BAROMFI HÍRmondó 18. szám / 2014. / 3. negyedév AZ AGROFEED KFT. BAROMFI HÍRLEVELE Kiállítások itthon és külföldön (2-3.) Tojótyúkok takarmányozásának aktualitásai II. rész (4-6.) Árutojás termelés korszerűen (7-9.) A teljesítménynövekedés trendjei a világ baromfitenyésztésében (10-12.) A VILÁG ÁLLATI TERMÉK ÉS TAKARMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HELYZETE ÉS IRÁNYAI (13-16.) A takarmány kiegészítők világa (17-18.) Mintavétel a mikotoxin vizsgálatokhoz (19-20.) HA nyár, akkor grillparti! (21-23.) Dr. Sófalvy Ferenc Vándordíj (23.) Uniós importvám egyes terményekre (24.)
aktualitás Pálla András, üzletkötő-szaktanácsadó XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szokásos április végi időpontban nyitotta meg kapuit Hódmezővásárhelyen immáron 21. alkalommal a legnagyobb állatlétszámmal büszkélkedhető kiállítás és vásár. VIV Europe 2014- Utrecht 2014. május 20-22. között a holland VNU Exhibitions Europe megszervezésében került sor a nagysikerű és nagyszabású rendezvényre, a VIV Europe-ra. Agrena Június 5. és 7. között kedves egyiptomi partnerünk, Dr. Samy Effat jóvoltából és vendégszeretét élvezve részt vehettünk az Agrena expon. 2
KIÁLLÍTÁSOK Az eltelt több mint két évtized alatt az Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált. A nyolc állattenyésztési ágazat mellett a takarmányozás, állategészségügy, technológia és a mezőgazdaságot kiszolgáló más ágazatok, szervezetek is megjelentek kiállítóként. vonzott Hódmezővásárhelyre a három nap során. Külön örömünkre szolgált, hogy a szép számban érkező partnereink egybehangzó véleménye szerint a minden tekintetben megújult standunk híven tükrözte cégünk dinamizmusát, fiatalos lendületét és ez évben is kiváló lehetőséget kínált a szakmai eszmecserékhez az üzleti tárgyalásokhoz és a régi barátságok ápolásához. Szerencsére a kezdeti rossz idő nem szegte kedvét a hazánkból és határainkon túlról érkező látogatóknak, hiszen az itt megjelent 509 kiállító rekordszámú, több mint 56000 nézőt Különleges volt ez a kiállítás számunkra, hiszen az idei évben először az Agrofeed Kft. és munkatársai nemcsak mint látogatók vettünk részt, hanem kiállítóként is képviseltük Magyarországot ezen a nívós nemzetközi rendezvényen. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kiállítás alkalmával, elfogadva meghívásunkat, vendégül láthattuk legnagyobb hazai és oroszországi partnereinket. A rendezvény fókuszában az állattartás - és feldolgozás témája állt szeretettel várva azon szakembereket a világ minden tájáról, akik a takarmányozáson át, a hús feldolgozásáig, és annak asztalra kerüléséig felelősek a folyamatért. A rendezvény nem csupán egy kiállítás, kiterjedt konferencia és szemináriumi programokkal is várta látogatóit. Az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás világszinten rohamosan változik. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kap az élelmiszerek biztonsága, illetve az, hogy egészséges étel kerüljön az asztalra. A VIV koncepció több mint 30 évvel ezelőtt indult és az óta a VIV a téma innovátorává vált. A koncepció neve Feed-to-Meat és a húsfeldolgozási lánc összes szektorát magába foglalja. Ezen kívül a takarmányozás és hústermelési folyamat újabb öszszetevői is rákerültek a listára. Ennek eredményeképpen a VIV Europe egy olyan platformot nyújt, ahol az ellátási lánc minden résztvevője együtt tud dolgozni és közreműködni azért, hogy garantálni tudják a jó minőségű állati termékeket fogyasztóik számára. Az Al Effat Trading standján kaptunk mi is lehetőséget, hogy bemutassuk az Agrofeed Kft. tevékenységét az érdeklődőknek e rangos szakmai rendezvényen. Az Al Effat Trading Egyiptom egyik vezető szereplője az állatgyógyászati készítmények és takarmány adalékok piacán Egyiptomban és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik Afrikában és a Közel-Keleten. kerül megrendezésre közel 28000 m 2 -en. Az Agrena show mára az egyik legnagyobb és legrangosabb mezőgazdasági kiállítása a térségnek mely remek alkalom új kereskedelmi kapcsolatok kialakítására. A kiállítás minden évben a Cairo International Conference Center-ben 3
Tojótyúkok takarmányozásának aktualitásai II. rész Az előző cikkben a tojótyúkok energia- és fehérjeellátásának sajátosságait mutattuk be. Ezúttal a tojótyúkok rost, ásványi anyag szükségletét, a takarmányozás és a tojásméret néhány összefüggését, továbbá a hőstresszes időszakok takarmányozási vonatkozásait tárgyaljuk. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar A rostokkal összefüggésben elmondható, hogy a tojótyúk sem képes a növényi sejtfalalkotók enzimatikus bontására. Rostbontás korlátozott mértékben csupán a vakbélben zajló mikrobiális fermentáció eredményeképpen történik. A vakbélben zajló mikrobiális folyamatoknak azonban több aspektusból is fontos szerepe van. Kevésbé ismert, hogy például a vakbélben képződő illó zsírsavak a madaraknál, így a tojótyúkoknál is felszívódnak és akár 8-10 %-ban is hozzájárulhatnak az energiaszükséglet fedezéséhez. A gyakorlatban ugyan még általánosan a nyersrostot használjuk a takarmányok rosttartalmának és az állatok szükségletének kifejezésére, ez a kategória ma már nem teljesen tekinthető korrektnek, mivel alulértékeli a tényleges növényi sejtfaltartalmat, másrészt nem veszi figyelembe a különböző rostalkotók arányát. Az irodalmi adatokból jól ismert, hogy a vízben nem oldódó, strukturális rostok (cellulóz, lignin) és a vízben oldódó rostok (glükánok, xilánok) eltérő módon befolyásolják az emésztési folyamatokat és a bélflórát. A tojótyúkok esetében is fontos szerepe van az oldható rosttartalom csökkentésének, az NSP bontó enzimek használatának. Ezáltal javítható a tyúk emésztőképessége, csökken a béltartalom és az ürülék víztartalma, kevésbé lesz ragacsos az ürülék, kisebb lesz a tojás ürülékkel történő szennyeződése és javul az alomminőség. Az is bizonyítást nyert, hogy például a nagyobb mennyiségű búzát tartalmazó tápok esetében alkalmazott xilanáz enzim olyan oligoszacharidokat tesz szabaddá, amelyek kedvezően befolyásolják a vakbél fermentációt, csökkentik a patogén baktériumok (Salmonella, Campylobacter, Clostridium stb.) arányát. A strukturális rostok egy szintig úgyszintén pozitív hatásúak. Stimulálják a zúzó működését, javítva az emésztési folyamatokat, elsősorban a fehérjék felszívódását, javítják az alomminőséget, megkötik a képződő ammóniát és csökkentik a kannibalizmus és a tolltépés kialakulásának kockázatát. A tojótyúkok érzékenyek a Ca ellátottságra. A tojástermelést megelőző 14 nap során feltöltődnek a jércék Ca raktárai (medulláris csontszövetek), amely tartalékok kb. 6 tojás megtojásához elegendők. A tojás jelentős Ca-tartalma miatt (2,0-2,2 