A pályaválasztás, pályatanácsadás stratégiai céljai és akcióprogramjai

PÉCSI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A PÉCSI KISTÉRSÉG KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA A pályaválasztás, pályatanácsadás stratégiai céljai és akcióprogramjai Pécs, 2007. november

Kiadó: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítették: Czuczor József Cséfalvay Ágnes Csóka Éva Eco-Cortex Tanácsadó Iroda Hidvégi Péter Dr. László Gyula Schleer Lászlóné Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Dr. Brebán Valéria, főigazgató Készült: 1000 példányban Nyomda: Bocz Nyomdaipari Kft., Pécs

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 1. A PÉCSI KISTÉRSÉGI FIATALOK ISKOLA- ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÁNDÉKTÉRKÉPE... 8 1.1 A 2007. évben végzős általános iskolai tanulók továbbtanulási szándéka... 8 1.1.1 A kérdőívet kitöltők kor és nem szerinti jellemzői... 8 1.1.2 A továbbtanulni szándékozók választott iskolái, illetve szakjai, emelt szintű képzési formái... 9 1.1.3 Az elsőként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái... 11 1.1.4 A felvételi lapon másodikként megjelölt iskolák... 12 1.1.5 A másodikként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái... 14 1.1.6 Informáltság a megcélzott iskoláról... 15 1.1.7 Informáltság a megcélzott szakról, szakmáról... 15 1.1.8 Az iskolaválasztást befolyásoló személyek és tényezők... 16 1.1.9 Ki segített, kinek a véleménye számított a leginkább az iskolák kiválasztásában.. 19 1.1.10 A megfelelő iskola kiválasztásához kapott segítség megítélése... 21 1.1.11 A válaszadók véleménye a megalapozott döntéshez szükséges tényezőkről... 21 1.2 Pályaválasztási szándéktérkép a 2007. évben szakiskolát végző tanulók körében (2/12 évfolyam)... 22 1.2.1 A végzős diákok életkor és nem szerinti jellemzői... 23 1.2.2 A válaszadók végzett szakjai, illetve emelt szintű képzési formái... 23 1.2.3 A 12. évfolyamot befejező válaszadók továbbtanulási szándéka és iskolatípusválasztása... 25 1.2.4 A továbbtanulni szándékozók választott iskolái, illetve szakjai, emelt szintű képzési formái... 27 1.2.5 Az iskola választásának befolyásoló tényezői... 29 1.2.6 Az iskolák, képzők kiválasztását segítő személyek... 31 1.2.7 A megfelelő iskola kiválasztásához kapott segítség véleményezése... 33 1.2.8 A válaszadók véleménye a megalapozott döntéshez szükséges tényezőkről... 34 1.3 Pályaválasztási szándéktérkép a 2007. évben érettségiző középiskolai tanulók körében... 35 1.3.1 A kérdőívet kitöltők kor és nem szerinti jellemzői... 35 1.3.2 A válaszadók végzett szakjai, illetve emelt szintű képzési formái... 36 1.3.3 A válaszadók továbbtanulási szándéka az iskola befejezése után... 37 1.3.4 A továbbtanulni szándékozók iskolatípus-választása... 38 1.3.5 A felvételi lapon elsőként megjelölt iskolák... 39 1.3.6 A felvételi lapon másodikként megjelölt iskolák... 41 1.3.7 Az elsőként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái... 41 1.3.8 A másodikként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái... 44 1.3.9 Az iskola-választás befolyásoló tényezői... 45 1.3.10 Ki segített, kinek a véleménye számított a leginkább az iskolák kiválasztásában 47 1.3.11 A megfelelő iskola kiválasztásához kapott segítség véleményezése... 49 1.3.12 A végzősök tervei, ha nem tanulnak tovább, illetve ha sikertelen a felvételijük.. 49 1.3.13 A válaszadók véleménye a megalapozott döntéshez szükséges tényezőkről... 50 2. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK HELYZETE A PÉCSI KISTÉRSÉGBEN, 2002-2007... 51

4 2.1 A pályakezdő álláskeresők létszámának alakulása... 51 2.2 A pályakezdők regiszteri áramlási adatai... 55 2.2.1 Az új belépő pályakezdők jellemzői... 57 2.2.2 A visszatérőként belépő pályakezdők jellemzői... 57 2.2.3. A pályakezdő álláskeresők kiáramlása... 58 2.3 A munkanélkülivé vált pályakezdők körében végzett kérdőíves felmérés tapasztalatai... 59 2.4 A munkáltatók körében végzett prognózis-vizsgálat pályakezdőkre vonatkozó előirányzatai... 61 3. AZ ISKOLA-IGAZGATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAVÁLASZTÁS JELENLEGI HELYZETÉRŐL ÉS KÖRÜLMÉNYEIRŐL... 63 3.1 Az iskola-igazgatók véleménye a pályaválasztási rendszerről... 64 3.2 A diákokat befolyásoló tényezők megítélése... 64 3.3 A pályaválasztást segítő szervezetek ismertsége és az eredményességükről kialakult vélemény... 65 3.4 Az iskola külső kapcsolat-rendszere... 65 3.5 A saját intézményük pályaválasztást segítő tevékenységének minősítése... 66 3.6 Az igazgatók szöveges véleménye a pályaválasztásról... 66 4. A PÁLYAVÁLASZTÁS HELYZETE, INTÉZMÉNYEI ÉS FELADATAI... 68 BEVEZETÉS... 68 4.1 A pályaválasztás vázlatos múltja és ennek tanulságai Baranya megyében... 70 4.1.1 Szervezetek és intézmények... 70 4.1.2 Meghatározó személyek... 73 4.1.3 A jelen állapot... 73 4.2 Európai Uniós körkép a pályaválasztásban... 74 4.2.1 Fejlesztő lépések... 74 4.2.2 Pályaválasztási modellek... 75 4.3 Az egész életen át tartó tanulás és a pályaválasztás, pályatanácsadás... 77 4.4 A pályaválasztási döntés fogalma, adekvátsága... 79 4.5 A hazai társadalmi és gazdasági változások és a pályaválasztás. A jelen helyzet problémái... 80 4.5.1 A tizenévesek életstratégiái és jövőképei... 82 4.5.2 A pályakezdő munkanélküliség és a pályaválasztás... 83 4.5.3 A pályaválasztással összefüggő munkaerőpiaci problémák... 84 4.6 Az átmenetek szerepe a pályaválasztásban... 86 4.6.1 A változások és a stressz... 86 4.6.2 Az oktatásból a munka világába való átmenet kérdései... 86 4.6.3 Ország-típusok az átmenetek jellemzői alapján... 87 4.7 A hazai pályaválasztás szereplői és szerepük, feladataik... 88 4.7.1 Az iskola... 88 4.7.2 A pedagógus... 90 4.7.3 A család, a szülő... 91 4.7.4 A munkaügyi központ... 92 4.7.5 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara... 94 4.7.6 A civil szervezetek... 95 4.7.7 A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja... 96 4.7.8 A gazdaság helyi szereplői... 99

