ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Veresné Hornyacsek Júlia pv. százados A LAKOSSÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Doktori (PhD) értekezés II. Kötet Tudományos témavezető: Dr. Mészáros László alezredes, a hadtudomány PhD doktora, egyetemi docens Budapest, 2005. 0
TARTALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Az értekezés vertikális és horizontális kohéziója (I/8. oldalon) 2 2. számú melléklet: A Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettsége 3 (I/21.oldalon) 3. számú melléklet: A katasztrófavédelem irányítási rendszere (I/24. oldal) 4 4. számú melléklet: Javaslat a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM. Rendelet módosítására (I/45. oldalon) 5-6 5. számú melléklet: A lakosságfelkészítés irányítási rendszere (I/51. oldalon) 7 6. számú melléklet: A BM OKF javasolt lakosságfelkészítési rendszere (I/53. oldalon) 8 7. számú melléklet: A mentőerők beavatkozását igénylő veszélyhelyzetek táblázata (I/58. oldalon) 9 8. számú melléklet: A polgári védelmi felkészítés javasolt tartalma (I/65. oldalon) 10 9. számú melléklet: Módszertani javaslat előadás tartásához (I/67. oldalon) 11 10. számú melléklet: A tanulóifjúság katasztrófa-érzékenysége felmérés eredményei (I/80. oldalon) 12-13 11. számú melléklet: A különböző évfolyamokon oktatandó témakörök és tartalmak (I/88. oldalon) 14-15 12. számú melléklet: A lakosságfelkészítés szimbólumai (I/90. oldalon) 16 FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek, tanulmányok 17 Szakmai konferencia-anyagok, értekezések 20 Folyóiratcikkek 21 Törvények, egyéb jogszabályok 23 HIVATKOZOTT IRODALMAK, IDÉZETEK JEGYZÉKE Könyvek, tanulmányok, jegyzőkönyvek 243 Folyóiratcikkek 31 Törvények, egyéb jogszabályok, utasítások 32 1
AZ ÉRTEKEZÉS VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KOHÉZIÓJA CÉLKITŰZÉSEK MÓDSZEREK EREDMÉNYEK Történet, nemzetközi tapasztalatok, jelenlegi rendszer, folyamat, szerep vizsgálata. Új célok, módszerek, rendszer, tartalmak, kidolgozása. Adaptációs lehetőségek keresése, új módszerek, tartalmak megjelölése. A tanulóifjúság kat-érzékenysége vizsgálata. A katasztrófavédelmi oktatás követelményei, tartalma, eszközei kidolg. A pedagógus-továbbképzés tematikája. A felkészítők felkészítése vizsgálata. A továbbképzés új módszerei, katasztrófavédelmi távoktatás kidolgozása Lakosságfelkészítési dokumentumok, törvények, jogszabályok, intézkedések tanulmányozása. Tanulmányutak, konferenciák tapasztalatai összegzése Saját tevékenység elemzése, értékelése Részvétel az új rendszer kialakításában Felkészítési módszerek szelektálása, adaptálás A nevelés eszközeinek kikíséletezése, tesztelése Felmérések végzése A felkészítés elemzése, új irányok keresése 1. A lakosságfelkészítés új célja, célcsoportjai, rendszere, követelményrendszere, tartalma, irányai, keretei, intézményi prevenciós programok módszere, önkéntes felkészítők képzési rendszere. 1. Régi felkészítési módszerek adaptációja, új módszerek bevezetése, a külföldi tapasztalatok, a hazai kísérletek eredményeinek értékelése, adaptációja, új felkészítési tartalmak. 2-3. Az általános iskolai katasztrófavédelmi oktatás új, tanórai és tanórán kívüli lehetőségei, követelményei, tartalma, ideje, módja, eszközei. Iskolai oktatócsomag. A közoktatás és a pedagógusok szerepe, továbbképzés. 4. A felkészítők felkészítésének reformja. A kreditpontos továbbképzés és a speciális szakvizsga-rendszer. Oktatásmódszertani hiányosságok. A távoktatás bevezetésének szükség-és célszerűsége, módja. 1. sz. melléklet Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 1 2
