BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Környezet-ergonómia

Hasonló dokumentumok
Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Környezet. A. Fizikai környezet. Fényvisszaverődés. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Környezet. A munkakörnyezet ergonómiai. Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezetk

A képernyős munkahelyek növekvő térhódítása

Környezet. Suplicz Sándor

1. A hang, mint akusztikus jel

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?

Alapfogalmak folytatás

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

2. Az emberi hallásról

KOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán

ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

A hang mint mechanikai hullám

Nagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP /

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Klíma-komfort elmélet

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika Hunyadi Sándor

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely

Érezzük jól magunkat! Családi házak komfortelmélete Vértesy Mónika környezetmérnök, é z s é kft

Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva:

Zaj és rezgésvédelem tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem:

Zajcsökkentés az építőiparban

VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan

Dr. habil. Czupy Imre

A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.

VI. Az emberi test hőegyensúlya

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Irodai automatizálás 4. Az iroda kialakítása. Elekes Edit,

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon

Sugárzásos hőtranszport


Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken

Irodaergonómia. Az emberközpontú környezetért. Urbánné Biró Brigitta BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Zaj- és rezgés védelem

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

magatartás megváltoztatására a közszférában

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

A fényszabályozásról - 1 -

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hangintenzitás, hangnyomás

2.7. Munkakörnyezet kialakítása és értékelése

ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Dr. Nagy Balázs Vince D428

Az emberi hallás. A fül felépítése

Zaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:

Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

w a mennyezetnél 80 90%; w a falaknál 40 60%; w a bútoroknál 25 45%; w a gépeknél 30 50%; w a padlónál 20 40%.

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

Szilárd testek sugárzása

MUNKAVÉDELEM az Egészségügyben II.

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Káprázás -számítási eljárások BME - VIK

CoreLine Recessed Spot az egyértelmű LED-es választás

MUNKAHELYEK ÁLTALÁNOS

Szabadentalpia nyomásfüggése

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

Vizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

LED Katalógus LED a holnap világossága. Oxygen Communication Kft. oxygen-2.com/ledvilagitas

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka

Árnyékolásmódok hatása az épített környezetre

3M PELTOR X4 fültokok

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

Ergonómia alapok. Hardy

CoreLine SlimDownlight - az egyértelmű választás a LED-ek világában

Épületenergetikai forradalom előtt állunk!

SmartBalance állólámpa a nagy teljesítmény és az intelligens formaterv ötvözete

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA.

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

TrueLine, süllyesztett valódi fénysáv: elegáns, energiahatékony és megfelel az irodai világításra vonatkozó szabványoknak

Átírás:

Környezet-ergonómia

A munkakörnyezet ergonómiai értékelése 2 Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezet (B. Szociális környezet)

A. Fizikai környezet 3 1. Világítás 2. Zaj 3. Rezgés 4. Klíma 5. Levegőminőség 6. Meteorológiai tényezők

1.1 Fénytani alapok 4 Fényáram: a fényforrás teljesítménye (lm) Fényerősség: az egységnyi térközbe kisugárzott energia (cd) Megvilágítás erőssége: egységnyi felületre eső fényáram (lx)

Fényvisszaverődés 5 Fényvisszaverődési tényező: R=B/E*100 B-fénysűrűség, E- megvilágítás erőssége Szétszórt (diffúz) Tükrös Összetett

1.2 A megvilágítás fő fajtái 6 Természetes megvilágítás Mesterséges megvilágítás Általában vegyesen alkalmazzuk a kettőt

1.2.1 Természetes megvilágítás 7 Az ember számára a legelőnyösebb Dolgozók igénylik, fontos tényező a jó közérzet megteremtésében Változó fényerősségeloszlás: évszak- és napszakfüggő! lx

1.2.2 Mesterséges megvilágítás 8

9

10 Egyenletes világítás dinamikus világítás Természetes hatáshoz közelítés Energiatakarékosság fényérzékelő elemek szabályozzák a belső világítást

1.2.3 A fényerősség eloszlása 11 Természetes kizárólag természetes alkalmazása mellett az ablakterület a helyiség alapterületének 15-20%-a legyen Mesterséges tevékenység ismeretében tervezhető asztalok az ablakoktól függetlenül elhelyezhetők

1.2.4 A világítás rendszere szerint lehet: 12 Általános megvilágítás cél: fény szétszórása, árnyékok, káprázás elkerülése Helyi megvilágítás finom munkák esetében feltétlenül

1.3 Munkahelyi megvilágítás 13 Tényezői: fény eloszlása a munkaterületen megvilágítás erőssége fényforrások és felületek minősége és színe szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja Munkahelyekre vonatkozó szabvány: MSZ 6240/1986.

