Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány

Hasonló dokumentumok
Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére tavaszi szemeszter

A DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK

Az új magyar választási rendszer

A modern demokráciák működése

A legfontosabb állami szervek

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C

P7_TA-PROV(2011)0064 Az egyiptomi helyzet

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

Jelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállása és finanszírozása

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai évben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Jogi asszisztens Jogi asszisztens

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

2015. január Strasbourg

HU Sajtószolgálat. Mi várható még a júniusi választásig?

1. oldal, összesen: 5 oldal

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

Közigazgatási alapfogalmak

A jog fogalma. Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság *** AJÁNLÁSTERVEZET

9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

Belügyi Rendészeti Ismeretek

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.

Fókusz. Szaharovdíj Díj a gondolatszabadságért

9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.

KORRUPCIÓELLENES ÁTTEKINTÉS. Képzési útmutató a Brunswickkal üzleti tevékenységet folytató harmadik felek számára 2018

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

A választási rendszer és választások

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

Döntéshozatal, jogalkotás

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Dr. Darák Péter előadása:

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz.

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

Az ún. státustörvényrõl 1

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Ember embernek farkasa

Leminősített népszavazás

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról

II. Köztársasági Elnökség

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Átírás:

Bertha László Zoltán Górcső alatt az új egyiptomi alkotmány 2010 decemberében, a Tunézia által elindított dominóeffektus az egyiptomi elnök, Hoszni Mubárak hatalmát sem kímélte, aki tisztségéről 2011. február 11-én volt kénytelen lemondani. Az elnök lemondása azonban korántsem csillapította a kedélyeket, hiszen az állam erőszakszervezeteinek jelenlétét továbbra is a Mubárakrezsimmel azonosították. Ahogyan az arab világban, így Egyiptomot is beleértve, a társadalmi elégedetlenségnek és az ebben testet öltött felkeléseknek összetett okai voltak. Egyrészről fontos szerepet játszottak a mai napig meglévő társadalmi problémák, mint a demográfiai robbanás, a társadalmi szakadék elmélyülése és a mélyszegénység; az elmaradt strukturális reformok, melyek hiányában megmaradt a koloniális gazdasági szerkezet, és elviselhetetlen mértéket öltött a korrupt bürokrácia, valamint a politikai dimenzióban megjelenő polgári szabadságjogok és népképviselet hiánya, az elitek elutasítása. Az eseményeket tehát nem lehet pusztán szociális és gazdasági síkon értelmezni, továbbá fontos leszögeznünk, hogy a felkelések mögött nem állt egységes központi ideológia, ami egyértelműen determinálhatná az ország politikai átalakulását, bár kétségtélen tény, hogy alapvetően, de nem egyenlő mértékben az iszlám teokrácia és a liberális demokrácia hívei vannak jelen e folyamatok középpontjában. A következőkben röviden bemutatjuk a politikai átalakulás és az alkotmányozás menetét, majd górcső alá vesszük az új alkotmányt. - 1 -

Az alkotmányozási folyamat A 2012-ben megtartott parlamenti választások a Muszlim Testvériséghez köthető Szabadság és Igazság Párt győzelmét eredményezték az alsóházi mandátumok 41%-ának megszerzésével, így a náluk radikálisabb irányvonalat képviselő szalafistákkal együttvéve a parlament kétharmadát az iszlamista pártok teszik ki, valamint a korábban megtartott elnökválasztást is a Muszlim Testvériség jelöltje, Mohamed Murszi nyerte. Ezen tényezők hatására a liberális, világias pártok egyre inkább befolyásukat vesztették a politikai átmenet irányításában, ennek köszönhetően pedig az alkotmányozás menetét a legnagyobb parlamenti párt szabhatta meg, mivel a választási eredmények révén, ehhez kellő legitimitást tulajdonított magának. A Katonai Tanács és a politikai pártok megállapodása alapján egy 100 fős bizottságot hoztak létre, melynek felét az iszlamisták delegálhatták, amire válaszul a liberális pártok kivonultak az egyeztetésről, mivel úgy érezték, hogy az iszlamisták további erőfölényre akarnak szert tenni az alkotmányozási folyamatban. Az elkészült alkotmányról 2012. december 15-én tartottak népszavazást, amely ellen az ellenzéki - 2 -