g Ca/tojás) az elégtelen ellátás már 24 óra elteltével rontja a héjszilárdságot. Mészkőgritt kiegészítést követően azonban 24 óra múlva ismét megfelelő lesz a héj minősége. A táp Ca szintjének ingadozása vagy a kiegészítők átmenet nélküli cseréje visszaveti a termelési eredményeket, sőt különböző betegségek kialakulására hajlamosítja a tyúkokat. Kiegészítésként legáltalánosabban takarmánymész, mészkőgritt, kagylóhéj dara jöhet számításba. A különböző mészkőőrleményeknek azonban eltérő az ára és Ca-tartalma, amit a receptúrakészítésnél figyelembe kell venni. A tápok magas Ca szintje is kerülendő, mivel az csökkenti a tyúkok takarmányfelvételét. A tápok Ca szintje általában 30-40 g/kg között változik. A 40-45 hétnél fiatalabb állományok napi Ca-igénye 3,5-3,7 g, az idősebb madaraké 4,0-4,2 g. A tojáshéj képződés dinamikája lassú az első 5 órában, majd felgyorsul az utolsó 10 órában. A héjképződés emiatt döntően az éjszakai órákban történik, így a délutáni órákban nagyobb a tyúk Ca étvágya. Az éjszakai tojáshéjképződés kalcium igényét segíti, ha a Ca-kiegészítők 60 %-ban durvább részecskéket tartalmaznak. 4
A Ca-kiegészítők fontos tulajdonsága az oldhatóság, amit befolyásol a begy és gyomrok ph-ja és a zúzó megfelelő működése. A nagyobb részecskék lassabban oldódnak és tovább tartózkodnak a zúzóban (1. táblázat). A lassúbb, folyamatosabb Ca felszívódás előny lehet az éjszakai héjképződés során. Héjszilárdsággal összefüggő problémákat okozhat a hőstressz és a korai ivarérés is. Hőstresszes időszakban visszaesik a takarmányfelvétel és ezáltal a Ca fogyasztás. A fiatal jércék esetében pedig a tojásképződés szükségletén túl a csontfejlődés jelent többlet igényt. A zúzóban visszamaradó rész (g) Részecske méret (mm) alacsony oldhatóságú takarmánymész magas oldhatóságú takarmánymész 3,3-4,7 15,4 3,4 2,0-2,8 11,8 4,3 1,0-2,0 5,5 4,7 0,5-0,8 0,7 1,6 1. táblázat: Különböző oldhatóságú kalciumforrások és a részecske méret hatása a zúzóban visszamaradó részecskék arányára Dercés tápok etetésekor a mész és a gritt a kiosztó vályúban szeparálódhat (2. táblázat), ami miatt rendszeresen vizsgálni kell a homogenitást (CV < 10 % megfelelő). A nagyobb fajsúlyú részecskék különválását befolyásolja az etető rendszer technológiája, a táp komponensek szemcsemérete és a Ca forrás részecskemérete. A tápok morzsázása, granulálása megoldást jelenthet. Ca (%) P (%) Fehérje (%) bemenet 4,5 0,62 18,6 0,25 7,6 0,70 21,5 0,5 8,2 0,73 18,6 0,75 8,5 0,78 19,9 kimenet 9,1 0,82 17,8 2. táblázat: Az etetőrendszer különböző pontjain gyűjtött táp minták Ca-, P- és fehérje-tartalma A tojótyúkok foszforellátottságát a takarmánykomponensek szerves foszfortartalma, az ásványi kiegészítők és a hozzáadott fitáz hatása határozza meg. Az irodalmi adatok alapján a három tényező szórása lényegesen eltér. A magvak hasznosítható foszfortartalmának variációs koefficiense 10-20 %-os, az ásványi foszfor-kiegészítőké 10 %-os, ezzel szemben a fitáz készítményeké akár 40 %-os variációt is mutathat. A fitáz hatásának nagy szórása részben a fitáz készítmények közötti különbségektől, részben pedig a tápok fitin foszfor tartalmától függ. Egy átlagos kukorica-szója alapú tojótáp foszfortartalmának 60-80 %-a fitinkötésű. Emiatt a hazánkban is rutinszerűen használt fitáz készítményekkel javítható a hasznosítható P aránya. A fitázzal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy hatékonysága a növekvő aktivitással összefüggésben nem lineárisan változik (1. ábra) és a szabaddá váló foszfor mennyiségét befolyásolja a táp öszszetétele is. Kukorica-szója alapú tápoknál nagyobb, búza alapúaknál kisebb a fitáz készítmények hatékonysága. gramm emészthető P 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 Kukorica/szója alapú tápok Búza/árpa alapú tápok 250 FTU 500 FTU 750 FTU Összhatás 1. ábra Különböző fitáz dózisok hatása az emészthető foszfortartalom relatív növekedésére A foszforszükséglet vonatkozásában a különböző ajánlások 1,5-2,5 g/kg hasznosítható P-t tartanak elegendőnek (Kershavarz, 2000). Az újabb kutatási eredmények szerint még ennél kisebb takarmány szintek sem okoznak eltérést a termelési eredményekben (Snow, 2005). A különböző tenyésztő cégek ajánlásaiban 0,35-0,45 g/nap P szükséglettel találkozhatunk. Idősebb állományoknál héjszilárdsági problémák esetén a P szint csökkentése (0,3 g/nap) pozitív hatású lehet. A fitázzal és anélkül készített tápokra vonatkozó P szükségleti értékeket a 3. táblázat mutatja be. Referencia Fitáz nélkül (mg/ tojó/nap) Fitázzal (mg/madár/nap) NRC, 1994 250 Van der Klis és mtsai, 1997 165 130 Gordon és Roland, 1997 164 83 Boling és mtsai, 2000a 159 108 Boling és mtsai, 2000b 155 104 Keshavarz, 2003 204 3. táblázat: Tojótyúkok nem fitin foszforszükséglete fitázzal és fitázkiegészítés nélkül A D 3 vitamin a Ca és P emészthetőségét és hasznosulását egyaránt befolyásolja. A vitamin hiányában 10-14 nap után alakulnak ki a héjszilárdsággal kapcsolatos hiánytünetek. Egyes mikotoxinok (zearalenon) megköthetik a bélben a D-vitamint, ami lágy héjú tojásokat eredményezhet. A termelt tojások mérete, kiegyenlítettsége úgyszintén fontos minősítő paraméter. A tojások mérete elsősorban genetikailag determinált, de befolyásolja a jércék tojástermelés megkezdésekor mért élősúlya (kisebb súlyú állat kisebb tojás) és a tyúkok életkora (az idősebb tyúkok tojásai nagyobb méretűek). Az említetteken túl befolyásolja még a tojástömeget a környezeti hőmérséklet és a páratartalom is. A 4. táblázat adataiból látható, hogy a környezeti hőmérséklet növekedésével párhuzamosan nő a közepes méretű, kisebb tojások aránya. A páratartalom növekedése úgyszintén csökkenti a tojástömeget (5. táblázat). 5
környezeti hőmérséklet ( C) páratartalom (%) takarmány felvétel (g) 31 113,4 32 32,8 102 48 34,6 101,6 56 35,7 94,3 67 a közepes méretű tojások aránya (%) 4. táblázat: A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok takarmányfelvételére és a tojásméretre takarmányfelvétel (g/nap) tojástömeg (g) 65 112,0 61,02 79,34 75 111,2 60,98 77,12 85 98,4 57,35 71,00 tojástermelés (%) 5. táblázat: A páratartalom hatása tojótyúkok termelésére 32,2 Cos teremhőmérséklet esetén A takarmány táplálóanyagai csupán kisebb mértékben befolyásolják a tojások méretét. Ismert ugyanakkor, hogy a tyúkok energia-, fehérje- és aminosav hiánya csökkenheti a tojás és a tojássárgája tömegét. A zsírsavak között az n-3-as hosszú szénláncú zsírsavak (lenmagdara, lenolaj, halolajok) etetése szintén kisebb tojás- vagy tojássárgája tömeget eredményezhet. A tojástömeget csökkentheti a linolsav hiány is. A linolsav szintjét a tápokban emiatt minimum 1 %-ban kell meghatározni. Az aminosavak között az elsődlegesen limitáló