszabályzás és betegút-menedzsment térségi ellátásra épülő rendszerének továbbfejlesztését a megkezdett irányban a lakosságközeli járóbeteg, rehabilitációs és krónikus ellátások erősítésével. 9. Támogatja és segíti a megkezdett népegészségügyi intézkedések megvalósulását. 10. Megkerülhetetlennek tartja az egészségügyi ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszer működtetését, amelynek eredményeként tiszta, átlátható betegutak jöhetnek létre, csökkentve az adminisztrációs terheket.
4 A fenti 10 pontot részletezve a Magyar Kórházszövetség az alábbi gondolatokat teszi közzé Szövetségünk a kórházi kezelésre szoruló betegek, az ott gyógyító és ápoló közösség és az ehhez hátteret biztosító munkatársak érdekében szolgálja a magyar egészségügyet. Örömmel fogadja a nyílt párbeszédet és igyekszik előmozdítani, hogy a résztvevők közöttük is elsősorban a betegképviseletek, az orvos- ápoló- és menedzsment szervezetek, a beszállítók, az egészség- és gazdaságpolitikusok, a fenntartói és biztosítási képviselők, a befektetők valamint az illetékes hivatalok és a hatóságok munkatársai szót értsenek egymással. 1. Még aktívabb kapcsolat a tagkórházakkal A Magyar Kórházszövetség hagyományaihoz híven gyűjti a tagkórházak és az egészségügyi ágazat problémáit, és konstruktív megoldásokat javasol, figyelemmel a realitásokra. Az MKSZ legfontosabb eszköze a kórházakkal ápolt rendszeres és kezdeményező kapcsolat: ezt célozzák a 2013-ban bevezetett intézkedéseink, elektromos és írott kommunikációnk megújítása illetve a napi kapcsolattartásunk új elemei, például az elnökségi ülések összefoglalóinak eljuttatása és a tagintézmények álláspontjának, véleményének rendszeres kikérése az Elnökség külső egyeztetései előtt. Az Elnökség várja a tagkórházak az eddigieknél aktívabb, folyamatos jelzéseit a felvetődő problémákról, amelyeket összefogottan és hangsúlyosan közvetít az illetékes döntéshozóknak. 2. Betegközpontú ellátás A Magyar Kórházszövetség elkötelezett a gyógyítás minősége és a betegek kiszolgálása javítása mellett. Ezért a tagkórházai szervezeti keretein keresztül segíti az egészségügy minőségügyi akkreditációs rendszere bevezetését, az indikátorok és az egységes elvárási rendszer kialakítását, tevékenyen részt is vesz a betegbiztonság javítására irányuló programok kialakításában és működtetésében, segíti a folyamatba bekapcsolódott kórházak ez irányú tevékenységét, ösztönzi, hogy az ellátási folyamatok jobb szervezésével a meglévő erőforrások mellett is csökkenjen a betegek várakozási ideje, ösztönzi a dolgozók kommunikációs fejlesztését. 3. A társadalmi megbecsülés helyreállítása A hazai egészségügy iránti bizalom visszaépítése, a becsületesen és önfeláldozóan dolgozó munkatársaink társadalmi megbecsülésének helyreállítása a nyugodt kórházi munka és a hosszú távú ellátási biztonság feltétele. Ezt igyekszünk elősegíteni és ehhez kérjük a politika és a média építő hozzáállását.
5 4. Az egészségügyben dolgozók megerősítése A kórházainkban dolgozó munkatársak helyzetének javításához tovább kell folytatni a béremelést és az ösztöndíj-programokat. A legsürgősebb a mozgóbérek rendezése valamint a gazdasági és műszaki területen dolgozók bérkiigazításának megkezdése Tartós perspektívát nyújtó életpályamodellt szükséges kidolgozni Biztosítani kell az egészségügyi dolgozók hatásos védelmét a kórházakban egyre fenyegetőbb testi és lelki agresszióval szemben. A Kórházszövetség kiáll az egészségügyi dolgozókat érő atrocitások visszaszorításáért. A jubileumi jutalom tételes finanszírozását javasoljuk. 5. A kórházak méltányos finanszírozása A kórházi rendszer alulfinanszírozottságát az évenként ismétlődő adósságkonszolidáció önmagában nem képes megoldani, ezért szükség van az egyes betegségek kezelésére kifizetett díjtételek emelésére, legalább a visegrádi országok szintjére. Az igazságosság érvényesülése megköveteli az átfogó súlyszám-revíziót és a feladatarányos finanszírozási keretek kialakítását. Az új számviteli rend felülvizsgálata elengedhetetlen az intézmények gazdálkodási lehetőségeinek fenntartásához. 6. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az egészségügynek további fejlesztési forrásokra van szüksége. Az éjjel-nappal üzemelő, nagy energiafelhasználású intézményeink részére átfogó energiaracionalizálási programot kell indítani. Az uniós fejlesztéseknél súlyos hátrányt szenvedett, a budapesti és Pest megyei nem konvergencia régióban működő kórházak felújítása sem maradhat el. A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók fenntartói számára biztosítani kell a szükséges erőforrásokat az amortizáció rendszerszerű pótlására a tulajdonosi kötelezettség teljesítéséhez. 