5 4.8 Felkészítés a pályaválasztásra. Pályaválasztási tanácsadás vagy pályaválasztási és pályafejlődési tanácsadás... 100 4.8.1 A tanácsadás kulcselemei... 101 4.8.2 A pályaválasztási tanácsadás fázisai... 101 4.8.3 A pályaválasztási tanácsadás szintjei... 103 4.8.4 A pályaválasztás módszertana... 103 4.8.5 A tanácsadók... 104 4.9 Pályaválasztási PR és marketing... 104 4.10 Következtetések és javaslatok... 105 5. A PÁLYAORIENTÁCIÓ, PÁLYAVÁLASZTÁS FOGALMAK ELŐFORDULÁSA A 2007-2013 KÖZÖTTI TERVEZÉSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMOKBAN... 107 5.1 Nemzeti szintű programok... 108 5.2 Régiós programok... 116 5.3 Kistérségi programok... 116 5.4 Összegző megállapítások... 119 6. A PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYATANÁCSADÁS STRATÉGIAI CÉLJAI... 120 6.1 A tanulói igények kiszolgálása és alakítása: az aktivitás fokozása... 120 6.2 Szemléletváltás, paradigmaváltás a pályaválasztásban, pálya-orientációban és pálya-tanácsadásban... 123 6.2.1 Az iskolai és munkaerőpiaci feltételek figyelembe vétele a tervezésben... 123 6.2.2 Sodródó pályaválasztás helyett tudatos mérlegelés... 124 6.2.3 Az egyszeri pályaválasztási döntés helyett rugalmas és folyamatos életpályatervezés... 125 6.2.4 A pályaválasztás segítése mellett pályafejlődési tanácsadás... 125 6.2.5 Az életpályát végigkísérő tanácsadás... 126 6.2.6 Személyre szabott tanácsadás... 126 6.2.7 Mindenki számára elérhető szolgáltatás... 127 6.2.8 Az új értékek és követelmények megjelenítése az iskolában és a tanárképzésben128 6.2.9 A pályaválasztási döntés felelősségének tudatosítása... 128 6.3 A pályaválasztáshoz, életpályatervhez szükséges információk előállítása... 128 6.3.1 Az elsődleges családi, személyes aspirációk megismerése... 129 6.3.2 Információ közvetítése az oktatási rendszerről... 129 6.3.3 Információ a munkaerőpiacról... 129 6.3.4 Integrált pályaválasztási információs rendszer... 131 6.4 A pályaorientáció és pályatanácsadás eszközei... 131 6.4.1 A pályaválasztás, pályaorientáció szervezett eszközei... 131 6.4.2 A pálya-tanácsadás szervezett eszközei... 133 6.4.3 Az önálló információ- és tanács-szerzés eszközei... 134 6.4.4 A pályaválasztás marketing-stratégiájának kialakítása... 136 6.5 Hálózat, partnerség, együttműködés... 137 6.5.1 A pályaorientáció szervezeti keretei... 137 6.5.2 Pályaorientációs együttműködés, partnerség... 138 6.5.3 Az egyes résztvevőkkel szemben megfogalmazható elvárások... 140 7. A PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYATANÁCSADÁS AKCIÓPROGRAMJAI... 144 7.1 Önértékelő gyorsteszt összeállítása (6.1.1)... 144 7.2 Szándéktérképek folyamatos készíttetése (6.3.1)... 144 7.3 Egységes pályaorientációs tájékoztató összeállítása (6.3.2, 6.3.3)... 145

7.4 Egységes informatikai/információs rendszer kialakítása (6.3.4)... 145 7.5 Öninformálásra, önértékelésre alkalmas internetes, informatikai megoldások kidolgozása (6.4.3)... 145 7.6 Pályaválasztási koordinációs központ felállítása (6.5.1)... 146 7.7 Pécs Kistérségi Pályaválasztási Fórumok szervezése (6.2.8)... 146 7.8 Marketing (PR-) stratégia kidolgozása (6.1.2, 6.2.6, 6.4.4)... 146 7.9 A pályaorientáció logisztikai rendszerének kidolgozása (6.2.7)... 146 7.10 A pályaorientációs és pálya-tanácsadási kapacitás bővítése... 147 6