kéntartalmú aminosavak elsősorban hőstresszes periódusokban növelhetik a tojás tömegét. A tojástermelési ciklus végén a nagyméretű tojások aránya valamelyest csökkenthető a tápok fehérjetartalmának csökkentésével. Az elmúlt évek forró nyári periódusaiban, hazánkban is számolni kell hosszabb-rövidebb hőstresszes időszakokkal. A tyúk komfort zónája 20-27 C között van. Ez alatt és fölött a madaraknak többlet energiát kell mobilizálniuk testhőmérsékletük szinten tartása érdekében (2. ábra). Egy szint felett a takarmánnyal felvett energia már nem fedezi a megnövekedett igényt, ami hőstresszes állapotot eredményez, amikor csökkennek a termelési eredmények és egy szint után az állatok növekvő mértékű elhullásával is számolni kell. a vér karbonát szintjét növelhetjük a lihegéssel összefüggő nagyobb ürítés pótlására. A vitaminok közül közismerten pozitív hatású a stresszes időszakokban a tápok vagy az ivóvíz C- és E-vitamin tartalmának megemelése. a komfort zóna alsó határa 20 pozitív energiamérleg komfort zóna negatív energiamérleg, hőstressz a komfort zóna felső határa 27 energia leadás energia felvétel 10 15 20 25 30 35 2. ábra A környezeti hőmérséklet hatása tojótyúkok energiafelvételére és hőtermelésére (Leeson és mtsai., 2003) A tyúkok kora (hét) 32 C-os környezeti hőmérséklet 32 C-os ivóvíz 27 C-os ivóvíz 25 64 74 26 74 79 27 77 86 28 76 84 29 88 93 átlag 76 83 takarmányfogyasztás (g/tyúk/nap) 83 90 6. táblázat: Az ivóvíz hőmérsékletének hatása tojótyúkok termelésére (%) Köszönetnyilvánítás: A cikk elkészítését az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program TF/ATHU/L00112/01 számú CEPO projektje támogatta. A hőstresszes időszakok negatív hatásait a tartástechnológiai változtatásokon túl, takarmányozással is tudjuk tompítani. A takarmányfelvétel csökkenése miatt koncentráltabb tápok etetése javasolt. A legújabb kutatási eredmények alapján azonban csupán a tápok metabolizálható energia és aminosav szintjeit célszerű növelni. A táp nyersfehérje-tartalmát nem indokolt emelni, mivel a fehérjék metabolizmusa növeli leginkább a madarak hőtermelését. A hőstresszes időszakokban nagy jelentőséggel bír az ivóvíz hőmérséklete is, ami közvetlenül is hatással van a termelési eredményekre (6. táblázat). Az ivóvíz Na- és K-tartalmának növelésével valamelyes növelhető a madarak vízfogyasztása, a táp Na-bikarbonát tartalmának növelésével pedig 6
Árutojás termelés korszerűen A tojástermelés korszerűségét alapvetően három tényező határozza meg: a tartási mód, a takarmányozás és a genetikai munka. Budai Zoltán Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója Korszerű tartás A korszerű tartási módok közül jelenleg az alábbiakat használják: 1. ketreces tartás, ez lehet hagyományos, felszerelt vagy csoportos ketrec, 2. alternatív tartás, ezen belül megkülönböztetünk mélyalmos, rácspadlós vagy volieres tartási módot, 3. szabadtartás, azaz free range, 4. organikus vagy bio tartási mód. Az, hogy melyik országban, melyik tartási rendszer mennyire terjedt el, nagyban függ az adott országban érvényes jogszabályoktól, az éghajlattól és persze a fizetőképes kereslettől is. Tartási módok világviszonylatban A különböző tartási technológiák aránya Magyarországon (2012) 0,66 0,52 81,83 16,99 biofree range alternative cage A felsorolt tartási módok mind eltérő technológiát és filozófiát képviselnek, ám egyben közösek, hogy mindegyikkel szemben ugyanazok az állatjóléti elvárások: biztosítsa az állatok éhségtől és szomjúságtól mentes tartását, biztosítsa a kényelmetlenségtől, fájdalomtól, sérülésektől, valamint betegségektől való mentességet, biztosítsa, hogy az állat a fajtának megfelelően tudjon viselkedni, biztosítsa félelemtől és a stressztől mentes tartást. Az utóbbi évtizedben azonban tanúi lehettünk, hogy az egyre szigorodó állatjóléti előírások milyen versenyhátrányba kényszerítik a termelőket, pedig az alternatív tartásmódok kedvezőtlenebb környezeti hatásait számos tanulmány igazolta, mivel sokkal több erőforrást igényel egy ilyen rendszerben előállított tojás. Magyarországon a tojástermelés több mint 80-át ketreces tartásban állítják elő. Az Európai Unió által 2012. január elsejétől előírt megnövelt állatonkénti férőhely és a kedvezőtlen piaci környezet természetesen az ágazat versenyképességét csökkenti. A ketrecek átalakítása az egyébként is kis nyereséggel dolgozó tojástermelők egy részének erőn felüli feladat volt és ezek együttes hatására az önellátásunk mértéke jelentősen romlott, a tojásbehozatal pedig mintegy 30 százalékra növekedett. Korszerű takarmányozás A takarmányozási program ajánlásainak követésével a TETRA hibrid jérce a technológiájában leírt testtömeget az életkorának megfelelően éri el. Ez alapvető feltétele a megfelelő korban bekövetkező ivarérésnek, a tojástermelés megindulásának és az egész tojóidőszakban a magas szintű termelésnek. Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás Kapacitás: 6 millió, farmok: 561, termelő tyúk: 3,8 millió A nevelés első szakaszában az elsődleges cél a gyors növekedés megindítása, jó minőségű indítótáp (vagy csi- 7
betáp) ad libitum etetésével. A takarmánynak biztosítania kell a csontozat és a szervek megfelelő fejlődését, elősegíteni az aktív immunrendszer kialakulását. Az első 3 élethétben ezért a jobb beltartalommal rendelkező indítótáp I. etetése a javasolt, megalapozva a jó szervezeti szilárdságot. Ez megfelelő energia- és aminosav szintekkel érhető el. Gondot kell fordítani a linolsav minimum 1,3 %-o szintjére is az első fázisban. A fejlődés funkcionális érési fázisai 1-3. hét Immunrendszer, szív- és érrendszer, tollazat, csontozat. 4-8. hét A csontozat fejlődése (a kifejlett kori nagyság 85 %-a). 5-10. hét Az izomzat és inak nagyon gyors növekedése. 12. hét A csontrendszer a kifejlett kori méret 95 %-a. 14-18. hét Gyors növekedés és tömeggyarapodás. 14. héttől Hirtelen megnő az ivari hormonok termelése. Gyors petefészek növekedés az ivarérettséget megelőző 20. naptól. 21-23. hét Ivarérettség. 25. hét Biológiai érettség (a biológiai növekedés Ieáll). 