1.3.1 A fény eloszlása a munkaterületen 14 Mesterséges fényforrásokból eredő fény 3 fő fajtája: közvetlen (direkt) megvilágítás diffúz (szórt) megvilágítás közvetett (indirekt) megvilágítás Egyedi elbírálást igényel a kiválasztás!

A megvilágítás térbeli egyenletessége 15 Azonos megvilágítást igénylő helyiség általános világítása: legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:3 Ha a világítás helyi és általános megvilágításból tevődik össze: legalább 40%-ot az általános világítás adja Helyi megvilágítás a munkafelületen általános nélkül: legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:6

Káprázás 16 Ha egy viszonylag erős fényforrás vagy annak visszavert képe megjelenik a látómezőben direkt tükrözött Kritikus tartomány 40 A képernyőn szembe tükröződő belső tér

Káprázás 2. 17 Hatásai: csökkenti a láthatóságot, vizuális diszkomfort-érzetet okoz, ingerültté tesz, sietteti a szem kifáradását ezáltal csökkenti a termelékenységet, növeli a balesetveszélyt Direkt ill. tükrözött káprázás csökkentése : látómező központja körüli 60 fokon belüli fényforrások eltávolítása; szemellenző használata indirekt megvilágítás alkalmazása; tompa, matt felületek használata tükröződés csökkentése monitorszűrővel

1.3.2 A megvilágítás erőssége 18 Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek - MSZ 6240 Mosdó, pihenő, lépcsőház: legalább 100 lx Társalgó, konyhai előkészítő, étkező: legalább 200 lx Oktatóterem, tárgyaló, mosogatás, önkiszolgáló étterem, természetes megvilágítással rendelkező iroda: legalább 300 lx Természetes megvilágítással jellemzően nem rendelkező iroda, főzés-sütés, tálalás, pénztár: legalább 500 lx

Megvilágítás erőssége - teljesítmény 19 Megvilágítás erőssége (lx) hogyan befolyásolja a teljesítményt - a munka elvégzésének időtartamát (mp) - látásigényes feladatok esetén? idő (sec) jegyzetelés ceruzával tű befűzése mikrométer leolvasása erősség (lux)

20 Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek Felületi fényességviszonyok helyes kialakítása látási feladat és közvetlen környezete 1,2:1 látási feladat és távolabbi környezete 3:1 közötti arány maximuma

1.3.3 Fényforrások és felületek minősége és színe 21 Mennyezet, falak, padló, bútorok, gépek fényvisszaverési tényezőjével is számolnunk kell Erősen visszaverő felületek esetén kisebb erősségű fényforrások is elegendőek 60-95% 40-60% 15-30% ajánlott fényvisszaverési tényezők

A színek vidám / szomorú színek nyugtató / stimuláló színek hőérzet tér-érzet (optikai hatás) világosság-érzet rendteremtő, biztonság-érzetet adó természetes (fent világos, lent sötét) tanult jelentés (például: KRESZ - piros, zöld, sárga, kék) figyelmeztetés (piros, sárga-fekete) a lényeges elkülönítése a lényegtelentől (a felesleges kontraszt elkerülése) eltérő szín - eltérő funkció

1.3.4 Tárgyak és részletek fényességi kontrasztja 23 Tárgylátás feltétele: a tárgyról és környezetének kontúrjáról ugrásszerűen eltérő fény érkezzék a szemünkbe Fárasztó szemünknek a világos és a sötét felületek közötti átállás, adaptáció

1.4 Nem megfelelő megvilágítás hatásai 24 Szemizomzat idő előtt elfárad Fejfájás, idegesség Általános szellemi és fizikai fáradtság Teljesítménycsökkenés, selejtek, balesetveszély Szemkárosodás

1.5 Világítástechnikai jellemzők ellenőrzése 25 Mérés előkészítése: helyiség jellemzőinek megadása rendeltetés, veszélyforrások, berendezés, mérési pontok helye világítási berendezés jellemzőinek megadása lámpatestek elrendezése, fáziselosztás, kapcsolási fokozatok, fényforrások jellemzői, általános állapot Megvilágításmérés Fénysűrűségmérés Visszaverési tényező mérése Korrigált színhőmérséklet és színvisszaadás ellenőrzése Mérési eredmények megadása

2.1 Hangtani alapok 26 Hangmagasság másodpercenkénti rezgések száma határozza meg mértékegysége: Hz Hangerősség (hangintenzitás) egységnyi felületen merőleges irányban, időegység alatt átáramló energia (intenzitás) mennyisége adja mértékegysége: W/m 2 Hangnyomásszint (logaritmikus skála) hangnyomás (N/m 2 ) lineáris skála átszámításából mértékegysége: decibel (db) kérdéses hang hangnyomásszintje: n=20 * log p/p 0 p 0 = 2*10-5 N/m 2 - az egyezményes hangnyomás küszöb

