A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

Átírás

1 A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésének tükrében Balatonföldvár, április

2 Ellenőrzési tevékenység A Nemzeti Közlekedési Hatóság komplex közúti ellenőrzések ő keretében vizsgálja a veszélyes áru szállítását á á végző járművezetők és járművek kísérő okmányai alkalmasságának, a tachográf használatára kötelezett járművek személyzetére vonatkozó vezetési és pihenőidők szabályainak, a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotának, a súlynormák betartásának, a matrica használatának, valamint az engedélyköteles l közúti személy és áruszállításra állítá vonatkozó szabályoknak a megtartását. 2 2

3 JELENTÉS VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KÖZÚTI ELLENŐRZÉSÉRŐL NKH/2009. év A járművek forgalomba helyezésének helye Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Ellenőrzött sz. egységek száma Szabálytalan sz.egységek száma Veszélyes áruk mennyisége (kg) Feltartóztatott sz. egységek száma SZABÁLYTALANSÁGOK SZÁMA KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK SZERINT Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen I. kockázati kategória II. kockázati kategória III. kockázati kategória Összesen KISZABOTT BÜNTETÉSEK TÍPUSA ÉS SZÁMA Büntetés té típusa Belföldi Eu tagállam Nem EU tagállam Összesen Szabálysértési eljárás Közigazgatási bírság Összesen

4 Jogszabály A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján: 1. (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. 4. (1) Közlekedési hatóságként t a Kormány a Hatóságot, t a Kkt ának (9) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a települési önkormányzat - afővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjét jelöli ki. 4

5 Jogszabály Az évi I. törvény alapján: 46. A 18. (7) () bekezdésében, a 20. (1) () bekezdésében és a 29/A. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a közlekedési hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására á okot adó tevékenység é vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő. 5

6 Jogszabály Amennyiben a hatóság - akár azért, mert a feltárt tényállást a 80/2009. (XII.29.) KHEM rendelet tartalmazza, akár azért, mert az nem orvosolható a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint - megindítja hivatalból a hatósági eljárást, önmagában nem jelenti azt is, hogy azonnal szankciót pl. bírság kiszabása alkalmazhat; hanem köteles megvizsgálni, g hogy a törvényben rögzített feltételek első ízben történt-e a jogszabálysértés, fennállnak-e esetlegesen a kivételek megvalósulnak-e, ennek függvényében éb döt dönt a szankció kióalkalmazhatóságáról. lkl htóááól 6

7 Jogszabály Az évi I. törvény alapján: jan. 1-től 20. (6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 7 7

8 Jogszabály Új bírságrendelet! 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelet - 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a) a 2., a 4., a 6. vagy a 9. alapján kiszabott bírság összege legfeljebb forint, b) egyéb esetekben a kiszabott bírság összege külön-külön legfeljebb forint lehet, de együttesen nem haladhatja meg a forintot. Amennyiben a gépjárművezető kötelezett a bírság megfizetésére, az a) pont szerinti bírság legfeljebb forint, a b) pont szerinti bírság legfeljebb forint, az ugyanabban az eljárásban kiszabott bírság maximális összege forint lehet. 8 8

9 Esettanulmány I. A szállítólevélen (fuvarokmányon) a szállított anyag bejegyzése hibás volt, nem tartalmazta a veszélyes áru UN számát, a veszélyességi bárca számát, valamint a csomagolási csoportot (800), a szállítóegységen írásbeli utasítás nem volt (600) Az elsőfokú hatóság megítélése téves, hiszen a szállítólevélre történő helyes szállítási megnevezés bejegyzésből (nátriumhipoklorit) az ADR B táblázata (az ADR anyagainak és tárgyainak betűrendes felsorolása) segítségével megállapítható, hogy a szállított anyag UN száma 1791 és veszélyessége alapján a 8 osztályba történt a besorolása (tehát egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság a szállítás során nem állt fenn) Az okmányokban valamely információ hiányzik (100) 9 9

10 Esettanulmány II. A gépjárművezető a tehergépkocsival 127 db használt ólomakkumulátort szállított - az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a szállítás az ADR hatálya alá látartozik, t ugyanakkor a gépjárművezető ű a szállított tt anyag eredetére vonatkozó okmányokat, a foglalkoztatására utaló igazolást, magyar nyelvű írásbeli utasítást, kézilámpát, valamint megfelelő kapacitású tűzoltó készülékeket az ellenőrző hatóság részére bemutatni nem tudott, továbbá a szállító járművön veszélyes anyag szállítására utaló jelzés nem volt (2 millió forint) - a szállított használt ólomakkumulátorok a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján * EWC kóddal rendelkező veszélyes hulladékok 10 10

11 Esettanulmány II. Amennyiben a szállított veszélyes hulladék egyben az ADR Megállapodás hatálya alá is tartozik, akkor az ADR szerinti besorolása: UN 2794 NEDVES, SAVAS AKKUMULÁTORTELEPEK, as különleges előírás: A következő tárgyak nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá: b) Használt akkumulátortelepek abban az esetben, ha: - házuk sértetlen; - úgy vannak rögzítve, hogy nem tudnak szivárogni, elcsúszni, leesni vagy megrongálódni, pl. rakodólapon vannak rögzítve; - nincs a külsejükön veszélyes sav- vagy lúgmaradvány; -rövidzárlat ellen védve vannak. a 11 11

12 Esettanulmány II. A becsatolt fényképfelvételek tanúsága szerint a tehergépkocsi rakfelületén a veszélyes áru úgy volt elhelyezve, hogy azok maradéktalanul l kielégítik ik a vonatkozó 598-as különleges l előírás követelményeit. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság ellenőrzése alkalmával feltárt hiányosságok és az ezek okán kiszabott közigazgatási g bírságok tévesen kerültek megállapításra, hiszen maga a szállítás a hivatkozott jogszabályi hely alapján nem tartozik az ADR Megállapodás hatálya alá (megsemmisítés). iíté) 12 12

13 Köszönöm a figyelmet! 13