25. hét Folytatódik a tömeggyarapodás, az állat ugyanakkor már magas szinten termel. Nevelő- vagy jércetáp etetése szükséges a 9-16. élethét között, amely mérsékeltebb tápanyag szintű, de a kiegyensúlyozott beltartalmi értékeket ebben az időszakban is feltétlenül biztosítani kell. A nevelőtápot legtöbbször ad libitum adagoljuk a testtömeg folyamatos kontrollja mellett. /hét) Heti testtömeg gyarapodás (g 120 100 80 60 40 20 0 Immun- és emésztőrendszer Testtömeg Kontroll A csontváz 95%- a kifejlődött Erőteljes fejlődés és gyors testtömeg gyarapodás Növekedési ütem 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 élethét Ivarszervek fejlődése Vázszerkezet, izomzat, tollazat Ivarérés Biológiai növekedés megáll Zsírszövetek fejlődése A nevelési időszak alatt, egészen a csúcstermelés eléréséig, rendszeresen végezzünk próbaméréseket, legalább az állomány 2 %-át mérjük le egyedileg. A mérést mindig a hét azonos napján és a nap azonos órájában végezzük. A rendszeres méréseket 5 hetes korban kezdjük el és a nevelési időszakban folytassuk legalább 2 hetente. A testtömeg alakulása és homogenitása információt ad az állomány normális fejlődéséről. Egységes az állomány, ha az egyedi testtömegek az átlagtól legfeljebb 10 %-kal térnek el. Amennyiben a testtömeg mérések során nyert adatok nem térnek el jelentősen a technológiai értéktől (±5 %) és egyöntetűek, akkor ad libitum-takarmányozást alkalmazhatunk az egész nevelési periódusban. Ha a jércék az ad libitum-takarmányozás ellenére sem érik el az előírt testtömeget, akkor növeljük a takarmányfogyasztást az etetők gyakoribb járatásával, vagy magasabb beltartalmi értékű takarmányt etessünk. Ezt addig végezzük, míg az életkornak megfelelő testtömegértéket el nem érik. Ha viszont a jércék testtömege meghaladná a technológiában előírt értéket, akkor alkalmazzunk visszatartási programot. Sohase csökkentsük a napi takarmányadagot, hanem tartsuk azonos szinten és mindaddig ne növeljük, amíg a jércék testtömege el nem éri a technológiai értéket. Indítótápról nevelőtápra a 8. élethéten akkor térjünk át, amikor a jércék testtömege a technológiai érték körüli. Magasabb vagy alacsonyabb testtömeg esetén rugalmasan kezeljük a tápváltást. Tojó előkészítő táp etetése szükséges az áttelepítés előtti 2-3 hétben, mivel az állatok jelentős élettani változásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban fejlődik ki csöves csontjaikban a velőállomány, mely a tojáshéj kalciumtartalmának kalcifikációját biztosítja a tojástermelési időszakban. Fontos a megfelelő mennyiségű kalcium felvétele, hogy a csont erőssége és a tojáshéj minősége a tojástermelés folyamán is megfelelő legyen. Az energia- és aminosav szintek növelése is kívánatos, mivel ez segíti elő a petefészek és a tojócső kifejlődését. A napi testtömeg-gyarapodás a tojástermelés megkezdése előtti 3-15. napon megnő, 10 g-ról mintegy 15 g-ra növekszik. A tojástermelés megkezdéséhez 1.500-1.550 g testtömeg elérését kell megcélozni, ennek érdekében szükséges a megfelelően összeállított tojó előkészítő táp ad libitum etetése. A tojástermelés kezdetén a napi takarmányfelvétel viszonylag lassan emelkedik, ugyanakkor viszont a tojás, a tojástömeg növelés és a további testtömeg-gyarapodás növeli a tyúkok tápanyag szükségletét, ezért tojó I. tápot kell etetni a 20-35. élethét között. Fontos ebben az időszakban a kifogástalan takarmányozás, mivel ennek minősége egyaránt döntő hatást gyakorol a későbbi csúcstermelés elérésére és a megfelelő perzisztenciára. Ebben a szakaszban a takarmányfelvétel ad libitum, és minden olyan tényezőt, ami a takarmány felvételét csökkentené, kerüljük el vagy annak hatását minimalizáljuk. A kor előrehaladtával a tojástermelés csökken, és a költségek minimalizálása érdekében lehetséges a tápanyag koncentráció csökkentése, főként az elzsírosodás megelőzése érdekében (energia szint, illetve zsír/ olaj kiegészítés csökkentése). Ugyanakkor a tápanyagok helyes arányára ebben az időszakban is gondot kell fordítani. A tojótyúkokkal a 36-60. élethét között tojó II. tápot, majd ezt követően a termelés végéig tojó III. tápot etetünk. A tojótyúkok táplálóanyag-szükségletét, így napi takarmányfelvételét több tényező is befolyásolja a tojástermelés időszakában. Meghatározó a tojástermelés mértéke, a testtömeg, a környezeti hőmérséklet, az állategészségügyi állapot, a különböző stressz-hatások, a takarmány minő- 8
sége, az életkor és egyéb tényezők is. A takarmányozásnál elsődlegesen a tojótyúkok energia- fehérje-, illetve aminosav-, valamint kalciumigényének kielégítésére kell összpontosítani. A tojástermelés ugyanakkor olyan tulajdonság, melynek öröklődési esélye rendkívül alacsony, ez azt jelenti, hogy egyes környezeti tényezőknek - mint amilyen az egészségi állapot, a takarmányozás, a megvilágítás vagy a hőmérséklet -nagy hatásuk van a megtermelt tojások számára. Nevelési testtömeg és a tojó testtömeg összefüggése Testtömeg 18 élethetesen (g) Testtömeg 25 élethetesen (g) 1217 1617 1324 1725 1408 1833 1520 1930 Utódteszt állomány 2010-12. 18 hetes testsúly az ivarérés és termelés kezdés összefüggései Testtömeg kg Tyúk db Ivarérés nap Csúcs % Tojás db 1,00-1,09 1 172 95 31 1,10-1,19 11 166 82 31 1,20-1,29 92 162 96 40 1,30-1,39 415 161 97 42 1,40-1,49 1076 159 96 43 1,50-1,59 1423 157 96 45 1,60-1,69 1087 154 96 47 1,70-1,79 566 151 95 50 1,80-1,89 189 147 95 52 1,90-1,99 56 143 93 55 2,00-2,09 5 140 94 60 2,20-2,29 1 134 90 60 Mint minden abrakfogyasztó ágazatnál a tojótyúk tartását, illetve a tojástermelés gazdaságosságát is alapvetően meghatározza a takarmány és az annak alapját képező szemes termények ára. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a Rabobank előrejelzése szerint az év eleji rövid távú emelkedés után árcsökkenés várható mind a gabona, mind az olajos magvak piacán. Az árak alakulását jelenleg kedvezően befolyásolja, hogy a növekvő termőterületek miatt megfelelő a kínálat és jelentős készletek állnak rendelkezésre, a relatíve gyenge ázsiai igény, a stagnálás a bio-üzemanyag gyártás és felhasználás terén, vagy akár a sajnos helyenként újra felbukkanó madárinfluenza járványok. Korszerű genetika A tiszta vonalú pedigré tyúkok és kakasok egyedi teljesítményének rögzítése és kiértékelése a következetes genetikai munka alapja. Az állományok genetikai és állategészségügyi tisztasága garantálja a folyamatosan változó és magas követelményeket támasztó termelői és fogyasztói piac igényeinek kielégítését. A Bábolna Tetra Kft. Gerhard Lorenz Tenyésztési Központjában, közel 23 ezer baromfi elhelyezése és egyedi megfigyelése biztosított. A tenyészbaromfi kiválasztás szempontjából legfontosabb tulajdonságot, vagyis a tojástermelést naponta, a tojások méretét, színét, héjszilárdságát, fehérjemagasságát és belső tojásminőségét időszakonként ellenőrzik. A Központban minden eredményt nagy kapacitású adatbázis-kezelő rendszerben rögzítenek, melyek ezt követően a TETRA igényei alapján fejlesztett, genetikai rendszer segítségével kerülnek kiértékelésre. Az így kiválasztott, legjobb teljesítményű egyedek utódai képezik a következő generáció alapját és szolgálnak a nagyszülőállományok bázisaként. A következetes genetikai előrehaladást a partner intézményekkel folytatott közös kutatás-fejlesztési programok biztosítják. A Kaposvári Egyetemmel és a Gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központtal közösen végzett vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy a TETRA cég a világ különböző pontjain termelő állományaival a piaci elvárásoknak sikeresen meg tudjon felelni. TETRA FAJTÁK A tojóhibridek iránti piaci igények folyamatosan változnak és nagyon sokrétűek. A TETRA az előrelátó genetikai munkának köszönhetően széles fajtaválasztékkal tudja fenntartani meghatározó szerepét a világpiacon. A barna és fehér tojást előállító tojóhibridek ketreces, mélyalmos és alternatív tartási rendszerekben, különböző termelési és éghajlati körülmények között is kiválóan megállják a helyüket. Legfőbb cél, hogy optimális takarmányfogyasztással, akár 90 hetes tojóidőszak alatt a vevők igényeinek leginkább megfelelő tojásokkal lássák el a fogyasztókat és tojásfeldolgozó üzemeket. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A LONG LIFE LAYING PROGRAM (2008-TÓL) 1970: 74 TH 260 Tojás 1990: 76 TH 300 Tojás 2005: 80 TH 350 Tojás 2010: 80 TH 357 Tojás 400 + 19202122232425 30 35 40 45 50 55 60 65 70 74 80 9
A teljesítménynövekedés trendjei a világ baromfitenyésztésében Minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás Dr. Sütő Zoltán, egyetemi tanár - Kaposvári Egyetem A téma indításaként a bölcseleti irodalomnak azt a remekét érzem ide illőnek, amely az embert a nagy ívű folyamatok történelmi vetületben való vizsgálatára figyelmezteti. A minél inkább visszatekintünk, annál jobban látunk előre filozófiája apropóján a következő tényekre kell felhívni a figyelmet: 1. Az USA Népesedésügyi Hivatalának becslése szerint 2043-ban a Föld lakossága eléri 9 milliárd főt, noha ez a szám az ezredfordulón még csak 6, 1987-ben 5, 1974-ben pedig mindössze 4 milliárd volt. 2. Mivel egy átlagos ember élete során egy kisebb elefántcsorda tömegével azonos, nagyjából 30 tonna mennyiségű élelmiszert fogyaszt el, ezért a maihoz képest változatlan színvonalú ellátást feltételezve az élelmiszert termelő ágazatok számára az a világos üzenet, hogy az élelmiszer-termelés növekedése nem maradhat el a bolygó népességének növekedési ütemétől. 3. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának adatai alapján a fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása 2002 és 2050 között megközelítőleg a kétszeresére fog nőni (x1,9), de amíg a változás a fejlett országokban mindössze 1,2-szeres lesz, addig a fejlődőkben ez eléri a 2,4-szeres növekedést. A XX. század baromfitenyésztésében látnunk kell azt az utat, amelynek mérföldkövei az első amerikai tojásrakó versenyek szervezésétől a módszertanában is kiforrott Random Sample Test-ek gyakorlatáig vezetett. Az ezredfordulón Európában 7, az USA-ban 5 pártatlan teljesítményvizsgáló állomást tartottak nyilván, ami azért érdemel különös figyelmet, mert az eltérő genetikai hátterű állományok értékmérő tulajdonságaiban bekövetkezett változások a független szervezetek által folytatott teljesítményvizsgálati eredmények alapján követhetők a legteljesebb és a legkorrektebb módon. Annak illusztrálására, hogy a tyúkfaj a XX. század modern tenyésztés-technológiai módszereinek alkalmazásával és folyamatos továbbfejlesztésével milyen realizált genetikai előrehaladást ért el a tojástermelés és a baromfihús-termelés területén, az 1. táblázat adatsorát mutatom be. Teljesítmény Alkalmazott új szelekciós Évek Tojás 1500 g élőtömeg eljárások és azok kombinálása a (db/tyúk/év) elérése (nap) korábbiakkal 1900-1925 170-175 120 Tömegszelekció küllem alapján 1950-es 190 75 Hibridizáció, egyedi teljesítmény-ellenőrzés, rekurrens szelekció 1960-as 214 67 Reciprok rekurrens szelekció, testvértesztek, apai és anyai vonalak szétválasztása 1970-es 245 51 Szelekciós indexek, igen nagy tesztkapacitások kialakítása 1980-as 272 44 Egyedi és csoportos takarmány-értékesítési tesztek 1990-es 290 37 BLUP tenyészértékbecslés, DNA markerek által segített szelekció 2000-2010 325-330 27 ua. 1. táblázat - A tyúkpopulációk teljesítménye, valamint az alkalmazott szelekciós és tenyésztés-technológiai eljárások változása a XX. században (Albers, 1998 nyomán kiegészítve) A táblázat utolsó oszlopában az alkalmazott eljárások felsorolásából is jól érzékelhető, hogy a mind a tojó típusú, mind pedig a hústípusú tyúktenyésztésében az egyes szelekciós eljárások általában egymásra épülnek, komplementer módon egészítik ki egymást és komplexitásuknak köszönhetően optimalizálják az előrehaladást. Közülük bizonyos eljárások súlypontosabban érvényesülnek a tojóhibridek nemesítésében (pl.: RRS), míg mások nagyobb szerepet kapnak a hústípusú apai vonalak szelekciójában (pl.: tömegszelekció). Természetesen az egyes értékmérők rangsorolása is alapvetően eltérő a tojótípusú állományok, vagy a hústípusú anyai, illetve apai vonalak esetében. Ennek kapcsán érdemes felidézni a hazai baromfitenyésztés modernkori történetének néhány Kaposvárhoz kötődő érdekes epizódját, ami rávilágít a kiugró, egyedi rekordteljesítmények dokumentálásának jelentőségére, és 10
az állattenyésztésben kicsit szokatlannak tűnő különleges tartamkísérletek szerepére. Hazánkban 1972 óta folynak jelentős nemzetközi szerepvállalással zajló központi teljesítményvizsgálatok a világ legkülönbözőbb részéről származó eltérő típusú és genotípusú baromfi hibridekkel. A tesztek brojlercsirkékre vonatkozó több évtizedes adatbázisa alapján amely a maga nemében ma már egyedülálló a világon a genetikai potenciál növekedését jól tükrözik az egyes egyedek által elért csúcsteljesítmények, valamint a legjobb csoportok átlagos teljesítményei. Az 1977-78-ig tesztelt brojlerek legjobb egyedi és csoportos teljesítményét az élősúlyt illetően 100 ezer egyedi adat alapján a 2. táblázat tartalmazza. Az egyedi rekordok élettanilag az adott korra elérhető genetikai maximumot mutatják, míg a csoportátlagok a vizsgált genotípus és ivar átlagos genetikai képességét az alkalmazott tartási feltételek között. A 3. táblázat az 1975 és 2007 között lefolytatott több mint 100 brojler teljesítményvizsgálat legjobb csoportjainak élősúlyát mutatja 42 napos korban ivarok szerint, feltüntetve az egyedi rekorderek adatait is. Az eredmények alapján a vizsgálatok mintegy 3 évtizede alatt hím- és nőivarban egyaránt 3 %-os volt a teljesítményjavulás évente a csoportok élősúlyában, ugyanakkor az egyedi rekorderek élősúlyának javulása ettől kissé elmaradt (2,2 illetve 2,6 %), de még így is nagyon jelentős volt, mutatva a biológiai-genetikai egyedi teljesítményhatárokat. Életkor (hét) Legnagyobb egyedi élőtömeg (g) Hímivar Csoport átlagtömege (g) Legnagyobb egyedi élőtömeg (g) Nőivar Csoport átlagtömege (g) 1 170 130 160 130 2 360 310 340 290 3 660 550 620 470 4 1080 840 950 780 5 1770 1370 