Hallástartomány 27 Befolyásoló tényezői: frekvencia (Hz) intenzitás (W/m2) életkor

Hangtani alapok 3. 28 Az emberi fül az azonos erősségű hangokat az eltérő frekvenciákon különböző erősségűnek érzékeli Fon-skála (Robinson és Dadson) 1000 Hz frekvencián megegyezik a decibel skálával Son-skála A Fon-skála viszalinearizált változata

Egyenlő hangosságszintek görbéi 29

Különféle jelenségek hangossága fon-ban 30 fájdalomküszöb 120 db körül

Hangtani alapok 4. 31 Hangszín ez alapján különböztetjük meg egymástól az egyes hangszerekből származó egyenlő erősségű és magasságú hangokat Hangminőség zenei hangok: tiszta periodikus alaphang és vele harmonikusan megszólaló felhangok csoportja zörejek: igen sok összetevőt tartalmaz, együtt disszonáns hangot adnak

2.2 A zaj hatása 32 Vegetatív reakciók már 65 db felett Hallószervre gyakorolt hatások adaptáció: tartósan azonos erősségű inger éri, ezért bizonyos idő után csökken vagy meg is szűnik az érzet kifáradás: folyamatos ingerlés után más ingerre is csökkent mértékű a reakció maradandó károsodás: hosszabb ideig nagy zajban végzett munka egy idő után károsít

A zaj hatása 2. 33 Textilipari gépek mellett dolgozó nők halláskárosodásának kifejlődése a tartós zajexpozíció függvényében gépek zajszintje 99-102 db volt szélessávú, 1000 és 2000 Hz-nél relatív csúcsokkal 4000 Hz-es kút Median presumed noise-induced threshold shift (db) 0 10 20 30 40 50 60 70 125 250 500 1000 2000 3000 5000 6000 Frequency (Hz)

A zaj hatása 3. 34 Pszichikus hatások megszokták, nem érzik terhesnek, azonban hozzáállástól függetlenül kifejti károsító hatását Teljesítményre gyakorolt hatás egymásnak ellentmondó vélemények

A zaj hatása 4. 35 Maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében egyenértékű hangnyomásszint 85 db érték alatt legyen legnagyobb hangnyomásszint sose haladja meg a 125 db értéket fokozottan igényes irodai munkahelyek 50 db igényes irodai munkahelyek 55 db közepes igényű irodai munkahelyek 60 db kevéssé igényes irodai munkahelyek 65 db nagyobb figyelmet igénylő fizikai munkahely 70 db számítógépterem és konyhaüzem 75 db Munkahelyekre vonatkozó szabvány: MSZ 18152/2-83.

2.3 A zaj mérése 36 Mérés előkészítése: helyiség kialakításának felmérése zajforrások meghatározása mérési pontok felvétele helyiség ablakai és ajtói zárva szokásos napi munkavégzés mikrofon 1,25 méter magasan, mérést végző személytől 0,5 méternél távolabb Egyenértékű hangnyomásszint értékeinek mérése Részletes frekvenciaelemzés Zajexpozíció vizsgálata Mérési eredmények megadása Vonatkozó szabvány: MSZ 18150/2-84. integráló zajszintmérő

2.4 Védekezés a zajártalom ellen 37 Zajforrás csökkentése kevésbé zajos gépek meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti változtatások rugalmas alátét Akusztikai viszonyok megváltoztatása Megfelelő munkaszervezés Egyéni védőeszközök füldugó, zajvédő sisak Alkalmasságvizsgálatok, orvosi felügyelet

Védekezés a zajártalom ellen 2. 38 Két (A és B) pneumatikus működtetésű csavarhúzó szerszám oktávközépfrekvenciás zajképe Octave Band Sound Pressure Level (db) 110 100 90 80 70 60 50 32 63 125 250 500 1000 2000 4000 8000 Octave Band Center Frequency (Hz)

Védekezés a zajártalom ellen 3. 39 Egy présgép zajszintje zajcsökkentés előtt és után, a 3 mm vastag zajvédő üvegfal felszerelését követően Sound Pressure Level (db) Octave Band Center Frequency (Hz)

3. A rezgések 40 Amplitúdó növekedésével egyenes arányos a hatása Frekvencia alacsony: tartó- és mozgatószervek károsodása magas: perifériás vérkeringésben funkcionális zavarok Emberi testhez viszonyított iránya

A rezgések 2. 41 Érintkező testrész Rezgés alakja harmonikus összetett Expozíció ideje