7 BEVEZETÉS A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum keretében 2007. tavaszán készült el a Pécsi kistérség foglalkoztatáspolitikai stratégiája és akcióprogramjai című dokumentum. Az abban megjelölt célok megvalósítása önmagában is igényli a Paktum képzési stratégiájának és akcióprogramjainak megfogalmazását és elfogadtatását, megvalósítását. Ez a két dokumentum értelemszerűen egymásra épül és egymást feltételezi. A Kistérségi Képzési stratégiában ezért adottnak tekintjük azokat a képzési elveket és szempontokat, feladatokat, amelyeket a Paktum foglalkoztatási stratégiájában (valamint az ugyancsak hasonló alapokra épülő Baranya megyei képzési stratégiában) már megfogalmaztunk. Ezért ebben a dokumentumban már nem ismételjük meg az abban elfogadottakat, hanem mindezek egyik alapvető fontosságú momentumára kívánunk koncentrálni: a kereslet és kínálat találkozása szempontjából az első meghatározó tényezőre, a pályaválasztásra, illetve az ezt kísérő pályaorientációra és pályatanácsadásra. Ennek érdekében először is azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők alakítják az iskolájukat (alsó- és középfokon) elvégző tanulók döntéseit a szakma-választásban, továbbtanulásban és az elhelyezkedésben. Ezektől olyan információkat várunk, amelyek segítik megismerni a képzési folyamatokat alakító döntéseket, és ezáltal a képzési rendszernek a munkaerőpiachoz illeszkedését elősegítő intézkedések, szolgáltatások, akcióprogramok fogalmazhatók meg. Ezt követően pedig ugyanebben a gondolati körben a minden foglalkoztatási- és képzési stratégiában megemlített, de kellőképp eddig még nem részletezett, kidolgozott pályaválasztási, pályaorientációs helyzetet és feladatokat vizsgáljuk meg, ugyancsak azzal a céllal, hogy meg tudjuk fogalmazni a legfontosabb teendőket, akcióprogramokat. Ennek megfelelően jelen dokumentum két alapvető részből áll. Az első részben (1.-3. fejezet) az alap- és középfokon végzők körében készített iskola- és pályaválasztási szándéktérképeket, valamint a pályakezdők helyzetét vizsgáló munkaerőpiaci elemzést mutatjuk be. A második részben (4.-7. fejezet) már kifejezetten a pályaválasztásra koncentrálunk egy elemző tanulmánnyal, a különböző fejlesztési dokumentumok pályaválasztási dimenziójának áttekintésével, és mindezek alapján a pályaorientáció stratégiai céljainak és akcióprogramjainak megfogalmazásával. Jelen stratégia egyes rész-tanulmányait és összegzését a következő szakértők készítették: Czuczor József Cséfalvay Ágnes, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, osztályvezető Csóka Éva, Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Eco-Cortex Tanácsadó Iroda Hidvégi Péter, Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja dr. László Gyula, a kutatás szakmai vezetője Schleer Lászlóné, Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.

Ugrás a Tartalomjegyzékre 8 1. A PÉCSI KISTÉRSÉGI FIATALOK ISKOLA- ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÁNDÉKTÉRKÉPE A szándéktérkép az iskolájuk befejezése előtt álló fiatalok továbbtanulási, illetve pályaválasztási szándékait kívánja feltérképezni. A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum keretében egy ilyen szándéktérkép elkészítése céljából kérdőíves felmérés készült, amely felmérte a fiatalok elképzeléseit, illetve azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek ezeket az elképzeléseket befolyásolják. A szándékok és befolyásoló tényezők megismerése azért fontos számunkra, mert ha ezen keresztül közvetlen információkat tudunk szerezni az iskola- és pályaválasztást alakító környezeti és belső szempontokról, akkor jobb eséllyel tudjuk majd a jövőben ezeket a döntéseket úgy alakítani, vagy legalábbis befolyásolni, hogy javuljon azok hatásfoka. Ez utóbbi alatt egyszerre értjük az egyéni sikereket (sikerül olyan iskolát, majdan munkahelyet találni, amelyik megfelel az egyéni adottságoknak és aspirációknak, így az egyéni sorssal való megfelelő elégedettséget teremt) és a munkaerőpiaci sikereket (sikerül olyan képességeket, szakmát szerezni, amely megfelel a munkaerőpiac elvárásainak). A kérdőíves felmérést a Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Iroda munkatársai végezték el, az elemzést Csóka Éva, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársa állította össze. 1.1 A 2007. évben végzős általános iskolai tanulók továbbtanulási szándéka A Pécsi Kistérség általános iskoláiban végzős tanulói közül 1.240-en töltötték ki a pályaválasztási szándékaikat feltérképező kérdőívet 1.1.1 A kérdőívet kitöltők kor és nem szerinti jellemzői Az általános iskolai végzősök közül a kérdőívet kitöltők többsége fiú, 649 fős csoportjuk 52,3%-a a teljes sokaságnak. A lányok csoportja 591 főt tesz ki (47,7%). Az általános iskolát döntő többségük, 68,3%-uk 14 éves korában fejezi be. A lányoknál valamivel magasabb ez arány 72%-os, a fiúknál 7,6%-ponttal alacsonyabb, 64,7%-os. Ezzel szemben a fiúk 30,2%-a 15 éves, a lányoknak csak 24,2%-a. A 16 évesek aránya is az ő táborukban kisebb 3,6%, míg a fiúknál 5,1%. Vagyis a fiúk valamivel öregebbek a lányoknál az általános iskola befejezésekor. Ezt a kor-különbséget érdemes lesz figyelembe venni majd a fiúk és a lányok megszólítása, a pályaválasztási és tanítási kapcsolat kialakítása során is.

