ffu<?2>o?<f5 KFK1-1983-46 PÄLFALVI J. I.. / (NEUTRON, ALFA) MAGREAKCIÓN ALAPULÓ SZILÁRDTEST NYOfTOOZIMETER HATÁSFOKÁNAK ELMÉLETI ES KÍSÉRLETI VIZSGALATA CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKX-1983-46 (NEUTRON, ALFA) RAGREAKClÓN ALAPULÓ SZILÁRDTEST NYOMDOZIMÉTER HATÁSFOKÁNAK ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI VIZSGALATA Pálfalvi József Központi Fizikai Kutató Intézet 1525 Budapest 114, Pf. 49 /OKKFT 7.2.11/ HU ISSN 036«5330 ISBN 981 172 07Ь в
KIVONAT Számítással és méréssel megvizsgáltuk az LR 115 II tipusu nyomdetektor fóliában az a nyomok detektálási hatásfokát optikai mikroszkópra, és azt 95 t-nak találtuk 2 MeV-es a részecskékre. Megállapítottuk, hogy ha a 2 iim-nél nagyobb átmérőjű tulmaratott részecske nyomokat (lyukakat) képanalizátorraj. vizsgáljuk, akkor a detektálási hatásfok 3-tól 20 %-ig változik a e Li/n, a/t reakcióból származó u részecskékre, ha a lemaratott rétegvastagság - 7-tői 10,'m-ig terjed,.tilg а 1о В/п, a/ 7 Li reakció a részecskéire а hatásfok csak 2-től 10 %-ig változik a - B-tól 10 um-ig terjedő lemaratott rétegvastagságnál. Számítással és méréssel megvizsgáltuk különféle (n,a) konverterrel ellátott LR 115 XI fóliák neutron érzékenységét. Az eredményeket táblázatosan és grafikusan is közöljük. АННОТАЦИЯ Проводились расчет:j И измерения чувствительности к нейтронам фольгового трекового детектора типа Kodak-Pathé LR 115 II при различных (п,а) реакциях. Эффективность детектирования следов а-частиц для оптического микроскопа составляет 95% (для а-частиц с максимальной энергией 2 МэВ). Установлено, что при использовании анализатора изображения эффективность детектирования протравленных (до дар) следов частиц, диаметром больше, чем 2 мкм, изменяется от 3% до 20% для а-частиц из реакции 6 Li(n,a)T, при толщине травленного слоя -7-10 мкм, а для а-частиц из реакции l B(n,a)'Li - эффективность детектирования изменяется от 2% до Ю% при толщине протравленного слоя от ~8 до 10 мкм. ABSTRACT The neutron sensitivity of Kodak-Pathé LR 115 II type cellulose nitrate track detectors with different (n,n) radiators was investigated by calculations and measurements. The n counting efficiency using an optical microscope is 95% for a particles with maximum energy of 2 MeV. When using an image analyser the etched through-tracks (holes) with diameter greater than 2 um are counted. The efficiency then depends only on the original and removed layer thickness but not on the etching temperature within the range of 40 to 60 C and the 2.5 to 6 N normality of the NaOH etchant. Efficiency varies from about 3 to 20% for alphas from the 6 Ll/n, a/t reaction if the removed layer lies in the range of ~ 7 to 10 um, and varies from - 2 to 10% for 10 B/n, a/'li reaction alphas when the layer removal is ~ 8 to 10 urn
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 TECHNIKAI ADATOK, FIZIKAI MEGFONTOLÁSOK 3 ОС DETEKTÁLÁSI HATÁSFOK MEGHATÁROZÁSA 6 NEUTRON FLUENS MEGHATÁROZÁSA Ю NEUTRON ÉRZÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA 11 KÖVETKEZTETÉSEK 13 HIVATKOZÁSOK...i 14 ÁBRÁK 15
BEVEZETÉS Alapvető célunk egy olyan detektor kifejlesztése volt, amelyik párhuzamos neutron nyalábban és megközelítőleg izotróp neutron sugárzási térben, ahol a gyors neutronok /E > 1 MeV/ aránya kicsi, керез а termikus és intermedier neutron fluenst dozimetriai célra kielégi tő pontossággal mérni. A detektornak a következő kívánalmakat kell teljesiteni: nagy érzékenység, kis térfogat, közelitőleg testszövet ekvivalens összetétel, felejtése legyen elhanyagolhatóan kicsi és gyors kiértékelhetőség. A választás /n, ot / magreakciót felhasználó szilárdtest nyomdetektorra esett. A detektor anyag Kodak-Pabhé gyártmányú, LR 115 II tipusú cellulóz nitrát. Konverternek olyan Li és В tartalmú anyagokat választottunk, melyek kereskedelmi forgalomban vannak és igy könnyen beszerezhetőek. A cellulóz nitrátban az «. részecskék által keltett, majd alkalmas vegyszerrel kimaratott nyomokat képanalizátorral számláljuk meg. A következő fejezetekben részletezzük az alkalmazott /n,ot/ magreakciókat, a felhasznált detektor és konverter anyagok tulajdonságait, valamint az oí részecskék detektálási hatásfokának elméleti meghatározását optikai mikroszkópra és képanalizátorra. Az elméletileg nyert hatásfok görbéken kivül mért értékeket is bemutatunk. Végezetül 3 konverter anyagra számított és mért érzékenység adatokat is közlünk.