7. A kórházak lehetősége a gazdasági növekedésben Az egységes állami ellátórendszer hatékony kormányzati támogatása, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokban rejlő kölcsönös előnyök és a magyar egészségügy szakemberei által képviselt szellemi tőke kiaknázása jelentősen hozzájárulhat a magyar gazdaság további növekedéséhez. A magyar állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatók nem tudnak gazdaságosan és megfelelő színvonalon működni, ha kizárólag OEP-finanszírozásra támaszkodnak. Többletbevételhez juthatnak piaci alapon is. A leginkább piacképes, eladható szolgáltatások közé sorolható a fölösleges (TVK-n felüli) kapacitások kiajánlása belföldi és külföldi betegek számára, illetve a szűrőprogramok és a preventív ellátások elterjesztése. Ezért támogatni kell a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét az állami fenntartású intézményekben, ám a fizetős betegek ellátását helyüket és idejüket tekintve is fontos elkülöníteni
6 a hazai biztosított betegekétől, akik soha nem kerülhetnek hátrányba az előbbiekhez képest. Szorgalmazni kell azon beavatkozások külföldi népszerűsítését, amelyeket magas színvonalon, megfelelő eszközparkkal, a határon túli várakozási időkhöz képest gyorsabban el tudunk végezni. 8. A szerkezet-átalakítás folytatása A szerkezet-átalakítás, a kapacitásszabályzás és betegút-menedzsment térségi ellátásra épülő rendszerét tovább kell fejleszteni a megkezdett irányban, nem szabad bizonytalanságot okozni újabb változtatgatásokkal. A speciális tudást, a szakembereket, az eszközöket és az infrastruktúrát igénylő ellátásokat a hatékonyság és eredményesség érdekében a megkezdett módon kell központokba szervezni, amelyeket kiemelt finanszírozásban szükséges részesíteni. Elengedhetetlen a lakosságközeli járóbeteg, rehabilitációs és krónikus ellátások erősítése az egészségügyi és szociális feladatok világos szétválasztásával. A fekvő- és járóbeteg-ellátás erősebb integrációja eredményesebb és hatékonyabb ellátáshoz vezetne. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének valamint finanszírozásának további alakításakor hangsúlyosan figyelembe kell venni hazánk lakosságának epidemiológiai mutatóit, a közeljövőben prognosztizálható demográfiai folyamatokat, különös tekintettel a több betegséggel párhuzamosan küszködőkre és a társadalom elöregedésére. Az alapellátás a hátrányos helyzetű területek célzott fejlesztésével és a közösségi gyógyítási kultúra elterjesztésével lehet képes teljesíteni kapuőri feladatait. 9. A népegészségügyi mozgósítás támogatása Kiemelten fontosnak tekintjük a nemzet tagjainak egészségtudatos magatartását, ezért támogatjuk a megkezdett népegészségügyi intézkedéseket, és segítjük azok megvalósulását. Különös ellátásszervezési és finanszírozási figyelmet érdemelnek a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségcsoportok. A daganatos és szív-érrendszeri valamint pszicho-szomatikus betegek ellátása mellett ide tartozik még a csecsemő- és gyermek-egészségügyi ellátás, amelynek alrendszerszerű építése és támogatása a jövő generáció egészségügyének alapja. Az odafigyelés az idősek és az életük befejezéséhez közeledő betegek igényeire a társadalom humánumának mércéje. 10. Az egészségügyi informatika megújítása Szükség van egy egységes platformon működő, az egészségügyi ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszerre, amelynek eredményeként tiszta, átlátható betegutak, kevesebb fölösleges és ismételt vizsgálat, kisebb adminisztrációs teher, illetve naprakész egészségügyi adatbázis jöhet létre. Az otthoni betegmonitorozás és a telemedicina különböző megoldásai a prevenciós és rehabilitációs folyamatokat is támogathatják.
7 II. rész 1. Helyzetértékelés A magyar lakosság népegészségügyi mutatói messze elmaradnak nem csak a fejlettebb országokétól, hanem a jelenlegi gazdasági helyzetünkben elvárhatótól is: születéskor várható átlagos élettartam, és a vásárlóerő-paritással korrigált, egy főre jutó hazai termék kapcsolata A Azaz adott gazdasági teljesítmény mellett is csaknem 3 évvel tovább kellene élnünk, és még rosszabb az arány, ha az egészségben eltöltött életévek számát viszonyítjuk a nemzetközi trendekhez. Kiemelkedően rossz mutatókkal rendelkezünk a daganatos halálozás és az öngyilkosságok vonatkozásában:
8 Legalább ennyire aggasztó a drámai népesség fogyás, melyben szerepet játszik a korai halálozás mellett a rendkívül alacsony születési ráta is: Ilyen népegészségügyi mutatók mellett az átlagosnál lényegesen magasabb ellátási szükséglet jelentkezik az egészségügyi ellátórendszerben. Tudjuk, hogy önmagában az egészségügyi ellátás nem képes megváltoztatni a lakosság egészségi helyzetét - ezen változtatni csak komplex népegészségügyi program képes - ami azonban csak évtizedek alatt tudja hatását kifejteni, addig viszont a már beteg emberek ek ellátásának terhe az egészségügyre nehezedik.
