AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15.9.2005 COM(2005) 430 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSA ELLENŐRZÉSÉNEK EGYSÉGES ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 95/50/EK TANÁCSI IRÁNYELVNEK A TAGÁLLAMOK ÁLTALI ALKALMAZÁSÁRÓL HU HU
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELŐZMÉNYEK... 3 3. A 95/50/EK IRÁNYELV... 4 4. A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI... 4 5. ADATSZÁMÍTÁS... 5 6. AZ ELLENŐRZÉSEK SZINTJE A TAGÁLLAMOKBAN... 5 7. A JOGSÉRTŐ KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK ARÁNYA... 6 8. A SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSAI... 7 9. BÜNTETÉSTÍPUSOK... 8 10. KÖVETKEZTETÉSEK... 9 I. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK SZÁMÁNAK MINDEN EGYES TAGÁLLAMBAN NYILVÁNTARTOTT IDŐSORAI (1997 2002)... 10 II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA (1999 2002)... 12 III. MELLÉKLET A VESZÉLYES ÁRUKAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSEINEK SZÁMA A SZÁLLÍTÁSOK SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA... 13 IV. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK SZÁMA ÉS AZ ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI JÁRMŰVEK ARÁNYA (1999 2002)... 14 V. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA/ELLENŐRZÉSEK SZÁMA... 15 VI. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSONKÉNT (%)... 16 VII. MELLÉKLET BÜNTETÉSEK TÍPUSONKÉNT (%)... 17 HU 2 HU
1. BEVEZETÉS A veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv 1 1995. október 6-án került elfogadásra, és a tagállamoknak 1997. január 1-jéig kellett hatályba léptetniük az ennek teljesítéséhez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket. A 95/50/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy minden tagállamnak minden naptári évre vonatkozóan jelentést kell küldenie a Bizottság számára ezen irányelv alkalmazásáról legkésőbb tizenkét hónappal az érintett év végét követően 2. Az irányelv azt is előírja, hogy a Bizottságnak legalább háromévenként jelentést kell küldenie az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelvnek a tagállamok általi alkalmazásáról 3. A bizottsági jelentés a tagállamoktól kapott éves jelentéseken alapszik. Ez a második jelentés a 95/50/EK tanácsi irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazásáról, és az 1999 és 2002 közötti évekre vonatkozik. Az első jelentés 4 az 1997 1998-as időszakra vonatkozik. A Bizottság véleménye szerint ez a jelentés, amely két kétéves időszak elemzését végzi el, mélyreható lehet, és igazolhatja a rá fordított időt, mivel az első jelentés az irányelv alkalmazásának csupán az első két évét tárgyalta. Ezenkívül mivel 2005-ös kezdettel változnia kell a statisztikai besorolásnak (az irányelv mellékletei) 5, a harmadik jelentés az irányelv jelenlegi típusú mellékleteinek utolsó két évét tárgyalja. 2. ELŐZMÉNYEK A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, módosított 6 1994. november 21-i 94/55/EK tanácsi irányelv 7 harmonizált szabályokat vezetett be a veszélyes anyagok tagállamok közötti szállítására csakúgy, mint ezeknek a tagállamokon belüli szállítására. A 94/55/EK irányelv biztonságtechnikai mellékletei a tartalmukat tekintve azonosak a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) biztonságtechnikai mellékleteivel 8. Következésképpen a 94/55/EK irányelv átültette a közösségi jogba az ADR-nak azokat a műszaki előírásait, amelyek egységes szabályokat írnak elő a veszélyes áruk biztonságos nemzetközi közúti szállításához. Az