9 fiúk A válaszadók kor szerinti megoszlása, nemenként lányok 1. ábra 14 éves 64,7% 15 éves 30,2% 14 éves 72,3% 15 éves 24,2% 16 éves 5,1% 16 éves 3,6% 1.1.2 A továbbtanulni szándékozók választott iskolái, illetve szakjai, emelt szintű képzési formái A kérdőívet kitöltő fiatalok közül csupán 3 fő nem nevezte meg azt az iskolát, ahol szándéka szerint tovább folytatja majd tanulmányait. A továbbtanulni kívánó tanulók 44 középfokú iskolát jelöltek meg, 24 pécsit, 9 baranyait és 11 megyén kívülit. A megjelölt iskolákra jelentkezők létszáma nagy szóródást mutat. 26 olyan iskola szerepel a listán, amelynél a jelentkezők létszáma nem haladja meg a 10 főt, ebből tíz iskola esetében csak egy-egy fő jelentkezéséről van szó. Ebbe a körbe tartoznak főleg a vidékiek, illetve a megyén kívüliek. Megyén kívüli iskolát összesen 24 fő, a válaszadók 1,9%-a jelölt meg. Ezek egy része Baranyához közeli, a megyehatáron lévő településekről jobban megközelíthető, a szomszédos megye iskoláját jelenti (Barcs, Baja, Somogyzsitva). Távolabbi iskolákba 1-2 tanuló igyekszik, általában speciális okok miatt. Az iskola-választás területi megoszlása 2. ábra megye 4% megyén kivüli 2% pécsi 94% A legkeresettebb 10 középiskola Pécsett található. Az első helyen a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola áll 124 jelentkezővel, ez a kérdőívet kitöltők egytizede. Majd két gimnázium következik, lényegében hasonló nagyságrendű érdeklődővel: a Leőwey Klára Gimnázium, amely 119 fiatal (9,6%) szemében

10 népszerű és a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, ahol 108 végzős (8,7%) szeretne tanulni. Deák TÁSI MIOK Csokonai Janus II. Béla 500. sz Radnóti Nagy Lajos Zipernowsky Pollack Apácai Kodály Széchenyi Simonyi Babits Leőwey Kereskedelmi A végzősök által megjelölt középfokú oktatási intézmények (20 fő felettiek) 3. ábra 21 26 26 32 36 37 41 52 55 57 64 0 20 40 60 80 100 120 140 71 80 96 97 108 119 124 A rangsorban ezután ismét egy szakközépiskola következik, a Simonyi Károly Szakközépiskola, 97 fiatal adná be ide a jelentkezését. Egy fővel kevesebben, 96-an a Széchenyi I. Gimnázium és Szakközépiskolát jelölték meg, ez után a Kodály Zoltán, majd az Apáczai Nevelési és Művelődési Központ Gimnázium és Szakközépiskola következik. Ezeket a nagy hagyományú Pollack Mihály és Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola követi. Csak 10. a sorban a régi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. A megyeszékhelyen kívüliek közül a Pécsváradon működő II. Béla Középiskola vezeti a sort 37 fővel a Pécsi kistérség végzős általános iskolásai között. A regionális beiskolázású, hatosztályos, cigány gyermekeket oktató középiskolában, a pécsi Gandhi Gimnáziumban 7 fiatal szándékozik továbbtanulni, és ugyanennyien jelentkeztek a nemzetiségi Miroslav Krleza Horvát Gimnáziumba is. Ezek igen alacsony számok. Ezek az adatok egyrészt azt az általános jellegzetességet mutatják, hogy a középiskola megválasztásánál csak speciális és ritka estben fordul elő a jelentősebb térbeli mobilitás: a tanulók elsősorban a szűkebb megyei/települési környezetben keresnek továbbtanulási lehetőséget. Ezen belül viszont nagyon erős a megyeszékhely vonzereje: a tanulók keresik az erős, jó hírű, általában jobb feltételeket és minőséget kínáló iskolákat. Erre két irányból is készülni kell: egyrészt kistérségen belül ezt feltétlen figyelembe kell venni a közlekedési kapcsolatok szervezésében, valamint a kollégiumi férőhelyek (ugyancsak közös) megteremtésében és finanszírozásában, illetve eleve a pályaválasztási információk széles körű terítésében. Másrészt ugyancsak szoros együttműködést, rendszer-szemléletű kistérségi fejlesztést igényel az, hogy a megyeszékhelyen tanuló (a koncentrált képzés előnyeit így kihasználó) tanulók a végzést követően vissza is találjanak a kistérség más településeibe. Végül meg kell említeni azt a munkaerőpiaci szempontból nem feltétlen kedvező, bár az egyetem közelsége miatt talán érthető sajátosságot is, hogy az országos átlagot is meghaladóan az iskolát választók kb. 50%-a gimnáziumban kíván első helyen továbbtanulni.

