A szexualitás és a társadalom A szexualitás kultúrtörténete. Szerelem, szex, házasság és család szerepe, történelmi változásai. Szexualitásról való társadalmi diskurzus Dr. Forrai Judit. I. Alapvető szükségletek visszhangja a kultúr-szférában 1. anyagcsere 1. táplálkozás 2. újratermelés 2. családi közösség 3. testi közérzet 3. lakás 4. biztonság 4. védelem a veszélyekkel szemben 5. mozgás 5. tevékenységek 6. fejlődés 6. nevelés 7. egészség 7. higiénia elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés II. A magánélet kultúrája A társadalomban való létnek elkülönült része a magánélet. Az egyén egyszerre része a társadalomnak és a maga által kialakított magán-létnek. Az ember társas lény, kapcsolatrendszerek határozzák meg az életét. Vannak, akik nagyon közel állnak az egyénhez, vérségi (család) vagy érzelmi alapon (választott társak) kötődnek, és vannak, akikhez felületesen, lazán kötődünk. E kapcsolatok hálója része a társadalom egészének. A) A kapcsolatok hálója 1. EGYÉN 2. CSALÁD szülők testvérek rokonok 3. TÁRSAK barátok szexuális töltésű barátság: partner, szerelem, házastárs ismerősök, kollegák stb. 4. TÁRSADALOM közösség (faji, vallási, népcsoport, népesség) intézményrendszer törvények, morál, szokások, politika B) A család és feladata
2 A család és az iskola feladata olyan nemzedékek felnevelése, amelyek tudatosan őrzik, védik és fejlesztik az egészségüket. A születéstől az iskolába kerülésig a család látja el a nevelési feladatokat, ez az egyén elsődleges szocializációjának intézménye, az iskolába kerüléstől e feladat megoszlik a család és az iskola között. A társadalom egyik alappillére a család, amely kis csoportot jelent. Tagjait legtöbbször házassági kapcsolat, vagy vérségi, illetve leszármazási, kivételes esetekben örökbefogadási kapcsolat köti össze. Jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott (élettársi kapcsolat, tartós együttélés). C) A család életciklusai Újonnan házasodottak (fészekrakás), a gyermekvállalás előtt állók. Kisgyermekes család. Minőségi változást idéz elő a párkapcsolatban a szülői szerep. Iskolás gyermekes család. Gyerekkapcsolatok alakulnak ki, a szülők szeretetét, odafigyelését meg kell osztania a többiekkel. Serdülő gyermekes család. A család kapcsolatrendszere megváltozik, mert csökken a serdülő gyermek függősége, kiszolgáltatottsága. Felnőtt gyermekes család. Üres fészek, redukálódik az addigi szerep. Inaktív idős szülők családja. A nyugdíjas kor kezdete számos problémát vet fel: mentális, egészségi, gazdasági hanyatlás. Társadalmi elismerés csökken. Betegség, elmagányosodás, Kiszolgáltatottság, depresszió. D) Családtípusok formációi Nukleáris család, a szülők és a velük élő nem házas gyermekek. Kiterjesztett családi háztartás: a nukleáris család és a hozzá tartozók (özvegyek, nem házas testvérek stb.). Több családmagból álló háztartások (például több generáció). Olyan háztartások, ahol senki nem tartozik a családmaghoz (távolabbi rokonok együttélése: anyós-meny, nagyszülõ-unoka stb.). Gyerek nélküli kétszemélyes háztartás. Egyszemélyes háztartás. E) Családi státuszok Nőtlen vagy hajadon Egyedül élő Élettárssal élő Házas Együtt él házastársával Külön él házastársától Elvált Egyedül él Élettárssal él Özvegy Egyedül él