Alacsony frekvenciájú rezgések hatásai 42 Vegetatív idegrendszeri tónusváltozás emésztőszervek, légzés, vérkeringés Belsőfül labirintusszerv zavarása hányás, émelygés, szédülés, tartós károsodás Hasüregi szervek rezonanciája szövetroncsolódás Gerincoszlop károsodása Érzékszervek zavarása Pszichikai hatások

A rezgés elleni védekezés 43 Csökkentsük a rezgést a forrásnál kisebb rezgést előidéző gépek meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti változtatások rugalmas alátét Szerszámok állapotának ellenőrzése, hibajavítás Munkafolyamat elemzése Munkarend Egyéni védőeszköz Alkalmasságvizsgálatok Orvosi ellenőrzés

4. Klimatikus környezet 44 Meghatározó tényezők: hőmérséklet páratartalom légmozgás hősugárzás A hőmérséklet a döntő, a többi tényező inkább módosító jellegű Összesített klímamérőszám Yaglou (1927): Effektív hőmérséklet Munkahelyekre vonatkozó szabvány: MSZ 21875-79.

4.1 Effektív hőmérséklet 45 Assmann-féle pszichrométer száraz hőmérséklet nedves hőmérséklet levegő áramlási sebessége Nomogram Száraz hőmérséklet Nedves hőmérséklet

Példa: effektív hőmérséklet az időjárásjelentésben 46 www.bayercropscience.hu/weatherforecast/

4.1.1 Biztosítandó hőmérséklet értékek 47 Zárt térben levő munkahelyeken biztosítandó értékek hideg évszak meleg évszak léghőm. léghőm. effekt. hőm. szellemi munka 20-22 21-24 20 o C könnyű fizikai munka 18-20 19-21 19 közepes fizikai munka 14-18 17-19 15 nehéz fizikai munka 12-14 15-17 13 Ha a 2. oszlopban előírt intervallum nem valósítható meg, akkor a 3. oszlopot kell figyelembe venni

4.2 A szubjektív hőmérséklet 48 Kifejezhető o C-ban Módosító tényezők: életkor testalkat ruházat

4.3 A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 49 Az emberi test hőszabályozása hőszabályozási központ a hőmennyiség szállítása vérkeringés útján izzadás hő keletkezése remegés útján

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 2. 50 Az emberi test hőmérsékleti térképe 36 37 37 32 34 28 31 ( C)

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 3. Kcal / óra W Az emberi szervezet és a környezete közötti hőmennyiségcsere hővezetés hőszállítás hősugárzás verejtékezés szobahőmérséklet

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 4. 52 Az emberi szervezet hőháztartását jellemző egyenlet ΔS = (M - W) ± R ± C - E, ahol ΔS = a test hőtartalmának változása M = anyagcsere (metabolism) W = a végzett munka (work performed) R = hőcsere sugárzás révén C = hőcsere áramlás/vezetés révén E = a párolgási hőveszteség

5. A légszennyezés 53 Tényezők légcsere hiánya káros anyagok jelenléte füst, por gáz, gőz vegyi anyagok sugárszennyezés Hatások (koncentráció, expozíció függő)

5.1 Friss levegő térfogatáram 54 Ha a levegő szennyezettsége csak emberi tartózkodásból ered szellemi munka 30 m 3 /h,fő könnyű fizikai munka 30 közepesen nehéz fizikai munka 40 nehéz fizikai munka 50

5.2 A káros hatások elleni védekezés 55 Szellőztetés Ionizáló használata Növények, melyek párásítják a levegőt Külön dohányzóhelyiség Rendszeres, gondos takarítás

Légtechnikai vizsgálatok 56 A mérés körülményei: szellőztető-berendezés használatának körülményei helyiségek kialakítása mérési pontok meghatározása ajtók, ablakok csukott állapotban Klímatényezők meghatározása hőmérséklet, relatív páratartalom, légsebesség Klímamérés értékelése Huzathatás vizsgálata, értékelése Betáplált levegő mennyiségének mérése, értékelése Oxigén és szén-dioxid mérése, értékelése Vonatkozó szabvány: MSZ 04-135-2:1983.

6. Meteorológiai tényezők 57 Tényezők légköri elemek: légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség, légmozgás, ionizáció időjárási frontok esetén érzékeljük leggyakrabban Hatások meteorológiai tényezők szerint: frontok, talajmenti levegőfajták, magaslégköri levegőfajták, napkitörések időjárás-érzékenységi típus szerint: hidegérzékeny, gyengén hidegérzékeny, vegyes érzékenységű, gyengén melegérzékeny, melegérzékeny hatás jellege szerint: vegetatív hatások (testhőmérséklet, pulzus), pszichés hatások (reflexidő megnő, nyugtalanság), balesetekre gyakorolt hatás, teljesítményre gyakorolt hatás