Veszélyeztetettség szerinti megoszlása: Nukleáris veszélyeztettetség: Vegyi veszélyeztettetség: Árvizi veszélyeztettetség: Közlekedési veszélyeztettetség: Határközeliveszélyeztettetség: Veszélyeztettetség nélküli: 73 település 576 település 809 település 553 település 1,616 település 865 település Települések Polgári Védelmi besorolása szerinti csoportosítás: I. csoport: 117 település II. csoport: III.csoport: IV. csoport: Nem sorolt: Összesen: 2. sz. melléklet Forrás: BM OKF 875 település 285 település 906 település 964 település 3147 település 3
A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Országos szint Kormány Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) (Belügyminiszter irányítja) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság KKB. Titkárság Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ (BM OKF bázisán) Tudományos Tanács Megyei szint Megyei Védelmi Bizottságok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Operatív Törzs Helyi szint Pv. kirendeltségek Pv. irodák Helyi Védelmi Bizottságok Polgármesterek Gazdálkodó egységek Állampolgárok Önkéntes szerveződések 3. sz. melléklet Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia/Kertész László BM OKF (2004.) 4
Javaslat a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM. rendelet módosítására 4. sz. melléklet 15. (1) helyébe a következő lép: A katasztrófavédelemi lakosságfelkészítés célcsoportjai: a) minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek vezetői b) közigazgatási vezetők c) polgármesterek, a védelmi bizottságok vezetői d) a mentésben résztvevő társszervek vezetői és beosztott állománya e) a katasztrófákkal munkakörük betöltése során kapcsolatba kerülők köre f) a polgári védelmi szervezetekbe beosztottak g) a veszélyeztetett lakosság (felnőttek, tanulók). (3) helyébe a következő lép: A felkészítésért megyei szinten a megyei, települési szinten a helyi védelmi bizottság vezetője a felelős. A felkészítést a polgármester koordinálja, aki a katasztrófavédelem hivatásos szervei, valamint az önkéntes felkészítők szakmai részvételével szervezi. A felkészítés 3. sz melléklet szerint történik, amely meghatározza a felkészítési tartalmakat. 16. (1) helyébe a következő lép: Az a-e felkészítési célcsoportba tartozók felkészítésének szakmai tervezését a BM OKF Lakosságfelkészítő Koordinációs Munkacsoportja, a megyei lakosságfelkészítő mentorok, a polgári védelmi kirendeltségek vezetői végzik. Időtartama évi 6 óra Az f felkészítési célcsoportba beosztottak felkészítését a regionális felkészítő mobil csoportok végzik, amelyeket a BM OKF tart fent. Időtartama évi 10 óra. A g célcsoportba tartozók felkészítését a polgári védelmi kirendeltség-vezetők, és az önkéntes felkészítők végzik. Időtartama évi 6 óra. 5
4. sz. melléklet/2. A felkészítés fedezetét az 1996. évi XXXVII. törvény 39-40. -ának megfelelően az önkormányzatok forrásszabályozási rendszerében, valamint a polgári szervnél kell tervezni. A 18. helyébe a következő lép: (1) A tanulók katasztrófavédelmi felkészítését a település oktatási tervében és az oktatási intézmény pedagógiai programjában rögzítik. Felelős a polgármester és az intézményvezető. Végrehajtásába bevonják a katasztrófavédelem hivatásos szervei állományát, az önkéntes felkészítőket, a katasztrófavédelmi referenseket, és a katasztrófavédelmi segítőket. (2) Tartalma kiterjed a veszélyhelyzetek ismertetésére, és a helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályokra, ön-és mások mentésére, a segélykérés módjaira. (3) A felkészítés tematikájára, módszereire a BM OKF pedagógiai szakemberek bevonásával ajánlásokat dolgoz ki. (4) A pedagógusok felkészítése az alapképzésben és akkreditált továbbképzéseken történik. (5) A felkészítés költségeit az oktatási intézmény költségvetésében kell tervezni, felelőse az intézményvezető. A rendelet 20. -sal egészül ki: A katasztrófavédelmi felkészítést kiképzések, gyakorlatok formájában, szakmai bemutatók szervezésével, szórólapok, ismeretterjesztő kiadványok lakosokhoz való eljuttatásával, elektronikus és írott médiaanyagok készítésével kell végezni. Költségeit az önkormányzat költségvetésében kell tervezni, felelőse a polgármester. A 3. sz. melléklete az alábbiakkal egészül ki: h, a segítségkérés, segítségnyújtás módjaira i, a lakosságvédelem módjai j, a veszélyhelyzetek megelőzése. Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 6