3 Élettárssal él F) Családi kötödés funkciói érzelmi, létfenntartási, reprodukciós, gazdasági, szellemi, kulturális, gondozási, ellátási szempontok alapján szerveződhet G) A magánélet kultúrájának alapelemei a társkapcsolat, a szocializált szexualitás, a szexuális kultúra, a társválasztás, a szerelem. nem jó az embernek egyedül lenni (Mózes I.2.18.) Az élet egyik célja, hogy boldogok legyünk, örömünk legyen az életben. Az örömforrások legfontosabb része a szeretet, a szerelem, a teljes párkapcsolat. III. Kulturális szemléletek a szexualitásról nyugati kultúra a szexualitás tudománya a szexus igazsága scientia sexuali keleti kultúra örömszerzés a szeretkezés művészete ars erotica A) Az európai kultúra hagyománya a monogám családtípus kialakulása, a nő számára a házasságon kívüli nemi kapcsolat tiltása, a házasságon belül a nemi örömök és élvezet kizárása, a szexuális aktivitást a gyermeknemzésre korlátozta B) A biopolitika Az állam, az egyház, a társadalom, az erkölcsi szokások támogatásával a hatalom az egyén szexuális viselkedését szabályozta, beavatkozott a magánéletbe C) Az egyén szexualitása, a szexuális viselkedés történeti követelményrendszere
4 a monogámia a szexualitás célja csak a reprodukció a nemi örömszerzés repressziója D) Házasság-szex-szerelem kapcsolata Házasság, szex Szerelem, szex politikai-gazdasági-dinasztikus érdekek magánélet, érzelmek térben és időben meghatározott vágyak férfi és női jogok, kötelességek házasságon belül és kívül a szexualitás lehetőségei -prostitúció E) A nemi élettel kapcsolatos erkölcsi megítélések Az értékelés tárgya Represszív etika Az arany középút Liberális etika A szexualitás Csak mint a szerelem, vagy a házasság velejárója. Alárendelődik más érdekeknek. Önmagában az egyik legfőbb emberi értéket képviseli. A házasság előtti nemi élet Házasság Gyermekvállalás Fogamzásgátlás Művi vetélés, abortusz Elítélendő racionális és álracionális erkölcsi megfontolásból. Nemi felvilágosítás helyett házaséletre kell felkészíteni az embereket. A házasfelek legfőbb erkölcsi kötelessége. Erkölcsileg elítéli, kivéve a természetes módszert. Csak a házasság keretei között megengedett. Elítéli, nem tartja járható útnak. Megengedhető, de csak feltételekkel; érettség, felelősség. A nemi élet egyik lehetősége a házasság előkészítése. A boldogság forrása; a szülést optimalizálja, nem maximalizálja. Erkölcsileg valamennyi módját elfogadja, de kívánt számú gyermek megszületésére ösztönöz. Mint szükséges rosszat fogadja el, a fogamzásgátló szerek népszerűsítését elsőrendűnek tartja. Különösebb korlátozás nélkül egybizonyos koron túl megengedhető. Nem szükségszerű intézmény, házasságon kívüli formák is vannak. A szexualitást és a gyermeknemzést különválasztja egymástól. Erkölcsi kötelességének tartja a hatékony fogamzásgátlás használatát. A művi vetélés káros orvosi következményeit a technikai haladásnak ki kell küszöbölnie.
5 Nemek szociális differenciálódása A válás szerepének és hivatásának különböző jellegét, és a férfiak vezető szerepét hangsúlyozza. A házasság felbonthatatlanságára hivatkozva elítéli. szerepének és hivatásának különböző jellegét, és a férfiak vezető szerepét hangsúlyozza. Elfogadja, de az erkölcsi normák szigorúbbak, ha kisgyermekek is érintve vannak. szerepének, szükségleteinek és pszichoszexuális sajátosságainak egyenértékűségét vallja. Korlátozás és fenntartás nélküli elfogadása mellett van. F) A szexualitás fejlődési modellje (Erwin Haeberle) Régi modell ösztön belső késztetés Új modell interaktív (tanulási) folyamat külső-és belső ingerekre reagálás, szociális környezet elvárásai G) A szexualitás komponensei biológiai szociális pszichológiai morális scripted behavior / beíródott viselkedés környezetet figyelembe véve kor, korszak, társadalom, család, egyén intrapszichikus, interpersonális aspektus