SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2300 RÁCKEVE, SZENT ISTVÁN TÉR 22. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2300 RÁCKEVE, SZENT ISTVÁN TÉR 22. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Tartalomjegyzék I. Hivatalos adatok... 3 II. Bevezető rész... 4 1. A pedagógiai program törvényi háttere 2. Az iskola rövid története, jelenlegi működési feltételei 3. Az iskola társadalmi környezete, a környezet szerepe... 5 4. Az iskola tanulói közössége 5. az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 6 III. Nevelési program.... 8 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1 Pedagógiai alapelvek 1.2 Oktatási- nevelési céljaink.... 8 1.3 Az iskola sajátos helyzetéből adódó nevelési céljaink... 10 1.4 A nevelő-oktató munka feladatai... 11 1.5 A keresztény nevelésből adódó sajátos feladataink... 17 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák... 23 5. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 26 6. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 27 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 28 8. Az iskola környezeti nevelési programja... 29 9. A pedagógusok intézményi feladatai... 30 10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 33 11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 35 12. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvétele, jogaik gyakorlásának rendje... 39 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 40 14. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei... 42 IV. Helyi tanterv... 43 1. Választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik... 43 2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei... 46 3. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 47 4. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 48 5. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 52 6. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok Meghatározása... 53 7. A tanulók fizikai állapotának mérése... 54 V. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 56 VI. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása... 58-59 2

HIVATALOS ADATOK Az iskola neve : Szent Imre Katolikus Általános Iskola címe: 2300 Ráckeve, Szt. István tér 22. A fenntartó neve: Székesfehérvári Egyházmegye címe: 8000 Székesfehérvár Városház tér 5. Az alapító neve: Ráckevei Római Katolikus Egyházközség címe: 2300 Ráckeve Szt. István tér 20. Az alapító okirat kelte: 1993. május 20. A működési engedélyt kiadó szerv neve: Ráckeve Város Polgármesteri Hivatala címe: 2300 Ráckeve, Szt. István tér 4. A működési engedély kelte: 1993. augusztus 16. Az iskola 8 osztályos általános iskola. 3

I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. A pedagógiai program törvényi háttere Iskolánk jelen pedagógiai programjának törvényi alapja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései. Az új törvényi háttér értelmében a Szent Imre Katolikus Általános Iskola módosítja 2010. évi pedagógiai programját. 2. Az iskola rövid története, jelenlegi működési feltételei: Ráckevén 1897-ben szentelték fel az egyházközségi összefogással épült katolikus iskolát, melynek védőszentje Szent Imre herceg lett. Az intézmény az államosításig önálló intézményként működött. Az iskolát 1993-ban alapította újra a ráckevei Római Katolikus Egyházközség, Brezina Károly akkori káplán kezdeményezése alapján. Az alapítás évében az iskola egy 22 fős első osztállyal indult, a plébánia épületében kapott férőhelyet. Az 1994-es tanévet a volt Katolikus Iskola épületében kezdték el, melyet az egyházak kárpótlásáról szóló törvény keretében a ráckevei Római Katolikus Egyházközség visszakapott. Az ingatlanban akkor önkormányzati iskola működött, így közösen használták az épületet egészen 1996-ig. A közös működtetés problémamentesen zajlott. 2001-re vált az iskola 8 évfolyamossá, ebben az évben vette fel a Szent Imre nevet. Jelenleg 15 osztályban 356 gyerek tanul az intézményben. Az iskola működési engedélye 448 diák felvételét engedélyezi, ezt a létszámot nem is szándékozunk túllépni, szeretnénk megtartani kisiskola jellegünket, ezért évfolyamonként maximum két osztály felvételét tervezzük hosszútávon is. A főfoglalkozású pedagógusok száma 29 fő, a technikai dolgozók 15 fő. Az eredeti iskolaépület 6 tantermes volt, 1998 óta folyamatos a bővítés, hogy fel tudjuk venni a hozzánk jelentkező gyerekeket. Jelenleg 16 tanteremben folyik a tanítás, és rendelkezünk a szükséges kiegészítő helyiségekkel. Az alsó tagozat bemutatása: Az első két évfolyamon iskolaotthonos rendszerben folyik az oktatás a következők szerint: Délelőtt az elméleti tárgyak tanulása folyik Ebéd után hosszabb szünet következik, majd a házi feladat megírására kerül sor, illetve készségtárgyak oktatására. A délután folyamán ezek az órák hasznos, érdekes elfoglaltságot jelentenek a gyerekek számára, de a délelőttihez képest már játékosabb formában. Azért tesszük kötelezővé az iskolaotthont, hogy 3. osztályra a gyerekek megtanuljanak tanulni, és képesek legyenek önállóan is hatékonyan házi feladatot írni és memorizálni. A harmadik, negyedik évfolyamon az összes tanórát délelőtt tartjuk meg, délután pedig napközis foglalkozás várja a diákokat. A napközis foglalkozás ezeken az évfolyamokon nem kötelező. (Jellemzője az iskolának, hogy egészen 7. osztályig nagyon magas a tanulószobások létszáma) Az iskolaotthonos és napközis gyerekek hétfőtől péntekig nem viszik haza a táskájukat, csak abban az esetben, ha a délutáni más foglalkozáson való részvétel miatt nem tudott a tanuló felkészülni a következő tanítási napra. 4