9 A Semmelweis terv széles körű szakmai egyeztetést követően reálisan értékelte az egészségügyi ellátás helyzetét, és kijelölte a szükséges változtatások főbb irányait. Őszintén szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy az egészségügyünk mély, elhúzódó és összetett pénzügyi, politikai, szakmai, erkölcsi, humán erőforrás és bizalmi - válságban van, továbbá tudomásul kellett vennünk, hogy az egészségügyi ellátórendszerünket a rendelkezésre álló forrásokból, a szakmai eljárásrendeknek megfelelően, az adott szolgáltatási csomaggal, mindenki számára elérhetően nem tudjuk működtetni. A több évtizede felhalmozódott problémák oly mértékű strukturális, funkcionális és finanszírozási anomáliákat eredményeztek, melyen változtatni módosításokkal már nem volt lehetséges, ezért egy új egészségügyi ellátórendszert kialakítását kellett megkezdeni. Ezen belül újra kellett értékelni az egészségügyi ellátással kapcsolatban: - az állam szerepét - a szolidaritás és az egyéni felelősség arányát - a fenntartható fejlődés és a finanszírozhatóság harmóniáját - az átláthatóság kérdését - a változtatások időigényét. A szükséges változtatások fő irányaként a Semmelweis terv az erőforrások koncentrációját, a strukturális és funkcionális integrációt, valamint a centralizációt jelölte meg. A súlyos válsághelyzetben átvett egészségügy megmentése ezen elvek mentén indult meg. Az elmúlt 4 év változásainak értékelése: Leegyszerűsítve három értékelési szemponttal jól leírhatóak a változások: - hol és mivel gyógyítunk - kivel gyógyítunk - miből gyógyítunk Hol és mivel gyógyítunk: Ebből a szempontból az elmúlt 4 év a magyar egészségügy igazi siker története lehetett volna, ha nem költöttünk volna el felesleges milliárdokat olyan járóbeteg és kis kórházi fejlesztésekre, melyek kódoltan fenntarthatatlanok és működésképtelen lesznek, ugyanakkor a források szétforgácsolása miatt a nagy fejlesztések is gyakran nem válhattak kompletté. (A Nógrád megyében létesítendő kistérségi egészségügyi járóbeteg szakellátókkal kapcsolatos döntések Rétság és Szécsény vonatkozásában december és február között születtek meg, mindkét szakellátó intézetet II. negyedévében kezdték működtetni.) Ilyen mértékű építés, gép-műszer beszerzés és infrastruktúra-fejlesztés soha nem volt a magyar egészségügyben. Az uniós források segítségével több, mint 300 milliárd forintnyi
10 egészségügyi fejlesztés valósul meg a kórházakban és a járóbeteg szakellátásban (összességében a es uniós ciklusban több, mint 400 milliárd forint). A kiemelt fejlesztések keretében egy-egy kórház vagy egyetemi klinika akár milliárd forintnyi forráshoz juthatott ilyen fejlesztés valósult meg például a győri vagy a kaposvári kórházakban, de hasonló nagyságrendű fejlesztés van folyamatban a pécsi vagy a szegedi egyetemen is. Ahol ezek a fejlesztések megtörténtek, ott valóban a XXI. századi európai ellátás színvonalát tudjuk a betegellátásban biztosítani. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egyes projektek befejezési határideje oly mértékben csúszik, hogy az már magukat a projekteket is veszélyezteti. Szintén látnunk kell, hogy az uniós projektek csak kb. ¼ részét oldották meg a működéshez nélkülözhetetlen fejlesztéseknek, különösen nagyok az elmaradások a fővárosban és a központi régióban. Ráadásul a as uniós ciklusban előre láthatólag csak a korábbi források töredéke jut az egészségügynek mely még az elöregedett eszközök pótlására sem lesz elegendő, míg a szükséges építészeti fejlesztések és műszer beszerzések fedezete jelenleg nem látható. Ennél is súlyosabb probléma, hogy az amortizáció nincs beépítve a finanszírozásba, továbbá a fenntartó sem rendelkezik erre forrásokkal, így az éves viszonylatban több tízmilliárd forintos eszköz-visszapótlási igény valójában az amúgy is szűkös dologi működési kiadásokat terheli, ezzel is folyamatosan hozzájárul a kórházi adósság keletkezéséhez. A következő kormányzati ciklusban tehát mind a fejlesztések, mind az eszköz-visszapótlás kritikus terület lesz. Kivel gyógyítunk: Az egészségügyi humán erőforrás kérdése a világ valamennyi országában a legkritikusabb problémák közé tartozik. Csak európai szinten több tízezer orvos és nővér hiányzik az egészségügyből, míg a fejlődő országokban az egészségügyi rendszerek fejlődésének legfőbb gátja a szűkös humán erőforrás különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben levő országokból folyamatos az egészségügyi munkavállalók kiáramlása a gazdagabb országok fele. Magyarországon 2007-ig a tőlünk kivándorlók helyébe hasonló nagyságrendű utánpótlást kaptunk a környező országok magyar lakta területeiről. Ez a trend 2007 után megfordult, és amíg folyamatosan nőt a tőlünk eltávozók száma, ugyanakkor drasztikusan kevesebb lett a hozzánk érkező orvos és egészségügyi szakdolgozó. A fenyegető veszélyt látva az ösztöndíj programok segítségével valamint az egészségügyi dolgozók több lépcsős béremelésével sikerült a kedvezőtlen trended lelassítani és a fenyegető humánerőforrás krízist elodázni. Így 2012 óta csökkent az orvosok elvándorlása,
11 azonban emögött már a kínálat csökkenése is felmerülhet. Viszont az ösztöndíj programok segítségével az ösztöndíjban részesülőket már magasabb számban tudjuk itthon tartan. Ugyanakkor a megváltoztatott trend ellenére is igaz, hogy több orvos távozik a rendszerünkből (külföld, nyugdíj, halálozás), mint ahányan oda belépnek, így változatlanul fogyással kell számolnunk, mely egyes szakterületeken (patológia, pszichiátria, idegsebészet, sürgősségi ellátás, traumatológia, aneszteziológia) már most is elégtelen ellátást eredményező kritikus hiányt okoz. A hiányt fokozza a szakemberek egyenlőtlen területi eloszlása melyre néhány konkrét példa, mely a lakosság esélyegyenlőségét erősen megkérdőjelezi: EGY PATOLÓGUSRA JUTÓ LAKOSSÁGSZÁM: Jász-Nagykun-Szolnok megye: fő, Budapest: fő EGY OXYOLÓGUSRA JUTÓ LAKOSSÁGSZÁM: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: fő, Budapest: fő EGY IDEGSEBÉSZRE JUTÓ LAKOSSÁGSZÁM: Baranya megye: fő, Jász-Nagykun-Szolnok megye: fő, míg Heves, Nógrád, Tolna, Zala megyékben egyáltalán nincs idegsebész szakorvos. Kifejezetten negatív hatású volt az egészségügyben a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának tilalma, melynek jelenlegi megoldása csak átmenetinek tekinthető, valamint elengedhetetlen az egészségügyi bérrendezés további folytatása, melynek fedezete már a 2014-es évben sincs meg, így egyelőre a pedagógus életpálya modellhez hasonló egészségügyi életpálya kialakítása bár szükséges lenne, de nem lehetséges. Addig is elengedhetetlen az eddigi béremelés fedezetének beépítése a normális finanszírozási rendszerekbe, mert a jelenlegi külön keretes szisztéma intézményi szinten tervezhetetlenné teszi a rendszer működését és a bérgazdálkodás racionalizálása ellen is hat. Az egészségügyi szakdolgozók területén legalább ennyire aggasztó a helyzet. A rendszerváltás óta csaknem szakdolgozó tűnt el a rendszerből, így mostanra már nem csak az orvoshiány, hanem a szakdolgozói létszámhiány sem teszi lehetővé a meglevő ellátórendszerünk fenntartását. Miből gyógyítunk: Az egészségügyi közkiadások arányának további növelése feltétlen szükséges.