11 1.1.3 Az elsőként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái A különböző szakokat, emeltszintű képzési formákat, szakmákat tevékenységi körönként csoportosítottunk és ebből választhatták ki a diákok a jövőben tervezett tagozatot, szakmacsoportot. Az alábbi lehetőségek álltak rendelkezésükre: Egészségügyi, Műszaki, Kereskedelmi, Gépipari, Mezőgazdasági, Építőipari, Nyelvi, Humán, Matematikai, Pénzügyi-számviteli, Informatikai, Közszolgáltatási, Természettudományi, Egyéb. A diákok zöme - 20 fő kivételével - válaszolt erre a kérdésre. Iskolatípuson belüli első tagozat-választás megoszlása informatikai testnevelés 12% 2% rendvédelmi 2% vendéglátás,idegenforg. 4% személyi szolg. 3% pénzügyi 3% kereskedelem 10% feldolgozóipar 2% építőipari mezőgazdasági 5% 2% egyéb 2% művészeti 3% általános 5% természettud 5% humán 9% nyelv 22% műszaki 11% 4. ábra A nyelvtudás szerepe egyre erőteljesebb, mind a továbbtanulásban, mind a munkaerőpiacon az elhelyezkedésnél. Ez tükröződik a tanulók (illetve segítőik) választásában is, kimagasló számban 272 fő (22,3%) választottak különböző kiemelt nyelvi képzésű szakokat. Különösen a lányok körében népszerű a nyelvtanulás, az e szakokat megjelölők kétharmada közülük kerül ki. A második leggyakoribb választás az informatikai ismereteket nyújtó szak. Ezt 141 fiatal választotta. A nemi összetétel ennél a szakiránynál markánsan a fiúk felé tolódott el, közel kilenctizedük tartozik közéjük. Műszaki irányultsága a fiatalok 11,2%-ának van (135 fő). Itt még szélsőségesebb a nemek szerinti összetétel, ezt 94,1%-ban a fiúk választották. A humán szakon továbbtanulók száma 105 fő, ez a lányok körében kedveltebb szakirány, az ide jelentkezők héttizedét teszik ki. A szakközépiskolát, szakiskolát választók között a kereskedelmi szakok, szakmák a vonzóak, ezt 118 fiatal választotta (9,7%), legtöbbjük lány, 82 fő (69,5%). Építőiparban dolgoznának valamely szakma elsajátításával 64-en, jellemzően fiúk (89%). Ezt az elsődleges családi preferencia-sorrendet és megoszlást érdemes lesz összevetni a munkaerőpiac jelzéseivel, igényeivel. Ebbe beleértjük a nyelv-tanulást is, amelynek természetesen nem kérdőjelezhető meg a fontossága, de inkább (kiegészítő) eszköze az érvényesülésnek, és kevésbé (kevesebbeknek) lesz önálló szakmai profil.

12 Az elsődleges aspirációk azt is jelzik, hogy a kistérség társadalmi (családi, tanulói) megítélése eléggé konzervatív. A fiú/lány arányok eltérése az egyes szakmákban a hagyományos nemi sztereotípiákat tükrözik: a kereskedelem az női, a műszaki terület pedig férfi szakma, - holott ez már régen nem ilyen egyértelmű. Az egyes szakmákkal kapcsolatos pályakép kialakítása, közvetítése során érdemes lenne oldani ezt a beállítottságot. A kiemelt képzések, szakok, szakmák választásának nemek szerinti megoszlása 5. ábra 100% 80% 60% 40% 20% 0% mezőgazdasági 9 11 7 57 9 16 82 36 19 28 12 16 17 124 építőipari feldolgipar kereskedelem, vendégl. személyi szolg. vendéglát. Idegenforg informatikai pénzügyi humán 21 74 180 8 31 92 nyelv 34 32 7 129 26 7 11 13 természettud műszaki művészet rendvédelem 37 20 általános tesnevelés egyéb 6 13 19 14 nő férfi 1.1.4 A felvételi lapon másodikként megjelölt iskolák Az előző, elsődleges iskola- és szakma-választás mellett 1166 fiatal jelölt meg második olyan iskolát is, ahol a tanulmányait folytatni szeretné. Ennek során 38 iskolát nevesítettek. Ebből már csak 13 iskola (34,2%) nem pécsi: a megyében működik hat, a megyén kívüli hét iskola (egyenként 1-2 fő jelentkezővel). Az így megfogalmazott másodlagos preferencia-skála az iskolák sorrendjének jelentős változását eredményezte. Az elsődleges választások során még a negyedik helyen szerepelő Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskola lett az első a másodlagos választások népszerűségi listáján, 144 diák (12,3%) nevezte meg ezt az iskolát. A legtöbben a Kereskedelmiből mennének át, ha oda nem vennék fel (38 fő). Második helyre ugrott a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola, az első jelölésnél még csak ötödik volt. Szakjain 113-an szeretnék ismereteiket bővíteni. Főként a Zipernowskyból áramlanának át (18 fő), de a saját iskola másik szakáról is 16-an, 14-en pedig a Kodály Gimnáziumból. Az előbbiekben még listavezető Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola harmadik helyre esett vissza, igaz csak egy fővel maradva el a Széchenyitől. Tíz fiatallal többen mennének át a Simonyiba, mint ahányan onnan jönnének ide (28 fő). A hetedik helyről rukkolt előre a negyedikre az Apáczai Nevelési és Művelődési Központ Gimnázium és Szakközépiskola, 98 tanuló választása alapján. Jó pár elsőként Széchenyit, Kodályt választó fiatal pártolna át hozzájuk, de 19 fő hűséges maradna az