Minden évfolyamon lehetőségük van a diákoknak arra, hogy az előírt tantárgyakon kívül kötelező vagy választható tanóra keretében angol nyelvet, informatikát, néptáncot tanuljanak. Szeptember-október, április-május hónapban úszást szervezünk a 3. évfolyam számára. A délutáni foglalkozások befejeztével, iskolán kívüli szervezetek illetve iskolai szervezésben a diákok az iskola épületében szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt októbertől május végéig. Ezek a foglalkozások előzetes igényfelmérés alapján szerveződnek. A mindennapos testnevelés biztosítására az iskolában sportkör működik. A katolikus gyerekek minden hétfőn, a reformátusok minden kedden negyed 8-ra jönnek iskolába, majd a templomban egy rövid lelki útravalóval kezdik a hetet, melyeket általában a hitoktatók vezetnek. Havonta egyszer ebben a hétfő reggeli időpontban közös szentmisén vesznek részt a diákok és a pedagógusok. 3. Az iskola társadalmi környezete, a környezet szerepe Ráckeve kb. 10.000 főt számláló kisváros, a Csepel-sziget déli részén, a Soroksári Duna-ág két partján helyezkedik cl. Fekvése csodálatos, de megfelelő munkalehetőség híján a város lakosságmegtartó ereje veszélyben forog. A családok anyagi, erkölcsi helyzete nagyon sokszínű képet mutat. Ez a sokszínűség tükröződik az iskolánkba járó diákok között is, mely sokszínűség harmóniába simítása komoly pedagógiai kihívást jelent iskolánk számára. Vallási szempontból a lakosság többsége katolikus, de kevés a vallását gyakorló hívő ember. A szülők mindenféle szempontból magas elvárásokat állítanak fel a katolikus iskolával szemben, gyakran azoknak a nevelési feladatoknak a megoldását is tőlünk várják, amelyekre ők maguk képtelenek. Legfőbb elvárásaik: szigor, következetesség, igazságosság, magas szakmai színvonal, a pedagógusok személyes példamutatása, hitre nevelés. 4. Az iskola tanulói közössége a. Szülői háttér A szülők túlnyomó többsége középiskolai végzettségű, nagy többségük munkahellyel rendelkező dolgozó ember, viszonylag kevés a munkanélküliek száma, de sok az ingázó. Ráckevén viszonylag magas a roma lakosság száma, iskolánk tanulói közül azonban kb. 5% tartozik e népcsoporthoz. Szeretettel várjuk és fogadjuk a roma diákokat, de azzal a feltétellel, hogy nekik is be kell tartaniuk a minden tanulóra kötelező előírásokat. Ezt a szülők nem szívesen fogadják, ezzel magyarázzuk a viszonylag alacsony jelentkezést. Tanulóink kb. 25%-a csonka családban él. A szülők vallási megoszlása (becslésünk és személyes ismeretségünk alapján): Római Katolikus ( megkeresztelt ) kb.: 50% Ebből vallását gyakorolja kb.: 20% Református(megkeresztelt) kb.. 20% Ebből vallását gyakorolja kb.: 5% Vallástalan vagy más vallású: 30% b. Lakóhely szerinti megoszlás Az iskola diákjai 80-85%-ban ráckevei állandó bejelentett lakással rendelkeznek. 15-20%-uk a környező településekről jár be, elsősorban Szigetbecséről, Szigetújfaluból, Tökölről, Szigetszentmártonból, Szigetcsépről, Kiskunlacházáról és Dömsödről. Ezen településeken tapasztalatunk alapján fokozatosan nő az érdeklődés iskolánkkal szemben. Általában vallásukat gyakorló családok vállalják a bejárás okozta kellemetlenségeket is azért, hogy gyermeküket keresztény szellemű iskolába írassák. 5