12 Az ilyen mértékű csökkenés ellentétes a nemzetközi trendekkel, ami abból is érzékelhető, hogy amíg 1992-ben az EU 15-ök egy főre jutó egészségügyi közkiadásának 49,9%-át költöttük itthon az egészségügyre, addig ez a szám 2013-ra 36,7%-ra csökkent. A szűkülő források eredménye, hogy a racionalizálási intézkedések ellenére folyamatosan nő a kórházak adóssága, mely a 2014-es év végére az évközi gyorssegély ellenére el fogja érni a 80 milliárd forintot, mely nem csak a kórházak működése szempontjából kezelhetetlen nagyságrend, hanem államháztartási szinten is egyensúlyt veszélyeztető tényező. Tudomásul véve a gazdaság teljesítő képességét és az adósság csapdából való kitörés abszolút prioritását az elmúlt 4 év jelentős eredményének tekinthetjük, hogy megteremtettük az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezetét, ugyanakkor a következő években az intézményrendszer dologi kiadások emelését is biztosítanunk kell. Ennek előfeltétele az a gazdasági növekedés, ami a gazdaság talpra állításával megindult. A gazdaság stabilizálása után szakítani tudunk azzal a szemlélettel, mely az egészségügyet a költségvetés egy fájóan nagy kiadási tételeként tartja nyilván. Helyette célszerű, hogy az egészségügyet az őt körülvevő egészségiparral és gyógy-turizmussal együtt a gazdaság egyik kitörési pontjának fogjuk fel. Nemzetközi tapasztalatok alapján az egészségügy fejlődési pályára állítása szinergista hatást fejt ki a gazdaság valamennyi szektorára, miközben a szinte korlátlan felvevő képességű munkaerő piacot is jelent. Az egészségügybe befektetett minden forint nemzetgazdasági szinten 30%-kal magasabb eredmény produkál, így ez a paradigma váltás az egészségügy rendbe tétele mellett hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és mivel az emberek számára az egészség a legnagyobb érték így a társadalmi béke megteremtéséhez is.
13 2. A következő időszak javasolt irányai A következő években az egészségpolitikában a kontinuitás, a konszolidáció és a konszenzus elveit javasolt érvényesíteni. Azaz a kontinuitás jegyében bizonyos korrekciók mellett - tovább célszerű folytatni a Semmelweis tervben leírt változtatásokat, a konszolidáció jegyében új fejlődési pályára lehet állítani az egészségügyet, és meg kell teremteni azt a szakmai, politikai és társadalmi konszenzust, melyben mindenki számára világos lesz, hogy ki és mit vár el az egészségügytől, és ezért egyéni és társadalmi szinten milyen áldozatokat hajlandó hozni. A következő évtizedben az egészségügyben megoldandó legfontosabb feladatok: egészségügyi ellátás feudalisztikus, szocialista és liberális típusú maradványainak felszámolása a szolgáltató központú egészségügyi ellátás helyett betegközpontú ellátás kialakítása a széttagolt, diszfunkcionálisan és ennek következtében sokszor nem hatékonyan működő ellátórendszer helyett komprehenzív ellátórendszer kialakítása e-alapú egységes dokumentációs, irányítási, ellenőrzési, gazdálkodási és betegellátási rendszerek kialakítása az állam, az ellátórendszer és a lakosság kölcsönös felelősségén alapuló bizalmi viszony visszaállítása az evidenciák nélküli, ugyanakkor minden változtatást megakadályozó tabuk ledöntése Az egészségügyi ellátórendszer és az egészségpolitika irányítása: A humán tárcák közös irányítása az egészségügy problémáinak gyakran késői felismeréséhez és nehézkes megoldásához vezetett. A rendszer teljes szétesése az ellátók személyes érdekei és lojalitása miatt nem következett be, a tudatos válság-menedzselésnek ebben kevesebb szerepe volt. Ugyanakkor csupán ezen tényezőkre hosszú távon nem lehet egészségügyi ellátási stratégiát építeni. Az állami egészségügyi ellátórendszer kialakításának és működtetésének kulcsszerepe a GYEMSZI-re hárult volna. Ezt a funkcióját maradék nélkül nem tudta betölteni. Általában a túlzottan bürokratizált rendszerek sajátossága, hogy a döntések messze kerülnek az intézményektől, aránytalan mértékben lassítva valamennyi döntéshozatali folyamatot, mely az ellátórendszerben kifejezetten hátrányos. Az egészségügyi szakellátási kapacitások és területi ellátási kötelezettségek és így a betegutak 1-1,5 millió ember közös ellátási egységét képező térségi szerveződése a korszerű nemzetközi trendekhez és a hazai földrajzi, közlekedési és betegmozgási helyzethez igazodott. A GyEMSzI is e szerint szerveződött, de a térségi igazgatóságok nem kaptak