13 iskolájához egy másik szakirány, vagy általános tagozat megjelölésével. Ők azok, akik valamilyen okból (közlekedés, család) az iskolához ragaszkodnak. A végzősök által másodikként megjelölt középfokú oktatási intézmények (20 fő felettiek) 6. ábra Deák 31 TÁSI 32 MIOK 34 500. sz 36 Zipernowsky 36 Nagy Lajos 42 Janus 53 Radnóti 55 Leőwey 73 Babits 74 Kodály Apácai Kereskedelmi 91 98 112 Széchenyi 113 Simonyi Károly 144 0 20 40 60 80 100 120 140 160 Az elsőként és másodikként választott iskolák tízes rangsor-mátrixa Első iskola Második iskola Kereskedelmi Leőwey Babits Simonyi Károly Széchenyi Kodály Apáczai Pollack Zipernowsky Nagy Lajos összes jelentkező 1. tábla Simonyi Károly 38 11 11 2 9 14 11 144 Széchenyi 5 7 9 5 16 14 8 7 18 6 113 Kereskedelmi 14 3 28 6 8 8 12 3 112 Apáczai 10 4 10 4 14 13 19 4 1 1 98 Kodály 5 13 7 10 16 5 2 4 91 Babits 4 31 8 1 3 2 2 2 3 8 74 Leőwey 15 29 3 6 1 8 73 Pollack 5 2 1 12 4 1 1 10 6 1 59 Radnóti 11 4 6 2 4 3 1 2 55 Janus 1 15 16 3 1 2 6 53 Nagy Lajos 1 13 5 1 2 1 9 42 Összes jelentkező 122 108 104 95 95 79 70 64 54 50 * az összes jelentkező nem a táblázatban szereplő számok összege, mert egyéb, az első 10 helyen nem szereplő iskolákból is jöttek, illetve jelentkeztek át tanulók. Érdekes a Leőwey K. és a Babits M. Gimnáziumot választók mozgása egyikből a másikba. Az elsőként Lőweyt jelölőkből 31-en a Babitsot választják másodiknak, fordítva pedig 29 első helyen Babitsosból lenne Lőweysta másodsorban.

14 Ez az eredmény mindenképpen érdekes és tanulságos képet vetít elénk. Egyrészt jól látszik, hogy az általános iskolások szemében melyek az erős gimnáziumok (Leőwey, Babits): ezeket második helyen már csak azok jelölik meg, akik egyébként is ilyen erős iskolába szeretnének menni, és úgy ítélik meg, hogy ehhez megvan a megfelelő felkészültségük és esélyük. Másrészt jól láthatóan van jelen azoknak a diákoknak az igen jelentős számú csoportja, akik elsősorban oktatási programot választanak, és csak másodsorban keresik ehhez a megfelelő iskolát. Aki gimnáziumba akar menni, az második helyen is többnyire gimnáziumot jelöl meg (ld. a már említett Leőwey-Babits párosítást, kiegészítve a Janus Gimnáziummal, vagy egy másik csoportban a Széchenyi-Kodály-Apáczai iskolákat, illetve a Kereskedelmi-Simonyi-Pollack csoportot). Vannak ugyanakkor stabil iskola-választók is: az elsődlegesen kiválasztott iskolához ragaszkodik a másodlagos választás során is a diákok 10-20%-a (az Apáczai esetén minden bizonnyal a közlekedési szempontok alapján is ez több is). 1.1.5 A másodikként választott iskola szakjai, szakmái, képzési formái A második szakválasztásnál már nem figyelhető meg olyan nagy mértékű átrendeződés, amely arra utal, hogy a fiatalok választott szakirányukhoz ragaszkodnak inkább, mint iskolájukhoz. A második szak, szakma, tagozat választás megoszlása 7. ábra építőipari kereskedelem személyi szolg. vendéglátás,idegenforg. testnevelés informatikai természettud humán nyelv műszaki általános második 63 132 45 36 17 144 48 139 244 122 64 első 65 118 31 44 19 141 66 105 272 137 57 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Első helyen változatlanul a nyelvi tagozatok állnak, 244 fiatal (21,1%) választotta ezt. Megőrizte pozícióját az első választásnál is második helyen álló informatika, 144-en tanulnának ilyen szakirányban. A harmadik helyre a műszaki szakok helyett a humán tagozatok léptek, a 139 fős létszám 25 fős emelkedést jelent az első választáshoz képest. A kereskedelmi szakok, szakmák is beelőztek a műszaki szakirány elé, 132 fiatal jelölte meg ezt. A nemi összetétel a szakirányokon belül nem változott lényegesen.

15 1.1.6 Informáltság a megcélzott iskoláról Ebben a kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a diákok megfelelő tájékozottsággal rendelkeztek-e az elsőként választott iskoláról. Az alábbi válasz-lehetőségek álltak rendelkezésre: Úgy érzed, hogy igen, nagyon sokat Úgy érzed, hogy igen, bár nem nagyon sokat Úgy érzed, hogy nem sokat Nem tartod fontosnak, hogy sokat tudj róla A tanulók 42,9%-a nyilatkozta azt, hogy nagyon sokat tud a választott iskoláról (530 fő). A következő választási lehetőséget, az eleget tud, bár nem túl sokat 45%-uk érezte magára nézve igaznak. Azokkal együtt, akik elismerték, hogy nem sokat tudtak jövendő iskolájukról (10,1%), már 55%-os az iskola kiválasztásában nem elég információval rendelkezők részaránya, ez 658 fiatalt jelent. Az pedig külön is érdekes, ha valaki bár elismeri, hogy nem sokat tud a leendő iskolájáról, ezt mégis elegendőnek tartja, nem feltétlen igényel ennél többet. Még szerencse, hogy csak egy töredékük, mindössze 23 diák (1,9%) véleménye az, hogy nem is kell sokat tudni róla. Tájékozottság a választott iskoláról, nemek szerint 8. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% fiú lány nem fontos keveset nem sokat sokat A lányok tájékozottabban választották iskolájukat, 47,5%-uk alaposan utána nézett. A fiúknál csak 39%-os ez a hányad. Ők kevesebb ismeretet is elégségesnek tartottak az iskoláról, feltehetően fontosabbnak számukra a szak, szakma ismerte, mint az iskoláé. Ez mutatkozik meg, abban is, hogy a nem is fontos sokat tudni róla, lehetőséget választók nyolctizede fiú. 1.1.7 Informáltság a megcélzott szakról, szakmáról Az előzőekben már ismertetett négy lehetőség közül választhattak a végzős tanulók. A továbbtanulás szakirányának megválasztásához 50,4%-uk (622 fő) rendelkezett megfelelő tájékozottsággal. Ez 7%-ponttal magasabb, mint az iskola kiválasztásánál. A diákok 38%-a vallotta, hogy eleget tudott, de nem túl sokat (468 fő). 108 fő (8,7%) úgy választotta szakirányultságát, hogy nem tájékozódott előtte megfelelően. Tovább süllyedt, az az amúgyis csekély létszámú csoport, aki azt vallja, hogy nem is fontos tudni róla.