c. Neveltségi szint Tapasztalataink szerint sajnos évről évre rosszabb a tanulók neveltségi szintje. A gyerekeknek nagyon magas százaléka a legelemibb együttélési szabályok ismerete nélkül érkezik az iskolába, verbális kifejezőkészségük gyenge, a problémamegoldás szavakkal történő módját alig ismerik, rögtön ütnek, rúgnak. Csúnyán, gorombán beszélnek egymással és alkalmasint szüleikkel is. Sajnos az értelmiségi családokban is egyre kevesebb a jól nevelt gyerek. A vallási élethez hozzátartozó elemi szabályokkal a gyerekek kb. 10%-a van többé-kevésbé tisztában. A fent leírtak alapján iskolánk egyik kiemelkedő célja a neveltségi szint emelése. d. Pályaválasztási motiváció Ráckevén működik az Ady Endre Gimnázium és szakközépiskola, 6 és 4 évfolyamos képzéssel. Azon diákjaink számára, akik nem kívánják a bejárást vagy a korai kollégiumot választani, javasoljuk a helyi gimnáziumban való továbbtanulási lehetőséget. A gyerekek nagy többségénél szerencsés, ha minél tovább a szülői ház és az ismerős környezet felügyelete alatt állnak, és így a helyi gimnázium jó megoldásnak tűnik a tehetségesebb diákok számára. Távoli iskolák közül elsősorban egyházi intézményeket javasolunk a szülők és a gyerekek számára. Azon tanulóinknak, akik nem gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, a Ráckeve 50 km-es körzetében működő középiskolákat javasoljuk. Az összes környékbeli iskola igazgatóját évente egy alkalommal közös szülői értekezletre hívjuk, ahol bemutathatják iskolájukat. Törekszünk a középiskolákkal történő jó együttműködésre a diákok érdekében. e. Diákönkormányzat Iskolánkban diákönkormányzat nem működik. A tanulói érdekképviselet a diákközgyűlésen keresztül érvényesül, melynek időpontja a 2001. évtől a Szent Imre Napokhoz kapcsolódó rendezvénysorozat. A diákság által választott összekötő tanár személyén keresztül a tanulók folyamatosan jelezhetik esetleges problémáikat, javaslataikat. Az iskola biztosítja a diákok számára a diákönkormányzat létrehozásának jogát, melynek képviselői 7. illetve 8. osztályos tanulók lehetnek. 5. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó Egyházmegyei Hivatallal, a helyi plébániával, a Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, az Emberi Erőforrás Minisztériumával és az Oktatási Államtitkársággal, egyes feladatok megoldása során a Városi Önkormányzattal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Járási Irodájával. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a Fenntartó Megyéspüspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akik elfogadják az iskola nevelési céljait, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműködésük során ők is hatással vannak az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az iskola - ez irányú igényeknek elébe menve - segítséget nyújt a szülőknek a nevelési, lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, keresi azokat a formákat, ame- 6

lyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (Püspöki biztos atya, pedagógusok, vagy más szakemberek előadásai, kiscsoportos vagy személyes beszélgetés, stb.) Kérjük és elfogadjuk a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjaink megvalósításában: a karitatív munka szervezésében, lebonyolításában, ellenőrzésében, pályaválasztási egyeztetésekben, stb. Objektíven és szeretettel a szülők elé tárjuk a gyermekükkel kapcsolatos problémákat, szükség szerint tanácsot adunk a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Tisztelettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására. Szoros kapcsolatot ápolunk a Gulyás Kálmán Emlékére, a Nemzeti és Keresztény Értékekért Alapítvánnyal, mely intézményünk érdekében tevékenykedik. Fő feladata megőrizni Gulyás Kálmán tanító kiemelkedő keresztény, nemzeti és hazaszerető munkájának szellemiségét, lehetőséget teremteni az 5-8. osztályos tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek jutalmazására, az iskolai könyvtár és az oktatással összefüggő tárgyi eszközök beszerzésére. Az iskola természetes környezetét adják az egyházközségek, amelyek lelkiségükkel, a rájuk jellemző karizmákkal meghatározó befolyással vannak az iskolára. Az iskolában szívesen várjuk és fogadjuk az egyházközségekhez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást adunk munkánkról, illetve arra törekszünk, hogy az egyházközségek és az iskola kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön. A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartásunk révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer. Intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. (Évente rendezünk egyházmegyei találkozót, versenyt.) A közvetlen környezetünk, városunk és a környező települések állami iskoláival intézményünk rendszeres kapcsolatokat ápol: ilyenek a sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozások. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi munkája során kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Ugyancsak rendszeres a kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnői szolgálattal, akik az intézményünkben kialakított orvosi szobában látják el a tanulóinkkal kapcsolatos tevékenységeiket. Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért tovább bővíti kapcsolatait az egyházi középfokú intézményekkel. Részint tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről, másrészt szívesen biztosít gyakorlási lehetőséget pedagógusképző intézmények végzős, gyakorló hallgatóinak. (tanárképző, tanítóképző főiskolák). A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: Ráckevei Újság, Kör TV A Ránki György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, az Ács Károly Művelődési Központ, a Skarica Máté Városi Könyvtár, az Árpád Múzeum dolgozóival, nevelőivel is kapcsolatot tartunk. Találkozunk versenyeken, foglalkozásokon, rendezvényeken, fellépéseken. 7