irányelvnek az a 1 2 3 4 5 6 7 8 HL L 249., 1995.10.17., 35. o., legutóbb módosította a 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.) Annak 9. cikke (1) bekezdése Annak 9. cikke (2) bekezdése COM(2000) 517 végleges, 2000.9.6. A 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.) A legutóbb a 94/55/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 9-i 2004/111/EK bizottsági irányelvvel (HL L 365., 2004.12.10., 25. o.) módosított irányelv. HL L 319., 1994.12.12., 7. o. Ennek A és B melléklete közzétételre került: HL L 275., 1996.10.28. Európai megállapodás a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road), elfogadásra került Genfben, 1957. szeptember 30-án, módosítva; legutolsó változat: 2005. HU 3 HU
hozzáadott értéke, hogy e szabályok érvényességét kiterjeszti a belföldi forgalomra is, azzal a céllal, hogy a veszélyes áruk közúti szállításának a feltételei közösségi harmonizáció alá kerüljenek, és így ugyanakkor nemzeti szinten is javítani lehessen a közúti biztonságot. A 94/55/EK irányelv A. melléklete felsorolja azokat a veszélyes anyagokat, amelyek közúti szállítása lehetséges, valamint meghatározza a csomagolási és a címkézési szabályokat, illetve az áruk szállítási dokumentumokban történő leírásának a szabályait. A B. melléklet azokat a szabályokat teszi közzé, amelyek a járművekre és a közlekedési tevékenységekre vonatkoznak. 3. A 95/50/EK IRÁNYELV A Tanács a 94/55/EK irányelv összefüggésében és a veszélyes anyagok szállítása biztonsági szintjének további javítása céljából, valamint annak biztosítására, hogy megfelelő szintű ellenőrzéseket hajtanak végre harmonizált módon, 1995. október 6-án elfogadta a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK irányelvet. Ez az irányelv magában foglalja a tagállamok által használt harmonizált listát csakúgy, mint a szabálysértési kódok harmonizált jegyzékét. Mindezek alapján megbízható összehasonlítást lehet végezni az adott tagállamokban való végrehajtást illetően. Ezek az egységes ellenőrzések mindenféle olyan közúti szállítási tevékenységre vonatkoznak, amelyek veszélyes árukkal kapcsolatosak egy tagállam területén, illetve odaérkezve harmadik országok területéről, függetlenül attól, hogy a jármű mely ország nyilvántartásában szerepel. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a közúti forgalomba kerülő veszélyesáruszállítmányok jelentős része véletlenszerű kiválasztás alapján, ugyanakkor az úthálózat komoly hányadára kiterjedően ellenőrzés alá essen. Megelőző intézkedésként vagy a biztonságot veszélyeztető közúti szabálysértések nyilvántartásba vételét követően a vállalkozások telephelyén is lehet végezni ellenőrzéseket. 4. A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI Nem mindegyik tagállam küldött jelentést az 1999 2002-es időszak valamennyi évére vonatkozóan, néhány tagállam pedig egyáltalán nem küldött jelentéseket. Azok a tagállamok, amelyek az 1999 2002- es időszakra vonatkozóan minden évről nyújtottak be jelentést Azok a tagállamok, amelyek az 1999 2002- es időszak egy részéről nyújtottak be jelentést Belgium, Dánia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság Írország (2002 9 ), Portugália (2000, 2001, 2002) Azok a tagállamok, amelyek az 1999 2002- es időszakra vonatkozóan egyáltalán nem nyújtottak be jelentést Görögország, Franciaország, Luxemburg 10 9 Írország csak 2001-től kezdve alkalmazta az irányelvet. HU 4 HU
