A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása

A nemzeti energiastratégia és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervek minőségirányítása Holoda Attila energetikai helyettes államtitkár Klíma-, és Energiaügyért felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Európa 2020 intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés XXI. Magyar Minőség Hét, Konferencia a Magyar Minőség Társaság szervezésében Budapest, 2012. november 6. 1

A Nemzeti Energiastratégia minőségirányítása A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.) 2

Fenntarthatóság vs. Versenyképesség A versenyképesség a nemzet azon képessége, ahogy forrásainak és szakértelmének összességét kezeli az állampolgárai boldogulása érdekében. (2008, Professor Stéphane Garelli, IMD World Competitiveness Yearbook) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. (1987, Brundtland Commission of the United Nations) 3

1.) Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem egy, hanem 1,5 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó készletek kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010 4

Primer energia igény, Mtoe Globális primer energiamix változása 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 13% 6% 27% 13% 3% 25% 33% 43% 21% 17% 1980 2008 Forrás: IEA World Energy Outlook 2010 Megújuló energia Atomenergia Szén Olaj Földgáz A primer energiaigény 80 %-át tartósan a fosszilis energiahordozók adják A felhasználás mértéke tovább növekszik 5

A túlfogyasztás közelebb hozza a kitermelési hozamcsúcsokat a fosszilis energiahordozók esetében A hagyományos fosszilis energiahordozók kitermelési hozamcsúcsai már nincsenek messze, olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -120-150 év múlva 235 urán - 100-120 év múlva 238 urán - 10000-60000 év múlva de a nem-konvencionális, a mélytengeri gázhidrátok és az eddig nem kutatott területek (pl. Kelet-Szibéria) előfordulásai átírhatják a vész-forgatókönyveket 6

amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 7

Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig Nem várható a fosszilis energiahordozók használatának szignifikáns csökkenése 2050-ig Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL) Globális primerenergia felhasználás 2030-ig (IEA) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 2010 2020 2030 0% Forrás: Shell energy scenarios to 2050 Forrás: IEA 8

EU energiamix trend EU energy trends to 2030, 2009 update és a Baseline forgatókönyv (elfogadott politikák alapján) Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe 9

2.) A globális szintű klímaváltozás tény, bármi is a kiváltó ok Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken! A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német újrabiztosító Munich Re múlt héten nyilvánosságra hozott elemzéséből. Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI 10

3.) EU energia- és klímapolitikai célok mint peremfeltételek Európa 2020 stratégia (20 %, 20 %, 20 %) Magyarország tagországi vállalásai: - Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése - 10 %-os teljes energiamegtakarítás - Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése Energiaügyi- és Dekarbonizációs Útiterv ajánlások Az Európai Unió klímapolitikai célja, hogy 2050-ig az 1990. évi szinthez képest 85%-al csökkentse az üvegházhatású gáz-kibocsátást az energiaszektorban Szabad saját elérési út választás esetén az alábbi eszközeink lennének: - energiatakarékosság, energiahatékonyság növelés; - hazai megújuló energia alkalmazása a lehető legmagasabb arányban; - a nukleáris kapacitások jelenlegi részesedésének fenntartása, esetleges növelése; - a fosszilis energiahordozók (földgáz, szén, lignit) zöldítése a tiszta szén technológiák nagyarányú alkalmazásával; 11

Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 határozatot Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől. A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához, a hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén készletek környezetbarát felhasználása. 12

Energiastratégia, mint keretrendszer Folyamatban van a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését és a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek Idén év végéig: Erőműfejlesztési Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv 2013 első felében: Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. 13

Az előzőekben felsorolt stratégiai dokumentumok egyik legfontosabb közös célkitűzése az energiahatékonyság növelése Ezért első lépésként: - A Nemzeti Energiastratégiában és az EU Energiahatékonysági Irányelvében foglaltak megvalósítása érdekében szükséges a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata (Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat) - Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítése folyamatban van - Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők kialakítása 14

Primer energia felhasználás, PJ Energiatakarékosság az Energiastratégiában (A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia) Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál 1 600 1 500 23% megtakarítás 1 400 17% megtakarítás 1 300 1 200 1 100 Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv 1 000 900 800 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 15

Primerenergia felhasználás, PJ Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60 %-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) 30-35 % hatásfokú szén- / gázerőművek 50-55 %-os hatásfokúakkal való kiváltása 16

A következő lépések az energiatakarékosság terén Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők: Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedéseinek nyomon követése, a Cselekvési terv felülvizsgálata Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elkészítése Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők 17