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Pedagógiai alapelvek A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a Szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhat az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőkhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. 1.2 Oktatási nevelési céljaink A Nemzeti alaptanterv meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott közös értékek, nevelési elvek, célok és feladatok iskolánk Pedagógiai Programjában az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek és az intézményi sajátosságok (egyházi iskola) együttes alkalmazásával érvényesülnek. A Nemzeti alaptanterv által kitűzött célok: Iskolai nevelő-oktató munkánk alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai oktatás területén megfogalmazott kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Az oktatás tartalmi szakaszai és ezen szakaszokhoz kötődő nevelési céljaink 8

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) Célunk a kisgyermek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve kialakítjuk az iskolába kerülő gyerekek tanulási motiváltságát, fejlesztjük a megismerés és a megértés iránti igényt és nyitottságot. Időt biztosítunk a gyermekeknek a közös játékra, mozgásigényük kielégítésére. Felmérjük a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. Hangsúlyt helyezünk az életkornak megfelelő szocializációs szint kialakítására, a gyerekek közötti különbségek elfogadására és elfogadtatására. Biztosítjuk a szükséges időt a tanulási feladatok egyéni pszichológiai feltételeinek beéréséhez. Minden diákunknak esélyt adunk személyre szabott feladatadással a sikeres iskolai pályafutásra, az egységes műveltségbeli alapok megszerzésére. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) Differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeljük a tanulói a terhelést. Hangsúlyosabbá válnak a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, és a tananyag feldolgozása együttműködésre épülő kooperatív technikákkal. A tanulók önismeretét és fejlődését elősegítő értékeléseket alkalmazunk. Problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük a kulcskompetenciákat. Biztosítjuk az ismeretszerzés korszerű forrásainak, eszközeinek használatát. Osztálykeretben és kis csoportban tanítjuk és gyakoroltatjuk az elemi tanulási módszereket és technikákat. Gondot fordítunk arra, hogy a tanulók nevelői irányítással megtanulják fokozatosan gyarapodó ismereteiket rendszerbe szervezni. Tevékenységek által fejlesztjük diákjainkban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot. Kialakítjuk a közösségi magatartási normákat, megköveteljük a szabályok betartását, és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelést. Támogatjuk tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókat, speciális foglalkozások biztosításával, differenciálással csökkentjük a szokásostól eltérő fejlődési ütemükből adódó hátrányukat. Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások, munkakörök megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán), a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. 9