A tagállamok azt a kérést kapták, hogy jelentésük írásakor az irányelv II. mellékletében található harmonizált szabálysértési kódokat alkalmazzák, és hogy a jelentést az irányelv III. mellékletével összhangban készítsék el. Nem mindegyik tagállam követte ezt a mintát. Néhány tagállam a listán (az irányelv I. melléklete) szereplő kódokat használta, néhány a saját rendszere szerint sorolta be a szabálysértéseket. Ugyanez volt a helyzet az előző jelentéssel kapcsolatban is. Következésképpen csakúgy, mint az előző jelentés esetében, ezeket az adatokat harmonizált kódokká kellett változtatni. Olyan szabálysértések esetében, amelyek a 13 kód egyikének sem felelnek meg, a 14-es kódszámot ( Egyéb szabálysértések ) használták. A jelentések összefoglalása ennek a jelentésnek az I. és II. mellékletében található. Az I. melléklet valamennyi tagállamra, az 1997 és 2002 közötti időszak során nyilvántartásba vett ellenőrzések, szabálysértések és büntetések számára vonatkozóan közöl idősort. A II. melléklet az ellenőrzött járművek számáról, valamint a szabálysértések számáról és típusairól csakúgy közöl információkat, mint a büntetések számáról és típusairól, mindezt földrajzi besorolásban (vagyis hogy az ellenőrzött jármű abban a tagállamban került-e nyilvántartásba, amely az ellenőrzést végrehajtotta, vagy egy másik tagállamban, illetve egy harmadik országban). A büntetési típusoknál azokat az eseteket, amelyek során a jármű számára addig nem engedélyezték a továbbhaladást, amíg a szabálysértést nem orvosolták teljes mértékben, a figyelmeztetések közé sorolták be. 5. ADATSZÁMÍTÁS A tagállamok azt a felkérést kapták, hogy jelentésükben adjanak meg tonnában vagy tonna/kilométerben számított becsült összeget a veszélyes anyagok szállítására. Az igazat megvallva alig akadt olyan tagállam, amely ilyen információval szolgált volna, így az összes szállított árucikk 6 %-a került felhasználásra állandó átlagértékként a szállított veszélyes anyagok mennyiségének becslésekor 11. Ezenkívül a számítások alapját 110 kilométeres átlagos szállítás és átlag tíztonnás veszélyesáru-rakomány képezte. Ezen adatok alapján került kiszámításra a veszélyes árut szállító járművek szállítási napjainak a száma. Ezt az adatot feleltették meg az országon belüli ellenőrzések számával, azzal a céllal, hogy információhoz jussanak az ellenőrzések gyakoriságának és a szállítási napokra eső ellenőrzések számának a százalékos arányáról (III. melléklet). 6. AZ ELLENŐRZÉSEK SZINTJE A TAGÁLLAMOKBAN Az irányelv egyik célkitűzése a biztonsági szint további javítása annak biztosításával, hogy megfelelő mennyiségű ellenőrzésre kerül sor. Azzal a céllal, hogy becslést lehessen végezni az ellenőrzések szintjével kapcsolatosan, és hogy növelni lehessen az ezirányú fejlődést, a tagállamoknak az 1999 2002-es időszakban végzett közúti ellenőrzéseinek a gyakorisága 10 11 Luxemburg csupán a nyilvántartott ellenőrzések és szabálysértések teljes számát illetően küldött összefoglaló adatokat. Valamennyi szállított árura vonatkozó adat a "2004 EU Energy and Transport in Figures" (Energia- és közlekedésügyi adatok az EU-ban, 2004) című, a Eurostat által kiadott statisztikai kézikönyvből származik. A kizárólag a helyi szállítókkal kapcsolatban rendelkezésre álló, Svédországra és az Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat kiterjesztettük az összes szállítóra, azt feltételezve, hogy az áruk teljes tömegének (tonna/km) a 70 %-át szállították helyi szállítók. HU 5 HU
