Mottó: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat. (közmondás)

1 Mottó: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat. (közmondás) Pedagógiai program Tartalomjegyzék Bevezető Nevelési program 1. Nevelésfilozófia 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 10. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 11. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmény 12. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 13. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

2 BEVEZETŐ Intézményünk az 1999. december 17-én kelt közgyűlési határozat értelmében a Bem József és Széchenyi István Általános Iskolák összevonásával jött létre, jogutódként az előbb alapított Bem József Általános Iskolát megjelölve. Az iskola új neve Deák Ferenc Általános Iskola a 2003/2004-es tanévtől. Nevelési programunk tartalmára vonatkozóan is született önkormányzati állásfoglalás, miszerint a megszüntetve megőrzés elve alkalmazandó annak készítésekor. Vonatkozik ez az oktatási, nevelési tartalmakra egyaránt. Ezen szempontok figyelembe vételével nevelési programunkat szakértői irányítással és segítséggel állítottuk össze. Olyan gyermekeket, fiatalokat szeretnénk útra bocsátani az 8. évfolyam elvégzése után, akik erkölcsös életet élnek, fegyelmezettek, birtokában vannak az alapműveltségnek, s készek azt tovább bővíteni. Tetteiket kötelességtudat hatja át, s érzékenyek környezetük problémáira, gyakorlatiasak. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az idejáró gyermek "...megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) Mindehhez szükséges, hogy gyermekeink az adott kevesebb óraszámban, praktikusabb ismeretekhez jussanak, melyet mindennapi életükben is jól használhatnak. Így lehetséges az, hogy a nekik megfelelő munkát találják meg egykor, melyre a legalkalmasabbak, és amit a legszívesebben végeznek. Bízunk abban, hogy alapos tervezőmunkánkkal, a család segítő közreműködésével oktatónevelő tevékenységünkkel iskolánk olyan intézménnyé válik, ahová visszajárnak a gyermekek. Ehhez: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat.

3 1. NEVELÉSFILOZÓFIA Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása 1. A tanuló iskolai szerepeire, a tanuló jövőjére vonatkozó nézetek A mi iskolánk olyan, ahol... kiegyensúlyozott, nyílt, őszinte, egészséges, környezetével harmóniában élő ifjúság tanul. Törekszünk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére, sokoldalú megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek a megújulás és alkalmazkodás képességével, a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok készségével. 2. Az iskola által közvetített tudásról, értékekről vallott nézetek A mi iskolánk olyan, ahol alkalmazható, a mindennapi életben felhasználható, korszerű ismeretekkel rendelkező ifjúság tanul. A megszerzett ismereteket a változó életkörülmények között is képesek alkalmazni. Törekszünk a humán-reál műveltség megfelelő egyensúlyára, a kommunikációs készség és a kreativitás fejlesztésére. Gyermekközpontú pedagógiánk szellemében a gyermeket az optimális teljesítmény elérésére ösztönözzük. 3. Az iskolának a helyi társadalomban betöltött szerepéről vallott nézetek A mi iskolánk olyan, ahol a tanulási esélykülönbségek mérsékléséhez minden segítséget biztosítunk. Feladatunknak tekintjük a tanulási-magatartási problémák kezelését, a tanulók fejlesztését éppúgy, mint a tehetséggondozást. A gyermeki egyéniség figyelembevétele mellett hangsúlyt fektetünk a közösségi nevelésre, hogy gyermekeink a világról s önmagukról reális képet tudjanak kialakítani. Az ésszerű változtatásokat kezdeményező, a világot kritikusan szemlélő állampolgárok nevelését tartjuk szem előtt.

4 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Deák Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alábbi alapelvek érvényesüljenek: Az egyenlő bánásmód érvényre juttatása iskolai életünk minden területén, a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése. Tilos a tanulók közti hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája (különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés). Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. 2.1. A tantestület által legfontosabbnak tartott értékek a nevelés - oktatás terén: - Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: alkalmazható tudás, szilárd ismeretek, képességfejlesztés, élethosszig tartó tanulás, kreativitás. - A biológiai lét értékei: testi - lelki egészség tisztelete. - Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: erkölcs, becsület, tolerancia, empátia, tisztelet - Környezeti értékek: Humanizált társadalom értékei: nemzettudat, hazaszeretet, hagyományápolás, szolidaritás - Az "én" harmóniájára vonatkozó érték: önismeret, önművelés. 2.2. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat Ennek érdekében érvényesüljön: - Bizalom elve: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - A tapasztalatszerzés elve: a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - A következetesség elve: a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között Gyermekkép: A gyermek legfontosabb joga az, hogy a gyermek érdeke megelőz minden más érdeket. (Gy. J. Szóló Egy.)