erők erőteljes kampányt folytattak, mivel álláspontjuk szerint a jogi dokumentum az iszlám teokráciát teremti meg, és korlátozza a szabadságjogokat. A népszavazást komoly választói apátia övezte, hiszen a hivatalos adatok szerint a jogosultak 32,9%- a vett részt rajta, azonban a szavazók 63,8%-a igennel voksolt a referendumra. Az ellenzék kétségbe vonta az eredmény hitelességét, és azt is kifogásolta, hogy a szavazást nem kötötték olyan érvényességi küszöbhöz, amely legalább a társadalom háromnegyedének véleményét tükrözi. Az iszlám szerepe az alkotmányban A korrupció, a rossz gazdálkodás, a brutalitás és a megtévesztés után Egyiptomnak új alapokra volt szüksége, melyek irányt szabhatnak az államnak, hogy az jobban szolgálhassa az emberek érdekeit. Néhányan úgy gondolták, hogy a forradalom önmagában megoldja majd ezen problémákat, azonban a választások révén hatalomra került Muszlim Testvérig úgy véli, hogy a vallás a megfelelő válasz. Az ellenzéki tábor szerint az új alkotmány erről szóló paragrafusai révén az iszlám teokrácia van kialakulóban. Az alkotmány megfogalmazása több esetben is homályos, ami kétségkívül aggodalomra adhat okot. A 2. cikkely kimondja, hogy az állam vallása az iszlám, hivatalos nyelve az arab, és az iszlám saría alapelvei a legfőbb forrása a jogszabályoknak. A 219. cikkely meghatározza, hogy milyen forrásokra épül a saría, melyek az elfogadottak a - 3 -

szunnita közösségek számára. Az 1971-ben elfogadott alkotmány is kimondja a 2. cikkelyben foglaltakat, azonban az iszlám jogforrások meghatározása újdonságnak számít, nem beszélve a 4. cikkelyről, ami feljogosítja az Al-Azhar iszlám-tanulmányok egyetemét, hogy véleményezési joggal rendelkezzen az iszlám törvények tekintetében. Az iszlám jogrendszer alkalmazása már csak azért is problematikus, hiszen az országban közel 8% a kopt keresztények és az egyéb vallásúak aránya, valamint a különböző forrásértelmezésekkel könnyedén kijátszhatóvá válik a bírói hatalom. Egyiptom a forradalom előtt sem volt nyugati értelemben vett világi állam, mivel a családi jog és a különböző vallási szabályok már régóta fontos szerepet játszanak az ország életében. Az új alkotmány távolabb helyezkedett ugyan a viliágias látásmódtól, azonban vallási államként továbbra sem indokolt meghatározni, hiszen a vallási vezetők nem rendelkeznek hatalmi pozíciókkal, így sokkal inkább egy vallásilag inspirált államról beszélhetünk. Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelme Az alapvető jogok védelme különösen ellentmondásos a kezdetektől fogva. Az alkotmány egy társadalmilag konzervatív víziót szab meg, ami nincs összhangban a liberális demokráciák eszméivel. A vita középpontjában főleg a nők jogai és a véleménynyilvánítás szabadsága áll. Az alkotmány preambuluma kimondja, hogy Egyiptom betartja az egyenlőség elvét minden polgár, férfiak és nők számára, hátrányos megkülönböztetés nélkül, de a nemi megkülönböztetést egyértelműen - 4 -