- 3 - TECHNIKAI ADATOK, FIZIKAI MEGFONTOLÁSOK A detektor anyag LR 115 II tipusxí cellulóz nitrát /CgHgOgN^/, melynek sűrűsége 1,52 g/em. As érzékeny réteg vastagsága 12-13,5 w között váltosik a gyártási sorozattól függően, a cellulóz nitrát i-óteg kb. 100 ura vastag poliészter hordozón van. A látens ec nyomokat NaOH vizes oldatábnn maratva lehet láthatóvá tenni. Kísérletek igazolták azt a feltételezést, hogy az oldat töménysége 2,5-6 n között, hőmérséklete 40-65 C között változhat anélkül, hogy a detektálási hatásfok változna egy adott kezdő rétegvastagságú detektorra, ha a'lemaratott rétegvastagság mindig ugyanaz. Az első táblázatban összefoglaljuk azokat a magreakció adatokat, melyek jellemzőek а В és Li tartalmú /n, ec / konverterekre. /n,oc/ reakció tipusa Q felszabaduló energia /MeV/ neutron befogást követő reakció valószinüsége /#/ maximális К energia /MeV/ maximális hatótávolság az LR 115-ben * /jxsa/ Li/n,<* /T 4,78 100 2,05 7,7 10 ^B/n,«/^Li 2,79 1,78 6,7 10 3/n,*/^Li" 1 2,31 94 1,47 5,5 1. táblázat 11 Az adatok Somogyi Györgytől /ATOMKI/ származnak.
- 4 - A számításokhoz és a kísérletekhez a következő konverter anyagokat használtuk: 1. LiF tabletta /MTS-N/, lengyel gyártmány; 2. l»i? B 4 0 paszta, amely neutron autoradiografiás célokra cellulóz nitrát hordozóra van kenve, Kodak-Pathé gyártmány; 3. Li 2 B 4 0 tabletta, dán /RIS0/ gyártmány; 4. B.C tartalmú műanyag lemez, angol gyártmány. A 2. táblázatba»! részletezzük a felsorolt konverter anyagok teclmikai adatait. LiF bi 2 B 4 0? Li 2 B 4 0? B 4 C RIS0 Kodak ~z $> /g cm'v 2,46 1,54 1,97 1,85 átmérő /mnj/ 4,5-4,5 - vastagság /mm/ 0,6 0,053 0,8 2,94 tömeg /mg/ 23,4-25 - k t /Li/ /cm / 2,56«1С 20 1,41'Ю 1 8 8,37*Ю 19 - k t /B/ /cm" 2 / - 8,49'Ю 1 8 4,46'Ю 2 0 9,14-Ю 2 1 R /Li/ /^ип/ 4,7 9,1 6,0 я* R /В/ //да/ - 7,5 5,0 4,2 R /н е / //W - 6,3 4,2 3,5 к/li/ /cm" 2 / 2'10 1 8 3,89'Ю 1 7 6,32'10 1 7 - к/13/ /cm" 2 / - 1,94'Ю 1 8 2,79'10 1 8 1,31-Ю 1 9 к/в е / /cm" 2 / - 1,62'10 1 8 2,33*10 18 1,10«10 19 г /%/ 21 3 83 100 2. táblázat
- 5 - A 2. táblázatban előforduló jelölések magyarázata: k.: 1 cm felületű konverter anyagban lévő Li ill. B atomok száma; R: a Li ill. ЧВ atomokkal történő magreakciókból keletkező Ä részek maximális hatótávolsága a konverter anyagában; k: Li ill. В atomok száma a reakcióból származó * részek maximális hatótávolságának megfelelő vastag- 2 ságú, 1 cm felületű konverter rétegben; r: a kcnverter termikus neutron abszorbciója. A 2. táblázatban közölt adatok részben a gyártó cégektől, részben saját méréseinkből illetve számításainkból származnak. Az «с detektálási hatásfok és a detektor érzékenység számításokhoz az alábbi feltételezéseket használtuk fel; A viszonylag nagy reakció energia, valamint a vastag radiátor anyag miatt a detektor felé kilépő «részek energia és szögeloszlása homogénnek tekinthető mindaddig, amig a reakciót kiváltó neutronok energiája