5 2.3. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - törekednünk kell a tanulók differenciált foglalkozásainak megteremtésére: - érdeklődés - felzárkóztatás, egyéni fejlesztés - tehetséggondozás elvének figyelembevételével - a tanulói jogok és kötelességek megállapítása minden esetben az egyén és a közösség egymással összefüggő, el nem választható érdekeinek figyelembevételével kerüljön meghatározásra, - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - a tanulók tehetséggondozását és felzárkóztatását szolgáló módszerek, eszközök alkalmazásánál a nevelő-oktató munka természetéből fakadó törvényes célok eléréséhez figyelembe vesszük a tanulók közti, teljesítményükből, képességükből származó különbségeket - az iskola olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, - fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - elérendő cél, hogy tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, - törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránt érzett tiszteletre, - segíteni kell a diákoknak észrevenni s értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak megismertetésére és helyes formáinak kialakítására, - kívánatos a tanulókat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, - törekednünk kell a folyamatos eszközfejlesztésre. Pedagóguskép: Szakmai felkészültség, hitelesség, emberszeretet, lelkiismeretesség, türelem, empátia jellemzi. Fontos személyiségjegyei: önismeret, önkontroll, felelősségvállalás,

6 valamint az önművelődés igénye jellemzi, a rábízott gyermekkel képességei és adottságai figyelembevételével foglalkozik. 2.4. Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a város érdeklődő polgáraival, - tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, és vegyen részt ezek szervezésében, lebonyolításában. Szülőkép: Önkéntes, bizalmon alapuló rendszeres kapcsolattartás az iskolával. Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról az iskola elvárása a szülő felé. 2.5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai Milyen legyen az általános iskolát végbizonyítvánnyal elhagyó fiatal? 2.5.1. Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére - Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességeivel 2.5.2. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. - Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösségi, a valahová tartozás élménye - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért - Legyen határozott de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos - Tudjon a helyzethez illően viselkedni 2.5..3. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra. - Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni.

7 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kötelező, nem kötelező tanórák, egyéni és kiscsoportos foglalkozások, szabadidős tevékenységi formák, versenyek, illetve tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák együttesen biztosítják a személyiség életkori szakasznak megfelelő egészséges fejlődését. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: a.) 1-2. évfolyam: bevezető b.) 3-4. évfolyam: kezdő c.) 5-6. évfolyam: alapozó d.) 7-8. évfolyam: fejlesztő Az egymásra épülő szakaszok szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatási rendszere együttesen a törvényi előírásoknak megfelelő pedagógusok alkalmazásával szolgálja a kötelező ismeretanyag átadását, illetve a készségek és képességek fejlesztését. 3.1. Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása - szeretet (családtagok, haza...), gyengédség - tisztelet és elkötelezettség az emberi értékek iránt Az akaraterő fejlesztése - céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség - kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége Becsületesség - a jó rossz, helyes helytelen, igaz hamis felismerése, megkülönböztetése - őszinteség - felelősségérzet - hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagához - az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség

8 Önismeret, önfejlesztés - a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete - igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre - öntudat, önbecsülés A tanuláshoz való viszony - a tanulás mint személyiségfejlesztés eszköze, közelebbi és távolabbi célok kitűzése - az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, - szorgalom, többre való törekvés - alkotóképesség Illemtudás - a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak a képessége - az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása 3.2. A műveltségi anyag ismeret- és tevékenységi köre Kommunikációs nevelés, képzés Beszéd-, olvasás- és írástechnika - szövegértés, szövegalkotás Metakommunikáció Nyelvi illem (beszédhelyzet: ki, mit, kinek, mikor mond és hogyan mondja), a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólalás műfajai és stílusa. Társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés - a magyar történelem legfőbb eseményei, vonulatai - a lakóhely történetének főbb eseményei ("kis magyar néprajz", múzeumlátogatás) - társadalmi, politikai, gazdasági rendünk jellemzői - állampolgári jogok és kötelességek, bevezetés az ügyviteli rendbe (a legfőbb hivatalok hatáskörei) - a szomszédos államok és nemzetek közelmúltjából és jelenéből a leglényegesebb ismeretek