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Az alapozó szakaszban biztosítjuk a folyamatosságot a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztése tekintetében. Hangsúlyosabbá válik az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás alapképességeinek a fejlesztése. Előtérbe kerül a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességfejlesztés. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét. A társadalmi környezettel való harmonikus együttéléshez nélkülözhetetlen, olyan viselkedési formák kialakítására törekszünk, mint az együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritásérzés, megbízhatóság, becsületesség és szavahihetőség. Tudatosítjuk a tanulókban a közösségek demokratikus működésének értékét és néhány alapvető szabályát. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) Fejlesztjük a már megalapozott kompetenciákat, növeljük hatékonyságukat. Előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Tisztázásra kerül az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalma és ezek egymáshoz való viszonya. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. Felkészítjük a tanulókat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Megismertetjük diákjainkat más népek hagyományaival, kultúrájával, erősítjük az Európához tartozás tudatát. Kialakítjuk az emberiség közös problémái iránti érzékenységet. Felkészítjük a tanulókat a pályaválasztásra és továbbtanulásra. Szeretnénk felkészíteni diákjainkat az önálló ismeretszerzésre, és önművelésre Szilárd alapkészségeket igyekszünk kialakítani bennük Hatékony felzárkóztató programot kívánunk kialakítani a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében A tehetséges diákokat hatékonyan kívánjuk segíteni képességeik kibontakoztatásában Szeretnénk diákjainkban kialakítani a fejlett kommunikáció képességét Szeretnénk, ha az iskolában lépést tartanának diákjaink az informatikai forradalommal Hangsúlyt kívánunk fordítani a nyelvoktatásra 1.3 Az iskola sajátos helyzetéből adódó nevelési céljaink Az oktatás tartalmi szakaszaihoz kötődő nevelési célok Nagyon fontos a hitre, reményre, szeretetre nevelés a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése, és a kiállás mellettük józan, megfontolt ítélőképesség a mások felé való nyitottság a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében a szelídség az alázat a türelem 10

az alaposság a mértékletesség a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól a megbocsátás a belső csendre való igény hűség Istenhez és embertársainkhoz felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel, és helyes irányba terelje. Nem gyökerestől kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. 1.4 A nevelő - oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy az előző pontokban megfogalmazott általános és a tartalmi szakaszoláshoz kötődő konkrét pedagógiai célok elérését minél optimálisabb mértékben elősegítse. Pedagógiai munkánk során kiemelt jelentőségük van a Nemzeti alaptanterv által megfogalmazott általános fejlesztési feladatoknak, valamint a fenntartó és a szülői közösség által igényelt és elvárt a keresztény neveléshez kötődő sajátos feladatainknak. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai: - Az erkölcsi nevelés - Nemzet öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás-tanítása 11

A nevelő-oktató munka tartalmi szakaszaihoz kötődő általános feladataink a bevezető és kezdő szakaszban (1-4. évfolyam) az alábbiak: Az erkölcsi nevelés A tanuló a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A nevelőnek minden lehetőséget fel kell használnia ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről. Példákat állítson a tanulóifjúság elé az igaz hazaszeretet bemutatásával. A különböző tantárgyak, magyar nyelv, olvasás, környezetismeret, ének, rajz, technika, néptánc oktatása alkalmával minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a hazaszeretet megélésére és nemzeti kultúra értékeinek megismerésére. Szűkebb és tágabb hazájukhoz hű fiatalokat kívánunk nevelni Állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel lehetőséget ad az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésre. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív hozzáállásukat. Fejleszteni kell a tanulók veszélyhelyzeti magatartáskultúráját. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy megalapozzuk a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulói énkép és önismeret fejlesztése nagyon fontos a gyermek egészséges pszichés fejlődése szempontjából. Biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes nevelői bánásmóddal kell lehetővé tenni, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják, és reálisan értékeljék helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást és az alkalmazkodást a közösségi élethez. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés Iskolánk nagyon fontosnak tartja a gyerekek egészséges testi fejlődését. Sok lehetőséget biztosítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Minden nap kellő időt biztosítunk kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges testi fejlődése érdekében nevelő-oktató munkánk kiterjed az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. 12

Ebben a pedagógiai szakaszban alapozzuk meg a vallási ismereteket a hagyományos és modern pedagógiai eszközök (rajz, kép, film, dramatizálás) segítségével, valamint építve a gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, osztály és templomi közösség) szerzett tapasztalataira, elősegítjük a hitélet erősítését szolgáló egyéni és közösségi életélmények megszerzését. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást vagy a bántó indulati megnyilvánulásokat, és növelik az adott tanulócsoportban az együttműködési készséget, egymás elfogadását és segítését, a kölcsönös megbecsülést. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gyerekek gazdálkodási műveltségét az alapozza meg, ha már kisiskolás korban tisztában vannak a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével, és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudnak a pénzzel. Ismerniük kell a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Tapasztalatokat kell szerezniük családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről. Meg kell ismertetni velük a takarékosság fontosságát, amely a pénzen kívül kiterjed az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságra is. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogyan keletkezik a közösség vagyona, és mennyire fontos annak megbecsülése. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. 13