A LAKOSSÁGFELKÉSZÍTÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE LAKOSSÁGFELKÉSZÍTÉSI KOORDINÁCIÓS MUNKABIZOTTSÁG (A kormányzati Koordinációs Bizottság bázisán) SZAKMINISZTÉRIUMOK LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐ KOORDINÁCIÓS MUNKABIZOTTSÁGAI (a minisztériumok bázisán) ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐ KOORDINÁCIÓS MUNKABIZOTTSÁGAI (szakmai országos hatáskörű szervek bázisán) MEGYEI LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐ KOORDINÁCIÓS MUNKACSOPORT (a megyei védelmi bizottságok bázisán) TELEPÜLÉSI LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐ KOORDINÁCIÓS MUNKACSOPORT (önkormányzatok, helyi védelmi bizottságok bázisán) 5. sz. melléklet Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 7
A BM OKF JAVASOLT LAKOSSÁGFELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG LAKOSSÁGFELKÉSZÍTÉSI KOORDINÁCIÓS MUNKACSOPORT MEGYEI, FŐVÁROSI LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐ MENTOROK (a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok bázisán) KIRENDELTSÉG-VEZETŐK IRODAVEZETŐK (katasztrófavédelem helyi szervei) TŰZOLTÓSÁGOK KIJELÖLT REFERENSEI (hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok) ÖNKÉNTES FELKÉSZÍTŐK KONZULENSEI (a polgári védelmi és tűzoltó szövetségek bázisain) ÖNKORMÁNYZATI KATASZTRÓFAVÉDELMI REFERENSEK (a polgármesteri hivataloknál) KATASZTRÓFA-VÉDELMI TANÁCSADÓK (az önkormányzati fenntartású intézményeknél) ÖNKÉNTES LAKOSSÁGFELKÉSZÍTŐK (a településeken) A LAKOSSÁG SZÉLESEBB KÖRE (A polarizáltságnak megfelelő formában) 6. sz. melléklet Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 8
7. sz. melléklet A mentőerők beavatkozását igénylő veszélyhelyzetek táblázata Események 1990-2000. között (esetek tíz éves intervallumban) 2000-2004. között (esetek négy éves intervallumban) Tűzesetek 231 643 171 848!!! Műszaki mentések 99 726 99 417! Tűzben sérült állampolgár 5 022 2 815! Tűzben halott állampolgár 1 867 740 Műszaki mentésben sérült állampolgár 23 455 21 632! Műszaki mentésben elhunyt polgár 5 879 3 802! Lakásban történő tűz 67 239 31 996 Lakásban történő műszaki baleset 19 679 24 577!!! A táblázatban felkiáltójel jelzi, ahol nagyobb a beavatkozások száma, mint az időintervallum arányában várható lett volna, tehát a következő 10 éves intervallum végére több eset várható. Események 1998-1999. között (esetek két éves intervallumban) 2000-2004 között (estek négy éves intervallumban) Közúti baleset 6 607 23 271! Elemi csapás, viharkár 1 936 5 903! Vízkár 21 576 13 851 Olajszennyezés 100 524! Robbanás 43 91! Veszélyes anyag okozta nagy veszélyességű helyzet 59 313! Életmentés 718 2 691! Omlásveszély 513 1 644! Halottkiemelés 436 919! Otthoni tűzeset 30 854 54 086 Egészségügyi intézmény tűzesete, műszaki mentése Művelődési, sportintézmény tűzesete, műszaki mentése Oktatási intézmény tűzesete, műszaki mentése 427 1 243! 361 974! 884 2 769!!!!!!!!! Ipari létesítmény tűzesete, műszaki mentése 1 373 3 468!!! Erdőtűz 1 083 2 420 Avartűz 9 513 25 321!! Szemét, gaz tűzesete 8 575 28 390!!! A táblázatban felkiáltójel jelzi, ahol a veszélyhelyzetek száma még mindig túl magas, illetve ahol az időintervallumnak megfelelő duplázódásnál magasabb a veszélyhelyzetek száma. VHJ. 2004. 9