Példák a fenntarthatóságra: Zöld távhő koncepció A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%- körüli értékre növekszik 2030-ig A megújuló energiaforrások bevonását a távhőfejlesztésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében kell megvalósítani. Cél, hogy a jelenlegi földgázalapú hőtermelésünk, egyre nagyobb mértékben megújuló alapúvá váljon. A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a nagyvárosi agglomerációs-, a kisvárosi-, és a falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. Az engedélyezési és szabályzási eljárást eközben egyszerűsíteni kell (egyablakos ügyintézés) 18

Példák a fenntarthatóságra: a geotermális potenciál hasznosítása A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése 4,5 PJ-ról 9,0 PJ-ra 2020-ra 1. Több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása 2020-ig 2. A geotermális villamosenergia-termelés elvileg lehetséges, azonban a technológiai fejlesztés (például EGS) további K+F-et igényel! Környezetvédelmi kérdések, vízbázis védelem Jogi szabályozás Megfelelő ösztönzés 19 Forrás: MFGI

Villamos energia termelés és nettó import, PJ Közlekedés energiafelhasználása, PJ Példák a fenntarthatóságra: atomenergiára alapozott közlekedési elektrifikáció Az atomenergia részarányának változása a villamos energiamixben A közlekedés elektrifikációjának és a agroüzemanyagok elterjedésének alakulása 250 250 100% 90% 200 150 100 50 11% 7% 32% 37% 5% 14% 41% 29% 8% 9% 10% 20% 50% 37% 100% 90% 200 Megújuló energia Atomenergia Szén Földgáz Import 150 100 50 4% 2% 4% 2% 94% 9% 4% 10% 3% 87% 17% 14% 9% 76% Bio Vill Ola 80% 70% 60% 50% 40% 30% 0-50 13% 11% 2009 2020-7% 2030 41% 39% 60% 8% 18% 2% 2% 5% 80% 70% Megújuló energia Atomenergia 60% Szén 50% Olaj 40% Földgáz Import 30% 0 94% 17% 2009 2020 2030 87% 65% Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek 20

Példák a fenntarthatóságra: A hazai lignit és szén újrahasznosításának előfeltétele a tiszta szén technológiák piacéretté válása A hazai lignit, barna- és feketeszén 8,5 milliárd tonnányi megkutatott készlete hasznosítható, mindenek előtt a területileg és ágazatilag diverzifikált korszerű energiaellátásban, a szénhidrogén alapú vegyipar bővítésében, ill. a metanol gazdaság kiépítésében. Energiapolitikai jelentősége Energetikai krízishelyzetben (pl. jelentős földgáz áremelkedés, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében; 21

Lehetőség a klímabarát alkalmazásra: tiszta szén technológiák - a szén és a CO 2 mint vegyipari nyersanyag? A szén tömeges alkalmazása elsősorban a villamos energiatermelésben és a vasgyártásban ismert. Ma is széles körű és újra elterjedőben van a szén vegyipari nyersanyagként való hasznosítása. A szénből minden termék előállítható, mint a szénhidrogénekből, tehát a villamos energián kívül mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj. Például: metanol előállítás CO 2 -ból (Oláh György CCR technológia), gázosítás (föld alatti UCG, Fischer-Tropsch eljárással szintézisgáz), CO 2 mikrobiológiai hasznosítása algákkal 22

CCS a magyarországi potenciál Forrás: MFGI 23

Összefoglalás A Nemzeti Energiastratégia megvalósításáról szóló 77/2011 (X.14.) sz. Ogy határozat alapján a fenntarthatóság és az energiahatékonyság növelése az alábbi intézkedések megtételét teszi szükségessé: 1.) Szükséges a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata 2.) Szükséges Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítése, amely folyamatban van 3.) A fenntarthatóság jegyében készülnek a kapcsolódó cselekvési tervek - Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célja: a modern, zöld, klímabarát távhő szolgálatás létrehozása; - Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célja: az Energiastratégia atom-szén-zöld forgatókönyvéhez és az EU elvárásokhoz illeszkedő kapacitásfejlesztési útiterv felrajzolása, valamint a kapacitásfejlesztés monitoringja; - Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv célja: az ásvány- és kőzet tartalékok legújabb módszerekkel való újraértékelése, különös tekintettel, a konvencionális és nem-konvencionális fosszilis energiahordozókra, a ritka földfémekre, a színesfémekre, valamint az építőiparban hasznosítható kavics- és kő készletekre; 24

Köszönöm a figyelmet! attila.holoda@nfm.gov.hu 25