9 - a materializmus és idealizmus ismérvei; vallások, felekezetek; az egyházak szerepe a történelemben, művészetekben - Európai integráció és Magyarország Természettudományos nevelés - a tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében - alapvető ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, kémiából, fizikából, földrajzból - a tudományos megismerés alapjai, módszerei (a megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, általánosítás) Matematikai nevelés - becslések, viszonyítások, mérések (sík, tér, térfogat, idő, tömeg...) - számjegyek, viszony- és műveleti jegyek - matematikai alapműveletek - problémamegoldás matematikai alapműveletekkel, a problémamegoldás menete és módszerei - sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapjai - számítástechnikai és felhasználói alapismeretek Technikai nevelés - a mindennapi életben szükséges technikai ismeretek és jártasságok - technikai szemlélet, látásmód megalapozása - a mindennapi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök, s használatuk módjának ismerete és készsége - a matematikában, fizikában, kémiában, biológiában tanultak alkalmazásának alapelemei az alapanyagok megmunkálásában - a manuális készségek fejlesztése - az alapvető szakrajzok olvasása és készítése Esztétikai nevelés - esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése - a szépirodalmi ismeretek és képességek alapjainak átadása - irodalomtörténeti áttekintés (a legfőbb korszakoknak és legnagyobb költőink pályaképének, jellemzőinek megismerése) - a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei, a gyakori versformák, lírai és epikai művek elemzésében való jártasság, az olvasás megszerettetése

10 - zenei nevelés, zene írás olvasás dallam szöveg előadás harmóniája a zenei énekes műfajok, stílusok legjellemzőbb jegyei, műelemzés zenetörténeti áttekintés (a legfőbb korszakoknak és a legnagyobb zeneköltők pályaképének jellemzői) egy- és többszólamú művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése hangismeret hangversenylátogatás Képzőművészeti nevelés - az ábrázolási technikák ismerete, jártasság az alapvető technikákban - építészeti, képzőművészeti alkotások elemzésében való jártasság - művészettörténeti áttekintés - műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása - iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése Dramatizációs nevelés - színházismeret, a színháztörténet áttekintése - dramatizáció, a drámai műfajok jellemzői - a színjátszás alapelemeiben való jártasság, vers- és prózamondás - bábjáték típusai, a bábkészítés, bábmozgatás technikája - bábjáték dramaturgiájának alapelemei, bábjáték készítése és előadása - színházi és bábelőadás látogatása Szomatikus nevelés - a mozgás, játék- és sportműveltség fejlesztése - alapvető fizikai képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése - az igény kialakítása a szellemi-fizikai harmónia biztosítására - az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata (helyes táplálkozás, öltözködés, napirend stb.) - a személyi és környezeti higiéniára való nevelés - elsősegélynyújtás alapelemeinek ismerete