táblázat formájában kerül összehasonlításra az 1997 1998-as időszakra kiszámított gyakorisággal (III. melléklet). E táblázat alapján a következő következtetéseket lehet levonni: 1) Az Európai Unión belül összességében 0,27 %-ról (1997 1998) 0,23 %-ra (1999 2002) csökkent az ellenőrzések gyakorisága. 2) Németországban, Spanyolországban, Luxemburgban, Ausztriában és Svédországban, az 1999 2002-es időszakban több mint 0,20 % volt az ellenőrzések gyakorisága, Belgiumban, Hollandiában és Finnországban hozzávetőlegesen 0,10 %, az Egyesült Királyságban 0,05 %; más országokban 0,02 % vagy még kevesebb. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Egyesült Királyságban és Hollandiában rendelkezésre álló végrehajtó kapacitás jelentős része a telephelyeken végrehajtott ellenőrzések során kerül felhasználásra, és ezek az ellenőrzések szintén a 95/50/EK irányelv 6. cikkén alapulnak. 3) Azokban az országokban, ahol az ellenőrzések szintje a legmagasabb, az hozzávetőleg 20- szor magasabb, mint azokban az országokban, ahol a szint a legalacsonyabb. Célszerű megjegyezni, hogy az adatszámítás arra a feltételezésre alapozva történt, hogy azon tagállamok esetében, amelyek nem nyújtottak be jelentést, az ellenőrzések éves száma zéró. Habár, még ha nem is kerülnek figyelembevételre a hiányzó jelentésekben feltüntetendő szállítási adatok, nem változik jelentősen az összkép, főleg amiatt, mert a hiányzó jelentések ugyanannyi szállításra (körülbelül 20 %), mind az 1997 1998-as, mind az 1999 2002-as időszakra vonatkoznak. Ahhoz, hogy megfeleltetési értékeléseket lehessen elvégezni a helyi és külföldi szállítók között, a IV. melléklet tájékoztatást ad az egyes tagállamok által végrehajtott ellenőrzésekről és az ellenőrzés alá vetett külföldi járművek arányáról. Ez az arány ténylegesen jelentős változást mutat. Bár mivel a legtöbb külföldi járművet a tranzitországokban vetik ellenőrzés alá, az arányok esetében célszerűnek tűnik számításba venni a földrajzi elhelyezkedést. Így azt a következtetést lehet levonni, nincsenek arra mutató jelek, hogy az ellenőrzések egyensúlya ebben a tekintetben megbomlana. 7. A JOGSÉRTŐ KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK ARÁNYA A jogsértő közlekedési tevékenységek arányának a kiszámítása az ellenőrzött járművekkel kapcsolatos valamennyi szabálysértés figyelembevételével történt (attól függetlenül, hogy az a járművel, a járművezetővel, az iratokkal vagy a szállítmánnyal kapcsolatos volt), azt feltételezve, hogy járművenként csak egyféle szabálysértés fordult elő. Mivel járművenként több szabálysértés is előfordulhatott, a számítások irreálisan magas számot mutathatnak. Az 1999 2002-es és az 1997 1998-as időszak során előforduló szabálysértések arányát mutató információkat az V. melléklet táblázata tartalmazza. E táblázat alapján a következő következtetéseket lehet levonni: 1) az Európai Unióban összességében 0,22-ről (1997 1998) 0,26-ra (1999 2002) emelkedett a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya; 2) a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya országtól függően 0,10-tól 1,00-ig terjedt az 1999 2002-es időszakban; HU 6 HU
3) a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya Belgiumban, Írországban, Hollandiában, Ausztriában, Portugáliában, Finnországban és Svédországban jelentősen magasabb volt az 1999 2002-es időszakban, mint az EU-átlag (0,26), míg más országokban ez körülbelül 0,10-0,20. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a közúti ellenőrzések szükségesek, és fontos szerepet játszanak a veszélyesáru-szállítás biztonságának fokozásában. Ha összehasonlítjuk az ellenőrzések gyakoriságát (arányát) (III. melléklet) a szabálysértések arányával (V. melléklet), nem lehet megfelelést találni. 