8. sz. melléklet A polgári védelmi felkészítés javasolt tartalma alapkiképzés SZAKKIKÉPZÉS Általános polgári védelmi ismeretek : polgári védelem feladatai, irányítása, szervezete, a lakosság riasztása, a pv. szervezetek riasztása, alkalmazási készenlétbe helyezése, egyéni védőeszközök használata Általános ismeretek: a szervezet megalakításával kapcsolatos tudnivalók, védőeszköz-használat szabályai Munka-és balesetvédelmi szabályok: kárterület felderítése, műszaki mentés, szennyezett terepről való mentés során tűzvédelmi ismeretek Jogok, kötelezettségek: Speciális ismeretek: riasztó-híradó kitelepítés, befogadás, járványok, óvóhely-használat, megelőzési feladatok, anyagi javak RBV védelme, mentése, mentesítés, fertőtlenítés, elsősegélynyújtás, árvíz-védekezési feladatok, műszaki kár felszámolása tűzoltás, logisztika Pv-i, adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség, mentesség, jogok, kötelességek, szankciók Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 9 Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 10
9. sz. melléklet MÓDSZERTANI JAVASLAT KATASZTRÓFAVÉDELMI ELŐADÁS TARTÁSÁHOZ LÉPÉSEK TEENDŐK Előkészület Beszéd Befejezés S Z E M L É L T E T É S A célcsoport megismerése, a cél, tartalom meghatározása, anyaggyűjtés, beszédvázlat készítése, technikai előkészületek Figyelemfelkeltés, téma körülhatárolása, logikai tagolás, gondolatok kifejtése, állítások bizonyítása Következtetések levonása, feladatok meghatározása, visszatekintés, összefoglalás Megfelelő hangerő, hangsúly, hanglejtés, tempó, öltözet, testtartás Egyszerű, világos érthető megfogalmazás Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 10 11
10. sz. melléklet A tanulóifjúság katasztrófaérzékenysége felmérés eredményei A felmérésből kiderült, hogy azokban a megyékben, városokban, községekben, ahol előfordult már valamilyen katasztrófa, ott nagyobb a tanulók katasztrófa-érzékenysége, ugyanez mondható el az értelmiségi szülők gyermekeire. A segíteni akarás viszont a fizikai dolgozók gyerekeinél volt a nagyobb. Az is kiderült, hogy a fiúk érdeklődnek jobban a téma iránt, de a katasztrófáktól a lányok jobban félnek, a segíteni akarás is náluk jelentősebb. A kérdésekre a 7-8. osztályosok, a várakozásnak megfelelően reálisabb válaszokat adtak, mint az 5-6. osztályosok. A félelmeik viszont az 5-6. osztályosoknak nagyobbak. A felmérés igazolta, hogy a tanulók katasztrófa-érzékenysége nagy, nem sokat tudnak a katasztrófákról, szeretnének tanáraiktól, szüleiktől többet hallani erről a témáról. A tanulók készek arra, hogy önmagukat vagy másokat mentsék veszélyhelyzetben, hogy megismerkedjenek a helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályokkal. A felmérés részeredményei: Az 5-6. évfolyamosok leginkább a betegségektől és a katasztrófáktól félnek (63%). A 7-8. évfolyamosok szintén, de ők a levegőszennyezést is félelmesnek tartják. 17% a munkanélküliségtől fél. Szerencsére kevesen vannak, akik az éhezéstől félnek (2%). A tanulók 77%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy mindenkinek joga van tudni a körülöttünk lévő veszélyekről, 17% viszont ezzel ellentétes véleményen van. A legtöbben a katasztrófafajták közül az árvízről hallottak (69%), de sokakat foglalkoztat a terrortámadás (44%) és a földrengés is. Legkevesebbet a tanulók a vegyi balesetekről és az atomerőművi balesetekről tudnak. Arra a kérdésre, hogy kitől hallottak a katasztrófákról, csak a tanulók 16%-a jelölte meg a tanárait, a többiek a szülőktől, barátoktól, médiából hallottak róluk. Arra a kérdésre, hogy szeretnél-e többet tudni a veszélyekről, a döntő többség igennel válaszolt. Vannak, akik csak bizonyos témákról szeretnének hallani. Arra a kérdésre, hogy szerinted igényelnék-e az osztálytársaid, hogy többet tanuljatok a katasztrófákról, a tanulók 74%-a úgy véli, hogy igen, mindenki, és csak 4 % mondta, hogy nem, senki. Sokakat a terrortámadások (58%), a földrengések, valamint a vegyi balesetek érdekelnék, nem érdeklődnek az nukleáris balesetek iránt. Sokan a televízióból, hírműsorokból (39%) szeretnének többet megtudni a katasztrófákról, sokan igényelnék azonban, hogy erről a témáról a családtól és a 12