11 Testi-esztétikai nevelés Az egészséges életmód A viselkedés, a megjelenés és a környezet kultúrája Szabadidős tevékenységek A testi-szellemi egészség feltétele a különböző tevékenységek harmonikus aránya az életmódban (tanulás-művelődés, munka, közösségi-közéleti tevékenységek, játék, testedzés, sport) Az egészséges életmód feltételei (egészséges környezet, a higiéniai szabályok ismerete és megtartása, a pihenés és az aktivitás egyensúlya, a szükséges testmozgás biztosítása) Az életkornak megfelelő életvitel tervezése, alakítása. A mozgás, játék, sport és testedzés életkornak megfelelő tartalma és arányai az életmódban, kultúrájuk. Az egészségre ártalmas életmód megváltoztatása, a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. A balesetmegelőzés és a balesetvédelem ismeretei és gyakorlata. Az emberi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges érintkezés formáinak ismerete; az egyénről kialakuló vélemény; és kapcsolat a többi emberrel. A kulturált magatartás jellemzői az iskolában és az iskolán kívül (társas együttlét, közlekedés, szórakozás, üdülés). A megjelenés esztétikuma, a helyzetnek megfelelő kommunikáció, a kultúrált étkezés. Az egészséges, harmonikus életvitel kerete az esztétikus környezet az ízléses, az egyéniséget is kifejező közvetlen családi környezet (a lakás, a saját szoba) kultúrája. A kultúrált szabadidő-töltés követelményei (személyiségfejlesztő és megújító, pihentető tartalom, változatos tevékenységek, helyes gazdálkodás az idővel). Az iskolában szerzett műveltség gyarapítása, az egyéni érdeklődés elmélyítése, a képességek és a tehetség fejlesztése egyénileg és szervezett keretek között (szakkörök, klubok, művészeti csoportok, olvasás, múzeum, hangverseny- és színházlátogatás, tömegkommunikációs és informatikai eszközök használata. A társas-baráti együttlét keretei, tartalma, fejlesztő, illetve romboló hatása. Az érdeklődésnek, hajlamoknak megfelelő hobbitevékenység. Szabadidő otthon, a családban, játék, művelődés, munka, passzív és aktív pihenés, szórakozás. Szabadidőtöltés a tanítási szünetekben. Társadalmi tapasztalatszerzés (nyitottság, érdeklődés, véleményalkotás)

12 Tanulás és munka Az eredményes tanulás A munka Feltételei Motívumai Módszerei A tanulók életében A társadalom életében A nyugodt tanulás körülményeinek megteremtése (tanulási idő az életrendben, tanulóhely, megfelelő világítás, jó levegő, csend). A tanszerek rendben tartása, szükséges pótlása. A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete és megtartása. A tanulás rendszeressége, törekvés a tanulmányi anyag megértésére és elsajátítására, a kitartás, erőfeszítés szerepe a tanulásban, az önellenőrzés, a hiányok folyamatos pótlása, az újabb ismeretszerzés feltételei. Az önálló ismeretszerzés képessége, az iskolai tanulás kiegészítése az iskolán kívüli művelődés útján. Kötelesség. Érdeklődés. Az egyéni képességek fejlesztése. Felkészülés a továbbtanulásra, valamely foglalkozásra. A gazdaságos tanulás jellemzői. Az értelmes tanulás eljárásai. Az adottságoknak, személyiségjellemzőknek megfelelő egyéni tanulási módszerek, technikák. A megtanultak ellenőrzésének, értékelésének módjai, az ismeretek szilárdságának biztosítása, az ismétlés. Az egyéni tanulás hibái, leküzdésük módja. Önkiszolgálás otthon és az iskolában. A házi munka kultúrája. A hasznos társadalmi munka alkalmai, formái (szellemi-fizikai, alkalomszerű-folyamatos). Alkalomszerű, illetve folyamatos értékteremtő munka és gazdálkodás. A munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi szabályok és a nekik megfelelő magatartás. Ismerkedés a különböző foglalkozásokkal, pályákkal, azok követelményeivel. Felkészülés a továbbtanulásra, pályaválasztásra. Az ember értékteremtő, környezetet védő munkája. A minőségi munkavégzés követelményei (felelősségtudat, munkafegyelem, pontosság, szorgalom, teljesítményre orientáltság, dönteni tudás, kreativitás, kezdeményezőkészség, kockázatvállalási kedve, munkamegosztás, kooperációs készség, Egészséges versenyszellem). A munka szerepe a személyiség fejlesztésében (fejlődésében, egyéni, közösségi, társadalmi motívumai). A munka társadalmi megítélésének ellentmondásai.