nem tiltja meg. Az alkotmány 33. cikkelye tartalmazza, hogy a jog előtt minden ember egyenlő. Mind a korábbi, mind pedig az új alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítást szóban, írásban vagy képek formájában. Az alkotmány 48. pontja kimondja, hogy a média független és szabad, azonban bizonyos cenzúra beiktatható háború, illetve társadalmi mozgósítás esetén. Utóbbi kifejezetten homályosan, illetve laza keretek között értelmezhető, ami a hatalommal való visszaélést is lehetővé teheti. Jelentős változás továbbá a korábbi alkotmányhoz képest, hogy a jelenlegi biztosítja a vallásszabadságot a monoteista vallások számára, hivatkozva az iszlámra, a kereszténységre és a judaizmusra. Visszalépésnek számít a 44. cikkely, amely megtiltja Mohamed és egyéb próféták megsértését, ám a megsértés jelentését nem határozza meg, így nem válik egyértelművé, hogy mit ért pontosan alatta, ezáltal a szólásszabadság egyben korlátozással is párosul. - 5 -

Elnöki és katonai hatáskörök Az alkotmány kijelöli az elnököt a hadsereg és a Katonai Tanács legfelsőbb parancsnokaként. A dokumentum tartalmazza, hogy az elnök csak a parlament jóváhagyásával indíthat háborút, valamint további korlátozásokat eszközöl az elnöki tekintéllyel szemben. E tekintetben fontos előrelépés, hogy az elnöki ciklus a korábbi 6 évről 4 évre csökken, és az elnököt csak egyszer lehet újraválasztani, ezzel kiküszöbölve a korábbi autoriter rendszerek sajátosságát, hogy az államfő akár a végtelenségig a pozíciójában maradhat. A miniszterelnök-jelöltnek a hivatalba lépése előtt el kell nyernie a parlament bizalmát is, ez korábban kizárólag az elnök jogkörébe tartozott. Az alkotmány előírja, hogy az elnöknek ki kell választania egy védelmi minisztert a hadsereg legfelső tisztviselői közül, ezt a választást korábbi alkotmány nem korlátozta; az alkotmány ezenfelül megszabja a fegyveres erők költségvetését is. A 198. cikkely engedélyezi a civilek számára a katonai törvényszéket, ha egy bűncselekmény sérti a fegyveres erőket. A speciális bűncselekményeket a parlament fogja meghatározni, ez várhatóan egy újabb kötélhúzás lesz a polgári képviselők és a katonai tábornokok között, valamint a demokratizálódás tesztje fölött. Az alkotmány margójára Egyiptom súlya a közel-keleti régióban és stratégiai fontossága más külső hatalmak számára, elsősorban földrajzi helyzetéből fakad, így a politikai változás, amelyen - 6 -

napjainkban az ország keresztülmegy, ugyancsak kulcsfontosságúnak számít. Egyiptom a monarchia ideéig visszanyúló alkotmányos múlttal rendelkezik, azonban történelme során több mint féltucat alkotmány került beiktatásra, ami igencsak instabil képet fest a jogállamiság és a politikai rendszer tekintetében. Az egyiptomi események jelentős átfedéseket mutatnak az 1979-ben kirobbant iráni forradalommal, ahol a diktátor elmozdítását ugyan társadalmi konszenzus övezett, azonban nem alakult ki egyetértés az új rendszer megteremtésének mikéntjéről. Ennek eredménye, hogy sem a különböző társadalmi rétegek, sem pedig a politikai elit körében nem alakult ki egyetértés az új alkotmányról, az új rendszer alapkövéről. Az új alkotmány a korábbihoz képest nem jelent visszalépést a szabadságjogok tekintetében, de olyan alkotmányos, demokratikus fejlődésen sem ment keresztül, mint ahogyan azt az arab tavasztól várták a nyugati világ aktorai. Az egyiptomi átmenet azonban még korántsem ért véget. Ez akár egy kezdete is lehet a politikai és társadalmi fejlődésnek, melynek mentén egy nyitottabb országgá lép elő. Az alkotmány elfogadását követően, hamarosan újabb választásokra kerül sor; a liberális pártok esetleges megerősödésével még beleszólhatnak az alkotmányozási folyamatba, mivel egyelőre csak az alkotmány kerete került kidolgozásra, így a szabályozott törvények révén jelentékeny módosításokat lehet véghezvinni. - 7 -