8. A SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSAI A szabálysértési típusokat az irányelv II. mellékletében felsorolt 13 harmonizált kód felhasználásával lehet csoportosítani. Az ezeket kiegészítő 14-es kód (Egyéb/Ismeretlen) használatos azon szabálysértések esetében, amelyek a 13 kategória egyikének sem felelnek meg. Következésképpen a 14 felhasznált kód ugyanaz, mint a korábbi jelentés esetében: 1. árucikkek, amelyeknek a szállítása nem engedélyezett; 2. a feladó/exportőr arról szóló nyilatkozatának a hiánya, hogy az árucikkek csomagolásukkal együtt megfelelnek a szállítási rendelkezéseknek; 3. olyan járművek, amelyekből az ellenőrzéskor veszélyes anyagok szivárognak, mivel a tartályok vagy csomagolóanyagok felülete nem homogén (ami megakadályozná a szivárgást); 4. típus-jóváhagyási bizonyítvány nélküli vagy a rendelkezéseknek nem megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező járművek; 5. olyan járművek, amelyeken nincs megfelelő narancssárga karosszéria-elem, illetve a narancssárga karosszéria-elem nem felel meg a rendelkezéseknek; 6. biztonsági előírások nélküli vagy nem megfelelő biztonsági előírásokkal ellátott járművek; 7. nem megfelelő jármű vagy csomagolás; 8. nem a rendelkezéseknek megfelelő, közúti veszélyesáru-szállításra feljogosító szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyáltalán nem rendelkezőjárművezető; 9. tűzoltó készülék nélküli járművek; 10. nem a rendelkezéseknek megfelelő vészjelzővel, vagy azzal egyáltalán nem rendelkező járművek vagy csomagolások; 11. fuvarokmányok/kísérő dokumentumok nélküli járművek, illetve járművek olyan jelzésekkel ellátva, amelyek a szállított veszélyes anyagokra utalnak, de nem felelnek meg a rendelkezéseknek; 12. olyan járművek, amelyekre nem terjed ki valamely két- vagy többoldalú megállapodás hatálya, illetve nem felelnek meg a vonatkozó megállapodásnak; 13. üzemanyagtartály túltöltése; 14. egyéb szabálysértések. HU 7 HU
Az 1999 2002-es időszak szabálysértési adatait a II. melléklet, valamint a VI. mellékletben közölt grafikon tartalmazza, amely összehasonlítás céljára az 1997 1998-as időszakra vonatkozó adatokat is mutatja. A számadatokat tekintve az 1999 2002-es időszakban a következők a legkiemelkedőbb (az teljes szám több mint 5 %-át kitevő) szabálysértések: 5. olyan járművek, amelyeken nincs megfelelő narancssárga karosszéria-elem, illetve a narancssárga karosszéria-elem nem felel meg a rendelkezéseknek (11 %); 11. fuvarokmányok/kísérő dokumentumok nélküli járművek, illetve járművek olyan jelzésekkel ellátva, amelyek a szállított veszélyes anyagokra utalnak, de amelyek nem felelnek meg a rendelkezéseknek (13 %); 14. egyéb szabálysértések (58 %). Ezen eredmények alapján (sokkal bizonyosabban, mint a korábbi jelentés fényében) azt a következtetést lehet levonni, hogy az irányelv II. mellékletében közölt szabálysértési kódok közül nem mindegyik megfelelő; valójában a szabálysértések legnagyobb része az egyéb szabálysértések közé került besorolásra, és ezek aránya 44 %-ról (1997 1998) 58 %-ra (1999 2002) nőtt. Ez részben annak következménye, hogy az irányelv I. mellékletében közölt és a végrehajtó hatóságok által használt szempontok közül sokat nem vesznek számításba a szabálysértési kódok. Erre egy példa: a jármű és a járművezető felszerelésének ellenőrzésekor kizárólag a tűzoltó készülék hiányának van harmonizált kódja; következésképpen minden egyéb hiányosságnak egyéb szabálysértések lesz a besorolása. Úgy tűnik, néhány, kóddal rendelkező szabálysértés sohasem fordul elő, így például az üzemanyagtartály túltöltése. Mindezek alapján megfontolandó az irányelv I. és II. mellékletének módosítása. 