13 Szülőföldünk, hazánk, helyünk a világban A magyarság hagyományai, kulturális értékei, a hazai föld ismerete, szeretete, a tevékeny hazafiság Hazánk időszerű problémái A globális világproblémák iránti érdeklődés, a velük kapcsolatos aktivitás Európai közösség, Európai uniós országokkal, a világ haladó erőivel való együttműködés Különböző nemzetiségű, fajú, vallású emberek egyenlő megbecsülése A népi hagyományok ápolása. A magyar történelem haladó hagyományai. A magyar kulturális örökség, tudományos, művészeti, sportbeli stb. sikereink. A múlt és a jelen világhírű magyar tudósai, felfedezői, feltalálói, politikusai, művészei. Hazánk természeti kincsei, a természet, a műemlékek, a köztulajdon védelme. Bekapcsolódás a közéletbe. A honvédelmi kötelezettség, a polgári védelem békében és háborúban. A világban elfoglalt helyünk reális megítélése. Az ország hírnevének védelme. A hazánk határain kívül élő magyarok, velük való kapcsolataink, a Magyarok Világszövetségének tevékenysége. Tájékozódás a sajtóból, televízióból, rádióból az aktuális eseményekről. Az eligazodás jelentősége és különböző módjai szűkebb és tágabb környezet ellentmondásos valóságában. A saját, megalapozott állásfoglalás és az ennek megfelelő magatartás: 1. hazai föld szeretete 2. történelmi tudat 3. nemzeti önismeret 4. ragaszkodás az anyanyelvhez 5. nemzeti sajátosságaink megóvása 6. európai szellemmel párosult hazafiság 7. szabadság, demokrácia 8. a szabad szó csorbíthatatlan joga 9. béke és barátság minden néppel 10. haladás, reformok 11. áldozatvállalás és tiszta erkölcs 12. szorongatottság közepette is erőt adó remény. A béke megőrzésének szükségessége. Összmagyarság összefogása. A környezetvédelem átfogó jelentősége, a makro- és mikrokörnyezet védelme,emberi élet védelme. A harmadik világ problémái (túlnépesedés, éhínség stb.), a bekapcsolódás lehetőségei megoldásukba. A nemzeti érdek érvényesítésének és más népekkel való együttműködésének az összhangja. NATO és az ENSZ, MVSZ jelentősége a tagjai számára, szerepe a világban. A haladó erők helyzete a különböző földrészek országaiban. Szolidaritás a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népekkel. A más országokban, földrészeken élő különböző fajú emberek sorsa iránti érdeklődés. Ismerkedés a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok történetével, népi hagyományaival, kultúrájával, mai életével. Az emberek közötti egyenlőség érvényesülését gátló előítéletek elleni küzdelem.

14 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Céljai, hagyományai A közösség célja, feladatai az új tanévben, a tanév nagyobb szakaszában. Hagyományápolás, teremtés. A közösség fejlődésének időszakonkénti elemzése; új feladatok meghatározása. Az osztályközösség A gyermek a családban Az önismeret, az Sokirányú Komplex szerkezete Keretében a tanulók társas és egyéb iskolán kívüli önfejlesztés tevékenysége és kapcsolatai közösségekben önkormányzata A közösség tevékenységeinek (tanulás, művelődés, munka, közösségiközéleti tevékenység, játék, sport, esztétikai tevékenység) tervezé-, szervezése, égrehajtása, ellenőrzése, értékelése. Az önkormányzat hatáskörének bővítése, bekapcsolódás magasabb önkormányzati szervek munkájába. Az együttes tevékenységen való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása. Fiúk és lányok a közösségben. A jól, közepesen és gyengén tanulók. A közösség intézményesíett szerkezete (tisztségviselők) és rejtett hálózata. A közösségbe illeszkedés, a társas mező az osztályban (kiscsoportok, klikkek, barátok, sztárok és az egyes gyermekek megítélése a tanulók és pedagógusok által (egyezések és különbözőségek) A humánus társas kapcsolatok létrejötténekfeltételeierkölcsi tapasztalatok, normák ismerete,belátása; erkölcsi tulajdonságok (tisztelet, szeretet, egyenrangúság, őszinteség, segítőkészség) felelősségérzet)-szociális képességek (kapcsolatteremtő és koopeációs képesség, tolerancia, empátia, konf-liktus- és kudarctűrés. A társas kapcsolatok jellegzetes formái (barátokellenségek; fiúk-lányok; vezetők-vezetettek.) Feszültségek: társas kapcsolatokban (féltékenység, pletyka, árulkodás, irigység) Feszültségek, konfliktusok egyes tanulók és tanulócsoportok között. A családi közösség; szülőkgyermekek; testvérek, nagyszülők-unokák; különböző korosztályok együttélése. Élet a családban: örömök és gondok; munka, munkamegosztás; szabadidő; a demokratizmus érvényesítése, alkalmazkodás. A család társadalmi funkciói, érzelmi védettség, gyermeknevelés, gazdálkodás. A család kapcsolatai, rokonok, barátok, szomszédok, munkatársak. A társadalom családot védő és segítő intézkedései. Felkészülés a családi életre. A felbomló család Az önismeret feltételei: reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulása; az önmeg-figyelés tapasztalatainak és mások véleményének, kritikájának hasznosítása; az "Én" elhelyezése a társak között. "Ismerd meg tenmagad" Az önfejlesztés - alapja: az önismeret; - irányának meghatározói: az ideális "Én"- ről alkotott kép, a példakép és eszménykép, segítői az önkritika, az egészséges ambíció és akarat, az önnön gátlások és negatívumok elleni küzdelem. Milyen a harmonikus személyiség? Önnevelés-önmegvalósítás 1. Önismereti kép (amit tudunk magunkról) 2. Énkép (amit környezetünk visszajelzései alakítanak bennünk)