10. sz. melléklet/2. tanároktól (52%) halljanak. Az amerikai terrortámadás előtt a 90% ritkán beszélgetett a katasztrófákról, és csak 10% gyakran. A terrortámadást követően megfordult ez az arány. Egy bekövetkezett katasztrófa tehát erősen motivációs tényező. A tanulók 74%-a azt vallja, hogy még a veszélyek bekövetkezte előtt tudniuk kell azok természetéről, a helyes magatartási szabályokról. 24% azonban csak részben ért egyet ezzel. Ez nyilvánvaló képzavar, a tanulóinkban tudatosítani kell ennek szükségességét. Dicséretes, hogy a tanulók 61%-ával a szülők gyakran beszélgetnek a katasztrófákról és csak 25 tanulónál fordult elő, hogy a szülők egyáltalán nem beszéltek velük erről a témáról. A tanulók 27%-ánál gyakran beszélgetnek arról a családban, hogy mit kell tenni katasztrófa esetén, hogy életben maradjon a tanuló, 36 % viszont csak nagyon ritkán, s ez bizony nagyon rossz arány. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, ha nem beszélgetnek a témáról, 27% azt válaszolta, hogy nem érdekli a szüleit a dolog, 24% mondta, hogy nincs idejük a szülőknek erre, 32% szerint a szülei sem tudnak sokat erről a dologról. A tanulók 56 %-a tudja, hogy önmaga is előidézhet katasztrófát, de 42%-uk nem tudja ezt, így ő maga is potenciális veszélyforrás. A tanulók 52%-a egyetért abban, hogy a katasztrófák következményei elhárításában mindenkinek erejéhez mérten részt kell vennie, 42% azonban ezzel csak részben ért egyet, 5% egyáltalán nem. Veszély esetén 71 %-uk segítene, 6% azonban egyáltalán nem tenne semmit. Ők számunkra, mint segítők elvesznének, ha nem sikerül a tudatukat ezen a területen formálni. A tanulók arra a kérdésre, hogy fel kell-e készülniük az önmentésre, érdekes válaszokat adtak. 59%-uk vallja, hogy nem mindenre kell felkészülni és csak 7% hiszi, hogy minden lehetséges önmentésre fel kell készülnie. Sajnos 34% azt vallja, hogy semmilyen önmentésre sem kell felkészülniük. Súlyos hiányosság! Arra a kérdésre, hogy a gyerekek kellően fel vannak-e készítve az önmentésre, a többség azt válaszolta, hogy nem, semmire sem, és csak 4 %-uk vélte úgy, hogy igen, teljes mértékben, s ebben teljesen igazuk van. A tanulók használható ötleteket is adtak, pl., hogy a téma kerüljön be a tananyagba, nyári táborokban legyen ez program. Szívesen vennének részt gyakorlati bemutatókon, képzéseken, olvasnának szórólapokat, ismertterjesztő anyagokat a katasztrófákról. Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 13
A különböző évfolyamokon oktatandó témakörök és tartalmak 1-2. évfolyam Témakör A Biztonság birodalma Veszélyherceg villámai A Biztonság lovagjai és hömpölyögve zúdul a víz A Biztonság iskolája1. Grundi segít Szélvihar, hóvihar A Biztonság iskolája 2. Grundi segít Tudáspróba Tartalmak A biztonság összetevői Veszélyhelyzetek, a lakóhely veszélyei Akik segítenek, a lovagok jelzései Az árvíz hatása a környezetre, veszélyei Helyes magatartási formák árvízkor, a veszély jelzése A szélvihar, hóvihar hatása a környezetre, veszélyei Helyes magatartásformák hóviharban, szélviharban Gyakorlat 3-4. évfolyam Témakör Veszélyherceg villámai és megmozdult a föld A Biztonság iskolája 3. Grundi segít A Biztonság lovagjai és szúrt a szaga A Biztonság lovagjai Tudáspróba Tartalmak Civilizációs és természeti katasztrófák: árvíz, belvíz, szélvihar, hóvihar, földrengés, vegyi baleset A földrengés hatása a környezetre, veszélyei Helyes magatartásformák földrengéskor Kik segítenek földrengéskor? A lovagok jelzései A vegyi balesetek hatása a környezetre, veszélyei Helyes magatartási formák vegyi balesetkor Kik segítenek vegyi balesetkor? A lovagok jelzései Gyakorlat 14