9. BÜNTETÉSTÍPUSOK A tagállamok négy különböző fajta büntetést alkalmaznak: figyelmeztetést, bírságot, büntetőeljárást és börtönbüntetést. A legáltalánosabban használt büntetéseket közvetlenül vetik ki a végrehajtó hatóságok. Ezek közé tartozik a szóbeli és írásos figyelmeztetés, amely azzal járhat, hogy megtiltják az út folytatását mindaddig, amíg a szabálysértés orvoslásra nem kerül; bírság is kísérheti. A büntetőeljárás eredményezhet felmentő ítéletet, bírságot, de bizonyos esetekben börtönbüntetést is. A leggyakoribb büntetés (a kiszabott büntetések 69 %-a) bírság. A második helyen a figyelmeztetések állnak, jóvátételi igénnyel vagy anélkül (30 %). A nyilvántartások szerint az esetek 1 %-a végződik büntetőeljárással, míg úgy tűnik börtönbüntetés egyáltalán nem fordul elő. Ezeket az (1999 2002-es időszakra vonatkozó) arányokat a II. melléklet táblázata és a VII. melléklet grafikonja mutatja. A VII. mellékletben láthatók az 1997 1998-as időszakra vonatkozó adatok is. Ehhez az időszakhoz képest 1999 2002 során 5 %-kal nőtt a figyelmeztetések aránya, valamint mind a bírságok, mind a büntetőeljárások száma csökkent, 1, illetve 3 %-kal. HU 8 HU
A büntetési statisztikák szerint a legtöbb szabálysértési eset nem tekinthető igazán komolynak, mivel büntetőeljárásra ritkán kerül sor; másrészt viszont körülbelül az esetek kétharmada számít elég súlyosnak ahhoz, hogy bírságot vessenek ki miatta. 10. KÖVETKEZTETÉSEK Bár a legtöbb tagállamban sor került a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos közúti ellenőrzésekre az 1999 2002-es időszakban, az ellenőrzések gyakorisága tagállamonként meglehetősen különböző volt. Néhány tagállamban egyáltalán nem hajtottak végre ellenőrzéseket, vagy legalábbis egyetlen ellenőrzésről sem nyújtottak be jelentést a Bizottsághoz. Az Európai Uniót összességében tekintve csökkent az ellenőrzések száma. Az ellenőrzések létjogosultságát egyértelműen igazolja azoknak a járműveknek az aránya, amelyeket az ellenőrzések során jogsértőnek találnak: a szabálysértések számának az ellenőrzések számához viszonyított aránya az Európai Unió teljes területén 0,22-ről (1997 1998) 0,26-ra (1999 2002) nőtt. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy bizonyos országokban gyakoribb ellenőrzésre van szükség, még akkor is, ha nem lehetett kimutatni közvetlen kapcsolatot az ellenőrzések száma és a szabálysértések száma között. A leggyakoribb szabálysértések között szerepel a veszélyesáru-szállítmányra vonatkozó szállítási okmányok hiánya, illetve gyakran hiányzik a veszélyes áru szállítására utaló narancssárga karosszéria-elem is. Számos szabálysértési kategória előfordulási aránya viszont elhanyagolhatóan alacsony. A szabálysértések többsége egyéb címen került besorolásra amiatt, hogy a végrehajtó hatóságok által alkalmazott lista nem felel meg a harmonizált kódoknak. Már önmagában ez a tény is indokolja mindkét jegyzéknek a 2005. évi kezdettel történő módosítását, valamint a 95/50/EK irányelv 12 I. és II. mellékletének a módosítását. A leggyakoribb büntetés a bírság volt, melyet figyelmeztetés követett. Ennek kiegészítésére a szállítás folytatásának megtiltását is alkalmazhatták, kivéve ha a szabálysértés orvoslásra került. A Bizottság e jelentés alapján hangsúlyozza azt, hogy a közúti ellenőrzések a veszélyesáruszállítás biztonságával kapcsolatos problémák feltárásának hatékony eszközei, és közvetett módon e biztonság növelésében is közrejátszanak. A bizonyos tagállamok által a telephelyeken végrehajtott ellenőrzések azonban nyilvánvalóan ugyanennyire hatékony ellenőrzési módok, bár ez nem derül ki egyértelműen ennek a jelentésnek a mellékleteiből. Végül, a Bizottság szeretné felhívni a tagállamok figyelmét arra, hogy a jelentésekben a harmonizált szabálysértési kódokat kell használni, és valamennyi tagállamnak be kell nyújtania jelentését a Bizottsághoz. 