15 ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ISKOLAVEZETÉS TANÍTÓK SZAKMAI IRÁNYÍTÁS TANÁROK GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS ISKOLAHASZNÁLÓK TANULÓK SZÜLŐI MUNKA- KÖZÖSSÉG ALAPÍT- VÁNYOK DIÁK- ÖNKOR- MÁNYZAT

16 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Cél: a tanulási alapidőn belüli és tanulási alapidőn kívüli tevékenységek, foglalkozások, pedagógiai módszerek hatékony alkalmazása az alapfokú nevelés oktatás szakaszaiban, az intézmény hagyományrendszerének elmélyítése és folyamatos fejlesztése. A tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztés színtereinek és eseményeinek kialakításában meghatározó az: - osztályfőnök - diákönkormányzatot segítő pedagógus - szabadidő-szervező feladatainak összehangolása. Az iskolai tanulói szervezetek 4.1. tanulási alapidőre A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan, több ízben megbontjuk. A csoportbontás során létrejövő tanulói szervezetek: kiscsoportos bontás: egyéni differenciálás: - anyanyelv - matematika - idegen nyelv - életvitel és gyakorlati ismeretek (műhelyterem) - számítástechnika - testnevelés tehetséggondozás felzárkóztatás összevont évfolyamok (előadói csoportok): epocháknál (környezet, középiskolai előkészítő, pályaorientációs programoknál) készségtárgyakra törvényi keretek között

17 4.2. Tanulási alapidőn kívüli csoportok 1. Napközis csoport: - minden igénylőnek csoportbontás létszámától függően, - igény szerint iskolaotthonos csoport is működhet (étkezési térítéssel). 2. Tanulószoba: - az iskolai felkészítésre 5-8. osztályban napi 3 óra, minden igénylőnek térítésmentesen 3. Szakkörök, szakcsoportok: - egyéni jelentkezés alapján képességek, érdeklődés, igény szerint a felvállalt tevékenységi körökben, térítésmentesen, (minimális létszám 10 fő) 4. Önképzőkör: - egyes tárgyakban kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulóknak szülők anyagi hozzájárulásával 5. Iskolai sportkör: - minden tanulónak A fenti csoportok közül - önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek: a szakkörök, szakcsoportok, - kiválasztás alapján szerveződnek: énekkar, egyes sportszakcsoportok. A csoportok közül - ingyenesek: az intézmény Nevelési Programjában felvállalt tanórán kívüli tevékenységi körök - térítési díjhoz kötöttek: a Nevelési Programban nem vállalt szülői-tanulói igények alapján szerveződő csoportok. 4.3. Az iskola hagyományainak rendszere Az iskola sajátosságaiból adódóan itt, ezekről a hagyományokról szólva mutatjuk be azokat az egyediségeket és utánozhatatlanságot jelentő, akár több évet, évtizedet is érintő elemeit iskolánk életének, amely tevékenységek az azokban részt vettek számára a feledhetetlen iskolai napok gerincét adják, adhatják.