5-6. évfolyam Témakör Lesben áll és nem kímél és jön a víz, a hömpölygő áradat Veszélykalauz a településen Riadó! Te is tehetsz valamit! Védem, véded, védi védünk! Tudáspróba Tartalmak A veszélyek típusai, veszélyek otthon, az utcán és az iskolában A katasztrófa-küszöböt elérő veszélyek: vegyi baleset, árvíz, belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar A település, az intézmény veszélyeztetettsége, prevenciós program Riasztási jelek, teendők riasztáskor A veszély jelzése, mások tájékoztatása, elsősegélynyújtás Egyéni védelem: légzésvédelem, bőrvédelem Elzárkózás, óvóhely Gyakorlat 7-8. évfolyam Témakör Akik segítenek Nem vagy egyedül! Fogd a csomagod! Segíts! Nem ismer határokat! Minősíthetetlen! Tudáspróba Tartalmak A veszélyhelyzetek kezelésének rendszere A katasztrófavédelmi szervek feladata, polgári védelmi kötelezettség A csoportos védelem: kimenekítés, lakóhely-elhagyás, a szükséges túlélőcsomag összeállítása, befogadás Helyes magatartási szabályok, elsősegélynyújtás Globális veszélyek: nemzetközi bűnözés, terrorizmus, környezetszennyezés, az együttműködés jelentősége Minősített időszakok Gyakorlat 11. sz. melléklet Készítette: Veresné Hornyacsek Júlia (2004.) 15
16
FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek, tanulmányok 1. A tömeg kezelése futballmérkőzéseken. -tanfolyami jegyzet, -Bp.: Cranfield Egyetem, 1998. 2. Alan Honel-Cristian Godefroy: Hogyan bánjunk nehéz emberekkel? -Bp.: Bagolyvár Könyvkiadó, 1995. -ISBN: 966 9071 30 7 3. Ambris József: A polgári védelem feladatai napjaink új típusú biztonsági kockázatai tükrében. in: A NATO és a magyar politika Magyarországon az ezredfordulón -Bp.: MTA, 1999. -ISBN: 963 508 165 4. Ambris-Domokos-Hárshegyi: Honvédelmi ismeretek. -Bp.: Zrínyi Katonai Kiadó, 1987. 5. Arató - Túry: Mindennapi lelki szenvedéseink. -Bp.: Grafit Kiadó, 1984. - ISBN: 963-85488-0-0 6. Ballér Endre. A Nemzeti Alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. -Bp.: Országos Közoktatási Intézet, 1996. -ISBN: 963 7315 26 8 7. Brandschutz Ratgeber. Wien: Bundesministerium für Inneres, Abteilung für Zivilschutz, 1999. 8. Störfallschutz. Wien: Bundesministerium für Inneres, Abteilung für Zivilschutz, 1999. 9. Strahlenschutz. Wien: Bundesministerium für Inneres, Abteilung für Zivilschutz, 1999. 10. Carl Maier: Ausbildung im Katastrophenschutz. in: Zivilschutz 19. -Bonn.: 1989. 11. Carl Maier-H: C: Toelle: Allgemeine Verwaltungsvorschrift über die zusetzliche Ausbildung. in: Zivilschutz 10. -Bonn.: 1988. 12. Csábrági László: Ismeretek a veszélyhelyzetekről, a polgári védelemről és a katasztrófák hatásai elleni védelemről. -Bp.: Magyar Katasztrófavédelmi Alapítvány 1988. -ISBN: 963 7843 62 0 13. Csiszár Tamás: Katasztrófavédelem. -Bp.: 2000. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2001. ISSN: 1785-2277 14. Csiszár Tamás: Katasztrófavédelem 2001. -Bp.: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2002. 15. Csiszár Tamás: Katasztrófavédelem 2002. -Bp.: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2003. 16. Dr. Ádám Sándor: Oktatástechnikai kislexikon. -Bp.: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1983. - ISBN: 968 422 557 8 17. Dr. Arany-Krisó-Rácz: Híres tűzesetek. -Bp.: Népszava Lap-és Könyvkiadó, 1985 -ISBN: 963 322 292 3 16
18. Dr. G. Clauss- Dr. H. Hiebsch: Gyermekpszichológia. -Bp.: Akadémia Kiadó, 1980. -ISBN: 963 05 22780 19. Dr. Lengyel Sándor: Polgári védelmi oktatás-felkészülés a Polgári védelem c. folyóirat cikkei alapján. Pécel: Polgári Védelmi Kiképző Központ, 1982. 20. Dr. Nagy-Szekeres-Gombkötő: Önkéntes segítők kiképzése. Önkéntes segítők kézikönyve. - Bp.: BM Könyvkiadó, 1980. 21. Dr. Padányi József: Katasztrófa-elhárítás. -egyetemi jegyzet -Bp.: ZMNE, 1998. 22. Dr. Pataky Iván: A Magyar Polgári Védelem /légoltalom/ története. 1935-1992. -Kecskemét: Petőfi Nyomda Rt., 1992. ISBN: 963-03 339-1 23. Dr. Sztanek Endre: Kézikönyv a polgári védelmi és katasztrófavédelmi ismeretek oktatók számára. -Bp.: Magyar Polgári Védelmi Szövetség, Kolonel Press Rt., 2002. 24. Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya Bevezetés az andragógiába. -Bp.: Okker Oktatási Iroda, 1995. -ISBN: 963 7315 12 8 25. Falus Iván: Didaktika-elméleti alapok a tanítás tanulásához. -Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN: 963-19-5296-7 26. Geoffry Moss. Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bagolyvár Könyvkiadó, -Bp.: 1998. -ISBN: 963 9071 79 X 27. Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyve. -Bp.: Subrósa Kiadó, 1994. ISBN: 963-8354-16-X 28. Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyve, a rendkívüli és katasztrófahelyzetek túlélésének technikái. -Bp.: MH Szárazföldi és Kik. Főszemlélőség, 1994. -ISBN: 963 83 5416 X 29. Herendi-Korondi-Palócz: A lakosság felkészítése. A katasztrófák és a Polgári Védelem. - Bp.: BM PVOP, 1994. 30. Honvédelmi ismeretek a középiskolák részére. -Bp.: Művelődési Minisztérium, 1986 -ISBN: 963 17 9425 3 31. Horti József: Katasztrófák a természetben. -Bp.: BM Natura Kiadó, 1984. ISBN: 963-233- 103-6 32. Jahresbericht 2002. -Wien: Zivilschutzverband Österreich, 2002. 33. Kelemen László: A gondolkodás nevelése az általános iskolában. 2. kiadás -Debrecen: Tankönyvkiadó, 1973. 34. Kontár Jenő: A híradás, riasztás, lakossági tájékoztatás formái, eszközei, szervezetei. -Bp.: BM PVOP, 1992. 35. Korondi-Baranyai-Dr.Harsányi: Polgármesterek kézikönyve veszélyhelyzetek esetére. -Bp.: Future Security Rt., 1999. ISBN: 963-00-66-01 18
36. Kovács Ilma: Országos Távoktatási Központ Franciaországban. -Bp:. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1993. -ISBN: 963-7647-37-6 37. Lengyel Sándor: Földrengések előfordulása hazánkban. -Pécel: Polgári Védelmi Kiképző Központ, 1982. 38. Maróti Andor: Mi a távoktatás? -Bp.: Nemzeti Távoktatási Tanács, 1992. ISBN: 963-04- 2655-2 39. Maróti Andor: Válogatás a felnőttoktatás elméletének külföldi szakirodalmából: -Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. -ISBN: 963 18 76 31 4 40. Molnár Gábor: Katasztrófák. -Bp.: Szövetkezeti Szervezési Kiadó, 1991. -ISBN: 963 7007 71 7 41. Orosz Sándor: Pedagógiai mérések - A mérés szerepe, feltételei, lehetőségei és módszerei, elemző eljárások. -Bp.: Korona Kiadó, 1998. 42. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. -Bp.: AKG Kiadó, 1998. - ISBN: 963 8328 90 8 43. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. -Bp.: AKG Kiadó, 1998. ISBN: 963-8328-73-8 44. Orovecz István: A polgári védelmi szervezetek kiképzésének, a lakosság polgári védelmi felkészítése és tájékoztatása megszervezésének helyi feladatai. -Bp.: BM PVOP, 1992. 45. Pálinkás Jenő-Vámosi Zoltán: Emberi erőforrás menedzsment. -Bp.: LSI Oktatóközpont, 2000. -ISBN: 963 557 280 7 46. Pintér János: A polgári védelmi kiképzés módszertana. -Bp.: Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, 1988. 47. Polgári Védelem évkönyv. -Bp.: Polgári Védelem Országos Parancsnoksága Oliton Nyomda Kft, 1999. -ISBN: 1219 93 31 48. Raymond Hull: A sikeres nyilvános beszéd alapjai. -Bp.: Bagolyvár Könyvkiadó, 1997.- ISBN: 963-971-72-2 49. Richnovszky Rudolf: Útmutató a polgári védelem felsőszintű távoktatásos képzésben résztvevők számára. -Bp.: BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, 1998. 50. Rozgonyi-Tamási-Tamási: Katasztrófák médiaprezentációja. -Bp.: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2000. -ISBN: 963 8302 240 51. Simon Sándor: Az ország honvédelmi felkészítésének főbb területei és feladatai. -Bp.: ZMNE, 1999. 52. Szerk.: Dr. Bartha Lajos: Pszichológiai alapfogalmak kisenciklopédiája. -5. kiadás -Bp.: Tankönyvkiadó, 1980. ISBN: 963-326-452-9 19