12 A 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2004. december 13-i 2004/112/EK bizottsági irányelv (HL L 367., 2004.12.14., 23. o.) HU 9 HU
I. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK SZÁMÁNAK MINDEN EGYES TAGÁLLAMBAN NYILVÁNTARTOTT IDŐSORAI (1997 2002) BE DK DE EL ES FR IE IT LU 1997 98 1999 2000 2001 2002 ORSZÁG 1997 1998 1999 2000 2001 2002 sek 1 163 1 624 2 544 2 414 2 762 2 594 2 787 4 958 5 356 rtések 1 331 1 548 2 243 2 450 2 582 2 338 2 879 4 693 4 920 k 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sek 275 251 274 242 94 203 526 516 297 rtések 80 70 67 28 47 25 150 95 72 k 66 73 67 28 40 25 139 95 65 sek 126 533 129 758 131 161 115 786 98 005 93 247 256 291 246 947 191 252 rtések 21 849 24 020 24 351 21 467 18 279 19 929 45 869 45 818 38 208 k 19 408 17 701 19 014 14 144 14 773 14 903 37 109 33 158 29 676 sek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 rtések 0 0 0 0 0 0 0 0 0 k 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sek 23 900 28 037 32 849 38 759 40 013 34 423 51 937 71 608 74 436 rtések 3 205 2 975 4 342 5 569 6 319 5 087 6 180 9 911 11 406 k 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sek 19 561 0 0 0 0 0 19 561 0 0 rtések 1 919 0 0 0 0 0 1 919 0 0 k 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sek 0 0 0 0 0 435 0 0 435 rtések 0 0 0 0 0 269 0 0 269 k 0 0 0 0 0 203 0 0 203 sek 0 1 797 2 389 2 459 2 514 2 528 1 797 4 848 5 042 rtések 0 440 333 347 296 247 440 680 543 k 0 440 333 347 296 247 440 680 543 sek 203 286 203 451 454 228 489 654 682 rtések 52 52 4 44 37 18 104 48 55 12 4 0 0 0 0 16 0 0 HU 10 HU
NL AT PT FI SE UK k sek 3 521 2 266 2 416 3 145 1 429 4 510 5 787 5 561 5 939 rtések 1 586 656 1 275 4 889 2 149 3 287 2 242 6 164 5 436 k 1 419 481 931 1 158 711 1 209 1 900 2 089 1 920 sek 5 698 6 062 6 720 7 666 5 940 6 671 11 760 14 386 12 611 rtések 3 834 6 043 11 913 10 542 6 923 8 271 9 877 22 455 15 194 k 2 317 3 094 5 630 7 514 3 825 2 647 5 411 13 144 6 472 sek 0 0 0 135 150 78 0 135 228 rtések 0 0 0 43 116 60 0 43 176 k 0 0 0 0 0 0 0 0 0 sek 1 602 1 723 1 437 1 849 1 690 1 739 3 325 3 286 3 429 rtések 573 1 109 745 763 637 666 1 682 1 508 1 303 k 776 1 338 623 761 615 496 2 114 1 384 1 111 sek 8 125 7 839 6 669 7 263 6 283 5 995 15 964 13 932 12 278 rtések 4 509 4 041 3 096 2 929 3 447 3 087 8 550 6 025 6 534 k 2 140 2 152 1 758 1 833 1 435 1 186 4 292 3 591 2 621 sek 6 011 9 016 7 928 7 087 6 616 4 985 15 027 15 015 11 601 rtések 1 817 1 308 1 041 660 972 806 3 125 1 701 1 778 k 237 131 93 11 261 234 368 104 495 HU 11 HU
II. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLI ELLENŐRZÉSEK, SZABÁLYSÉRTÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA (1999 2002) EU ÖSSZESEN, 1999 2002 ELLENŐRZÖTT JÁRMŰVEK SZÁMA Ellenőrz ő ország Egyéb EU Nem EU Nincs adat Összese n 509 973 122 696 68 081 4 682 705 432 10 SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA 90 545 27 797 24 115 42 578 185 035 10 1. Nem engedélyezett árucikkek 284 23 25 455 787 0,43 2. Feladó/exportőr nyilatkozatának hiánya 1086 181 161 495 1 923 1,04 3. Szivárgás 104 33 40 458 635 0,34 4. Típus-jóváhagyási bizonyítvány hiánya 5. Narancssárga karosszéria-elem hiánya 606 77 101 1 399 2 183 1,18 10 887 3 301 2 346 4 123 20 657 11,16 6. Biztonsági előírások hiánya 1 679 513 719 2 591 5 502 2,97 7. Nem megfelelő jármű vagy csomagolás 986 143 196 1 493 2 818 1,52 8. Szakmunkás-bizonyítvány hiánya 2 193 509 545 1 254 4 501 2,43 9. Tűzoltó készülékek hiánya 1 722 480 751 4 210 7 163 3,87 10. Vészjelző hiánya 3 280 751 389 2 163 6 583 3,56 11. Szállítási okmányok hiánya 13 268 3 570 2 828 5 034 24 700 13,35 12. Nincs hatályos megállapodás agreement 96 4 5 284 389 0,21 13. Üzemanyagtartály túltöltése 221 9 27 17 274 0,15 14. Egyéb 54 133 18 203 15 982 18 602 106 920 57,78 BÜNTETÉSEK SZÁMA 57 660 17 581 16 053 6 057 97 351 10 Figyelmeztetés 13 102 5 672 5 154 5 422 29 350 30,15 Bírság 43 671 11 853 10 850 595 66 969 68,79 Büntetőeljárás 887 56 49 40 1 032 1,06 Börtönbüntetés 0 0 0 0 0 Nincs adat 0 0 0 0 0 % HU 12 HU
III. MELLÉKLET A VESZÉLYES ÁRUKAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK ELLENŐRZÉSEINEK SZÁMA A SZÁLLÍTÁSOK SZÁMÁHOZ 0,80 0,70 0,75 1997-1998 1999-2002 0,60 0,58 0,50 0,45 0,48 0,44 0,44 0,40 0,30 0,22 0,25 0,31 0,27 0,27 0,23 0,20 VISZONYÍTVA 0,10 0,07 0,12 0,03 0,02 0,07 0,02 0,01 0,02 BE DK DE EL ES FR IE IT LU NL AT PT FI SE UK EU 0,12 0,12 0,01 0,12 0,11 0,06 0,05 HU 13 HU
IV. MELLÉKLET AZ ELLENŐRZÉSEK SZÁMA ÉS AZ ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI JÁRMŰVEK ARÁNYA (1999 2002) Ország Ellenőrz ő ország Egyéb EU Nem- EU Nincs adat Összesen Külföldi ellenőrzött járművek %- ban BELGIUM 7 229 1 341 67 1 677 10 314 13,65 DÁNIA 685 100 23 5 813 15,13 NÉMETORSZÁG 290 688 92 240 55 271 0 438 199 33,66 GÖRÖGORSZÁG 0 0 0 0 0 / SPANYOLORSZÁG 126 663 17 102 2 279 0 146 044 13,27 FRANCIAORSZÁG 0 0 0 0 0 / ÍRORSZÁG 428 7 0 0 435 1,61 OLASZORSZÁG 9 575 212 103 0 9 890 3,19 LUXEMBURG 475 824 37 0 1 336 64,45 HOLLANDIA 5 229 2 869 402 3 000 11 500 28,44 AUSZTRIA 13 838 5 332 7 827 0 26 997 48,74 PORTUGÁLIA 298 61 4 0 363 17,91 FINNORSZÁG 5 481 161 1 073 0 6 715 18,38 SVÉDORSZÁG 23 869 1 435 906 0 26 210 8,93 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 25 515 1 012 89 0 26 616 4,14 EU 509 973 122 696 68 081 4 682 705 432 27,04 HU 14 HU
V. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK SZÁMA/ELLENŐRZÉSEK SZÁMA 1,60 1,40 1997-1998 1999-2002 1,39 1,20 1,00 0,80 1,03 0,93 1,01 0,84 0,60 0,40 0,20 0,29 0,21 0,18 0,19 0,12 0,15 0,10 0,62 0,24 0,21 0,39 0,60 0,12 0,08 BE DK DE EL ES FR IE IT LU NL AT PT FI SE UK EU 0,51 0,42 0,54 0,48 0,21 0,13 0,22 0,26 HU 15 HU
VI. MELLÉKLET SZABÁLYSÉRTÉSEK TÍPUSONKÉNT (%) 7 1997-1998 1999-2002 6 5 4 3 2 1 11,63 11,16 19,59 13,35 43,69 57,78 0,27 0,43 0,70 1,04 0,33 0,34 3,38 1,18 3,02 2,97 4,48 1,52 2,93 2,43 6,20 3,87 3,64 3,56 0,14 0,21 0,15 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1. Nem engedélyezett árucikkek 2. Feladó/exportőr nyilatkozatának hiánya 3. Szivárgások 4. Típus-jóváhagyási igazolás hiánya 5. Narancssárga karosszériaelem hiánya 6. Biztonsági előírások hiánya 7. Nem megfelelő jármű vagy csomagolás 8. Szakmunkás-bizonyítvány hiánya 9. Tűzoltó készülék hiánya 10. Vészjelző hiánya 11. Fuvarokmányok hiánya 12. Nincs hatályos megállapodás 13. Üzemanyagtartály túltöltése 14. Egyéb HU 16 HU
VII. MELLÉKLET BÜNTETÉSEK TÍPUSONKÉNT (%) 8 7 6 69,91 68,79 I. Figyelmeztetés II. Bírság III. Büntetőeljárás IV. Börtönbüntetés V. Nem ismeretes 5 1997-1998 1999-2002 4 3 25,39 30,15 2 1 4,47 1,06 0,06 0,17 I II III IV V HU 17 HU