16 A tájékozottság szükségességének megítélése az iskola és a szakirány tekintetében 9. ábra szak, szakma iskola sokat nem sokat keveset nem fontos 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A tájékozódási aktivitás a fiúknál és a lányoknál jól láthatóan eltérő az iskola, illetve a szakma tekintetében. Ahogy az előzőekben már utaltunk rá, a fiúkat sokkal jobban érdeklik a szakmához kötődő kérdések. Itt már a fiúk több, mint a fele (51,5%-a) nyilatkozott úgy, hogy a szak, szakma választásában alaposan felkészült, (az iskola-választásnál csak 38,7%-os volt ez az arány). A lányoknál jelentős része is tájékozódott, de aktivitásuk most valamivel elmarad a fiúké mögött. A lányok közel fele (49,2%-uk) nagyon sokat tudott, 39%-uk pedig nem túl sokat, de eleget, ahhoz hogy pályát válasszon. 1.1.8 Az iskolaválasztást befolyásoló személyek és tényezők Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fiatalok iskola-választásában milyen tényezők játszottak szerepet. Az osztályozási rendszer lehetőségével (1-5-ig) e tényezők befolyásoló erejét is fel kívántuk térképezni: az 1-es válasz azt jelentette, hogy egyáltalán nem emiatt választottam, az 5-ös osztályzat pedig azt, hogy leginkább emiatt választottam. Az alábbi lehetőségek közül lehetett választani: a barátaim is oda mennek 1 2 3 4 5 testvérem (ismerősöm, szülőm) ide jár, jár(t) 1 2 3 4 5 el tudok helyezkedni utána 1 2 3 4 5 mert tovább szeretnék tanulni utána 1 2 3 4 5 egyéb ok, mégpedig:. Az egyéb kategóriában szövegesen is meg lehetett fogalmazni, ha a tanuló számára más szempont volt a fontos a továbbtanulás eldöntésében. A 4-5-ös osztályzatot erős befolyásoló tényezőnek gondoljuk, a 3-ast is-is-nek, a 2-es nem annyira, az 1-es pedig egyáltalán nem befolyásolta a döntést. A válaszadók több lehetőségre is szavazhattak, így a válaszok megoszlása 100%-nál magasabb, ha a kérdőívet kitöltők számához az 1.235 főhöz viszonyítunk. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy az általános iskolai tanulmányaikat befejezők iskolaválasztását döntően két tényező motiválta: a továbbtanulás és az elhelyezkedés. A jövőbeni továbbtanulás célja a legerősebb motiváló tényező 601 fiatalnak. Több mint felük (51,2%) ezt 5-össel osztályozta és további 20,4%-uk is négyest adott. Korukhoz képest igen megfontolt előrelátásnak tűnik az is, hogy a jövendő elhelyezkedési lehetőségek már most ilyen sokuknál, 572 főnél (47,5%) a legfontosabb döntési okként szerepel. További 29%-

17 uknál (345 fő) is lényeges szempont volt (4 osztályzat), így együttesen a válaszadók háromnegyede pályaválasztását e tényező alapján döntötte el. Az osztályzatok megoszlása választási lehetőségenként 1 2 3 4 5 10. ábra továbbtanulás 104 70 160 239 601 munkalehetőség 53 39 195 345 572 testvér/család 696 128 135 121 110 barát 585 223 218 103 63 0% 20% 40% 60% 80% 100% A családi (testvér, szülő) tapasztalat alig játszott szerepet az iskola- választásban, hattizedük állítja, hogy ezt a szempontot egyáltalán nem vette figyelembe. Ettől 10%-kal marad el a baráti befolyás, a diákok közel felét (585 főt) egy kicsit sem befolyásolta, hogy a barátai melyik iskolába mennek tovább (1-es osztályzat), további 223-nál pedig alig-alig volt ez figyelembeveendő (2-es osztályzat). Csupán 63-an, a tanulók 5,3%-a megy barátait követve, ugyanabba az iskolába (5-ös osztályzat). A családi hatás ennek közel duplája, de így is csak 9,2%-uk, 110 fiatal vette figyelembe első sorban az iskola kiválasztásánál. A választásnál szerepet játszó tényezők megoszlása osztályzatonként barát testvér/család munkalehetőség továbbtanulás 11. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 104 53 70 160 239 39 601 696 128 195 345 135 572 585 223 121 218 103 110 63 1 2 3 4 5 Ha az osztályzatokon belüli megoszlást vizsgáljuk választási lehetőségenként, az alábbi ábrán jól látható, hogy a munkalehetőség és a továbbtanulás kapta az ötösök 87%-át és a négyesek 72%-át. Ez jól mutatja e két tényező markáns hatását az iskolaválasztásra. Ezek a fiatalok már tudatosan választanak iskolát és pályát, ami bíztató jel a pályaválasztás egészére nézve.