1440 1150 6 2410 1830 1850 1510 7 2720 2130 2100 1670 8 3170 2530 2300 2040 2. táblázat - Brojler élőtömeg rekordok 1977-78-ban mintegy 100.000 egyedi adat alapján (Horn et al., 1979) Ivar Testtömeg (kg) Legjobb csoport Egyedi rekord 1975-ben 2007-ben 1975-ben 2007-ben Kakas 1,83 3,56 2,41 4,10 Jérce 1,51 2,98 1,85 3,37 Relatív javulás mértéke (1975=100 %) Hímivar 95 % (3,0 %/év) 70 % (2,2 %/év) Nőivar 97 % (3,0 %/év) 82 % (2,6 %/év) 3. táblázat A brojlerek 42 napos korban mért kiugró egyedi és csoport teljesítményének változása 1975 és 2007 között (Sütő Horn, 2008) A legjobb egyedi és csoport teljesítmények változásának nyomon követése lehetővé teszi annak a kiszámítását, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a mai egyedi rekordteljesítmény állományszinten legyen elérhető. A brojlerek esetében az ivartól függetlenül ez 8-10 év, ami a jövőbe tekintve azt jelenti, hogy 2015-17-ben lesznek olyan húshibrid állományok, amelyek 42 napos korra hímivarban a 4,1 kg-os, nőivarban pedig 3,37 kg-os átlagsúlyt fognak elérni. A pulykatenyésztésben tapasztalt változások még ennél is látványosabbak, hisz az állattenyésztés történetében nincs még egy állatfaj, amelyben olyan mélyreható és az egész ágazati tevékenységet befolyásoló előrehaladást lehetett volna elérni szelekcióval, mint a pulykával. Cliff Nixey a BUT Ltd. technikai igazgatójának közlése alapján a genetikai javulás BUT nagy testű pulykák 18 hetes kori élősúlyában 1966 és 1996 között 67 %-os volt a hímivarban és 63 %-os a nőivarban. Az ezredfordulón ezek az eredmények inspirálták azokat a hazai vizsgálatokat, amelyek arra keresték a választ, hogy a nagy testű pulykahibridek teljesítményjavulásának hátterében mekkora szerepet játszottak a genetikai és a környezeti tényezők, utóbbiak közül is a legfontosabb, a takarmányozás. A 4. táblázat adatsora azt szemlélteti, hogy a mell tömegének növelésére irányuló szelekció a kakasoknál 5,2-5,4-szeresére, a tojók esetén 5,8-6,0-szorosára növelte a filézett mell tömegét 20 hetes korban, miközben a genetikai hatások megközelítőleg 30-szor nagyobb hatást gyakoroltak a pulykák tömegygyarapodására, mint a takarmányozásban bekövetkezett változások. Intenzív tartás Genotípus Ivar Filézett mell tömege (g) Relatív különbség mértéke 1999-es takarmányozási programon B.U.T. Big 6 hímivar 4834 Bronzpulyka hímivar 828 5,38 B.U.T. Big 6 nőivar 3306 Bronzpulyka nőivar 550 6,01 1967-es takarmányozási programon B.U.T. Big 6 hímivar 4054 Bronzpulyka hímivar 770 5,26 B.U.T. Big 6 nőivar 2744 Bronzpulyka nőivar 472 5,81 4. táblázat - A filézett mell tömegének változása a genetikai tényezők hatására az ivartól és a takarmányozástól függően, 20 hetes életkorban (Herendy Sütő Horn, 2004) A pulykatenyésztésben a genetikai előrehaladást, továbbá a nemesítésben tapasztalható változásokat erősen árnyalja, hogy az elit állományok szintjén ma hozott szelekciós döntések hatása (következményei) leghamarabb négy év múlva érzékelhetők a kereskedelmi forgalmazású hibridek szintjén. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy az 1960- as évek szelekciójának prioritásai mintegy fél évszázad alatt hogyan változtak meg a mai korszerű pulykatenyésztésben egy olyan tenyésztő vállalatnál, amelyik több mint 40 vonallal és 14 színváltozattal rendelkezik. A kaposvári központi pulyka teljesítményvizsgálatok eredményei alapján 1973 és 2008 között a tojók átlagtömege 16 hetes korban 5,86 kg-ról 11,69 kg-ra nőtt, míg a ka- 11
kasoké 20 hetes korban 11,17 kg-ról 20,26 kg-ra. A 16 hetes egyedi rekorder tojó súlya 12,70 kg, a kakasoknál ugyanez 20 hetes korban 22,60 kg, ami csak 9-12 %-kal haladja meg a legjobb csoportok átlagtömegét. A brojlerekhez képest a pulykatenyésztésben kicsit több, mintegy 10,5-12,8 év szükséges ahhoz, hogy a legjobb egyedi rekordteljesítmény állomány szinten is elérhető legyen. A tyúkfélék tenyésztésében ez a példátlan genetikai előrehaladás hihetetlen módon változtatta meg a baromfi fiatalkori növekedési erélyét és hústermelési kapacitását, az állatok ellenálló képességét, anyagcseréjét, testarányait és ezen keresztül még anatómiai felépítettségét is. 1960 Élőtömeg Szív/tüdő fitness FCR Növekedési képesség Húsminőség Életképesség 2012 Csontos váz fejlettsége Tojástermelés Keltethetőség Mellhús Súly A megnövekedett gyakorisággal jelentkező lábszerkezeti rendellenességek, a cardiovascularis rendszer teljesítőképességének elégtelensége, a hőstressz iránti fokozott érzékenység és az immunrendszer működési zavarai együttesen jelzik a szervezeti szilárdság gyengülését, amit eddig szelekcióval csak korlátozott mértékben sikerült korrigálni. Napjaink brojlercsirkéje és pulykahibridje genetikai képességeinek kibontakoztatásához sokkal magasabb igényeket támaszt és még jobb, komplex termelési feltételrendszert igényel a nevelési környezet minden tényezőjével szemben, mint elődei akár 10-15 évvel ezelőtt. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladásra a tojóhibridek esetében sem lehet panasz, amit az 5. táblázat illusztrál. Tekintettel arra, hogy a tojótyúkok esetében a szelekciós célokat kevéssé zavarják negatív konstitucionális korrelációk, a jövő tojótyúkját tovább, ill. több termelési periódusban fogják tojóházban tartani, mert e tekintetben még kihasználatlan genetikai tartalékok vannak, amelyek a hosszabb hasznos élettartam (long life laying programok) folyamán érvényesülő magas szintű termelés alapját képezhetik. 1. ábra Elsődleges tenyésztési célok változása az Aviagen (BUT, Nicholas) csoportnál (Hutchinson, 2012) Értékmérők Nevelés alatti elhullás (%, 20 ill. 17 hétig) Nevelés alatt feletetett takarmány (kg/jérce) Ivarérés ideje (életnap, az 50 %-os tojástermeléskor) Átlagos tojástermelési intenzitás (%) Tojástermelés 69 hetes korig (db/ beólazott tojó) Átlagos tojástömeg (gr) Tojóházi kiesés (%) Típus 1958 1st NCLP & MT 2012 38th NCLP & MT Változás (%) Leghorn 1,76 1,19-32 Középnehéz 6,64 A 0,75 B -89 Leghorn 8,85 A 5,84 B -34 Középnehéz 10,28 A 6,00 B -42 Leghorn 173,2 A 144,1 B -17 Középnehéz 166,2 A 143,3 B -14 Leghorn 70,1 B 86,0 A +23 Középnehéz 65,9 B 84,3 A +28 Leghorn 212 305,8 +44 Középnehéz 214 298,1 +39 Leghorn 59,5 60,6 +1,9 Középnehéz 60,3 61,0 +1,2 Leghorn 10,9 A 4,6 B -42 Középnehéz 16,6 A 5,3 B -68 5. táblázat - Különböző értékmérő tulajdonságok változása a tojóhibrid típusától függően a North Carolina Layer Performance and Management Test (NCLP & MT) adatai alapján (Anderson, 2011, 2012) 12