nem nagyobb kb. 100 kevnél, nagyobb neutron energiáknál viszont a reakció hatáskeresztmetszet annyira lecsökken, hogy a keletkező *c -k száma elhanyagolható. Általában a cellulóz nitrát tipusu detektor anyagokban a ^2 MeV-nél kisebb energiájú *C részecskék nyomainak láthatóvá tételéhez szükséges maratási folyamat azonnal megindul és jellemezhető a látens nyomok menti és a sugárkárosodást nem szenvedett anyag maratási sebességeinek hányadosával, mely az alábbi függvénnyel irható le \l"\: V/x/» 1 + ea/r-x/+b. /i/
- 6 - Itt R az Ы részecske maximális hatótávolsága a detektor anyagban és x a detektor anyagban megtett ut /mindkettő um-ben/, a, b pedig a detektor anyagától függő állandók, melyek kisérlpti utón meghatározhatók. A továbbiakban az a és b adatokra a következő értékeket használtuk: a= - 0,205 um", b- 3 \2], illetve a= - 0,15-0,02 ura" 1, b= 3,0 * 0,3 /saját mérés/. <* DETEKTÁLÁSI HATÁSFOK MEGHATÁROZÁSA \/} 1. Optikai mikroszkópra Mivel a В/п, et,/li reakcióból származó 4 részecskék nyomai mellett a Li részecskék nyomai is láthatóvá tehetők maratással optikai mikroszkóppal való megfigyelésre és a Li részecskék detektálási hatásfokának meghatározásához szükséges adatok /pl. maximális hatótávolság/ nem eléggé ismertek, csak a Li/n,«H/T reakcióból származó К részecskék detektálási hatásfokával foglalkozunk. Megállapítottuk, hogy egy kimaratott tt nyom akkor látható mikroszkóppal, ha a nyom mélysége /a maratott nyomnak a detektor felület normálisára vetitett hossza/ egy kritikus értéket elér. Ez az érték függ a mikroszkóp fajtájától, típusától és a felhasznált objektívtől. А [з]-ьап részletezett levezetés szerint a ** 2 M<áV-nél kisebb energiájú ^ részecskék által keltett és a kritikus értéket meghaladó kimaratott nyommélység /t/ a kővetkező összefüggésből számolható: t= R sinif - f V'Vx/ dx, /2/ 0 itt R az «C részecske hatótávolsága a detektor anyagban és
- 7 - V a részecske detektor felülettől mért beesési szöge. A kritikus nyonmélységből egy kritikus hatótávolság számitható a /2/-es összefüggéssel. További levezetésből a hatásfok /%/: R \ = Y" f /1 - ein'fr R /dr, ahol /3/ *krit с R_ a _Li /n, «C/T reakcióból származó «С részek maximális hatótávolsága és sinir /2/-bői kifelezhető. Ezek az összefüggések csak R *t 7,7 um esetekre érvényesek. Néhány feltételezett nyommélységre a számításokat elvégeztük és az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze. Mikroszkóp tipusa t krit /um/ R k r i t % UV, UV * F, I + P 0.05 0.11 0.95 ÜV, I + P 0.1 0.12 0.92 I + F*, Sz P 0.15 0.16 0.87 Sz + P, Sz + F*, I* 0.2 0.21 0.85 Sz* 0.5 0.53 0.70 UV ultra-ibolya mikroszkóp F fáziskontraszt eljárás P polarizációs eljárás I Immerziós objektiv Sz Száraz objektiv /levegő/ x A kísérletekben használt eljárások 3. táblázat Egy adott mikroszkópra, ill. detektálási eljárásra, mindig egyedileg kell a detektálható nyommélységet és a hatásfokot meghatározni.
