Foglalkozási betegségek gek Dr Groszmann Mária
Foglalkozási betegség definíci ciója
1997. évi LXXXIII. tv kötelező egészségbiztosítás ellátásairól: 52. (3) -------------------------------------- foglalkozási megbetegedés: amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett 1993. évi XCIII. Tv (munkavédelemről):87. 1/D és 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról: 2. (a) -------------------------------------------------------------- foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;
Foglalkozási betegség kártalanítása
1997. évi LXXXIII. törvt rvény a kötelezk telező egészs szségbiztosítás s ellátásair sairól 51. (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár
Jogszabályi változások 1927. évi XXI. t.c. 70- -a vezette be, miután a 18. számú ILO Egyezményt ratifikáltuk (1-s lista) 198/1928.M.E.rendelet 1935:XXII.t.c. 7600/1936.M.E.sz. rendelet 133.333/1939 és (2-es lista) (3-as lista) (10-es lista) 218.960/1943. F.M.sz r.értelmében:az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél biztosított gazdasági munkavállalók betegségei (13 lista) 67/1958.(XII.24.) Korm. r. (28-as lista) 217/1997. (XII.1.) Korm.r. (35-ös lista)
21/2006. (V. 31.) AB határozat Az Alkotmányb nybíróság g megállap llapítja, hogy:. a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek gek (listája) alkotmány ny-ellenes, ezért azt 2006. december 31-i i hatállyal megsemmisíti ti.
Foglalkozási betegségek gek bejelentése
2000. évi LXXV. törvt rvény a Nemzetközi zi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 155. számú Egyezmény kihirdetéséről l 11. Cikk Az.. illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak biztosítaniuk kell: olyan eljárások megállapítását és alkalmazását, amelyek előírják a balesetek és foglalkozási betegségek bejelentését a munkaadók által, és ha ez indokolt, a biztosítási intézetek és más közvetlenül érintett szervek és személyek által, és a balesetekre és foglalkozási betegségekre vonatkozó évi statisztikák szolgáltatása; vizsgálatok eszközlését, ha egy üzemi baleset, foglalkozási betegség, vagy egyéb egészségi ártalom, amely a munka során keletkezett vagy azzal összefüggésben van, arra mutat, hogy súlyos veszélyhelyzet áll fenn
Jogszabály változások 132/1955.(Eü.K.9.) EüM. Utasítás 8/1981.(Eü.K.4.)EüM. utasítás 27/1996.(VIII.28.) NM r., 2007. óta a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről l szóló 2003/670/EK Bizottsági ajánl nlás s alapján.
27/1996.(VIII.28.) NM rendelet a foglalkozási megbetegedések és s fokozott expozíci ciós s esetek bejelentéséről és s kivizsgálásáról 2. melléklet Bejelentendő foglalkozási betegségek gek jegyzéke 1. Fizikai kóroki k tényezt nyezők [8] 2. Kémiai kóroki k tényezt nyezők [56] 90 3. Biológiai kóroki k tényezt nyezők [18] 4. Nem optimális igénybev nybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki k tényezők [8]
Foglalkozási betegség kivizsgálása sa
1993. Évi XCIII tv 65. (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni t a kivált ltó és s közrehatk zreható : tárgyi, szervezési és személyi okokat, és s ennek alapján n intézked zkedéseket kell tenni a (munkabalesetek és a) foglalkozási megbetegedések megelőzésére 68. (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállal llaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének nek elmulasztását t sérelmezi, s a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
Észlelő orvos Munkavédelmi hatóság kártalanítás
Bejelentett esetek alakulása
A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként Mező-, erdőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill. en., vízellátás Építőipar Keresked., vendégl. Száll., posta, távk. Eü. és szoc. ellátás Egyéb 21 4 4 4 5 14 10 15 4 3 1 1 8 1 43 107 124 134 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 0 20 40 60 80 100 120 140 160
A foglalkozási megbetegedések megoszlása a kóroki tényezők főbb csoportjai szerint
Ország/Év 2001 2004 Ausztria 1420 1279 Belgium 1326 1002 Dánia 652 1642 Spanyolország 13643 26541 Finnország 2224 2516 Olaszország 2700 9965 Luxemburg 37 48 Hollandia 1487 2017 Portugália 1135 2440 Svédorsz dország 132 206 Egyesült Királyság 7174 6795 Magyarország 481 675
Foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések száma Év 2002 2004 2006 2007 Eset(fő) 28 26 27 20
Halálos megbetegedések Esetszá m Diagnózis Munkahely 4 tüdőrák ércbánya Évente 30000 daganatos megbetegedés miatti haláloz lozás 3 kén-hidrogén mérgezés gombatelep Ebből l irodalmi adatok szerint 4-55 % 1 króm-trioxid mérgezés galvanizáló foglalkozási eredetű lehet 1 ornitózis baromfifeldolgozó! 1 mesothelioma eternitgyár
A munkával összefüggő betegségek gek miatti kiadások jelentősége ILO becslések sek szerint, a munkával összefüggő betegségek gek : 1,6-2,2 2,2-szer több t munkából l kieső nappal járnak j mint a balesetek Legalább 2-szer 2 több t átmeneti vagy tartós s munkaképess pesség csökken kkenést okoznak mint a balesetek Az EU 15 országaiban 120.000 haláleset lesetért felelősek évente, míg m g a balesetek ennél l nagyságrenddel grenddel kisebb esetszámmal járnakj
Munkával összefüggő mortalitás Veszélyes anyagok okozta halálozás Bulgária 2,781 596 Cseh Köztárs. 4,759 1,020 Magyarorsz. 3,845 825 Lengyelorsz.. 14,184 3,041 Románia 10,787 2,313 Szlovákia 2,159 463 EU 15 121,724 26,217 Forrás: ILO
Baleseti ellátásban részesülők alakulása
A társadalombiztosítási jogszabályok alapján az ORSZSZI orvos-szakértői bizottságai 2007. év folyamán is megvizsgálták az új igénylők -et (78377 fő) és esedékes vizsgálatokon résztvevőket (89 348 fő) a baleseti rokkantságra és a baleseti járadékra való jogosultság tekintetében is
Rokkantak Új igénylőből 209 főt üzemi baleset - 68 főt f t foglalkozási megbetegedés miatt Esedékes vizsgálatokon résztvevőkből 386 főt üzemi baleset - 90 főt f t foglalkozási megbetegedés miatt Összesen 157 főt f t minősített foglalkozási megbetegedés s miatt rokkantnak
Baleseti járadékra jogosultak Új igénylőből 954 fő üzemi baleset - 145 főf foglalkozási megbetegedés miatt Esedékes vizsgálatokon résztvevőkből 1052 fő üzemi baleset - 136 főf foglalkozási megbetegedés miatt összesen 281 főt f t minősített foglalkozási megbetegedés s miatt a baleseti járadékra jogosultnak
10 Ezer munkavállalási korúra (16-62 év közöttiekre) számítva az új igénylők között 51,5, a régi, esedékes vizsgáltak közül 121,1 a rokkantság gyakorisága
Az OEP éves jelentéséből l rendelkezésre álló adatok szerint az Egészs szségbiztosítási si Alap 217524 Md Ft-os pénzbeli p ellátásából: l: a baleseti táppénz ~ 6,3 Md Ft volt, az összes 0,004%-át tett ki, a baleseti járadék ~ 7,3 Md Ft volt, ami szintén az összes 0,004% körüli értéket jelent.
Az ORSZI, az OEP adatai azt támasztjt masztják k alá, hogy: A baleseti ellátásban részesülők aránya igen alacsony. Ez két következtetésre vezethet: A) nem megfelelő a (munkabalesetek) és főként a keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedések felismerése és felderítése, B) az is valószínűsíthető, hogy ennek hiányában nem a baleseti egészségügyi ellátásban jelennek meg a foglalkozási ártalom következtében megbetegedettek, hanem a társadalombiztosítás általános szolgáltatási keretei között veszik igénybe az egészségügyi (természetbeni és pénzbeli) szolgáltatásokat, illetve ellátást.
Összegezve
A foglalkozási megbetegedések bejelentése nem kielégítő. A bejelentésekben ellenérdekelt a munkáltató. A munkavállaló érdekeltsége is csak a kártalanítandó betegségek esetében állt fenn 2007-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatótól függő helyzete miatt vonakodik a bejelentések megtételétől. Az alapellátásban működő orvosok sokszor nem is gondolnak a betegség foglalkozási eredetére, nem ismerik fel.
Az esetek kivizsgálása során általánosítható tapasztalat, hogy a kockázat-értékeléssel foglalkozó dokumentációk szakmailag inszufficiensek a munkakörülmények rekonstuálásához; A munkavállalók alkalmazására előzetes munkaalkalmassági vizsgálatok nélkül kerül sor, vagy nem történnek meg az időszakos vizsgálatok! Változatlanul problémát jelent a pontatlan adminisztráció, és a halálos és tömeges megbetegedések azonnali jelentésének elmulasztása.
Köszönöm figyelmüket!