Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Hasonló dokumentumok
A glükóz reszintézise.

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak 8. hét

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

09. A citromsav ciklus

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Az sejt gépei az enzimek. Az enzimek ezt az aktivációs energiagátat csökkentik.

Glikolízis. Csala Miklós

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK KÖVETELMÉNYEK. Pécs Miklós: Vebi Biomérnöki műveletek. 1. előadás: Bevezetés és enzimkinetika

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

1. Piroszőlősavvá bomló aminosavak

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Reakciókinetika és katalízis

Az AS nitrogénjének eltávolítása

A biotranszformációs lépések áttekintése

A fehérjék hierarchikus szerkezete

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

Acetil-kolin észteráz

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

Miért hasznos az enzimgátlások tanulmányozása?

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Molekuláris biológiai alapok

Orvosi biokémia, molekuláris és sejtbiológia II. Az intermedier anyagcsere

Purin nukleotidok bontása

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

Mária. A pirimidin-nukleotidok. nukleotidok anyagcseréje

acetil KoA acetyl CoA

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

A metabolizmus energetikája

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

A fehérjék hierarchikus szerkezete

1b. Fehérje transzport

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

FEHÉRJÉK, BIOENERGETIKA

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Szerkesztette: Vizkievicz András

P O O O. OAc A O. OAc

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

Szignalizáció - jelátvitel

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

6. Előadás Oligonukleotidok szintézise, koenzimek, vitaminok

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Készült:

Max. bekever és napi adagba. Max. életkor NE NE NE NE NE NE NE. nincs korlátozás nincs korlátozás

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.

EFOP Társadalmi Innovációk - új módszerek kidolgozása a Testnevelési Egyetem megvalósításában

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Átírás:

Fehérjék

Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján

Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus retikulum

Aminosavak

Aminosavak

Aminosavak

Szerkezetük Elsődleges szerkezet= aminosavsorrend Másodlagos szerkezet= a peptidlánc konformációja alfa-hélix, béta-redő, béta-görbület, random coil

Szerkezetük Szupraszekunder szerkezet: harmadlagos szerkezeten belüli domének elhelyezkedése Harmadlagos szerkezet= a peptidlánc alakja globuláris, fibrilláris

Szerkezetük Negyedleges szerkezet= alegységek (peptidláncok) elhelyezkedése

Folding, Denaturáció Fehérje folding: natív konformáció kialakulása - chaperonok jellemzése és szerepük Denaturáció: natív szerkezet elvesztése - okok - reverzibilis (harmadlagos, negyedleges szerkezet - irreverzibilis (másodlagos)

Bioenergetika

Termodinamika Elszigetelt rendszer Zárt rendszer Nyílt rendszer: anyag-, energia- és információcsere, ha entrópiaszintük alacsony - E-forrás: C-atom (oxidáció)

Szabadentalpia-változás A + B C + D G = Go + RT ln ( [C] [D] / [A] [B] ) = Go + RT lnk G = Gtermékek - Gkiindulási anyagok +: endergon; 0: egyensúly; -: exergon

Kapcsolt reakciók elve

Enzimek szerepe: az aktiválási energia csökkentése

Makroerg vegyületek Makroerg kötést (>30kJ) tartalmazó vegyületek karbamil-foszfát foszfoenol-piruvát

Makroerg vegyületek 1,3-bifoszfoglicerát kreatin-foszfát

Makroerg vegyületek Ciklikus adenozin-monofoszfát Adenozin-trifoszfát

Enzimek

Általános jellemzők Biokatalizátor Sebesség, specificitás, reakció irányának meghatározói Optimális működés feltételei: hőmérséklet, ph, ionok

Szubsztrátkötés modelljei A: Kulcs-zár modell B: Indukált illeszkedés C: Fluktuációs illeszkedés

Az enzimkatalízis típusai Kovalens katalízis - ideiglenes kovalens kötés (oldalláncok) instabil intermedier - például: tripszin, stb.

Az enzimkatalízis típusai Sav-bázis - H+ felvétele/leadása (savas és bázikus oldalláncok) - pl.: ribonukleáz

Az enzimkatalízis típusai Fémion-katalízis - ideiglenes kötés fémionnal, torzulás, kötés feszülése - szénsav-anhidráz Entrópia-effektus - entrópia átmeneti csökkenése megfelelő ütközés valószínűsége megnő

Enzimosztályok Nevezéktan: 1. osztály - 2. alosztály - 3. csoport - 4. az adott enzim 1.: oxidoreduktázok - oxidázok, oxigenázok, reduktázok, stb. - pl.:glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz 2.: Transzferázok - kinázok, transzaldolázok, transzketolázok, transzferázok - pl.: hexokináz, glükokináz

Enzimosztályok Hidrolázok - foszfatázok, észterázok, stb. - pl.: glükóz-6-foszfatáz Liázok - C-C, C-O, C-N, C-S, C-O liázok, altípusaik - pl.: aldoláz

Enzimosztályok Izomerázok - cisz-transz izomerázok, intramolekuláris izomerázok, stb. - pl.: triózfoszfát-izomeráz Ligázok - C-O, C-S, C-N, C-C, P-észter, N-Me kötés képzők - pl.: piruvát-karboxiláz