18 A választásnál szerepet játszó tényezők megoszlása osztályzatonként nemenkénti bontásban 12. ábra lányok továbbtanulás fiúk lányok elhelyezkedés fiúk lányok barátok fiúk lányok család fiúk 1 2 3 4 5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A fenti grafikonon jól látható, hogy nincs lényeges különbség, a hosszabb időtávra való előretekintés vezet, fiúknál lányoknál egyaránt. A jövőbeni továbbtanulási terveket a lányok szőnek nagyobb arányban, közel hattizedük ennek a szempontnak alárendelve választott iskolát, a fiúk 45%-ánál volt ez döntő. A jövőbeni biztos munkához jutás a lányok felénél volt a legfontosabb mérlegelendő tényező, a fiúk 45%-a vélte így. Nemenkénti preferencia-sorrend a leginkább befolyásoló tényező választási gyakorisága alapján (5-ös osztályzat) 13. ábra fő 350 300 326 289 lányok 283 275 fiúk 250 200 150 100 50 0 60 19 50 44 továbbtanulás elhelyezkedés család barátok elhelyezkedés továbbtanulás család barátok Csak egy helycsere figyelhető meg a fiúk és lányok ötössel osztályozott tényezőinek számosságában, a lányoknál a továbbtanulás a népszerűbb, a fiúknál az elhelyezkedés biztonsága áll a legtöbb szavazatot kapó első helyen.

19 1.1.9 Ki segített, kinek a véleménye számított a leginkább az iskolák kiválasztásában Ennél a kérdésnél az alább felsorolt négy lehetőséget kellett az előző kérdéshez hasonlóan osztályozniuk a válaszadó végzősöknek. A lehetőségek: egyéb családod 1 2 3 4 5 barátaid 1 2 3 4 5 osztályfőnököd 1 2 3 4 5 pályaválasztással foglalkozó szakemberek 1 2 3 4 5 Elmondható, hogy a továbbtanulni szándékozók fiatalok választásukban főként a családtagok segítségére számíthattak. A legtöbb, legmagasabb értékkel jelölt válasz esett erre (63,6%), 534 fiatal gondolta így. További 306-an is fontos segítőknek minősítették a családtagokat, és a 4-es osztályzatból is a legtöbbet kapta. Csupán 78-an nem számíthattak ebben a kérdésben a legközelebbi hozzátartozójukra. Az iskola kiválasztásában segítők rangsorolása fő, 2. tábla rangsor család barátok osztályfőnök pályaválasztási összesen szakember 1 78 350 439 682 1549 2 74 257 203 167 701 3 227 297 214 141 879 4 306 193 183 99 781 5 534 81 147 77 839 összesen 1219 1178 1186 1166 4749 A osztályfőnökeik javaslatára építettetek elsősorban 147-en, 17,5%-uk. Ez a második leggyakrabban ötös kategóriával illetett válasz, de jóval elmarad a családra adott voksok számától. A másik póluson sokkal többen állnak, egyáltalán nem kérték ki véleményüket 439- en. Az 1-es osztályzatok 28,3%-a esett erre. (Ami nem túl fényes megítélése az osztályfőnök, az osztályfőnöki órák pályaválasztási aktivitásának és hasznosságának.) A barátok tanácsait 81 végzős (9,7%) fogadta meg elsősorban, megelőzve ezzel a pályaválasztással foglalkozó szakemberekre számítók számát, amelyet csak 77-en (9,1%) jelöltek meg, mint legfontosabb iskolaválasztást befolyásoló tényezőt. A legtöbben ez utóbbiak segítségét nem igényelnék (682 fő), - ami ugyancsak elgondolkodtató visszajelzés a pályaválasztást segítő szolgálatok aktivitását, a pályaválasztási folyamatba való beépülését, elfogadottságát és hatásosságát illetően.

20 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A osztályzatok szerinti besorolás megoszlása az iskola kiválasztásában segítők bontásában 14. ábra 1 2 3 4 5 pályavalaszt.szakember osztályfőnök barát család osztályzat A 4.749 jelölés súlyarány-megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a végzős tanulók határozottabban tudták, hogy kinek a segítségét utasítják el, mint akinek segítségét elfogadták. Az összes jelölésből az egyesek képviselik a legnagyobb hányadot 32,6%-ot. Az ötösre értékelt válaszok részaránya csak 17,7%-ot tesz ki. A két szélső helyzet, a család - akiknek legjobban számítottak a segítségére -, és a pályaválasztási szakember - akiknek véleményére legkevésbé voltak kíváncsiak -, közel inverzei egymásnak. A választások súlyarány-megoszlása az iskola-választásban segitők szerint 3. tábla család barát osztályfőnök pályaválasztási összesen szakember 1 1,6 7,4 9,2 14,4 32,6 2 1,6 5,4 4,3 3,5 14,8 3 4,8 6,3 4,5 3,0 18,5 4 6,4 4,1 3,9 2,1 16,4 5 11,2 1,7 3,1 1,6 17,7 25,7 24,8 25,0 24,6 100,0 Nemek szerint vizsgálva: Az iskola kiválasztásában a családja tanácsát közel azonos arányban vették elsősorban figyelembe a lányok (45,2%-a) és a fiúk (42,5%-a), míg kb. 6-6,5%-uk nem számíthatott a családra. Barátai véleményére a fiúk 35,4%-a egyáltalán nem alapozott, a lányoknál ez az arány 12%-ponttal alacsonyabb 23,6%-os. Érdekes módon a fiúk körében a barátok véleményére is nagyobb arányban hallgattak (7,5%), mint a lányoknál (6,5%). Első sorban osztályfőnöki segítséget megközelítőleg azonos arányban vették igénybe a lányok (12,9%) és a fiúk (11,9%). Az elutasítás már nagyobb eltérést mutat, a fiúk négytizede egyáltalán nem vette figyelembe ennél a döntésnél az osztályfőnöki tanácsot, a lányok körében csak 34%-os ez a hányad. A pályaválasztási szakember útmutatásait közel azonos arányban utasítják el a fiúk és lányok (59,8-57,2%), és elfogadásuk is közel azonos a nemek között (6,9-6,2%-os).