14 elegendő szerepet az intézmény- és lakosság közeli egészségügyi irányításban. Ezt a decentralizációs folyamatot fel kell gyorsítani. Megfontolható a GyEMSzI egyes funkcióinak és az egyéb irányító szervezetekkel való párhuzamosságoknak a felülbírálata. A Kórházszövetség elsősorban az ágazati minisztériumhoz javasolja a GyEMSzI-ből elkerülő feladatokat telepíteni, hogy a kellő szakmai irányítás meglegyen, s az ágazati vezetés egységes szemlélete javulhasson. Ugyanakkor az irányító rendszer átalakítása ilyen úton kizárólag akkor érheti el a célját, ha a minisztériumi apparátus számára a megfelelő hatáskört és erőforrásokat biztosítják. A Kórházszövetség az egységes szakmai és közigazgatási irányítási rendszert (1. alternatíva l. alábbi ábrát), vagy alternatívaként a térségi ellátásszervezés mellett a kormányhivatalok fenntartói szerepben megjelenő felelősségvállalását (2. alternatíva l. alábbi ábrát) javasolja. Ez utóbbi azonban a fentebb hivatkozott párhuzamosságok megmaradásának veszélyét hordozza magában, pl.: nem pontosan tisztázott feladat és hatáskörök. (Az ábrák csak a megértést szolgálják, sematikusak és csak a legfőbb irányítási útvonalakat jelzik. Nem szólnak egyebek mellett a térségi ellátó központok - egyetemek, HM egészségügyi intézménye, térségi hatáskörű nagy megyei kórházak - kiemelt szerepéről, a szakkórházakról, a nem állam által fenntartott, közszolgáltatást végző intézményekről, stb. Ezek rendszerbe integrálása nélkülözhetetlen és az irányítási rendszerről szóló végső döntés függvényében meghatározható.)
15 1. alternatíva: AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER SZAKMAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁSA (1.) KORMÁNY SZAKMAI ÉS POLITIKAI STRATÉGIA ALKOTÁS SZAKMAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTÁRCA (és GyEMSzI) INTÉZMÉNY ALAPÍTÁS, KINEVEZÉS, SZABÁLYOZÁS, OPERATÍV IRÁNYÍTÁS, ELLÁTÁS SZERVEZÉS, TÉRSÉGI MENEDZSMENT OEP FINANSZÍROZÁS, ELLENŐRZÉS MEGYEI KÓRHÁZAK VÁROSI KÓRHÁZAK ALAPELLÁTÁS
16 2. alternatíva: AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER SZAKMAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁSA (2.) KORMÁNY SZAKMAI ÉS POLITIKAI STRATÉGIA ALKOTÁS KÖZIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS SZAKMAI IRÁNYÍTÁS MINISZTERELNÖKSÉG EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTÁRCA INTÉZMÉNY ALAPÍTÁS, KINEVEZÉS, SZABÁLYOZÁS, OPERATÍV IRÁNYÍTÁS, ELLÁTÁS SZERVEZÉS, TÉRSÉGI MENEDZSMENT OEP MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FINANSZÍROZÁS, ELLENŐRZÉS MEGYEI KÓRHÁZAK VÁROSI KÓRHÁZAK ALAPELLÁTÁS
17 A szervezeti átalakítás mellett az is nyilvánvaló, hogy a jelenleg működő finanszírozási rendszer elsősorban a járó és fekvőbeteg szakellátás területén komplex átalakításra szorul. Az egyes finanszírozási tételek az ellátások többségében alatta vannak a bekerülési költségeknek így a szakmai szabályok szerint végzett ellátások kódoltan veszteségesek. A korábbi évek eredménytelen kódkarbantartási tevékenysége óva int attól, hogy a valódi költségtartalom ismerete, hatásvizsgálat és részleges kipróbálás nélkül az ellátórendszert egységes megváltozott tartalmú új finanszírozási szabályokkal terheljék meg. A későbbi fejezetekben részletezett többlet forrás igény önmagában nem oldja meg a finanszírozási problémákat, ha az elosztás technikájában nem változtatunk. A változtatás fő irányaként a jelenlegi teljesítmény finanszírozás helyett a feladat-finanszírozás irányába célszerű lépéseket tenni. Azonos feladatok esetén a fajlagos finanszírozási mutatók pl.: TVK (súlyszám, német pont)/ lakos egységesítése, illetve epidemiológiai mutatókkal való összevetése javasolt. Jelenleg ez szervezési-, ellátási alapelvekkel nem magyarázható eltéréseket mutat. Az egészségügyi ellátórendszer: Az ellátórendszeren belül évtizedek óta meglevő strukturális és funkcionális anomáliák döntő többségét máig sem sikerült megoldani. Az állami egészségügyi ellátórendszer kiépítésnek elve és operatív lépései nem vezethetők le a Semmelweis tervből, ráadásul maga a felépítendő rendszer sem került konkrét meghatározásra. Így nyilvánvaló, hogy a rendszer egyes elemei (alapellátás, járóbeteg szakellátás, fekvőbeteg ellátás) horizontális és vertikális kapcsolatrendszerei esetlegesen működnek. A rendszerbe mélyen beágyazódtak a feudalisztikus elemek, melyek az ellátók és az ellátottak egyes szereplőinek privilégiumokat biztosítanak, melyek védelme a kedvezményezettek részéről obstruálja a halaszthatatlan változtatásokat. Változatlanul megmaradtak a szocialista egészségügyre jellemző vonások: a szolgáltatások állami monopóliuma, a bürokratikus központosítás és a hiánygazdaság. Ehhez az ellátottak részéről relatív biztonságérzet, vélelmezett esélyegyenlőség és vélelmezett szolidaritás társult, miközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a biztonság alatt paternalista biztonságot kell érteni, továbbá az esélyegyenlőség és szolidaritás illúziója mögött társadalmi szinten elfogadott módon működött a paraszolvencia rendszere. A működés szempontjából bonyolítják a helyzetet a rendszerbe diszfunkcionálisan beépült és mindeddig ki nem iktatott liberális egészségpolitikai elemek, mint például egyes magán szolgáltatók és szolgáltatások nem pontosan szabályozott szerepe. Az ellátás alapját képező háziorvosi rendszer elégtelensége mind a sürgősségi, mind a tervezett ellátások során egyértelmű, miközben a rendszer ezen eleméhez az első Orbán kormány végén meghozott intézkedések óta nem nyúltunk hozzá. Ennek következtében a definitív betegellátás erről a szintről a szakellátás szintjére tolódik, mely egyrészt nem költséghatékony, másrészt túlterheli a szakellátást és felesleges sorban állásra kényszeríti a betegeket is. A következő kormányzati ciklus egészségpolitikájának sikere döntően ezen