Koenzimek Az enzim működéséhez szükséges, nem fehérje természetű anyag Feladat: energiaátvitel, töltésátvitel, acilcsoport- szállítás Prosztetikus csoport fogalma

Koenzim-funkciójú tápanyagok Fémionok és atomok - pl.: Fe2+ - citokróm-oxidáz, Mg2+ - glükokináz, Se glutation-peroxidáz Vitaminok - pl.: B1-vitamin (tiamin) tiamin-pirofoszfát aldehidek piroszőlősav-dehidrogenáz Folsav (B9) tetrahidrofolát (THF) egyszénatomos csoportok timidilát szintáz

Oxidoreduktázok koenzimei 1. Nikotinsavamid-adenin-dinukleotid (-foszfát; NAD + és NADP + ; B 3 -vitamin, niacin)

2. a) Flavin-mononukleotid (FMN; B 2 -vitamin, riboflavin) pl. -NADH-dehidrogenáz 2. b) Flavin-adenin-dinukleotid (FAD) pl. -szukcinát-dehidrogenáz -acil-coa-dehidrogenáz riboflavin

3. liponsav (ditio-oktánsav) pl. -piruvát-dehidrogenáz dihidro-liponsav 4. Tetrahidrobiopterin (THB, BH 4 ) pl. -tirozin-hidroxiláz -nitrogén-monoxid-szintáz

5. Koenzim Q (Q9 vagy Q10 koenzim, ubikinon) pl. -terminális oxidáció Komplex I és II

1. S-adenozil-metionin (SAM) pl. -kolin-acetil-transzferáz Transzferázok koenzimei 2. Tetrahidrofolsav (THF, FH 4 ; folsav, pteroilglutaminsav, B 9 -vitamin) pl. -timidilát-szintáz -purin nukleotid szintézis metilmetilénmetenilformilformimino- THF

3. biotin (H-vitamin) pl. -piruvát-karboxiláz -acetil-coa-karboxiláz -propionil-coa-karboxiláz 4. tiamin-pirofoszfát (TPP; tiamin, B 1 -vitamin) pl. -piruvát-dehidrogenáz

5. koenzim-a (CoA; pantoténsav, B 5 -vitamin) adenozin pantoténsav 6. piridoxál-foszfát (PLP; adermin, B 6 -vitamin) tioetanolamin pl. -zsírsav/ketontest/koleszterin szintézis -piruvát-dehidrogenáz pl. -transzamináz reakciók: - alanin-aminotranszferáz - aszpartát-aminotranszferáz

7. adenozin-trifoszfát (ATP) pl. -hexokináz 9. citidin-trifoszfát (CTP) pl. -CTP:foszfokolin-citidil-transzferáz 8. ciklikus adenozin-monofoszfát (camp) 10. uridin-trifoszfát (UTP) pl. -UDP-glükuronil-transzferáz

11. 3 -foszfoadenozin-5 -foszfoszulfát (PAPS; aktív szulfát) pl. -szulfotranszferázok 12. Kobalamin (B12-vitamin) pl. -metil-malonil-coa-mutáz -homocisztein-metil-transzferáz

Multienzim rendszer Jelentése: Szorosan együttműködő enzimek összessége, melyek ugyanazon folyamat különböző lépéseit katalizálják. Térben közel helyezkednek el Pl.: zsírsav-szintáz S A B C P E1 E2 E3 E4

Az enzimreakciók kinetikája Nulladrendű: a reakció sebességét a koncentráció nem befolyásolása Elsőrendű: a kiindulási koncentráció határozza meg Másodrendű: két szubsztrát koncentrációja befolyásolja

Az enzimreakciók kinetikája Michaelis-Menten modell: a reakció sebessége függ a szubsztrát koncentrációtól - telítési görbe k 1 E + S ES E + P Feltételek: - kezdetben [P] kicsi k2 egyirányúnak tekinthető - [S]>>[E] - Eredeti [S]-hez képest minimális alakuljon át K -1 k 2

Az enzimreakciók kinetikája ES kialakulás v-je ES elbomlás v-je k 1 [E][S] = k -1 [ES] + k 2 [ES] k 1 [E][S] = (k -1 + k 2 )[ES] [E][S] = (k -1 + k 2 )[ES] k 1 K M = [S], melynél a maximális reakciósebesség fele érhető el Briggs-Halden formula: v = v max [S] [S] + K M

Az enzimreakciók kinetikája direkt linearizálás

Az enzimreakciók kinetikája Reciprokát vesszük Linewaver-Burk formula 1 K M + [S] v [S]v max

Enzimműködés szabályozása Kovalens módosítás Limitált proteolízis Génindukció Allosztérikus szabályozás Kompartmentalizáció Gátlás

Enzimaktivitás modulálása kompetitív - szubsztrát (S) & inhibitor (I) azonos helyért verseng - K M, v max ø - pl.: froszfofruktokináz ATP E + S ES E + P + I EI

Enzimaktivitás modulálása nonkompetitív - inhibitor aktív centrum más helyéhez kötve akadályozza katalízist - KM ø, vmax - pl.: fémionok (Zn 2+ szénsav anhidráz) E + S ES E + P + I + I EI + S EIS

Enzimaktivitás modulálása unkompetitív - inhibitor nem ugyanahhoz az enzim formához köt, mint szubsztrát - KM, vmax E + S ES E + P + I EIS