2. Képanal.ízátorra Képanalizátorral való detektálás esetén a detektor anyagon teljesen átmaratott, legalább 2 um átmérőjű nyomokat észleljük ClJ. Ilyen nyomokat а В/п,Л/Li reakcióból származó Li részecskék nem tudnak kelteni, igy az detektálási hatásfok ennél a reakaional is meghatározható. Képanalizátor esetében a nyommélység fogalomnak nincs értelme, igy a kritikus hatótávolság is /az a minimális hatótávolság, amelynél még optimális körülmények között is, vagyis Í^ = 90 -nál, a nyom éppen átmaródik/ más tényezőktől függ, mégpedig a detektor eredeti vastagságától /Jt / és a lemaratott rétegvastagságtól t*l>l az alábbi Összefüggés szerint /1. részletesen [*3j-ban/: bl=l 0 - R krit + j rit v _ 1 dx - Ugyanezen mennyiségek határozzák meg a detektálási hatásfokot is: R R Wt * о
- 9 - Összefoglalva tehát a képanalizátor «részecske detektálási hatásfoka LR 115 II anyagban függ az «C részecskék maximális hatótávolságától /vagyis az «c energiától/, a detektor anyag kezdeti és a maratás során eltávolított rétegvastagságától. Az 1. ábrán megadjuk a detektor öszszeállitását, valamint folytonos vonallal jelöljük a számított hatásfok értékeket a 10 B/n,«c/ r Li reakció A 2. és 3. ábrákon a folytonos vonalak szintén a számi соtt értékeket jelölik a 6 Li/n,oc/T reakcióra. A 3. ábrán a szaggatott vonallal ábrázolt értékek számításakor a V/x/ függvényben szereplő "a" konstans értéke -0,15 volt /mig a többi esetben -0,205-öt használtunk/. A számításokat kísérletekkel is ellenőriztük, olyan módon, hogy az 1. ábra szerint összeállított detektorokat a ZR-4-es reaktor grafit reflektorában besugaraztuk, majd rövid maratási idű után optikai mikroszkóppal /HI-100/1,25- noa objektiv, feltételezve a 65' os hatásfokot/ meghatároztuk az к részecske sűrűséget. Ezek után a detektorokat tovább marattuk és különféle lemaratott rétegvastagsághoz megmértük képanalizátorral a nyom /lyuk/ sűrűséget is. A 2 mennyiség hányadosa szolgáltatta a detektálási hatásfokot. Az igy nyert ' mért" értékeket - a becsült mérési bizonytalanságokkal együtt - jelöltük az 1. és 2. ábrán. Más tipusú kísérleteket is felhasználtunk a hatásfok meghatározásához. LiP konverteres detektorokat su^araztunk be a ZR-6-os és a WR-SM reaktoroknál ismert neutron spektrumú és fluxus-sűrűségű helyeken. Maratással "4dott vastagságú réteget eltávolítottunk a detektorokról és mértük képanalizátorral a nyomsürüséget, az ismert fluens
- 10 - ез nyomsürüség adatokból a /6/-os /később magyarázandó/ összefüggés segítségével kaptuk a hatásfokot. Az igy nyert értékeket összehasonlítottuk a Lsámitottakéval /a 2. ábrán 7 -gel jelölt pontok és a 3. ábra mérési pontjai/. A kiserietekből és a számításokból nyert hatásfok adatok elfogadható egyezése azt jelentette, hogy jel kezelhető, jó reprodukciós képességű detektorral és mérő berendezéssel rendelkezünk a neutron fluens meghatározásához. NEUTRON FLUENS MEGHATÁROZÁSA 1. Intermedier neutronokra A detektorokat mindkét oldalon termikus neutron szűrővel /pl. Cd-mal/ kell ellátni és akkor az alábbi összefüggésből nyerhetjük a neutron fluenst /0, ne o n : cm 0 = a T [k/li/ tf Li 7 L i + B (k/b/fj B 0,06 + + k/b e /ij B ' 0,94 )]. /6/ Az 1. és 2. táblázatban nem részletezett jelölések jelentése: a «4 izotróp neutron sugárzási térben [5]» ill» a = 2 párhuzamos neutron nyalábban; T: a háttér korrekció után nyert nyomsürüség, 22CSJÜ. í>li' б : a neutron spektrumra átlagolt reakció hatáskeresztmetszetek, cm.