18 ellátási szint megreformálásán múlik, ráadásul ez a terület, ahol relatív alacsony forrásigénnyel gyors és jelentős eredmények érhetőek el. Javasoljuk célként megfogalmazni, hogy olyan alapellátást építsünk ki, mely a szakellátásba feltolt beteget visszaadja a háziorvosának, és a motivált háziorvost visszaadja a betegeknek. A szakellátás területén az állami egészségügyi ellátórendszer kialakítása a kórházak állami kézbe vételét követően megtorpant a járóbeteg ellátás szintjén. Valójában a működés szempontjából a funkcionális integráció lényegesebb a tulajdonosi egységesítésnél. A funkcionális integráció lényege, hogy az adott kórház ellátási területén működő járóbeteg szakellátások a kórházakkal egy funkcionális egységet alkossanak, így a működtetési szűkös erőforrások (pénz, eszköz, ember) a lehető leghatékonyabban felhasználhatóak, valamint a betegút menedzselés is egyszerűsödik. A fekvőbeteg intézmények integrációs folyamatát radikálisan tovább kell folytatni. Ezt elsősorban nem is a pénzhiány, hanem a humán erőforrás hiány, valamint a szakmai eljárásrendekben leírt működéshez szükséges eszköz és infrastruktúra igény kényszeríti ki. Ez nem a kis kórházak bezárását, hanem funkció váltását kell, hogy jelentse, melyben az ápolási és szociális feladatok ellátása meghatározó jelentőségű kell, hogy legyen. Az átalakítás tervezésénél kifejezett figyelmet kell fordítani a méretgazdaságosságra, ugyanis a korábbi években történt átalakítások eredményeképpen működtethetetlen kórházszerkezetek jöttek létre, azokat jelenleg is a vis maior keret teljes, ezirányú kimerítése tartja életben. A négy orvosegyetem helyét és ellátási rendszerbe integrálását az alapellátás megreformálásához hasonlóan prioritásként kell kezelni, hiszen a források felhasználása szempontjából az egyetemek kiemelkedően nagy tételt képviselnek. Javasoljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer az alábbi működési modell alapján kerüljön megszervezésre. A felvázolt modell lényegében azt jelenti, hogy egy megye egészségügyi ellátásának szervezéséért (az alap és járóbeteg szakellátást is bele értve) egy központi kórház (megyei kórház, vagy egyetem) a felelős. 3-4 ilyen megyei ellátási egység a Semmelweis terv szerinti térségekbe integrálódik, így egy térség 1,2-1,5 millió populációjára megszervezhetők azok a speciális ellátások, melynek fenntartása és működtetése nem lehetséges az erőforrások hatékony felhasználása mellett megyei szinten. Egy-egy speciális elhelyezkedésű és ellátási struktúrájú megye esetében részletes feladategyeztetés szükséges. Ez természetesen az általános tervezési sémát zavarhatja, de nem lehet figyelmen kívül hagyni Az egészségügyi ellátórendszer egészségügyi térségen (1,2 1,5 millió ember ellátása) belüli megyei működtetési modellje, mintegy ezres populáció ellátására:
19 K Ö L T S É G KP.-I KÓRHÁZ 2-3 VÁROSI KÓRHÁZ JÁRÁSI JÁRÓBETEG ELLÁTÓK ALAPELLÁTÁS F E L A D A T A fővárosi ellátásszervezésben középhosszú távon, az ellátó struktúra új fejlesztéseivel és célzott emberi erőforrás programmal lehet biztosítani, hogy a jelenlegi bonyolult ügyeleti rend átalakuljon. Ehhez vezető első lépésként a Semmelweis terv térségi beosztása mentén az ügyeleti és akut felvételi rendszere racionalizálható. Egy-egy ilyen ellátási egység szakmai irányítását és közigazgatási kontrollját a korábban ismertetett modell szerint javasoljuk kialakítani, ahol az irányítás mellett a visszacsatolás is felgyorsulhat, így a döntéshozatal gyorsabb és hatékonyabb lehet. Az ellátórendszer alábbi modellje a feladatokat az alacsonyabb költségű alapellátás fele tolja, célja hogy minden ellátás csak ott történjen, ahol az adott betegség definitív ellátásának feltételei adottak. Ebben a rendszerben a szakellátás szétválasztása járó és fekvőbeteg ellátásra sem szervezetileg, sem funkcionálisan, sem finanszírozás szempontjából nem indokolt, így célszerű a fekvőbeteg és járóbeteg szakellátás teljes integrációja és a finanszírozási kasszák teljes egyesítése. A fekvő és járóbeteg szakellátás szétválasztása azért sem indokolt, mert a járóbeteg szakellátás 70%-t meghaladó része ma is a kórházakhoz integráltan működik óta számos intézmény kapott ésszerűtlenül nagy krónikus kapacitást, amit természetesen képtelen kihasználni, ezáltal bevételcsökkenést kénytelen elszenvedni, mindez komoly működési nehézséget eredményez ezen kórházak esetében. Ezen kapacitások konverzióját elő kell segíteni a lakossági szükségletek kielégítésének javítása céljából. Ezzel a javaslatunkkal a szolgáltató központú egészségügyi ellátás helyett betegközpontú ellátás kialakítását célozzuk meg, valamint a széttagolt, diszfunkcionálisan és ennek következtében sokszor nem hatékonyan működő ellátórendszer helyett komprehenzív ellátórendszert építhetünk fel.