18 Ezekben a hagyományokban találhatjuk meg az iskolánk pedagógiai munkájának azt az üzenetét, amely a múltban gyökerezik, a mának szól, de építi a jövőt is. Az iskola szervezeti hagyományai - diákönkormányzat, diáktanács, diákképviselő, - aranykönyv, kiállítás, múzeum, - kapcsolat a régi tanárokkal, tanítókkal, diákokkal - iskolaújság, iskolarádió - külső kapcsolatok (egyházakkal, társintézményekkel, óvodákkal, középiskolákkal, Veszprémi Egyetemmel, támogatókkal, szponzorokkal, médiával, partnerekkel) - a szülők és az iskola kapcsolatainak hagyománya - névadónk kultuszának ápolása Az iskola tantárgyi hagyományai - egyedi tantárgyak, tantárgycsoportok - egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó hagyományok (rendezvények, bemutatók, szakkörök, klubok, tantárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok, kiadványok) - vizsgák, végzést igazoló dokumentumok, oklevelek, elismerések hagyományai - művészet és kultúra, iskolaújság, iskolarádió, énekkar, tánc, kiállítás Az iskolai rendezvények hagyományai országos, regionális szintű rendezvények - csatlakozás helyi, regionális és országos akciókhoz, mozgalmakhoz - regionális és országos mozgalmakhoz kapcsolódó (kezdeményezői) hagyományok iskolai szintű rendezvények - ünnepélyek az iskolában, a családi jellegű ünnepélyek hagyományai, az állami (egyházi) ünnepek hagyományai, az iskolai élet hagyományai (pl.: avatások, búcsúztatások) - iskolanapok, kulturális versenyek, szemlék, gálák, bemutatók, sportnapok, az iskolai könyvtár rendezvényei - szülők és iskola közös programja (szülői értekezlet, családlátogatás, sportnap, nyílt nap, pályaválasztás) - nevelőtestületi hagyományok (tantestületi kirándulás, szakmai program, pedagógusnap, karácsony) iskolatörténet

19 értékelési hagyományok - a normarendszer nevelő hatása - jutalmazás, elismerés, kitüntetés hagyományai - elmarasztalás hagyományai Az iskolai környezet alakításának hagyományai - tárgyi és szellemi környezet formáló hatása - az intézmény külső megjelenése, az iskola belső képe - az osztálytermek képe, rendje - a szaktantermek berendezése, tárgyainak gondozása, a gyűjtés hagyományai - a folyosók világa, dekorációja, rendje, az iskola faliújságai, hirdetőfelületei - az iskolakert, park, az udvar kialakítása, a gondozásának hagyományai A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai - a település, település-rész ünnepi hagyományai, kultuszai az iskolában - az iskola tanulóinak szereplései a település ünnepein - a település ünnepei az iskolában Iskolai ünnepségek, megemlékezések - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás - október 6. iskolarádiós megemlékezés - október 23-i megemlékezés iskolai szinten - március 15-i megemlékezés iskolai szinten - iskola névadójáról megemlékezés iskolai szinten - karácsony, anyák napja évfolyam, osztálykeretben - Föld napja, Madarak és fák napja tagozat szintjén (alsó, felső) - gyermeknap, "suli napok" diákönkormányzati szinten - pedagógusnap iskolai szinten

20 5. A beilleszkedési, magatartási, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység - szoros kapcsolat a környező óvodákkal és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Nevelési Tanácsadóval, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsággal - tanulási nehézségekkel küzdők speciális csoportja, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - testi lelki egészségnevelési orientáció - felzárkóztató órák - napközi otthon - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozás, logopédia - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak enyhítése - előkészítő tanfolyam Módszerei: - a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok biztosítása - egyénre szabott segítő differenciálás - önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése Tartalma: - Testi lelki egészségnevelési program - Viselkedéskultúra fejlesztési program - Iskolaotthonos program A jogszabályban előírt módon magántanulói jogviszonyban álló gyermek részére biztosítunk: - havi konzultációs, beszámolási időpontokat - megfelelő taneszközök, könyvtár, informatikai eszközök használatát - vizsgaidőpontokat a tanév sikeres teljesítéséhez - szaktanári fogadóóra alkalmával konzultációs lehetőséget a szülő számára