- 11-2. Termikus neutronra A fluens szintén a /6/-os összefüggéssel számítható az alábbi módosítások figyelembevételével: a/ a konverter-detektor fólia elrendezés a 4* ábra szerint eltér az 1. ábrán bemutatott elrendezéstől; b/ T a Cd-os és a cd szűrő nélküli konverterek alatt mért nyomsürüségek különbsége; с/ аб-к а termikus reakció hatáskeresztmetszetek; d/ a /6/-OS összefüggésből nyert fluens értéket korrigálni kell a konverterek termikus neutron abszorbciója miatt: 0 t - 0/r. A kísérletileg nyert tapasztalatok szerint egy meghatározott radiátorra és neutron spektrumra a lemaratott rétegvastagság /ДС/ függvényében egyszerűbb összefüggés is felírható a fluensre. Pl. Cd-mal fedett LiP /MTS-N/ konverterre l/e neutron spektrum esetén, ha a kezdő rétegvastagság 12 um, az alábbi összefüggés használható [б]: 0 - T [l,97*10" 5 /0,076At - 0,502/J, 7 m * A*< 9>*m. NEUTRON ÉRZÉKENYSÉG MEGHATÁROZÁSA A detektor neutron érzékenységén az egységnyi neutron fluens által keltett nyomok /lyukak/ számát értjük képanalizátoros kiértékelés esetén» Az érzékenység függ a radiátor típusától, a detektor fólia kezdeti és a lemaratott rétegvastagságától és a neutron energiától. Az érzékenység a /6/-os összefüggés alapján számolható. A i». táblázatban l Q 12 um ésaí- 9 да adatok felhasználásával nyert érzékenység adatokat foglaljuk össze a
* 12 - neutron energia függvényében. Itt a számadatok a detektorra merőlegesen eső neutron nyaláb esetén, 10 n/cm fluens által keltett lyukak számát jelentik [7]. Ke trón energia /ev/ LiF Li 2 B 4 0? Kodak Li 2 B 4 0 7 Risrf в 4 с termikus 14000 33000 8300 <10" 2 0,5 3900 7400 7300 17 1 2800 5300 5800 120 10 900 1700 2200 1800 100 290 530 760 1800 1000 91 170 240 840 2OO0 65 120 170 630 1-10 4 29 52 75 290 2*10 4 19 33 49 190 1'10 5 13 18 26 100 1,44'Ю 5 16 16 23 85 1. táblázat Az érzékenység értékeket 4 neutron energiára a lemaratott rétegvastagság függvényében is megadjuk /l Q - 12 um/ az 5-8. ábrákon szaggatott vonallal. A számításokat 3 konverterre mérésekkel is ellenőriztük úgy, hogy a washingtoni NBS reaktorának monoenergiás nyalábjában sugaraztunk be detektorokat ismert neutron fluensacl és a definíció alapján számítottuk az érzékenységet [8]
- 13 - /az 5-8. ábrákon LiP: *ф-, LigB.O., /Kodak/: -^ Li 2 B 4 0? /Risrf/: + /. A 8. ábrán kisérleti adatokkal illusztráljuk azt az 1. fejezetben tett megállapítást is, hogy **100 kev-nél nagyobb energiájú neutronok esetén a keletkezett * -részecskék szög és energia eloszlása nem tekinthető izotropnak. Jól látható, hogy LipB.O«Kodak radiátorra mind az l-es l*y«) > mind a 2-es ( y*) detektor tipusra az érzékenység értékek szignifikánsan eltérnek a számított értékektől. A számitások és a mérések is azt bizonyítják, hogy a LiP konverter használata előnyösebb, mert a bír érzékenysége kisebb, de az érzékenység görbe kevésbé meredeken emelkedik a 7 wm 9 «m tartományban és igy a vastagságmérésben elkövetett hibák a neutron fluens meghatározásának pontosságát kevésbé befolyásolják. A mérési adatok matematikai statisztikai elemzése azt mutatta, hogy a nyomsürüség mérések statisztikus hibája is kisebb LiP radiátor esetén /a nyomsürüség eloszlás függvényének félérték szélessége sokkal kisebb/, ennek oka az, hogy a reakcióban keletkező cc részecskék nagyobb energiájuk miatt a kimaratott lyukak biztosabban számlálhatok* KÖVETKEZTETÉSEK A jelentésben közölt eredményekből arra a megállapításra jutottunk, hogy a megvizsgált detektorok alkalmasak munkaszintű személyi neutron dozimetriai célokra, belőlük összeállítható egy több elemű albedo neutron doziméter, melynek érzékenysége matematikai módszerekkel előre meghatározható. Szükségesnek tartjuk - az érzékenység növelése céljából - olyan konverter kifejlesztését, amelyik dúsitott Li izotópot tartalmaz és a termikus neutron abszorbciója a rétegvastagság változtatásával optimális értékre beállítható.