20 Az egészségügyi informatika megújítása Szükség van egy egységes platformon működő, az egészségügyi ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszerre, melynek eredményeként tiszta, átlátható betegutak, kevesebb fölöslegesen ismételt vizsgálat, kisebb adminisztrációs teher, jól követhető, a visszaéléseket kivédő gyógyszerellátás (e-recept), illetve naprakész központi egészségügyi adatbázis jöhet létre. Ennek alapvető feltétele a megfelelő jogi szabályozás, ill. adatvédelem. A munkaerő-, és forráshiány, ill. technológiai fejlődés egyre inkább sürgeti az otthoni betegmonitorozás és intézetek közötti telemedicina megoldások bevezetését. Fontos, hogy ezek az ellátási formák OEP által finanszírozott ellátássá váljanak, s így egyrészt plusz bevételt hozzanak az intézményeknek, másrészt a fölösleges kórházi ellátások elkerülésével, ill. a prevenciós és rehabilitációs folyamatok támogatásával megtakarítást eredményezzenek az egészségügyi kasszának. Mindenképpen szükség van egy dedikáltan az egészségügyi intézményekre kifejlesztett, a valós napi folyamatokat és döntéshozást támogató kontrolling rendszerre, mely segíti a megfelelő minőségű ellátást, az egészségügyben dolgozók (ön)validálását, és a költséghatékony működést. További elvárás a hiányzó betegség-, és beavatkozás-specifikus regiszterek, ill. különböző szakmai és betegportálok létrehozása, folyamatos frissítése. 3. A szükséges forrásbővítés javasolt formái és az egészségügyi rezsicsökkentés lehetőségei Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a rendelkezésre álló forrásokból, az előírt szakmai eljárásrendeknek megfelelően, mindenki számára elérhető módon az egészségügyi ellátást nem tudjuk biztosítani. Így az ellátók folyamatos adósságokkal küzdenek, spontán (a helyi human- és tárgyi erőforrások sajátosságaira tekintettel, összességében ellenőrizhetetlenül) szűkül a szolgáltatási csomag, és egyre hosszabb várólisták alakulnak ki, valamint spontán romlik az ellátás minősége, mely az ellátás biztonságát veszélyezteti. A Semmelweis terv szerint: minden releváns viszonyítási ponthoz képest (EU átlag, Visegrádi országok átlaga, saját korábbi egészségügyi közkiadásaink) keveset költünk egészségügyi ellátásra ( milliárd forint hiányzik a rendszerből). Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal, hogy a gazdaság teljesítő képessége abszolút korlát, az adósság csapdából való kitörés abszolút prioritás, valamint a lakosság terhei sem növelhetőek tovább, hiszen amint az alábbi ábra mutatja ma az egészségügyre költött minden harmadik forintot a lakosság a saját zsebéből kénytelen kifizetni. A fentiekből következően úgy kell az egészségügy számára többlet forrásokat biztosítanunk, hogy egyben csökkentjük a lakosság egészségügyi rezsijét is.
hatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály
Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Magyar Kórház Szövetség 1931. június 5-én alapították a Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetségét 1970. június 15-én újból
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenAz EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás
AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér
RészletesebbenAz egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő
Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.
RészletesebbenAz egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.
Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az
RészletesebbenMottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke
Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen
RészletesebbenHRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI
HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E
RészletesebbenKórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE
Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális
RészletesebbenAZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja. Dr. Németh László ÁEEK főigazgató
AZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja Dr. Németh László ÁEEK főigazgató ÁEEK feladatai No1: Fenntartói feladatkör No2: Középirányítói feladatkör No3: Tulajdonosi joggyakorlás
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenAktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője
Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
RészletesebbenMIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT..
MIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT.. SZEMÁN ÉVA SZAKDOLGOZÓI IGAZGATÓ XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYE EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI
RészletesebbenA Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred
A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása 2018. szeptember 19., Balatonfüred 2018. szeptember 19., Balatonfüred 1. A magyar egészségügy vezetése a 2018. áprilisi országgyűlési választásokat
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA kórházak és az egészségpolitikai kihívások. Dr. Sinkó Eszter
A kórházak és az egészségpolitikai kihívások Dr. Sinkó Eszter 2017.10.17 Az egészségpolitikai környezet I. Irányítási rendszer és programalkotás 1 A tárca kormányzati pozíciója nem minisztériumi szintű
RészletesebbenCÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:
RészletesebbenDEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenA jövő egészségügyének kulcsfontosságú tényezőjéről, a járóbeteg-szakellátásról.