A VILÁG ÁLLATI TERMÉK ÉS TAKARMÁNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HELYZETE ÉS IRÁNYAI A világ népességének dinamikus növekedése megköveteli az állati termékek előállításának nagymértékű és hatékony növelését. Dr. Zoltán Péter, baromfi-üzletág vezető A világ lakosságának létszáma már meghaladja a 7 milliárd főt, amely 2050-re, visszafogottabb előrejelzések szerint is elérheti a 8,7-8,9 milliárdot, azaz 25 %-kal növekszik meg. A fejlett országok 1 milliárd fős népessége mellett várhatóan India 1,8 milliárd lakosával a föld legnépesebb országa lesz, míg Kína a jelenlegi 1,4 milliárd főn stabilizálódik. A világ többi területének lakossága 4,3-4,5 milliárd között alakulhat. Mindez szükségessé teszi a világ gabonatermelésének jelentős növelését a jelenlegi 2.460 millió tonna szemes, 963 millió tonna kukorica és 477 millió tonna olajos-növény termésről. A világ állati termék előállítását 2013-ban a következő táblázat mutatja be: A világ állati termék előállítása Termék Összes termelés millió tonna Fogyasztás Tejtermelés 874,4 108,7 liter Tojástermelés 65,0 9,3 kg/fő Halászat 91,0 Haltermelés 70,2 18,9 kg/fő Marhahús 68,1 Sertéshús 114,2 Baromfihús 106,4 43,1 kg/fő Egyéb hús 5,7 Állati termék összesen 1 116,5 - FAO Food Outlokk 2013 Az EU és Kelet-Európa hústermelését 10 ország határozza meg, amelyek termelése meghaladja az évi 2 millió tonnát. A legnagyobb előállítók, Franciaország, Oroszország és Németország termelése 6,0-6,5 millió tonnát ér el. A középmezőnyt alkotó 5 ország (Spanyolország, Olaszország, Egyesült Királyság, Lengyelország és Hollandia) éves termelése 4,3-2,8 millió tonna közötti, amelyeket Ukrajna és Dánia követ közel 2 millió tonnás termeléssel, míg Törökország, Románia és Magyarország termelése meghaladja az 1 millió tonnát. A világ hústermelése (2013) - FAO Food Outlook 2013 Hústermelés Millió tonna Marhahús 68,1 Baromfihús 106,4 Sertéshús 114,2 Birkahús 13,8 Egyéb húsok 5,7 Hústermelés összesen 308,2 A világ teljes hústermelése 308,2 millió tonna Ázsia 48,8 Húsfélék megoszlása Ázsia 131,4 Afrika 17,6 Óceánia 6,2 Karib-szigetek 8,9 Európa 57,6 Baromfihús - 34,5 % Sertéshús - 37,1 % Birkahús - 4,5 % Marhahús - 22,1 % Dél-Amerika 39,9 A világ haltermelése és halászata (2011) - FAO Food Outlook 2013 Halászat termelése 93,5 millió tonna Oceánia 1,2 A világ teljes halászata és haltermelése 156,2 millió tonna Afrika 7,6 Európa 13,3 Közép-Amerika 2,4 Észak-Amerika 6,2 Ázsia 55,5 Oceánia 0,2 Dél-Amerika 14,0 Haltermelés kibocsátása 62,7 millió tonna Európa 2,7 (millió tonna) Dél- Amerika 2,1 Észak- Amerika 0,6 Közép- Amerika 0,3 Észak-Amerika 46,8 Afrika 1,4 (millió tonna) A világ baromfihús termelése az elmúlt évben meghaladta a 97,2 millió tonnát (WATT Executive Guide). Ennek 87,1 %-át a csirkehús (84,6 millió tonna), 5,6 %-át a pulykahús (5,4 millió tonna), 4,4 %-át a kacsahús (4,3 millió tonna), míg 2,9 %-át a lúd és egyéb baromfi (2,8 millió tonna) előállítása adta. Az USDA adatok is jól mutatják, hogy a meghatározó baromfis régiók, nemzetek (USA, EU, Brazília és Kína) adják a világ baromfihús termelésének (84,6 millió tonna brojlerhús és 5,4 millió tonna pulykahús) meghatáro- Az AgroFeed Kft. Baromfi Üzletág Partnertalálkozón április 15-én elhangzott előadás 13
zó részét, míg a többi ország együttesen 31,4 millió tonnát állít ebből elő. A termelés növekedése, bár vesztett korábbi dinamizmusából, még mindig jelentős, hiszen ebben az évben a brojlerhús előállítása várhatóan 87 millió tonnára nőhet. Az EU baromfihús termelése az elmúlt évben 12,7 millió tonna volt (ebből brojlerhús 9,9 millió tonna, pulykahús 1,9 millió tonna, kacsahús 0,5 millió tonna), ezzel a négy nagy között már az utolsó helyen áll. 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 (million tons) 4,963 64,496 0,205 21,166 5,143 70,172 5,337 5,018 73,580 73,612 0,246 0,222 5,212 77,893 5,308 80,811 5,498 82,774 0,293 14,050 13,200 13,700 12,550 11,840 12,100 11,291 10,305 12,863 12,645 12,835 12,312 11,033 11,023 10,305 9,355 2,030 1,946 1,950 2,020 1,830 1,790 1,795 1,858 7,740 8,320 8,594 8,756 9,202 9,320 9,510 9,550 2,543 2,664 2,796 2,535 2,527 2,592 2,675 2,592 15,930 0,231 24,030 16,226 25,552 16,561 25,798 15,935 0,254 27,266 16,563 0,277 28,734 16,694 30,298 16,621 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 USA brojler EU-27 brojler Brazília brojler Egyéb országok brojler PULYKA USA pulyka EU-27 pulyka Brazilia pulyka Kína brojler Egyéb országok pulyka 0,297 31,163 17,012 5,439 84,610 BROILER A világ brojler-és pulykahús termelése (2006-2013) USDA A világ baromfiiparának a koncentrációja tovább nő, amit az ábra is jól mutat. Az USA, Brazília és az EU baromfitermelését a top 25 cég adja és ez a trend Kínában is jól követhető. (millió darab) 2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Ország+régió Top 1-25 Top 26-50 Top 50 USA 5.856-5.856 Brazília 2.887 157 3.044 Kína 2.575 1.154 3.729 EU 1.838-1.838 Feltörekvő országok 1.665 2.426 4.091 Ö sszesen 14.821 3.737 18.557 BRF Tyson Foods Inc. Pilgrim's Corp. Wens Food Group New Hope Group Marfrig Perdue Farms Inc. Koch Foods Inc. CP Indonesia Tbk Industrias Bachoco 2 Sisters Food Group Sanderson Farms Doyoo Group PHW-Wiesenhof Plukon Royale Group Suguna Foods San Miguel Pure Foods Mountaire Farms Inc. Amadori LDC Liuhe Group Wayne Farms LLC JBS Aves Brasil Hewei Agr. Dev. Co. Maity Group ZAO Priaskolje Holding 0,100 3.050 Brazília USA Kína Indonézia Egyesült Királyság Németország India Fülöp-szigetek Oroszország Franciaország Olaszország Mexikó Hollandia A világ 25 legnagyobb baromfitermelő cége (2013) - WATT Research A világ takarmánytermelését és annak minőségét meghatározó tényező az állati termékek előállítása és a humán gabonafogyasztás közötti konkurencia, amit a biodízel és bioetanol ipar igénye is befolyásol (ez utóbbi korlátozására már jelentős erőhatás alakult ki). A világ takarmányipara az elmúlt évben 963 millió tonna keveréktakarmányt állított elő, amelyhez 524 millió tonna kukoricát, 128 millió tonna búzát és 90 millió tonna árpát használt fel. Az ágazat árbevétele, amelynek a termelése idén már meghaladja az 1 milliárd tonnát közel 500 milliárd dollár, amelyet a világban 28 ezer takarmánykeverő üzem állít elő. A kontinensek és az állatfajok szerinti megoszlást mutatja a következő ábra. Természetesen a keveréktakarmány előállítás piacvezető országai egyúttal a hústermelés élenjárói is. A világ keveréktakarmány gyártása is a hústermelésben is jellemző koncentrációt mutatja. A világ legnagyobb takarmány előállítója a távol-keleti Charoen Pokphand Groups, 26,5 millió tonnával, amelyet az amerikai Cargill követ 18,8 millió tonnás termelésével. Évi 10 millió tonna keveréktakarmány gyártást meghaladja a kínai New Hope Group (16,5) a Wens s Food Group (10,2) a brazil BRF (10,6) és az amerikai Tyson Foods (10,1) és a Purina termelése (12,0). Egyéb 10 millió tonna 1.65 