14 - HIVATKOZÁSOK [l] G. Somogyi, К. Grabisch, R. Scherzer and W. Enge, Revision of the concept of registration threshold in plastic track detectors, Solid State Track Detectors, Proc. 9th Int. Conf., Neuherberg, 1976, ed. P. Granzer et al., Vol. 1, pp. 119-135. [2] G. Somogyi, 1980, Nuclear Instruments and Methods, Vol. 173, P. 21. [3] J. Pálfalvi, 1982, Nuclear Instruments and Methods, Vol. 203, Nos. 1-3» PP.»»51-457. [4] J. Pálfalvi, I. Eördögh and 3. Verő, Track density measurements using a VIDIMET-II A type image analyser, Solid State Nuclear Track Detectors, Proc. 10th Int Conf., Lyon, 1979, ed. H. Francois et al., pp. 503-507. [5] T.D. Jones, 1975, Health Physics, V. 28, p. 451. 6 J J. Pálfalvi, Neutron dose distribution measurements in a water filled phantom by SSNTDs, Solid State Nuclear Track Detectors, Proc. list Int.Conf., Bristol, 1981, ed. P.H. Powler et al., pp. 481-485. [7] J. Pálfalvi, 1982, Nuclear Tracks, Vol. 6, No. 4. [в] J. Pálfalvi, 1983, Nuclear Tracks, publikálandó.
-15 - ÁBRASZÖVEGEK 1. A képanalizátor ос nyomdetektálási hatásfoka a lema- 10 7 ratott rétegvastagság függvényében a B/n t eí/'li reakcióból keletkező ct rée-recskékre. Baloldalt megadjuk a detektor elrendezést az intermedier neutronok mérésére. 2., 3«A képanalizátor et nyom detektálási hatásfoka a lemaratott rétegvastagság függvényében a Li/n,«t/T reakcióból keletkező oc részecskékre. 4. Detektor elrendezés a termikus neutronok mérésére. 5. Termikus neutron érzékenység a lemaratott rétegvastagság függvényében. 6. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függvényében 2 kev-es neutronokra. 7. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függvényében 24 kev-es neutronokra. 8. Detektor érzékenység a lemaratott rétegvastagság függvényében 144 kev-es neutronokra. Két oldalt a detektor - neutron nyaláb elrendezéseket vázoltuk.
Й 8 8 <g ^ N 9 АО ф >í <SI
* г 8 8? 5 В 8 * 0 *» Р ««* * "
- 9 - at - Ф s <D ID * <Ч V N Л N N S $ $ ^ ^ 9 e < 0 4 N to
érzékeny nonvernr I f.hordozó r I tonvtrter 4. dbva
25- Li 2 B A 0 7 Kodak Я 20 X LiF 1 15 5. 10 Li2B A 0 7 Rise) 8 10 6, dbra д(, Ajm
En-?keV /Kodak 6 8 в. ábra Ю д1, /jm
E n = 24 k«v Ristf Kodak ALS* j. 8 f. dbra 9 Ю д1, um
E n =144 kev 20-1. Detektor 15 neutron nyaláb i \ (n,ot) LR115II konverter 10 2. Detektor neutron nyaláb Kodak 0s ( LR115II konverter / / 7 J 8 10 в. ábra M,/um
f. Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet PelalSs kiadó} aylmssi Zoltán Szakmai lektort Somogyi György, BenkS Lázár Példányszám 330 Törzsszám 83-259 Készült а КГКХ sokszorosító üzemében Felelős vezetői Nagy Károly Budapest/ 1983. április hé