53. Szerk.: Kovács Antal-Buzás Tibor: Polgári védelmi alapismeretek önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete. -Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, 2002. 54. Távol, és mégis oly közel beszélgetés a távtanulásról. -Lisszabon: Instituto de Formaco Bancaria, 1994. 55. Vladár Sándor: Katonapedagógia. -Bp.: Zrínyi Katonai Kiadó, 1982. 56. Vörös Béláné Mecseki Jolán: A nevelés gyakorlata a NAT tükrében. -Bp.: Országos Közoktatási Intézet, - 1997. -ISBN: 963 731559 4 57. Wolfgang Vilczek: Der Helfer im Katastrophenschutz. in: Zivilschutz 18. -Bonn.: Bundesamt für Zivilschutz, 1988. 58. Simonics Istvánné: Az oktatás tartalma. Bp.: Tankönyvkiadó, 1952 59. A tankönyvírás irodalmának bibliográfiája. -Bp.: Tankönyvkiadó, 1962. Szakmai konferencia-anyagok, értekezések 60. A kerettantervi rendelet tervezete. -vitaanyag -Bp.: Oktatási Minisztérium, 2000. 61. Ambris József: A polgári védelem helye, szerepe, lehetséges feladatai a nem katonai jellegű válságok kezelése, a katasztrófák következményeinek felszámolása során a Madridi Csúcstalálkozó határozatainak tükrében. -záródolgozat -Bp.: ZMNE Vezérkari tanfolyam, 1998. 62. Armin Günter: Combined Training of Civil Protection Staffs and Emergency Management Staffs in Switzerland. -NATO CPC PfP Seminar Poprad, 1999. 63. Balázs Éva: Területi tervezés, humánerőforrás-fejlesztés a közoktatásban. -kutatási zárótanulmány -Bp.: OKI, 2001. 64. Dr. univ. Szakál Béla: A súlyos ipari balesetek elleni védekezésben használatos veszélyeztetettség-értékelési eljárások elemzése és összehasonlító vizsgálata. -doktori értekezés -Bp.: ZMNE, 2001. 65. Helmut Kaser: General Aspects of National Trainings Systems to Educate the Population in Disaster Consequence Management Civilprotection Austria -NATO CPC PfP Seminar Poprad: 1999. 66. Henrik Hasseris Olesen: Education and Training of Local and Regional Policy Makers in Denmark. -NATO CPC PfP Seminar Poprad: 1999. 67. Jan Macuga: Training for Civil Relief Operations Slovak Republic. -NATO CPC PfP Seminar Poprad: 1999. 20
68. Magyari István: A kényszer-(válság) helyzet kezelés szintjei, a menedzsment megvalósítása. -kutatószeminárium -Bp.: ZMNE, 2001. 69. Padányi József: A MH műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában. - kandidátusi értekezés -Bp.: ZMNE, 1994. 70. Szerk.: Hoffmann Imre: A katasztrófavédelmi felkészítés pedagógiai-pszichológiai aspektusai, a pszichológia alkalmazása a katasztrófavédelemben. -szakmai konferenciaanyag Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnok: 2001. Folyóiratcikkek 71. Ambris József: Polgármesterek katasztrófavédelmi felkészítése. in: Katasztrófavédelem, 2000. december, XLII. évfolyam 12. sz. p.12-13. 72. Barsi Tomaj: Új kihívások a katasztrófavédelemben. in: Katasztrófavédelem, 2001. december, XLIII: évfolyam 12. sz. p.16. 73. Boér Attila: Lakosságfelkészítés. in: Katasztrófavédelem, 2004. május, XLV. évfolyam 11. sz. p. 5-6. 74. Galántai Judit: 2002: a lakossági figyelem-felhívásának éve. in: Katasztrófavédelem, 2002. július, XLIV. évfolyam 7. sz. p. 9-10. 75. Galántai Judit: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítése. in: Katasztrófavédelem, 2004. június, XLVI. évfolyam 6. sz. p. 2-10. 76. Galántai Judit: Riasztás helyett tájékoztatás. in: Katasztrófavédelem, 2003. május, XLV. évfolyam 5. sz. p. 9-12.p. 77. H. Varga Marianna: Interjú dr. Bakondi Györggyel a katasztrófavédelem jelenéről. in: Belügyi Szemle 2001.11. sz. p. 141-143. 78. Kocsik Pál: Polgármesterek felkészítése Budapesten. in: Katasztrófavédelem, 2001. május, XLIII: évfolyam 5. sz. p. 20. 79. Korondi Csaba: A polgári szervek vezetői, munkatársai, valamint a tanulóifjúság lehetséges és szükséges intézményes katasztrófavédelmi felkészítési rendszere. in: Katasztrófavédelmi Szemle, 2000. XLI. évfolyam 4. sz. p. 54-56. 80. Lékó Eta: Amikor Pán ránk ijeszt. in: Elixír, 2004. júniusi szám - p. 6-17. 81. Obert Ferenc: Folytatódik a felkészítés. in: Katasztrófavédelem, 2001. március, XLIII. évfolyam 3. sz. p. 18-19. 82. Szekeres András: Tragédiát is okozhat a tájékozatlanság. in: Katasztrófavédelem, 2002. február, XLIV. évfolyam 2. sz. p. 4-5. 21