A jövő egészségügyének kulcsfontosságú tényezőjéről, a járóbeteg-szakellátásról. Dr Lehoczky Péter Gábor elnök 2014. 09. 11-13 1 Felfogás Magyar Módra - pesszimistán: Továbbra sem volt érdemi változás
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenVII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő
VII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, 2013. NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő MOTTÓ A PARASZOLVENCIA LÉTÉNEK MARGÓJÁRA AHOGY A LEGSZEBB TAVIRÓZSA AZ ISZAPOS, LANGYOS MOCSÁRBAN, AZ
RészletesebbenMűködés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet
Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,
RészletesebbenÉletvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter
Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi
RészletesebbenEmberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015 Pályázatok listája és megjelenésének tervezett ideje Együttműködő társadalom EFOP első prioritás EFOP-1.1.1. Megváltozott munkaképességű emberek
RészletesebbenINTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 8. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil
RészletesebbenSH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram
SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből
A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,
RészletesebbenSopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-
RészletesebbenIntézményirányítási modell javaslat
Aszód Város Önkormányzata Intézményirányítási modell javaslat Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 Kiindulási adatok, információk a team-munka alapján
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4
RészletesebbenA magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet
A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
RészletesebbenAz emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában
Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
RészletesebbenRegionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban
Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése TIOp-2.2.6-12/1a-2013-0002 A megvalósult Fejlesztés célja: olyan komprehenzív Regionális Onkológiai
RészletesebbenA háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban
A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban 2014.09.23 Dr. Sinkó Eszter 1992. évi változások Körzeti orvosból háziorvossá válás: 1. Első orvos beteg
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása
Községi Önkormányzat Nemeskér 12 /2016. J E G Y Z Ő K Ö N Y V H A T Á R O Z A T N A P I R E N D 58/2016.(XII.27.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása 59/2016.(XII.27.) Hulladékgazdálkodási feladatok
RészletesebbenKórházi konszolidációra fordítható pályázati források lehetséges keretrendszere. Budapest, november
Kórházi konszolidációra fordítható pályázati források lehetséges keretrendszere Budapest, 2016. november A konszolidáció keretében a Kormány 70 milliárd forint összegben biztosít támogatást a fekvőbeteg
RészletesebbenMinőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit
Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége Dr. Kárpáti Edit Csapatunk azért dolgozik, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő szereplők (szolgáltatói szervezetek
RészletesebbenTelemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk?
Telemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk? Az elmúlt években sokan és sok helyen beszéltek a telemedicináról, számos elemzés, javaslat látott napvilágot,
RészletesebbenA sürgősségi ellátás: a finanszírozás lehetőségei, anomáliák
VII. Magyar Sürgősségi Orvostani Konferencia Pécs, 2008. november 8. A sürgősségi ellátás: a finanszírozás lehetőségei, anomáliák Dózsa Csaba Van-e Nemzeti Program? Végrehajtásra kerül-e a sürgősségi ellátás
RészletesebbenGYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenVisszatekintés az elmúlt 15 évre szakdolgozói nézőpontból
Visszatekintés az elmúlt 15 évre szakdolgozói nézőpontból - 15 éves az Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia - Dr. Balogh Zoltán XX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XV. Országos Járóbeteg
RészletesebbenAz akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001
Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenA GYEMSZI ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉGI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA
A GYEMSZI ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉGI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA Dr. Varga Gábor Igazgató, ÉD Térségi Igazgatóság 2014. október 29. A GYEMSZI létrejötte A Kormány az 59/2011. (IV.12.)
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenEFOP EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
EFOP-1.9.8-17 EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja olyan hosszabb távon fenntartható, egyedi szervezetműködtetési eszközök bevezetése,
RészletesebbenLXXII. Egészségbiztosítási Alap
LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenKöltségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje
Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról
RészletesebbenCsenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata
Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház Gondolatindító
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenBérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből
Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Szakmai szervezet Általános javaslatok Forráselosztás 2013 orvos - szakdolgozó - egyéb eü.-s Egyéb pénzügyi javaslat Emberi erőforrás intézkedési
RészletesebbenA magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter
A magyar egészségügy múltja, jelene Dr. Sinkó Eszter 2017.10.05 Az előadás felépítése 1 Ciklusok modellek az egészségügyben (mikor milyen típusú modellben dolgoztunk: állami vagy inkább társadalombiztosítás
Részletesebbena vizitdíj és a napidíj elsô éve
a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és
RészletesebbenEMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
RészletesebbenAz egészségügyi rendszer
Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi
RészletesebbenAz apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program
X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és
RészletesebbenElőterjesztő: Polgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, május 23.
Javaslat az Ózd Város Önkormányzata által biztosított egészségügyi alapellátás működtetésének átadására az Ózd Kistérség Többcélú Társulása által alapított Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti
RészletesebbenEgészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak
Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai dr. Sinkó Eszter Politikai környezet a választások után Új kormány 2/3-os többség Egészségügy nincs miniszteri rang,
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenMolnár Attila Az EGVE jelölt elnöke
Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor
RészletesebbenAz értékalapú egészségpolitika és szolgáltatásvásárlás fő irányai a magyar egészségügyben
Az értékalapú egészségpolitika és szolgáltatásvásárlás fő irányai a magyar egészségügyben Dr. Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár Prof. Dr. Polyvás György
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenNEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
NEAK Szakmai Fórum Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2017 A daganatos betegségek
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenKONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenStratégiai döntés előkészítő
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési
RészletesebbenMTA Regionális Kutatások Központja
A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,
Részletesebben- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,
Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenAZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet
AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet A HÁZIORVOS FELADATAI 1992: Paradigma Váltás Háziorvosi kompetencia lista (az első!) Cél: definitív ellátás a lakóhely
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. TÓTH LAJOS BARNA szakmai főigazgató A KÖRÜLMÉNYEK, MELYEK
RészletesebbenHazai projektek gyakorlati tapasztalatai
Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg
RészletesebbenA segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna
A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat
Részletesebben