keverőüzem Közel-Kelet és Afrika 26+31 millió tonna 376+806 keverőüzem A 963 millió tonna keveréktakarmány megoszlása felhasználás szerint Ázsia 348 millió tonna 13.266 keverőüzem Latin-Amerika 142 millió tonna 3.126 keverőüzem Sertés 243 Pulyka 15 Egyéb baromfi 14 Haltermelés 40 Petfood21 Ló 12 Európa 227 millió tonna 4.886 keverőüzem Észak-Amerika 189 millió tonna 5.736 keverőüzem A 963 millió tonna keveréktakarmány 28.196 keverőüzem Tejelő marha 110 Hús marha 86 Marha összesen 196 Baromfi összesen 444 Brojler 272 Egyéb kérődző 23 Tojó 144 A világ keveréktakarmány gyártásának megoszlása (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014 10 ország 20 millió tonna termelés felett Millió Ország Keverő tonna Kína 19,63 % 9.500 189,0 USA 17,55 % 5.236 169,0 Brazília 6,96 % 1.237 67,0 Mexikó 29,0 Spanyolország 29,0 India 26,0 Oroszország 25,0 Japán 24,0 Németország 23,0 Franciaország 21,0 13 ország 10-20 millió tonna termelés között Ország Millió tonna Hollandia 14,8 Olaszország 14,6 Nagy-Britannia 13,5 Törökország 13,0 Irán 12,0 10 ország 5-10 millió tonna termelés között Ország Millió tonna Lengyelország 8,2 Írország 6,2 Belgium 6,3 Egyiptom 5,4 Ukrajna 5,1 17 ország 2-5 millió tonna termelés között Ország Millió tonna Dánia 4,2 Algéria 4,0 Fehéroroszország 4,0 Magyarország 3,8 Izrael 3,5 Szerbia 3,4 Görögország 3,2 Portugália 3,0 Marokkó 3,0 Románia 2,3 963 millió tonna keveréktakarmány A világ keveréktakarmány gyártását vezető országok (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014 Az Agrofeed Kft. ebben a világméretekben igen jelentős iparágban próbálja folyamatosan növekvő részesedését stabilizálni, piacait bővíteni. Amint erről partnereinknek is beszámoltunk idén nyáron megkezdjük orosz premix üzemünk építését, ami mind oroszországi, mind újabb piacokon összehangolt tevékenységünket és piaci jelenlétünk, értékesítéseink bővítését igényli. Az Agrofeed Kft. üzleti törekvéseit az eddig elért piaci pozícióink, a földrajzi távolság, a piacok mérete és igénye határozza meg. A lehetséges piac keveréktakarmány termelése meghaladja a 100 millió tonnát, amelynek 4 %-át látjuk el Agrofeed premixekkel, azaz van lehetőség megfelelő szakmai és kereskedelmi munka mellett ennek bővítésére. 14
Baromfi takarmányozás (ezer ton na) 550 539.000 tonna 500 66 31 450 400 51 41 32 41 350 37 300 250 200 150 68 53 18 44 34 29 53 47 65 54 50 50 50 48 59 42 52 43 58 43 37 127 126 215 217 47 55 32 31 55 48 90 123 127 120 223 218 228 139 118 93 77 33 62 53 99 48 64 122 40 62 37 65 112 28 30 110 103 230 229 79 89 74 105 85 372 39 303 198 100 145 232 184 190 203 200 231 235 233 305 330 254 50 0 1988 1993 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 előrejelzés Broiler 61,2 % 25 000 24 000 23 000 22 000 21 000 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 RU 24.510 Agrofeed piacok takarmánytermelése 106.810 ezer tonna TR IR 6.300 13.850 11.700 PL 5.320 2.300 4.170 BY UA 8.100 EG SA 1.700 3.540 HU AG 2.700 1.960 SR RO MA 5.740 CZ 4.630 4.000 Oroszország Törökország Irán Lengyelország Belorusszia Ukrajna Egyiptom Szaúdi-Arábia Magyarország Algéria 600 1.000 900 BK TS MD 400 KZ SK UZ 3.390 Románia Szerbia Marokkó Cseh Köztársaság Bosznia Tunézia Moldávia Kazahsztán Szlovákia Üzbegisztán Agrofeed piacok takarmánygyártási adatai (2013) - Alltech Global Feed Summary 2014 A hagyományosan erős magyar és orosz piaci jelenlétünk és sikereink mellett továbbra is jelentős piacaink Belorusszia, Ukrajna, Moldávia és Algéria. Az orosz és belorusz piaci részesedésünk jelentősebb növelése mellett Algériában és Ukrajnában is van lehetőség további értékesítés növelésre. Jelentős piacfejlesztési törekvéseink Romániában és Iránban már konkrét üzletekben is megnyilvánulnak, míg Törökország, Egyiptom és más kisebb piacok esetében reményeink szerint rövidesen elindítható az üzleti kapcsolat. Természetesen a piaci jelenlétünket, törekvéseinket és konkrét üzleti döntéseinket egy-egy adott ország hústermelésének, takarmányiparának az igényéhez és lehetőségeihez igazítjuk, figyelembe véve az üzleti lehetőségeket és kockázatokat, amelyek Kelet-Európában és a Közel-Keleten, Észak-Afrikában közel sem elhanyagolhatóak. 6000 5564 5288 5500 190 214 2098 2142 182 5000 4000 4759 4500 4150 191 182 1771 1683 180 1980 1906 3500 1650 3000 4125 180 1720 3870 205 1756 195 1680 3780 180 1660 3720 3690 170 175 2660 2613 1640 1680 2275 2090 1500 2039 1980 1780 2 250 598 1580 1490 1410 1380 1300 616 641 686 2002 2003 575 558 552 540 535 530 505 530 530 535 2011 2012 2013 0 2001 Kérődző 14,5 % 2004 2005 2006 Sertés 35,2 % 2007 4 090 3 400 3 150 2 847 2743 2839 2925 4 300 4 200 + 1.150 ezer tonna 2011-hez képest 3 700 3018 3121 3212 3390 3306 + 936 ezer tonna 2011-hez képest 2590 2454 2331 + 126 ezer tonna 2011-hez képest 2 000 1727 1660 1689 1684 2010 2011 2012 2013 Baromfi 2000 4 000 1701 1715 1729 1735 1741 1765 1786 1 500 1690 1000 500 3 850 3 920 3 527 2 500 1 750 2598 Világ No. 5 4 000 2 750 4070 2500 2000 4 250 3 000 4456 188 1943 4 500 3 250 5123 149 4500 Legjelentősebb piacunk, és az export árbevételeink meghatározó hányadát biztosító orosz piacon mind baromfi, mind a sertés premix értékesítésünk folyamatosan nő. Ez tette lehetővé új beruházásunkat, ami lehetőséget teremt ennek a piacnak a közvetlen és gyorsabb kiszolgálására, a premix választékunk bővítésére, és partnereink szervizelésének további erősítésére. Az orosz hústermelés fejlődése, a kiemelt támogatásnak is köszönhetően igen dinamikus volt az elmúlt években, aminek mi is haszonélvezői voltunk és a nehezebb orosz gazdasági lehetőségek mellett is kínál további piacbővítési lehetőségeket cégünknek. 3 500 5610 Kacsa 17,2 % A magyar piacon elért, mindhárom üzletágunk igen jelentős piacrészesedése kötelez bennünket annak megtartására, a partnereink kiszolgálására. A magyar keveréktakarmány előállítás folyamatosan csökkent a sertésállomány jelentős létszámcsökkenésével, így a baromfi takarmányok előállítása már jelentősen meghaladja a sertéstakarmányokét. Emellett a csökkenés mellett növeltük hazai értékesítési árbevételünket és részesedésünket, ami kiemelten fontos számunkra. A baromfiágazat az elmúlt három évben jelentősen tudta növelni a termelését, ami kedvező trend és várhatóan fenntartható a termelés további koncentrálódása mellett. 3 750 (ezer tonna) Liba 6,9 % A magyar baromfifelvásárlás alakulása (1988-2014) - Baromfi Terméktanács Az Agrofeed Kft. piacai (2014) (ezer tonna) Pulyka 14,7 % 2008 2009 Baromfi 45,5 % 2010 2014 2015 Sertés 2016 2017 2018 2019 2020 Marha Orosz hústermelés alakulása - Orosz Baromfitermelők Szövetsége Egyéb 4,7 % Magyarország takarmánytermelése (2000-2013) - Gabonaszövetség 2013 15